A baba legfontosabb kommunikációs eszköze kezdetben a sírás. Sírással jelzi, ha éhes, ha álmos, ha fáj valamije, ha rossz kedve van. Ilyenkor nincs más dolgunk, mint válaszolni az ő igényeire, megetetni, megvigasztalni, letenni aludni… De mi van, ha nem tudod megnyugtatni? Ha fogalmad sincs miért sír? És vajon meddig tart a sírás és mikortól kezdődik a hiszti?
Mi anyukák szeretnénk biztosra menni, amikor sírásról van szó: ha sír, akkor megnyugtatni mihamarabb. Gyakran látom, hogy az anyukák a „sírás ellen” jól bevált módszereket (biztos, ami biztos) megtartják későbbre is. Így születnek olyan kreatív megoldások, mint a csak a porszívó hangjára elalvó baba – egyszer bevált, miért ne alkalmaznánk legközelebb is? 🙂
Nagyon fontos, hogy a baba kezdetben csak sírással kommunikál, de már 4-6 hetes korban elkezd másként sírni – és eddigre mi is ki tudjuk figyelni, mikor mit szeretne. Sok anyukánál tapasztalom, hogy nem tudja tartani a lépést a baba változásaival, növekedésével és még a fél éves babára is úgy tekint, mint a 4 hetesre. Pedig már akár egy 4 hetes baba is egyértelműen közli, ha unatkozik, ilyenkor nem sír olyan szívszaggatóan, inkább csak nyafog. Meg kell tanulnunk már egészen kicsi korban odafigyelni arra, mit mond a baba. Nem rutinból reagálni, nem csak arra menni, hogy mindenáron elhallgattassuk, hanem megérteni, mit szeretne és abban segíteni neki, amiben a segítségünket kéri.
Sok későbbi rossz szokástól és fáradtságtól kíméli meg magát az az anyuka, aki az első naptól kezdve odafigyel arra mit akar mondani a baba és mások tanácsai helyett („biztos éhes”, „nem aludt eleget”, „nincs elég tejed” stb.) inkább a babára hallgat.
Fél éves kor után szokott csak igazán nagy galibákat okozni ez a sírás-dolog. Ilyenkor a baba már egyre kevesebbet sír, ha viszont igen, annak oka van. Csakhogy a kis huncut egyre tudatosabban használja a sírást, mint jelzést, és alig néhány hónap alatt babából totyogóvá válik, s megkezdődik a dackorszak. Fél évesen már nemcsak azért sírhat a baba, mert éhes, vagy fáj valamije, hanem például azért, mert valami nem a megszokott módon történik.
Ő ugyanis ragaszkodik a dolgok megszokott módjához és sorrendjéhez és ha valami változás van, azt bizony nehezen viseli. Ha korábban nem szokta meg, nehezen viseli a környezetváltozást (nyaralás, költözés, utazás), a napirendi szokások megváltozását („szaladjunk el délután a nagymamához, majd alszik útközben”) és az alvási szokások megváltozását („mostantól nincs cici éjszaka”), sőt még azért is nyűgös lehet, ha mondjuk apa később jön haza este, mint ahogy azt megszokta.
Nehéz időszak ez az anyukák számára, hiszen a baba sokat sír látszólag ok nélkül, és a korábbi sírás elleni trükkök nem válnak már be. Ilyenkor persze a baba többet sír, néha már hisztizik is, az anyukának pedig lelkiismeretfurdalása van, mert sír.
Szeretnék mindenkit megnyugtatni, aki nehezen viseli a babasírást és úgy érzi, ő mindent megtett, a baba mégis sír, hogy nem igaz a tézis, mely szerint, ha sírni hagyjuk a babát, azzal lelki törést okozunk neki. Egészen más az a helyzet, amikor a baba sír, és tudnék segíteni rajta (mondjuk megetetem) és az, amikor sír, de a segítségem nem válik be (nem nyugszik meg).
Ha egy néhány hetes baba éhes és nem kap enni, abból valóban azt tanulja meg, hogy az ő igényei nem számítanak.
Fél éves kor után azonban megváltoznak a szabályok. Lehet, hogy ott ülsz órákat az ágya mellett és ha a fejed tetejére állsz, akkor is sír – ez nagyon kellemetlen helyzet, mégsem szabad, hogy lelkiismeretfurdalásod legyen miatta, hiszen te mindent megtettél. Ha 1-1 alkalommal véletlenül nem rohan hozzá senki azonnal, amikor sírni kezd, akkor sem fog összedőlni a világ.
Ismerek olyan családot, ahol elhatározták, márpedig náluk nem fog sírni a gyerek soha. Az első gyereknél még sikerült is megoldaniuk, a kislány szinte mindig kézben volt, szerencsére jó nagy a család, így mindig volt, aki dajkálja. A második gyerkőcnél azonban ez már nehezebben ment, hiszen ottvolt a még totyogó első is – egész egyszerűen több gyereknél már nem lehet megoldani az állandó tutujgatást, ha éppen rosszkedvű a baba. Ha megkérdezel többgyermekes anyukákat, akkor elmondják, hogy 2-3 gyereknél már egész egyszerűen logisztikai kérdés a gyerekek ellátása és nincs idő azon filózni, hogy vajon most azért nem alszik, mert a foga jön vagy talán frontérzékeny? Ilyenkor néha bizony 1-2 percig sír a kicsi, amíg a nagynak segítesz a bilibe kakilni, és néhány percet talán hisztizik a nagy, amíg a kicsi befejezi a szopizást – de ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy felnőve lelkileg sérült ember lesz belőlük.
