Képernyők, kütyük: Mennyit és mikortól használja őket a gyerek?

Az elmúlt években rengeteg vitát generált a szülők és a szakemberek körében is, mennyit és hogyan használják a gyerekek a képernyőket, most azonban járványhelyzet keresztülhúzza ezt is, hiszen a társas kapcsolattartás legfőbb eszközévé léptek elő a digitális eszközök, arról nem is szólva, hogy az iskolai oktatás is ezen zajlik, de sok esetben a baba-mama foglalkozások, különórák, edzések is ezen zajlanak. Hogyan értékeljük át a képernyőhasználati szokásokat ebben az esetben?

Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben tette közzé legújabb ajánlását a képernyőhasználatra vonatkozóan, eszerint:

  • 1-2 éves kor alatt egyáltalán ne legyen a gyerek képernyő előtt, 2-5 éves kor között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.
  • elalvás előtt egy órával se a gyerekek, se a kamaszok ne legyenek képernyő előtt, mert ez rontja az alvásminőséget
  • Ne aludjunk a telefon/tablet közelében, ne hagyjuk bekapcsolva éjszakára és kapcsoljuk ki az értesítéseket is.
  • Evés közben se a gyerekek, se a felnőttek ne nézzenek képernyőket
  • Családi programoknál (beszélgetés, társas stb.) is tegyük el ezeket, ne legyen bekapcsolva „háttérzajként” se
  • Ha sétára, kirándulni indulunk, kapcsoljuk ki az értesítéseket és csak kevés fotót készítsünk, ne fotózzunk, kamerázzunk folyamatosan
  • Ha hosszabb időt töltünk a képernyő előtt, 2 óránként tartsunk szünetet, mozogjunk és igyunk valamit.

A részletesebb ajánlás szerint:

0-1 éves korig

  • A baba legyen fizikailag aktív naponta többször változatos formában és amíg nem kúszik-mászik töltsön legalább naponta 30 percet hason.
  • Ne ültessük napi 1 óránál többet (pihenőszék, etetőszék, autósülés, bébikomp, babakocsi stb.
  • 1 éves kor alatt egyáltalán ne nézzen képernyőket
  • Amikor ül, olvassunk, mondjuk neki mesét, mondókát, történeteket!

1-2 éves korig

  • Legalább napi 180 perc változatos fizikai aktivitás szükséges napi több részletben, ha több, az jobb.
  • 1 óránál többet ne ültessük (naponta összesen és soha ne ültessük hosszasan egyhelyben)
  • 1 éves korban a nyugalomban töltött képernyőidő (pl. tévé- vagy videónézés, videójátékok, amit egy helyben kell csinálni) nem ajánlott, 2 éves korban a nyugalomban töltött képernyőidő legfeljebb összesen napi 1 óra lehet (a kevesebb jobb)
  • Amikor ül, olvassunk, mondjuk neki mesét, mondókát, történeteket!

2-4 éves korig

  • Naponta legalább 180 perc változatos fizikai aktivitás a napon belül több részletre elosztva, amiből legalább 60 perc közepes intenzitású aktivitás (pl. kismotorozás, futóbiklicli, bicikli, szaladgálás, torna, tánc). A több jobb.
  • A nyugalomban töltött képernyőidő ne legyen több, mint napi 1 óra (a kevesebb jobb)
  • Amikor ül, olvassunk, mondjuk neki mesét, mondókát, történeteket!

Mi áll az ajánlás hátterében?

Az ehhez hasonló ajánlásokat olvasva sok kérdés és kétely merül fel a szülőkben, ezért szedjük össze, mi is áll a háttérben! Az első és legfontosabb, hogy a WHO úgy adja ki az ajánlásait, hogy összegyűjti több kutatás eredményeit és kikéri több ország szakembereinek javaslatait az egész világon és ezalapján tesz javaslatokat, tehát ez nem magánvélemény vagy légből kapott információ, hanem alaposan megfontolt információ.

