Miért ragaszkodik a gyerek annyira a cumihoz? Miért rágja a körmét? Miért ébred fel megint éjjel? Miért pisil be az oviban, amikor már szobatiszta volt? Látszólag jól van, mosolygós… Honnan lehet tudni, hogy a gyerek szorong és mit tehetünk ellene?
A gyerekek viselkedését gyakran félreértjük. Olyan mosolygósak, játékosak, úgy tűnhet, egy-egy nagyobb változás nincs is rájuk hatással.
Mondjuk elkezdi az ovit és lelkesen megy, jól érzi ott magát, játszik a többiekkel. Aztán hazajön és aranyos, nincs vele semmi gond, de este a sötétben, kijön rajta a feszültség és gyakran felsír.
Nem féltékeny a most született testvérkére, de egyszercsak azt veszed észre, hogy rágni kezdte a körmét.
Látszólag jól viseli a költözést, de éjfélkor átköltözik a ti ágyatokba és egész éjjel forgolódik.
Vagy szopni kezdi az ujját, makacsul ragaszkodik a cumijához, még a bilire is a kedvenc rongyival jár, újra bepisil nappal, ezerszer kéri a cicit, pedig már majdnem abbahagyta: ő így jelzi, hogy szorong.
A stressz, a nagy változás belőlünk, felnőttekből is sokféle tünetet kiválthat, de mi már tudjuk kezelni őket.
A gyerek viszont még kicsi, hozzánk jön segítségért vagy a maga módján igyekszik megnyugtatni magát: cumizással, hajcsavargatással vagy akár a nemi szerve ingerlésével.
A legrosszabb válasz erre az, ha megpróbáljuk leszoktatni arról, amivel a szorongást oldja. Ha nevelési problémának tekintjük a körömrágást, a cumit, az éjszakai átmászkálást.
Ez ugyanis pont az ellenkezőjét váltja ki a gyerekből, mint amit szeretnénk elérni: még jobban szorongani fog, hiszen megpróbálják elvenni tőle azt, amibe kapaszkodik és még inkább bele fog kapaszkodni.
Így lesz az átmeneti cumizásból iskoláskorig tartó cumizás, a körömrágásból a felnőttkorra is átnyúló rutin, a szoptatásból játszma és állóháború.
A tünet piszkálásától nem múlik el a betegség, a kiváltó ok, ami miatt szorongani kezdett a gyermek.
Mitől múlik el szorongás?
1. Attól, hogy megérted, a gyerek számára a változás nagy dolog és mivel még nincs technikája arra, hogy az ezzel járó feszültséget magában kezelje, neked kell segítened ebben.
A kisgyereknek még nincs önbizalma, de van anya-bizalma: ha egy helyzetet nem tud megoldani, hozzád fordul, tőled kér segítséget.
2. A segítséget tehát meg kell kapnia, de olyan módon, ahogyan az mindenki számára elfogadható. Ha éjjel 1000x kel, mert most született kistestvére, nem az segít, ha sírni hagyják, hogy leszokjon róla, hanem az, ha NAPPAL, amikor a tesó alszik, babusgatják, szeretgetik, osztatlan figyelmet kap. Megtöltik a szeretet poharát csordultig – így egyre kevésbé szeretné majd éjjel bepótolni a gondoskodást.
Ha a körmét rágja, nem rá kell szólni és magára hagyni, hanem át kell ölelni, beszélgetni vele és játszani egy kicsit, így idővel megtanulja a feszültségét másként levezetni.