Nem szabad, hogy a baba sírásának mennyisége mérce legyen. Nincs olyan mérce, ami azt mondja, hogy amelyik baba keveset sír, annak jó szülei vannak, amelyik sokat, annak rossz szülei. Mi anyukák azonban hajlamosak vagyunk mindezt maximalistán kezelni és minden eszközzel megakadályozni, hogy ne sírjon a kicsi, mert akkor jó anyának érezzük magunkat. De ez nem így van. Jó anya attól leszel, hogy odafigyelsz a kicsi jelzéseire és rugalmasan tudod követni az életkori változásait: ahelyett, hogy mások gyerekeire és (nem mindig építő jellegű) tanácsaira figyelnél inkább azt nézed, mit szeretne közölni veled a baba és arra mi a megoldás, miben tudsz neki segítséget nyújtani. Ha így teszel, annak nagyobb korban is meglesz majd az eredménye: amikor az óvodai élményeiről vagy az első szerelméről kell majd beszélgetnetek egymással, akkor is őszintén megosztja majd veled a gondolatait, mert azt tanítottad meg neki kezdettől, hogy te figyelsz arra, amit mond.
Vajon miért sír a babád, mit szeretne mondani? Katt ide a megoldáshoz! >>
32 Comments
Finta Adrienn
2011. április 26. keddkisfiam 3 hetes és nagyon sokat sír.Gyakran bántja a szélgörcs,de ha minden rendben van akkor is sír. Mitől van ez? Lehet hogy valamije fáj??? Vigyem orvoshoz? köszönöm
Vida Agi
2011. május 07. szombatEnnek sokféle oka lehet:
1. Hasfájás Evés közben vagy után gyakran fáj a baba hasa, mert ilyenkor indul be az emésztés, próbál kakilni, de ez nehezen megy neki. Segíthet, ha a két térdét a pocakjához felhúzva lassan kifelé körözteted.
2. Álmos Ebben a korban max. 30-40 percet tudnak éberen eltölteni a babák, utána nagyon elálmosodnak, ettől lehet nyűgösebb. Ilyenkor dédelgesd meg és fektesd le az ágyába aludni.
3. Éhes Mivel még nagyon pici igény szerint kell etetni, annyit szopizzon, amennyit csak akar és akkor, amikor kéri, akár 1 órát is hagyni kell szopizni, hogy tényleg jóllakjon.
4. Nem érzi magát biztonságban 3 hetesen még ijesztő lehet a baba számára, ha nagy szabad teret érez maga körül, vannak babák, akiket csak a testközelség vagy a szűkebb helyek nyugtatnak meg (pl. bölcső, mózeskosár, hordozó), a kiságyban vagy járókában nem érzik jól magukat.
Anika
2011. április 03. vasárnapKedves Ági!
Kislányom 9 hónapos, és az alvásaival vannak gondok. 6-7 hónapos koráig az esti alvások teljesen rendben voltak, pár hetesen már átaludta az éjszakát, és a mai napig este nem kér szopit. A nappali 2 altatás egy ideje katasztrofális. Nagy sírások, ordítások árán megtanítottam magától elaludni. Viszont volt, hogy egy hétig borult a napirendünk, hol kocsiban aludt, hol babakocsiban, hol anyukám ölében (az én ölemben sosem alszik el), hol cicin alszik el, amikor már nem bírom az ordítást, és lassan én is sírok vele együtt.
Kb. azóta van ez így, amióta olvastam, hogy ha tartósan sír a baba, megemelkedik ha jól rémlik a kortizol szintje, ami kársíthatja a baba agyát. Van ennek valóságalapja?
Szerintem azóta „rontom el”, és inkább cici, vagy babakocsi, minthogy sírjon. Sajnos a felvesz letesz nálunk sosem jött be, ugyanis ha rázendít, akkor nem segít, ha felveszem, ha ringatom, ölben utál lenni, az se segít, ha lefekszem mellé, az sem, ha lerakom a földre még játszani, mert ordít, csak a cici vagy a babakocsi.
Egyébként annyira nyugodt vidám, jól evő, jól szopizó, jó mozgásfejlődésű a babánk, nem értem, hogy ronthattuk így el. Este egyébként ha felébredt, mindig vissza tudtuk altatni 1 perc alatt, sajnos 2 napja már ez sem működik, mert ordít, ilyenkor odaveszem magunkhoz, cici, elalszik, és visszateszem az ágyába.
Kérlek segíts, mert nem tudom, hogy mennyit ártok azzal, hogy ennyit ordít… (Ja, akkor teszem le, amikor már látom, hogy álmos, kb 3-4 órával az előző alvása előtt).
Nagyon köszönöm!
Üdv,
Anika
Vida Agi
2011. április 19. keddVannak olyan babák, akik nem szeretik a kézben altatást, hanem azt szeretik, ha nyugton hagyják őket. Persze most tiltakozik, ha nem cicin akarod altatni, mert ezt szokta meg.
