Hogyan szoktasd le a kisgyermekedet a cumizásról?

Mostanában sokan feltettétek nekem a kérdést, hogyan lehet elhagyni ezt a szokást és egyáltalán: mikor van itt az ideje, meddig normális, hogy cumizik a baba? Ezért a mai bejegyzésben leírom azt a módszert, amivel fokozatosan megszabadulhattok a cumitól.

Az első kérdés, ami mindig felmerül ennek kapcsán:

Meddig cumizzon a kisgyerek?

A babák többsége erős szopási ösztönnel jön a világra, ami nem csak a táplálkozásban segíti őket, de megnyugvást is jelent számukra. Ez az ösztön majdnem 6 éves korig megvan a gyermekekben, azonban a mértéke a korral egyre csökken. Csecsemőkorban a szopizás, a cumizás fizikai biztonságérzetet ad a babának. Ha szopizik, úgy érzi, minden rendben, hiszen van elég táplálék és van, aki vigyázzon rá. A második életév során ez átalakul lelki biztonságérzetté.

Miért? Mert 1 éves kor után a kicsi elkezd egyre függetlenedni anyától és amennyire a világ önálló felfedezése izgalmas számára, ugyanannyira érzi azt veszélyesnek. Fél attól, hogy anya eltávolodik tőle, de attól is, hogy ő el tud távolodni anyától. Emiatt gyakrabban feszült, küzd az érzelmeivel és a saját rohamos fejlődéséből fakadó változásokkal is, a cumizás, a szopizás pedig segít neki visszaidézni a csecsemőkor békés, felhőtlen állapotát.

Ha elesik és sír: kéri a cumit, hogy megvigasztalja (a cumit néha anyapótlékként használja, ezzel pótolja a hiányzó önuralmát és önbizalmát).

Ha új dologgal játszik, amit még nem tud elég ügyesen használni: kéri a cumit (mert ez oldja a feszültséget).

Ha koncentrálnia kell: kéri a cumit (mert ez segít neki levezetni a fölös energiáit és ezáltal helyettesíti a még csak nyomokban jelen levő önuralmat).

Ha álmos, nyűgös (és néha még akkor is, ha éhes): kéri a cumit.

Még egy fontos dolog történik ebben a korban: nagyon fontossá válnak a gyermek számára a szokások. Ezek ugyanis kapaszkodót nyújtanak számára a saját rohamosan táguló világában. Ez okozza azt, hogy ragaszkodik az altatás megszokott módjához, hisztizik, ha nem az történik, amire számít etetéskor vagy a játék közben. Szeretné megérteni hogyan működik a világ és a gondolkodásába még nem fér bele a rugalmasság: amit egyszer megtanult, megértett, annak mindig pontosan úgy kell történnie. Ha mégsem, az nyugtalansággal tölti el. Éppen ezért a cumi, ami csecsemőkorban még nem volt számára nagyon fontos, mostanra állandó társsá, önnyugtatási eszközzé és anyahelyettesítővé válik.

Ha szeretnéd elhagyni a cumit, akkor a legegyszerűbb azt még 1 éves kor alatt megtenni, amikor még nincs lelki függőség, ilyenkor azonban átmenetileg bújósabb lehet a baba, több figyelmet és testközelséget igényelhet.

A legnehezebb 1-2 éves kor között leszoktatni róla a kisgyereket, mert ilyenkor amúgy is egy lelkileg változékony időszakon megy át, amikor a cumi és az egyéb átmeneti tárgyak (alvósállat, rongyi, párna stb.) fontos nyugtatóként funkcionálnak a számára.

Miért nem szabad elvenni egyik napról a másikra a cumit?

Pont azért, mert a kisgyermek számára a cumi nem csak egy tárgy és egy rossz szokás, hanem egy fontos eszköz, ami biztonságot nyújt, kapaszkodót jelent és segít a hétköznapok nehéz helyzetében.

Az olyan trükközések, mint a gyermek győzködése arról, hogy ő már “nagy” és ezért le kéne tenni a cumit. Vagy az, hogy adjuk oda a Mikulásnak, húsvéti nyúlnak, dobjuk ki a kukába, adjuk oda egy másik kisbabának stb. csak ritkán vezetnek eredményre. Ha mégis annak az az oka, hogy a lelki és fizikai függés már nem volt meg, lassan magától is elhagyta volna a gyerek a cumit.

