Bármit megteszek csak CSEND legyen

Sok anyuka bármire hajlandó, csak hogy csend legyen. ne sírjon a baba. De vajon tényleg ez-e a fő cél? Milyen későbbi problémákhoz vezet ez a hozzáállás?

Mostanában nagyon sok első gyermekes anyuka keres meg egészen kicsi 1-6 hetes babákkal. A gond általában ugyanaz: a baba sír, ők pedig minden cselt bevetnek, amitől csak abbahagyhatja. Persze ez ahhoz vezet, hogy egy sor furcsa és kényelmetlen szokást vesz fel a baba: csak kézben alszik, csak akkor nem sír, ha járkálnak vele, vagy ha a ventillátor megy a szobában. Ezek a “szokások” a legtöbbször úgy születnek, hogy a baba sír, az anyuka kétségbeesésében mindent kipróbál, aztán valami beválik és akkor azt a módszert újra meg újra beveti, amikor a baba sír. A baba pedig hozzászokik.

Tovább ronthat a helyzeten, ha az embernek kellemetlenkedő szomszédjai vannak, akik megkérdezik, mi a baja a babának, hogy folyton sír (vagy ha csak szimplán az anyuka el akarja kerülni az ilyen helyzeteket).

Van egy alapvető emberi ösztön (nem anyai, hanem a férfiakban is megvan ez!), ami azt diktálja, hogy ha sír a baba, akkor vígasztaljuk meg. Kivétel nélkül minden ember felkapja a fejét a csecsemő sírására, mert ez van belénk kódolva. Ezért zavarja jobban a szomszédokat a sírás, mint a dübörgő rockzene, mert a gyereksírás azonnali cselekvésre ösztönöz: azonnal rohanni szeretnénk segíteni a kicsin.

Azonban a sírás kommunikáció is egyben: a baba valamit közölni szeretne általa. “Éhes vagyok. Álmos vagyok. Unatkozom. Fázom. Fáj a hasam.” Vannak olyan ingerek, amiknek a hatására a kicsi abbahagyja a sírást, mert az inger felkelti a figyelmét (ez pl. lehet valamilyen zene), a másik az, ha felvesszük. Ez utóbbi egy nagy csapda. Ha ugyanis felveszed, ő azt várja, hogy most segíteni fogsz neki, a felvétel csak a megoldáshoz vezető út. Tehát nem azért nyugszik meg, mert felveszed, hanem azért, mert ilyenkor várja a megoldást. Abbahagyja ugyan a sírást, de attól még éhes marad.

A baba természetétől függ, mikor szól megint, hogy “még mindig nem segítettél nekem, továbbra is éhes vagyok”, néhány babánál már percek múltán kiborul a bili, van, aki kézben étlen-szomjan is elvan órákig, annyira élvezi.

A gond az, hogy ha folyamatosan mást kap, mint amiért sír. Ő sír, mert unatkozik, te meg azonnal viszed lefeküdni, mert azt hiszed álmos (ennek általában órákig tartó altatás vagy túl rövid alvás a vége). Ő sír, mert éhes, te meg szórakoztatni kezded, mert azt hiszed unatkozik stb. Ilyenkor ugyanis elhallgat ugyan, de közben mégiscsak elégedetlen marad, nem segítettél neki a problémája megoldásában – ezzel gyakorlatilag megtanulja, hogy itt neki nem segítenek, magára van hagyva, hasonlóképpen, mintha sírni hagynád, tanult tehetetlenség alakul ki.

Lehetnek olyan helyzetek, amikor tényleg csak testközelségre vágyik. Ez egészen kicsiknél szokott előfordulni az első 6-8 hétben, illetve hasfájás esetén is sokat segíthet a testközelség, de érdemes ezt nem úgy megoldani, hogy állandóan kézben cipeled a kicsit, inkább vegyetek (varrjatok) egy hordozókendőt.