Egy-egy ilyen ajánlás jó iránymutató arra, nagyjából mi az egészséges és megfelelő mérték: mennyi mozgásra van szüksége egy kisgyereknek, mennyi időt töltsön nyugalomban és mennyit legyen a képernyő előtt.

Sokan felkapják a fejüket arra, hogy 2 éves kor előtt egyáltalán ne nézzen a kicsi képernyőt, ez néhány szülő szerint nagyon szigorú ajánlás. Mi áll a háttérben?

1 éves kor előtt a baba szemizmai nem elég erősek, ha egy irányba néz hosszasan (márpedig ha pl. mesét néz egy monitoron, akkor ez történik), meg kell erőltetnie a szemizmait, hogy fókuszálni tudjon, ez pedig szemtengelyferdüléshez és szemromláshoz vezethet. Sajnos ez a hatás már akkor is fellép, ha csak egy 5 perces rövid kis mesét néz meg.

Miért pont a képernyő a baj? Az nem gond, ha egy könyvet vagy egy játékot nézeget?

Egy tárgyat soha nem néz olyan hosszan a kicsi, mint a villódzó képernyőt, amin jönnek-mennek a képek és közben még érdekes hangok, párbeszédek, zenék is vannak. A rajzfilm, a képernyőről vetített mese jobban leköti a figyelmet és gyorsan elröppen az az 5 perc, amíg a kicsi folyamatosan nézi, eközben pl. egy mesekönyv oldalt az 1 évesek átlagosan 12 másodpercig néznek egyhuzamban és fontos különbség, hogy közben a szem pásztáz, azaz mozog, míg a képernyő esetén egy helyre fókuszál.

De akkor mi a helyzet a kifejezetten babáknak szóló tévécsatornákkal?

Attól, hogy valami van, még nem biztos, hogy szükséges is. Kutatások kimutatták, hogy különbség van a gyorsan változó képkockájú mesék és a lassan változó képkockájú mesék között. Tehát pl. egy állóképekből álló mese, amiben kevés a mozgás (mint pl. a Bogyó és Babóca mesék), vagy a diavetítés, ahol csak állóképeket vetítünk, kevésbé károsak a gyerekek számára: kevésbé erőlteti túl a szemüket, kisebb mértékben akadályozzák a fantáziát és a fejben való képalkotás folyamatát, mint a mozgalmasabb mesék.

A diavetítés akkor nem gond?

Nem, mert ott álló képek vannak és a szülő a saját hangján mesél, ezért sokkal kevesebb ingermennyiség éri a gyereket közben és az agyban is beindul közben a képalkotás folyamata. A diavetítés gyakorlatilag egyfajta családi mesélés csak képekkel illusztrálva.

Tényleg csak ennyit kell mozogni, mint amennyi az ajánlásban van?

Nem ezek csak az egészséges fejlődéshez szükséges minimumok. Sok nyugati országban probléma a babák és a kisgyerekek túl gyakori és sok ültetése, sokszor még az 5-6 éves gyerekeket is babakocsiban viszik mindenhova, holott a fejlődéshez elsősorban sok-sok mozgásra van szükség. A képernyő előtt is túl sokat ülnek a gyerekek és többnyire mozdulatlanul.

De az én gyerekem mozog tévézés közben…

Attól még a napi 1 óránál több tévénézés túlingerli őt, mint ahogyan a háttértévézés is. A tévé előtti mozgás nem számít aktív mozgásnak és nem egyenértékű azzal, amikor pl. szaladgál vagy kismotorozik a gyerek.

Akkor se mehet a tévé, ha a baba nem néz oda, hanem csak játszik mellette?

Nem, mert a tévéből érkező hangok túlingert jelentenek, amiket a baba agya ugyanúgy feldolgoz. Lehet, hogy nem érti, amit hall, de attól még érzékeli. Olyan ez számára, mintha neked egy zajos gyárcsarnokban a kopácsolás közepette kellene elmélyülten tanulnod egy vizsgára. Felnőttként te már idővel talán képes lennél fókuszálni a figyelmedet, a baba éretlen idegrendszere azonban még nem képes erre.

