Kell-e bölcsőde a kisgyereknek?

Kell-e a kisgyereknek a bölcsőde?

Néha anyagi okokból szükséges, néha azonban enélkül is felmerül, hogy nem lenne-e hasznos bölcsődébe adni a másfél-2 éves vagy 2-3 év közötti kisgyereket, mondván társaságra van szüksége és sok mindent megtanul a bölcsiben, önállóbbá válik. De vajon tényleg hasznos a kicsinek a bölcsőde?

A kisgyermek számára az elsődleges és legjobb hely a család. Mindent, amire szüksége van az egészséges fejlődéshez, megkaphat otthon is. Amennyiben anyagi okokból szükséges visszamennünk a munkába, akkor is lányoknál legalább 1, fiúknál, másfél éves korig jobb, ha családi környezetben maradnak, pl. a nagymama vigyáz rájuk napközben, felváltva a két szülő vagy babysitter. Ha ez nem megoldható, akkor pedig a családiasabb felügyeleti formák a legjobbak, amikor pl. egy anyuka vigyáz 3-4 gyerekre vagy egy családi napköziben, ahol legfeljebb 10 gyerek van a csoportban és 1 felnőtt legfeljebb 4-5 gyerekre felügyel.

Miért?

Azért, mert az anya és a gyermek közötti korai kötődés nem csak az első néhány hónapban határozza meg a kicsi lelkiállapotát (a biztonságosan kötődő gyerekek kiegyensúlyozottabbak) és fejlődési ütemét (a nem megfelelően kötődő babák lassabban fejlődnek), hanem később is. Az első 3 év során a kicsi akkor érzi magát teljes biztonságban, ha olyasvalaki vigyáz rá, akihez kötődik. Ha számára nehezen megoldható helyzetbe kerül, anyára néz, kíváncsi rá, ő mit szól. Magabiztosan indul neki a játszótéren a játéknak és talán úgy tűnik, nem is törődik velünk, hátra se néz – de valójában azért ilyen bátor, mert tudja, hogy ott vagyunk a közelben és számíthat ránk. Az önbizalma ránk támaszkodik még.

Amikor bölcsődébe kerül a beszokásának kulcsa, hogy sikerül-e kötődést kialakítania a gondozóhoz. Nagy csoportban, intézményesített környezetben ez nehezebben valósul meg, mint egy kisebb, családiasabb csoportban. Fontos, hogy állandó gondozók legyenek a csoportban, ne legyen nagy a fluktuáció, valamint, hogy hazatérve minél többet babusgassuk, ölelgessük a kicsit, az első hetekben az együtt töltött időben több figyelmet kapjon, mint a megszokott, ezáltal nyugodtabbá válik majd. Ha szoptatod még, egyáltalán nem szükséges a bölcsőde miatt elhagyni a szopit, mert ez is jót tesz a lelkének (és az anyatejben található immunanyagok a testének is).

Több kutatás is kimutatta, hogy a lányoknál 1 éves, a fiúknál 1,5 éves az a kor, amikor szükség esetén már lehet bölcsődei csoportba járni, de 3-4 éves korig jobb a kis csoport, a családias környezet.

A bölcsődében számtalan dolog van, ami túlterheli a kicsit. Felnőttként úgy látjuk “csak játszik”, nincs semmi gond. Valójában az gyerekek egész napos nyüzsgése fárasztó a számára, a többiek viselkedése agressziót vagy félelmet vált ki belőle. Az 1,5-2,5 év közötti gyerekek már szeretne néha elmélyülni egy-egy játékban, ha azonban egész nap gyerekek veszik őket körbe, akkor könnyen túlterheli őket a zsivaj és az egyébként is túlpörgésre hajlamos idegrendszerük nem képes feldolgozni az ingereket, így csak rohangásznak egész nap, semmivel nem tudnak igazán elmélyülten játszani sőt, még a koncentrációs képességük is romlik emiatt.

