Szinte minden anyuka tapasztalja, hogy 5-7 hónapos kor között egyszercsak beköszönt a babánál egy korszak, amikor sokat unatkozik. Az addigi játékokkal nem elégszik már meg, nem akar háton feküdni, hason is hamar elunja magát, de kúszni, helyet változtatni még nem tud. Mit tehetünk ilyenkor?

Ezt az állapotot én mozgásfejlődési frusztrációnak nevezem és akármennyire is kellemetlen, ez a helyzet vezet el oda, hogy végül a csecsemő egyszercsak kúszni, majd mászni kezd. A nyugodtabb, kisebb méretű, mozgékonyabb babáknál ez a helyzet kevésbé szokott gondot jelenteni, vagy rövidebb ideig, mint a nagyobb méretű, kevésbé mozgékony, illetve alapból nyűgösebb gyerekeknél. Fél éves korban amúgy is fordulóponthoz érkezik a baba: előfordulhat, hogy a korábban nagyon sírós gyereknek annyira tetszik a helyváltoztatás, hogy ezután napokig a hangját sem halljuk, a korábban nyugodt, egész nap békésen szemlélődő picurt pedig egészen felkavarhatja a sok új élmény.

A fél éves kor körüli nyűgösködés-unatkozás elsődleges oka, hogy a baba már okos, sok mindent lát, hall maga körül és kezd kifejlődni az önálló akarata is: szeretne dolgokat tenni, de még nem tud, mert nem tud odamenni, ahova szeretne, nem tudja úgy kezelni a játékokat, ahogyan szeretné, hiszen a kézügyessége még nincs meg hozzá.

Könnyen „elronthatjuk” ebben a korban a picurt, azzal, hogy amikor unatkozik, folyton szórakoztatjuk. Ha unatkozik, inkább adjuk oda neki egy másik játékot, vagy fordítsuk a hátáról a hasára vagy vissza, idővel ezt maga is megoldja majd. Azonban azt se tévesszük szem elől, hogy ilyenkor nem mindig csak unatkozásról lehet szó, egy 6 hónapos baba is vágyhat egy kis ölelgetésre, babusgatásra, testközelségre, tehát figyeljünk oda arra, hogy a nyűglődés hátterében valóban unatkozás áll-e, vagy valami más.

Mikor fordul már át? Az 5-7 hónapos kor nagy kérdése az átfordulás. Ha még nem fordult át, ne aggódjunk, idővel megteszi majd. Ha pedig már egyszer-egyszer átfordul, azért szoktak aggódni a szülők, hogy miért nem teszi gyakrabban. Ezzel sem kell törődni, az a lényeg, hogy képes rá a gyerek: néhány hét és maga ismeri fel az átfordulásból származó előnyöket. Egyébként nem is olyan egyszerű az átfordulás, mint gondolnánk, hiszen nem elég a csecsemőnek azt megtanulnia, hogyan lendítse át magát egyik oldalról a másikra, arra is rá kell jönnie, hogyan szabadítsa ki maga alá szorult kezét. Ezt ösztönözhetjük azzal, hogy hátról hasra fordítjuk és hagyjuk, hogy küzdjön, de idővel magától is egyre hamarabb és hamarabb tudja majd kihúzni a kezét, míg végül már be sem szorul.

Mit csináljak, ha unatkozik a baba?

Ebben a korban már akár 3-4 órát is ébren tölt egyhuzamban a kicsi és nyilván nem szeretne ezidő alatt végig a járókában csendben nézelődni, hiszen annyi izgalmas felfedeznivaló van a világban!

Ezért a legjobb megoldás, hogy váltogatjuk a baba helyeit a lakásban és az önálló valamint a közös tevékenységeket: mondjuk fél órát főzünk közösen, a baba közben az etetőszékben vagy a hordozóban csücsül, közben esetleg a kezébe adunk valamilyen rágcsálnivalót (ha már tud rágcsálni), vagy valami érdekes konyhai eszközt, utána 20-30 perc önálló játék a járókában, aztán 20-30 perc közös bírkózás a hálószobában a nagyágyon, utána önálló játék a nappaliban a játszószőnyegen, aztán jöhet az ebéd, egy kis közös játék, mesemondás, énekelgetés, majd az alvás. Jó szolgálatot tehet egy rugós hinta is, sok baba akár fél órát is szívesen játszik benne.

Ha nyűgös, fogzik vagy csak egy kis „anyázásra” vágyik, jó szolgálatot tehet a hordozókendő is, amiben magunkra köthetjük és nézelődhet, amíg mi házimunkázunk.