3. A frusztrációtól meg kell szabadulni. Nem magunkba fojtani, nem azt mondani a gyereknek, hogy „nincs cumi, nagyfiú vagy már, maradj nyugton!”, hanem teret adni annak, hogy kiadja magából, mégpedig olyan formában, amivel nem okoz kárt:
– sok-sok mozgással a szabad levegőn (ez a gyerekeknek lételeme és a legjobb feszültségoldó is egyben),
– játékos dögönyözéssel, birkózással,
– gyurmázással (remek feszültségoldó),
– ujjfestéssel,
– mesékkel (a gyerek nyelvén, a fantáziák világában magyarázza meg a világ összefüggéseit, így a gyermek könnyebben megérti azokat)
A hagyományos „szoktasd le róla” hozzáállás csak elmélyíti a sebeket, a türelem és a szeretet begyógyítja azokat 🙂
37 Comments
Ilona
2024. július 08. hétfőKedves Ági, Isten àldjon a munkádert nagyon hasznos sokaknak segitel.Szeretnem en is a velemenyedet es a jo tanacsaidat kerni mert nagyon tanacstalan vagyok es nem tudom mi a gond a fiammal Eloszor is Kanadaban elunk 3 gyermekem van 14 eves lany 3 eves fiam es 9 honapos kislanyom van . A 3 eves fiam meg nem beszel sokmindent mar mond pl allatok a mesebol amit hall add ide kell szamolgat de az sem rendesen de sokszor engem ismetel el , kertem mar 3 honapja idopontot az orvostol de meg nem kaptunk es felek kesobb fogunk csak kapni ez az egyik dolog a masik hogy nagyon feltekeny a kicsire elsoperctol ahogy hazavittuk a babat es megmutattam neki ket kezzel akart neki menni , aztan direkt puszilgatta es ez azota is megy ha a babahoz beszelek oda jon barmit csinal otthgyja es dugja az arcat az en arcomba hogy csak rafigyeljek vagy a babat utannozza hogy hozza szoljak mindig ott terem amikor nalam van a baba es durvaskodik vele csipkelodik de csak enyhen nem meri erosen mert tudja hogy nem szabad bantani az autoit a fejere teszi meg ehez hasonlo durvasagokat csinal ritkan jatszik vele mar kukucskasat de az őszinte azt latom hogy mikor a kicsi nevet ra az tetszik neki es ritkan de van olyan is amikor oszinten megpuszilja megsimogatja es megy tovabb meg ma aminek orultem szolt nekem hogy sir a baba.Pedig a legtobb idot vele probalok lenni sokat vagyunk a levegon es legtobbszor nincs velunk a baba mindig mondom neki hogy nagyon szeretem jatszok vele nelkule nem is megyek sehova meg hazon belul sem mert jon utannam mindenhova.es ebbol kifolyolag nem tudom ez okzott e nala valamit vagy sem de nagyon verekedos lett ami nem vallott ra a bolcsibe 2 evesen szeretett menni soha senkit nem bantott csak simogatott a jatszoteren sem sehol sot ha bantottak vissza sem adta csak sirt ha felnottek raszoltak elsirta magat valamikor tul erzekenynek is talaltam ,De most akarhova megyunk vele mindenhol verekszik csipkelodik lokdosodik magyaraztam neki ,raszoltam mar szepen ,hangosan, racsaptam , de nem hasznal es ha azt latja hogy nagyon ideges vagyok ra akkor elkezdi mondani hogy faj valamije es nagy sirasba kezd nem lehet magara hagyni sehol ahol gyerekek vannak mert ha nem is rogton de egy ido utan ok nelkul verekszik, es kotekedni is nagyon szeret nagylannyommal nagyobb unokatestverekkel pl ha fociznak o megy es elveszi toluk a labdat stb.Elfogja ezt hagyni? Vagy viselkedes zavara lenne? Elore is koszonom a válaszodat
Vida Ágnes
2024. július 13. szombatA szavak ismételgetése az ún. echolália autizmus spektrumzavarra utalhat, ennek kéne utánajárnotok.
A babával kapcsolatban arra érdemes törekedni, hogy ne rászólj, amikor durván nyúl felé, hanem inkább tanítsgasd neki azt, hogyan kell szépen nyúlni, simizni, mit szeret a baba stb. Így megtanulja, hogyan bánjon vele.
A csípkelődés stb. fakadhat abból is, hogy nem tudja jól kifejezni magát a többi gyereknek, mert nem beszél még elég jól, de ez is lehet az autizmus spektrum egyik jele. Segíthet, ha nem hagyod magára, amikor másokkal játszik, hanem ott vagy a közelében és segítesz, ha konfliktusa van, hogyan kezelje.
Judit
2023. augusztus 29. keddKedves Ági!
Véleményed szerint, hogyan tudnánk rávenni a gyereket, aki már 7,5 éves, h minden esetben illik köszönni, férfiakkal kezet fogni, nem pedig amikor csak ő akar? Utóbbit nagyon ritkán gyakorolja, köszönni még úgy ahogy köszönget, de vmiért azértiscsak tiltakozik, minél inkább kérjük rá. Van aki azt mondja, hagyjuk, kialakul, viszont többen bennünket, szülőket hibáztatnak mostmár. Kissé mindig szégyenlős volt, de idővel feloldódik.
Vida Ágnes
2023. szeptember 08. péntekAz egyetlen módja ennek az, ha ti mindig hangosan köszöntök minden helyzetben példát mutatva. Ez meg fogja hozni az ő bátorságát is. Egyébként meg, ha megtanítottátok, de nem mindig csinálja, az nem a ti hibátok, ne vegyétek magatokra.