Becsapósak azok a helyzetek, amikor nem is sír igazán a kicsi. Ilyen a dackorszakban fordulhat elő (10-12 hónapos kor után), amikor a totyogó elkezd hisztizni, vagy elégedetlenkedni bizonyos helyzetekben (pl. nem akar aludni, nem megy neki valamilyen mozdulat) és ezt te sírásnak értelmezed, holott itt már rég nem arról van szó, hogy a baba segítséget kér, hanem esetleg csak tiltakozik egy már meglevő szokás megváltoztatása ellen (pl. altatási szokások), illetve az akaratát próbálgatja (pl. nem akar a megszokott időben vagy módon elaludni).

Miért sír a baba? Megtanulhatsz-e az ő “nyelvén” beszélni, vagy várnod kell egymás teljes megértésére addig, amíg meg nem tanul beszélni? Katt ide a válaszért! >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

10 Comments

  • Fejéné Balog Erika

    2010. június 18. péntek

    Az Én kisfiam 11 hónapos és mióta este nem cicin altatom nem akar elaludni sír, hisztizik, pedig majd leragad a szeme. Most babakocsiban ringatom el, de mi lesz télen? Hiába éneklek mesélek ott lök az ágy mellett, de semmi eredmény. Egy ideje hajnali 4 órakor felébred kicist szopizik és utána nem alszik vissza csak pár órval később közben azért a tápszerét megissza.Miért nem alszik vissza és miért olyan keserves az altatás?

    Válasz: Ne ringasd el babakocsiban. Ebben a korban leggyakrabban 3 ok miatt kelnek fel a babák:

    1. Fogzás: amíg nem törik át 6 foga (két metsző alul és 4 felül), addig általában ez problémát szokott okozni, mert feszítik az ínyt.

    2. Mozgásfejlődés: ez több fronton támad, egyrészt az idegrendszer állandó fejlődésben van miatta és ez okoz éjszakai felriadásokat, másrészt az izomzat fejlődik, és gyakran a kicsi a saját izomrángásaira, illetve a mozgására ébred fel (kvázi álmában is “gyakorol”).

    3. A szeparációs szorongás, ami 8 hónapos kor körül kezdődik, a kicsi rájön, hogy anya és ő nem egy személy és felismeri, hogy anya nincs mindig ott, ezért, amikor felriad, akkor anyát hívja, keresi.

    Ehhez hozzájön még az, hogy a gyerkőc megtanulja, hogy amikor éjjel felriad (a fenti 3 ok valamelyike miatt), akkor segítséget kap a visszaalváshoz.

    Mindig azt szoktam tanácsolni, hogy első lépésként szüntessük meg azokat az okokat, amik miatt a baba éjjel felkel. Ha a fogzás jeleit tapasztalod (nyálzik, kezét, játékait rágja), akkor mindenképpen kapjon fogzásra való homeopátiás alkati szert (tehát nem valamilyen homeopátiás szert, hanem az ő tüneteinek és természetének, alkatának megfelelőt – ezekről részletesebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találhatsz). Ha sokat mocorog éjjel, elmászik az ágyában stb. akkor megpróbálhatod, hogy éjjel hálózsákban altatod. Anyahiány ellen pedig segíthet egy kispárna vagy ruhadarab (póló), amit a tiéd és amit odaadsz neki az ágyban, de erre szolgálhat az alvósállatka is.

    Ha ezen a téren már mindent megtettél, akkor következhet, hogy megtanítod egyedül elaludni, illetve, ha felébredt, visszaaludni. Erre az a módszer, hogy amikor este leteszed, akkor kicsit megdédelgeted, annyira, hogy ellazuljon, de nem altatod el teljesen. Ha már félig alszik, akkor leteszed a kiságyba, ha sír, kiveszed, megnyugtatod, ha ellazult, megint visszateszed és így tovább, amíg el nem alszik.
    Ha éjjel felkel, ugyanez a teendő.És a nappali alvásoknál is így kell csinálni. Az elején még nehezen fog menni, akár 1-1,5 óra is eltelhet, amíg el nem alszik, de napról napra jobb lesz.