Amit tehetsz:
1. ha egyébként cicin szépen és gyorsan elalszik, utána le lehet tenni az ágyába, akkor nyugodtan altasd cicin, később, amikor majd kevesebb alvás lesz, szépen elhagyja majd magától.
2. ha viszont nagyon nem szeretnéd cicin altatni, akkor tedd le kis dédelgetés után a kiságyába, simogasd meg és menj ki. Ne aggódj, ettől nem fog károsodni az agya, ez városi legenda csak.
Berni
2011. március 11. péntekKedves Ági!
Kislányom Alíz 4 hónapos.A problémám a következö:reggel 8 óra körül ébred és délig egyfolytában fent van,nem tudom magára hagyni mert akkor sír.Egész nap ott kell lennem mellette,beszélnem,játszanom kell vele.Már teljesen kivagyok hajnalban kelek főzni stb..Két percig nem vagyok ott már sír,pár perc után már nagyon keservesen.nagyon örülnék valami hasznos tanácsnak.
Vida Agi
2011. március 13. vasárnapEzt egyszerűen meg tudod oldani: ne vedd fel. Nem az a baja ugyanis, hogy kézben akar lenni, hanem hogy az eddigi tevékenységei már untatják, már programra vágyik, unatkozik. Bevált módszer, hogy a lakás minden helyiségében legyen neki egy játszósarka és mindegyiknél legyen el 10-10 percet, ha megunja vidd át máshova. Házimunkánál hordozóban vidd magaddal, beszélgess vele, adj játékokat, tárgyakat a kezébe. Max. 10 percet szoktak ebben a korban kibírni egy helyben, utána elunják. Váltogasd a 10 perc önálló játékot és a 10 perc közös játékot, vond be őt is a „házimunkába”, mutasd meg neki mit főzöl, mit csinálsz éppen, mesélj róla. Mivel már 4 hónapos, kaphat etetőszéket is, amiben döntve lehet „ülni” (van olyan, ami 3 hónapos kortól használható, mert ügy tud benne „ülni” a kicsi, mint egy hordozóban), ebbe is teheted a hordozó helyett, mert itt magasabban van és többet lát.
Anita
2011. március 02. szerdaKedves Ági!
Már 1 hete sajnos a kislányom,aki most lesz 4 hónapos,borzasztóan sír egy nap min. 1szer,de előfordult már napi 3 alkalom is.Tápszeres baba,etetni sem tudom emiatt.ha evés közben büfiztetem,utána nem akar enni,cumit kilöki,vagy épp amint hozzáér a szájához,el is kezdi a sírást.megfeszíti az egész testét,szó szerint,minhta kifordulna,feje félig oldalt de felfelé,és közben rúgja magát.Szinte kicsavarodik. Ez min. fél órás szokott lenni,de néha eltart egy órán keresztül is….:/
Ilyenkor ordít,és lehetetlen megnyugtatni,bármivel próbálkozunk.3-an próbáljuk megnyugtatni egyébként,és senkinél nem hagyja abba,pedig néha már hangja sincs,úgy üvölt.Nem mindig étkezés közben,előtt kezdődik,de általában akkor amikor ennie kéne.4-5 órákat szüneteltetek,mert bukós baba.Hasfájós is,és szerintem az ínye is fáj.Mit tudnék tenni,hogy ne legyen ekkora fájdalma,ill. mi okozhatja???
Speciális,tejérzékenységre való tápszert eszik,aminek rossz az íze,ez sem tetszik neki,mert a teát viszont olyankor elfogadja(helyette).
Kérlek segíts!
Próbáltunk már sok mindent hasfájásra,homeopátiát(lycopodium) is,most az ínyére is vettem dolo gélt,és chamomilla 15ch-t.
Mit tegyek,mi okozhatja ezt nála?Mi fájhat???Vagy nagyobb gond van?
Nagyon aggódok,mert így keveset eszik nagyon napi szinten.Más cumisüveg fajtát is próbáltunk,nem-e ér az ínyéhez a mostani,és az fáj,de sajnos csak pár korty erejéig próbálkozott a megnyugvással,majd megint rázendített,és mikor teljese kivergődte magát,és elfáradt teljesen akkor abbahagyja.Éjszakát átalussza,nappal is min 2* alszik 2-3 órát,bár van,hogy 1*,de akkor 4-5 órát is.Nem tudom mit írjak még,hogy tudj nekem segíteni…
Válaszodat előre is nagyon köszönöm,és nagyon várom.Üdv:Anita
Vida Agi
2011. március 06. vasárnapMenjetek el ezzel a problémával orvoshoz, lehet, hogy torokfájás, szájpenész vagy más betegség okozza.
Kata
2011. február 20. vasárnapKedves Ági,
Kisfiunk 9 hónapos. 6 hónapos koráig szépen átaludta az éjszakát este 10 – reggel 8 óráig, ekkor viszont elkezdett fel-felébredezni és most ott tartunk, hogy a 10-7ig tartó időszakban hajnali 1kor ébred negyed-fél órára, ekkor visszaringatjuk, majd 3kor is felállva vár a kiságyában és 5ig nem alszik vissza. Ha 5kor visszabirkózzuk az ágyába, 6-7ig visszaalszik.