Csilla
2023. július 19. szerdaKedves Ági, először is meg szeretném köszönni a facebookos munkádat, nagy segítség vagy és támasz, köszönöm😍
Egy kérdésem lenne, a kislányom 20 hónapos, boldog, okos kiegyensúlyozott, BARÁTSÁGOS baba, idegenekkel is könnyen megbarátkozik, de van pár személy akit nem akar elfogadni, hiába találkozik velük akár napirenden, pár közeli rokon( ez még nem is lenne gond) és az apa felöli nagymama. Ezt már kb 3 hónapos korban észrevettük, hogy megfeszül a közelükben.
Leginkább a nagymama zavar, nem engedi, hogy hozzáérjen, távolról barátok, de nem engedi a fizikai kontaktust. Mit lehet tenni? Vagy kell-e tenni bármit is? Szerintem ami nem megy nem szabad eröltetni, de szeretném kikérni a véleményed.
Annyit még le kell írnom, hogy mi a babával és amúgy az életben is határozottabb emberek vagyunk, ez a nagymama nem, mi nem szoktunk gagyogni főleg mióta elkezdett szavakat mondani, ez a nagymama folyton gügyög és olyan kényeskedő hangon beszél vele, ami láthatóan nem tetszik neki.
Válaszodat köszönöm.
Vida Ágnes
2023. július 23. vasárnapA babáknak is van saját ízlése az embereket illetően, illetve ha van 1-1 olyan fura dolog valakin, amivel nem tud mit kezdeni, esetleg valami élmény, amikor megijedt az adott embertől, akkor ez is gyanakvóvá teheti őt, ez normális. Ha távolról barátkozik vele, akkor legyen úgy, ehhez joga van. Erőltetni nem szabad. Majd, ahogyan egyre több szociális élménye lesz, egyre inkább megbarátkozik vele is.
Hajni
2019. március 28. csütörtökKedves Ági! Segítségedet kérném megérteni & segíteni kisfiam problémáját.
Van egy 3,5 éves kisfiam, Máté. 4 hónapja született kistesója, akit mindig szeretget, simogat & nem ellenséges vele.
Máté hamar (14 hós) kezdte a bölcsit, és 7 hónapja már ovis. Elég érzékeny lélek & anyás kisfiú. Nem az a menősködő típus, inkább visszahúzódó. A nagyszülők szerint szigorúan nevelem, szerintem csak próbálok következetes lenni.
Kb az ovi óta vettem észre furcsa viselkedésbeli problémáit.
Nagyon nehéz megfogalmazni, mert összetettnek érzem a problémát. A csúnya, goromba, fennhangon, parancsolgatva beszéddel kezdődött ( menj innen stb.) de úgy érzem ezt most viszonylag kordában tartjuk azzal a nyugott hangon feltett kérdéssel, hogy ” anya így beszél veled?” És azonnal visszább vesz & azt is mondja, hogy bocsánat. Amikor hazahoztuk kistesót , apával & nagyival is goromba volt, éreztük benne a feszültséget, amit természetesnek vélünk ilyen uj szituációban. A feléjük irányuló gorombasága alább hagyott, már csak ritkán jön elő.
Ami most aggaszt az az, hogy van/volt egy kis barátja,Lacika, akivel napi szinten találkoztak, játszottak. Az utóbbi időben minden találkozó sírással ért véget Máté részéről. Valamiért mindig megsértődött ( megelőztèk, nem adta oda a játékot, vagy csak látszólag ok nélkül) őrületes sírás közepette kellett haza jönni.
Most ott tartunk, hogy ha csak találkozunk & a barátja köszön neki, sírva üvölt vele, hogy „Neeee te ne köszönj!!!”. És potyognak a könnyei. Kérdezem tőle, hogy mi bántja, átöleljem e de csak annyit mond ő sírni akar.
Érezzük, hogy vannak indulatkezelési problémái. Mi nem vagyunk egy indulatos, festültségben élő család, de nagyon úgy érzem elrontottam valamit.
Még nem tudja kifejezni az érzéseit, az indulatait meg pláne nem tudja kezelni.
Sokszor úgy érzem, hogy nagyon meg akar nekünk feleni & mond olyan dolgokat amikről úgy gondolja, hogy nekünk tetszetős. Pl: vegyünk Lacikának is piros biciglit. Ugye anya én kedves vagyok?!
Nagyon félek, hogy lelki sérülést okozok neki azzal, hogy nem jól kezelem a problémáit vagy nem ismerem fel a helyes nevelési megoldást. Arra is gondoltam, talán oviban nem úgy bánnak vele, ahogy az ő lelkének az ne okozna sérülést?!
Kérem segíts ennek megértésében, kezelésében!
