Kérdezz itt!

Ebben a bejegyzésben tudsz kérdezni Vida Ágitól 2020. július 10 -én 13-14 óráig. Ha még soha nem szóltál hozzá itt a blogon, a hozzászólásod elsőként moderációs sorba kerül és csak akkor jelenik meg, amikor Ági válaszolt rá. Az érkező kérdésekre legkésőbb 2 napon belül kapsz választ.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

3 015 Comments

  • Emmi

    2015. augusztus 14. péntek

    Szia Ági!
    14 hónapos kisfiam evésével vannak problémáim… Egy nagyon okos, ügyes, mozgékony és rendkívül nagy akarattal rendelkező babóca. Minden rendben volt vele kb 1-11/2 hónappal ezelőttig, amikor is “kitalálta”, hogy csak egyedül eszik, csakis darabos ételt, amolyan felnőttesen. Ez nem is volna probléma, ha megenne mindent, de bárhogy trükközöm, nem sikerül azóta említésre méltó mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt adnom neki. Ráadásul egyedül nem tud annyi mennyiséget megenni, amihez szokott, de nem engedi, hogy etessük. Ez sajnos a (nem) hízásán és az emésztésén visszaköszön ( székrekedés, óriási küzdelmek, nagy kemény kaki). Ameddig még jól működött a gyerek :), reggelire tejpépet, tízóraira gyümölcsöt, ebédre főzit husival/májjal/tojással kapott, uzsi joghurt gyümivel, vacsi változóan vagy kenyér,vagy főzi husi nélkül, vagy ritkán tejpép volt. Éjszaka még mindig felkel minimum egyszer, akkor tápszert, mostmár tejet iszik kb 2dl-t. Reggel szintén tejjel indít, majd jönnek a bajok.. Semmit nem eszik meg, ami kicsit is “folyékonyabb” ezért áttertünk a reggeli vajaskenyér variációkra. Ez is csak rövid ideig ment, aztán leette a sajtot,vagy sonkát a kenyérről és nem eszi meg a kenyeret. Láthatóan nyűgös az éhségtől, de akkor sem eszi meg! Most ott tartunk, hogy bundáskenyérnek megeszi, de nem adhatok minden reggel azt?! Tegnap mondjuk palacsintát sütöttem nekik, akkor megette, de nem biztos, hogy legközelebb is elfogadja… Az ebéd ugyanilyen problémás, szerintem sült husin és sült krumplin elvegetálna, ha tőle függne. Próbáltam már felfújtnak megcsinálni a különböző zöldségeket, elsőre újdonságként megette, aztán nem… Gyümölcspép, joghurt, főzelék szaftosabb kategória, meg se kóstolja. Gyümölcsöt maximum úgy eszik, ha nagyon éhes, és a kezébe adok egy egész! meghámozott almát. Darabolva, csíkozva már nem eszi meg, és csak az alma ami működik. Tényleg mindent kipróbáltam már, de nem tudom, hogy mit tudnék (máshogy) tenni, hogy megfelelően fejlődjön. Tudnál segíteni pár tanáccsal? Előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Nincs ezzel semmi gond, mindig így szokot lenni. A darabos ételek egyébként laktatóbbak, tehát nem is kell belőle akkora adagot enni, mint a pépekből. Negyed szelet kenyérnyi adagot szoktak megenni nagy átlagban a babák a darabosakból ebben a korban, ez teljesen jó. Az nem gond, ha nem eszik kenyeret és szétszedi a szendvicset, ennek az az oka, hogy a babának több fehérjére van szüksége és kevesebb szénhidrátra. Ezért jobb felkockázni a sajtot, a sonkát és max. 1-2 kenyérkockát mellétenni. Érdemes megpróbálni a kézzel fogható tésztákat (a penne a legjobb, mert annak jó a fogása :)) zöldséges szószokkal, a párolt zöldségeket, rántottát (abba is lehet ám zöldségeket sütni), levesből kiszedve a répa, krumpli, karalábé, karfiol, husi. Ez egy átmeneti időszak, most élvezi, hogy minden darabos, aztán elkezdi majd használni a kanalat is és megeszi a főzelékeket. Addig pedig kreatívnak kell lenni és minden napra kitalálni valami újat. Kitartás 🙂

  • Szilvia

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!
    3,5 éves a fiam, de még mindig nem teljesen szobatiszta. Kakilni csak pelenkába hajlandó, éjszaka szintén kell még a pelenka. Napközben ritkán megy el pisilni, ezért gyakran előfordul, hogy becsurizik. Hiába mondom neki, hogy menjen pisilni, nem megy. Egy bő fél éve a nagymamája vigyázott rá, akkor először és utoljára kakilt a bilibe. Mikor haza értem nagyon megdicsértem, de mint kiderült a gyerek nem akarta megtörölni a popsiját, a nagymama meg erőltette a dolgot. Azóta sem sikerül rávenni, hogy a bilibe vagy a wc-be végezze a dolgát. Ezek után egyszer az oviba kellett neki kakilnia, ment is a wc-re csak nem szólt senkinek és a wc magas volt neki, nem tudott ráülni, ezért mellé ment. Emiatt el kezdett sírni, de pont ott voltam és az óvónénivel együtt megnyugtattuk. Itthon még csak meg sem akarja próbálni sem a bilit sem a wc-t.Úgy veszem észre, hogy a kakilás neki nagyon intim, kérem is a családot, hogy ne beszéljenek róla, mert elszégyenli magát. Ha pelenkába kakil, akkor is elvonul egyedül a szobába és magára csukja az ajtót. Szorong valami miatt a fiam? Mi lehet az oka? Mikor kóros ez a dolog? Mikor kell aggódnom? Vigyem pszichológushoz, vagy ez normális?
    A másik problémám az evés. Mindig kér enni, kap is, de szinte sosem eszi meg, csak bele turkál. Van hogy mondja mit kér, elé teszem és hozzá sem nyúl, csak ránéz és máris azt mondja, hogy ő ezt nem szereti. Az oviban jobban eszik, de ott is volt pár hetes időszaka, amikor nem evett meg semmit. Mit lehetne csinálni, illetve miért lehet ez?
    Köszönettel
    Szilvi

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Ez normális. A kakilás intim dolog, a legtöbb kisgyerek tartogatja, titokban csinálja, ráadásul neki volt rossz élménye is ezzel kapcsolatban, ami miatt kialakult egy kis szorongás. Ezt persze kinövi majd, minél kevésbés van rajta nyomás emiatt, annál hamarabb múlik el majd a dolog.
      Az éjszakai szobatisztaságot egy hormon szabályozza, ami 7 éves korig valamikor jelenik meg a szervezetben, nagy átlagban 5 éves kor körül lesznek a gyerekek éjszakára is teljesen szobatiszták, ezt még nem kell tudnia.
      Az evési szokásain is látszik, hogy ő az átlagnál kicsit érzékenyebb kisfiú, szorongósabb is, valószínűleg sokszor az evésprobléma sem azért van, mert enni akarna, inkább figyelmet szeretne, egy kis babusgatást. Tehát én elsősorban nem az evéssel meg a szobatisztasági problémákkal foglalkoznék, ezek maguktól is rendeződnek majd, hanem azzal, hogy kapjon sok-sok figyelmet, babusgatást, mert most erre van szüksége.

  • Mónika

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági,

    szeretném a véleményedet kikérni 19,5 hónapos kisfiam családi napközibe adásáról.

    Lehetőségem nyílt részmunkaidőben dolgozni, ami azt jelentené, hogy a kisfiamat elegendő lenne csak délelőttre beadni valahová. Az egésztől kicsit félek, tekintve, hogy eddig itthon voltam vele, nehéz döntés ez nekem. Az szól mellette, hogy már annyira nehezen kötöm le itthon egyedül, minden délelőtt egy nyűglődés, főleg ha főzők is közben.
    Ha nem is lenne munkalehetőség, akkor is ki kellene találni délelőtti programokat, mert ez így neki kevés.
    Félelmem azért van, mert a mindennapi játszóterezésnél ő egy igen félénk gyerek, kortársai sokkal bátrabbak. Az én kisfiam csak mellettem homokozik, és kizárólag más felnőttekkel hajlandó játszani, gyerekekkel nem. Míg otthon kész energiabomba, addig a játszótéren nagyon visszahúzódó.
    Nem gond szerinted, ha ebben a korszakában kezdem beszoktatni? Ez a helyzet szinte kezdettől fogva így van, amióta játszótérre járunk (5 hónapja).

    Családi napközire azért gondoltam, mert egy kicsit rugalmasabb, mint a bölcsi, kevesebb a gyerek egy csoportban, talán könnyebb lenne neki.

    Köszönöm szépen!
    Mónika

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Ha te szívesen mész vissza dolgozni, semmi baja nem lesz a kisfiadnak, ha minden nap pár órát a családi napköziben van. Lehet, hogy kicsit lassabban barátkozik majd meg a gyerekekkel, de még jót is tehet, ha minden nap barátkozik velük egy védettebb, családiasabb környezetben, mint amilyen a bölcsőde.

  • Anita

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Kislányom 13 hónapos. Kiegyensúlyozott, vidám baba, nem sírós, sosincs vele semmi baj. Nagyon érzelmes, szeretetteljes. Mostanában eléggé visszahúzódó, ha idegenek megszólítják, közel hajolnak hozzá, akkor eltakarja a szemét, “elbújik” és néha sírva is fakad. Járunk társaságba, programokra, ahol van olyan hasonló korú baba, akit nagyon szeret, szívesen van vele, viszont ha túl közel mennek hozzá, vagy hirtelen mozdulatot tesznek, akkor egyből bezárkózik, fogja a fejét.
    Mi lehet ennek az oka? Hogyan tudnám egy kicsit bátorítani?
    Köszönöm a választ!

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Ez ebben a korban nagyon jellemző viselkedés. Azzal tudsz neki segíteni, ha az öledben ülhet, biztonságból figyelheti az új embereket, amíg fel nem oldódik és csak utána barátkozik velük. A gyerekeket is először elég csak távolról figyelni és amikor feloldódott, akkor elengedni játszani.

  • Szilvike

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Kislányom nemrég múlt 5 hónapos, kiegyensúlyozott, többnyire jókedvű, mosolygós baba. Már több mint egy hónapja forgolódik minden irányba, oldalaz, és egy hete már a kúszással is próbálkozik. Ügyesen ejátszik hason akár egyedül is, az alvásával sem volt eddig különösebb probléma, egy kora reggeli szopival (5-6 között) általában alszik este 10-től reggel 9-ig a saját kiságyában. Napközben van egy hosszabb 1,5-2 órás és még késő délután egy kb 40 perces alvása szintén kiságyban. Eddig hajnalban szoptatás után gond nélkül, max kis forgolódással visszaaludt. Nappal szintén, ha meg is ébredt kis nyöszörgés után tovább aludt. Az elmúlt héten azonban többször is előfordult, hogy a hajnali szoptatás után fél órával sírdogálni kezdett. Nappali alvásból néha szintén sírva ébred 40 perc után. Ha nem alszik vissza, bemegyek hozzá, amitől még keservesebb sírásba kezd. Hiába veszem ki nyugtatgatni,csak jobban belelovalja magát. Ha ilyenkor az ágyon magam mellé teszem, kis szopi után elalszik, de a mellemet alvás közben is “csócsálja” :), ami egy idő után már nagyon fáj. Ha elkapom a megfelelő pillanatot, akár a kiságyba is vissza tudom tenni, tehát most ez még nem probléma, de nem szeretném, h a későbbiekben minden felriadásra a szoptatás legyen csak a megoldás. Mit tanácsolsz, milyen nyugtatgatással próbálkozzak?

    Tanácstalan vagyok, vajon mi okozza ezeket a felsírásokat? Nyála már hónapok óta folyik és mindent megrág, de nem látom h bújna a fogacskája, egyébként nem nyűgösebb, este is könnyen elalszik.

    Másik kérdésem a hozzátáplálással kapcsolatos. Kislányom 3050 grammal született, most 7 kg. Anyatej mellett tápszert is kap, kb fele-fele arányban. A védőnő javaslatára egy hete elkezdtem neki reszelt almát adni, de úgy látom, hogy csak a levét “eszi”, a darabos részt kitolja a nyelvével. Négy nap után megpróbálkoztam a barackkal pépesre turmixolva, az ízlett neki, egy-két kanálnyit evett. Mivel hajnalban változó, hogy mikor szopizik, ezért bár 9 körül kel, nem mindig éhes ébredéskor. Általában 1/2 10-10 köröl szoptatom. Kb 120 ml-nyit szopizik és még 80-100 tápot megiszik. Ezek után kb egy óra múlva kínálom gyümölccsel. Kérdésem az lenne, h jó ez az időpont a gyümölcs kóstoltatásra? Esetleg ilyenkor adjak neki kevesebb tápszert, és több gyümölccsel próbálkozzak? Egyáltalán jó, elkezdtem a hozzátáplálást, vagy érdemesebb lenne még várni vele?

    Válaszod előre is köszönöm: Szilvi

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Valószínűleg a kezdődő fogzás a ludas a dologban, ennek biztos jele, hogy folyik a nyála. Az ínyen csak az utolsó néhány napban látszik a fogacska, viszont előtte már akár 1-2 hónappal is jelentkezhet a nyűgösség, felriadás, felsírás. Próbáld meg, hogy amikor felriad és sír és még álmos, fogzáskönnyítő géllel bekened az ínyét alul és felül és utána altatod vissza, így valószínűleg könnyebben ellazul majd.

      5 hónaposan, ha a kicsi már érdeklődik az ételek iránt, el lehet kezdeni a kóstolgatást, de csak lassan, 1-1 kanállal, nem kell nagy adagokat ennie, tápszeres étkezést kihagyni, az ráér 7-8 hónaposan. A délelőtti időpont tökéletes a kóstolgatásra, így ha valami esetleg pocakfájást okozna, nem éjjel fog felébredni miatta.

  • Gondáné Pintér Alíz

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági,

    először is szeretném megköszönni azt a sok tanácsot, segítséget, amit a blogodon, facebook oldaladon és könyveiden keresztül adtál már nekem. Másodszor pedig egy olyan problémával fordulok most hozzád, amiről már sokat olvastam más babák esetében, kipróbáltam sok tippet, praktikát, de sajnos nem vált be semmi, és már eléggé elkeseredett vagyok. Kisfiam 10 hónapos lesz hamarosan, de még mindig nem hajlandó kanállal enni. Ha ő egy anyatejes baba lenne, akkor nem aggódnék egy cseppet sem, de sajnos 3 hónapos kora óta tápszeres baba. 4 hónapos kora körül elkezdtem nála a hozzátáplálást, először csak gyümölcsleveket kanállal. Eleinte úgy tűnt, szépen fog enni kanállal, de aztán ez a reményünk hamar szertefoszlott. Most ott tartunk, hogy próbáltam pépet hígabban, sűrűbben, darabosan, folyékonyan, itthon főzve, boltit adva, édeset, sósabbat, műanyag kanállal, szilikon kanállal, fém kanállal, játszó cumira téve az ételt, úgy a szájába tenni, az ujjamon adni a szájába, de semmi… ahogy meglátja a kanalat csíkban összeszorítja a száját, és nem hajlandó enni. Illetve egyetlen egy dolgot eszik meg szívesen kanállal, az az Activia natur joghurt. Darabos étellel is próbálkoztam, ahogy az alsó két fogacska kibújt, de a pulyka/csirkemell sonkán kívül nem kell neki semmi. A háziorvosunk véleményét is kikértem, ő azt javasolta, hogy csak reggel-este kapjon tápot, egyébként tegyem a gyereket az etetőszékbe, és rakjam elé az ételt, majd ő eszik amennyit gondol (nem tudom, ez pépes étel esetében hogyan tud megvalósulni?). Ha nem eszik, menjen játszani, vagy aludni, ami éppen jön, de ne kapjon tápot napközben. Egy hét múlva garantáltan enni fog. Illetve javasolta, hogy próbáljam meg a főzeléket is cumisüvegből. Mivel én az első variációt nagyon drasztikusnak tartom, így a cumisüveggel próbálkoztam, de 4 nap után az sem kellett neki… A történethez hozzá tartozik, hogy a kisfiam 2 hetes kora óta húgyúti fertőzésekkel, vesegyulladásokkal küzd, többször voltunk kórházban. Most április óta folyamatosan antibiotikus fenntartó kezelést kap, nem nagy mennyiségben, csak annyira, hogy elkerüljünk egy újabb vese gyulladást. Nem tudom, ez az antibiotikus kezelés mennyire lehet hatással az ő étvágyára, táplálkozási szokásaira, befolyásolja-e.
    A kérdésem tehát az lenne, hogy van-e olyan tanács/praktika/ötlet, amivel rá lehet venni egy kisbabát arra, hogy elkezdjen enni, vagy hagyjam a dolgot és majd ha kibújnak a felső fogak is, próbálkozzak darabos étellel?

