Kell-e bölcsőde a kisgyereknek?

Kell-e a kisgyereknek a bölcsőde?

Néha anyagi okokból szükséges, néha azonban enélkül is felmerül, hogy nem lenne-e hasznos bölcsődébe adni a másfél-2 éves vagy 2-3 év közötti kisgyereket, mondván társaságra van szüksége és sok mindent megtanul a bölcsiben, önállóbbá válik. De vajon tényleg hasznos a kicsinek a bölcsőde?

A kisgyermek számára az elsődleges és legjobb hely a család. Mindent, amire szüksége van az egészséges fejlődéshez, megkaphat otthon is. Amennyiben anyagi okokból szükséges visszamennünk a munkába, akkor is lányoknál legalább 1, fiúknál, másfél éves korig jobb, ha családi környezetben maradnak, pl. a nagymama vigyáz rájuk napközben, felváltva a két szülő vagy babysitter. Ha ez nem megoldható, akkor pedig a családiasabb felügyeleti formák a legjobbak, amikor pl. egy anyuka vigyáz 3-4 gyerekre vagy egy családi napköziben, ahol legfeljebb 10 gyerek van a csoportban és 1 felnőtt legfeljebb 4-5 gyerekre felügyel.

Miért?

Azért, mert az anya és a gyermek közötti korai kötődés nem csak az első néhány hónapban határozza meg a kicsi lelkiállapotát (a biztonságosan kötődő gyerekek kiegyensúlyozottabbak) és fejlődési ütemét (a nem megfelelően kötődő babák lassabban fejlődnek), hanem később is. Az első 3 év során a kicsi akkor érzi magát teljes biztonságban, ha olyasvalaki vigyáz rá, akihez kötődik. Ha számára nehezen megoldható helyzetbe kerül, anyára néz, kíváncsi rá, ő mit szól. Magabiztosan indul neki a játszótéren a játéknak és talán úgy tűnik, nem is törődik velünk, hátra se néz – de valójában azért ilyen bátor, mert tudja, hogy ott vagyunk a közelben és számíthat ránk. Az önbizalma ránk támaszkodik még.

Amikor bölcsődébe kerül a beszokásának kulcsa, hogy sikerül-e kötődést kialakítania a gondozóhoz. Nagy csoportban, intézményesített környezetben ez nehezebben valósul meg, mint egy kisebb, családiasabb csoportban. Fontos, hogy állandó gondozók legyenek a csoportban, ne legyen nagy a fluktuáció, valamint, hogy hazatérve minél többet babusgassuk, ölelgessük a kicsit, az első hetekben az együtt töltött időben több figyelmet kapjon, mint a megszokott, ezáltal nyugodtabbá válik majd. Ha szoptatod még, egyáltalán nem szükséges a bölcsőde miatt elhagyni a szopit, mert ez is jót tesz a lelkének (és az anyatejben található immunanyagok a testének is).

Több kutatás is kimutatta, hogy a lányoknál 1 éves, a fiúknál 1,5 éves az a kor, amikor szükség esetén már lehet bölcsődei csoportba járni, de 3-4 éves korig jobb a kis csoport, a családias környezet.

A bölcsődében számtalan dolog van, ami túlterheli a kicsit. Felnőttként úgy látjuk “csak játszik”, nincs semmi gond. Valójában az gyerekek egész napos nyüzsgése fárasztó a számára, a többiek viselkedése agressziót vagy félelmet vált ki belőle. Az 1,5-2,5 év közötti gyerekek már szeretne néha elmélyülni egy-egy játékban, ha azonban egész nap gyerekek veszik őket körbe, akkor könnyen túlterheli őket a zsivaj és az egyébként is túlpörgésre hajlamos idegrendszerük nem képes feldolgozni az ingereket, így csak rohangásznak egész nap, semmivel nem tudnak igazán elmélyülten játszani sőt, még a koncentrációs képességük is romlik emiatt.