Köszönettel,
Hajni
Vida Ágnes
2019. március 29. péntekSemmi probléma nincs a kisfiaddal, a korának megfelelő mértékben tudja kezelni az érzéseit és az indulatait. Ez még fejlődőben van nála. Néha pontosan fejezi ki magát, néha nem. Bizonyos érzéseket már képes kezelni, másokat nem. Az óvodai beilleszkedés során a gyerekek egy csomó viselkedésmintát elsajátítanak a többiektől és gyakran frusztráló is a többiek jelenléte, amit a maguk módján próbálnak kezelni. Neki közben született egy testvére is, ami nem csak akkor van hatással a gyerekre, amikor megszületik a tesó, hanem akkor is, amikor elkezd cseperedni és mozog a lakásban, esetleg már hozzáfér a nagy tesó játékaihoz stb. Ilyenkor a társaival kapcsolatos viselkedése is megváltozhat. A barátjával kapcsolatos viselkedése is valószínűleg ezért változott meg, mert eddig nem volt olyan, hogy valaki „fenyegetést” jelentett volna a játékaira, most meg van, illetve feltehetőleg most ért be az „enyém” korszakba is, amikor felismeri, hogy a hozzá tartozó tárgyak nem az ő részei, de még nem tud mit kezdeni azzal, ha más gyerekek hozzányúlnak a holmijához. Azzal segíthetsz most neki, hogy ilyenkor megvigasztalod, megvárod, amíg megnyugszik, utána pedig segítesz neki abban, hogy elkezdjen játszani a barátjával és élvezze mindezt. Érdemes neki felidézni, milyen az, amikor együtt játszottak korábban és jól érezte magát, mit csináltak akkor, mert ez segít neki meglátni az együtt lét pozitív oldalát ahelyett, hogy csak a negatívra koncentrálna.
Edelényi-Hancz Eszter
2023. augusztus 05. szombatKedves Ági!
Először is köszönjük a rengeteg előadást és cikket, nagy segítséget jelentenek! A mostanit elolvasva szeretném a véleményedet kérni az éjszakai átmászkálás kapcsán. Próbálok rövid lenni: 3,5 éves kisfiunk először a babaöbölben, majd mellettünk a kiságyban aludt. Kb. 8 hónapja alszik a saját szobájában, először kiságyban, pár hónapja nagyobb ágyban. Amikor sokat ébredt, és nem volt elég a simogatás, magunk közé tettük, ez fogzáskor volt, vagy nagyobb korban másnapi betegséget (torokfájás, nátha) jelzett elő. A testvére most 4,5 hónapos, mellettünk alszik babaöbölben. Most jön a gondom: a nagyobbik eddig szépen aludt a szobájában (esti mese olvasás együtt a nagy ágyban, majd elaludt és átvittük), de kb. 1 hete nem hagyja magát átvinni, vagy ha sikerül, akkor is megébred éjfél körül, és átjön. Szerencsére nem beteg, nem ez a gond. De valószínűsítem, hogy valami mégis bántja. Talán testvérféltékenység? Vagy a közelgő óvoda? Látszólag imádja a picit, és próbáljuk első sorban a nagyra helyezni a hangsúlyt, hogy ne érezze háttérben magát. Az ovi kérdést nem erőltetjük, pár mesekönyvet olvasunk róla néha, de nem téma napi szinten. Állítása szerint várja. Mégis mit tegyünk, hogy oldjuk a feszültségét, esetleg sikerüljön újra a szobájában aludnia? Sajnos magamra ismertem a cikkben, rosszul álltam a kérdéshez és mérgelődtem vele az átmászkálás miatt, de tudom, hogy nem ez a jó út. Csak hát a picihez való kelés, a forgolódó nagy mellett nem könnyű. Köszönöm, ha tudsz irányt mutatni!
Vida Ágnes
2023. augusztus 20. vasárnapA tesó is nagy változás és az ovi is, mindkettő okozhatja. Alapvetően arra törekednék most, hogy este a saját ágyban aludjon el és csak később kerüljön a tiétekbe, mert így ha már nincs szorongás, nem ébred fel, akkor nem fog átjönni többet. Ha nem fértek el, jó kompromisszumos megoldás lehet, ha az ágyatok mellé tesztek egy kis heverőt vagy kiságyat neki (ha befér) vagy egy magasított matracot, ahova odafekhet mellétek, de mégsem egy ágyban kell sokan elférni.
Ambrus Nelli
2019. január 04. péntekKedves Ági. Tanácstalan vagyok. A kisfiam 7 és féléves állandóan rágja a körmét minden este sír h velem aludhasson ha nem engedem meg neki akkor északa alvajárókénnt bújuk be mellém és reggel megkérdezi h hogy került oda 😞 van 1 2 éves hugica is. Mit kellene tennem?
