Kedves Ági,

Szobatisztaság témában szeretném a tanácsodat kérni.
32 hónapos kislányunk mindig ügyesen szól pisi és kaki előtt,viszont nem akar bilire vagy wcszukitore ülni. Illetve néha kipróbálja és kicsit ráül, de utána mindig kéri a pelust, a tényleges produktumot már abba szeretne generálni 🙂
Nyáron néha próbálkoztunk, hogy a kertben a fűbe pisiljen, néha sikerült, de nagyon sokára, az elengedés ment nehezen
Segíthetek neki ebben a folyamatban valahogyan vagy hagyjam és idővel magától megoldódik?:) Hálásan köszönöm a tanácsot!

Kedves Ági!
Kislányunk 3.5 hónapos (koraszülött, korrigáltan 2 hónapos) és minden este az esti rutinnál, legtöbbször a fürdés utáni törölközésnél elkezd sírni és nehezen nyugszik meg. Van, hogy el tudjuk terelni a figyelmét, vagy egy nyunyókát szopogatva elvan egy darabig, de ez esetben a szopizásnál kezd el sírdogálni. Nem tudjuk összekapcsolni konkrét eseménnyel, szerintünk a hasa sem fájhat, a fényekre és hangokra is odafigyelünk és ha már evett egy nagyobb mennyiséget általában megnyugszik, de addig olyan, mintha szopizna is, meg nem is és kifeszült testtel keservesen sír.
Próbáltam a szoptatási pózzal is variálni (bár napközben és éjszaka nincs semmilyen probléma a jelenlegivel), de az sem segített. Reggel fél8-8 között kel, délután 5-ig 1.5 órákat van ébren és közte minimum 45 perceket alszik, majd utoljára 20 percet szokott aludni fél7-fél8 között babakocsiban a levegőn vagy ölben (a többi alvása az ágyában történik), az esti rutint pedig 3/4 8-8kor szoktuk elkezdeni, így fél9-9kor alszik el. (Ha az utolsó alvása 20 percnél hosszabb, akkor is sír, illetve az sem befolyásolja, hogy a fürdés előtt eszik vagy sem.)
Teljesen kifogytunk már az ötletekből, ezért nagyon megköszönöm, ha tudsz segíteni bármilyen tanáccsal, javaslattal!

Kedves Ági,

2,5 eves kislanyunk velunk egy agyban alszik, szopizik meg.
A mozgazasaban nem latunk nagy problemat, kicsit neha ugyetlenkedik meg, de pl. ugyesen egyensulyozva kerekparozik.
Beszedfejlodese is rendben van, sokat beszel, magyarul es kicsit nemetul is (Ausztriaban is). Bolcsibe jar.

Este 21 korul alszik el.
Ami aggaszt, hogy honapok ota ketszer ebred ejjel, egyszer ejfel korul, masodszor 2-3 korul. Kb 5-10 perces cipeles-ringatas utan alszik vissza.

Nem tudom, hogy jobban utana kellene-e jarnunk a problema okanak valamilyen terapias modszerrel vagy adjunk neki meg idot?
Eddig 2,5 alatt csak nehanyszor volt, hogy vegigaludta az ejszakat.

Elore is koszonom a segitseged, tanacsod!