    Sírni semmiképpen se hagyd órákig, de próbáld kifigyelni a határmezsgyét a segítségkérés és a hiszti között (ebben a korban már előfordulhat).

    Az is be szokott válni, ha pár napig este Apa fekteti és ő kel fel hozzá éjjel (tudom, nehéz megoldani), de 1-2 nap alatt teljes változást szokott hozni ez a módszer, ha következetesen alkalmazzátok.

  • Timcsó

    2010. március 24. szerda

    Kedves Ági!

    KIsfiam most 14 hónapos, és egészen pici kora óta, ha nyűgös volt, vagy csak unatkozott az autóban az úton, a babakocsiban, akkor elkezdtem neki verselni, mondókázni, énekelni.Ez be is vált, mert azonnal abbahagyta és jól elszórakozoztt.Most azonban ez “visszaüt”, ugyanis egy percig nincs el egyedül, állandóan szórakoztatnom kell a mai napig, mert különben jön a nyafi, feszíti magát, majd hisztizik amikor már totál únja magát.Nem tudja magát feltalálni a lakásban sem, (pedig míg főzök, szétszedhetné a konyhát:-), de ő csak ül, és engem néz, vagy belémcsimpaszkodik.Ha beleteszem a járókában, mást sem hallok, csak anya, anya, anya…
    Olyan, mintha függne tőlem.Ő az első, és úgy tűnik egyetlen gyermekünk (orvosi okokból), ezért is szerettem volna minél több isőt tölteni és foglalkozni vele.Most pedig mindent megtennék, hogy önállóbb és talpraesettebb, kiegyensúlyozottabb gyerek legyen.Kérlek segíts!
    Köszönettel:Timcsó

    Válasz:Nem az a gond, hogy nem önálló, hanem az, hogy most abban a korban van, amikor nagyon anyás. Egyszerre szeretne elszakadni tőled és független is lenni és ez megijeszti. Pár hét és elmúlik, addig türelem. Itt a jó idő, elkezdi felfedezni a világot és máris megfeledkezik majd rólad.

  • Kata

    2009. december 31. csütörtök

    Szia Ági!

    9 hónapos a kisfiam, 6 hónapos kora óta dolgozom, a nagymamákkal van napközben. Reggel és este 1-másfél órát van még alkalmam kb. vele foglalkozni hétközben (7-kor kel, este fél 8-ra már alszik. Most az ünnepek alatt sokkal többet sírt nekem, mint eddig, és anyu megijesztett, hogy ez azért van, mert bár jól megvan velük, de most érzi, hogy nem vagyok vele folyton, és így fejezi ki. És hogy próbáljak meg nagyon sokat vele foglalkozni. Így viszont ha otthon vagyok, hétvégén, le sem száll rólam, a mással teljesen jól ellevő kisfiam ha ott vagyok szinte mindig csak nyöszörög valami miatt. Azt persze tudom, mikor éhes, szomjas, álmos, fáradt, unatkozik, de nekem a sírás nagy része csak figyelemfelkeltésnek hangzik (és nem is bírom jól, ha sír, a túlhajtottság miatt…) Éjjel alszik ugyanúgy, mint máskor, az nem borult fel a munka miatt. Szerinted ez összefügg? Vagy életkori sajátosság, szeparációs szorongás? Mit tehetek ellene?
    Válaszodat előre is köszönöm:
    Kata

    Válasz: Az ünnepek alatt sok minden megváltozik, ez megzavarja nem csak a babákat, a kisgyerekeket is, hiszen a megszokott napirend is felborul. Ha visszatérnek a “szürke” hétköznapok visszaáll majd minden a rendes kerékvágásba.

  • vikianya

    2009. december 29. kedd

    Szia Ági!