A másik gond, hogy az ilyen korú gyerekek még nem kommunikálnak ügyesen, nincsenek társasághoz szokva, ezért sok közöttük a konfliktus. A kicsik azonban nem képesek feldolgozni a konfliktusokat. Családi környezetben ilyenkor anyához szalad a kicsi, nálad sírja ki magát, tőled kér segítséget. A bölcsődében viszont nincs kihez futni és a vigasztalás sem érkezik azonnal. Ez a kicsiben frusztrációt okoz, amit aztán otthon ad ki.

A túl korai beszoktatás növeli a viselkedészavarok előfordulását is (esti hisztik, alvászavarok, szorongásos tünetek pl. ujjszopás, cumizás, hiszti, agresszió, körömrágás, parancsolgatás, túlzott ragaszkodás dolgokhoz, sztrájkok pl. nem eszik a bölcsiben, nem iszik a bölcsiben). Itt írtam róla, mit él át a kisgyerek, amikor bölcsibe kerül.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha anyagi okokból bölcsibe adod a gyermeked, akkor rosszat teszel, azonban fontold meg, nem éri-e meg valamilyen családiasabb gyermekfelügyeleti módot keresni a számára. Azt is kimutatták, hogy a beszoktatás sikere attól is függ, mennyire van békében azzal a döntéseddel, hogy visszatérsz a munkába. Azoknak az anyáknak a gyerekei nehezebben szoknak be, akik utálják ezt a helyzetet és sajnálják, hogy vissza kell menniük, mint azoké, akik szívesen és örömmel térnek vissza a munkába.

De mi a helyzet azzal, amikor valaki nincs rászorulva, mégis bölcsibe adná a gyermekét? Érdemes? Lássuk a leggyakrabban elhangzó okokat:

“Az én gyerekem annyira igényli a társaságot…”

Valóban vannak olyan gyerekek, akik nagyon szociálisak, egész nap ellennének a játszótéren vagy a játszóházban, ám otthon, kettesben nem lehet lekötni őket, unatkoznak. Jó lehet nekik a bölcsőde? Kielégíti a társas igényeiket? Egyáltalán nem! Az ilyen korú gyerekek még nem játszanak egymással csak egymás mellett. Az átlagnál szociálisabb kisgyerekek valójában legszívesebben felnőttekkel és náluk idősebb gyerekekkel játszanak és tőlük tanulnak a legtöbbet, ez azonban a bölcsiben, vele egykorú gyermekekkel pont nem valósul meg.

Ha társaságot szeretnél a gyerekednek, menjetek naponta játszótérre, játszóházba, foglalkozásokra, hívjatok vendégeket, látogassátok meg a nagymamát, barátkozzatok a szomszédokkal vagy hívjatok át más kisgyerekes családokat! Sok játszóházban létezik már délelőtti “minibölcsi” foglalkozás, ahol heti néhány alkalommal 2-3 órát ott lehetnek a kicsik, itt kipróbálhatjátok, valóban társaságra van-e szüksége a gyermekednek és ha beválik, ez is jó alternatívája lehet a bölcsődének.

“Képtelenség lekötni otthon, unatkozik, a bölcsi jó program lesz.”

Az 1-3 éves gyerekek kis örökmozgók és vannak köztük olyanok, akik bizony képesek egész nap rohangálni, de még a nyugodtabbak sem feltétlenül foglalják el magukat huzamosabb ideig semmivel. De hát az ember nem azért vállal gyereket, hogy kényelmes élete legyen 🙂

A folyton rohangáló, nyüzsgő, állandóan új ötletekkel előálló totyogó valójában nem unatkozik, hanem felfedez. Élvezi a mozgást, a környezete felfedezését, a világ sokszínűségét. Nem kell mindenáron szórakoztatnod vagy lekötnöd a figyelmét. Elég, ha biztonságos környezetet teremtesz neki, ahol szabadon közlekedhet, minden nap sokat mozoghat a szabad levegőn és bevonod őt a saját tevékenységeidbe. Persze lesznek “matrica” napjai, de ilyenkor nem unatkozik, csak átmenetileg anyásabb. Az unatkozás oka gyakran az, hogy túl sok játék van elől, túl sok az inger (mesenézés, számítógép, tablet stb.).