    Segítségedet előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Gondáné Pintér Alíz

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Sok baba van, aki 1 éves kora előtt nem igazán akar mást enni, mint tápszert/anyatejet. Ráadásul ő folyamatosan kap antibiotikumot is, ami miatt az étvágya is kisebb lehet, illetve a bélflórára is hatással van az antibiotikum. Cumisüvegből nem érdemes adni, hiszen az lenne a cél, hogy egyszer majd maga egyen felnőtt ételeket, a cumisüveg ehhez képest visszafejlődés. Egyen most amennyit elfogad, ha az csak 1-1 falat, az sem baj, és nem kell külön pepecselni, elég, ha a saját ételetekből kiveszed neki, amit már ő is ehet, pl. a levesből a répát, zöldséget, husit. Egyél vele minden nap, legyen ott, amikor ti esztek és egyél minden nap gyümölcsöt is vele közösen, a kisebb darabokat ő is megkóstolhatja a puhábbakból (pl. őszibarack, banán). Minél lazábban veszed, annál kevésbé fogja ő is nyomásnak érezni ezt magán és kezd el majd egyre szívesebben kóstolgatni. Hidd el, idővel enni fog. Addig pedig: kitartás 🙂

  • Adrienn

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!
    3,5 éves kislányom tavaly nyár óta szobatiszta, 1-2 kisebb visszaeséssel. Egy ideje “rendben voltunk”, de az elmúlt 1-2 hétben nagy visszaesést tapasztalok, és nem tudom, hogyan kezeljem.
    Június végén bezárt a bölcsink, és a július-augusztust részben szabadsággal oldottuk meg (anya-apa szabi, nyaralás, programok, nagyszülők 1-1 hét), illetve 3 hét óvó nénis “babysitting” annak az óvó néninek az otthonában, akit a kicsi 1 éves kora óta ismer (bölcsi) és nagyon szeret. Körülbelül 2 hete kezdődött egy visszaesés a szobatisztaságban: bekakil a bugyiba, és van úgy, hogy naponta akár 5 alkalommal is. A helyzet napról napra romlott, és nem tudom, mit csináltunk rosszul, mi miatt történik ez, és hogyan lehetne “visszabillenetni”. 2 hete volt egy kisebb szorulása, amikor nagyon fájt neki a kakilás, de ez pár nap alatt rendeződött, és most újra teljesen “jó” állagú a kakija, és nem jelzi, hogy fájna neki amikor “kijön”. Arra gondoltam, hogy talán fél a kakilástól a korábbi fájdalom miatt, és próbálja visszatartani. A bekakilás bármikor előfordulhat, akár játék közben is, és amikor megkérdezem, hogy miért nem szólt, hogy kakilni kell, azt mondja, hogy mert nem tudott szólni. Mivel korábban ezzel nem volt gond, tudom, hogy képes kontrollálni és jelezni (sőt, egy ideje már egyedül ment el vécére és “intézte” és büszke volt az önállóságára), de nem tudom, hogy most mit kellene tennem/reagálnom, hogy ne kakiljon bele a bugyiba folyamatosan. (Mindig kicsi kaki, nem “teljes adag”.) Ez történik nem csak otthon, hanem az óvó néninél és a nagymamánál is, így nem tudok személyhez, helyhez kötni. Figyelemfelkeltés akar ez vajon lenni? Hogy lehet jól kezelni?
    2 hét múlva kezdődik az ovi, amit ő nagyon vár, pozitívan áll hozzá. Esetleg mégis fél az ovitól (bár nem mondja), és azért történik ez?
    Ma reggel voltam vele orvosnál (az ovis kezdéshez kellett papír a gyerekorvostól), akinek elmondtam ezt a friss problémát, és a gyerekorvos nem lát szervi bajt vagy betegséget, hanem szerinte valami “lelki dolog” lehet mögötte.
    Ági, kérlek, segíts, hogyan tudunk újra szobatiszták lenni, mert szörnyen érzem magam, hogy mit rontottam el…. (és ettől nagyon feszült vagyok, amit biztos a kicsi is érez…)
    Előre is köszönöm!

    • Lili

      2015. augusztus 14. péntek

      Kedves Ági!

      10 hónapos kislányom veszélyeztett terhességből született, az Én 1.típusú cukorbetegségem kapcsán. Kemény diétám voltam, így kvázi Ő is. A súlyán nem érződött, 2940gr születt 38.hétre. De az étvágya kezdetektől rapszódikus, minden étkezése-hiába a hoizzátáplálás-tápszerrel végződik, mégha kevéssel is. A gyermekorvos lerázott annyival, hogy terhesség alatt”éhezett”és most bepótolja. Lelkileg. A mostani súlya megfelelő. Kérdésem, hogy létezik ez? Meddig tarthat? Mikor lesz elhagyható a tápszer? Köszönöm.

      • Vida Ágnes

        2015. augusztus 16. vasárnap

        Sok baba van, aki 1 éves koráig inkább csak kóstolgat és mellette még kéri a tápszert is. Nem kell ennek különösebb magyarázatot találni, egyszerűen csak az az ok, hogy még nincs szüksége a többi ételre olyan mértékben. Gyakran megesik, hogy aztán meg a tápszert elhagyja és a darabos ételekből fog többet enni, mert a pépeket nem szereti. Kezdjetek el lassan kóstolgatni darabos ételeket is, lehet, hogy azokat szívesebben eszi majd.

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Nem rontottál el semmit, a kisgyerek, ha szorong, ha változások történnek a környezetében, arra szinte mindig a szobatisztaság változásával is reagál. Most sok újdonság volt, kiesett a megszokott napirendből, ráadásul történt pont a kaki téren egy kellemetlen esemény, ami miatt most a kakit visszatartja, aztán elengedi. Pár napig kapjon sok-sok rostosabb ételt, hagyjátok el a kenyeret, tésztát, cukrot az étrendjéből, ettől lágyabb lesz a széklete és könnyebb lesz elengedni. Ezenkívül próbáljátok az ovikezdés előtt a megszokott napirendet tartani, ne legyen sok újdonság, mert az állandóság segít neki visszabillenni a megszokott állapotba és elmúlik a szorongás is.

  • Szabina

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Kisfiam alvásával kapcsolatban lennének kérdéseim. 1 éves. Mindig is rossz alvó volt, de kb 1,5 hónapja 1 hétig sikerült átaludnia az éjszakákat. Nem is akartam elhinni. Aztán ismét elromlott az alvása. Mostanában eljutottunk odáig, hogy kb. hétszer is át kell mennem hozzá éjszaka. Van amikor megitatom, de a legtöbb esetben cumi vissza, és már alszik is. Sok esetben a cumi ki sem esik a szájából, mégis sír… Történt már olyan is, hogy annyira sírt, kivettem a kiságyból, de nem lehetett megvigasztalni, rúgdalózott, kapálózott, mintha nem is lett volna magánál. Emellett a nappali alvása is rosszabb lett. Váltottunk egyszeri nappali alvásra (mivel a délutáni egyre jobban tolódott). Eddig 11kor aludt 1,5-2 órát, és fél5kor 1 órát. Most örülök neki, ha délben alszik 1,5 órát összesen. Mitől lehet az, hogy eddig összesen akár 3 órát is aludt, most meg maximum másfelet?
    Egyébként magától alszik el este és nappal is egy jó ideje. A szobáját pedig éjszaka hűtjük a nagy melegben.
    Persze a fogai is folyamatosan jönnek, de nem lehet mindent erre fogni, úgy értem kezdetektől fogva rosszul alszik. Esetleg próbáljak az ágyába rakni cumikat éjszakára, hátha megtalálja valamelyiket és ne menjek át minden nyikkanására?
    Esetleg a nyugodtabb alvás érdekében ajánlanád-e a roibos teát, vagy egyéb dolgot?
    Illetve hallottam a sedatif pc-ről is, mármint hogy adják gyerekeknek este. Erről mit gondolsz?

    Előre is köszönöm válaszod/tanácsaidat.

    Szabina

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Valószínűleg ő még igényelné a kétszeri alvást. Így most túlfárad, túlopörög, ezért riad fel éjjel is. Lehet, hogy a kétszeri alvással később feküdne le este, viszont kiegyensúlyozottabb lenne.
      Arra is figyelj, hogy ha csak álmában sír, nem kell átmenni hozzá, próbálkozhatsz a több cumis módszerrel is, van olyan baba, akinek beválik. A Sedatifot valóban ilyen helyzetekben szokták adni, amikor sokszor félálomban sír a baba, nyugtalan, meg lehet próbálni. De azt javaslom, egyszerre egy dolgot próbálj ki mindig, különben nem fogod tudni, melyik hatott.

  • Brigi

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Tudom fura lesz a kérdésem és valószínűleg felelőtlennek tartasz majd. Kislányom szeptemberben lesz 2 éves. A keresztnevével szegénynek nem vagyok kibékülve. Úgy érzem nagyon mellélőttünk. Nem ronda név csak nekem nagyon idegen. Mostani fejemmel biztos nem ezt adnám neki.
    Egy tündéri mosolygós, nagyon jókedvű kislány. Azt szeretném kérdezni, hogy tudnám ezt a megoldani. Nyilván már késő egy második keresztnevet adni Neki. Saját magát a nevén szólítja.

    Köszönöm

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Lehet második keresztnevet adni neki, amit anyakönyveznek (http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/anyakonyvi-es-nevvaltoztatasi-ugyek). Azt is megszokja a kisgyerek, ha elkezded becézgetni és ráragad a becenév, ilyen módon az új nevét is megtanulja majd. A kisebbik fiamnak pl. van egy beceneve, amit kiskora óta használunk és ő is így szólítja magát, de az oviban ő kérte, hogy a nagyfiús valódi nevén szólítsa mindenki 🙂 Tehát a gyerekek képesek elfogadni ezt.

  • Zsoka

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ágnes,

    Egy kérdéssel fordulok Önhöz (nem nevezném problémának csak egy számomra zavaró tényezőnek).
    Van egy 17 hónapos kislányunk, aranyos, kedves és születésétől kezdve egy nagyon vidám baba, állandóan mosolyog, kommunikál és nem egy sirós baba.

    A zavaró tenyező kb 10-11 hónaposan kezdődött, először a babakocsiban, utána kocsiülésben, majd rövid ideig járokában (de erről hamar lemondtunk) amikor is nagyon kezdett mozgolodni, súrlódni és nyökdécselő hangokat kiadni. Próbáltuk elvonni a figyelmét, játszani, foglalkoztatni és most már nincs gond az üléssel, viszont a örületbe kerget a lefekvési procedúra. Hasra fekszik, felveszi a béke poziciót és súrlódik.
    A tény, hogy nehéz elfogadni és látni, hogy a gyönyörű kislányod melletted maszturbál. Mesét mondok, dudolászok neki, simogatom…de ő elvan.
    A kérdésem: mit vagy hol rontottam el? Miért csinlája? Mi lehe az oka?
    Azt mondják a szeretet hiányos gyerekeknél fordul elő… igaz ez?
    Valóban én csak 6 hónapos koráig ültem vele, de utána nagymamákkal van, akik imádják, rengeteget játszanak, nem sir, nem szenved. Nincs gond ha indulok munkába, imád a parkban lenni, integet és amikor haza érek csak vele foglalkozom. Szeretet veszi körül, odafigylünk rá.
    Mi a teendőm? Hogyan kellene lereagálnom? Engedjem? Forditsam a hátára. Egy igazi küzdelem az elalvás.

    Előre is köszönöm.

  • Anett

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Agi!
    A következö kerdesekkel fordulok hozzad: Kislanyunk most volt 3 eves. Harom het mulva kezdjük a beszoktatast az oviba. Most mindig örül, mikor mondom neki, hogy oviba fog jarni. Mindig azt mondja, hogy anya nem fog dolgozni, hanem vele fog oviba jarni. Ezt hogyan kezeljem? Mondjam el neki, hogy nem igy lesz vagy majd idövel rajön magatol? Nem szeretnem, ha csalodna. Egyebkent egy nagyon vidam, okos, kiegyensulyozott kislany, de elegge introvertalt es nagyon anyas. Felek egy kicsit, hogy nagyon megviseli majd a beszoktatas. En hogyan viselkedjek a beszoktatas alatt? Ha azt szeretne, hogy jatszak vele (mint itthon), tegyem azt vagy biztassam, hogy baratkozzon?
    Egy masik dolog miatt is aggodom: Ö harom nyelven tanul egyszerre (anyanyelv, apanyelv es a nemet, mert Nemetorszagban elünk) es meg csak most kezdett el igazan beszelni. Tulajdonkeppen most csak magyarul beszel, apaval az apanyelven szavakat, nemetül nem beszel, de en ugy latom, hogy erti, mert mi a ferjemmel nemetül tarsalgunk. Gond lesz ez az oviban? Attol tartok, hogy emiatt nem fogja megtalalni a helyet es nem tud beilleszkedni. Lehet eltulozom az aggodast?
    Valaszaidat elöre is nagyon köszönöm!
    Üdv
    Anett

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Nem kell ezt még különösebben reklámozni. Az első pár napban ott leszel úgyis vele, aztán majd ott, amikor már ismeri a helyzetet, megbeszélitek. Addig segíthet, ha olvastok meséket óvodásokról, óvodakezdésről (Anna, Petiben van ilyen , Janikovszky Éva is van), amiből megérti, hogy is működik ez az óvoda dolog.

      A nyelvtudás nem gond az oviban, a gyerekek kitűnően kezelnek egyszerre több nyelvet is, megértetik magukat. Ráadásul Németországban nem újdonság azért az óvónéniknek sem a nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő többnyelvű gyerek, hiszen mások is vannak ott hasonló helyzetben.

  • Reni

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Kisfiunk 18 hónapos és születésétől fogva igény szerint szoptatom. Rendesen, mindent eszik. Még egyszer sem aludt át egy éjszakát sem, ezért megpróbáltuk azt, hogy az apukája megy be hozzá éjszaka és ő fekteti le. Egy hét alatt el is jutottunk odáig, hogy csak egyszer kel fel éjjel. De azóta napközben amint meglát cicit kér, akár 10 percenként is. Olyan érzésem van, mintha megijedt volna, hogy nem kap többet. Igazából szeretném is lassan abbahagyni a szoptatást, mert lassan fél éve szeretnénk kistestvért, de sajnos valószínű a sok cicizés miatt nem állt rendesen be a menstruációm. Azt viszont semmiképp nem szeretném, hogy a kisfiunk és a kapcsolatunk kárára történjen mindez.
    Mit javasolsz, másfél évesen megérett már arra, hogy elválasszuk, vagy folytassam tovább a szoptatást? És ha abbahagyhatjuk a szoptatást, akkor milyen módszert ajánlanál nekünk?
    Köszönöm szépen!

    • Zsuzsa

      2015. augusztus 14. péntek

      (Elnézést kérek, hogy ide írok, de csak ide sikerül.)

      Kedves Ági!
      Kisfiam 9 és fél hónapos.
      Problémáink:
      -nappal (2x) és este is csak szoptatásra tud elaludni,
      -éjszakánként is többször felsír (ilyenkor szeme csukva van, sír, forgolódik, cumi, simogatás, karba vétel, víz adása nem használ), ekkor is csak szoptatásra nyugszik meg
      Tehát az elalvást az evéssel társította.
      -nem a kiságyában alszik, hanem a szülői ágyban

      Azt szeretném elérni, hogy
      1.egyedül el tudjon aludni
      2. a kiságyában aludjon
      3. éjszaka könnyebben meg tudjam nyugtatni : simogatás/cumi.
      Én szívesen szoptatok, csak az a gondom, hogy a baba társította az elalvással és ez nem normális.
      Napirendje van. Volt, hogy tovább hagytam sírni, mielőtt szoptattam`=altattam, s ekkor csúszott az egész napirend…. Félek, hogy ha sírni hagyom, nem fogjuk tudni tartani a napirendjét, mert később fog elaludni, mint általában szokott.
      Csak azt a módszert ismerem, hogy hagyjuk sírni a babát, de ezalatt legyünk mellette, beszéljünk hozzá, simogassuk. Ezt két alkalommal kipróbáltam: egy órán át sírt a baba, közben végig mellette voltam, de üvöltött. Borzalmas volt, végül hibáztam, mert megszoptattam, s zaklatottan elaludt. Tehát nem voltam képes véghez vinni a folyamatot. Nem tudom, mikor aludt volna el, mert a kiságyban állt, így sírt.