A kisgyermeknek nincs más eszköze a cumi helyett, ezért ha egyik napról a másikra elveszik tőle, még ha magától odaadja is és próbálja tartani magát, előbb-utóbb ahhoz vezetnek, hogy a kicsi esténként nem tud elaludni (mert megszokta, hogy cumizva nyugtatja meg magát és lazul el elalvás előtt) és nappal is hisztisebb, nyűgösebb lehet.

Ami szintén nem működik: győzködni a gyereket arról, hogy most már ideje lenne elhagyni a cumit, mondogatni neki folyton, hogy miért cumizik még mindig, azt mondani, hogy a cumi csúnya stb. Sokan jó szándékúan (mert nem szeretnék, ha a kicsinek hiányozna a megszokott cumija) heteken-hónapokon át mondogatják a gyereknek, hogy baj van a cumijával. Esetleg néha megpróbálkoznak vele, hogy elveszik vagy nem adják oda, aztán a hiszti hatására mégiscsak engednek “csak, hogy végre csend legyen”. Úgy gondolják, azért sír a gyerek, mert még nem érett meg a cumi elhagyására. Ez a huzavona azonban pont az ellenkező hatást éri el: a kicsiben megerősödik, hogy a cumi az identitása része és ahelyett, hogy kevesebbet cumizna, egyre gyakrabban kéri majd.

Leszokik magától a cumiról? Ha a kisgyereket nem piszkálják miatta, akkor magától is elhagyja a cumizást 3-4 éves kor között. Hosszasan akkor marad meg ez a szokás:

  • ha megpróbálták erőszakosan leszoktatni róla, de aztán visszakapta a cumit
  • ha sok változás van az életében, családi problémák (válás, gyász, konfliktusok, nagyobb változások, korai bölcsőde kezdés, beszoktatási problémák) lépnek fel, amiknek a feldolgozásában nem kap elég segítséget,
  • ha érzelmileg elhanyagoltnak érzi magát, nem kap elég figyelmet,
  • ha a szülő számára kényelmes a cumi használata, mert attól kezelhetőbbé válik a gyermek, ezért automatikusan mindig odaadja neki (a gyermek fejében a cumi a szülői gondoskodással válik egyenlővé).

Mikor kell leszoktatni?

– Ha a fogai állapota miatt ez feltétlenül szükséges (deformálódik, könnyen megromlik)
– ha hajlamos a szájfertőzésekre, aftára, herpeszre és a cumi miatt nem lehet kigyógyítani ezekből,
– ha gyakran van torokgyulladása, mandulagyulladása,
– ha folyton begyullad az arcbőre a cumi alól kifolyó nyál miatt,
– ha azért nem beszél vagy beszél helytelenül mert folyton a szájából lóg a cumi.

Ami miatt nem kell leszoktatni (bár sokan azt hiszik, szükséges):

– Ha éjjel gyakran ébred fel és amikor odamész hozzá, azt látod, hogy kiköpte a cumit. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy azért ébredt fel, mert kiköpte a cumit. Valójában az igazán mélyen alvó baba mélyálomban mindig kiköpi a cumit, de erre nem ébred fel, hiszen mélyen alszik. Valójában az történik, hogy valami megzavarja az álmát (fogzás, zajok stb. számtalan oka lehet), ezért a felszínes alvási szakaszban felébred és félálomban nem találja a cumit (vagy még nem is keresi, mert túl kicsi hozzá, 7-8 hónapos korig ugyanis a kicsi még nem ismeri a tárgyállandóság fogalmát, tehát nem jut eszébe, hogy ha nem látja, attól még valahol ott kéne lennie a cuminak a közelében).

– Mert bölcsibe vagy oviba megy és ott úgysem lehet már cumizni, különben is ilyen nagy gyereknek már nem kéne… Teljesen felesleges a beszoktatás okozta nagy változás mellett még egy másikkal is megnehezíteni a kicsi életét. Ha szeretnéd leszoktatni, akkor vagy a beszoktatás előtt 1-2 hónappal vagy akkor tedd, amikor már stabilan beszokott a közösségbe (legalább 3 hónapja egyhuzamban jár a bölcsibe/oviba nagyobb kihagyások nélkül és jól érzi ott magát, szívesen megy, nem sír, kiegyensúlyozott).