Vida Ágnes
2019. január 13. vasárnapSajnos az iskolai feszültség gyakran így jön ki a gyerekeken. Engedd neki, hogy veled lehessen éjjel, ha ez őt megnyugtatja, esetleg, ha így kényelmetlen, kaphat egy matracot az ágyatok mellett és ott aludhat. A körömrágás is a feszültség és a szorongás jele, ezért érdemes lenne gyermekpszichológushoz fordulnotok vele, aki feltárja a szorongás okát.
Bene-Bányai Zsuzsa
2023. február 02. csütörtökKedves Ági,
kisfiam 2 éves és most kapott Autizmus spektrum zavar szakvéleményt, F8400 kódot. Olivér stressz oldásra a céltalan szaladgálást, bizonyos szótagok ismétlését (ga-ga-iiii) illetve a cumija rágását használja. A cumik a fogak mentén lyukasra vannak rágva. Ha nincs nála a cumi, akkor pedig a fogait csikorgatja. Olyan, mintha acsarogna, ha érted mire gondolok. Ha cumival csinálja, eltolja oldalra a cumit és hallani azt a csikorgó hangot, ahogy a fogaival húzza a gumit. Kérdésem, hogy lehet ezt bármivel helyettesíteni? Rágókával esetleg? Csak a cumival csinálja ezt. Más tárgyat a szájába véve nem tapasztaltuk. Válaszodat előre is köszönjük.
Vida Ágnes
2023. február 11. szombatEzt önnyugtatásként is csinálhatja, de a fogzáshoz is lehet köze. Cumi formájú fogzásra való rágókával esetleg lehetne helyettesíteni, mert ez vastagabb gumiból van, nem tudja kirágni.
Soldier
2018. október 29. hétfőValaki segítsen! 28 éves apuka vagyok. 2 és fél éves fiam időnként „eljátsza” velem, azt mintha mérges lennék rá és rászóltam volna. Konkrétan fél és azt hiszi h valami rosszat tett, ami miatt mérges vagyok rá. Pedig semmi nem történt. Nem is emeltem fel a hangom, nem szóltam rá, nem is lettem mérges. Sajnos az alap tekintetem kisség mogorva, nem vagyok egy mosolygós ember. Mély hangom van, ezért ha időnkét felemelem, akkor az ijesztő lehet. De mért van az, hogy akkor is képes megíjedni és beképzelni bármit, ha nem történt semmi?? Nagyon rosszul esik, és az önbizalmamat teszi tönkre ez a helyzet. Pedig ha nem képzel be ilyet, akkor nagyon jól elszoktunk játszani, sőt kifejezetten apás gyerek amúgy.
Normális ez?? Köszönöm
Vida Ágnes
2018. november 10. szombatIgen, ez normális. Apa dörgő hangja ijesztő és az ijesztő helyzeteket úgy dolgozzák fel a gyerekek, hogy újra meg újra eljátsszák őket. Az önbizalmadat ez nem kell, hogy érintse, te vagy a felnőtt, ő egy kisgyerek, aki még érzékeny az erős hangokra és nem szeretné, ha apa mérges lenne rá, ami természetes a részéről. Az, hogy eljátssza ezt a szerepet valahol még jó is, mert ezáltal fel is dolgozza, míg ha magában tartaná és szimplán csak félne tőled, sokkal rosszabb lenne.
Sandra
2018. május 08. keddKedves Vida !
Van egy lassan 5 évest fiúk ,nem oljyan régen másfél holnap akkor elköltösztunk Magyarországtól Angliba ,es megjelentek első peroblemak viselkedés es alando hisztizas es sírás voltak napjai részre sémi együtt működés vagy elfogadás a fiam részre sémi be nem alando volt együtt működni velünk ,közbe elkezde a iskolát is angol nyelv meg nem beszél ,délutáni alvás ok elmaradtak ,az elején elfogadta a saját sobat es agyat es egyedül aluta ,most mar nem elkezde félni ,velünk akarja aludni pár éjszaka is bele mentünk ,pedig olvassuk sok minden neki tudja hogy ninc mi tol félni de mégis .Nesztuk a szobát minden zugába hogy véletlenül ninc valami szörny ,éjjel lámpa bevan kapcsolva es mégis nem akarja aludni .Hoza teszem hogy kett éve apa nélkül éltünk most összejött a család .Kerem a segetseget az uj hejzet uk .
Üdvözlöm
Sandra
Vida Ágnes
2018. május 27. vasárnapAmiket leírtál mindegyik nagyon nagy változás egy kisgyerek számára, természetes, hogy ilyenkor sírósabb, hisztisebb lesz, mert nem tudja még kezelni a változást és a vele járó szorongást. Ne erőltessetek most semmit, aludjatok vele, ha kéri, foglalkozz velük többet és mesélj sokat nekik. A félelmeket kezelhetitek játékosan is, az ágy alá elbújt szörnyet elvarázsolhatjátok szörnyűző varázspálcával, ezek a játékos megoldások sokat szoktak segíteni a kicsiknek.
