Hogyan választunk szülészorvost?

Habár az ügyeletes orvosnál is lehet szülni, Magyarországon az anyukák többsége választott orvosnál szeretne szülni. De vajon mi alapján választjuk ki az orvost?

Hogyan választunk szülészorvost?Ismeretségből A legtöbben olyan orvost választanak, akit az ismerős kismamák ajánlottak. Úgy érezzük, hogy ha más elégedett volt vele, ha másnak bevált, akkor nekünk is jó lesz majd. Gyakran még a kórházba is követjük, azaz azalapján választunk kórházat, hogy melyik kórházban lehet annál az orvosnál szülni. Mivel bizalmi kérdésről van szó, ezért az ismerősök véleménye döntő ebben a kérdésben.

Kórház szerint Sok anyuka először kórházat választ, és csak utána orvost, olyat, aki abban a kórházban praktizál. Ők általában arra gondolnak, hogy a kórházi szokások, körülmények fontosabbak, mint a szülészorvos személye.

Internetről, médiából Az igazán lelkiismeretes kismamák minden információforrást bevetnek a döntés érdekében. Ők azok, akik megkérdezik az ismerősöket, utánanéznek az egyes kórházaknak, utánaolvasnak a tapasztalatoknak és ennek birtokában választják ki az orvost.

Szülésznőt, dúlát Egyre több olyan anyuka van, aki inkább szülésznőt választ, illetve dúlát, aki bemegy vele a szülőszobára, aki mindvégig ottvan vele. A szülészorvos személye számukra kevésbé fontos, inkább azt az orvost választják, akit a szülésznő ajánlott nekik.

Körzetit Van, aki nem választ orvost, inkább elmegy ahhoz, akihez papíron tartozik. Adott esetben ez sem lehet rossz választás, hiszen sok jó orvos dolgozik a rendelőintézetekben is, és ha személy szerint is szimpatikus, akkor ez a megoldás is jól sülhet el.

Ügyeletest Egyre több anyukával találkozom, aki nem akar orvost választani, rábízza magát a sorsra és úgy gondolja, a szülés leginkább rajta múlik, a szükséges orvosi ellátást megkapja külön fizetség nélkül is.

Szavazz!!!

[poll id=”2″]

És te mi alapján választasz orvost? Szükséges egyáltalán orvost választani szerinted?

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

31 Comments

  • langela

    2011. május 18. szerda

    Sziasztok! Én is sokat gondolkodtam azon, hogy melyik megoldás a jobb: fogadott orvosnál vagy ügyeletesnél szülni. Sokan azon a véleményen vannak, hogy miért adjanak plusz pénzt az orvosnak, hiszen kap fizetést enélkül is. Ezzel azért nem tudok teljesen egyetérteni, mert ha mondjuk beleképzeljük magunkat egy szülész életébe, előfordulhat, hogy mondjuk pár óra alvás után riasztják szüléshez majd lenyom egy napot, egy ügyeletet, aztán mondjuk érkezik egy újabb szülőnő, aki őt kérte fel, majd újabb nap és újabb ügyelet… Szóval a napokig tartó alvás nélküli munkát vagy esetleg egy családi ünnepről való behívást, úgy gondolom valamilyen módon azért honorálni kellene. Bár alapjában véve szerintem ez az egész kérdés nem megoldott az egészségügyben. Erről a témáról részletesen olvashatunk a Szülészeti Zárójelentés c. interneten is elérhető könyvben, én elolvastam és sok mindent tanultam belőle. (Itt el lehet olvasni: http://www.letolthetokonyvek.hu/konyvek/szuleszeti-zarojelentes-dr-berko-peter-2011) Szóval alapjában véve, egyszerűbb és tisztább dolognak tartom az ügyeletes orvosnál való szülést, de persze ott a másik oldal, hogy nem tudhatjuk ki az, nem ismerjük, ő sem ismer minket… Nehéz kérdés!