Kedves Ági!
Kisfiam 3 hónapos. Erős tejleadó reflex miatt nem szeret komfortszopizni, de igénye lenne rá, a cumit nem fogadja el. A napirendünk alvás-evés-ébrenlét-alvás. Kb 2,5-3 óránként eszik. Alvás előtt nagyon nehéz ellazítani, mert szopizni szeretne, de zavarja a tej. Ringatást, éneklést, mesét nem szereti. Kiságyban altatom, gyakorlatilag a kezdetektől, de mindig nagyon nehezen ment. Ha sírni kezd, felveszem megnyugtatni, aztán visszateszem. Mindig figyelek rá, hogy csak a megnyugvásban segítsek és önállóan aludjon el.
Már amikor rakom az ágyba, üvölt, vergődik. Kedvencem, amikor csukott szemmel csinálja ezt. Hordozókendőben is el tud lazulni, amikor csukogatja a szemét, leteszem, persze kezdődik a vergődés, sírás.
A kiságyon kívüli altatás nem jöhet szóba, mert ahogy leér az ágyba, azonnal felébred.
Néha a fenékpaskolgatás is bejön nyugtatásra.
Alvás előtti rutinunk: besötétítünk, aztán mindig megkínálom cicivel, ahogy bekapja, szinte már hunyja is le a szemét, de amikor megindul a tej, gyakran elkezd sírni. Úgyhogy ilyenkor megölelgetem és beteszem az ágyba hason. Kb 20-30 perc alatt, sajnos elég sok sírással és millió ki-bepakolgatással elalszik.
Gyakran nagyon rövidek a nappali alvásai (kb fél óra), emiatt van, hogy 5x alszik egy nap. Olvastam, hogy 3x kellene csak. Illetve majdnem minden alvásnál megébred pár perc után vagy 10 perc után, ilyenkor általában ki kell vennem megnyugtatni (van, hogy 3-4x is) és vissza az ágyba, alszik tovább.
Figyelem az álmosság jeleit, az ébrenléti ablakokat, vezetek alvásnaplót és szerintem jó időpontban viszem aludni.
(Éjszaka csak enni kel fel 3-3,5 óránként. Néha esti altatás után fél órával felébred és enni kér, mert alvás előtt, ha épp nem elég éhes, nem hajlandó enni.)
Milyen alvás előtti rutint alakítsak ki, hogy jó legyen? Vagy mehetne egyből az ágyba és kész?
Ha este néha elalszik a cicin (sokszor a vacsi is sírásba torkollik a tejleadó reflex miatt, ezért ha hajlandó szopizni, akkor hagyom, ameddig szeretné), az gond lehet a nappali altatásoknál?
Mi okozhatja a pár perc utáni ébredéseket?
Köszönöm a választ.