Reni
2018. február 06. keddKedves Ági, egy éves fiam lassan három hónapja bizonyos esetekkor (kikéredzkedés a kiságyból, éhség, álmosság, peluscsere) azzal jelez, hogy ledugja kezét a torkán, és több esetben vissza is jön az előző evés tartalma. Akármennyire próbálok, nem tudok mindig azonnal reagálni a hívására. Nem tudom, ez szorongás-e? Le kell-e szoktatni róla, illetve hogyan kell ezt kezelni? Úgy gondolom nem tesz jót neki sem, ha napi három alkalommal is viszontlátja azt, amit elfogyasztott. Kérlek, adj tanácsot, mit tegyek.
Köszönettel, Reni.
Vida Ágnes
2018. február 11. vasárnapEz nem szorongás, inkább csak egy fura szokás. Azzal tudsz neki segíteni, hogy amikor csak tudsz, mihamarabb odaérsz és felveszed, szorosan megöleled őt és mélyeket lélegzel, ez általában segít, hogy ne hányja el magát.
Pfarer Alexandra
2017. október 10. keddKedves Ági!5 éves kislanyom cumizik. Már nem csak alváshoz hanem nappal is kéri. Nagyon ragaszkodik hozzá.5 hónapja született Kistestvére de előtte is így viselkedett. Sokszor próbálkoztunk cumitündérrel es beszélgetéssel,de nem volt hatásos. Újabban a körmeit is tépkedi. Mikortól számítanak kórosnak ezek a dolgok? Köszönettel: Szandra
Vida Ágnes
2017. október 12. csütörtökA cumi és a körömtépkedés is szorongásoldó tevékenységek. A cuminál az a tapasztalat, hogy minél jobban erőlteted, annál jobban ragaszkodik hozzá, mert úgy érzi elveszel tőle valami fontosat. Próbáld meg, hogy 1-2 hétig egyáltalán nem is említitek neki a cumi dolgot, ha kéri, megkapja. Aztán 1-2 hét után be lehet vezetni valamilyen kis szabályt a cumihasználatra, ami nappalra vonatkozik, pl. csak otthon kaphatja meg. Ha ez megy, akkor jöhet egy következő kis szabály, pl. csak elalvás előtt kaphatja meg, máskor anya megölelgeti, megszeretgeti, de cumit nem kaphat. Így apránként ritkul a cumihasználat és végül magától elhagyja majd.
Viki
2017. július 09. vasárnapKedves Ági! Kisfiam két és fél éves, nagyon okos, érzékeny, bújós gyerek. Négy hónapja megszületett a kistestvére, akit látszólag szeret, ha meghallja vagy meglátja mosolyog, simogatja, puszilgatja, szeretgeti. De rászokott a kiabálásra, sokszor számdékosan a baba fülébe kiabál, direkt felébreszti, megijeszti, sokszor addig csinálja, míg el nem kezd a kicsi sírni. Próbáltunk rászólni, megmagyarázni neki, hogy miért nem szabad, másik szobába átvinni ilyenkor, többet szeretgetni, hozzá bújni, de semmi nem használ. Hogyan tudnék segíteni neki leszokni róla?
Köszönöm, ha válaszolsz
Vida Ágnes
2017. július 24. hétfőFéltékeny és ezt így fejezi ki. Ez ellentmondásos érzés, néha szereti, de azért ott van a rossz érzés benne, ezért piszkálja a kicsit. Próbáld meg, hogy sokat mesélsz neki arról, amikor ő volt kisbaba, szeretgeted, elmondod, hogy ő még mindig a te kisbabád, megmutatod neki az ő csecsemőkori képeit, ez segít neki feldolgozni az érzéseit.
Viki
2017. július 29. szombatKöszönöm a választ 🙂
Tímea
2023. augusztus 29. keddKedves Ági!