  • kinga

    2009. február 28. szombat

    sziasztok….hat sajnos en nem tudtam szuleszorvost valasztani, mert kulfoldon eltem es 7 honapos terhesen „gondoltam” meg magam hogy magyarorszagon akaroka szulni, amit meg is bantam ,mivel nem vallalt egy orvos sem es a szules 12 orat vett igenybe es a szo szoros ertelemben nem foglalkoztak velem hagytak szenvedni, meg tanulokat is be engedtek, kb 8an voltak bent osszesen, elso szulesem volt es olyan mely nyomot hagytak bennem, hogy soha tobbet nem fogok megyaroszagon szulni! szerencsere a baba jol van es nagyon elenk,gyonyoru, engem viszont bal es jobb oldalt lpussz felfele es lefele is ossze varrtak….

  • Éva

    2008. december 15. hétfő

    Én mind a két kisfiamat 5 év különbséggel ugyanannál a választott orvosnál szültem egy a lakóhelyemhez közeli másik városban. Örülök neki, hogy őt választottam, mert a városban ahol lakom az a gyakorlat, ha az első szülésed császáros, akkor a következő is szinte biztos az lesz. Nem szívesen vállalják fel a második szülést sima szülésnek. Az én orvosom viszont azt támogatta, hogyha minden rendben lesz akkor megszülhetem a második gyermekemet simán. Így is lett, és rendkívül hálás vagyok neki ezért, mert életem legcsodálatosabb élménye volt a második kisfiam születése. Nekem fontos volt, hogy egy olyan személy álljon mellettem ezekben a nagyon nehéz de rendkívüli órákban, aki ismer és én biztos lehetek benne, hogy rábízhatom magam.

  • Marcsi

    2008. október 30. csütörtök

    Sziasztok! Én kétszer szültem 9 éve és az idén eltelelt pár év a kettő közt, az első lányomnál nem fogadtam orvost, éjjel szültem egyedül, mert az orvos azt mondta a családnak menjenek nyugodtan haza csak reggel lesz baba ezzel ellentétben másfél óra múlva megszültem simán amikor azt mondták megcsászároznak , mert farfekvéses volt a baba, azt mondta a doki”kifér” hát kifért az egész ügyelet jelen volt, a dokik rendesek voltak de a szülésznők? az egyik fiatalabb volt nálam és kiabált velem mert nem jól vettem a levegőt ( örültem hogy kaptam) 19 éves voltam. utána a doki megdicsért és azt mondta .hogy 25 éve van a pályán de ilyet még nem látott ilyen fiatalon első baba ráadásul faros gyors volt. A második gyerek azért jött késöbb mert mint kiderült 2 évig jártam egy dokihoz aki csak nyugalomra meg türelemre intett, meguntam, mondtam a páromnak ha gyereket akarunk másik orvos kell akinek fizetünk. úgy ajánlották, nem csalódtam elmentem hozzá elmondtam neki mióta nem sikerül, megvizsgált , labor meg minden. egy hónap múlva megműtött mert elzárodásaim voltak midkét petefészkembe, és 4 hónap múlva már terhes voltam, kicsit drága volt a magánrendelés de végig csináltuk a szülést is lebeszéltük , habár megmondta hogy” mennyi jár” az adjuktusoknak én nem tudtam annyit adni. korrekt volt jött ahogy igérte. gyors szülés volt , nem kiabált velem senki! két fájás közt elmondta mit csinálunk,aztán ment minden mint a karikacsapás. nem bántam meg, ha szülök még biztos őt választom igaz nagyon elfoglalt mert rengeteg betege van de megéri.

  • tdreka

    2008. október 27. hétfő

    Sziasztok!
    Én nem választottam orvost, több okból sem. Nem tartom jó ötletnek hogy külön fizessek azért, ami az orvos feladata, és amiért egyébként is kapja (a valóban nem túl sok) fizetését. Amúgy is sokba kerül egy gyerek, ezt mi nem engedhetjük meg magunknak. Másrészt hiszem, hogy ha valaki orvos, akkor az a legjobb tudása szerint fog engem ellátni, akár adok neki plusz pénzt, akár nem. Én bízom az emberekben és az orvosokban. A szülésem csodás élmény volt, nem számított sem az orvos, sem a szülésznő (akit fogadtam ugyan, de nem sokat számított, mert az ügyeletes sokkal jobb arc volt). Egy életre szóló élmény volt az a 12 óra amit a férjemmel éltünk át, és aminek végén megszületett a ma már lassan 1 éves kislányunk. Teljesen biztonságban éreztem magam végig, annak ellenére, hogy inzulinos cukorbeteg lettem a terhesség alatt, és a szülés nem magától indult meg, hanem be kellett indítani.
    Mindezek ellenére megértem, ha valaki fogad orvost, mert fontos, hogy biztonságban érezd magad.