      Kérdéseim:
      -Ön konkrétan milyen módszert javasol az önállóan elalvás megtanítására?
      -Valamint a kiságyba szoktatásra?
      -A kettőt -kiságyba szoktatást és az önállóan elalvás tanítását- lehet-e egyszerre elvégezni?
      -Mi a helyes:
      Minden altatásnál (nappal , este és éjszaka) hagyjam el a szoptatást vagy fokozatosan, valamilyen sorrendben hagyjam csak el?
      (Szoptatok=altatok 9, 13 és 20 óra körül, valamint éjszaka, ahányszor felsír. Ezen kívül egyébként csak reggel 6:30kor szoptatok, amikor ébred.)
      Először pl. csak az esti elalvásnál, szopi után tegyem a kiságyba és próbáljam elérni, hogy egyedül aludjon el
      vagy napközben se szoptassam, hanem akkor is hagyjam, hogy tanuljon meg egyedül elaludni?
      Várom válaszát!
      Hálás köszönettel és tisztelettel:
      Zsuzsa

      • Vida Ágnes

        2015. augusztus 16. vasárnap

        Önmagában nem gond, ha szoptatással alszik el egy baba, ez teljesen normális. Ha így gyorsan elalszik, neked is jó, le tudod utána tenni, igazából nem kell változtatni rajta. A éjszakai ébredés sem a szopi miatt van, hanem azért, mert valami baja van, ezért ébred. Mivel egy ágyban alszotok, ehhez jön még az is, hogy félálomban érzi az anyatej szagát, ezért fel sem ébred, csak szopizik és visszaalszik. Esetleg a különköltözés segíthetne ezen. Éjjel, ha csak félálomban van, nem kell bemenni hozzá, sem megszoptatni, várni kell, amíg visszaalszik.
        Ha a simogatós módszert választod, akkor kezdetben akár 1-másfél órát is tarthat a sírás, de ilyenkor ott vagy vele, vigasztalod, csak szopit nem kap. Jó elsőként estére bevezetni, és amikor már megszokta, akkor a nappali alvásoknál.

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 16. vasárnap

      Valamit valamiért: a kicsiben a szokások megváltozása szorongást okoz, és ha szorong, anyásabb lesz, többet szopizik, ez természetes. Viszont csak átmenetileg lesz így 1-2 hétig, aztán, ha megszokta az új helyzetet, nem fog olyan gyakran szopizni. Igazából a szopizást magától elhagyja a baba és nem gond a teherbeesés sem szopi mellett, csak emiatt én nem választanám még el, ha ő nem érett még rá. Éjszakára most már elválasztottad, idővel nappal is ritkulni fog a szopi, ha már csak 1-2 van napközben, meg lehet próbálni dédelgetéssel helyettesíteni vagy megbeszélni a kicsivel, hogy mostantól nincs cici, de oda lehet bújni anyához, meg lehet szeretgetni. Viszont, ha emellett döntesz, mindenképpen legyél következetes, mert ha mégis engedsz neki, még jobban fog ragaszkodni a cicihez.

  • Ágica

    2015. augusztus 14. péntek

    Kedves Ági!

    Most nagyobbik lánykám miatt fordulok hozzád. Ő 2,5 éves, a hugi pedig fél éves. A nagylány elkezdte húzni az esti alvásnál az időt. Erről olvastam nálad, be is vetettem az ott javasoltakat, mégsem tudom, hogyan kezeljem a helyzetet. Megy a megszokott rutin addig, hogy leteszem őt a kiságyba és fogom a kezét elalváshoz. Viszont újra és újra kéri, hogy vegyem ki és ölelgessem meg. Remekül rátapintott arra a pontra, amire tudja, hogy nem mondok nemet. Most mondjam azt a gyerekemnek, hogy nem ölellek meg? Viszont így elég sokáig elhúzódik az altatás. Napközben annyit foglalkozok vele, amennyi a csövön kifér (persze attól lehet, hogy még többet szeretné). Kíváncsi lennék a véleményedre, hogy hogyan kéne ezt a helyzetet helyesen kezelni. Nem szeretném, hogy elutasítva érezze magát…

    Másik kérdés: a cumizavar meddig alakulhat ki a babáknál? Eddig nem adtam a kicsinek a cumizavartól félve (a naggyal megjártuk), viszont az altatásnál nagy segítség lenne. De nem akarom elrontani a szopit…

    Köszönöm!
    Ági

    • Vida Ágnes

      2015. augusztus 17. hétfő

      Próbáld meg azt, hogy még lefekvéskor megölelgeted, kiosztod neki az esti ölelés “adagot”, mondjuk megegyeztek, hogy este ő 5 db ölelést szeretne, azt megkapja, meg is számoljátok, esetleg neveket is adhatsz az öleléseknek pl. maciölelés, szép álom ölelés, tündérke ölelés stb. ha pedig mindegyik megvolt, akkor lehet aludni és anya zsákjából kifogytak aznapra az ölelések. Akár vihetsz is egy kis ölelésbatyut magaddal, amiben benne vannak az ölelések. Ez a játékos megoldás segít megoldani az időhúzás-problémát, mert a kicsi a játékra figyel, nem arra, hogy ő most ellen akart állni.

  • Vivien

    2015. július 24. péntek

    Szia Agi,

    Ne haragudj, meg egy gyors kerdes.

    A bilizesrol van vmi cikked? Mert van ahol azt irjak hogy ha bili, akkor ne legyen pelus tobbe, szoval radikalisan. De en ugy gondolom hogy egy pelusbugyi kovetkezo lepesnek jobb, minthogy minden csupa kaki meg pisi legyen. Neha mar sikerult bilizni, de majd egy het mulva akarok jobban raallni es figyelmet forditani ra, aztan meglatjuk ha megy jo, ha nem megy megprobaljuk kesobb. Viszont van egy furasag, ha kakil kozben integet es mondja Szia, neha puszit is dob hozza. Ilyen fura modon akar jelezni hogy kakil? 🙂 ( 2eves lanyrol van szo)

    Koszi,

    Vivien

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      2 évesen még nem érett teljesen a szobatisztaságra, felesleges is erőltetni. Itt írtam róla, honnan lehet tudni, hogy érett-e: http://www.kismamablog.hu/szobatisztasag/miert-nem-szobatiszta-mar
      Addig is jobb a bugyipelus, amit le tud húzni, ha sikerül neki, meg lehet dicsérni és egyáltalán nem kell radikálisnak lenni, azzal több kárt lehet okozni, mint amennyi haszna van.

  • edo

    2015. július 24. péntek

    kedves Ági!

    a kisfiam ma 21 hónapos. Már jó pár hete jönnek a második tejörlők. Egyszerre jön mind a 4. Még nem volt szükség arra hogy fájdalomcsillapítót adjak neki. Kenegetem neki Dologéllel. Nekünk ez nagyon bevált. Amióta jönnek ezek a tejörlők, azóta nappal együtt alszunk a hálószobánkban és éjszaka is át kell vinnem a kiságyából hozzánk. A nappali alvásnál eddig úgy volt, hogy letettem a kiságyába és 1 óra után felkelt, átvittem a nagyágyba és ott aludt tovább velem. Már nem is viszem a kiságyba hanem egyből hozzánk és úgy alszik akár 3 órát is egyhuzamban. ha netán megébred, látja, hogy ott vagyok és visszaalszik egyből. Én eddig azt hittem, hogy a fogai miatt van hogy éjjel felkel, de most már nem vagyok benne olyan biztos, sőt. Van olyan éjszaka, hogy 4-5 alkalommal felkel. Szó szerint olyan ordítással, hogy megrémülök. Mire bemegyek már áll a kiságyba és várja, hogy vegyem ki és kiabál, hogy “anya,anya” vagy “apa,apa”. Van, hogy visszaalszik a vállamon és akkor vissza tudom tenni őt a kiságyába, de van, hogy nem és ilyenkor át kell vinnem a hálószobánkba mellénk és csak úgy alszik vissza. Viszont ez nagyon kényelmetlen mindhármunknak. Lehet, hogy neki nem annyira, de mi nem alszunk és a férjem hajnali 4-re jár dolgozni. Ez annyira nem tesz jót neki sem. Én még nem aludtam át az éjszakát amióta megszületett a pici, mert ezidáig is legalább 1szer felkelt enni. Még a mai napig is. Volt 1 hét, hogy nem kellett neki adnom , mert nem kérte, és akkor azt hittem hogy vége az éjszakai evésnek, de amióta ilyen meleg van és nem eszik rendesen, illetve nem vacsorázik azóta megint kéri éjjel 3 óra körül a tejitalt. Az életünkben, napirendünkben nem változott semmi. Kiegyensúlyozott kisfiú. Mindenki mondja , hogy biztos nagyon jól csináljuk amit csinálunk, mert olyan nyugis kiegyensúlyozott gyerek. A napirendünk működik eddig is jól működött. Voltak nagyon jó éjszakáink annak ellenére, hogy fel kellett kelnem legalább egyszer, de már hetek óta kivagyok ezektől az ordításos éjszakáktól. Szeparációs szorongás okozza ezt az éjszakai felkelést és ordítást? vagy félelem? Már azon is gondolkoztam, hogy nem kellett volna hozzászoktatnom a nagyágyhoz, de akkor az tűnt a legjobb megoldásnak. Most ott tartunk, hogy kitesszük a szobájából a kiságyat és veszünk egy olyan ágyat, ahova én is le tudok feküdni és így hátha jobb lesz. És még annyit tennék hozzá,hogy tegnap volt a második olyan este, hogy ordított és hisztizett, hogy nem akar aludni. Esti napirendünk: fürdés,játék, vacsi, fogmosás, könyvolvasás,aztán megyünk a szobájába lefeküdni és még ott is mondok neki 1-2 mesét és általában a második mese után egyből alszik is. De semmi baj nem volt eddig azzal ha menni kellett aludni, egészen 2 nappal ezelőttig. Nem tudom megfejteni, hogy mi lehet az oka annak, hogy ennyiszer megébred. mégis a foga? vagy a meleg? már semmit nem tudok! ezen kattogok már hetek óta. :(. Tudnál tanácsot adni? köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Ebben a korban kezdődnek az éjszakai félelmek. A kicsi felriad éjjel, fantáziál, összemossa a félelmeit a valósággal, azért hív téged olyan nagyon. Nem rontottál el semmit, egyszerűen csak rád van most szüksége. Ez egy átmeneti időszak, ki fogja nőni majd. Addig is nyugodtan vedd magad mellé, ha sír éjszaka.

  • Annamária

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!

    Kislányom 1 éves, és pár hete furcsa dolgot csinál. Ha valami nem tetszik neki, vagy nem adom oda, amit kér, elkezdi a fejét a földbe csapkodni, aztán sír. Mit tehetnék, hogy ne csinálja ezt? Elkezdett harapdálni, ami szintén nem esik túl jól. Illetve van még egy fontos dolog, ami a legjobban zavar, az hogy alig eszik. 74 cm, és 7700 gr. Rengeteget mozog, vezetve már ügyesen megy. De sajnos az étvágya nagyon rossz, kezdetektől fogva. Voltunk vérvételen, mindent rendben találtak nála. Csak pár ételt fogad el szívesen, a többitől rendesen öklendezik. Kérlek adj valami tanácsot, hogy többet tudjak vele megetetni. ( még mindig szopizik, igény szerint. )
    Köszönöm a válaszokat!
    További szép napot kívánok!
    Annamari

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Most szembesül azzal, hogy nem képes mindenre, csalódik magában és ezt így dolgozza fel. Ilyenkor a legjobb megoldás a megelőzés, amikor látod, hogy már kezdi belelovallni magát, nyugtasd meg, tereld el a figyelmét. Ha pedig nem sikerülne megelőzni, vedd fel, dédelgesd meg, nyugtasd meg, ezzel megtanítod neki, hogyan kell helyesen kezelni az indulatokat.

      Mivel sokat szopizik, valószínűleg egyelőre ez most elég neki. Ilyen melegben nem is nagyon tudod erőltetni, hiszen ilyenkor minden baba étvágytalanabb. Kínálgasd továbbra is, egyetek minden étkezésnél együtt, tehát ő is akkor üljön az asztalhoz, amikor te is, kapjon minél gyakrabban olyan ételeket, amiket maga tud felcsipegetni kézzel, emellett persze a pépekkel is kínálhatod, ha szüksége lesz rá, többet fog elfogadni.

  • Anett

    2015. július 24. péntek

    Kedves Agi!
    A következö kerdessel fordulok hozzad:
    Kislanyunknak most volt a 3. születesnapja (ö koraszülött volt). Meg pelenkas. Itthon szokott lenni bugyiban, de olyankor mindig sirdogal es mondogatja, hogy “pisi, pisi”. Fel attol, hogy bepisil, pedig sosem eröltettük ezt a dolgot. Es valoban nem szol idöben, hanem mar csak akkor, amikor becsurgott. En ugy latom, hogy mindig elmerül abban, amit eppen csinal es kesön veszi eszre, hogy pisilnie kell. Szeptembertöl oviba megy (mi külföldön elünk) es az ovodavezetö azt mondta, hogy mindenkinek jobb lenne, ha addigra el tudnank hagyni a pelust, de nem gond, ha nem sikerül. Varazsolni nem tudok, de az eldobhato pelenkabugyi eddig egeszen jol bevalt. Regebben olvastam itt az online fogadooran, hogy egy anyukanak javasoltad a moshato pelenkabugyit. Itt mar kerestem, de sehol nem talaltam. Otthon Magyarorszagon hol lehet megvasarolni? Most megyünk majd haza nagyiekhoz es ott be tudnam szerezni.
    Vagy lenne valami mas ötleted, hogyan tudnank elhagyni a pelust?
    Valaszodat elöre is nagyon köszönöm!
    Üdv
    Anett

  • Vivien

    2015. július 24. péntek

    Szia Agi,

    Koszonom a legutobbi valaszodat!

    Mar most sokkal jobban megy az eves. Viszont a darabos zoldseget peldaul a kedvencebol a tesztabol, mindig kikopdosi, es olyankor a teszta is kijon. De nem akarom kivalogatni neki, mert akkor meginkabb valogatos lesz. Mi a jo megoldas? A kanalat meg mindig eldobja vegul, ami teljesen kimerit. Mit csinaljunk hogy abbahagyja ezt?

    Meg egy dolog, mindenkinek koszon, csak nekem nem. Elrontottam valamit, vagy pont azert nem koszon,mert nem akarja hogy elmenjek? CSak uveges tekintettel szokott atnezni rajtam, vagy ugy mellem a levegobe, es nem koszon. Mig Apanak vagy nagyinak mindig orommel teszi. Ennek mi az oka? Most lesz 2 eves 🙂

    Ja es ez a NEM korszak meddig tarthat? Mar szinte mindenre csak Nem es hisztit kapok. Ha a zold zoknit veszem elo a piros kellene, ha a kek bogret akkor a zold. MIntha direkt csinalna…Van amikor olyan sirast tud provokalni melle csak hisztibol, mint amikor tenyleg faj neki valami, szoval tehetseges szineszno lesz 🙂

    Koszonom meg egyszer a segitseged!

    Udv,

    Vivien

    • Vivien

      2015. július 24. péntek

      produkalnit akartam irni, nem provokalnit 😛

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Nem kell ezzel törődni, kezdetben minden baba szétválogatja az ételeket, majd megszokja. Azzal lehet trükközni, hogy a zöldség szószként van a tésztán, így nehezebb szétválogatni. Az eldobálás is átmeneti dolog. Ilyenkor vedd ki a székből, adj neki is törlőt és töröljétek együtt, hadd lássa, hogy a tettének ez a következménye.

      Azért nem köszön neked, mert te mindig ott vagy. Természetes a jelenléted, ezért neked nem kell köszönni 🙂

      Ha te is hisztit kapsz, akkor ne csodálkozz, ha ő is alapból hisztisebb típus 🙂 A kicsi ilyenkor nem bosszantani akar, csak kíváncsi, mi történik. Ha néha nemet kap és annak van értelme, akkor megtanulja, hogy az ott egy határ és nem szabad átlépni. Ha sír ilyenkor, nyugtasd meg, ezzel megtanulja kezelni az indulatait.