Most 20 hónapos a kislányom. Gyakran járunk közösségbe,hasonló korú kisgyerekesekkel is gyakran találkozunk. Szinte napi 2x megyünk játszóra. Észrevettem,hogy mintha kerülné a korabeli és kisebb gyerekeket. Ha a homokozóba többen vannak,akkor nem megy bele. Ha vannak fent a csúszdán akkor nem tolakodik,kerüli. Barátok gyerekeit mintha nem szeretné. Míg a többiek 3 an jól elvannak,mi kilógunk egy kicsit és sírdogál,nem igen játszik akkor. Ha ők bent vannak az egyik szobába,kislányom inkább kimegy. Nagyon sokat foglalkozunk vele. Felnőtteket szereti,nagyobb gyerekeket utánozza,szereti őket. Olyan nehéz,hogy találkoznánk a kisbarátaival,de a kislányom javarészt nem érzi jól magát a társaságukban. Nagyon mozgékony,ha nincs kapu egy játazótéren akkor kb.20 perc után futva szökik és egy darabig ezt játszuk. Sokszor mintha unná a jázszótereket is. Mit tehetek,hogy jobban nyisson? Félek hogy mi lesz ha jövőre kezdi a bölcsit.
Köszönettel!
Vida Ágnes
2023. szeptember 08. péntekA legtöbb kisgyerek ebben a korban fél a nála kisebbektől és szívesebben van a nagyobbakkal, ez normális reakció, hiszen a nagyobbak viselkedése kiszámíthatóbb. Segíthet, ha egyszerre csak 1-1 vele egykorú gyerekkel találkoztok és játszotok közösen, mert 1-1 gyerekkel könnyebben elboldogul, nem olyan leterhelő neki, rajta keresztül meg tudja tanulni, hogyan viselkedjen velük.
Nagy Mónika
2017. június 06. keddKedves Ági!
Kislányom 14 hónapos. A héten kezdett el önállóan járni.Ezzel együtt nagyon félős is lett.De ez nem mi dig így van,csak mikor eszébe jut.Valamikor ha szólok neki,hogy Lilike,már annyira megijed ,hogy kapkodja a levegőt és mintha kétségbe esne. Valamikor a baba szó hallatán csinálja vagy mikor mondom neki hogy intsen pápát.forduljak vele valahova? sajnos még nem beszél csak ilyeneket „mond” hee heee éa hümmög.néha mutogat.de szerintem már sokmindent meg is ért,mert ha mondom neki hol a hinta akkor megmutatja.bébiételről is még csak most kezd átállni.
Köszönöm válaszod!
Vida Ágnes
2017. június 12. hétfőA járástanulás időszaka pszichésen is megviseli a kicsiket, de ez normális. Átmeneti dologról van szó, hiszen ilyenkor az idegrendszer hirtelen nagy változáson megy át, 2-3 hét után meg szokott változni a helyzet. Addig vedd fel, nyugtasd meg, amikor megijed és bíztasd, hogy gyakorolja az új tudományt, hamarosan egyre ügyesebb lesz majd benne 🙂
tattoo designs
2017. április 09. vasárnapNagyon szépen köszönöm a választ! Mint mindig, most is megnyugtattál. :).
Estella
2017. április 07. péntekNagyon szépen köszönöm a választ! Mint mindig, most is megnyugtattál. 🙂
Éva
2017. április 06. csütörtökKedves Ági! 5 éves kisfiam dadogni kezdett… Kb. két hete kezdődött. A szavak elejét ismételgeti, egy mondatban többször is. Nagyon érzékeny, intelligens kisgyerek, korához képest sokkal választékosabban fogalmaz. De szerintem a családi feszültség az ok…
A férjem nem túl nyugodt természet. Nagyon gyorsan felkapja a vizet, és sok minden miatt kiabál, kiborul, hisztizik… Velem és a kisfiunkkal is. Ez 5 éve így megy. Én már erősen elkezdtem azon dolgozni, hogy elválunk. (Sokáig dolgoztam azon, hogy maradunk) Sajnos eddig ezt nem tudtam meglépni, mert nincs hova mennünk és nincs miből. A kisfiamról kiderült 2 éves korában, hogy tejallergiás, és nem oldották meg az étkezését sem a bölcsiben, sem az oviban, egészen tavaly szeptemberig. Emiatt fél 12-kor haza kellett hoznom, és ebédet adnom neki. Heti néhány órás munkát tudtam vállalni. De tavaly ősszel elkezdtem tanulni, Pestre járok vidékről havonta 3 keddi napon. Hamarosan saját vállalkozást indítok. Nagyon feszült vagyok, és rengeteget kell tanulni. Ez is megviseli a kisfiamat, elmondja, hogy hiányzom neki, és részletesen el kell mondani, mit is tanulok. El is játsszuk a macikkal. De szerintem apa a nagyobb gond. Eddig passzívan tűrte a kiabálást, de most már nem. Kb. 1-1,5 hónapja harcban áll vele. Ahogy hazaér a munkából, bosszantja, kiabál vele, ütögeti. Semmiben nem fogad szót. És a férjem erre nagyon rosszul reagál: visszakiabál, néha oda is legyint, ledegradálja: hogy milyen gyerek vagy, nem lehet veled semmit… Velem nagyon együttműködő a kisfiam, és eddig nyugodt volt, de most nem az. (Bár beteg is két hete, és nem tudunk a levegőn mozogni, pedig nagy az igénye). Azt mondta, hogy ő félelemben él…. A szívem szakad meg… Mára eljutottam odáig, hogy szinte sohasem reagálok a férjem kiabálására, kiborulásaira, csak ha a kisgyerekkel kiabál. Próbálom nyugtatni… Azt hittem, ettől majd a kisfiam is nyugodtabb tud maradni… Vigyem pszichológushoz? Mit tegyek??? Kérlek segíts!!