  • Rita

    2008. október 25. szombat

    Nekem régóta van választott orvosom, mivel a nagybátyám is szülész-nőgyógyász volt,(sajnos meghalt)de mikor megbetegedett a családot és a pácienseit ehhez a jó barátjához és kollégájához irányította át.Így kezdtem el hozzá járni és nem bántam meg nagyon jó szakember, csak jót hallottam/hallok róla még a kórházi dolgozók nagy része is hozzá jár, márpedig ők tudják ki hogy dolgozik és ők is benne bíznak.
    Első gyermekemet nála szültem,a másodikkal is végig hozzá jártam terhesgondozásra, de sajna a szülés akkor indult be, mikor ő Pesten volt, így már nem ért le Győrbe.Volt mindkét szülésnél választott szülésznőm is én azt is fontosnak tartottam, mert végülés rajta is sok múlik, viszont ha galiba van kell a biztos jó szakember is maga az orvos.A második gyerkőcöt ügyeletesnél szültem, de a választott szülésznőmmel és ő megnyugtatott jó szaki ő is.És tényleg, bár majdnem egyidős volt velem a doki, tehát kicsit fiatal, de szakorvos és nagyon kedves, figyelmes doki volt.Amíg bent feküdtem „mindkét dokim” mindennap bejött megnézett, megkérdezte mi a helyzet, minden ok.
    A 6 hetes kontrollra már a saját dokimhoz mentem vissza.

  • bettibea

    2008. október 23. csütörtök

    Én választottam orvost és szülésznőt is és nem bántam meg. Mindketten nagyon értették a dolgukat és jól összedolgoztak, ami fontos azt hiszem. Egy ismerősöm ajánlotta a dokit, utánaolvastam a fórumokban, csak szépet és jót hallottam róla, és én sem csalódtam benne. Kedves volt, alapos, mindig volt hozzám egy kedves szava, és még viccelődött is. A szülésznőm is nagyon aranyos volt, minden kérdésemre kézségesen válaszolt, bármikor felhívhattam, akár éjjel is.
    Szeretnénk második babát, tán harmadikat is és ezeket az embereket szeretném magam körül látni, minden szülésemkor, persze a férjemmel együtt.

  • csucsu

    2008. október 22. szerda

    Egy kicsit aggódom, mert az én orvosom már nem praktizál abban a kórházban, ahol a kisfiam született, így olyan helyzet állt elő, hogy ajánlott egy másik dokit, aki majd anno a szülésemet fogja levezetni. A 32 héttől már hozzá kell mennem… most 28 hetes vagyok.
    A kórházhoz azért ragaszkodom, mert a szülésznőm ott van, nekem nagyon sokat jelent, ráadásul a 3 napos kórházi benttartózkodással is meg voltam elégedve, kisfiam velem volt végig, de ha úgy éreztem, bármikor bevihettem a csecsemősökhöz.
    A szülésznőm (és a dokim is) egész napos műszak után éjfélkor bejött hozzám, mikor beértünk a kórházba, ráadásul mindent megtett azért, hogy gátvédelemmel szülhessem meg kicsi fiamat, így már pár órával a szülés után rendesen tudtam ülni.

  • Tarhajne

    2008. október 22. szerda

    Én az elsöt is rávbiztam a sorsra. Egyedül a korházat választotam meg. Császáral szültem de akinél, szerintem ö a legg lelki ismereteseb orvos! Remélem Febuárba a másodikat is nála lesz! külön nem válosztotam nics anyi vagyonom. Ha lene ugyanazt a dokit választanám.

  • Kata

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok
    Én választottam szülészorvost, nyaralást és a családot időre magára hagyva jött vissza Pestre mikor szültünk.
    A mai napig hozzá járok, és hogy ne kelljen a babámnak/aki 3 hónapos/ sokáig egyedül maradni mindig soron kívül fogad.Ráadásul nem magánrendelőben hanem szakrendelőben.
    Dr Demjén Lászlónak hívják és én akárkinek ajánlom.8 órát vajúdtam, és ő végig ott volt.
    Le a kalappal!