Éjszaka nem eszik, ha cicire teszem, szív párat és elmászik mellőlem. Mellette aludni képtelenség, nem fekszik az ágyunkban, feláll és mászkál rajtunk. Néha sír, néha nem, kiszámíthatatlan. A karunkban ringatva vagy sír, hogy le akar menni mászkálni, vagy fél-háromnegyed óra után elalszik, de amint letesszük a kiságyába, felébred és mocorog, majd feláll és hív. Párszor próbáltuk „otthagyni” hogy csak simogattuk a hátát, de akkor felkelt; párszor egy az egyben otthagytuk, de ekkor csak „felhúzta magát”, bedühödött és teljesen felébredt, tombolt állva a kiságyában, alig tudtuk lenyugtatni. Napközben eleven, örökmozgó gyerek, sosem áll le egy percre sem. 6,5 hónaposan már mászott és felállt, most oldalazva lépeget.
Mit tehetnénk? Van vmi homeopátiás nyugtató esetleg?? Teljesen kivagyunk, már lassan félek az éjszakáktól, úgyis ébred minimum 2x.
Köszönöm a választ előre is!
Vida Agi
2011. február 25. péntekMinden gyerek átmegy azon a korszakon , hogy felébred és nem tud visszaaludni. Próbáld meg, hogy következetesen nem kapcsoltok ilyenkor villanyt, hanem megnézitek, hogy minden rendben van vele, esetleg kap enni vagy inni, ha kér, aztán lefekteted és kimész, és nem mész vissza. Ebből lehet, hogy hiszti lesz, de meg kell tanulnia, hogy éjjel aludni szoktunk, nincs játék. Meg lehet próbálni azt is, hogy kiveszitek, átviszitek közétek, de ti lefekszetek és hagyjátok kicsit tombolni, jönni-menni magában. Ha azt látja, hogy felesleges ilyenkor fentlenni, mert sötét van és mindenki alszik, 1-2 nap után leszokik róla.
Ami még segíthet: este lefekvés előtt egy csésze Rooibos tea, vagy a Sedatif PC nevű homeopátiás nyugtató.
Évi
2011. február 16. szerdaKedves Ági
Kisfiam 3 hónapos lesz 28-án. Jó baba hála istennek de ha rájön a sírás (főleg du és este) akkor bárhova rakom, bármit csinálunk vele nem érdekli. Színes a kiságy, a járóka, sok szőrös állatka és egyebek veszik körül. Nagyon nehezen lehet lenyugtatni, szinte berreg már annyira sír.
Hiszti lehet vagy mit találjunk ki neki, hogy lefoglalja magát? Van olyan napja amikor a hangját sem hallani és mosolyog egész nap 🙂
Múlt éjjel este 20.30 – 08.00 aludt, örültük neki. Ez természetes, hogy ilyen sokat is alhat a baba? kb 3 hete alszik külön a kiságyában és azóta 21.30 körül fekszik és 05.30 körül ébred.
Ma meg óránként evett 90 ml, a hosszú éjszaka utáni étvágy vagy növekedési ugrás miatt lehet? Még jó 2 hét míg betölti a 3 hónapos kort. Úgy tudom akkor szokott lenni az ugrás?!
Tegnap is meg ma egész nap piros a kis pofikája, főleg az egyik oldal. Olyan mintha „futott volna és ki lenne melegedve.”Mitől lehet? Láza nincs, popsiban mértem 36,8 volt. Én köhögős meg náthás lettem ma reggelre és azt gondoltam ő is elkapott valamit esetleg. De remélem nem!
Köszönöm válaszod
Évi
Vida Agi
2011. február 20. vasárnapAz nem gond, ha 3 hónaposan már teljesen átalussza az éjszakát, örülj neki 🙂
Ez nem hiszti, hanem csak nyűgös pl. azért, mert álmos, unatkozik, túlpörgött. Segíthet, ha ilyenkor megszoptatod, játszol vele, esetleg sétáltok egyet.
A piros pofit a kezdődő fogzás is okozhatja.
Ágota
2011. február 03. csütörtökKedves Ági!
Az én fiam most 7 hónapos és általában kiegyensúlyozott, mozgékony, életvidám kisfiú, akik ismerik, mindig azt mondják, ilyet még nem láttak, hogy sosem sír! Azonban az egyik nagyszülőnél valami oknál fogva mindig sír valamennyit, máshol nem. A héten mikor ismételten elvittem nem is akarta abbahagyni a sírást, már a levegőt is nehezen vette. Ha a közelben voltam nézett rám, valószínűleg azt akarta vegyem át az ölembe, de hagytam a nagyinál. Aztán elmentem sétálni, hogy ne lásson, ne halljon, hátha megnyugszik a nagyszülőkkel, de nem. Nagyon sokáig sírt, egészen még át nem vettem, már én sem bírtam tovább! Ilyen eseteknél hagyjuk sírni vagy sem, és ez lehet hiszti. Vagy elviszem a nagyszülőkhöz és ott is én játsszak a kicsivel?
Vida Agi
2011. február 06. vasárnapEz nem hiszti, ahhoz kicsi még. Egyszerűen csak furcsa neki az a nagyszülő valamiért, ezt kinövi majd.
eniko
2011. január 05. szerdaKedves Agi
Nagy keressel fordulok hozzad, a kicsi fiam 2hetes es harom napos de nagyon aggodog mert keveset sir es az nem is igazi siras hanem inkabb nyafogas, tud o igazan sirni is de azt ritkan lehet hallani nala inkabb az nyaforgasok a mindinnaposak. Szerinted ez gondot jelenthet?