A másik gond, hogy az ilyen korú gyerekek még nem kommunikálnak ügyesen, nincsenek társasághoz szokva, ezért sok közöttük a konfliktus. A kicsik azonban nem képesek feldolgozni a konfliktusokat. Családi környezetben ilyenkor anyához szalad a kicsi, nálad sírja ki magát, tőled kér segítséget. A bölcsődében viszont nincs kihez futni és a vigasztalás sem érkezik azonnal. Ez a kicsiben frusztrációt okoz, amit aztán otthon ad ki.

A túl korai beszoktatás növeli a viselkedészavarok előfordulását is (esti hisztik, alvászavarok, szorongásos tünetek pl. ujjszopás, cumizás, hiszti, agresszió, körömrágás, parancsolgatás, túlzott ragaszkodás dolgokhoz, sztrájkok pl. nem eszik a bölcsiben, nem iszik a bölcsiben). Itt írtam róla, mit él át a kisgyerek, amikor bölcsibe kerül.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha anyagi okokból bölcsibe adod a gyermeked, akkor rosszat teszel, azonban fontold meg, nem éri-e meg valamilyen családiasabb gyermekfelügyeleti módot keresni a számára. Azt is kimutatták, hogy a beszoktatás sikere attól is függ, mennyire van békében azzal a döntéseddel, hogy visszatérsz a munkába. Azoknak az anyáknak a gyerekei nehezebben szoknak be, akik utálják ezt a helyzetet és sajnálják, hogy vissza kell menniük, mint azoké, akik szívesen és örömmel térnek vissza a munkába.

De mi a helyzet azzal, amikor valaki nincs rászorulva, mégis bölcsibe adná a gyermekét? Érdemes? Lássuk a leggyakrabban elhangzó okokat:

“Az én gyerekem annyira igényli a társaságot…”

Valóban vannak olyan gyerekek, akik nagyon szociálisak, egész nap ellennének a játszótéren vagy a játszóházban, ám otthon, kettesben nem lehet lekötni őket, unatkoznak. Jó lehet nekik a bölcsőde? Kielégíti a társas igényeiket? Egyáltalán nem! Az ilyen korú gyerekek még nem játszanak egymással csak egymás mellett. Az átlagnál szociálisabb kisgyerekek valójában legszívesebben felnőttekkel és náluk idősebb gyerekekkel játszanak és tőlük tanulnak a legtöbbet, ez azonban a bölcsiben, vele egykorú gyermekekkel pont nem valósul meg.

Ha társaságot szeretnél a gyerekednek, menjetek naponta játszótérre, játszóházba, foglalkozásokra, hívjatok vendégeket, látogassátok meg a nagymamát, barátkozzatok a szomszédokkal vagy hívjatok át más kisgyerekes családokat! Sok játszóházban létezik már délelőtti “minibölcsi” foglalkozás, ahol heti néhány alkalommal 2-3 órát ott lehetnek a kicsik, itt kipróbálhatjátok, valóban társaságra van-e szüksége a gyermekednek és ha beválik, ez is jó alternatívája lehet a bölcsődének.

“Képtelenség lekötni otthon, unatkozik, a bölcsi jó program lesz.”

Az 1-3 éves gyerekek kis örökmozgók és vannak köztük olyanok, akik bizony képesek egész nap rohangálni, de még a nyugodtabbak sem feltétlenül foglalják el magukat huzamosabb ideig semmivel. De hát az ember nem azért vállal gyereket, hogy kényelmes élete legyen 🙂

A folyton rohangáló, nyüzsgő, állandóan új ötletekkel előálló totyogó valójában nem unatkozik, hanem felfedez. Élvezi a mozgást, a környezete felfedezését, a világ sokszínűségét. Nem kell mindenáron szórakoztatnod vagy lekötnöd a figyelmét. Elég, ha biztonságos környezetet teremtesz neki, ahol szabadon közlekedhet, minden nap sokat mozoghat a szabad levegőn és bevonod őt a saját tevékenységeidbe. Persze lesznek “matrica” napjai, de ilyenkor nem unatkozik, csak átmenetileg anyásabb. Az unatkozás oka gyakran az, hogy túl sok játék van elől, túl sok az inger (mesenézés, számítógép, tablet stb.).