  • Erika

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok!
    En hiaba valasztottam orvost nem volt idom ertesiteni mert hajnalban fel 5 kor arra ebredtem ,hogy elmemt a magzatviz es mire megmosdottam es atoltoztem mar 3 perces fajasaim voltak igy kaptuk magunkat a ferjemmel es a lanyommal mentunk a korhazba gyalog .A korhaz 5 percre van a lakasunktol ,ahogy be mentunk mar fel is fektettek a szuloagyra es ekkor 4 ora 50 perc volt a fiam 5 ora 5 perckor a karomba tartottam.A lanyommat szinten ugyanigy szultem csak akkor 20 percig tartott es 7eve volt.En mind a ketszer szerencsesnek mondhatom magam de nalunk szatmarnemetiben csak egy korhaz van nemigen van miben valogatni ami meg az orvosokat illeti olyan lelkiismeretesen vegzik a dolgukat ,hogy azt sem tudjak ki az aki az a szuloagyon fekszik es nalunk nem divat az apas szules meg a folyosora se engedik az apukakat nehogy lassak mennyire nem torodnek az emberrel.Na de en mind a ketszer nagyon aranyos szulesznot fogtam ki es boldogan gondolok vissza mindket szulesre.

  • Ritra

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok!
    Én választottam orvost és szülésznőt is.
    Legközelebb csak szülésznőt fogok választani.Az egész tehességem allatt és szülés után sem mentem sokra az orvossal,de lehet hogy csak rossz orvost választottam.
    Többet törödött velem az ügyeletes orvos.

    Rita

  • Évi

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok!

    Én választottam egy nagyszerű orvost, végül mégis „beeső vendég” voltam egy másik kórházban.
    A szülésem előtt egy-két nappal víz-problémák miatt lezárták a kórházat, ahol szültem volna, így a kötelező vizsgálat után tovább kellett mennünk a legközelebbi kórházba, mondván, hogy az állapotom életmentő beavatkozást nem kíván és egyébként is van még kb. 8 órám a szülésig.
    Az orvosomat felhívták, aki szintén azt javasolta, hogy menjünk tovább, hiszen az állapotom nem indokolja a beavatkozást, ők pedig nem fogadhatnak további betegeket.
    Ezt követően saját autóval, így saját felelősségre továbbmentünk a következő kórházig, időközben azonban annyira begyorsultak a fájásaim, hogy a következő kórházba érve már hordágyra fektettek és mentővel vittek át a kórház szülészeti osztályára – egy másik kerületbe – és az eltelt háromnegyed óra után a szülőszobában landoltam…
    Az orvosom és a szülésznőm, akikhez kerültem, nagyon kedvesek voltak, természetesnek vették, hogy ellássanak, és nemcsak szakmailag, hanem lelkileg is támaszaim voltak azokban a percekben. Nem bántam meg, sőt, kifejezetten örülök, hogy végül is nem a választott orvosomnál szültem, hanem két ilyen nagyszerű ember segítette világra a kisfiamat!!!

  • Éva

    2008. október 22. szerda

    Úgy gondolom, nem lehet a véletlenre bízni a dolgot, szerintem meggondolatlanság, hogyha nem választunk szülésorvost. (már legalábbis amelyik kórházhoz én tartozom, gondolom mindenütt más.)
    Én nem csak a szakmai tapasztalata szerint választottam,hanem az embersége szerint is, mert a lelki tényező legalább olyan fontos, mint a fizikai. Biztos lett volna nála valamivel jobb is szakmailag (bár nem hiszem, hogy sokkal jobb lett volna, hisz 30 éve van praxisban), de emberileg semmiképp. A barátnőm egészségügyis, a kórházban dolgozik, ő ajánlott nekem egy kedves középkorú afroamerikai dokit, aki végtelen kedves volt, mindig mindent elmagyarázott, hogy mi miért van (első babám lévén). Szóval emberként kezelt, de nem csak engem, aki fogadott beteg voltam, hanem bárki mást – más betegeket, hozzátartozókat, kollégákat – akivel a folyosón összetalálkozott. A szülés óta már majd két hónap eltelt, de – ellentétben sok kismamával – én szívesen gondolok vissza a várandósság alatti orvos-beteg találkozókra, illetve a szülésre is, pedig császármetszéssel szültem és majd két hetet voltam kórházban. Bizti, hogy a második babámat is nála szülöm meg.