Vida Agi
2011. január 13. csütörtökEgyáltalán nem, vannak hangosabb babák és olyanok is, akik nem sírnak igazán, ő az utóbbi csoportba tartozik.
Krisztina
2010. április 18. vasárnapFolyt.
Elfelejtettem írni, hogy febr. óta ismét inkább a rezgőszékben ül lekötve, mint a járókában és napi 1-1,5órát játszunk a franciaágyon. Azt élvezi.
Másik: 2 hetet voltunk mamiéknál, ott nyűzsgés volt körülötte, nem volt annyi sírás. Most hazajöttünk, kettesben vagyunk egész nap. Lehet unatkozik? Nem értem, rengeteg játéka van, de egyért sem marad meg a járókában, max. pár percet. Már akkor görbül sírásra a szája, ahogy látja, hogy hajolok, teszem le.
Krisztina
2010. április 18. vasárnapKedves Ági!
Kislányom 7,5 hónapos, 4 fogacskával. Még szopik, mellette hozzátáplálok. Éjszakákkal nincs gond, általában végigalussza. Kiskorában rezgőszékben volt, nagyon élvezte. 4-5,5 hónapos koráig a járókába került, azt is szerette. Majd mintha elvágták volna, nem akar bent megmaradni. Mára odáig jutottunk, hogy szinte egyáltalán vízszintes helyzetben nem akar lenni,sír, sőt visít legtöbbször pelusozáskor, öltöztetéskor. Illetve nehezen viseli, ha 2 m-nél távolabb vagyok. Mit csináljak, kössem magamra? Inkább más ötletet szeretnék. Nem megy a dolgom semmire, csak mikor alszik. Amikor megelégelem, hagyom sírni, mert muszáj ennem és rendet tartani… De ilyenkor annyira belelovalja magát, hogy remeg az egész gyerek, én meg gondolkodni nem tudok és legszívesebben ordítanék..
Úgy gondolom, egy türelmes anyuka vagyok de komolyan néha kiakadok.
Segíts kérlek: Krisztina
Válasz: A kislányod unatkozik. Ebben a korban már sokat mozogna, erre a rezgőszék nem alkalmas, ha túl sokat ül benne, akadályozza a mozgásban. Tegyél le a földre egy takarót és azon is játsszon, ha unatkozik, tedd át máshova, de ne szórakoztasd folyamatosan.
rita
2009. július 06. hétfőkedves Ági,
nagyon köszönöm a válaszodat, most egy kicsit javulni látszik a helyzet, cumi helyett kapott egy „Rongyikát”, igaz azt nem tudja szopizni, csak ráteszi a fejére, úgy simogatja magát vele, de a mellemen már félkómába dünnyögi magát, úgy teszem be a kiságyba… ezt most már hagyja, és ebből az állapotból már elaltatja magát és elenged…azért veszek egy cumit is, hogy legyen vészhelyzetre, de nem igazán emlegeti, és ha emlegeti is, megbékél vele hamar, ha mondjuk neki, hogy elveszett, kerestük, de nem lett meg…
nagyon köszönöm a válaszodat, megnyugtattál vele és sok erőt, reménységet adtál
rita
rita
2009. június 30. keddkedves Ági!
kislányom 21 hónapos…három héttel ezelőttig gyönyörűen elaludt egyedül, megvolt a délutáni és az esti elalváshoz is a rituálénk, az estihez kicsit hosszabb: vacsi, fürcsi, mese, szopizás… zsupsz az ágyba, jóéjt Kicsim, szép álmokat, és kijöhettem a szobájából, szépen elaludt egyedül
…aztán történt valami…nem tudom mi, de egyszercsak nem engedett eljönni maga mellől…ilyen még nem volt azelőtt, éreztem rajta, hogy valamitől fél, vagy szorong, és a ki-be járkálásnak, sírásnak az lett a vége hogy félholtan én is beájultam mellé, és cicin aludt el… (az is lehet, hogy én hamarabb mint ő 🙂
a gond az, hogy azóta nem tudom elaltatni, hihetetlen, egyszerűen visít és már a kiságyat is kettétörte, úgy döngeti…mármár attól tartok, egyszercsak eldől az ágy vele együtt…félelmetes, hiába járkálok ki-be, nyugtatgatom, itatgatom, semmi más nem segít, csak ha ott maradok mellette….négy napja dühében úgy elhajítota a cumiját (amit csak alváshoz használtunk), hogy nem találom…sebaj, gondoltam egy merészet, épp itt volt az ideje, hogy leszokjon, meg ha már úgyis ilyen fázisban vagyunk, akkor végülis nem számít…no de azóta nemcsak a közelségem, a cicim is kell az elalváshoz, ami most már egy két órás szenvedéssé nyúlt…
félek, hogy mi lesz így a bölcsiben, és mi lesz velem, ha újra dolgoznom kell, ami ugye hamarosan bekövetkezik…
nem tudom, mi okozhatta ezt az egyik napról a másikra végbemenő változást nála, és azt sem tudom, hogyan lehetne újra a régi mederbe visszaterelni őt…
már a szomszédok megjegyzéseitől is félek
nem szívesen vennék neki újabb cumit, mert hát ugye egyszer így is úgy is eljön a nap, amikor meg kell tanulnia anélkül elaludni…
mit tudna tanácsolni nekem?