A kevesebb játék, a kevesebb inger és a kicsivel töltött változatos és minőségi játék, foglalkozás inspirációt ad neki az önálló játékhoz (pl. ölbéli játékok, ujjfestés, gyurmázás, mondókák, meseolvasás, könyvlapozgatás, barkácsolás, építőzés, bábozás, utánzós játékok, kisautózás, labdázás vagy akár a közös törölgetés, sepregetés, teregetés stb.)

Tesó születik és nem jut idő két gyerekre

Egyáltalán nem szerencsés a kicsi érkezését a bölcsődekezdéshez kötni, hiszen a testvérke születése eleve nagy változás a kicsinek. Nem egyszerű otthon egy kicsivel és egy picivel, de nem megoldhatatlan helyzet és a két testvér közötti kötődés szempontjából is sokat számít az együtt töltött idő.

Önállóbb lesz a bölcsiben

“Otthon nem eszik önállóan, de majd a bölcsiben megtanul.”, “Még nem szobatiszta, de a bölcsiben majd rászoktatják.” Sok anyuka gondolja azt, hogy amit otthon nem sikerült elérni, azt majd a bölcsőde megtanítja a gyereknek. És ez gyakran így is van, hiszen a muszáj nagy úr. De érdemes emiatt kitenni a bölcsőde negatív hatásainak a kisgyereket? Nem.
A bölcsődében számos negatív viselkedésmintát kialakítanak a gyerekek, az itt szerzett szociális élmények és az ebből fakadó megküzdési stratégiák pedig egy egész életre meghatározzák a kicsi emberekhez való viszonyát. Akinek hangoskodással sikerül magára felhívni a figyelmet, az később is megtartja ezt a szokását, akinek agresszióval, az később is agresszív lesz. A fejletlen idegrendszer napi szinten túlterhelődik és ezzel még nem tud megküzdeni (otthon hisztikben érthetetlen dühkitörésekben, alvászavarokban jelenik ez meg), illetve a sok bölcsődei betegség, fertőzés hátterében gyakran ott a túlfáradás is, ami miatt számos pszichoszomatikus tünet is jelentkezik (“fáj a fejem”, “fáj a hasam” stb.)

Az önálló evés, ivás, öltözödés megtanítása a család feladata, amit számtalan játékos módszerrel ösztönözhetünk, a szobatisztaság is szépen kialakul a maga tempójában egy kis szerető anyai terelgetés mellett.

És ha csak 1-2 nap, 3-4 órára?

Az más 🙂 A napi 6-8 órás bölcsőde a hét minden napján egészen más, mint amikor heti pár órára más vigyáz a gyerekre (ettől egyáltalán nem lesz semmi baja és ha megszokja, az később kifejezetten elősegítheti majd az óvodába való könnyebb beszokást) vagy amikor minibölcsiben vagy családi napköziben tölt néhány órát heti 1-2 alkalommal.

Az elválás ideális menete az lenne, ha kezdetben csak rövidebb ideig, heti 1-2 alkalommal lenne nélküled a gyermek és a korral előrehaladva nőne a külön töltött idő mennyisége. Ez a megoldás viseli meg legkevésbé a kicsit és jár a legkisebb maradandó negatív érzelmi lenyomattal. Ha van rá mód, akkor így, apránként is be lehet szoktatni a kicsit. Ha pedig néha ismerős helyen 1-2 órára ott lehet hagyni vagy heti 2-3 alkalommal pár órát családias környezetben tölt, attól nem lesz semmi baja.