  • Heni

    2008. október 22. szerda

    Én is választottam orvost, ajánlás alapján. A sógornőm fél évvel előttem szült ennél az orvosnál, neki nagyon bejött. Én mire bekerültem a kórházba közölték velem a szülészeten, hogy ma már én vagyok a 4. aki nála szeretett volna szülni, de sajnos megbetegedett. Első szülésem volt, de mikor közölték velem, hogy nem tud bejönni a dokim, akkora fájásaim voltak, hogy már nem érdekelt.Így az ügyeletes orvosnál szültem, és nem bántam meg.

  • DeeDee

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok,

    Én az alapján választottam a terhesgondozáshoz orvost, hogy ki mikor rendel. Egyetlen doki volt, akihez munka után is tudtam menni és nem kellett folyton szabit kérnem a munkahelyemen. Mivel vidéken lakom nem nagyon volt kérdéses melyik kórházban fogok szülni. Természetesen a legközelebbit választottam (30km). A szüléshez nem volt választott orvosom, az ügyeletes is nagyon kedves volt. A 4350 grammos babám természetes úton minden komplikáció mélkül született alternatív eszközök segítsége nélkül. Hiszen nálunk se vajúdó se egyéb lehetőségek (eda) nincs.

  • Ági

    2008. október 22. szerda

    Én fogadott orvosnál szültem, annál akihez már hosszú évek óta járok és nem csalódtam. Mindvégig nagyon rendes kedves volt és odafigyelt rám. Választottam szülésznőt is. Őt úgy ajánlották nekem. Még mindig jól esik, ha arra gondolok, hogy ők ketten milyen jól összedolgoztak. Ügyeletes orvosnál soha sem szerettem volna szülni. Szerintem kevesebb a figyelem, főleg, ha az adott időben többen is szülnek. Egész más egy fogadott orvos, aki már esetleg ismer is. Több a bizalom is, mint egy vad idegen orvosnál, pedig erre nagy szükség van.

  • doddika

    2008. október 22. szerda

    Én ismerősök által hallottam a szülészorvosomról!
    Egy igazán lelkes, munkáját szerető, lelkiismeretes embert ismertem meg benne!
    Debrecenben a Kenézyben szültem, ahol maximális ellátásban, odafigyelésben volt részem! Mind az orvos, szülésznő és a csecsemősök jóvoltából! Ha valaki kismama és nem tudja kit válasszon szívból tudom ajánlani dr Boros Miklós főorvos urat!

  • Cin

    2008. október 22. szerda

    Én választottam orvost, hatalmas tévedés volt. 🙁
    A szakvizsgáig normális volt, onnantól meg mintha szívességet tenne.
    A 24. óra (ahogy elfojt a magzatvíz) utolsó 10 percében (akkor már negyven órája voltam ébren) 16-an voltunk a szülőszobában és végül vákuummal és az ügyeletes segítségével kinyomtuk a fiamat. A dokimnak esze ágában nem volt a császár. Szomorú és fájdalmas szülés volt. Soha többet nála.

  • Kati

    2008. október 22. szerda

    Sziasztok,

    Én úgy gondolom, hogy a szülésznő és a szülészorvos megválasztása egyaránt fontos. Nekem mind a kettőt ismerősök ajánlották és én nagyon elégedett vagyok. 4 és fél hónapja szültem és még mindig az akkori események hatása alatt vagyok. Már másnap úgy gondoltam, hogy megint szülnék azonnal. Szó szerint irigykedve nézem a nagy pocakos kismamákat! És természetesen ha erre sor kerül mindenképpen a korábban válsztott szülésznőm és orvosom segítségét kérném. Ez azért is jó, mert mivel korábban megismerkedhettem velük, a szülőszobán kedves ismerősként üdvözölhettem őket és ez sokkal személyesebbé tette a szülést.
    Ráadásul végig jókat viccelődtünk és egy cseppnyi félelem nem volt bennem.