A kevesebb játék, a kevesebb inger és a kicsivel töltött változatos és minőségi játék, foglalkozás inspirációt ad neki az önálló játékhoz (pl. ölbéli játékok, ujjfestés, gyurmázás, mondókák, meseolvasás, könyvlapozgatás, barkácsolás, építőzés, bábozás, utánzós játékok, kisautózás, labdázás vagy akár a közös törölgetés, sepregetés, teregetés stb.)

Tesó születik és nem jut idő két gyerekre

Egyáltalán nem szerencsés a kicsi érkezését a bölcsődekezdéshez kötni, hiszen a testvérke születése eleve nagy változás a kicsinek. Nem egyszerű otthon egy kicsivel és egy picivel, de nem megoldhatatlan helyzet és a két testvér közötti kötődés szempontjából is sokat számít az együtt töltött idő.

Önállóbb lesz a bölcsiben

“Otthon nem eszik önállóan, de majd a bölcsiben megtanul.”, “Még nem szobatiszta, de a bölcsiben majd rászoktatják.” Sok anyuka gondolja azt, hogy amit otthon nem sikerült elérni, azt majd a bölcsőde megtanítja a gyereknek. És ez gyakran így is van, hiszen a muszáj nagy úr. De érdemes emiatt kitenni a bölcsőde negatív hatásainak a kisgyereket? Nem.
A bölcsődében számos negatív viselkedésmintát kialakítanak a gyerekek, az itt szerzett szociális élmények és az ebből fakadó megküzdési stratégiák pedig egy egész életre meghatározzák a kicsi emberekhez való viszonyát. Akinek hangoskodással sikerül magára felhívni a figyelmet, az később is megtartja ezt a szokását, akinek agresszióval, az később is agresszív lesz. A fejletlen idegrendszer napi szinten túlterhelődik és ezzel még nem tud megküzdeni (otthon hisztikben érthetetlen dühkitörésekben, alvászavarokban jelenik ez meg), illetve a sok bölcsődei betegség, fertőzés hátterében gyakran ott a túlfáradás is, ami miatt számos pszichoszomatikus tünet is jelentkezik (“fáj a fejem”, “fáj a hasam” stb.)

Az önálló evés, ivás, öltözödés megtanítása a család feladata, amit számtalan játékos módszerrel ösztönözhetünk, a szobatisztaság is szépen kialakul a maga tempójában egy kis szerető anyai terelgetés mellett.

És ha csak 1-2 nap, 3-4 órára?

Az más 🙂 A napi 6-8 órás bölcsőde a hét minden napján egészen más, mint amikor heti pár órára más vigyáz a gyerekre (ettől egyáltalán nem lesz semmi baja és ha megszokja, az később kifejezetten elősegítheti majd az óvodába való könnyebb beszokást) vagy amikor minibölcsiben vagy családi napköziben tölt néhány órát heti 1-2 alkalommal.

Az elválás ideális menete az lenne, ha kezdetben csak rövidebb ideig, heti 1-2 alkalommal lenne nélküled a gyermek és a korral előrehaladva nőne a külön töltött idő mennyisége. Ez a megoldás viseli meg legkevésbé a kicsit és jár a legkisebb maradandó negatív érzelmi lenyomattal. Ha van rá mód, akkor így, apránként is be lehet szoktatni a kicsit. Ha pedig néha ismerős helyen 1-2 órára ott lehet hagyni vagy heti 2-3 alkalommal pár órát családias környezetben tölt, attól nem lesz semmi baja.

Játékos megoldások kisgyermekkori viselkedészavarokra és kényes nevelési helyzetek megoldására Nézd meg itt >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field