Így szoktasd le a cumizásról!

Az első feladat: gondold végig, vajon a te számodra mit jelent a cumi! Igen, neked. Lehet, hogy bizonyos helyzeteket praktikusabb így megoldani (nyugton van a bevásárlás közben, ha hisztizik, hamarabb megnyugszik, nem kell sokáig altatni stb.). Ha elveszed a cumit, ezek megszűnnek és átmenetileg neked kell átsegítened őt ezeken a nehéz helyzeteken, nem hagyhatod magára. Ez a részedről több időt és energiát fog igényelni. Csak akkor fogj bele, ha ezt az áldozatot képes vagy meghozni és nem adod fel az első sírásnál.

Ha le szeretnéd a cumiról leszoktatni a gyermekedet, érdemes rászánni legalább 3 hetet (vagy akár még többet, attól függően, hogyan reagál rá a kicsi).

A lépések:

1) Elsőként a napközbeni cumizást kezdd el csökkenteni:

– Játék közben ne legyen a szájában a cumi! Ha hisztizik, mert nem adod oda, szeretgesd meg, nyugtasd meg, játssz vele kicsit, tereld el a figyelmét, de ne add oda a cumit. Előfordulhat, hogy néhány napig folyton a nyomodban lesz, nem akar a szokott módon egyedül eljátszani, anyásabb, mert eddig a cumi miatt tudott nyugton maradni, most viszont nincs ott ez a segédeszköz.

– Ha elesik, sír, hisztizik, ne add neki oda a cumit! Vedd fel te, simogasd, szeretgesd, nyugtasd meg, de a cumi ne kerüljön elő! Az első pár alkalommal talán tovább tart a sírás, mint cumival szokott, de idővel enyhül majd.

– Törekedj arra, hogy sétánál és egyéb nyilvános helyzetekben se kerüljön elő nyugtatóként, “hangerőszabályzóként” a cumi! Helyette nyugtasd meg te a kicsit.

Elalváshoz egyelőre ne hagyjátok el a cumit, ha napközben kéri, nyugodtan elmondhatod neki, hogy most pihen a cumi és alváskor megkaphatja majd.

Sokat segít ebben az időszakban, ha van egy indokod rá, miért nem lehet cumizni és újra meg újra elmondod a kicsinek. Pl. “a fogorvos bácsi azt mondta, beteg lesz a fogad, ezért most pihen a cumi és csak alváskor jön elő”. A nyugodt magyarázatot újra meg újra elmondva megtanulja a gyermek, hogy minden rendben van (sőt a nagyobbak 2,5 éves kor körül) már maguknak is elmondják mintegy önnyugtató mantraként használva, amikor eszükbe jut a cumi).

Ha sikerül nappalra elhagyni a cumit, sok kisgyerek magától is el tudja hagyni az alváskor, de ha ez mégsem következne be, akkor lehet altatáskor is elhagyni.

2) Ha nap közben már nem kell cumi, következhet az altatásnál való leszoktatás.

Elsőként az éjszakai altatásnál érdemes próbálkozni vele, mert ilyenkor általában minden családnak megvan a maga bevált rutinja, amit a kisgyerek jól ismer és már fáradtabb is, ezért egy kis simogatás, dédelgetés elegendő a megszokott cumi helyett.

Ha szoktatok este mesét mondani, először próbáljátok elérni, hogy a mese alatt ne legyen a szájában a cumi, csak utána kapja meg. Ezt előre beszéljétek is meg vele (“a cumit a mese után adom oda”).

Ha ez már sikerül, érdemes a meseolvasás után bevezetni, hogy lekapcsoljátok a lámpát és fejből mondtok még egy mesét, gyakran ebbe spontán belealszanak a gyerekek és így nincs is szükség a cumira.

Ha mégsem alszik el, akkor következhet, hogy megbeszéled vele, hogy ezentúl csak a délutáni alvásnál van cumi, este ott van vele Anya, mesét mond és utána szépen el lehet aludni. Mivel a nappali cuminál és a mese alatt már kialakult nála, hogy képes uralni ezt a helyzetet, így itt már nem lesz olyan nehéz elfogadnia.

Legvégül a nappali altatásnál hagyjátok el a cumit! Bújjatok össze, olvassatok mesét délután, teremts minél kellemesebb és kényelmesebb helyzetet az ellazulásra, így könnyebb lesz cumi nélkül is elaludni!