Kedves Ági! Tanácsot szeretnék kérni, a 6 hónapos kisfiammal kapcsolatban! Előre elnézést hogy kicsit hosszú leszek,de szeretném ha minden körülmény ismert lenne!
Igazából azzal van a probléma, hogy csak kézben alszik nappal születése óta! Már a kórházban az történt, hogy még etettem el aludt le tettem és rögtön fel kelt, akkor még ott azt gondoltam , és bíztam benne, hogy mivel még most jött a világra nagyon szüksége van rám, úgy voltam vele idővel hátha ez változni fog…már akkor ott, de utána itthon is nagyon sokszor le tettem/teszem, nagyon sok mindent kipróbáltam, többször is volt, hogy rendszeresen próbálkoztam, de bizonyos idő után mindig el vetettem az adott ötletet, mert nem láttam értelmét…hordoztam is, ott néha sikerrel jártam és aludt egy kicsit, baba hintaban is aludt néha…és még nagy ritkán volt, ami be be vált, utána azt próbáltam mindig amiben éppen sikerült el altatni, de ezek egyszer egyszer történtek meg, semmi sem volt amibe huzamosabb ideig vagy akár többször is aludt volna miután el altattam! Az első két hónapban hasfajos volt, éjszaka is csak a hasamon aludt, hát hagytam hogy legalább aludjunk valamit…ez idővel változott, amikor el múlt a hasfájás már le tudtam tenni magam mellé az ágyba( ezt is folyamatosan próbáltam hátha egyszer sikerül úgy le tenni, hogy utána aludjon is). Azóta éjszaka így alszunk, el ringatom és le teszem magam mellé az ágyba, cicit adok neki és végül, esetleg annyira ki tudok menni tőle,hogy meg fürödjek, de nem sokáig alszik nélkülem! Nem is ezzel lenne a gond,hanem a nappalokkal… hiába teszem le rögtön, abba a pillanatban fel ébred, nem kapom fel rögtön hagyom hátha vissza alszik magától, de mindig az a vége, hogy fel kel szinte teljesen! Meg várom a mély alvást és akkor próbálom le tenni, illetve volt időszak amikor akkor próbáltam, mikor még csak fél álomban van.Most ott tartunk, hogy evett, mutatja az álmosság jeleit, két órát van egyébként ébren két alvás között, egy fitt labdán ülök és azon ringatom és aránylag könnyen el is alszik…. és aztán végig azon a labdán ülök vele úgy hogy a kezemben van. Nagyon ritkán előfordul, hogy cicin is el alszik, de csak úgy ha körém van téve a szopi párna és azon fekszik, ilyenkor alszik is egy kicsit így de aztán meg ébred és ringatni kell vissza mert még álmos. Próbáltam már nem „zaklatni”, lentenni, hogy hátha nélkülem akarna aludni minden be hatás nélkül…de nem, az sem működik. a mai napig mindig, legalább is nagyon sokszor le teszem, de mindig hiába, néha meg nagyon nehezen alszik vissza, aztán pedig, ha nem sikerül, nyűgös végig amíg fent van. Egyébként ha ki aludja magát nagyon mosolygós kis vidám baba! Nincsen semmi egészségügyi problémája…az apukájának is csak a kezében alszik, de ő nagy puha ember, és le szokott vele úgy feküdni, hogy rajta fekszik a baba! Így alszik néha egy órát is , enis próbáltam már sokszor ezt, de nálam nem aludt így, lehet mert nem volt kényelmes neki. Azt mondják azért így alszik, mert így szoktattam…lehet igaz, de mikor ott voltam, hogy sehol nem aludt huzamosabb ideig sőt legtöbbször semmit és akkor még éjszaka is csak rajtam, muszáj volt úgy alakítani, hogy én is tudjak valamit pihenni és Persze ő is. Akkor ha ez valóban így van, hogy már azért alszik így, mert megszokta…hogyan tudnám le szoktatni róla? Nem lenne túl nagy baj ez nekem, de van mellette egy három éves kisfiam is aki sokszor csak nézi órákon át, ahogy a testvérét fogom a kezemben hogy aludjon! Ráadásul közlekedni se tudok így mert nagyon érzékeny a hangokra és a mozgásra is ( éppen ami nem az ugráló mozgás amit a labdán végzek).Egyébként vele már ezt egyszer át éltük, csak ő annyiban volt más, hogy csak cicin aludt sehogy máshogy és ő, ha ébren volt szinte állandóan sírt hiába aludt sokat, pihente ki magát!
Most ez így lehet elég katyvasznak tűnik, de tényleg úgy érzem hogy én amit tudok meg tettem/ teszek…
De lehet, hogy pont nem jó irányba tartok. Mostanában éjszaka is katasztrófa az alvásunk Úgyhogy nagyon jó lenne, ha legalább a nappalok jobbak lennének és legalább egyszer egyszer le tudnám tenni és aludna nélkülem is. Nem cumizik ,nem fogadja el, se semmilyen nyunyót sem, mindig adok oda neki egy kis rongyit de csak felidegesíti ahogy látom…Fehér zajt azt használunk , porszívó hangot egész alvás alatt nappal, mert a nagyobbik fiam nagyon sokszor fel kelti még így is és az legalább valamennyire el nyomja a hangokat!
Szükségem lenne rá, hogy valaki meg mondja mit csináljak, hogyan változtassak ezen, mert már nagyon megterhelő mind fizikailag mind lelkileg, hogy a másik fiam látom messziről de ha nem akarom hogy fel ébredjen a baba nem tudok oda menni csak úgy meg puszilni vagy ilyesmi. Irreális ez az egész, amiben vagyunk,nem gondolnám hogy ez így normális lenne.😕

Kedves Ági!
Meseolvasással kapcsolatos kérdésem lenne. Szereztem be Anna-Peti-Gergő könyveket, elsősorban a 2 évesemnek. Azóta (kb szűken 1 éve) a 4,5 éves kisfiam is csak Anna Peti Gergőt kéri, hogy olvassak. Szerinted lehet ebből baj, vagy próbáljam meg rávenni, hogy a korosztályához való mesekönyveket olvassunk (amihez kevesebb kép van és több szöveg, állatmesék, korábban szerette ezeket is)? Vagy olvassam neki isnaz Anna Petit, ha ezt szeretné? Nem nagy ő már hozzá? Sok helyen lehet olvasni, mennyire fontos a meseolvasás, emiatt kérdezem, nem tudom befolyásolja-e negatívan a fejlődését, ha kisebb gyerekeknek való mesét választ. Előre is köszönöm a válaszod!