Játékos megoldások kisgyermekkori viselkedészavarokra és kényes nevelési helyzetek megoldására Nézd meg itt >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

14 Comments

  • László Zsuzsanna

    Reply Reply 2019. szeptember 24. kedd

    Kedves Ági!

    Kérlek segits!!! A kisfiam 27hónapos. Sajnos nem lehet őt közösségbe vinni. Szegénykém sír, dobál, csapkod és mászik fel rám, ha egy foglalkozáson vagy egy játszóházban, játszótéren, stb. rajta, rajtam és más felnőtteken vagy idősebb gyerekeken kivül más is ott van. Mintha kikapcsolna nála vmi a fejében. Őrjöng… brutális. A totális kiborulás akkor jön el, ha a vele egykorú vagy kisebb gyermek sír, sikít, sikítva nevet, kommunikál, esetleg hozzászól vagy megpróbálja kivenni a játékot a kisfiam kezéböl, esetleg a játszin az egyetlen babahintában ül. Ma voltunk egy foglalkozáson, ahol 1-3éves gyerekek vannak. 5 percet sikerült maradni, sikított ottb egy kisfiú és az én kisfiam teljesen kiborult.

    A kislányom 2hónapos, illetve egy kis községben élünk, igy bár igyekszem a nagyfiút minél többet közösségbe vinni, de eléggé korlátozottak a lehetőségeim. Mit tehetnék, hogy jobb legyen neki? Hogy értessem meg vele, hogy ne féljen attól ha egy másik gyerek sikítva közeledik felé? Vagy, hogy a játékot a kezében csak megszeretné nézni a másik? Hozzá teszem, hogy akkora hangerővel és teljes testével megfeszülve kezd el ilyenkor (krokodil könnyekkel) sirni, hogy a másik gyerek elszalad általában, vagy lefagy Zazi reakciójától és már nem is veszi el a játékot, de ö nem tud megnyugodni és csak sír.

    Hasonló rettenetes robbanás történik, ha gyerekorvoshoz megyünk, de már amnyira elharapodzott ez a dolog is, hogy már azoktól is sir, akik fehér köpenyben, ruhában van (rágcsálóírtó, kozmetikus, gyógyszerész stb). A múltkor státusz vizsgálatra vittem, egy hétig beszéltünk róla, hogy csak a sulyát és magasságát nézi meg a doktornéni, de ahogy megalátta a rendelöt onnantól eltorzult arccal üvöltött egy orán át a kezemben, amig sorra nem kerültünk. A világ összes mondokáját elmondtam, vittünk kifestőt, kisautót, stb, de semmi., mintha kikapcsolna…és mégha ott egy másik gyerek is sirni kezd, na az katasztrófa.

    Előre is hálásan köszönöm a segítséged! Nagyon szeretnék segíteni neki…nyílván vmi törés volt nála és az csinálja ezt a durva szorongást. Ui, nem csak nekem szól, a nagymama, az apukája, stb is kap belöle, ha ök viszik.

    Kb egy éve tart. Vmivel jobb mint egy fél éve. Sokat van a levegőn délelőtt, délután. Homokozunk, gyurmázunk és ujjfestünk naponta. Amióta van kistesó vmivel többet néz tévét, de nem vész még most sem. Minimálisat ül a képernyő elött.

    Köszönöm szépen még egyszer!

    Zsuzsa

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 01. kedd

      Az orvostól való félelem természetes, a legtöbb kisgyereknél fennáll. Ez egy ösztön, hogy a kicsi megjegyzi, ha egyszer fájt az oltás és onnantól kerüli a hasonló helyzeteket. Szokott segíteni a félelem oldásában, ha otthon orvososat játszotok, ő is lehet orvos, megvizsgálhat téged, a mackókat, a kisautókat stb., aztán te is lehetsz orvos, megvizsgálod őt, a mackókat stb. Ha rendszeresen játsszátok, elkezd megbarátkozni vele.