Tényleg ne nézzen lefekvés előtt mesét a gyerek? Pont akkor a legnyűgösebb és már csak ez köti le…

A lefekvés előtti 1 órában való mesenézés sok esetben okoz alvásminőség romlást azaz:
– nem vagy csak nehezen alszik el a kisgyerek, fel van pörögve,
– gyakran ébred éjszaka, nyugtalanul alszik,
– éjszakai felriadás, hiszti, pavor nocturnus jelentkezik (ennek az az oka, hogy a nyűgös, már álmos kisgyereket nem fektetik le, hanem mesét néz, ami ébren tartja és aztán még talán el is álmosítja, de ilyenkor valójában alvás helyett van ébren, az idegrendszere túlfárad, ezért álmában is túlműködik, ezért riad fel félálomban sírva)
– kevesebbet alszik, hajnalban már fent van,
– éjjel felébred és órákig ébren van.

A kettő között nem minden esetben van összefüggés, de lehet, éppen ezért ha a kisgyereked rosszul alszik, érdemes visszavenni az esti mesenézésből és inkább mesét olvasni vagy bábozni neki esténként.

A kiskamaszoknál, kamaszoknál, akik egyébként is hajlamosak az alvászavarra és az éjszakai bagoly üzemmódra, a kijelző előtt való elalvás tovább nyújthatja az elalvás idejét és emiatt még jobban eltolódhat a bioritmus a hajnali lefekvés irányába. A kijelzők kékes fényét a szervezetünk úgy észleli, mintha napfénnyel világítanánk meg magunkat, ettől a szervezetünkben megváltozik a melatonin hormon termelése, ami az alvást és az ébrenlétet szabályozó cirkadián ritmust állítja be. Ha alvás előtt képernyőt nézünk, elállítódhat a biológiai óránk, amit miatt lassabban alszunk el, romlik az alvásminőség és nehezebben kelünk fel reggel.

Egy kicsit segíthet ezen az állapoton, ha rábeszéljük a gyerekünket, hogy állítsa be a kütyüjén az automatikus éjszakai üzemmódot, így kevésbé világít az éjszakai órákban a kijelző és a fehér felhasználói felületek feketére váltanak, ami segít a könnyebb elalvásban.

Oké, igaza van a WHO-nak, de ki fog elmosogatni, ha a gyereket nem lehet semmivel lekötni?

Az örökmozgó kicsiket tényleg jól leköti egy kis mesenézés és addig el lehet végezni a házimunkát. Meg vannak olyan kényszerhelyzetek is (pl. betegség idején, kórházban, hosszú sorbanállásnál), amikor életmentő egy kis mesenézés és a telefon pont kéznél van.

Ha az ajánlást vesszük alapul, az napi átlagosan 1 óráról szólt, ennyi idő alatt sok mindent meg lehet csinálni a ház körül.

De felmerül a kérdés, hogy vajon a dédnagymamáink hogyan látták el a teendőket totyogók mellett, amikor még nem volt tévé, tablet, telefon…? Úgy, hogy magukkal vitték a kicsiket és ott segítettek, vagy csak játszottak, amíg a mama elvégezte a tennivalóit.

Ez nem azt jelenti, hogy nekünk is így kéne csinálni, de igazából a legjobb az lenne, ha képesek lennénk értékes mértéket tartani abban mennyit nézhet képernyőt a gyerek.