Kedves Ági,

A dackorszakos online treningedet csinalom, es ezzel a temaval kapcsolatos a kerdesem.
Kislanyunk hamarosan 2,5 eves lesz, egyre gyakoribb es erosebb a Kis Nero tipusu hiszti.
Valamit nem kap meg, sir, neha toporzekol, levagja magat a foldre, aztan sokszor elkezdi nyujtani felem a kezet es sirva mondja, hogy „mama segiiit“. Ha odamegyek es segitek (ami azt jelenti, hogy megfogom a kezet vagy leulok melle vagy atolelem), nagyon hamar vegeter a siras es a hiszti, aztan ha rajon, hogy tovabbra se engedek, akkor ujra kezdodik elorol.
Azt ertem, hogy KN hisztinel nemet kell mondani, de arra nehezemre esik nemet mondani, hogyha segitseget ker, pedig siman lehet, hogy csak „manipulativ“ a kerese. En mindig szeretnem azt hinni, hogy abban ker segitseget, hogy kizokkenjen a szukult tudatallapotabol.
Mi ilyenkor a jo megoldas? Nem szeretnem, hogy az rogzodjon neki, hogy ha segitsegre van szuksege es ezt keri is, akkor nem segitunk neki.

Halasan koszonom ujra!
Eszter

Kedves Ági!
Kisfiam (2 éves lesz áprilisban, még nem beszél) február közepén kezdett el egy Minibölcsit (max 10 gyerek, otthoni környezet, heti 3x van nyitva, 12 óráig – az ebéd már otthon van). 

Harmadik beszoktatási alkalommal már 30 percre ott hagytam, nem sírt, semmi gond nem volt (ha foglalkoznak vele szeret “idegenekkel lenni”, egyáltalán nem félős vagy anyás). Egy alkalommal ment mèg, akkor is úgy látszott, hogy jól érzi magát, majdnem 2 órát volt ott már nélkülem. Aztán beteg lett, 1 alkalom kimaradt. Újra ment, 2.5 órát lett volna bent, de nem ment jól. Nem fogadta el hogy most tízórai vagy benti játék van, nem megyünk ki az udvarra, voltak hisztijei, a végén nagyon sírt, szóltak is, hogy menjek hamarabb érte (pont már ott voltam, 1 perc és mentem is hozzá). Újra beteg lett, most nem jár, viszont a viselkedése, alvása borzalmas lett. Egy kiegyensúlyozott, jó alvású kisfiú volt, most viszont gyakran kel (sírva, hogy  “anya, anya”), nonstop cicire vágyik (amit meg is kap), hihetetlen anyás lett, mindent csak nekem enged, apát is ellöki. 

Ez a betegség miatt lehet vagy a bölcsi jön ki így? Heti 2x menne csak, hogy kicsit szokjuk ha majd teljesen bölcsis lesz (szeptembertől, igaz az másik intézményben lesz..). Ne vigyem inkább többet ide most? 
Ha mégis ajánlod, mennyire jelenthet gondot, hogy szeptembertől másik helyre kell járnia? (Az is családi napközi lesz, csak ők mindennap nyitva vannak.)
Nagyon köszönöm!

Kedves Ági,

2 eves kislanyunk fel eve bolcsis Ausztriaban. Fel napot van ott (delig), szivesen megy reggelente. Csaladias hely, keves gyerekkel.
A gyerekekkel nem jatszik egyelore, megfigyelo tipus, a delelott nagy reszeben csak nezi, hogy mit csinalnak.

Amit nem ertunk, az az, hogy nem akar onalloan enni, csak ha az egyik ovoneni ul mellette es eteti. Ebedkor ökölbe szoritja a kezet, nem akar evoeszkozhoz nyulni.

Otthon nagyon onallo es kicsi koratol kezdve szepen eszik egyedul.
Azt hittuk, hogy a szeptemberi bolcsikezdes utan par honappal “elmulik” ez az uj szokas, de most mar fel eve tart.
Otthon tovabbra is szepen eszik.

Parom szerint igy “koveteli ki” maganak az odafigyelest.
Mit gondolsz, mi allhat a hatterben es tudnank segiteni ezen valahogyan vagy csak varjunk es idovel elhagyja?

Koszonom elore is!
Eszter

Kedves Ági!