  • Joó Gyöngyi

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ágnes,
    A kislányom július 3-án volt 2 éves.
    A szobatisztaságról szeretnék kérdezni:
    Már minden volt a bilibe.
    A pisilésnél reggel üldögélünk és közben újságokat lapozunk. Valamikor sikerül valamikor nem.
    Ő is szokot szólni, hogy üljünk a bilire de nem mindig szokott összejönni a pisi de inkább ráültettem. Én szoktam kérdezni, hogy menjünk pisilni de ha nemet mond akkor nem erőltettem. A nagy dolog is sikerült egyszer és Ő szólt.
    A nagy WC-n is szoktunk üldögélni.
    A telken bugyit adok rá de nem szokott szólni, hogy kell Neki csak utána.
    Valamikor nincs rajta semmi és a bokorba szokott gugolni, hogy jönn a pisi. Ez nagyon tetszik Neki.
    A nagyszülőktől nagy a nyomás. Mindig azt hallgatom, hogy Én már 1 évesen szobatiszta voltam. Bölcsibe megy szeptembertől és azt mondják, hogy jó lenne ha már nem kellene pelus.
    Én nem szeretném erőltetni a dolgot.
    Szeretném a véleményedet kikérni.
    Válaszodat köszönöm.
    Gyöngyi

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Ráértek még, jól csinálod. A teljes nappali szobatisztaságra kb. 3 évesen, az éjszakaira később 4-6 évesen érik csak meg a gyerek. Az 1 éves szobatisztaság sem úgy volt ám, hogy magától szólt a kicsi és soha nem csusszant be semmi, hanem úgy, hogy óráként elvitték a bilire és akkor csak ritkán pisilt be magától. A szobatisztaságra való érettség fokozatosan alakul ki, ő már sok mindent tud, de még nem érett teljesen, ennek a feltételeiről itt írtam: http://www.kismamablog.hu/szobatisztasag/miert-nem-szobatiszta-mar

  • Lili

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági,

    Kisfiam most lett 3 éves. Szeptembertől oviba megy, A cumi leszoktatással kapcsolatban szeretnék tippeket kérni.
    Nálunk eddig az volt a szabály, hogy alváshoz és néha nyűgösség esetén otthon van cumizás, máshol nincs.
    Eddig bölcsibe járt, ott is csak alváshoz kérte. Viszont szeretném, ha oviba már a déli alváshoz nem használná.
    Kérdésem az lenne, hogy az esti itthoni alváshoz még megtarthatjuk a cumit, vagy jobb teljesen elhagyni?
    Amióta volt egy kisebb balesete eléggé ragaszkodik a cumihoz. Próbáltam mondogatni neki, hogy lassan le kéne tenni a cumit, de úgy veszem észre még nagyon ragaszkodik hozzá főleg alvásnál.

    A másik kérdéesm, a kisebbik 5 hónapos, Eddig nagyon gyordan elaludt, úgy hogy a kiságyba tettem, oldalrafordult a kis rongyikájával játszott és elaludt.
    Viszont mostanában pörög-forog hasra és vissza és nehezen nyugszik le, általában ki kell venni kicsit babusgatni amikor lenyugodott, szinte a szemét csukja úgy már elalszik egyedül a kiságyban. Hogy lenne érdemes letenni, hogy magátol elaludjon?

    Előre is köszönöm a válaszokat.
    Üdv,Lili

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Otthon megmaradhat estére, ha úgy tud csak elaludni. Az a tapasztalatom, hogy ha nem erőltetik, nem akarják tőle erőszakkal elvenni, leszoktatni, a legtöbb kisgyerek 3-4 éves kor között magától elhagyja a cumit.

      Ez átmeneti dolog, magától is elhagyja 2-3 hét után. Segíthet, ha hálózsákban altatod, vagy ha a hátára teszed a kezed, hogy ne tudjon forogni.

  • Évi

    2015. július 24. péntek

    Szia Ági
    Kislányom 1,5 éves és a fogmosással kapcsolatban lenne kérdésem.Mióta kibújtak az első fogacskái azóta próbálkozunk vele.Volt amikor engedte de mostanában ahogy egyre több foga van egyre kevésbé hagyja.Mit tehetnék?Nem szeretném ha elromlanának a fogai.
    Előre is köszönöm a válaszod.
    Évi

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Minden nap reggel-délben-este mossatok közösen fogat! Most az elején még nem lesz hatékony, de pár hét és belejön majd, mert látja, te hogyan csinálod.

  • kovács panna

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ágnes! 3 éves kisfiam miatt írok. Eddig egész nagy összhangban voltunk, de mostanában sok vitánk vele. Gyakran hisztibe fakad a dolog, amikor olyat kérek tőle, amit ő nem szeretne, sír, és mérges lesz, kikel magából, elszalad előlem, és nehezen nyugszik meg, eddig meg tudtam ilyenkor ölelni, de most már nem engedi. Sokszor a fáradtságra gondoltam, de pont ma már délelőtt is volt egy ilyen eset, amikor tuti, nem volt fáradt, vagy nem tudom?! Hogy kellene ezeket kezeli? Illetve a másik dolog, a csúnya beszéd: a játszótéren a nagyoktól hallott dolgokat, és otthon előszeretettel használja.Ilyenkor rászóljak vagy hagyjam rá? köszönöm, szép napot

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      Ha nem engedi, hogy megöleld, akkor is legyél ott mellette, hanggal nyugtasd, várj, amíg meg nem nyugszik, utána kérdezd meg tőle, szeretne-e egy nagy ölelést. Viszont abban legyél következetes, hogy amit kértél, azt meg kell csinálni.

      A csúnya beszéd az elején érdekes, de ha nem foglalkozol vele, kikopik a gyerek beszédéből.

  • Kacita

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági,

    Köszönöm, a késői válaszokat, hasznunkra vannak.
    Csak emélkeztetőleg, hogy tudd Benjamin kisfiam 2 év 3 hónapos.

    1. Az első téma amiről szeretnék kérdezni az az édesség.
    Nálunk az a szokás, hogy csokoládé akkor van esetleg! ha a gyerkőc rendesen evett.
    A napi étkezés rutinunk így néz ki.
    Reggeli. korán 7-8 óra között van.
    Majd a 10 órai 10-11 óra körül és 12 kor ebéd.
    Alvás bő 2 óra.
    Majd kedv szerint uzsonna és vacsora legkésőbb 6.30 körül szokott lenni.
    Én még nem szeretem ha reggeli után már nasit szeretne a kisfiam.
    Nasinak számít nálam egy szelet müzli, nápolyi vagy a rudi, tejszelet is.
    Ha egyikből van, csoki már biztos nincs esetleg délután.
    Azt is fontos tudni hogy egy, két kocka csoki mennyiségről van szó.
    Persze a kisfiam ébredés után már huncutul mondja hogy “csocsi” 🙂
    Nincs megtiltva, de úgy gondolom a mérték az legyen meghatározó.
    A fő étkezések rovására semmi esetre sem kaphat édességet. Esetleg utána.
    Nincs is bajunk az evéssel, kivéve ha nem akar enni. De nem tudom egyáltalán összehozni az édesség túlzásba vitelével.
    Kérlek erősíts meg illetve adj nekem támpontot hogy ez így jó ahogy csinálom?

    2. Alvás – elalvás.
    A napi alvás rutinunk a következő képpen alakul:
    Reggel ébredés 6 és 7 között.
    Ebéd után elalvás 11.45 v maximum 12.30 – től maximum 15.15ig.
    A maximumot azért írom, mert nem szoktam hagyni hogy 2és fél illetve 3 óránál hosszabb ideig aludjon. Mert félek hogy akkor nagyon elcsúszunk este, amit Én cseppet sem tartok jónak.
    Szóval az esti fektetés időpontja 19 óra körül szokott alakulni, néha picit előbb vagy kicsi később.
    A kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy az nem baj hogy míg nem tud elaludni, addig eldumál magában, eljátszik, énekelget 🙂
    Van hogy 10 perc is elég de előfordul hogy akár 40 percig is eltart ez.
    De a legtöbbször betakarom és mivel sosem cumizott szopizza elalvásig az ujját 🙁
    megfogja a kis rongyiját v maciját és alszik is.
    Nem szokott sírni. Nem megyek be hozzá, csak hagyom, hogy a maga tempójában aludjon el.
    Jó ez így?
    Elég rég óta így van ez. Ha valami problémája van nyafizik és nem akar aludni esetleg valamelyikünket hivogatja, az apukája megy be és neki “vezény” szóra megnyugszik. Mivel nekem nem akart szót fogadni, ezért ez most bevált 🙂

    Köszönettel
    K.Kacita
    és Benjamin

    • Vida Ágnes

      2015. július 25. szombat

      1. Jó, ahogy csinálod. A lényeg, hogy ne evés helyett, hanem utána legyen a nasi és csak mértékkel.

      2. Nem gond ez így. Néha fáradtabb, néha kevésbé, természetes, ha ilyenkor hosszabban altatja magát, a lényeg, hogy az esetek többségében szokott sikerülni. Amikor pedig nem, akkor apa megoldja.

  • Toth Judit

    2015. július 24. péntek

    Kedves Agnes!
    Kislanyom 9 honapos, de a problemank mar kb. 4 honapos kora ota fennall. Napunk nagy resze azzal telik, hogy o sirdogal, nyuglodik. Jatekai nem nagyon erdeklik, illetve csak akkor, ha mi is jatszunk vele. Nagyjabol egy honapja kuszik, azota ha kicsit kimegyek a szobabol, akkor sirva jon utanam. Nehany napja felallt, de ezt is ugy gyakorolja, hogy ha leulok melle, akkor ram kapaszkodik fel, tobbnyire nyafogva. Ha egy kicsit el is foglalja magat, amint meglat, vagy meghallja a hangom, rogton elkezd sirni, es csak olben nyugszik meg. Onnantol viszont nem lehet letenni, de kozben egy ido utan mar olben is nyugtalan. Foga meg nincs, ejszaka, nappal (2×1,5 ora) jol alszik, egyedul is elalszik. Mivel elso gyerkoc, nem tudom, hogy mennyire normalis az egesz napos siras, nyuglodes. Minden mozgasfejlodesi lepcsonel arra szamitok, hogy javulni fog, hisz jobban el tudja magat foglalni, de inkabb romlik a helyzet, hisz kozben a hangja is erosodik. ☺ Ez eletkori sajatossag es idovel kinovi? Valahogy tudnek neki (es magamnak ☺) segiteni, hogy jobban teljenek a napok?

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Ez egy nehéz időszak, de hidd el: elmúlik. Egyszerűen csak az a baja, hogy az elképzelései nem egyeznek meg azzal, amit meg tud csinálni és emiatt feszült. A kisebbik fiam is ezt csinálta hónapokig, aztán egy délután felállt és onnantól a hangját sem hallottuk, annyira lenyűgözte az új tudása 🙂 Közben a szeparációs szorongás miatt is nyűgösebb, de hát ez normális. Amikor kimész a szobából, mondd el neki előre, hogy most ki fogsz menni és tedd hozzá, hogy veled jöhet, ha akar, tényleg semmi nem történik, ha ott van veled a konyhában pl. megnézi, mit csinálsz, ez neki is segít abban, hogy tudja, anya ilyenkor mit csinál, így később könnyebben el fog engedni majd.

  • Melinda

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!

    Korábban már írtam neked kisfiam sajátos evési szokásaival kapcsolatban.
    Összefoglalva: Kisfiam jelenleg 21 hónapos, nem eszik önállóan csak, ha én etetem. Ez még annyira nem is gond. Főtt ételből szinte mindent megeszik (darabosan), szereti az új ízeket, akár 3x is eszik naponta. Önállóan csak a nasikat (pl. keksz, ropi, mogyoró, perec, csoki, stb.) eszi meg, és egyre bővül nála a választék.
    Problémám továbbra is az, hogy a klasszikus értelemben vett reggelire, uzsonnára való falatokat (pl. sonkás szendvics, virsli, kenőmájas kenyér, gyümölcs, sajt stb. „katonázva”) nem hajlandó megenni. Hiába teszek ki neki „katonákat” tányérra, nemhogy önállóan, de még úgysem eszi meg, ha etetni próbálom (max. 1-2 falatot).
    Akkor azt írtad válasznak, hogy továbbra is próbálkozzak nála falatokkal, együnk minél többet előtte-vele és majd, ha közösségbe kerül, majd követi a többiek példáját. Ja, és ezt a „félek, hogy maszatos lesz a kezem” szokását ki fogja nőni (sokat javult a helyzet).
    Azóta egyedül a kiflinél értünk el áttörő sikert, mert azt sem volt hajlandó megfogni és megenni sem, de mostmár szívesen rágcsálja! A sültkrumplinál és néhány péksütinél is szép eredményeket értünk el.
    Ééés, ma végre egyedül evett egy túrórudit, amire eddig nem volt példa, igaz átöltözés lett a vége.:) Kanalat is tudja, hogy mire való, mert ha a kezébe adom, akkor beleteszi az ételbe, de nem eszik vele. Viszont párszor engem már próbált kanállal „megetetni”.
    Reggelire főleg pudingot vagy joghurtot eszik keksszel és/vagy gyümölccsel, sajtos rántottát, vagy még néha a sajtos virslit eszi meg, de azt is csak akkor, ha kanállal adom neki.
    A fentiekben leírt problémával további gondom az, hogy édesanyám és testvérem, már többször is mondták, hogy mivel problémáink vannak az evéssel, ezért vigyem el a kisfiamat pszichológushoz, pszichiáterhez, vagy egy Korai Fejlesztő Központba, és ne várjam meg, amíg bölcsis vagy ovis lesz. Én még várnék addig, amíg közösségbe kerül mert, ha lassan is, de javul a helyzet.
    Szerintük kisfiamnak ez a fajta viselkedése valami nagyobb, komoly problémát rejt a háttérben, aminek minél előbb utána kell járni.
    Mostmár teljesen tanácstalan vagyok. Tényleg ennyire borzasztó lenne a helyzet? Mikortól kell/érdemes szakemberhez fordulni?
    Nem ehhez kapcsolódóan, de járunk TMST tréningre (önszorgalomból- nem szakember javaslatára). Esetleg ez a torna javíthat a problémán?

    Válaszodat előre is Köszönöm!
    További szép napot!

    Üdvözlettel, Melinda

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Nincsen semmi baja a kisfiadnak, ráadásul még sokat fejlődött is ezen a téren, tehát nincs miért aggódni. A fejlődés nem ugrásszerűen történik, hanem fokozatosan. Ezesetben ő most néhány étellel már megbarátkozott, másokat csak kanálból fogad el. Ha fokozatosan kínálgatod, van módja próbálkozni, lassan a többi ételt is elkezdi majd önállóan enni. Segíthet, ha olyan játékokat játszotok, amiben főzni kell, aztán meg kell teríteni, megeteteni a babákat vagy plüssöket, de játszhattok olyat is, hogy közösen főztök és amit ő “főz” (pl. gyümölcsöt kever joghurtba vagy kakaót a tejbe), azt megkéred, hogy kóstoltassa meg veled és bíztatod, hogy kóstolja meg. Szemmel láthatólag már most is képes erre, csak fél, hogy maszatos lesz, ezért még nem minden ételnél csinálja, de egy kis játékos gyakorlás segíteni fog, hogy megjöjjön a bátorsága hozzá.

  • Ágica

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!

    Kisebbik lánykám 4 és fél hónapos, a nagyobbik 2 évvel idősebb. A kicsi alvásával kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni. Eddig nappal nem tudtam letenni a kiságyba, ha mégis, 5 perc múlva már fent volt. Jelenleg napközben séta közben rám kötve, otthon pedig cicivel a szájában alszik (vagy rám kötve). Ezzel eddig nem is volt különösebb problémám, mert csak fél órákat aludt, és ennyi ideig simán el tudom közben szórakoztatni a nagyot. Most viszont már hosszabbakat aludna, és ez kezd nehézkessé válni. Alapvetően az nem zavar, hogy el kell altatni cicivel, csak azt szeretném, ha miután elaludt, le tudnám tenni a kiságyba. Próbáltam azt is, hogy a nagyágyban “hagyom ott”, miután elaludt, de ott is 5 perc múlva felébredt. Cumit nem szeretnék, rossz tapasztalatom van vele.
    Este is csak akkor tudom letenni a kiságyba, ha már beáll a mély éjszakai alvás.
    Egyébként kezdetektől nem tudtam kiságyba szoktatni, már a kórházban is állandóan cicin volt (szó szerint), amint letettem, egyből üvöltött, születése után sem aludt hosszabbat, szinte egyből hozták hozzám.
    Babakocsiban sem marad meg.
    Van tipped, hogy mit tudnék tenni? Mostmár teljesen tanácstalan vagyok.