Még több pozitív nevelési ötletet szeretnél? Add meg itt a babád életkorát és küldjük a korának megfelelő ötleteket >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

20 Comments

  • Körté Ágota

    Reply Reply 2019. november 04. hétfő

    Jó napot kívanok.

    Nagyon sokat olvasom a blogot és a segítségeteket szeretném kérni.Van egy 2,5 éves kisfiam és nem akar beszélni.Pár szót mond csak és nagyon aggódom.Tudatosan szól nekem ha szeretne valamit pl anya anya de tovább nem mondja hogy mit szeretne inkább elmutogatja vagy odahuz.De viszon igy mutogatással nagyon könnyen megtudja értetni mit szeretne.Tundi kell róla okos,barátságos,figyelmes.Sokat járunk játszótérre gyerekek közé.Ügyesen beilleszkedik szépen játazik a többi gyerekkel.

    Üdvözlettel Ágota.

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. november 10. vasárnap

      Mivel már 2,5 éves, érdemes beszédindító szakemberhez fordulni, aki segíthet megtalálni és megoldani azt a problémát, ami miatt nem beszél még többet a gyermeked. Ezzel nem érdemes várni, mert biztosan nem csak arról van szó, hogy még nem akar beszélni, inkább valamilyen idegrendszeri vagy egyéb oka lehet és ezt egy szakember tudja csak megtalálni nektek.

  • Edina

    Reply Reply 2019. október 31. csütörtök

    Hello kérdésem lenne

  • Andrea

    Reply Reply 2019. október 28. hétfő

    Szia Ági.
    Írtam neked de nem tudom látod e.
    Mert énse találom amit írtam ..😊

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. november 02. szombat

      Én se látom sehol, lehet, hogy nem küldted el végül, de ha leírod megint szívesen válaszolok 🙂

  • Geiszt Andrea

    Reply Reply 2019. október 28. hétfő

    Kedves Ági .

    9honapos a kislányom.
    Nagyon vidám kisasszony .
    Jókedvű , nagyon szépen eljátszik .
    Guszik ,mászik, kapaszkodva áll .

    Éjszakai alvással nincs problémánk végig alussza .. halkan írom ,hogy mostmár mondhatom nem kell fel.
    De a nappali alvás az nem igazán jó mostmár .
    Eddig kétszer aludt de mostmár próbálom egyszer altatni mert ha kétszer aludt akkor este 10ig is képes fent lenni amit én nem mindig bírom.
    De tud olyan hisztit is csinálni mikor vinném aludni pedig álmos.
    Elnyom magától ..
    Fordul ki a kezemből. .
    Mi nem vagyunk anyatejesek ,tapszeres baba.
    Most azt nem tudom hogy elég e neki az egyszer alvás ..és úgy este is letudom tenni vmikor sikerül…de van hogy nem mert hamar felkel és még muszály letennem mert nem bírja ki estig ..
    Pl.: Ma is 9;30óra körül leraktam 11:10 letettem mivel a vasárnapi program mindig anyós ebéd így mindig indulunk ha felkel..
    Ott elfáradt és muszály meg leraknom aludni mert esti pancsiig nem bír fent lenni max.nagy hisztivel .
    Próbáltam napirendet is beállítani…
    De van hogy keretbe tesz.
    És nem úgy alakul de az esti rutin mindig az 17:00után sétálunk egy nagyot.
    18:00vacsi18:30korul pancsi aztán alvás ..de ez nem mindig sikerül lerakni mostanában .
    Az a kérdésem hogy elég nekik az egyszer alvás.?
    Akkor ezt miért csinalhassa hogy elnyom magától ,kifordul a kezemből.?

    Akkor nagyon sokan azzal jönnek hogy ne ringatva altassam mostmár mert tönkre megy a hátam.
    Nagyon megszokta de vmikor amit írtam is előbb ,hogy elnyommagátol. Ne engedi hogy altassam.
    Most az a kérdésem hogy ők mikor tudnak egymaguktol elaludni?