20 hónapos kislányom viselkedésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Kezdem azt hinni, hogy már nem normális az a fajta kötődés, amit anyukám felé alakított ki és kétségbe vagyok esve.
Ha ott vagyunk a mamánál, vagy a mama van nálunk, velem úgy viselkedik, mintha idegen lennék. Csak a mami altathatja, etetheti, játszhat vele, foghatja a kezét.. stb. Engem szó szerint ellök, eltaszít magától. Ha megpróbálom felvenni, kiugrik a kezemből és egyből ordítva kéretődik át a mamihoz. Bújik hozzá, simogatja, puszilgatja és én ezt, az anyukájaként rettentő fájdalmasan élem meg.
Miután elmegy tőlünk anyukám, intenzív 10-15 perces üvöltés és hiszti van a mami után, hogy jöjjön vissza. Ez párszor már egy fajta hiszti rohammá is kialakult.
Ezzel szemben, mikor ott hagyom és én el jövök, kb. észre sem veszi, utánam nem sír egyáltalán.
Nagyon bánt a dolog most már, mert teljesen azt az érzést kelti bennem, hogy a mamit jobban szereti, mint engem.
Egyébként nagyon sok szeretetet kap tőlünk itthon, első baba, férjemmel imádjuk, de sokszor úgy érezzük, hogy mi csak a 2-3 szerepet kapjuk az ő kis életében.
Ha nincs a mama a közelben, akkor semmi probléma nincs, teljes mértékben én/mi vagyunk olyankor neki a minden.
Heti 1-2 alkalommal találkozik a mamával, viszont akkor hosszabb időre, akár fél napokra is, illetve havi 1-2 alkalommal alszik ott, mikor a férjemmel kicsit megpróbálnánk mi is megmaradni férj és feleségnek.
Tudom, hogy egy bizonyos fokig ez amúgy normális viselkedés, hiszen a mamát ritkábban látja, a mamánál mindent lehet, amit otthon nem, a mama elkényeztetni, a mama azonnal félre dob mindent, ha a baba egyet nyekken, amit anya nem biztos hogy mindig tud, stb, stb… na de ez a fajta kötődés is még a normális tartományba esik?
Igazából az zavar, hogy olyan, mintha elfelejtené olyankor, hogy én vagyok az anyukája és nem a mama.
Kérlek segíts nekünk, hogyan lehet ezt kezelni, min kéne változtatnunk, miért alakulhatott ez ki, mert ez sajnos már konfliktust is sző a családban.

Köszönöm szépen a segítségedet!

Kedves Ági!

iker babáink 5 hónaposak, eddig szerencsére sikerült a felmerült alvásos helyzeteket megoldanunk, azonban mostanában egyre hamarabb kelnek reggel. 3,5 hónaposan vàltottunk rutint, ötszöri étkezésre és korábbi alvásra. Kisebb korukban 9-10 között mentek aludni és 7-8 körül keltek, most 8 körül mennek ágyba. Eddig 6 körül keltek és ehhez igazítottuk a napi rutinjukat, de mostanában az 5 óra sem ritka.
Hogyan tudnánk kitolni a reggeli kelésüket? Napközben 3-szor alszanak 1-1 kisebbet reggel és késő délután és a nap közepén egy nagyobbat 2-3 órát.
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Ági!

Lányom (16hetes) minden elalvás előtt sír egy picit, bármikor is kezdjem altatni. Próbálok figyelni az ébrenléti ablakra (1.5 óra), de délelőtt már többet bír jókedvűen egy 15-20 perccel. Este viszont már egy óra múlva rettentő nyűgös, néha semmivel sem lehet elterelni a figyelmét. Nappali alvásaink rutinja:játék után, hálózsákba rakom (ha leteszem már ott elkezd nyűgösködni), felviszem az emeletre ahol van a szobája, közben éneklek neki. Ekkor általában megnyugszik. Majd a szobájában ringató fotelben ülve “sss”-elek neki halkan, ekkor kezd kicsit sírni, fúrja a fejét a vállamba. Este pedig ugyanez, csak akkor fenn cicizunk egyet a szobában,akkor is nyűgösködik, de ott ugye eszünk, cicin megnyugszik és úgy rakom le. A sírás nem tart sok ideig lehet 2-3 perc max 10 perc, de azért ritkán ilyen hosszú. Volt, hogy próbáltam picit előbb felvinni aludni, mielőtt nyűgös lenne, de akkor meg 10 perc volt legalább míg becsukta a szemét.. Nappal 40perc-1 órát alszik/alkalom 3x vagy 4x. Éjjel 12 órát lealszik, úgy, hogy 1x kelünk.Nem tudom, hogy az a baj-e, hogy nem találom el rendesen az elfáradás megfelelő idejét vagy egyszerűen így alszik el…Egyébként kelni is sírva kel olyan 50%-ban,masik 50%-ban csak erősen nyüsszög, nyekereg. De mikor kiveszem megnyugszik. Mitől van ez? Mit tudok tenni ellene? El fog ez múlni magától vagy mindig sírva fog elaludni? Köszönöm a válaszod!