      A nála kisebb gyerekektől való félelem sok kisgyereknél előfordul, pont azért, mert a vele egykorúak vagy nála kisebbek viselkedése még kiszámíthatatlan, ezért nem bízik bennük. Talán volt is valami rossz élménye ezzel kapcsolatban, ami elindította benne ezt a félelmet. Ez csak lassan fog változni benne, ahogy minél többet mentek közösségbe és figyelheti a többieket. Ilyenkor a legjobb, ha az öledben marad és akár csak távolról nézitek a többieket, nem kell rögtön résztvennie a közös tevékenységben. Érdemes rendszeresen 1-1 kis barátot áthívni, hogy védett, ismerős környezetben szerezzen jó tapasztalatokat más gyerekekkel.

  • Csilla

    Reply Reply 2019. szeptember 11. szerda

    Tisztelt Vida Ágnes!

    22 hónapos kislányom miatt aggódom, akinek szerintem késik a szellemi fejlődése. Spontán szülésem volt a kiírt dátumon, problémamentesen.

    A korához megfelelően próbálunk neki tanítani dolgokat. Azt vettük észre, hogy tanulási nehézségei vannak.Főként ez oda nem figyelésben és összpontosítási dolgokban nyilvánul meg.
    Az utasításokat nem érti, nem mutat meg semmit,nem hoz dolgokat,mikor kérem tőle.Sajnos nem mutat semmi hajlandóságot a tanulásra,mert vagy hisztizik, vagy elneveti,amikor tanulni szeretnék vele.Közösségben minden lépését figyelni kell,mert nem fogad szót,rohangál,és hiába szólok neki,nem foglalkozik vele.
    Nem eszik egyedül,kivétel néha villával,az ételt sokszor kiöntögeti. Nagyon akaratos, hisztis,ami szerencsére 1-2 perc alatt elmúlik,de sokszor kap dührohamot,ha nem kap meg valamit.

    A saját kis babnyelvén rengeteget dumál,de csak pár szót mond.Pl:apa, szia, hess. Megérti, mikor azt mondom „nem szabad”, abba is hagyja a rosszalkodást,de kis idő múlva mindig újra próbálkozik.A cumisüveget az asztalra teszi, ha kérem tőle.Megérti,mikor azt mondom, hogy most megyünk sétálni, tapsolj, integess.Ami a kezében van odaadja, mikor kérem. Mosolygós,sikoltozós, nagyon vidám gyerek, eljátszik egyedül a játékaival, nem fél az idegenektől, mindenkivel barátkozni akar.Imád zenés műsorokat nézni.Nappal 2-3 órát alszik, az éjszakát végigalussza.Saját maga befekszik az ágyba mikor kérem, s már alszik is.

    Németországban élünk, a gyermekkel csak magyarul beszélünk.
    A hallásával semmi gond,a fontosabb vizsgálatokon is mindent rendben találtak.
    Nagyon aggódom,mert azt olvasom a fórumokon, hogy ekkora gyerekek szinte kivétel nélkül többet tudnak.

    Előre is köszönöm a válaszát!

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. szeptember 12. csütörtök

      A leírásod alapján a kislányod a korának megfelelően fejlődik, csak éppen amit nem akar, azt nem csinálja 🙂 Az ilyen korú gyerekeket még nem kell direktben tanítgatni, csak játszani és együtt élni velük. Hasonlítgatni felesleges, a fórumokon mindenki csak a legjobbakat írja le és ebben a korban egyébként is nagyon eltérő lehet a gyerekek fejlettsége.

    • Szekeres Orsolya

      Reply Reply 2019. szeptember 25. szerda

      Kedves Ágnes!

      Ettől a bölcsis poszttól teljesen lelombozódtam. Azért iratom a kisfaiamat bölcsibe, hogy neki jobb legyen. Valóban semmilyen előnye nincs a bölcsinek?