válaszát előre is köszönöm,
rita
Válasz: Ez a kor a szeparációs szorongás időszaka, ilyenkor megint fellángol az „anyahiány”, hasonlóan a 8-9 hónapos korhoz, csak most már akaratosabb a gyerek és kiharcolja magának, amit akar. Ez önmagában teljesen normális. A cumit szerintem nem ebben a nehéz időszakban kellene elhagyni, a dobálás nem a cumi ellen szólt, csak a düh miatt történt, szóval add neki vissza a cumit, különben folyton cicizni fog. Ha csak alváshoz kap cumit, magától le fog szokni róla 3-4 éves kor között. A babáknak van egy szopási ösztöne, ami nagyjából 6 éves korig megvan, addig azonban igénylik az ellazuláshoz (ezért van az, hogy az ujjszopós gyerekek általában még 5-6 évesen is szopizzák az ujjukat és nagyjából az iskolakezdettel elhagyják azt), tehát erről nem szerencsés 2 évesen leszoktatni, mert ez frusztrációt okoz benne.
A bölcsiben nem lesz semmi, emiatt ne aggódj, ebben a korban már pontosan fel tudják mérni, hogy a bölcsiben nincs ott anya, valamint annyira elfáradnak, hogy simán elalszanak délután.
Egy gyereknél soha nincsen „régi meder”, nem tudod visszahozni a régi szép időket, csak a változás az állandó, tehát ne arra koncentrálj, hogy megint minden a régi legyen, hanem arra, hogy átsegítsd ezen az időszakon és aztán kialakuljanak az új szokásai.
Klári
2009. június 15. hétfőKöszönjük szépen. Bevált. A helyszínt a fürdőszobából a folyosóra tettük, és mintha elvágták volna, szépen fürdik. Bár az első pár alkalommal még óckodott de most már minden rendben.
Klári
2009. június 12. péntekKedves Ági!
Tanácstalan vagyok… Eddig a babánk (8 hónapos) imádott fürdeni, imádott pancsolni…stb. Egy hete azonban menekül a vízből, és úgy ordít hozzá, hogy a szívünk hasad belé. Kapaszkodik belénk, bármelyikünk is akarja megfürdetni, mászik a fejünk tetejére, csak nehogy a vízbe kerüljön. Nagyjából akkor kezdtük bevezetni, hogy a vizébe 1 csepp fürdetőt teszünk, eddig ugyanis csak tiszta vízben fürdettük. Lehet hogy ez az oka, nem tudom. Most már a tiszta vízben sem hajlandó megmaradni, úgy kell gyorsan lemosdatni amíg benne van.
Mit tehetek, mert az nem lehet megoldás, hogy fél óráig csak játszunk vele a kád mellett, a vízbe tett játékokkal, és nagy nehezen 2 percre gyorsan bele tudjuk állítani a vízbe. Esetleg zuhanyozzon?
Mit tanácsolsz, mit tehetünk?
Segítségedet előre is köszönöm.
Válasz: Valószínűleg, amikor a fürdetőt beletettétek, akkor az nem tetszett neki és megmaradt ez a kellemetlen élmény benne. A zuhanyt nem javaslom, mert megijedhet tőle, de rávezethetitek, ha nem rögtön nagyon nyitjátok ki és egyenletes a vízhőfok, akkor meg lehet mutatni, milyen jópofa, a nagyobbik fiam mindig utálta, a kisebbik meg már fél évesen nagyokat kacagott rajta – minden baba más. AMit megpróbálhattok, hogy máshova helyezitek a fürdés helyszínét, pl. a kiskádból a nagykádba, vagy ha eddig nagykádban fürdött, akkor vissza a kiskádba, mert akkor hátha nem jut eszébe a korábbi rossz emlék.
Gabi
2009. június 11. csütörtökSzia Ági!
Kisfiam jövő héten lesz 4 hónapos. 37. hétben született, egy hétig külön voltunk (másik kórházba szállították át). Minden rendben van vele, nagyon egészséges, mozgékony kisbaba. Jókedvű is, eljátszik, gőgicsél, de csak akkor, ha mellette vagyok. Amint leteszem a kiságyába, sírni kezd. Nincs el se pihenőszékben, se a játszószőnyegen, csak akkor, ha ott vagyok vele. Mit csinálhatnék, hogy kicsit ellegyen nélkülem is? Vagy meddig tarthat ez az időszak?
Válasz: Általában, amikor már maguktól is tudnak jönni-menni a lakásban, kúszva vagy mászva, akkor elmúlik ez az időszak, mert hajtja őket a felfedezés öröme 🙂 De nem kell addig várnod. Próbáld meg azt, hogy adsz neki valami egészen új játékot, ami leköti és elmész. Ha megunta és jelez (5-10 perc múlva), akkor adj neki egy másik játékot, vagy fordítsd át más testhelyzetbe (pl. hátról hasra), aztán megint menj ki. Ha megint jelez, akkor vidd át másik helyiségbe a lakásban, ezt nagyon fogja élvezni. Amikor pedig már végképp nincs el egyedül, akkor vidd oda magad mellé és végezd úgy a házimunkát, hogy közben vele beszélgetsz.