  • Judit

    2008. október 22. szerda

    15 éve véletlenszerűen egy más okból kifolyólag ajánlották Főorvosnőt, és Nála ragadtam. 2 gyönyörű fiam született Nála, Ők mostmár 11 és 7 évesek, most várjuk a harmadik fiunkat. Mindíg más kórházban (megszűnések miatt) szültem, és most is azt gondolom, hogy maga a kórház szülés szempontjából majdnemhogy mindegy. Ami fontos, hogy akire szükséged van, veled legyen. Nekem legfontosabb a Férjem volt, és emellett aranyos szülésznőt kaptam, és az orvosom is ott volt, bár előre nem beszéltük meg, hogy ha hajnalban szülök, bejön-e.
    Érdemes rákészülni, mint mindenre, de ezt sem szabad túlspirázni, mint ahogy semmit sem. Minden úgy alakul, ahogy a tudatalattidban eldöntöd.
    Remélem ez alkalommal is szép élményem lesz!
    Judit

  • TNT

    2008. október 22. szerda

    Nekem volt választott orvosom, abban a kórházban, ahova területileg tartozok, egy ismerős ajánlotta, akit műtött, neki pedig egy barátnője ajánlotta, aki nála szült. Kb a 7. hónaptól jártam hozzá terhesgondozásra. Aztán elment nyaralni. A hivatalosan kiírt időpontra visszajött volna, de én biztos voltam benne, hogy hamarabb meglesz a bébi, és így is történt. Azt mondta, ha megindul a szülés, akkor bejön a szabadsága alatt is. De persze nem lehetett elérni, telefonja kikapcs, úgyhogy maradt az ügyeletes doki. Békésen vajúdgattam, még eléggé az elején jártam, amikor beütött a baj, mert 3x a baba nyakára volt tekeredve a köldökzsinór, és ahogy elindult lefelé, megszorult a nyakán. Azonnal összeszaladt minden fellelhető orvos és szülész, bevittek a műtőbe, altattak, és nem babráltak a bikinimetszéssel, hanem a sürgősség miatt hosszában vágtak.
    A császárt végző doki nagyon jó fej volt a következő pár napban, sokkal szimpatikusabb, mint az eredeti dokim. Hozzá kellett visszamenni varratszedésre, de elvileg a 6 hetes kontrollra a választotthoz kellett volna mennem.
    A 6 hetes kontroll idején újfent nyaralni volt, úgyhogy mégiscsak a szülésemet vezető dokihoz mentem. Változatlanul nagyon kedves volt, szimpatikus, jól emlékezett ránk a furmányos köldökzsinór miatt.
    Véglegesen megsértődtem az eredetileg választott dokimra, és megbeszéltem a másik dokival, hogy a következő babámmal majd eleve hozzá szeretnék járni. 🙂
    Szóval nem mindig szerencsés, ha választunk dokit, illetve az én esetemben nem volt semmi értelme. De majd a következőnél remélem, hogy lesz… 🙂

  • patócs petra

    2008. október 21. kedd

    Én a 35.héten kénytelen voltam váltani,mert az orvosomat a Nyírőbe helyezték a kórházösszevonások miatt és itt 135 ezer forint lett volna a szülés.Kolleganőm ajánlotta azt az orvost akinél aztán szültem.Nekem nagyon jó tapasztalatom van a választott orvosommal kapcsolatban.Már előre megmondta ugyanis,hogy augusztus 18.-án neki esküvőre kell mennie.Hát nem akkor döntött úgy az én édes kicsi lányom,hogy nem vár tovább és meg szeretne születni???!!! Az orvosom persze átadott az ügyeletes kollegának,merthogy előre megbeszéltük,hogy ez az egyetlen nap nem jó neki a hónapban. Aztán egy kis komplikáció miatt amikor biztossá vált,hogy császározni kell, az orvosom visszajött az esküvő előtt!!!és megcsinálta a műtétet.Szóval én biztosan nála szülöm a következő gyermekemet is.