      • Vida Ágnes

        Reply Reply 2019. október 01. kedd

        Ha nagyon szociális a gyerek, akkor lehet előnye, mert társaságban van a gyerek. Akkor is lehet előnye, ha otthon rosszak a körülmények. De nevelési célzattal, pl. hogy hamarabb legyen önálló, megtanuljon rendesen enni, beszélni, szocializálódjon stb. nem ajánlott bölcsibe íratni, ezeket a család sokkal jobban tudja biztosítani.

  • Ivett

    Reply Reply 2019. szeptember 02. hétfő

    Kedves Ági!
    Rendszeresen olvasom az oldalát, nagyon sok tanácsot megfogadtam Öntől! Végig olvastam mindent, ami a fogzással kapcsolatos a blogon, az összes kommentet ideértve, de nem tudom eldönteni, melyik homeopátiás szerrel tudnék segíteni a babámnak, ezért szeretném a segítségét kérni!
    A kislányom most 4 hónapos (19 hetes) anyatejes (igény szerint szoptattam) baba és sajnos nagyon korán elkezdett fogzani (10 hetesen). Eleinte csak a nyála folyott és az öklét rágta, néha élesen felsírt az esti altatás után, akkor is a kezét gyömöszölte a szájába, de egy kis babusgatás után vissza tudtuk altatni.
    Nagyjából van napirendünk, reggel már általában 6:00-ig alszik, (evés, büfi, pelenka csere, játék, alvás) ilyenkor reggel még hamar vissza tudom tenni kb. 1-1,5órát tud ébren lenni és kb ennyit is alszik, kb. 3,5-4 óránként eszik, de amikor 10 körül eszik kb. 2,5 óra fentlét után szokott hosszabbat aludni van amikor 3-3,5 órát is, persze mostanában közben többször felébred. Aztán még este felé szokott kicsit aludni (17:30-tól kb), kb 40 percet és 21.30- 22.00 körül altatjuk el.
    Mostanra súlyosbodott a helyzet, sajnos nappal nagyon nehezen tudjuk elaltatni és minden ciklus után (40perc kb.) sírva ébred, amikor bemegyünk hozzá mindig a szemét dörzsöli és az ágyba túrja a fejét.
    Amikor kiveszem a kiságyból egyből bújik hozzám és láthatóan szeretne még aludni, ezért megpróbálom visszaaltatni, de nagyon sokszor felriad az éber alvásból, mintha belenyilallna a fájdalom az ínyébe – összehúzza magát, összeszorítja a szemét és belenyomja az arcát a vállamba! Nem tud egyedül elaludni, ezért is szeretném a fogzási fájdalmát enyhíteni, hogy még mielőtt 5 hónapos lesz meg tudjuk tanítani egyedül elaludni, de nincs szívem a fájdalom mellett még az altatás megvonásával is “kínozni”. Egyébként nagyon aktív baba, sokat játszunk együtt is, egyedül is el van, sokat nevet- persze ha tudott eleget aludni!
    További tünetek még: A tünetek inkább csak nappal jelentkeznek, intenzív nyálzás, rágja a kezét, néha az enyém is, igazából mindent a szájába töm, amit ér, van mikor eléggé ingerülten! A széklete mostanában elég kevés, zöldes, bűzös, van mikor 1, de van mikor 4x is naponta, volt amikor kicsípte a popsiját és pöttyös volt. Az arca nem piros, viszont szinte mindig hideg. Néha esténként hőemelkedése van. Van mikor dörzsöli az orrát, de lehet csak az álmosság miatt,de piros foltokat nem látok az arcán, csak ilyen tej pöttyöket néha! Az ínyén nem láttam semmi különöset, most már az látszik, hogy fehér az ínye az alsó 4 metsző és a felső kettő metsző fogaknál, az alsó metsző az felülről is látszik már 10 hetes kora óta, a többi nem még.
    Elnézést kérek, hogy ilyen hosszúra nyúlt, próbáltam minél pontosabban leírni a baba alkatát! Kérem segítsen, milyen homeopátiás szert, milyen adagolással lenne érdemes kipróbálni!
    Előre is nagyon szépen köszönöm!
    Üdv,Ivett

  • Gorasz Xénia

    Reply Reply 2019. augusztus 27. kedd

    Kedves Ági!