Zsuzsa
2009. május 11. hétfőKedves Ági!
Az én fiam nem sírós, 8 és fél hónapos, csak akkor nyügösködik ha álmos, vagy ha nem vagyok a közelében. De nemrég olyat produkált, hogy még én is megijedtem nem csak ő.
Kimentem a szobából , és természetesen rákezdett sírni, dolgom volt, ezért szóltam a másik helységből neki, hogy itt vagyok, mindjárt megyek, – ez elég sokszor beválik.
De most nem. Úgy sírt , hogy levegőt is alig vett, és elkezdett öklendeni. Na ebből hányás lett nemsokára. Teljesen megrémültem, megnyugtattam, lemosdattam, és átöltöztettem. Összesen kétszer csinált ilyet, már előre félek ha sírni kezd.
Mit tehetek a helyzet ellen (természetesen most már mindig vigyázok, ne lovalja bele magát a sírásba), és szerinted szokás lesz-e belőle?
gyongyver
2009. március 31. keddszia,az en 7honapos kisbabam is sokat sir ejjel!nagyon hanykolodik es folsir minden2-3oraban ja es nagyon izzad,minden ejjel benedvesedik a parnaja meg a haja!olyan csipos ecet szaga van!vajon miert?talan ca.hianya van,mert ilyet is hallotam/kerlek valaszolj!koszi elore is!gyongyver
Válasz: A kisebbik fiam is így izzadt mindig amikor a foga jött. Adjál neki elalvás előtt Mercurius solubilis 9CH nevű homeopátiás szerből 5 golyócskát vízben feloldva.
Eliza
2009. március 28. szombatSzia!
A kisfiam 6 és 1/2 hónapos, ma produkált egy ijesztő dolgot. Reggel nyafogott egy kicsit, majd ez átcsapott egyfajta erőlködésbe, rángásba. Ülve a két kezét ökölbe szorította, megfeszítette a testét és a végén a fejével, szájával is „feszült” egy pillanatig. Ezt elég sokáig csinálta, figyelemeltereléssel, reggelivel lecsillapodott. Nem tudom, hogy ez hiszti vagy most kezdi érezni az erejét és ezt fitogtatja, vagy esetleg neurologiai probléma lehet a háttérben? Egyébként vidám, erős, energikus nagyfiú: 9kg és 75cm. Régebben(4hósan,a 3.DiPerTe után pár nappal) volt egy kis rosszulléte(szürkülés, ernyedés,kb.4szer) emiatt kivizsgáltattuk,(EKG,EEG,labor,ultrahangok,alvásmonitor) de mindent maximálisan rendben találtak.
Válaszodat mielőbb várom, előre is köszönöm!
Válasz: Ha csak egyszer fordul elő nincs gond, de ha még egyszer előfordul, akkor neurológushoz kell fordulni.
Timcsó
2009. március 25. szerdaKedves Ági!
Szerencsére rátaláltam a honlapodra, bízom benne, hogy Te tudsz segíteni.
A problémám a következő: kislányom 3 és fél hónapos, egy angyal (nem ez a baj), de tényleg. Itthon. És ha kettesben vagy hármasban vagyunk. DE! amint jön hozzánk valaki, vagy mi megyünk valahova, rettenetesen elkezd ordítani a többi embertől, még nálam sem nyugszik meg… Ez kb már 1 hónapja tart, és nagyon kivagyok miatta. Ma bevittem a munkahelyemre, hogy megmutassam a gyönyörű lánykámat, de még 2 szót sem tudtam váltani senkivel, annyira sírt szegénykém. De amint hazaértünk, mintha misem történt volna, vigyorgás, duma…
Még a nagyszülőknél is ezt csinálja, pedig őket látja hetente min. 2x.
De itthon meg… Tényleg csak eszik, alszik, mosolyog, beszélget, játszik, szinte a hangját sem halljuk.
Mit tudok tenni, hogy javuljon a helyzet? Nagyon sajnálom szegénykémet.
Segítségedet előre is köszönöm!
Válasz: Semmit nem kell tenned. Vannak olyan babák, akik nem szeretik a változásokat, a társaságot, az idegeneket. Ez egyben a fejlődés része is, hogy elkezdenek tartani az idegenektől, idegen helyzetektől, azt jelenti, hogy különbséget tud tenni a megszokott dolgok és személyek és az újak között. Idővel magától javulni fog a helyzet, de azért te is segíthetsz neki. A lényeg a fokozatosság. Ne ti menjetek máshova, hanem először mások jöjjenek hozzátok, lehetőleg először max. 1-2 ember, hogy a megszokott hely maradjon, csak a társaság változzon. Ha ezt már megszokta, akkor lehet rövidebb utakra együtt menni, először úgy, hogy nem valakihez mentek, hanem a hely az új, az emberek (vagyis ti) ugyanazok. Ha már mindkettő megy, akkor lehet „bedobni a mélyvízbe” és idegen helyre menni, ahol az emberek is idegenek, de persze itt se a legnagyobb családi party legyen az első, hanem csak mondjuk egy nagyszülő látogatás, ahol egyszerre 1-2 új ember van.