Kedves Ági!
2 éves kisfiam alvási problémájával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Sajnos születése óta nem jó alvó, 16 hónapos koráig csak ölben ringatva aludt csak el. Akkor sikerült áttörést elérni amikor rács nélküli kiságyat kapott. 16 hónapos korától egészen 20 hónapos koráig már egészen jól beállt az alvási szokása, már csak 1-2 alkalommal ébredt, ivott egy kis teát és szinte azonnal vissza aludt magától.
Ezután megszületett a kistesó, illetve ezzel párhuzamosan elkezdte felérni a kilincset, tehát elkezdett átjárni hozzánk éjszaka amikor felébredt.
Onnantól kezdve egyre jobban romlik ez a helyzet, több éjszaka is tiltakozik hogy vissza vigyük aludni, sokszor vissza sem alszik, van hogy 1-2 órát beszélgetünk és kérleljük hogy próbáljon meg egyáltalán lefeküdni. Azt is megengedtük hogy köztünk maradjon, de így sem hajlandó elaludni, mocorog, rúgdos, kalimpál, jön-megy a szobában. Előfordul hogy jön egy hiszti roham, és sírni is kezd ha egyáltalán hozzá szólunk, vagy megöleljük.
Lehetséges hogy ez mind a tesó érkezéséhez köthető? Vagy a 2 éves kor miatt is lehet ilyen kiugró változás?
Sajnos sem ő és sem mi nem pihenjük ki magunkat, így sokszor frusztráltak vagyunk mire jön a lefekvés.
Mit lehet tenni, hogy megoldódjon ez a helyzet? Esetleg idővel elmúlik?
Előre is köszönjük a segítséget!

Kedves Ági!