    Szeretnék tanácsot kérni a felvesz letesz módszerrel kapcsolatban.
    A történetünk:
    Eddig nappal fitt labdán ringatva altattam a karomban, de már több mint 6kg és nem bírom őt sokáig tartani, illetve a hátam is fáj. Amint betöltötte a 3 hónapot (4napja) elhatároztam hogy rászoktatom őt az egyedül elalvásra.
    Ešte fél 8-8 között fürdik és kb. fél óra cici után bealszik kb. 11-éjfélig alszik, majd a következő ébredése kb. 2 óránként történik, ha felkel a nap(5-6 körül) 1-fél óránként ébred. Én fél 7ig húzom az ébredését. Lehet már 6kor fel szeretne kelni, mert elég volt az alvás neki?
    Éjszaka nem kell őt altatni, bealszik cicin.
    Nappal alvás után szopizik, büfi és utána egyedül játszik a játszószőnyegen. Kb. 20-30percig el van egyedül és csak azután csatlakozom hozzá és próbálom lekötni a figyelmét. Főleg bent a két szobás lakásban vagyunk így nem sok lehetőség van a mozgásra/felfedezésre. Kint nem tetszik neki mert túl világos van és csukva van a szeme. De szeretném őt kihordani ha ébren van, csak még nem tudom hogyan 🙂
    A felvesz letesz módszert amikor elkezdtem alkalmazni 1,5 órát bírt ébren lenni, de az utolsó 10 percet is szenvedve húztuk, mert semmi nem tetszett neki, pedig próbáltam mással lekötni a figyelmét. Eddig kb40percet bírt aludni a kiságyban, miután elringattam. (Babakocsiban volt hogy két órát is aludt, de ez se jó megoldás mert nem állhatok meg, folyamatosan menni kell a kocsival, így csak a lábam jártam le vele.)
    Lehet rosszul értelmeztem a módszert. Úgy csináltam hogy lenyugtattam, betettem a kiságyba, ha sírt csak nehezen tudtam lenyugtatni, dúdoltam, volt hogy érezte le akarom tenni és már akkor ordított, de amikor már nagyon fáradt volt, letettem és a fenekénél megmozgattam hogy bealudjon és susogtam, olykor cumit adok neki és az lenyugtatja. Ez többnyire bevált. De nem vagyok biztos benne hogy jól csinálom, mert te ezt írtad –
    Lefekvés előtt dédelgesd, ringasd, majd ha már félálomban van, akkor tedd le a kiságyba, ha sír, simogasd a hátát, susogj neki, amíg el nem alszik.
    Ezek szerint ha félálomban leteszem, már ne paskoljam a fenekét, hanem csak hagyjam és susogjak? Illetve ne vegyem fel őt lenyugtatni ha sír, hanem hagyjam a kiságyba? És csak simogassam? Mivel a hátán alszik csak a hasát tudom simogatni, úgy is jó? Vagy altassam a hasán napközben? (próbáltam oldalára fektetve, de mindjárt a hátára dől ahogy észre veszi hogy letettem).
    Hozzá tenném hogy valószínűleg elkezdődött nála a fogzás, nem minden nap, de nyálzik és az öklét nyalogatja, egyenlőre csak a tiszta ujjammal masszírozom neki az ínyét.
    Illetve még azt szeretném kérdezni, hogy ha elkezdtem a módszert akkor már ne altassam babakocsiban mert összezavarodik és nehezebben fog menni az egyedül elalvàs?
    Meg vásároltam a Babastart tanfolyamot, most kezdtem tanulmányozni, de kérlek segíts nekem hogy könnyebben menjen az önálló alvásra szoktatás.
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Üdv Xénia