  • Kriszta

    2008. október 21. kedd

    Hello,

    Én úgy gondolom, ez elég fontos döntés. Szerintem kell a szakszerű segítség időben akkor is ha nincs gond ha pedig adódik valmi akkor főleg. Persze nem úgy értem, hogy az ügyeletes orvos nem tud szakszerű segítséget adni, de sajnos lehetséges hogy kevesebb figyelmet tud szentelni, ha többen szülnek egyszerre.
    Mi későn tudtuk meg, hogy körzetileg már nincs szabályozás és szülhetek az adott kórházban, ahol szerettem volna. Így mi már nem tudtunk orvost fogadni.
    Sajnos az volt a probléma, hogy egyszerre 8 szülés jutott kisebb eltérésekkel egy vasárnap éjszakára. Nekem 18 óra vajúdás jutott és a legvége az orvos elfoglaltsága miatt, elég nehéz volt. Magyarán a tolófájásokkal maradtam egyedül felkötözve az ágyra 3 órán keresztül. A férjem volt velem aki segített és tartotta bennem a lelket és az erőt és néha berohant egy éppen ráérő szülésznő, aztán a másik műszakos rohant be és adott teljesen más instrukciókat. A végén mivel én voltam a legkevésbé hisztérikus és majdnem a legidősebb engem hagytak tulajdonképpen a végére. Gond is lehetett volna belőle ugyanis a kisbabánk nyakára tekeredett közben kétszer a köldökzsinór. Szóval nem akarok senkit befolyásolni, de talán ha lett volna fogadott orvosunk Ő ott lett volna csak velünk és segített volna időben, nem rohangált volna át két-három másik anyukához. Végül segítségül hívtak egy másik orvost a nőgyógyászatról hogy besegítsen a fiatal velem egykorú szerintem tapasztalatlan szülészorvos(nő) -nek. Szóval összefoglalva szebb élmény is lehetett volna ha nem kínoznak bennüket 3 órán keresztül elhanyagolva a zsúfoltság miatt. Ez egy megyei jól felszerelt kórházban volt vasárnap. Szóval szép szép hogy az ügyeletesnek is kötelessége én is ezt hittem és nem lesz gond. Viszont ha sokan szülnek egyszerre nincs idő mindenkire és talán jobban megéri a fogadott orvos. Utólag ha tehettem volna mindenképp fogadtam volna orvost. Szerintem komoly lelki és fizikai felkészülés kell hogy az ember egy ilyen hosszú vajúdást elviseljen. Aki szerencsés alkat annak nem tart ilyen sokáid, de ezt nem lehet előre tudni. Ha valakinek a férje nem akar bármi okból ott lenni, akkor ajánlom legyen ott egy barátnő, anyuka vagy bárki aki segíteni tud eltölteni azt a hosszú időt és kibírni lelkileg és szellemileg a megterhelést. Szükség van a támogatásra és nem biztos hogy éppen jó szülésznő vagy orvos lesz ott. Remélem nem volt túl negatív a levél, ez is egy vélemény én nem tudom ilyen lazán felfogni, ha arra gondolok, hogy a gyönyörű okos édes kislányomnak akár baja is lehetetett volna. Én mindenkinek azt tudom ajánlani inkább készüljön fel alaposan minden téren és legyen körültekintő, tájékozott és óvatos. Nem szeretem ha valaki csak a rózsaszín babahabos oldalát látja ennek, egy ember élete múlhat ezen és ez felelősségteljes dolog. Persze beszélhetünk az érzelmi részéről és az utána eltöltött szép percekről, amit az ember soha nem felejt el, mert annál nincs is nagyobb csoda amikor végre megölelheted a kisbabádat akit vártál, de szerintem komolyan kell venni a felkészülést és nem lehet úgy nekiindulni, hogy majd lesz valahogy. Nem mindenkinek megy olyan könnyen és eőre ezt senki nem tudhatja.

  • Ercsi

    2008. október 21. kedd

    Sziasztok! Én se kórházat,se dokit nem választottam. Nem azért,mert mindegy alapon ment a gondolataim,hanem mert tudtam hogy egy választásom van:a körzeti kórházban szülök. Punk-tum! :() Döntésemet egy percig sem bántam meg. Amikor elkezdtem vajúdni,kicsit magányos voltam,mert párom akkor még sehol sem volt(a kórházba indult meg a szülésem). Csak a szülésznő volt bent velem. Majd egyre jobban oldódott a légkör. Egy tüneményes szülésznőt fogtam ki,aki éppen akkor kezdte a műszakját. Olyannyira elbeszélgettünk,hogy egy-két fájást észre sem vettem 🙂 Vajúdtam 2órát,majd jöttek a tolófájások,vele rögtön az ügyeletes doki is. Negyed óra alatt kint volt a kisfiam. Majd jött volna az összevarrás és a kínlódás vele együtt. DE ahogy megszültem kiment a doki a szobából. Mire én a szülésznőnek:hova megy??? Erre a szülésznő,Évike:majd kérdezze meg anyukáját(mármint az enyémet,mert időközbe megjött ő is). Kikerekedett a szemem,majd 1-2perc múlva visszajött a doki. Aztán valahogy nem is nagyon izgatott,el is felejtettem nagy örömömbe :)))))
    Eltelt egy hét otthon,mire anyukám kérdi:tudod miért jött ki a doki miután megszültél? Mire én:Nem! Mond! Anyukám elkezdte mesélni:hozzám jött ki gratulálni és két puszit adni,hogy nagymama lettem. Na ekkor lepődtem meg igazán és akkor jöttem rá,mi mennyire biztonságba,kedvességbe,odaadásba voltunk azokba az órákba a csemetémmel. Majd nyugtáztam magamba,nagyon is jól döntöttem hogy nem választottam dokit. Remélve magamba hogy második babámat is nála szülöm!