Ami segíthet:

– Kialakítani egy napirendet, amiben van ideje a házimunkának és a közös játéknak is: általában reggel, amikor a kicsi felkelt, evett, jókedvű, egy darabig eljátszik magában is, ilyenkor van egy kis időablak, amikor lehet néhány dologgal haladni (pl. előkészíteni az ebédet). Ugyanígy a nap folyamán is érdemes találni néhány olyan időszakot, amikor van 15-20 perced a házimunkára és hozzászoktatni a kicsit, hogy ő addig játsszon. Ha ehhez nincs kedve, akkor ott lehet veled, „segíthet”, ez a kicsik számára is érdekes (bár lassabban halad).
– Beosztani a házimunkát a hét napjaira kis adagokban, hogy ne nőjön a nyakadra a sok feladat, ne kelljen több órát szabaddá tenni pl. nagytakarításra, helyette mondjuk minden nap egy helyiséget kitakarítani.
– Heti menü alapján főzni, így tudod tervezni az ételek előkészítését és akár előre is tudsz főzni (és így jobban tervezhető és olcsóbb is az étkezés, mintha mindig azt eszitek, amit aznap megkívántok).
– A napirendnek lehet része az is, hogy néha kicsit néz mesét, csak az ajánlott mennyiséget tartsátok be.

És a legfontosabb: csak akkor nézzen képernyőt a gyerek, ha már nincs más megoldás. Ne legyen rutin, hogy ha nyafog, akkor megkapja. Ne legyen rutin, hogy az a bébiszitter, amikor valami mást szeretnél csinálni. Ne azért kapcsold be, hogy eltereld a figyelmét (ne hisztizzen) és ne azért, mert akkor addig nyugodtan megül és eszik vagy fel lehet öltöztetni. Az a baj a rutinból figyelemelterelésként való használattal, hogy a kicsi az adott helyzetre való megoldásként fogja értelmezni a kijelzőbámulást és ebből lesz aztán a függőség, amitől utána nehéz megszabadulni.

Ha pl. nem tetszik neki valami ezért kijelzőt kapcsolsz, eltereli a figyelmét és így elkerülhető a hiszti, azzal pillanatnyilag megoldasz egy problémát, de hosszú távon azt tanulja meg, hogy a kijelzőbámulással kell kezelni az érzelmeit – ettől aztán érzelmileg függővé válik a mesenézéstől, mert az adja meg neki a biztonságérzetét és persze, ha nem kapja meg, vagy elveszed tőle, ki fog borulni, mert nincs helyette más.

A lényeg elsősorban, hogy neked, mint szülőnek legyen önkontrollod és tanuld meg észrevenni, szabályozni, hogy mikor szükséges valóban a kütyünézés és mikor nem. A szigorú tiltás sem feltétlenül jó, mert akkor meg nyafogni kezd a gyerek, unatkozik, különösen, ha korábban sokat nézte. Minél változatosabban játszol a gyerekeddel, minél többféle „offline” élménye van, közösen veled felfedezve a világot, annál kevésbé lesz érdekes számára a passzív mesenézés.

Tényleg tönkreteszi a 6 év alatti gyerekek gondolkodását a kijelzőbámulás?

A passzív mesenézésnek mindenképpen negatív hatása van a kisgyerekek agyára. Már az 1980-as években voltak arra vonatkozó kutatások, hogy a kisgyerekek agya mesenézés közben másként működik, nem dolgozik a fantázia és a képalkotás (ami ebben a korban a legintenzívebben fejlődő érzelmi agyterületek legfontosabb feladata) és még korábban az 1970-es években bizonyították, hogy a rajzfilmekben látott kisebb agresszió (pl. Tom kergeti Jerryt) is növeli a gyerekek egymás közötti agresszióját (jobban, mintha a való életben láttak pl. verekedést).

Egy 2019-es kutatásban 3-5 éves gyerekek agyát vizsgálták MRI-vel, valamint kikérdezték a szüleiket a képernyőhasználati szokásaikról (nem csak a mennyiségéről, hanem arról is, mennyit játszanak, milyen játékokat stb.). A kutatók azt találták, hogy a kijelzők előtt eltöltött idő változásokat okoz az agy fehérállomány integritásában, ezáltal ami csökkenti a kognitív funkciókat, lassítja a tanulást és elsősorban a nyelvtanulásban, olvasásban és az írási képességekben okoz problémákat. Minél több időt tölt a gyerek képernyő előtt, annál erőteljesebb ez a változás függetlenül attól milyen tevékenységet végzett (aktív- vagy passzív képernyőhasználat).