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. augusztus 27. kedd

      Úgy is jó, ha leteszed, cumit kap és simized. Ha nagyon sír, természetesen vedd ki és nyugtasd meg, de utána tedd vissza ugyanúgy. Megpróbálhatod hasra is letenni, úgy sokkal könnyebben szokott menni az ellazulás, mint háton. A lényeg, hogy következetesen tarts ki az új szokások mellett, hogy megszokja őket.

    • Andrasek Judit

      Reply Reply 2019. szeptember 15. vasárnap

      Kedves Ági!

      Szeretnék segítséget kérni!

      Kisfiam szeptemberben lett két éves. Jövő héten kezdjük a beszoktatást a bölcsődébe. Még anyatejes. Velem alszik éjszaka, szoptatással alszik el és hajnalban felébred még egyszer. Ekkor megszoptatom és visszaalszik.

      El szeretnék menni egy hétre október elején. Édesapjával és testvérével maradna itthon, de napközben ugyanúgy bölcsibe járna.

      Érdeklődnék, hogy lehet-e ebből probléma? Nem alszik el este vagy esetleg hajnalban sír, mert éhes? Esetleg a bölcsikezdés miatt?

      Egy pár hete a szüleimnél hagytam vidéken. Éjszaka mentem este vissza. Mondtam is neki, hogy akkor érkezem, amikor sötét lesz. Nagyon nem akart elaludni, sírt. Végül babakocsiban altatták el a szüleim, mire odaértem.

      Vajon elalszik majd, nem lesz gond? Kell neki adni tejitalt vagy fejjek le anyatejet vagy nem kell neki semmi? És, ha hajnalban felébred, vissza tud aludni minden nélkül?

      Vagy jobban teszem, ha máskorra halasztom az utazást?

      Nagyon köszönöm a segítséget!

      Judit

      • Vida Ágnes

        Reply Reply 2019. szeptember 15. vasárnap

        Mivel már a korábbi alkalmat is rosszul viselte és közben még a bölcsit is kezdi, ami nagyon nagy változás neki (és legalább 6 hét kell, mire teljesen beszokik egy kisgyerek) ezért az elején talán nem lesz zökkenőmentes ez az 1 hét. Talán az, hogy otthon marad, ismerős környezetben, könnyíthet a dolgon.

  • Zsófi

    Reply Reply 2019. augusztus 14. szerda

    Kedves Ágnes!
    Kisfiam 8 hónapos. Sajnos a nagyszülők távol laknak és a férjem is sokat dolgozik, így kisfiam extrán hozzám kötődik. Szeretnék hetente egy alkalommal egy babysittert, aki 2-3 órára vigyázna rá. Találtam is egy lányt, aki szimpatikus neki és nekem is. Először csak fokozatosan akarom szoktatni, így az első két alkalmat itthon töltöttem. De sajnos nehezen viseli, ha nem vagyok mellette és 10-20 perc után nyűgösködni, később sírni kezd. Mit lehet ez ellen tenni? Idővel jobb lesz? Mikortól hagyhatom itthon egyedül őket?
    Előre is köszönöm,

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. augusztus 28. szerda

      Természetes, hogy ha nem vagy vele, akkor sírni kezd, ez még új helyzet neki. Ilyenkor a babysitter kezdje el nyugtatni, mert így erősödik a vele való kapcsolata. Ha már 10-20 perceket eljátszik vele is, akkor megpróbálhatsz rövid időre (30 percre) elmenni, ha újra meg újra megtapasztalja a kicsi, hogy visszatérsz, hozzá fog szokni az új helyzethez.

Leave A Response

* Denotes Required Field