    Köszönöm!
    Ági

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Ennek 3 oka lehet:

      1. A babának kb. 20 perc kell, mire mélyen elalszik. Általában az szokott lenni a gond, hogy amikor ő elszundít szopi közben, te gyorsan leteszed, de akkor ő még csak felszínesen alszik, ezért felriad. Meg lehet próbálni azt, hogy kis szopi után nem teszed le azonnal, hanem még karban marad kicsit és fokozatosan kerül a kiságyba, a letétel után is 1-2 percet ottvagy még, simogatod.

      2. Nem igazán álmos még, amikor lefekteted. Mivel szopival alszik el, ezért könnyen álomba szenderül, de olyankor talán még nem elég álmos. Ebben a korban nagy átlagban kb. 2,5 óra ébrenlét után álmosodnak el a babák (délelőtt kicsit hamarabb, délután kicsit később, este pedig akár 3-4 órát is ébren vannak) és általában 3x rövidebben alszanak vagy kétszer 1-2 órát, ez babafüggő. Előfordulhat, hogy amikor unatkozik a baba, az álmossághoz hasonló jeleket mutat, de valójában nem álmos, hanem csak unja magát. Ezt onnan lehet megismerni, hogy ha játszol vele, új helyre teszed át, akkor ismét felélénkül, játszik. Amikor igazán álmos, akkor viszont kézben sincs már el, nem lehet elterelni a figyelmét.

      3. Mivel ő kezdettől élénkebb, ezért valószínűleg most már nagyon nehéz kizárnia a külvilág ingereit. Ezen segíteni szokott, ha a baba besötétített szobában alszik, esetleg hálózsákban vagy rugalmas pólyában (pl. Minimo baby), hogy ne tudja a saját mozgásával felébreszteni magát és ez az anyaméhez hasonló élményt ad, “kuckósabb”. Ha háton fekve alszik, segíthet, ha megpróbálod hason altatni, a háton fekvő babák felszínesebben alszanak, mert felébresztik magukat a mocorgásukkal.

  • Laura

    2015. július 24. péntek

    Szia Ági! Kisfiam 22 hónapos, és még nem eszik önállóan , ez baj,olyan rosszul érzem magam emiatt… állva ezsik leginkább,habár tegnap leült a kis asztalához,és kézzel ette a spagettit , etessem két kanalassal vagy hagyjam tegyem elé egyen egyedül kézzel,hogy tudm rászoktatni ebbe a korba? tudsz nekem játékokat mondai rossz idő esetén amivel letudom kötni? még nem hajtja a lábával a kismotort,mutattam neki,lábával is, de csak ül rajta,nincs megérve rá? biblizés még korai,nemtudja jelezni ha kaka van,és nem ül rá a bilire,se wc re, de lehúzm róla a pelust,hadd szelőzzön. koszmóját a fejáről hogy lehet legjbban leszedni? milyen ételt,italt ajánlasz neki ilyen nagy melegbe?köszi

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Ne etesd kanalassal. Tedd elé az ételt, a kanalat és bíztasd, hogy önállóan egyen! Most még kézzel hatékonyabb tud lenni, de ez nem baj, lassan megtanul kanállal is, ha van rá módja és nem eteted.

      Rossz időben lehet gyurmázni, párnákból építhettek labirintust, amiben négykézláb kergethetitek egymást, nézegethettek mesekönyvet, mondókázhattok, de nagyon jó kirakókat lehet kapni ennek a korosztálynak, amik csak néhány darabból állnak, sokat tanulhat abból is. Zsírkrétával rajzolni is lehet már ebben a korban.

      A szobatisztaság még messze van, kicsi hozzá, ne erőltesd.

      A koszmót koszmó elleni samponnal tudod leginkább leszedni, patikában kapható.

      Melegben a lédúsabb ételek jobbak: gyümölcsök, levesek, kevésbé laktató ételek (pl. főzelék, párolt zöldség, saláta)

  • SzBarbi

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági,
    Köszönöm eddigi válaszaidat!
    Kisfiam 10hónapos, alvásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy lehet pusztán veleszületett adottság, hogy sokat ébred mert szinte óránként követik egymás az alvási fázisok, és míg más ezeket éberebben de átalussza Ő, mindig megébred, és mivel én mindig mentem hozzá nem tanulta meg magát vissza altatni?
    Most megint pár napja jobb a helyzet este 9köröl elaltatom, a karomban, vagy mellette fekszem, és alszik kb 2ig, akkor tápot eszik és alszik reggel fél8-8ig. Esetleg közben még hallom, hogy megébred mintha felsírna, de alszik tovább.
    Egyébként rosszabb esetben sokkal többet ébred, és mindig menni kell (saját szobában kiságyában alszik) simogatni, néha ringatni.
    Tápot iszik egyszer éjjel, erről nem is akarom leszoktatni, mert vízzel próbáltam, de nem mindig fogadta el. Majd ha nem kell neki úgy gondolom úgyis elhagyja.
    Ha mellettem alszik, akkor ha megébred, hamarabb vissza alszik. Lehet hogy hagynom kéne hogy velem aludjon, mert erre van igénye?

    Köszönöm válaszod!
    Barbi

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      A kettő között nincs összefüggés, nem tudjuk pontosan miért van az, hogy bizonyos babák visszaalszanak ilyenkor mások felébrednek. Személyiségfüggő is lehet (nyugodtabb babák kevésbé esnek kétségbe, ha megébrednek, ha nincs ott anya), de az is befolyásolja, fogzik-e a baba, vagy van-e más tényező, ami zavarja, ami miatt éberebb lesz, amikor a felszínes alvási szakaszba ér. Pl. most a nagy meleg lehet ilyen, de amikor tanul mászni, járni a baba, akkor azért is lehetnek gyakrabb ébredések.

      Az nem gond, ha éjjel 1 alkalommal még eszik, mert éhes, ezt ki fogja nőni.

      Ha neked kényelmesebb, az első ébredéskor magad mellé veheted, így jobban ki tudod pihenni magad, ugyanakkor később, amikor már nem fog felébredni éjjel, marad a kiságyában, tehát onnan sem szoktatod ki teljesen.

  • Zsuzsanna

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági.

    Köszönöm a múltkori segítségedet, nagyon sokat jelentett a tanácsaid.
    Most is a tanácsodra lenne szükségem alvási, evészeti és szerintem fogzási problémánk lenne.
    Az én kis lányom most 8 és fél hónapos.
    3-6 hónapos kora között nagyon jó alvó volt, az egész éjszakát át aludta gond nélkül, pedig akkor is jött a foga (jó kedélyű játékos baba volt).
    6 hónaposan kibujt az alsó két fog. Körülbelül másfél hónapja küszködünk megint. Napi egyszer alszik 2-3 órát délben.
    Rág mindent, nyáladzik, nappal nyűgös, éjszaka sírva meg ébred sokszor, nem megy a hasa habár kicsit lazább a széklete, nem piros az arca, piros, érdes gyulladt az ínye.
    El kezdtük használni a viburkol kúpot. Ez az első használatnál be is vált 12 órát aludt egyhuzamban, viszont ez után már nem használt.
    El kezdtem neki adni a kamilla bogyót, de ez sem használ. Van borostyán kő nyaklánca ami folyamatosan a nyakában van, és napi 3-szor kenem az ínyét dentinox géllel. Néha adok neki nurofen fájdalom csillapítót, amikor már órákat sír este, de mintha ez sem használna.
    Elindult nála a mozgás is. Sokszor kapaszkodás nélkül áll, vezetve sétál. Megfigyeltük, hogy este nagyon mocorog körbe forogja, az ágyat. Külön szobában alszunk, de a szobák egybenyílnak, így halljuk, hogy éjszaka/hajnalban többször is mocorog, néha nyöszörög, forgolódik, fel sír. Próbáltuk a háló zsákot, de nem akadályozta meg a forgolódásban.
    Körülbelül egy hónapja mintha szeparációs szorongása is lett volna, vagy még mindig van nem tudom eldönteni.
    Csak én tudom meg nyugtatni, pedig a férjem is szeretné kivenni a részét, de ha ő veszi fel még jobban sír. Ha meg át veszem tőle, akkor abba marad a sírást.
    Nagyon anyás, nappal is ha takarítok vagy főzők mindig jön utánam, és figyel követ a szemével még akkor is ha a férjem itthon van, aki meg játszani szeretne vele.
    Éjszaka van, hogy úgy ébred meg, hogy csak fel sír és elég ha oda adom neki a cumit. Egy éjszaka alatt 3-4-szer játssza el. Másik verzió pedig az, hogy fel kell sírva, és fent van 3-4 órát egyhuzamban. Ilyenkor nyűgös nagyon vagy sír és próbálom nyugtatni játékkal elterelni a figyelmét vagy sétálgatok vele.
    Régen a lefekvés előtt 2 órával meg evett 150 ml tejpépet és mielőtt el aludt volna akkor meg ivott 230ml tápszert. Most pedig a tejpépet alig akarja elvenni és 100ml tápszert iszik meg. A súlya nem gyarapodott az elmúlt másfél hónapban.
    És akkor a kérdéseim:
    1) Biztos hogy a foga jön? Mit adjak neki, hogy ne fájjon neki és ne legyen nyűgös?
    2) Lehet hogy még mindig szeparációs szorongása van?
    3) A férjem hogy tudná elérni azt, hogy meg nyugodjon nála is, és hogy vele is játsszon nélkülem?
    4) Lehet hogy éjszaka azért ébred meg mert meg üti magát az ágyban ahogy mocorog? Cseréljük le a rácsos ágyat valami másra? De mire?
    5) Hogy tudnám elérni hogy megint jó kedélyű baba legyen, és hogy át aludja az éjszakát?
    6) Elegendő mennyiség ha éjszakára kevesebbet eszik, és ha nem akkor mit tegyek hogy vissza álljon a régi rend?
    7) Nem gond hogy meg állt a súly gyarapodás?
    8) Mi tej és laktózérzékenyek vagyunk. Ebből kifolyólag nem kap tejet. Lehet hogy ezért jön ki nehezebben a foga, mert nem kap annyi kálciumot mint más gyerek?
    9) Elég sokat piszkálja a fejét és húzza a haját, ez természetes?

    Válaszodat előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      1) Valószínűleg a foga jön még mindig. Általában a 6. fogig szinte egyfolytában vannak ezzel kapcsolatos problémák. A homeopátiás szereket legalább 4 napig folyamatosan kell adni, mire hatása lesz. Ha nincs, akkor másikra van szüksége, nem az alkati szerét kapta. Az alkati szerekről itt találsz részletes leírást, a jellemző tünet szerint válaszd ki a neki valót: http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf

      2) Igen, ez erre a korra nagyon jellemző. Nem múlik el, hanem hullámokban jelentkezik. Néha kicsit kevésbé anyás a baba, aztán megint nagyon anyás.

      3) Minél több időt töltsenek együtt. A legjobb, ha néha te el is mész addig otthonról, hogy ne legyen nagy a “csábítás”, hogy ott vagy. Ha van módja a kicsinek barátkozni apával, idővel őt is elfogadja majd és kötődni kezd hozzá.

      4) Ha azt tapasztalod, hogy mindig a rács mellett ébred és nagyon sokat mocorog álmában, lehet ez a gond. Ilyenkor le lehet cserélni a kiságyat egy 1×1 méteres játókára, amiben szabadabban tud forgolódni a baba.

      5) Csodák nincsenek 🙂 Ez életkori jelenség, ki fogja nőni majd, ahogy fejlődik az idegrendszere, egyre hosszabb időket tud átaludni és kijön az összes foga.

      6) Mivel nappal egyre több szilárd ételt eszik, természetes, ha éjszaka már kevesebbet kér, ezen nem kell változtatni.

      7) Nem gond, fél éves kor után ez normális, mert a baba lemozogja, amit megeszik.

      8) Ennek nincs köze egymáshoz. Egyedül a D-vitamin hiány okozhat lassabb fogzást, de ha kap D-vitamin pótlást és mentek szabad levegőre, akkor ez nem okozhat gondot, inkább genetikáról és nagyobb egyéni érzékenységről van szó (jellemzően a fiúk nehezebben viselik a fogzást, mint a lányok)

      9) Igen, ezt a fogzással kapcsolatos fájdalom okozza. Érdemes rágókákat kipróbálni, ez segíthet.

      5) Hogy tudnám elérni hogy megint jó kedélyű baba legyen, és hogy át aludja az éjszakát?
      6) Elegendő mennyiség ha éjszakára kevesebbet eszik, és ha nem akkor mit tegyek hogy vissza álljon a régi rend?
      7) Nem gond hogy meg állt a súly gyarapodás?
      8) Mi tej és laktózérzékenyek vagyunk. Ebből kifolyólag nem kap tejet. Lehet hogy ezért jön ki nehezebben a foga, mert nem kap annyi kálciumot mint más gyerek?
      9) Elég sokat piszkálja a fejét és húzza a haját, ez természetes?

  • Vivien

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági! Nagy szükségem lenne a segítségedre, mert azt érzem, mint anya, megbuktam, és hetek óta szörnyű lelkiállapotban vagyok. Van egy gyönyörű 8 hónapos kislányom, aki folyamatosan mosolyog. Először azt hittem, csak nekem jár ez, hogy nem kell neki se bohóckodnom se semmit csinálnom, csak rám néz és mosolyog. De sajnos észre kellett vennem, hogy ez nincs így. Mindenkire mosolyog kivétel nélkül. De komolyan. Állandóan mosolyog. A párom szüleit, én annyira nem kedvelem több okból sem. Ők falun laknak, így viszonylag keveset találkoznak a picivel. De a minap kimentünk egy fél napra, és ez lett aztán nekem az utolsó csepp.:( A kislányom ott is mosolygott folyamatosan, de olyat csinált, mint addig még sosem. Ráhajtotta a mamája vállára a fejét és átölelte a nyakát. Hirtelen a szívem szakadt meg. Velem ilyet még sosem csinált, csak ha altatom.
    Úgy érzem, mindenkivel jobban elvan mint velem. Eleve én ennek az egésznek úgy indultam neki, hogy jaj de jó lesz, majd együtt alszunk a kislányommal, egymáson lógunk egész nap, csak én kellek majd neki. Stb..Hát nem így lett. Volt idő, amikor csak kinn aludt a levegőn én meg sírva néztem az ablakból hogy kinn alszik, holott más babák meg alszanak az anyukájukon. Ott nekik a legjobb. Aztán nem igen alszunk együtt, mert csak a kiságyában tud aludni. És nem lóg rajtam csak akkor ha egyedül vagyok vele. Persze akkor meg sír ha kimegyek a szobából, de csak mert egyedül nem jó neki, nem azért mert én kimentem. Annyira rossz érzés. Mintha nem is szeretne. Mintha nem is érdekelné hogy én mit csinálok, hol vagyok…ha eltűnnék észre se venné hogy nem vagyok. Közben én meg meghalok érte.Lehet azért nem mert nem tudtam szoptatni? Vagy mostanában sokszor rá kell szólni erélyesebben ha a konektorkoz megy, vagy olyat csinál amit nem szabad. Sose hagytam sírni, mindig itt vagyok mellette. Sosem helyeztem magam előtérbe. Nem tudom mit csinálok rosszul hogy nem szeret.
    Van egy anyuka ismerősöm, neki 10 hónapos a babája, ha kimegy, egyből sír…Mit nem csinálok jól? Ne haragudj hogy hosszúra sikerült, de nem merek ezekről az érzésekről senkinek sem beszélni. Köszönöm a segítséged!

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Semmit nem rontottál el. Ebben a korban eleve sokat mosolyognak a babák,mert így veszik fel a kapcsolatot a környezetükkel. Ő nagyon szociális típus lehet, hogy tényleg mindenkivel ilyen barátságos. De ez nem ellened irányul, egyszerűen csak egyéni sajátosság, hogy ennyire barátkozó mindenkivel.
      A te jelenléted természetes neki, ezért nem fogad kitörő örömmel, hiszen tudja, hogy számíthat rád és ottvagy neki. Másokat nem lát mindig, ők most érdekesebbek.
      A kötődés biztos jele, hogy sír, amikor kimész a szobából. Szeret téged és biztonságosan kötődik, azért mer másokkal barátkozni. Akkor lenne gond, ha nem barátkozna, hanem csak görcsösen kapaszkodni beléd, akkor nem lenne biztonságos a kötődése.