    Az én gondom az, hogy minden gondot cicivel akarok megoldani. Hiába lakott jól a kicsi (2 hetes), rövid idő után már azt jelzi, hogy cicizni szeretne, pedig egészen biztos vagyok benne, hogy már nem lehet éhes. De cumit nem akarok neki adni. Ez így rendben van?

    Válasz: 2 hetesen még minden normális. A baba ilyenkor még minden probléma megoldására cicit kér akár éhes, akár álmos, akár a hasa fáj, ezért most még teljesen normális igénye az igény szerinti szoptatás. 6 hetes korig általában kialakul valamiféle napirend, és te is kiismered már, mikor éhes és mikor álmos.

  • vasszáz

    2009. november 18. szerda

    Azért ebben a cikkben nem kevés az ellentmondás. Már megbocsáss, de ha egy baba sír, mert éhes, akkor nem fogja abbahagyni attól a sírást, mert felveszem.
    Abban pedig semmi rendkívüli nincs, hogy egy baba csak kézben van el, ez azt jelenti, hogy teljesen úgy működik, mint egy átlag normális gyerek. Ahogy múlnak a hónapok úgyis egyre kevésbé igényli, hogy ölben legyen. Persze, ez a folyamat nem lineáris, inkább hullámzó, és nem is azt írom, hogy minden gyerek csak így érzi jól magát.
    Őszintén szólva, nagyon károsnak találom az olyan kijelentéseket, hogy “Az a gond, ha CSAK kézben van el”, mert sok édesanyában kelti azt az érzetet, hogy valamit nagyon elszúrt, mert a gyereke nem akar úgy működni, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Pedig az ember nem nagykönyv szerint működik.
    Ha egy egyéves nem akar, csak kézben ellenni, persze, ott már más oka is lehet, de ez már más tészta.

    Válasz: Elég sok babát láttam már, aki azonnal csendbenmaradt, amikor felvették, függetlenül attól, mi volt a baja. Ilyenkor ugyanis azt várja, hogy majd történni fog valami, hiszen már az első néhány hétben megtanulja, hogy ha felveszik, utána mindig segítenek is neki – tehát a felvétel az már önmagában lecsendesíti (ez feltétles reflex). A “csak kézben van el” nem az én mondatom, nekem szokták írni az anyukák, ez a blog az ő kérdéseikre adott válaszokból áll össze.

  • Zsuzsi88

    2009. október 24. szombat

    Szia!!

    Az én kisfiam 6 hetes, és nem tud egyedül elaludni…akkor is csak úgy, ha cicin van. Szinte egész nap az ölemben van.

    Mit tegyek??,

    Válasz:A megoldás a napirendben keresendő. Az újszülöttek többsége az első pár hétben csak eszik és alszik, de 3-6 hetes korban a többség elkezd kevesebbet aludni, és ilyenkor a szülők nem tudják, mitévők legyenek. Az ébrenléti idő egyre hosszabb lesz – ez természetes. 1 hónaposan 1-1,5 órát van fent két alvás között a baba ébren és mivel 3 óránként eszik, két evés között általában 1-1,5 órát alszik. Ha csak fél órát alszik az azért van, mert nem magától aludt el, hanem elaltattátok, illetve gyakori hiba, hogy evés után elalszik a baba azonnal, lefektetik, aztán 20-30 perc múlva a saját emésztése ébreszti fel. A szopizás ugyanis kiváltja a kicsiből az emésztési ingert is.

    Ebben a korban a babák alvás után kb. 1,5-2 órát tudnak egyhuzamban ébren lenni. Próbáld meg, hogy szopi után ezentúl alaposan büfizteted (10 perc legalább), aztán tisztába teszed és leteszed hanyattfekve nézelődni, ha már kezdi unni, szórakoztasd egy kicsit, játszál vele. Ne tedd le aludni az álmosság első jeleire. Ha már nagyon álmos (kb. 2 óra ébrenlét után), tedd le (hason) a kiságyba, adjál neki cumit az elalváshoz, de ne altasd el, hagyd hogy magától aludjon el. Így a következő etetésig biztosan aludni fog.
    Amíg elalszik, mellette lehetsz, simogathatod a hátát, ha nagyon sír, ez is megnyugtatja majd.

