Őszintén bevallom, hogy az oviban anno nagyon stréber voltam, mert csak én ettem meg a csoportból a spenótot, míg a többiekbe úgy kellett beletukmálni, addig Ágika mindig repetázott belőle 🙂 A gyerekeknek is szívesen adok spenótot, mert egészséges és finom, valamint nagy előnye, hogy már viszonylag hamar 7-8 hónapos kortól adható. Néhány baba receptet szeretnék most ebben a témában is megosztani.
A spenótról nem kell külön reklámozni, hogy nagyon egészséges, azt azonban tudni kell, hogy az alapanyagot jól meg kell választani, mielőtt spenótos étel készítésébe kezdesz. Kétféle lehetőséged van spenót-ügyben: vásárolhatsz friss spenótot vagy mirelit spenótot.
Az a helyzet, hogy a mirelittel jobban jársz, ugyanis ennek (furcsamód, én is fordítva gondoltam volna) kb. 50% a C-vitamin tartalma, míg a friss leveleké csupán 10%.
Fontos tudni, hogy a spenótban nitrát van, ami a meleg hatására nitritté alakul. Éppen ezért ajánlott, hogy a gyerekek csak frissen elkészített spenótot egyenek (mert ők érzékenyek a nitritre), illetve a maradékokat mihamarabb tegyük hűtőszekrénybe.
Úgy őrizheted meg a legtovább a friss spenót vitamintartalmát, ha először fedő alatt párolod, aztán hideg vízzel visszahűtöd és utána készíted el belőle az ételt. Mirelit spenótnál erre nincsen szükség, hiszen az már a legtöbb esetben részben előre feldolgozott.
Hagyományos spenótfőzeléket 10 hónapos kortól adhatunk a kicsinek (rántással vagy zsemlével készítve). A tejbe áztatott zsemlés változatot illetve a tejszínes variációt (ki hogy csinálja) csak 1 éves kor után adjuk a babának (ha nem tejérzékeny)
Spenótfőzelék kicsiknek
(7 hónapos kortól)
2 közepes szem burgonya, egy mirelit spenót fele.
A burgonyát megtisztítjuk és kevés vízben felkockázva puhára főzzük.
A spenótot megpároljuk, majd összekeverjük a burgonyával és pürésítjük.
Ízesíteni lehet kevés sóval, 8 hónapos kortól tehetünk bele fokhagymát is (a kicsik imádják, bár a babaillatuk egy időre elszáll tőle :))
Kevés párolt húst vagy májat is adhatunk hozzá (1 éves korig pürésítve)
9 hónapos kortól főtt tojással adható.
Krémesebbé tehető, ha kevés napraforgó vagy olivaolajjal keverjük a burgonyát és utána tesszük hozzá a spenótot.
Spenót csicseriborsóval
(a család is eheti, 8 hónapos kortól)
1,5 nagy fej vöröshagyma, 1 csomag mirelit spenót, 25 dkg csicseriborsó liszt, só, víz, a családnak: bors, koriander, kurkuma és csípős paprika vagy chili, olaj
Keverjük össze a csicseriborsó lisztet kevés sóval, az apróra vágott hagymával és a spenóttal. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy jól gyúrható massza legyen belőle. Fél óra állás után gyúrjunk néhány kisebb gombócot belőle a babának. A maradék tésztához tegyük hozzá a fűszereket ízlés szerint és ebből is gyúrjunk gombócokat. Forró olajban süssük aranybarnára, papírtörlőn vagy egy szelet kenyéren itassuk le róluk az olajat.
Spenótfelfújt
(9 hónapos kortól, a család is eheti)
1 csomag mirelit spenót, 2 szem tojás, kb. 10 dkg teljes kiőrlésű liszt, ízlés szerint só, bors, fokhagyma
A felolvasztott spenótot keverjük el a két szem tojással és annyi liszttel, hogy nyúlós tésztát kapjunk. Ízesítsük ízlés szerint sóval, borssal, fokhagymával. Kikent kőedényben (vagy sütőpapíron) 200 fokon 20 percig süssük.
A tetejére sajtot is reszelhetünk vagy akár a tésztájába is keverhetjük a reszelt sajtot (ínyencek akár parmezánt is)
Kis kockákra vágva a baba maga is fel tudja csipegetni, uzsonnára, vacsorára ideális étel.
A családnak köretként is adhatjuk húsok, halak mellé.
Kölesgolyócskák spenóttal
(8 hónapos kortól, a család is eheti)
20 dkg köles, 1 csomag mirelit spenót, 2 evőkanál tejszín, 10 dkg reszelt sajt, 2 gerezd fokhagyma, kevés margarin
ízlés szerint só, bors
A kölest bő, enyhén sós vízben puhára főzzük. A fokhagymát megtisztítjuk, fokhagymanyomón áttörjük, a margarinon megfuttatjuk és hozzákeverjük a megolvasztott spenótot és a tejszínt. Jól elkeverjük majd hozzáadjuk a sajtot és a kölest. Ha az egész összeállt kicsi golyókat formázunk belőle és úgy tálaljuk. A család köretként kaphatja, a baba számára pedig laktató uzsonna vagy vacsora lehet (vagy akár ebéd is)
A Nagy Babaszakácskönyvet letöltötted már? Ha nem, akkor katt ide!