      Úgy tűnik, kicsit elcsigázott hangulatban vagy most, de ne aggódj, a kislányod szeret, mosolygós, ha baja lenne, nem lenne ilyen aranyos, kiegyensúlyozott baba.

  • Melinda

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!
    Az lenne a kérdésem,hogy 2,5 éves kislányunk láthatatlan dolgokkal jàtszik.pl. hozza a tenyerébe a nyuszit,hogy simogassuk meg.Mi ilyenkor megsimogatjuk.Jó ez vagy inkább mondjuk el,hogy nincs a kezedben semmi!?vagy ha keressük a rongyijat elalvashoz,megkérdezem hogy hol van,akkor nevetve mutatja,hogy a kezében,pedig nincs ott.
    Köszönöm szépen!

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Most kezd el fejlődni a fantáziája, élvezi az efféle játékokat, ezzel nincs semmi baj, csak játék és kíváncsi rá, ti mennyire vagytok vevők rá, nem kell aggódni miatta.

  • Vera

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági,

    altatással kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni.

    Kisfiam 3 éves, kezdetek óta küzdünk az altatással. Eleinte szopizás közben aludt el, kb 1 éves koráig. Keveset aludt (átlag 1 órát), könnyen felriadt. Most, hogy már csak egyszer alszik napközben, nagyon elnyúlnak az altatások. Kezdetektől megvan a napirend, ebéd, mese aztán alvás, illetve este fürdés, mese, alvás. 2.5 éves koráig úgy altattuk, hogy elmondtuk a mesét, aztán elköszöntünk, kijöttünk a szobájából, ő még szöszölt kb fél órát az ágyában, ingerszegény környezetben, és elaludt. 2 éves kora óta bölcsis, a déli altatások ott is nehézkesek (gondolom megszokta itthon, hogy egyedül van elalváskor, ott ez nem kivitelezhető, vagyis úgy próbálják, hogy egy kis térelválasztó mögé teszik őt külön, és úgy elalszik), van, hogy nem is alszik el (kb hetente egyszer). Ilyenkor estére elég nyűgös, de mégsem alszik el korábban. Ha korábban vacsiztatjuk, amikor látjuk, hogy fáradt, akkor is csak a megszokott 11 óra körül alszik el, addig szöszöl az ágyában. Nincs tévénk, csokit max ünnepekkor kap, egészségesen étkezünk.

    Újabban igényli, hogy elalváskor vele legyünk, ez mostanában átlag 1-1.5 óra altatásonként (a meseolvasáson felül természetesen), ami egyre fárasztóbb számunkra (rágörcsölünk, mindannyian feszkósak vagyunk, hogy ezzel megy el napi 3 óra, a hisztik kezelése is nehezebb így). Láthatóan küzd az elalvás ellen, kaparászik, csipkedi magát, nehogy elaludjon, nehogy “lemaradjon valamiről”. Próbálunk rá észérvekkel hatni, hogy ha korábban elalszik, több ideje marad utána a játékra, de ez még nem hatja meg. Az időhúzás (ivás, evés, wc) nem jellemzők, ezt kordában tudom tartani a módszereddel. Álomtündéres sztorival is próbálkoztunk, de az is csak felpörgette, lenyugizás helyett egyre csak kérdezgetett róla. Ami szintén furcsa, hogy most már az autóban sem alszik, hiába időzítjük alvásidőre az utazást, ott is kb 1.5 óra mire elalszik… Az éjszakát szerencsére végigalussza, kb 9 órát alszik este és 1,5 órát napközben. A bölcsiben/oviban sajnos mindenképp keltik őket 3-kor, így ott van, hogy csak fél vagy 1 órát alszik, mert ott is sokára alszik el.

    Mit tudunk tenni? Lehet átmeneti ez az időszak? Szeptemberben kezdi az ovit, tartunk tőle, hogy ott is ez lesz. Ragaszkodjunk az alváshoz (szoktam neki mondani, hogy nem kell aludni, csak hunyja le a szemét), vagy elég azt kérni tőle, hogy maradjon csendben az ágyában?

    Köszönöm

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Vannak olyan gyerekek, akik eleve nehezebben alszanak el, nehezen tudnak elalvás előtt ellazulni. Segíthet, ha este fürdés után lefektetheti ő a kisautóit, plüsseit, vagy amit csak akar (ez azért jó, mert így játékosan átéli a “másik oldalról” a lefektetés helyzetét), aztán ő is lefekszik, olvasol neki mesét, aztán ő lekapcsolhatja a villanyt (ezzel kap egy önálló feladatot, egy kis kontroll-lehetőséget az elalvás megkezdése előtt), majd pedig a sötétben fejből mesélsz neki, a mese végén pedig kimész. Kaparászás ellen jó megoldás az alvósállatka, akit ölelgethet. A lényeg az, hogy most kialakult egy játszma: ő húzza az időt, ti engedtek, ő tovább húzza az időt és így ő sem tud elaludni, meg te sem tudsz kimenni tőle. Nem kell teljesen elaltatnod. Amikor végetért a mese, gyere ki tőle, de legyen az a szabály, hogy ő már nem jöhet ki. Ha kijön, kísérjétek vissza minden alkudozás nélkül, határozottan, visszafekteted, jóéjtpuszi és újra kimész. Jó, ha ezt apa csinálja, neki általában könnyebben enged a gyerek. Igen, lehet neki azt mondani, hogy nem kell aludni, csak feküdjön az ágyában és csukja be a szemét.

  • Szilvi

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!
    Köszönöm az eddigi segítséget, nagyon hasznosak voltak a tanácsaid. Ismét a segítséged kérném. Kislányom másfél hét múlva 5 hónapos lesz. Nagyon mosolygós, kiegyensúlyozott baba.
    1.) 2 hete Budapestről vidékre jöttünk a nagyszülőkhöz és úgy alakult, hogy még további egy-két hétig maradunk. Kislányom hamar megszokta az új környezetet (korábban is voltunk itt csak nem ilyen hosszú időre), a napirendje is szépen alakul, hasonlóan az otthonihoz, sőt egy ideje jobban, mint otthon. Oltás, egyéb vizsgálat miatt pár napra hazamegyünk, illetve lehetséges h megpróbálkozunk egy egyhetes nyaralással is. Csak kicsit aggódom, hogy ennyi idősen nem fogja-e nagyon megviselni őt és felborítani a szépen alakuló napirendjét ez a sok változás? Mit tehetek, h zökkenőmentes legyen a váltás? Miben altassam a nyaralás alatt? Utazóágy, járóka? Vagy inkább hagyjuk idén még a nyaralást?
    2.) Pár napja már csak a kiságyban alszik napi kétszer (eddig babakocsiban is szokott nappal), és azt vettem észre h könnyebben átlendül a 40 perc utáni éberebb fázisokon és sokszor alszik 1,5 vagy néha 3 órát is egyszerre. 40 perc után ugyan még gyakran megébred, de egy kis nyöszörgés vagy rövid felsírás után majdnem mindig visszaalszik. Kérdésem az lenne, h ilyenkor hagyhatom akár 3 órát is aludni vagy idővel az éjszakai alvás rovására mehet és inkább keltsem fel egy éberebb periódusban?
    3.) Általában egy hajnali 5-6 közötti szopival alszik este 10-től reggel 8-9-ig. Külön szobában, mert azt vettem észre h a zajok (pl. horkolás 🙂 elkezdték zavarni. Éjszaka többször hallom, hogy mocorog, nyöszörög, be is nézek hozzá néha és azt tapasztalom, h szinte “bejárja” az egész ágyat. Hason alszik el, de az oldalán (főleg jobb oldalán), hátán is alszik az éjszaka folyamán, annyit helyezkedik. Sokszor a lábacskáit a rácsoknak támasztva is képes durmolni. 🙂 A forgolódásból arra gondolok, h talán nagy neki az ágy és nehezen találja a megfelelő alvási pózt? Vagy tévedek? Arra is gondoltam, h napközben talán azért alszik 3 órát is, mert éjszaka felkel a sok mocorgásra és csak szakaszosan alszik. Érdemes lenne szűkíteni az ágyat szivaccsal, ahogy javasoltad. Hogyan? Oldalt? Vagy nem baj h ilyen éberen alszik és ennyit mocorog álmában és a szivacs csak korlátozná?
    4.) Pár hete azt vettem észre, hogy nagyon nézi, ha eszem vagy iszom, csodálkozik, nagyokat mosolyog, és ha közelítem felé az ételt/üveget/poharat, ösztönösen nyitja a száját, volt, hogy meg is nyalogatta az ételt, kanálból ügyesen beveszi a vitamint. Pár napja a nyálát is “rágja”. Anyatejet és tápszert is kap, kb. fele-fele arányban. Most 6,5 kg, 3,05-tel.szüleett. Esetleg megpróbálkozhatunk már a hozzátáplálással? Vagy mindenképp várjuk meg a 6 hónapot?
    Válaszod előre is köszönöm, Szilvi

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      1. Ebben a korban ez még kevésbé szokta megviselni a babákat. Ha tartod a megszokott napirendet, nem lesz semmi gond, mehettek nyaralni.

      2. Nem gond, ha hosszabban alszik, ha magától teszi ezt. Több élmény éri most az új helyen, ezért is lehet.

      3. Most kezd el forogni, azért mozog ennyit, ez normális ebben a korban. Azért csinálja, mert így gyakorolja az új mozgásformát.

      4. Ezek valóban az érettség jelei, de érdemes megvárni, amíg az érettség további jelei is jelentkeznek, pl. az, hogy az anyatej és a tápszer már nem elég neki, elkezd nagyobb adagokat enni és az sem elég.

  • solti linda

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!
    Van egy 3 éves és egy 4 hetes kisfiam. A kistestvér érkezéséről sokat beszélgettünk a naggyal, ám sajnos ennek ellenére is megviseli az új helyzet. A korábbiakkal ellentétben sokszor nyűgös, és ilyenor megüt másokat (kistestvért, apát, mamát), dobálja játékait, és nagyon türelmetlen, nagyon hamar kiborul egy-egy “problémán”, nehezen tudja az indulatait kezelni, illetve egy esetleges ‘nem’ választ feldolgozni, utóbbi esetben gyakran sírva fakadva. A kérdésem, hogy hogyan kellene ezeket a helyzeteket kezeli. Mit mondjak vagy csináljak? Eddig mindent szépen meg lehetett vele beszélni, de most direkt, kérésem ellenére teszi a dolgokat. Persze vannak jobb napok is, amikor nem ennyire durva a helyzet, de aggódom a kicsi lelke miatt, segíteni szeretnék. Nagyon köszönöm előre is a választ!! Üdv

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Ez normális viselkedés ilyen helyzetben. Ilyenkor öleld át, nyugtasd meg. És ügyelj rá, hogy a napok fókuszában a nagyobbik fiad igényei álljanak, vele foglalkozz elsősorban, a kicsi könnyebben alkalmazkodik, ha kap enni, amikor kér és aludhat, ahol tud, ő elégedett lesz, a nagynak viszont már komplexebb igényei vannak, több odafigyelést igényel. A kicsi pedig könnyen alkalmazkodik majd a nagyhoz.

  • Zsófi

    2015. július 24. péntek

    Kedves Ági!
    Először is köszönöm az eddigi válaszokat, sokat segítettek!
    Kisebb gondom van most csak szerencsére. 11 hónapos kisfiam hála istennek jó alvó, az altatással sem volt probléma idáig. Most sincs igazán nagy, de mivel már nagyon kinyílt neki a világ, a mozgása is szépen fejlődik, elkezdett harcolni az álmossággal. Má majd’ összeesik, de feláll a kiságyban, mutogat, hogy hova menne, mit nézne meg, vegyem ki, stb. Eddig még mindig sikerült elaltatni, de volt, hogy 40 percet ott voltam addig. Pedig még azt is megvárom, hogy elég álmos legyen és arra is figyelünk, hogy ne is pörögjön túl. Van esetleg valamilyen ötlet, praktika erre? Gondolom, sok baba ugyanígy viselkedik ilyen idős korban. Köszönöm előre is a választ: Zsófi

    • Vida Ágnes

      2015. július 26. vasárnap

      Igen, ez nagyon gyakori jelenség ebben a korban, szerencsére átmeneti 🙂 Ilyenkor egy szó nélkül fektesd vissza újra meg újra, esetleg maradj ott mellette simogasd, de ne vedd ki. Az is beválik néha, ha nem foglalkozol vele, lefekteted, elbúcsúzol tőle és kimész, nem várod meg, amíg elalszik. Így nem lesz egy játszma az egészből, amikor ő folyton mutogat, te meg hadakozol ellene, hanem egy idő után magától elfárad, lefekszik és elalszik.

  • Zsófi

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági!
    Nagy segítségre lenne szükségem. Inkább lelki dolog. Kisfiam 10,5 hónapos és már most nagyon apás. De sajnos a férjem külföldön dolgozik, most is két óra múlva indul vissza, 3 hét után és legközelebb most csak egy hónap múlva jön. Már múltkor is kereste őt a kisfiam nagyon, mert a délutáni alvása alatt kellett visszainduljon az apukája. Mivel egyre nagyobb és értelmesebb, most már egyre jobban fogja keresni/hiányolni. Ugyanúgy bújik hozzá, ahogy hozzám és ugyanolyan szüksége van rá, szemmel láthatóan. Mikor itthon van, de elugrik a dolgait intézni, sokszor szintén keresi és van, hogy sír utána. Mikor megjön, úgy teper elé, ahogy elém, hogy vegye fel. Nagyon hálás lennék, ha tudnál tanácsot adni most és a jövőre nézve is-hiszen ahogy nő, egyre nehezebb lesz ezt kezelnünk elés a férjem még évekig kint marad sajnos. Azt is szeretém tudni, mi a jobb, hogy lássa az apukáját, mikor megy el, elköszönjenek vagy esetleg jobb, ha nem is látja, mikor elmegy? Nagyon szépen köszönöm előre is: Zsófi

    u.i.: Bocsánat, de elküldem végül a legújabb bejegyzéshez is (ahogy a Facebookon írtad) és csak utána jelent itt is meg a “Szólj hozzá” mező.

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Mindenképpen búcsúzzon el tőle, legyen ott, amikor elmegy. Még nem fogja pontosan érteni mi is ez, de jobban megérti majd, ha minden alkalommal elbúcsúzik, aztán lehet majd örülni neki, amikor visszajön. Amíg pedig nincs otthon, beszéljetek vele minden nap, nézegessétek a fényképét, ez is segíti a kötődést.

  • Mónika

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági!

    A Békés dackorszak elején tartok még, de muszáj gyorsan megkérdezzelek a distressz hisztiről, mert úgy érzem, nem bírom ki még 2 hétig 🙂

    Kisfiam 18 hónapos. Először 1 éves kora körül jelentkezett hiszti, akkor javaslatodra megnyugtattam. Gyönyörűen működött, szinte ő jött a karomba, megnyugtatás kellett neki, szépen látszott. Párszor megtörtént, utána már nem lett magán kívül, ha elvettem tőle valamit, vagy valamit megtiltottam. Kicsit sírt utána, de szinte lenyugtatta magát.

    1-2 hete viszont teljesen el vagyok keseredve. Úgy kikel magából (mindenért), hogy alig tudom megnyugtatni. A tünetek alapján szerintem ez még distressz hiszti, csak most már nem engem akar, hogy megnyugtassam, hanem kifordul a kezemből, üt, odakap, rángatózik, földre veri magát… Nem tudok maciölelést alkalmazni, azt sem engedi, hogy hozzá érjek.
    Persze össze is vagyok zavarodva a distressz és néró hiszti miatt, mert kétszer is előfordult, hogy tehetetlenségemben inkább otthagytam, mert megütni nem akartam, de azt sem, hogy ő üssön engem. Ezért inkább kimentem a szobából, amire ő elhallgatott.
    Bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy a más babák megütése, odakapása is nemrég, 2-3 hete kezdődött.

    – Szerinted is distressz hiszti még ebben a korban, ha hirtelen valamiért magán kívül kerül, és alig lehet megnyugtatni? Másik példa a játszótérről elindulás szintén 2-3 hete. Ha meghallja, látja, hogy indulunk, azonnal magán kívül kerül.
    Mit tegyek, ha hozzá sem érhetek?

    Egyébként még nem beszél, szavakat sem, viszont úgy gondolom, hogy kiegyensúlyozott, magától alszik el régóta, mindenféle segítség nélkül, otthon vagyok vele, csak játszótérre járunk, bölcsibe nem.