    Mert néha szoktam azt is hogy már tudom nagyon álmos kicsit ringatom és lerakom a kiságyába de azért felnézz de én kimegyek és elaltatja magát.
    Egy kis idő után alszik is..
    Ezt akkor szoktam nálla alkalmazni amikor ilyen van mit ma is nem akar aludni…

    Az elején volt hogy babafeszekbe aludt mellettem.
    Aztán utána gondoltam egyet és próbáltam a kiságyába tenni nagyon jól sikerült ..mert ott alszik .
    Párom is elköltözött hozzánk lent aludt..aztán egy idő után rájöttem hogy nem jó vele aludni mert ha nagyobb lesz megszokja hogy ott vagyunk vele és az nekünk nem lesz jo.így kiköltöztünk tölle.
    És ez is nagyon jól ment.
    Alszik egymaga ,nem ébred fel mi ránk semmi.
    Így jo.

    Nagyon szépen köszönöm a választ és a segítséget.

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 28. hétfő

      Szerintem nem elég neki az egyszer alvás. Inkább aludjon még kétszer és feküdjön le este inkább később. Mindig ugyanúgy, a kiságyában altasd, ne variáld, mert ez is okozhatja a tiltakozást. Azt nem lehet elvárni még ebben a korban, hogy egyedül el tudjon aludni, egy kis segítség mindenképpen kell nekik még 2-3 éves korban is, csak akkor már nem kell feltétlenül ringatni, elég egy kis simi, puszi, mese.

  • Maya

    Reply Reply 2019. október 14. hétfő

    Kedves Ági!

    A lányom 25 hónapos és már csak alvásnál adok rá pelenkát. Viszont van, hogy itthon nem szól, ha pisilnie kell, de ha autóban vagyunk, vagy távol az otthontól, akkor szól. Ez miért lehet? Itthon, ha nem szól és én random elakarom vinni pisilni, akkor van olyan, hogy tiltakozik ellene, de mégis pisil a bilibe.
    Mikor alakul ki, hogyan alakul ki, hogy éjszaka sem kell pelenka?

    Ennyi idősen korának megfelelő vagy előrébb van korához képest azzal, hogy pl.helyekhez köt történéseket és mondja is következő alkalommal. Mondatokban beszél.
    A saját súlyàt megtartja a kezén támaszkodva és úgy hintázik.
    Már hónapokkal ezelőtt fél lábon állt.
    A labdát feldobja és egy lábbal a levegőben belerúg. Gyerekeknek készített teniszütővel “teniszezik”, tollasozik is, visszaüti a labdát, messzire.
    1,5 éves kora óta puzzle-zik. 40 db-osat is kirak egyedül. Ezekhez a puzzle-khöz tartozik keret, tehát ez segítség neki, de fejjel lefele és fordítva is kirakja játszva. Ez a képesség hol kamatoztatható?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdv:
    Mariann

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 21. hétfő

      Otthon elfoglalt, az autóban unatkozik, azért jut ott eszébe, talán azért is, mert tudja, hogy ha ezt mondja, odafigyelsz rá. AZ éjszakai szobatisztaság nem tanulható, egy hormon jelenléte befolyásolja, ami 2-7 éves kor között valamikor jelenik meg a szervezetben, a legtöbb kisgyereknél 4-5 éves kor között, addig kell éjjel pelus. Akkor lehet elhagyni, ha már legalább 7 napja minden reggel száraz a pelus.
      A puzzle kirakásához jó kézügyesség, memória, kitartás és vizuális emlékezet szükséges. Ezek az élet számos területén jól jönnek majd (rajzolás, tervezés stb.), de ez majd még kialakul.

    • Andi

      Reply Reply 2019. október 29. kedd

      Nagyon szépen köszönöm a segítséget .