Ez nem egyszerű, de ha fokozatosan feszegeted a határait, akkor meg fogja tanulni, hogy nincs ebben semmi rossz.
Vica
2009. március 19. csütörtökSzia Ircsó!
Nagyon köszönöm, könnyebb úgy kitartani, ha tudom miért 🙂 Csak mindenki furin néz rám, ha azt mondom fogzás, mert nincs jele, nappal minden ok, és így magyarázkodnom kell, mért akarok összeesni. Még egyszer köszönöm, már nagyon várom hogy lássam azokat a kis rágókákat!
Üdv, Vica
ircsó
2009. március 19. csütörtökVica!
Tuti, h. a foga jön . nekünk is ugyan ilyen éjszakáink voltak, 10-20 percenként kelt, csak a vállunkon nyugodott meg, letenni már nem tudtuk. Semmi jele nem volt a fogzásnak, néha-néha a nyála folyt, de az se volt biztos jel. Pár hétig tartott és 2 fogacskával ajándékozott meg minket a fogtündér. Azóta még kettő kijött, de azt meg se éreztük. éjszakáink visszatért a megszokott kerékvágásba, csak most a nátha miatt kel fel. Majdcsak annak is vége lesz. nem tudsz mit csinálni, csak TÜRELEM . nyugtasd azzal magad, h. ez nem fog örökké tartani. :-))))))
üdv.ircsó
Vica
2009. március 18. szerdaKedves Ági!
Ismét hozzád fordulok tanácsért. Kicsinknél volt egy időszak amikor óránként kelt éjjel, ajánlottad a homeopátiás szereket fogzásra, elkezdtünk szedni egyet, és az ébredések ritkultak. Elmúlt a hasmenés és a dúzzadt piros arc is. Azonban az ébredések 3-4 nap szünet után újrakezdődtek. Semmi fogzásra utaló tünet nincs, napközben nagyon jó kedvű, jóízüen kóstolgat, se hasmenés, se piros arc – semmi. Az alvás viszont egyre katasztrofálisabb, főleg lefekvés után és hajnalban 4 és 7 között gyakran 20 percenként kel. Sokszor amint felveszem már meg is nyugszik, néha kicsit ringatni kell, néha cicire is szükség van. Azért sem értem, mert eddig mindig félálomban tettem le, és szépen elaludt magától, most meg sokszor úgy tűnik, hogy az alatt a húsz perc alatt csak próbál elaludni, de nem sikerül neki. A nappali alvásunk is egyre zűrösebb, pedig eddig legalább akkor nem volt gond, de most már akkor is felsír. Ez már egy hete tart és egyszerűen nincs ötletem mi lehet a gond. Az együttalvás sem segít, csak ölben nyugszik el.
Kezdek teljesen kimerülni, kérlek adj tanácsot, mit tehetnék.
Nagyon köszönöm!
Válasz: A fogzás jele gyakran csak annyi, hogy nyálzik és mindent megrág, plusz éjjel felébred. Nézd meg a homeopátiás alkati szerek listáját a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt, lehet, hogy nem a megfelelő szert próbáltátok ki. Ha egyik sem tűnik jónak próbáljátok ki a Coffea tosta ch15-öt este lefekvés előtt 5 szemet kell vízben feloldva adni.
Vida Agi
2009. március 18. szerdaIlyen sajnos előfordul a babáknál, hogy ennyire félnek a víztől kezdetben. Nagyon tudom ajánlani a Tummy Tub használatát, mert ez segít felidézni nekik az ismerős magzati pózt és oldani az ilyen szülés körül kialakult rossz élményeket, illetve a közös fürdést, ami a testközelség miatt szintén jó élmény a kicsinek.
Judit
2009. március 18. szerdaKedves Ági!
Botikám (is) igazi ajándék az életemben, arany Tündérmackó, és ezt szerintem tudja is. Sírását értem, és Ő is érti, hogy nem mindíg veszem fel. Szerintem egy sírás lehet ugyanúgy stresszlevezetés, mint a felnőtteknél, és valamennyi sírásnak is (persze inkább nyafizásra gondolok- egyedi) helye van. Nagy az összhang közöttünk, azt is tudja, hogy mikor vagyok teljesen az övé, és hagyja azt is, hogy a Bátyuskákkal is foglalkozzak.
Amiben viszont a hozzáértésedet/tanácsodat kérem: a fürdést végig ordítja, (most 6 hetes), de ha nem is végig, érezni rajta, hogy amit lekerül róla a ruha, vagy vízbe ér, fél. Szép lassan, alakul a víz szeretete énekkel, megnyugtató simogatással-maszírozással. A kiskádba már majdnem én is belefekszem, hogy érezze, biztonságban van. Az egész történethez hozzátartozik, hogy mivel koraszülött volt, ezért születésénél elszaladtak vele, nem kaptam meg a 4. napig, és az 5. napon kezdhettem el szopiztatni (ez külön történet).
Viszont meggyőződésem, hogy a koraszülött intenzíven történt valami – másképp nyúltak hozzá, vagy megijedt, ami miatt így fél. Kineziológiával fogjuk is oldani, de szeretnélek kérdezni, hogy tudsz-e addíg is valami tanácsot adni, mivel próbálkozzunk.
köszönöm!