    – Az rosszat jelent, hogy otthon szinte csak engem üt meg, apát nem? Olyan rossz érzés 🙁

    Köszönöm szépen, szép napot!
    Mónika

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Ha ilyenkor nem lehet tárgyalni vele, hanem magán kívül hisztizik, akkor distressz hiszti. Vannak olyan babák, akik nem szeretik ilyenkor az ölelgetést, inkább azt, ha nyugton hagyják őket, de ilyenkor is biztosítsd róla, hogy szereted és mellette állsz, aztán várd meg, amíg megnyugszik. Ha úgy könnyebben megy neki, akkor menj ki vagy menj távolabb tőle. Valószínűleg nála az a helyzet, hogy már tudja, hogyan kell megnyugodni, ezért van az, hogy ha kimész, akkor meg tud nyugodni, viszont a hisztit még nem tudja elkerülni. Ez átmeneti állapot, amit ki fog nőni majd.

      Nem azért üt meg, mert nem szeret, hanem épp ellenkezőleg: benned bízik, ezért veled meri magát elengedni. Akivel nem találkozik olyan gyakran, azzal szemben még inkább “jó gyerek”.

  • Ancsa

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági,
    először is minden elismerésem, és köszönöm, hogy vagy nekünk ebben a boldog, de kétségekkel teli időszakban.
    Hét hetes kisbabámat igény szerint szoptatom, három kilóval született, most öt kiló lesz, szóval elég szépen gyarapodik. Kb. 9-10-szer eszik 24 órán belül, és legutóbb 80 ml-t mértem egyszerre. Én örülök neki, hogy hurkásodik, mert ki tudja, lesz-e később probléma, jó jelnek tartom, hogy eszik rendesen.
    Viszont egy ideje hasfájós lett. Legalábbis azt hiszem, hogy annak a jele, hogy szoptatás után közvetlenül sír, illetve büfiztetés közben sokszor visszajön a tej (folyékony és/vagy túrós), ami közben néha megijed és sír, mintha fájna neki, hogy visszajött. Nem minden alkalommal történik ez, de mostanában elég gyakran sajnos.

    Egyébként ha evés után min.15 percig függőlegesen magamhoz ölelem és simogatom a hátát, az megfelelő büfiztetési technika?
    Úgy kezdtük a közös életet, hogy már az első éhségjelekre etettem (cuppogás, izgatottság), viszont ez idővel becsapóssá vált. Később már akkor is megtalálta a kezét és szopta, amikor egy nagyobb büfi zavarta, ilyenkor felvettem és jött egy nagy büfi/bukás. Most pedig már nagyon gyakran szopja az ujját. Mintha ezzel altatná vissza magát, nyugtatná magát, de aztán egyre idegesebb és felsír. Ezt miért csinálja? Ilyenkor mindig megszoptatom végül, de lehet, hogy ezzel „túletetem”!?
    Az ő érdekében = hasfájás miatt jobb lenne kevesebbet etetnem? Vezessem be a cumit, amitől eddig ódzkodtam a lehetséges hátrányai miatt? Köszönöm előre is a segítséget!
    Üdv, Ancsa

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Nem kell aggódnod. Szépen fejlődik, jó étvágyú, kicsit túl is eszi magát, de ezt kinövi majd. Büfiztetni leghatékonyabban úgy lehet, hogy a babát függőleges helyzetben a fejét tartva a válladra teszed, úgy, hogy a vállad masszírozza a pocakját és így sétálgatsz vele néhány percet, ez általában segíteni szokott, hogy kijöjjön a levegő és a buki.

      Nem eteted túl, egyszerűen csak igény szerint szoptatod, de ez most átmeneti időszak, 1-2 hét és fel fogod ismerni, mikor nyafog unalomból és mikor éhes valóban. Már most is kipróbálhatod, hogy amikor nyafog, felveszed, sétálsz vele, beszélsz hozzá, játszol vele. Ha éhségről van szó, ettől nem fog megnyugodni, ha viszont unatkozik, akkor igen.

  • Kata

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági!

    Tanácsodat kérem, hogyan oldható meg ez a helyzet?
    A fiam 14 hónapos. 31 hétre született, de mostmár behozta a lemaradást a fejlődésneurológián is elengedték a kezünk :). Anyatejes, a mai napig szopizik. 11 hónapos koráig többször ébredt éjszaka, majd marad az 1 óra és a hajnali 6, 1 évs kora után 3 egymás utáni nap végre átaludta az éjszakát. Majd elkezdődött a fogzás. Az első és így tovább egyesével, most tartunk a 4iknél és természetesen újra nem alszunk. 9kor fekszik, majd ébred 10kor, 1kor, 3, néha még 4, utána elalszik, reggsl 7-8ig. Az első fognál a Nurofen volt a nyerő, meg az amidazophen kúp, de ugyebár hónapokig nem adhatom. Viburcol, Chaomille nem használ, Dentinox az ugyebár max csak evés előtt hat vmit. Nappal jól alszik, 2-3 órát déltől. Kérdésem az lenne, hogy lehetne valamit tenni, hogy éjjel is jobb legyen az alvás. Sajnos mivel gyakorlatilag egyedül vagyok itthon a gyerekkel (férjem reggeltől estig dolgozik, éjszaka nem vállalhatja be a virrasztást, mert sebész és fáradtan műteni nem mehet), segítségünk senki nincs. Én meg már kimerültem. Ha van időm próbálok pihenni amgyerek alvásideje alatt, de már túlfáradtam és nem megy az alvás. Autogén tréning, egyéb relaxációs technikák sem segítenek.Egyre nehezebben koncentrálok, ingerült vagyok…stb. És még az önálló járás hátra van…gondolom az a periódus sem kecsegtet sok alvással. Bármi ötletet, tanácsot megköszönök. Köszönettel, Kata

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Ha nappal látod rajta, hogy nyálzik, mindent a szájába vesz, akkor nyugodtan adhatsz éjjelre Nurofent. Általában a 6. fogig szokott ez a nyugtalanság tartani, utána pár hét szünet, a többi fognál pedig csak akkor nyűgös éjjel a baba, amikor törik át a fog, ez általában csak 4-5 éjszaka szokott lenni. Ha nagyon fáradt vagy, segíthet, ha magad mellé teszed miután felébredt, így nem kell olyan gyakran ébredni hozzá.

  • G.Barbara

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányom most lesz 4 éves. Az utóbbi kb. félévben elkezdett félni az állatoktól, de olyan mértékben, hogy fel kell venni, még lábát is felhúzza, ha a közelünkbe kerűl egy kutya vagy cica. Ez normális ebben a korban, vagy valami rossz élmény érhette? Mit tehetünk? Próbáljuk megkedveltetni vele, vagy inkább ne erőltessük? Köszönöm, Barbara

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Ebben a korban gyakoriak az ún. irracionális félelmek, amiknek nincs semmilyen valós alapja, mégis fél a kicsi bizonyos dolgoktól. Ilyenkor segítenek az olyan mesék, amik cicákról, kutyákról szólnak, közelebb hozzák a kicsihez őket. Ha láttok kutyát vagy cicát, megsimogathatod, odamehetsz hozzá, de nem kell erőltetni, hogy ő is csinálja, elég az, ha látja, hogy neked nem lett bajod tőle, a példádból ő is megtanulja majd, hogy nem kell félni az állatoktól.

  • Rita

    2015. július 10. péntek

    Szia 21 hetes a kisfiam, szopizik es attoltartok tuletetem mivel nem mutata egyertelmu jelet es ha megkinalom mindig elfogadja. 7740g 67cm
    Pl:
    reggel 7-7:30 korul kel,este 8 korul alszik,bar elotte egy orat cicin van es o mar eber tudna akar jatszani is,de en meg almos vok,igy megkinalom,elfogadja es alszunk meg par orat.
    szoval varjam meg mig egyertelmuen keri v kinalgassam?
    ha itthon vagyunk csak a megszokott helyen hajlando hosszasan,elmelyulten enni,masutt ,mondjuk a nappaliban lejon gugyog,beszel,aztan visszafordul es sziv parat,aztan megint le es dumal.en persze azt hiszem,h jollakott, de hamar kiderul,h ehes meg.hogyan tudom leszoktatni arrol,h csak ott egyen “rendesen”?
    csak a cicivel altatja magat,sem a cumi,sem a pluss,sem a takaro,semmitol nem alszik el,nem szereti a cumit,cumisuvegbol inni sem szeret.par napja kap baba rizst es amelle kinalgatom a cumis uveget vizzel,de kiloki.Ez most jo v rossz,h nem szereti se a cumit,se a cumisuveget?
    tenyleg uvegreszelo kell az almahoz?
    meddig aludjunk vele egy szobaban?
    mikor furcsizzen a ngy kadban?
    porgos maszkalos csalad vagyunk,napkozben o sem alszik,meg delutan sem v csak nagyon kevest,irtad legyen ido szopizasra,pihenesre es “kimenos programokra”,ami nekunk minden nap megvan (jatszohaz,babuszas,parkozas,turazas,seta,kirandulas).Lehet ebbol baj,h nem igazan pihen napkozben vagyis inkabb nem alszik.
    Az Egyesult kiralysagban elunk es meg nem fordult at itt azt mondjak azert mert husos,igaz ez szerinted?
    koszonom a valaszokat!

    • Rita

      2015. július 10. péntek

      Szia Kedves Agi!
      Azt meg elfelejtettem,h nem alussza at az ejszakat szuletese ota,nappal 2 orankent eszik,neha ejszaka is igy keri,de altalanosabb,h ritkabban eszik,kb.3-4 orankent eszik es mindig szopizik,cumival,ringatassal nem tudom altatni nyugtatni.Ha szilard etelt eszik ez valtozni fog?
      koszonom!

      • Vida Ágnes

        2015. július 11. szombat

        Ha szilárd ételt eszik már nagyobb mennyiségben, ritkábban fog enni, de az altatási szokásokra ez nem lesz kihatással.

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Várd meg, míg egyértelműen kéri a cicit és jelzi, hogy éhes.
      Azért nézelődik, mert ebben a korban minden jobban érdekli a kicsiket, mint az evés. Segíthet, ha egy pelust teszel ilyenkor fölé, hogy ne tudjon nézelődni, de a fekve szoptatás is szokott segíteni ezen.

      Nem kell se cumi, se cumisüveg. Amikor eljön az ideje, inni majd elkezdhet rögtön pohárból is vagy csőrös pohárból, nem kell a cumisüveg.

      Az almát elég botmixerrel vagy turmixgéppel pépesíteni, nem kell üvegreszelő.

      5-6 hónapos korban sok babát elkezd zavarni a szülők zaja éjszaka, ezt onnan fogod látni, hogy gyakrabban kel fel, ilyenkor át lehet költöztetni saját szobába. Ha jól alszik, 1 éves korig várhattok vele.

      Ha fürdőfotelben vagy karikában fürdetitek, akkor akár már most is átmehet a nagykádba, anélkül csak akkor, ha már biztosan tartja a fejét és hason fekve a kezére támaszkodva tud feküdni.

      Ha ő nem igényel több alvást, nem kell erőltetni. Az a lényeg, hogy nektek jó legyen 🙂

      Átfordulni elsőként 6 hónapos korban kell, nincs még lemaradva semmivel. Elvileg a nagyobb babák tényleg később csinálják, de láttam már ellenpéldát is.

  • Awa

    2015. július 10. péntek

    Szia Ági! Beszédfejlodesben kernem a tanacsodat! Kisfiam jovo heten les 18honapos. Harom nyelven beszelunk otthon, Angliaban elunk. En csakis magyarul, a ferjem pedig az o nyelven. A ferjemmel egymas kozott angolul. Szinte mindent megert. Allathangokat utanozza. Par szot mond (bébi, papa, mamma, cici). Tudom, hogy a tobb nyelvu csaladokban kesik a beszed picit es kesobb kezd el beszelni. Ez igy normalis, hogy csak ennyit beszel? Amugy egesz nap be nem all a szaja, mondja az o kis baba nyelven. Nem lesz gond, hogy nem tud angolul, amikor el kezd jarni oviba? eleg, ha magyarul beszelek hozza vagy neha kell az angol is? Nem fog osszezavarodni ennyi nyelvtol? Koszonom a tanacsod! Szep napot kivanok!
    Awa

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Ez tökéletes, nem kell ennél többet mondania még akkor sem, ha csak 1 nyelvet hallana maga körül. A gyerekek akár több nyelvet is tudnak tanulni egyszerre, nekik ez nem gond. Olyan lehet majd, hogy néha keveri a nyelveket, hogy pontosabban tudja kifejezni magát, de ezt ki szokták nőni. Az oviban nagyon gyorsan megtanulja majd az angolt, ismerek olyan családot, ahol a gyerekeket beíratták a svéd oviba, egy kukkot sem beszéltek svédül és 1 hónap után már jobban tudtak, mint a szülők, akik nyelvtanfolyamra jártak 🙂

  • Szilvi

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági!

    4,5 hónapos kislányom etetésével és napirendjével kapcsolatban kérem segítségedet/tanácsodat az alábbiakban:

    1.) Egy hónapos korától tápszeres pótlást kap, az anyatej – tápszer aránya kb.: 2/3 – 1/3. Hajnalban nem kap tápszert, illetve reggel sem mindig, este viszont több a tápszer, főleg a lefekvés előtti etetésnél már nagyon kevés a tejci. 3,05 kilóval született, most 6 kg. Négy hós koráig fecskendővel etettem, de akkor áttértem a medela calma etetőre, egy olyan más szopástechnikát igénylő cumisüvegre, amivel a mellhez hasonlóan vákuumot kell képeznie és meg kell dolgozni vele. Kislányom nagyon ügyesen eszik belőle és a ciciről sem szokott le, viszont azt tapasztalom, így többet megeszik a tápiból, mint korábban a fecskendőből szokott. 🙁 Nagy könnyebbség volt, hogy egy ideje már nem kellett lemérnem sem a szopizott tej mennyiségét a tápszeres pótlás előtt, hiszen ha elég volt neki a fecskendőből a tápi mennyisége, azt jelezte. Most újra kénytelen vagyok mérni. (?) Van ötleted, hogyan tapasztaljam ki a megfelelő tápszer mennyiségét? Ha annyit adok neki, amennyit elfogad, félek: túletetem.

    Napirendünk nagyjából a következők szerint alakul:
    2.) Mivel inkább az esti rutin van kialakulóban, azzal kezdem: 20:00-21:00 óra között egy kis torna, masszírozás után fürdetés, majd 21:00-22:00 között szopi és táp, 22:00-22:30 babusgatás után elalvás. Hason teszem le és viszonylag könnyen elalszik. Mivel pár hete már forgolódik, általában az alvás elején az oldalára, majd a hátára fordul, amire ugyan nem ébred fel, de úgy látom, nyugodtabban alszik hason, így amikor mély álomba merül, visszafordítom a hasára. Ezzel nem avatkozom be abba, hogy magától alakítsa ki az alvási szokásait? Vagy ha már ügyesebben forgolódik, úgyis kialakítja magának?
    3.) Külön szobában alszunk, de a szobák egybenyílnak, így halljuk, hogy éjszaka/hajnalban többször is mocorog, néha nyöszörög, forgolódik, de ezt álmában vagy félálomban teszi. Ilyenkor magától visszaalszik és 4:00-6:00 közötti, vagy néha 7:00-7:30 óra közötti ébredés és szopi után még visszateszem, és alszik általában 8:00-9:00-ig. Ha 7:00 után kel akkor sem gond, hogy visszateszem aludni? Vagy ilyenkor érdemesebb lenne már elkezdeni a napot?
    4.) 8:00-9:00 körül kel, szintén a hátára fordulva. Ébredés után peluscsere, majd attól függően, hogy hajnalban mikor szoptattam, azonnal vagy csak kis játék/nézelődés után szopiztatom újra. Jó ez így, vagy ébredés után érdemes egyből megkínálni?
    5.) Kb. 2,5 óra ébrenlét után kezd nyűgösködni. Amikor nagyon álmos, kis dédelgetés után 11:30-12:00 között leteszem. Bár nagyon könnyen elalszik, mindig megébred 40 perc után, nyomban a hátára fordul, és általában csak segítséggel alszik vissza: hasára teszem és simogatom, dúdolgatok vagy fehér zajt kapcsolok. Ha ilyenkor sikerül visszaaludnia, sokszor alszik 2-2,5 órát is, viszont ha nem, akkor csak azt a 40 percet. Persze ez utóbbi esetben ébredéskor még nem éhes, tehát játék jön és csak azután evés, aminek az időpontját így nagyon nehéz nála eltalálni. Nem igazán jelzi az éhségét, annyira bele tud merülni a nézelődésbe. Ilyen esetekben általában 13:30:14:30 között van a következő szopi, majd újabb 2,5 óra ébrenlét után alvás, ami ismételten 40 perc és utána ismételten vagy visszaalszik, vagy nem. Általában, ha délelőtt visszaaludt, akkor délután már nem és fordítva. Van olyan nap, amikor csak két alvása van, a másodikból 18:00 körül kel; ilyenkor szopi, majd játék után fürdés, majd ismét szopi és alvás a fentiek szerint. Ha korábban kel a második alvásból, akkor 7 körül még cicin pihen egy kicsit fürdés előtt. Hogy látod, nagyjából jó ez a napirend? Mintha már lassan átállna kétalvásos napirendre. Hogy tehetem ezt zökkenőmentessé?
    6.) Azt tapasztalom, hogy kislányunk akkor is 22:00-kor alszik csak el, ha a délutáni alvásból kicsit előbb ébred és előbb fürdetjük. Szeretném kicsit korábbra hozni a fektetést, hogyan fogjak hozzá?
    7.) Mostanra a bölcsőben reggelre körbe-körbe pörög, keze lába reggelre a rácsok között. Ringatást nem nagyon szereti. Ugyanakkor a kuckós helyeket igen, de ha beteszek valamit az ágyba (pl. hengerré göngyölt törölközőt), azt a mocorgás, hadonászás közben magára húzza. Időszerű lenne már a bölcsőt nagyobb kiságyra cserélni? Ha nagy lesz az ágy, hogy tudom biztonságosan nyugodtabbá tenni az alvását?
    8.) Mivel sokat mocorog éjszaka, a takarót mindig lerúgja, vagy maga alá gyűri. Félek, megfázik éjszaka, ha nem veszem észre és nem takargatom be. Egyszer próbálkoztunk hálózsákkal, de egy órás forgolódás, sírdogálás után kivettem belőle és egyből elaludt. Hogy tudnám hozzászoktatni, megszerettetni vele?