  • Julcsy

    2008. október 21. kedd

    Sziasztok!
    Én nagyon sokat vaciláltam, hogy válasszak-e egyáltalán orvost, ha igen, akkor kit, stb… Végül arra a döntésre jutottam, hogy a baba így is úgy is megszületik, a kórházakban felelősségtudatos orvosok dolgoznak, és a szülés alatt úgyis a szülésznő lesz mellettem többnyire… Így nem választottam orvost, csak kórházat. Ez be is vált, a szülésznő fantasztikus volt, mint emberileg, mint szakmailag, az ügyeletes szülész orvos is maximálisan odafigyelt mindenre, nem volt probléma. De azért szerintem egy kis szerencse is kell hozzá, mert tény és való, hogy vannak olyan szülésznők, akik nagyon hangulatemberek, mikor-milyen kedve van, úgy viszonyul a dolgokhoz, és persze vannak ilyen orvosok is, akiknek nem számít, hogyan végzik a vizsgálatokat, stb, csak gyorsan meglegyen és kész…Az orvosok maguk között is szerintem úgy vannak, hogy ha már valaki választott orvost, esetlegesen egy másik, – akkor ügyeletes orvos, nem biztos, hogy azt jó szemmel nézi, hogy neki kell ellátni a szülő nőt, míg a fogadott orvos beér a kórházba. De hál’ istennek, ez a kisebbik arány. Ja, és mi van akkor, ha a fogadott orvos éppen nyaral, vagy síel valahol külföldön, – mert onnan ugyebár nem fog hazaszaladni…..Úgyhogy összefoglalva, az én szülésem fantasztikus élmény volt!!!!! Én rábíztam magam a sorsra, amúgy is ilyen természetességgel fogtam fel az egész terhességet…Csak azt tudom javasolni mindenkinek, hogy bízzon magában és a megérzéseiben, a szülés óráiban, perceiben pedig csak magára és a kisbabájára figyeljen!!!!!!

  • Fruzsi

    2008. október 21. kedd

    Sziasztok

    en valasztottam orvost,ismerosok ajanlottak es meg is voltam vele elegedve,sot,csak a hatodik honap vegen elment ,mert vizsgai voltak-vannak.Meg van 3-4 hetem a szulesig es orvos sehol.Na errol ennyit!

    Sikeres szulest mindenkinek!

  • Ildikó

    2008. október 21. kedd

    Sziasztok,

    Nekem egyik ismerősöm ajánlotta és meg is voltam elégedve vele. Nem bántam meg és ha még fogok szülni, csak őt fogom választani.

  • Boldogné

    2008. október 21. kedd

    Nekem a baba várásra jobban fel kellett volna készülni, mint ahogyan végül ez az egész sikerült, mert én epilepsziás vagyok. A neorologus orvosom ajánlott szülész, nőgyógyász orvost. Ők ketten tökéletesen összedolgoztak. Nagyon meg voltam elégedve velük, ha valaki kíváncsi akkor szívesen ajánlom őket.

  • Annus

    2008. október 21. kedd

    Szükséges. Sőt, mifelénk szülésznőt is érdemes, ha kellő odafigyelést és törődést vár el az ember. Aki az ügyeletesnél akar szülni, vagy nincs más választása, az kösse fel a gatyáját.

  • Tina

    2008. október 21. kedd

    Én Interneten ismertem meg a nőgyógyászomat randivonalon.