Az első kérdésem az lenne, hogy az „sírni hagyásnak” számít e, ha a babát (10 hetes) miután kicsit elaltattuk, de még nem alszik teljesen, betesszük az ágyába, kimegyünk a szobából és a kamerán azt látjuk, hogy mocorog, kicsit kapálózik a kezével, de nem sír, hanem nyöszörög, sokszor a szeme is csukva van, vagy csak néha kis ideig nyitja ki. Ha bemegyünk hozzá, felvesszük, akkor picit megnyugszik, de van hogy a kezünkben is mocorog, majd miután megnyugodott és amikor újra letesszük folytatja a mocorgást és nyögdécselést, majd kb. 20-30 perc múlva alszik így el. Ott kellene ülni mellette amíg nem alszik el teljesen? Ez a nyögdécselés, kapálózás azt jelenti nyugtalan, be kellene mennünk hozzá megnyugtatni?
Ez lenne a másik kérdésem:
10 hetes a kislányom, aki körülbelül 3 hete kezdte el, hogy napközben nem nagyon akar aludni, vagy csak fél órára alszik el.
Autóban vagy babakocsiban alszik 2-3 órát is, ha épp vásárolni vagyunk, de itthon ha megoróbáljuk altatni, van hogy hamar elalszik, de fél óra után felébred és többségében nem tudjuk visszaaltatni már pedig látom rajta hogy még fáradt.
Olvastam és próbáltam már sokmindent, akkor altatni amikor kezd álmos lenni vagy épp akkor amikor már fáradtabb.
Éjjel szerencsére jól alszik. Általában este 9 és 10 között nagynehezen elalszik, majd alszik kb. fél 3ig, aztán 6 körül újra ébred, majd 8 körül mocorog vagy kisidőre felébred (pár percre) de visszaalszik, végül fél 10 fele kell fel. Délelőtt kb. fél 12 körül úgy látjuk kezd álmos lenni, ekkor bemegyünk a szobájába,  kicsit besötétitek, elköszönünk a tárgyaktól, „szép álmokat szekrény, szép álmokat lámpa…stb, majd leülök vele a hintaszékbe, kicsit énekelek neki,amikor már csukja le a szemét, beteszem a kiságyba. Ilyenkor van hogy egyből elalszik, de van hogy még sokáig mocorog, kapálózik..stb. kezdődik amit fent leírtam. Eleinte cumival aludt, most már csak ritkán kell neki különben kiköpi, nem kell neki. De ha cumival alszik el, általában arra ébred fel, hogy kiesik a cumi a szájából.  Próbáltam már a takarójába kicsit bebugyolálni, de az se segített. Van babafészek, de úgy látjuk már kicsi neki. Fehérzaj, lágy zene nem érdekli, hiába szól neki. Rajtunk néha elalszik ha még nem túl fáradt és nyűgös, de ehhez nem szeretnénk hozzászoktatni. Van, hogy fél órát alszik az ágyában és utána ha magamra teszem (néha, hogy ne szokjon hozzá) alszik még másfél órát rajtam, ami ugyan jó, hogy én is pihenek vagy olvasok közben, de akkor se szeretnénk ehhez szoktatni. Egyszerűen már nem tudjuk mit csináljunk. Lehet, hogy ő napközben csak ennyit alszik? Kb. kétszer fél órát? Vagy a reggeli visszaalvás már az első nappali alvás? Csak az a probléma, hogy így az alvás,  evés,  játék,  alvás napirend borul, mert evés után kb. másfél- két órára rá megy aludni, alszik kb. fél órát és van hogy utána sír, így adunk neki enni, de van hogy így 2,5 óránként eszik. Bár nem eszik annyit egyszerre mint a tápszeres doboz szerint kellene és a védőnő szerint a Beba pre tápszertől nem tud elhízni, de azért én félek kicsit tőle nehogy elhízzon. Kb. 100-120ml-t eszik egyszerre. Most kb. 4800g 10 hetesen.
Ön szerint mit próbáljunk még ki, hogy hosszabban és nyugodtabban aludjon napközben is?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel, Timi

Kedves Ági!
Kislányom 17 hónapos és 1 hónapja próbáljuk szoktatni az egyik mamával, hogy hetente csütörtökön és pénteken délelőtt vigyázna rá úgy hogy én elviszem hozzá de elmegyek. Előljáróban eddig sajnos nem nagyon tudtak segíteni nagyszülők abban, hogy vigyáztak volna rá úgy, hogy én ne lettem volna ott. A találkozások, azok mindig közös családi összejövetelek voltak, nem szokott hozzá hogy anya nélkül legyen. Tudom, hogy ez kissé nehezíti, a helyzetet ráadásul a szeparációs szorongás is dúl nála. Mégis jól gondolom, hogy már szükséges őt finoman arra hangolni, szoktatni, hogy ha anya elmegyek és otthagyja biztonságos és ismerős környezetben (mamák), akkor megtanulja azt, hogy visszajövök érte? (Mindamellett, hogy igazán nekem is szükségem van már egy kis segítségre) Sajnos több kevesebb sikerrel ment eddig, mert az első két alkalommal elosontam, hogy könnyebb legyen neki, de aztán rájöttem, hogy mindig el kell köszönni, de úgy hatalmas ordítás, sírás övezi ezt keserves arccal. Volt hogy határozottan mosollyal puszival tettem -számára érthető időpontra ígérve a találkozást- és átadtam a mamának, akivel fél perc után elmaradt a sírás és elvileg jól érezte magát, volt hogy nem sikerült elmennem mert kapaszkodott belém, kétségbeesetten sírva és inkább ott maradtam velük végig. Ha sikerült is elmennem, mikor mentem érte, mintha ott folytatta volna, ahol elkezdte a távozásomkor és csak kapaszkodott a nyakamba.

Mi a legjobb neki, ha konzekvensen folytatjuk, és csak így tudja megtanulni, hogy nem veszít el és visszajövök még ha sírás is az eleje?
Vagy nem szabad erőltetni?