Hajni
2017. március 31. péntekSzia!ide irok máshova nem enged.az evéssel és alvással kapcsolatban kérdeznék.a fiam 14 hós és mlg pürét eszik úgy főzők neki mint magunknak szokszor abból kap de a gyümölcsöt is és a főzeléket is pürésítem mivel amint darabot észlel benn kiköpi vagy öklendezik.kenyér héjat belsejét kukacot ,ilyeneket eszik csipegetve de a tészta meg ami hasonlo még pürésen sem vagy ha mégis nyammog.hat fog kinn van a többi bújik.hagyjam majd eszi mikor úgy érzi?vagy próbálam elöször a hamit darabosan utána pürésitsem?így szoktam eleinte de nekem is jobb ha megeszi pürésen legalább eszik.
A másik hogy egy nappali alvásra áll át de nem egyszerű.kb egy hónapja már babakocsiban nem alszik csak kiságy.reggel 6-8 között ébred ehhez igazodva négy órát bír ki .így fél 11 fél 12 között alszik változo.általában 11 ig húzom de van hogy fél 12 mire alszik.másfél órát alszik kb egykor ébred utána tudom ebédeltetni elötte esélytelen álmosság miatt nem eszik fél tiz után tizoraizik.utána még kb 5 körül alszik rövidet.vagy egyáltalán nem tud aludni igy nyolcig fenn van.mindig változó leteszem de nem alszik el.tudom ez is átmeneti de délelött tovább nem bírom húzni délután ha nem alszik estig kissé nyügös.van hogy kétszer vagy egyszer alszik ez is mind attol függ mennyit alszik délelött ha keveset akkor délután alszik még.nem könnyü mert hisztis ilyenkor.
Költözünk is remélem nem zavarja majd túlságosan.szoktam vinni az új helyre új szobájába.kiságya ugyanaz lesz.csendesebb helyre megyünk mondhatni.külön .szülöi házba vagyunk most.
Köszi ha válaszolsz
Estella
2017. március 29. szerda4 éves fiam külön szobában alszik születése óta. Jó alvó. Megvan az esti ceremónia: mese, ének és utána egyedül alszik el. Egy ideje kialakította magának azt a szokást, hogy úgy altatja el magát, hogy hason fekve mozog a nemi szervén, egészen addig míg belealszik. Én tanácstalan vagyok. Nem tudom hogyan kezeljem a dolgot. Mennyire gond ez? Próbáltam mondani neki, hogy abba kell hagyni. De masképp nem tud elaludni. Sőt, úgy vettem észre, hogy még bűntudata is van szegénykének, hogy olyasmit csinál, amit anya nem tart jónak.
Kérlek mondj véleményt, tanácsot. A férjemmel tanácstalanok vagyunk.
Köszönöm!
Vida Ágnes
2017. április 05. szerdaEz egy ijesztő, de ártalmatlan önnyugtató tevékenység, itt írtam róla: http://www.kismamablog.hu/babapszichologia-2/segitseg-maszturbal-a-gyerekem
Ildikó
2023. december 18. hétfőKedves Ági!2,5 èves lányom szopja az jobb kezén lévő 2 ujját és a bal kezével a jobb mellbimbóját csavargatja.szoptatott baba volt 11,5 hónapig.Nyugtassa magát azt tudjuk,mert főleg akkor csinálja, ha màr fáradt.cumit nem akarta elfogadni.fő probléma az,hogy amit csavargat mellbimbója már sokkal kijebb áll és elég piros is.ha rászólunk rögtön kiveszi,de elkezdi a
sírást
Tudnál adni tanácsot esetleg mit
csináljunk?félek,hogy későbbiekben baj lehet belőle a mellènél.
Köszönöm!
Vida Ágnes
2024. január 02. keddIlyenkor nem elég csak rászólni, hanem vegyétek ölbe, segítsetek neki megnyugodni, ellazulni, hogy ne érezzen késztetést arra, hogy így nyugtassa magát. Közben a kezébe adhattok egy kis rongyit pl. hátha sikerül ahhoz hozzászoknia és azzal nyugtatni magát.
Leave A Response