3 Comments
olaszhon
2009. április 11. szombatsziasztok,
letoltottem a nagy babaszakacskonyvet, a lanyom meg csak 2 honapos, szoval egyenlore meg csak olvasgatom… feltunt viszont, hogy itt Olaszorszagban mindenki azt mondja, hogy NE TURMIXOLJUNK mert akkor tul sok levego kerul az etelbe, a szakacskonyv viszont ezt ajanlja… mit gondoltok errol?
Válasz: Erről még sosem hallottam sehol, hogy levegő kerülne az ételbe… elég hihetetlennek tűnik.
Lakótárs
2008. december 19. péntekHát én nem tudom, honnan ez az adat a friss, illetve a mirelit spenót C-vitamin-tartalmáról, de az biztos, hogy teljesen téves. Gondolom a százalékos arány a javasolt napi beviteli értékre (az RDA-ra) vonatkozik. 100 gramm friss spenót a FELNŐTT ember C-vitamin RDA-jának (60 mg) nagyjából 50%-át, kb. 28-30 mg C-vitamint tartalmaz. A csecsemők RDA-ja ennél természetesen kisebb, kb. 40 mg, tehát száz gramm friss spenótban a kisgyerekeknek ajánlott napi C-vitamin-mennyiség 70-75%-a megvan. A gyorsfagyasztott spenót vitamintartalma ennél általában jóval alacsonyabb. A keves élemiszeripari cégek persze azt mondják, hogy a mirelit spenót vitamintartalma magasabb, mint a frissé, de ez valószínűleg amiatt van, hogy a mirelit spenótot általában előfőzik fagyasztás előtt, így víztartalmának nagy részét elveszti (aki párolt már spenótot, tudja, miről beszélek, a hatalmas kas parajlevél öklömnyi csoffadt csomóvá töpped a serpenyőben), tehát 100 gramm mirelit spenótot jóval nagyobb mennyiségű frissből állítanak elő.
A gyorfagyasztott spenót (és bármi) SOSEM jobb, mint a friss. Egyrészt a mirelit – mint Te is írod – gyakran előkezeltet is jelent, tehát a zöldséget előfőzik és csak ezután fagyasztják le. (Ebben azonban semmi jó nincs.) Másrészt teljesen ellenőrizhetetlen, honnan származik, hogyan termesztették, milyen körülmények között tárolták stb. Mindezeket a piacon, az őstermelőtől (piacon általában ők árulnak spenótot) egy pillanat alatt kiderítheted. Pontosan megtudhatod, hogy fóliasátras-e (ilyentájt általában az van) vagy szabadföldi, milyen területről való, milyen vegyszerekkel kezelték és így tovább. Mindezekről a mirelit áru mélyen hallgat.
A másik nagyon fontos dolog, hogy a spenóttal, bármilyen csodás zöldség, igencsak csínján kell bánni. Ugyanis – az általad is említett nitráttartalom mellett – nagyon magas az oxálsav- (pontosabban oxalát-)tartalma. Az oxálsav nagy mennyiségben brutális hatású méreg, ugyanis megköti a szervezetben lévő kalciumionokat, és ez súlyos esetben a keringés összeomlásához vezethet (persze ehhez több kiló spenótot kell egyszerre megenni). Azonban ha túl gyakran adunk a gyereknek spenótot, az felgyorsítja a vese- és húgykőképződést. Ezért nagyon fontos tanács, hogy heti egy alkalomnál többször ne nagyon kapjon a gyerek parajt.
Azt nem is értem, hogy miért kellene fedő alatt párolni, amikor 2-3 perc alatt kész, szinte még idő sincs rárakni a fedőt. A friss spenót alá még víz sem kell, legfeljebb 1-2 csepp olivaolaj. És ha már itt tartunk: alapszabály, hogy a krumplit egyben, héjában érdemes főzni (főleg, ha püré lesz belőle), mert felkockázva szinte teljesen elveszti ásványianyag- és vitamintartalmát.
Azt már szóba sem hozom, hogy 9-10 hónapos gyereknek lisztet, búzalisztes péksüteményt, 8 hónapos gyereknek tejszínt adni finoman szólva is kockázatos.
[…] hívta fel a figyelmemet arra, hogy vajon milyen kortól lehet adni a babának tejszínt. Én a spenótos cikkemben azt írtam, hogy a tejszínes változatot csak 1 éves kortól adjuk spenótfőzelékből és a […]