    Elnézést a hosszú levélért és a sok kérdésért. Segítő válaszod előre is nagyon köszönöm!

    Egy kezdő és aggódó anyuka 🙂

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      1. A baba ösztönei jól működnek: annyit eszik, amennyire szüksége van. Nyugodtan bízd rá a mennyiséget.

      2. Nem gond, ha visszafordítod a hasára.

      3. Mivel este is későn fekszik le, normális, hogy reggel 8-9-ig alszik, nem baj, ha hajnalban visszateszed még kicsit.

      4. Ha nem éhes még olyankor, jó ez így.

      5. Jó ez a napirend. Onnan fogod tudni, hogy elég a 2 alvás is, hogy nehezebben alszik majd el a megszokott időpontokban, vagy pedig nem álmosodik el olyan hamar, ezzel elcsúszik az egész napirend és elmarad a harmadik alvás. Most átmeneti időszakban vagytok, amikor néha még kell egy harmadik miniszundi, de ez pár hét alatt megszűnik majd.

      6. Ha nektek ez így jó, nem hoznám korábbra az ébredést. Most elég jó kis napirendje van, később az egyszeri alvással még úgyis változik majd az egész és a késői esti fektetés is korábbra kerül majd.

      7. A kiságyat egy nagy szivaccsal célszerű szűkíteni, amit nem tud magára húzni, alákerülni. Ha most még jól elvan a bölcsőben egyelőre maradhat, de legkésőbb, amint mászni kezd, ki kell venni belőle, mert kimászhat.

      8. Nem kell emiatt aggódni. Nyár van 🙂 Télen meg felöltöztetheted éjszakára kicsit jobban, de egyébként is egészségesebb, ha nincs túlöltöztetve a baba alváshoz.

  • Szbarbi

    2015. július 10. péntek

    Kedves Ági,

    A kisfiam most múlt 9hónapos, és nem kúszik és nem is mászik még, későn kezdett forogni, mert nem szeretett hason lenni. Most sem forog egész nap, de sokkal többet mint korábban, es próbál kuszni is, de lábbal jobban mint kézzel, mivel az gyengébb. A gyógytornász azt mondta, hogy gyengébb a karja és ezért “helikopterezik”.
    Mutatták, hogy tornázzunk vele, és egyre ügyesebb. Beto hintában is szokott lenni
    Az lenne a kérdésem, hogy ez mennyire hat negatívan a későbbi óvodai, iskolai készségeire? Mondták, hogy ezek az idegrendszere fejlődése miatt fontosak.
    Ráadásul folyton lábon lenne, állna vagy menne mert a lábai viszont erősek, de tudom nem szabadna, csak sokszor akaratos. Mi kevésbé de a nagyszülők hamarabb engednek neki. Ráadásul ugy tűnik a kitartása a torna közben a hason fekvésből a kúszás felé hamar elfogy és jön a “hiszti”

    Én sosem aggódtam nagyon e miatt, úgy voltam vele mint minden mással, hogy az Ő igényeihez igazodunk, de azért persze a kívülről jövő “nyomás” miatt lelkiismeret furdalásom van, hogy ha mondjuk többet teszem hasra akkor most nem kell szegénykémet tornára vinni. Túl engedékeny vagyok vele?

    Köszönöm válaszod!
    Üdv,
    Barbi

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Nem kell aggódnod. Ez csak kisebb csúszás és, ha jártok gyógytornászhoz, foglalkoztok vele, idővel elkezd majd kúszni, mászni és behozza a lemaradását. Tudom, hogy nagyon élvezi a sétálást, de még korai járnia, ráadásul az ehhez szükséges hátizomzat csak a kúszás-mászás során alakul ki. Persze nem gond, ha néha játszotok ilyet is, de legyen mellette eleget hason, minden nap legalább 5-6 alkalommal minimum 10-10 percet. Ha nagyon nem szereti, lehet ilyenkor olyat játszani, hogy mellé fekszel és bohóckodsz neki, vagy odagurítasz és labdát és bíztatod, hogy gurítsa vissza, ha utánanyúlt, megdicséred, de lehet bábozni is neki, így nem lesz akkora szenvedés a hasonfekvés.

  • Évi

    2015. július 10. péntek

    Szia Ági,

    A kislányom 17 hónapos. Esténként mindig és délután általában kéri a cicit az alváshoz.Kb.4-5 napja észrevettem,hogy már nem alszik el rögtön szoptatás közben hanem még beszélget és fel is kel utána. Ilyenkor általában fekszem mellette és tettetem,hogy alszom.Ha megpróbálom mellém fektetni sírás és erős tiltakozás van.Ezért inkább hagyom hogy a maga tempójában aludjon el.Sőt délután inkább a földön egy matracon hagyon aludni és nem teszem be félálomban a kiságyba mert néha felsír és akkor kezdhetem újra az altatást.
    Kérdésem: Jó taktika ha csak ott vagyok mellette amíg elalszik és nem próbálom lenyomni a párnára?!Nem gond hogy nem a kiságyban alszik el?

    Az esték szintén hasonlóan alszanak,bár akkor nagyobb sikerrel alszik be szopizás közben.Itt ragaszkodom ahhoz hogy a kiságyában aludjon rögtön szopi után beteszem és itt alszik el.Ilyenkor már kevésbé tiltakozik,gondolom mert már kellően elfáradt estére.
    Hamarosan másik lakásba költözünk és megfordult a fejemben hogy esetleg kellene neki egy nagyobb ágy.Rendkívül mozgékony ha éppen velem alszik a földön matracon akkor az egész ágyat bejárja sokszor mire valahol elalszik.Sőt volt olyan hogy reggel a parkettán találtuk és ott aludt.
    Sokszor ébred éjszaka,feláll a kiságyban és sír.Gondoltam már arra is hogy lehet azért is jobb lenne egy normál gyerekágy neki hogy jobban kilátna belőle és én is oda tudnék hozzá feküdni és ott altatni,így nem kellene utána ki-be pakolni a kiságyból.Sőt ő jönne oda hozzám,nem nekem kellene kivenni a kiságyból reggel.

    Kérdésem:Lehet érdemes lenne neki venni egy normál kiságyat vagy a rácsos ágyat átalakítani,mert ennyire mozgékony?

    Előre is köszönöm a válaszod.
    Évi

    • Vida Ágnes

      2015. július 11. szombat

      Nem gond, ha már nem a kiságyban alszik el délután, ha úgy látod, így könnyebb altatni, akkor aludhat matracon. Erőltetni se kell, fontosabb, hogy magától aludjon el, mint hogy gyorsan. Lehet, hogy egyelőre a saját heverővel várnék még, mert sok kisgyerek a heverőről mindig elmászkál, leesik, míg a matracon jól alszik és neked sem kell aggódnod, mikor gurul le róla éjszaka (vannak jó gurulásvédők, de egy mozgékony gyereket nem lehet megállítani :))

  • Laura

    2015. június 26. péntek

    Szia! Még egy dolog,ha játszótérre viszem rögtön fut oda másik gyerek játékához,és veszi el,pedig viszek neki,mutatom,figyelemelterelés,és nem,csak a másé kell,vagy hiszti ezerrel. odaadják a szülők neki,de én szégyelem már,h a fiam más játékát elveszi,vagy ha eszik egy kisfiú,odamegy és kér:) 21 hónapos.mit tehetnék,vagy ne érezzem magam rosszul emiatt?köszönöm

  • Anikó

    2015. június 26. péntek

    Kedves Ági!

    Óvoda kezdéssel kapcsolatos a kérdésem:
    kislányom novemberben tölti be a 3. életévét.
    Sokszor jártunk már az ovi udvarán, több alkalommal találkozott már a gyerekekkel, óvónénikkel. A kis barátnője csak jövőre kezd, mivel ő tavasszal született. Egy kislány van, akivel mostanában többször találkoztunk, hogy legalább egy ismerős arc legyen számára.
    Nemrég volt szülői értekezlet, illetve volt nálunk családlátogatáson a leendő óvónénink. Kicsit kétségbe vagyok esve: 25 gyerek kezdi meg az óvodát szeptemberben, valószínűleg az én kislányom lesz a legfiatalabb. Ő most nagyon kiegyensúlyozott, talpraesett, okos, szófogadó, de az óvónéni elmondása szerint sok problémás gyerek lesz a csoportban. Olyanok, akik harapnak, hisztiznek stb, stb. Egyelőre egy óvónéni van a 25 gyerekre, még a pályázatot sem írták ki. Tartok tőle, mi lesz vele egy ekkora létszámú csoportban, pláne, ha egy óvónéni vigyáz majd ennyi lurkóra.
    Van ilyenkor más lehetőség? Vagy muszáj neki most ősszel kezdeni? Mi a véleményed? Megalapozott a félelmem?

    Előre is köszönöm!
    Ancsi

    • Vida Ágnes

      2015. június 27. szombat

      Az új törvény szerint annak kell elkezdenie az óvodát szeptemberben, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 3. életévét. Tehát a kislányodnak még nem kell kezdenie. Ha nagyon fontos, mert vissza akarsz menni dolgozni, elkezdheti már, de ha úgy látod, hogy korai lenne neki, akkor nyugodtan várhatsz még. Én ilyen feltételek mellett, meg is fontolnám, mert a 25 gyerekre az 1 óvónéni nagyon kevés.

  • Vivien

    2015. június 26. péntek

    Szia Agi,

    Tovabbra is a etkezesrol kerdeznek. Kislanyom majdnem ketto, de mostanara mar minden ebed egy horror, dobalas stb. Nehez nem figyelni a rossz viselkedesre. Nem adhatom neki mindig a kedvencet, ami teszta es kenyer egy ideje. Ezt csak a NEM korszak ota van. De felunk hogy igy egyoldalu etkezes alakul ki, mit tanancsolsz.

    Koszi

    Vivi

    • Vida Ágnes

      2015. június 27. szombat

      Ne engedj neki, ne csak a kedvenceket add! Viszont abban lehetsz rendes, hogy kétféléből választhasson, melyiket szeretné enni, így ő is kap egy kis döntési jogkört, beleszólást abba, mit eszik. Segít az is, ha ő is megteríthet veled, ha belevonod a főzésbe is kicsit, így kiélheti az önállósági vágyát, de az nem megy az evés rovására. Ha pedig néha mégsem eszik, feláll, elmegy, rosszalkodik, vedd el az ételt és mondd, hogy befejeződött az evés. Lehet, hogy így 1-2x éhes marad kicsit, de a következő étkezésnél enni fog, ha tényleg éhes.

  • Sysy

    2015. június 26. péntek

    Kedves Ági!
    Kis unokám Beba tápot kapott születése után, Amint elkezdték a hozzá táplálást, egyre inkább probléma volt a táp. Aztán mivel szinte alig fogadta el már kb 6 hónapos korában, így áttértek a Sinlac-ra. Ezt megeszi ha kap mellé valami ugymond izesítőt gyümölcsöt vagy sütőtököt.Próbálkoztunk kb 2 hónap elteltével újra a táppal de hányingere volt. Most már újabb 2 hónap elteltével megpróbáltuk szintén hányingerrel reagált.Jelenleg 10 hónapos. A főzelékbe reszelt sajttal nincs gond, a joghurtot uzsonnára megkóstolja de csak keveset eszik belőle.Előfordulhat hogy így fog reagálni majd a tehén tejre is? Mivel próbálkozzunk?

    • Vida Ágnes

      2015. június 27. szombat

      Valószínűleg a tápszer íze nem tetszik neki. Érdemes lenne ízesített tápszerrel próbálkozni, de az sem gond, ha egyáltalán nem iszik tápszert, de helyette kap tejtermékeket, joghurtot, sajtot, túrót napi rendszerességgel. 1 éves kortól pedig el lehet kezdeni a tejet is adni apránként, először csak 1-1 kiskanállal kóstoltatva.

  • Laura

    2015. június 26. péntek

    Szia Ági! Kicsit el vagyok keseredve..tudsz segiteni? Kisfiam 21 hónapos és még nem eszik önállóan,futkosva,állva eszik,vettünk kis asztalt,nem ül meg fél percet sem,pedig oda ültem mellé és úgy ettem, de áll fel,és nem akar kis asztalnál enni, sem etető az rég felejtős. csipegeti az ennivalót,borsólevesből borsó szedegeti fel,de állva ette egy helyben. hogyan tudnám rászoktatni h kis asztalnál üljön,és hogy kezdjem el az önálló evést,kanál,villa használat? ivás még csak itatópohárból van,amit már kirágott, kezdjem el a pohárral lassan,hogy szoktassam rá az önálló ivásra? iszik pohárból,de csak tartja a kis száját,h itassuk,nem fogja meg.21 hónapos kisfiúval mit lehet bent,kint játszani,ha rossz az idő?szüksége van a játszótéren kivül a gyerekközösségre?bölcsit,napközit ajánlod?fogkrémet vegyek neki,milyet?és az étvágya csökkent,elég keveset eszik,és mindig nasit enne…még szopik is,lehet emiatt?már azt se tudm mit adjak neki vacsira,reggelire.ötletek?köszönöm !!

    • Vida Ágnes

      2015. június 27. szombat

      Ebben a korban sok kisgyerek nem akar megülni az asztalnál, de ez nem baj. Terítsetek meg közösen, hadd egyen úgy, ahogy ő tud és ha állva, akkor állva. Ha kergeted, erőlteted, könyörögsz neki, csak játék lesz az egészből és még jó darabig nem hagyja el. Ha nem foglalkozol vele, pár hét és lecseng a dolog, aztán rendesen fog enni. Azért nem eszik még kanállal, mert az kevésbé hatékony, mint kézzel, 2 éves kor körülre tudnak már kicsit ügyesebben enni vele, persze legyen ott, amikor olyan étel van, hadd próbálja ki, de nem kell erőltetni.

      A poharat tedd oda neki és mondd, hogy ő igya. Ha nem iszik úgy, várj kicsit, ha szomjas lesz, fog magától is inni.

      Bölcsibe mehet már, ha szeretnéd, de csak a társaság miatt nem kell, arra elég a játszótér is.

      Játék rossz időben: minél több mozgásos játékot találj ki, mondókák, labirintusépítés párnából és négykézláb szaladgálás benne, jó megoldás a felfújható boxzsák is.

      Fogkrémek közül az 1-6 éves gyerekfogkrémeket lehet venni, flouridmenteset lehetőleg.

      Ha sokat nassol, természetesen nem akar rendes ételt enni. Ne adj neki nasit étrenden kívül és éhes lesz a főétkezésekre.
      Reggelire, ebédre, vacsira ugyanazt eheti már, mint a felnőttek (kenyér felkockázva, felvágott, sajt, tejtermékek, paprika, paradicsom, tojás stb.)