    A babának kb. 20 perc kell az elalváshoz, valószínűleg nálatok az a baj, hogy néhány perc után ő elbóbiskol, de ilyenkor még a zajokra, mozgásra könnyen felriad és akkor kezdődik megint a 20 perc előlről. Kb. 20 perc után viszont már nem riad fel, mert akkor már mélyen alszik, ezt kéne kivárni.

  • Zsófi

    2009. október 16. péntek

    Az én kislányom közel három és fél hónapos és engem inkább az aggaszt, nem érzi-e úgy, hogy cserbenhagyom, ha hagyom sírni. Egy hónaposan még sokat aludt, két hónaposan egész sokat elvolt a méhecskés mobil és a hintáján előtte lévő pacik nézegetésével, így részletekben ugyan, de el tudtam végezni a házimunkát. Most viszont megindult a fogzás, és vannak napok, mikor valóban szinte csak kézben van el sírás nélkül. Persze, hogy fontosabb a gyerek, mint az otthoni teendők, de vannak akut elintéznivalók, és érzem, hogy a felhalmozódó feladatok miatt egyre feszültebb vagyok, ami nyilván a kettőnk kapcsolatára is kihat. Persze, ha teszem a dolgom és ő közben bömböl, az ugyanúgy frusztrál. Lehet, hogy ilyenkor csak egy plusz segítő kéz a megoldás?

    Válasz: Semmiképpen nem szabad sírni hagyni, ha egy 3 hónapos sír, annak oka van. Több dolgot is tehetsz a megoldás érdekében:
    1) Ha fogzik, akkor miért nem kap homeopátiás szereket? Nem olyanokat, amiket mások tanácsoltak, mert ezek többnyire nem szoktak beválni, hanem alkati homeopátiás szert, olyat, ami őhozzá a leginkább illik. Ezekről itt találsz bővebb leírást: http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf

    2) Miért sír? Ebben a korban gyakori, hogy szimplán unatkozik a baba, ilyenkor azonban csak nyűgös, nem pedig bömböl. Ha ez a helyzet, akkor változatosabb elfoglaltságra van szüksége. Ne a kiságyba tedd le játszani, hanem kapjon járókát, babatornászót, életkorának megfelelő játékokat. De az nem elég, ha csak leteszed és elvárod, hogy hosszan elfoglalja magát ezekkel: ebben a korban kb. 5-10 percet vannak el magukban, utána megunják a játékot, ilyenkor új játékot kell neki adni, vagy átvinni egy másik szobába. 15-20 percenként te is leülhetsz hozzá, játszhattok együtt. Ha már nagyon nincs el egyedül, akkor tedd hordozóba és vidd magaddal a házimunkához, közben beszélgess vele, szórakoztasd, énekelj neki. Nem kell sok játék, inkább a tárgyak változatossága fontos, ebben a korban remekül el tudnak nézegetni egy habverőt vagy egy tizes csomag papírzsebkendőt is, ha a kezébe adod.

  • Barna Nóra

    2009. október 15. csütörtök

    Szia!

    De azt honnan fogom tudni hogy az adott pillanatban éppen miért sír?
    Ha nem tudom, hogyan döntsem el mit kéne tennem?

    Köszönöm
    Nóri

    Válasz: Ezt meg kell tanulnod, ki kell figyelned, hogy a te babádnál melyik mit jelent. Erről szól a Babastart Tanfolyam anyaga is, amiben le vannak írva a különféle sírásfajták, de ez a bejegyzés is segíthet.

  • ircsó

    2009. október 12. hétfő

    Szia Ági!

    Miért gond, ha sokat van kézben a baba? Ezzel mit rontunk el?

    Köszi

    ircsó

    Válasz: Önmagában nem gond, ha sokat van kézben. Az a gond, ha CSAK kézben van el.