A terhességgel együttjár az aggódás, ez teljesen természetes, sokan viszont mesteri szintre fejlesztik ebbéli képességeiket és már-már képesek minden fiziológiai jelről azt gondolni, hogy ettől valami baja lesz a babának. Nézzük végig, mi minden miatt szoktak az anyukák feleslegesen aggódni!

Elöljáróban elmondanám, hogy manapság a rohanó, elfoglalt életünk miatt nem igazán szoktunk magunkra, a belső történéseinkre figyelni. A legtöbb nőnek fogalma sincs róla, hogyan alakul a ciklusa, mikor mit érezhet, ezért szokott gyakran már a fogamzás, a peteérés megfigyelése is gondokba ütközni, nem is szólva arról, amikor azt kellene megállapítanod, hogy vajon most teherbe estél-e vagy sem. Egész egyszerűen nem tudunk befelé figyelni, és amikor ezt elkezdjük, akkor minden jelenség, amit magunkon tapasztalunk furcsának tűnik.

Abban a pillanatban azonban, hogy rájössz, egy baba lakik a pocakodban, elkezdesz befelé figyelni és mivel egy csomó új tünetet tapasztalsz magadon, aggódni kezdesz a baba miatt. Ehhez hozzájárul a látszólagos információbőség is: rengeteg mindent hallasz a terhességről, a kockázatokról és veszélyekről, viszont azt sosem teszik hozzá, hogy pontosan mitől kell tartanod, milyen jelekre kell figyelned és hogy egyébként a legtöbb rendellenességnek és problémának igen kicsi a valószínűsége.

Következzenek hát a félelmek és a hozzájuk kapcsolódó tévhitek:

1. tévhit „Keményedik a pocakom”
Gyakori probléma, hogy az anyuka hall a pocakkeményedésről és azt hiszi, hogy amikor kemény a pocakja, akkor az már gond. Az a helyzet, hogy a baba növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban keményedik meg ideig-óráig a pocak, ezt egész egyszerűen a baba mozgása okozza. A valódi pocakkeményedés tulajdonképpen már igazi méhösszehúzódás (ezért kell rá figyelni) és inkább a derekadban érzed, mint a pocakodon. Ha ilyen derékfájós, erőteljes keményedésből érzel sokat a 2. harmadban, akkor azt mindenképpen említsd meg az orvosodnak.

2. tévhit „Antibiotikumot szedtem”
Az első 6 hétben a babának nem árt semmilyen gyógyszer, ezután pedig minden egyes gyógyszer bevételét meg kell beszélned az orvosoddal. Több olyan betegség van, amit antibiotikummal kell gyógyítani a terhesség alatt is, ilyen esetben azonban a gyógyszer ártalmatlan és nem okoz kárt a babának, amennyiben az orvos utasításait betartod. Sokkal nagyobb kárt okozhat maga a betegség, ha nem kezeled ki.

3. tévhit „Folyásom van”
A terhesség alatt nagyon gyakori az erőteljes folyás, emiatt nem kell aggódnod. A második harmad végefelé, de legkésőbb a harmadik harmadban nagyon erőteljes, színtelen vagy fehér folyás jelentkezhet, ez is normális. Ha a folyás, sárga vagy barna és szaga van, akkor érdemes orvoshoz fordulnod (de kárt ez sem okozhat a babában, ameddig zárt a méhszáj)

4. tévhit „Nincsenek tüneteim”
Az első harmadban sok anyuka megijed, akinek egyáltalán nincsenek a „nagykönyvben” megírt tünetei, vagy elkezdenek alábbhagyni a koraterhességi erőteljes tünetek. Emiatt azonban nem kell aggódni. A 10. hét táján, de legkésőbb a 14. héttel teljesen elmúlnak a koraterhességre jellemző kellemetlenségek és jópár hétig szinte egyáltalán nincs tünete a terhességnek, mert a pocak még nem nő olyan erőteljesen, a baba még nem mozog, ez azonban így van rendjén.

5. tévhit „Furcsa fájdalmaim vannak”
Ahogy a baba nő a pocakban és a hormonháztartás is átalakul különféle szokatlan fájdalmakat tapasztalhatsz magadon, emiatt azonban nem szabad megijedni. Az első harmadban például hetekig menstruációhoz hasonló (kicsit enyhébb) alhasi fájdalmaid lehetnek. A 2. harmadban a baba növekedésével párhuzamosan hol itt, hol ott érezhetsz alhasi fájdalmakat, derékfájást, a 3. harmad jellegzetes fájdalmai pedig: a hólyagon csücsül a baba, a derekad fáj (a pocak mérete miatt), a szeméremcsontod tájékán fáj.

6. tévhit „Nem szabad mozogni az első harmadban”
Ha korábban sportoltál, akkor nyugodtan sportolhatsz az első harmadban is. Ha korábban nem sportoltál, akkor az első harmadban csak kevésbé megterhelő mozgásformákat érdemes végezni (pl. séta, úszás) – ezek az állandó émelygésre is jó hatással lehetnek. A mozgást csak annak kell teljesen abbahagynia, akinek az orvos ezt kifejezetten megtiltotta.

7. tévhit „Jaj, beteg lettem”
Semmi gond. Egy influenza vagy megfázás még nem tesz kárt a babában. Ami veszélyes, az a magas láz, amit hűtőfürdővel vagy gyógyszeresen érdemes lenyomni.

8. tévhit „Megrövidült a méhnyak”
A legtöbb nőnél a 2. harmad végefelé már előfordul, hogy megrövidül a méhnyak (2000 vagy 2100 értéket írnak a kiskönyvbe). Ez egyáltalán nem jelent problémát, ettől még nem fog korábban születni a baba, általában csak a baba nagy súlya okozza, ezért nincs szükség arra, hogy emiatt egész nap feküdnöd kelljen. A probléma az, ha a méhszáj teljesen kinyílik (tehát a leleten 3111, 2111 vagy 1111 szerepel), ilyenkor valóban fekvésre van szükség.

9. tévhit „Nem lett jó az AFP”
Az AFP magas vagy éppen alacsony értéke önmagában nem jelent semmit. Ez a lelet önmagában nem diagnózis értékű, hanem csak utalHAT egyes rendellenességek meglétére. Ha az AFP értéke nem az ideális értékek között alakul, akkor további vizsgálatokra van szükség és ezek alapján mondják ki a rendellenesség valószínűségét az orvosok. Az AFP értéke 0,7 és 2,5 MOM között normális.

10. tévhit „Furcsán mozog a baba”
A baba mozgásában lehetnek változások. Kezdetben csak apró simogatásokat érezhetsz, utána erőteljesebb gyors mozgásokat, a 3. harmad vége felé haladva pedig egyre inkább csak helyezkedik a baba. Az utolsó 8 hétben érdemes figyelned a baba mozgását és feltétlenül orvoshoz fordulnod, amennyiben 24 órán belül nem érzel mozgást vagy csak nagyon enyhe mozgást érzel. A magzatmozgást úgy tudod megfigyelni, hogy lefekszel az oldaladra (vagy a hátadra, mert ettől általában élénk mozgásba kezdenek a babák) és 1 órán keresztül számlálod a mozgásokat. Ha nincs mozgás, akkor sem kell még aggódni, lehet, hogy éppen csak alszik a baba, 1-2 óra múlva próbálkozz megint. Ha viszont 24 órán belül sem sikerül mozgásra bírni a babát, akkor fordulj haladéktalanul orvoshoz.