  • Noémi

    Reply Reply 2019. október 13. vasárnap

    Kedves Ági!
    Nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb cikk, ahová írok ezzel a témával kapcsolatban. Van egy most 11 hónapos kisfiam, akivel múlt héten 3 napra kórházba kerültünk vírus (torkában hólyagok) miatt, én voltam bent vele, az édesapja a látogatási idők alkalmával volt vele. A problémám a következő: amint meglátja az apját, kéredzkedik hozzá még tőlem is, sokszor olyan, mintha levegő lennék. Itthon ha nyílik az ajtó, már rohan elé, ha én jövök haza, mintha mi sem történt volna. Örülök, hogy így ragaszkodik az apjához, csak most olyan mintha kívülálló lennék, tojik a fejemre. Azelőtt pl. a játszótéren ketten leguggoltunk elé, hozzám jött. A másik dolog, ami történt, hogy a betegsége óta nem cumizik, így az altatás is hosszabb, nehezebb. A férjem szerint a kórházi szívást hozzám köti most, ezért vagyok most kevésbé népszerű. Olvasgattam a cikkeidet, nekem eszembe jutott más is: én végig vele voltam a kórházban, míg apát csak 2-3 órákra látta, nem lehet, hogy természetes neki, hogy én mindig elérhető vagyok, míg apa nincs mindig?
    A cumiról ugye leszokott, szóval az altatás is nehezebb, napközben csak és kizárólag kézben alszik el, és letenni nem lehet, mert azonnal felsír. Este szándékosan nem sétálok vele, mert egy egész éjjel karban altatni azért durva: már 10 kg a pali 🙂 egyébként velem alszik. Kicsit nyafog, de végül is elalszik. A doktornőnk szerint 1-2 hét is eltelhet, mire kiheveri a kórházi traumát. A kérdésem az lenne, hogy egyrészt én miért vagyok most ennyire népszerűtlen nála? Másrészt hogyan tudjuk újra az egyedüli alvásra szoktatni napközben?

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 21. hétfő

      A te tipped a nyerő 🙂 Valóban az a helyzet, hogy a kórházban újdonság és élmény volt, hogy bejött Apa most meg itthon ugyanezt folytatja tovább, a te jelenléted természetes számára. A kórházi trauma kiheverése akár 2-3 hétig is eltarthat, addig legyél türelemmel és amikor már minden téren visszatér a megszokott kerékvágásba, akkor lehet az egyedüli alvással cumi nélkül újra foglalkozni (vagy akár megpróbálni visszaadni a cumit, mert ezt csak a torokfájás miatt hagyta el)

  • Kriszti

    Reply Reply 2019. október 11. péntek

    Kedves Ágnes!

    A fent leírtak az ujjszopásra is vonatkoznak, vagy ott teljesen máshogy kell intézni a dolgot?

    Válaszod előre is köszönöm
    Kriszti

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 11. péntek

      Az ujjszopásnál is ugyanez a fokozatosság az érvényes.

      • Zsóka

        Reply Reply 2019. november 10. vasárnap

        Kedves Ági,
        A segítségedet szeretném kérni.
        Kislányunk most 13 hónapos, és az a nagy dilemmám, hogy le cserélném a cumiját, mert már eléggé elfáradt, de hiába adom neki az újat amint meglátja, meg nyalja és tapasztalja hogy nem a régi megszokott, rögtön elutasítja, vagy ami még durvább öklendezik tőle.
        Mit tegyünk?
        Alváshoz használja csak, de akkor kell neki.
        Hogyan kedveltessük meg vele, vagy hagyjuk el a cumit?
        Köszönöm előre is a választ.
        Zsóka

        • Vida Ágnes

          Reply Reply 2019. november 23. szombat

          Érdemes 2-3 cumit felváltva adni neki folyamatosan, így nem fogja észrevenni, amikor lecserélitek valamelyiket 🙂

  • Edit

    Reply Reply 2019. október 10. csütörtök

    Kedves Ági!

    Koslányom 11 hónapos! Szerencsére nem az a nagy cumizós! Inkább csak alváshoz kéri. Vagyis én adom neki oda, mert így gyorsabban megnyigszik és elalszik. Napközben szinte egyátalán nem cumizik (kivéve nagyon nyűgös napokon). Az lenne a kérdésem, hogy szerinted indokolt-e a cumi elhagyásának? Vajon így elhagyja magától vagy az éjszakairól is le kell majd szoktatnom.
    Köszönöm!

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. október 11. péntek

      Ha csak alváshoz kell és így könnyen elalszik, akkor pusztán ezért nem kell leszoktatni.

  • Dorka

    Reply Reply 2019. október 10. csütörtök

    Szia!
    Van egy 4 éves nagy óvodás kislányom és még cumizuk. Szeretnénk le szoktatni róla. De elég sok mindent ki próbáltunk és nem sikerül. Tanacsltalan lettem.
    E közben érkezik a tesó! .
    Veszek neki is cumit de ha nem muszáj nem adnam oda neki. Erre közölte a kislányom hogy el fogja venni tőle mert váz a tesonak nem kell csak neki kell.

Leave A Response

* Denotes Required Field