Egyáltalán ezekből mit gondolsz, kell attól tartanom, hogy kicsit tart a mamától esetleg fél? (A sok játék, foglalkozás ellenére, ő kissé hidegebb természetű mint én, nem babusgatós típus és ő nem türelmesen és játékosan szokta érvényesíteni az akaratát az unokákkal inkább szülői erőfölénnyel, kicsit erősebb fogásokkal, természetesen nem verésről beszélve)

A viselkedésében, alvásában azóta sem történt szerencsére semmilyen változás, csak az elválás pillanata nehéz.

Köszönöm a választ előre is!

Kedves Ágnes!
2,5 éves kisfiam elég sokszor bántja az apukáját. Van, hogy jól eljátszanak és a következő pillanatban megüti. Gyakran előfordul az is, hogy sok mindent csak én csinálhatok. Én adhatom rá a cipőt, én vehetem fel, stb. Apa nem. Miért csinálja ezeket? Mit tudunk tenni, hogy megszűnjenek ezek az odacsapások?
Köszönöm.
Anett

Kedves Ágnes,

Kisfiam nemreg toltotte masodik eletevet.
Csak tablettal hajlando enni, hogy szoktassam le rola ?
Kb 1,5 hete minden ejjel olyan hajnali 1 korul megebred es hajnali kb 3-ig probal visszaaludni ossze vissza dobalja magat az agyba es elore hatra hintaztatja is magat. Ez normalis?
Amit meg szeretnek kerdezni az az, hogy napkozbe eleg sokat jar labujjhegyen. Ez autizmusra utal ?

Koszonom
Margit

Kedves Agi,

A fiam 5 hónapos (tápszeres) és az a problémám, hogy minden furdetes utan,- amit egyébként élvez (csendesen elnezeget), amint rarakom a törölközőre azonnal elkezd orditani, visitani, csukott szemmel, se lát se hall. A pelenkazas es oltoztetes egeszen addig, amig a cumisuveget a szajaba nem adom igy megy,sokszor már levegoert kapkod, s ez igy megy mar 3 honapos kora ota.
Probaltam furdes elott 1 oraval adni neki egy kis uveges bebidesszertet hatha az a baja, hogy mar nagyon ehes es tudja h furdes utan eves es alvas van, figyelek arra is hogy ne legyen tulfaradva, direkt a furdoben oltoztetem, ahol furdetem, h ne a homersekletkulonbseg legyen az oka, mivel ő még csak csendesen bameszkodik a kadban, nem az a baja, h nem akar kijonni.
Semmi sem vált be, nincs tobb otletem, de igy mindennap rettegunk a furdetestol, mert annyira sikoltozik, nagyon rossz élmeny ez minden nap.
Lehet hogy kinovi majd egyszer sokara és ezt kell kivarni, addig ez lesz a menet?
Köszönöm a válaszod
Ilcsi

Kedves Ági!
Hamarosan 1 éves kisfiam alvása 2 hónapos kora óta nehézkes, éjszakánként 4-6-szor ébred. Mostanában délelőtt egy hosszabbat alszik 10-től fél 1-ig vagy 1-ig, utána viszont a félórás délutáni alvás rendszerint kimarad (vagy 5-6 között alszik egy rövidet). Állandó, kb. 20 perces esti rutin után este 9 körül kezdem el altatni, általában 5-10 perc alatt elalszik, de ezután 30-60 percenként ébred egészen hajnali 1-ig. Ezután szokott csak lenni egy hosszab, 2-4 órás alvás. Cicin altatom el, és amikor megébred, pár perc alatt vissza is tudom altatni cicin, lerakom a kiságyba, de rövid időn belül újra ébred. Lehet, hogy túl hosszú a 2-3 órás délelőtti alvása? Fel kellene ébresztenem másfél óra után? Néha magától megébred másfél óra után, de cicin rögtön vissza is alszik, így úgy látom, hogy szüksége van a hosszabb pihenésre. (Illetve néha a délelőtti alvása során 30 perc után is megébred, de ilyenkor is könnyen visszaalszik.)
Mit tehetnék azért, hogy megszűnjenek az éjjeli 30 percenkénti ébredések?
Köszönöm szépen a segítséget!