Egy másik kutatás, az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatása kimutatta, hogy azok a 9-10 éves gyerekek, akik naponta több, mint 2 órát töltenek digitális képernyők előtt, az agyuk legkülső rétegén (azon a területen, ami az érzékszervi információkat dolgozza fel) korai elvékonyodás jelei láthatók. A kutatás kimutatta, hogy ezeknek a gyerekeknek a nyelvi és gondolkodási felmérőik rosszabbak lettek, mint azoknak, akik naponta kevesebb, mint 2 órán át használnak ilyen eszközöket.

Más kutatások bebizonyították, hogy nagy különbség van a passzív képernyőbámulás és az aktív kütyühasználat között. Miközben a gyerek kirakóst játszik a kijelzőn, nyelvoktató appot használ vagy a nagymamával videótelefonál akkor az agya úgy működik, mintha ezeket a tevékenységeket „offline” végezné, ellenben az agresszív játékok vagy a passzív filmnézés valóban negatív hatással van.

És mi a helyzet azzal, ha a nagymamával beszélgetünk Skype-on?

A fentiek más megvilágításba kerülnek a jelenlegi járványhelyzetben, amikor a karantén során a társas kapcsolatok is a képernyőkön keresztül zajlanak, nem is szólva a különféle foglalkozásokról, tanulásról. Miben más ez?

Már az előzőekből is kiderült, hogy a leginkább káros hatása a kisgyerekekre, a nagyobbakra (és a felnőttekre is), a mérték nélküli passzív képernyőnézésnek van. De vajon mi a helyzet az aktív kijelzőhasználattal?

Ebben segít a kutatások alapján a Wired magazin által összeállított gyerekek a képernyők előtt piramis.

Eszerint a különféle médiahasználati módok más-más megítélés alá esnek (ami érthető is, hiszen más módon hatnak az agyra és más aktivitást váltanak ki a gyerekből is). Eszerint:

Szabadon használható (mértékbeli korlátozás nélkül):

– videós beszélgetés másokkal,
– alkotás, kreativitás (pl. kijelzőn való rajzolás, festés, színezés, zenélés, videókészítés)
– zene, hangoskönyv, podcast hallgatása,
– építős vagy fejlesztő, oktató játékok (pl. Roblox, scratch programozás oktatók, matematikai készségfejlesztők, nyelvoktató appok stb.)
– olvasás az interneten

Mértékkel használható

– közös mesenézés
– életkornak megfelelő mesefilmek, filmek megnézése,
– aktív játékok (Wii, Kinect)
– interaktív ebookok, történetmesélős aktív játékok
– olyan videók, műsorok nézése, ami aktivitásra ösztönöz (pl. ovis torna, gyerekfoglalkozások online, videóról való kézműveskedés)
– a hazai Digitális Tudatosság Munkacsoport ide sorolta még a közösségi oldalak használatát arra, hogy másokhoz kapcsolódjunk pl. beszélgetés barátokkal, csoportokban való részvétel

Ritkán használható:

– közösségi média passzív használata (csak görgetés, nézelődés)
– FPS (mászkálós, lövöldözős) játékok,
– videómegosztókon való nézelődés.

Kerülendő:

– háttérzajként való használat,
– étkezés közben,
– lefekvés előtt.

Ez a felosztás segít árnyalni a képet és segít abban mire figyeljünk egy olyan korban, amikor a gyerekek (és mi is) az átlagnál sokkal többet vannak bezárva és kevesebb a lehetőség a szokásos módon lekötni az energiáikat. Amire oda kell figyelni, hogy az életkoruknak megfelelő mértékben használják a képernyőket, illetve tartsunk mértéket a mértékkel, ritkán használható valamint a kerülendő tevékenységekben.

Törekedjetek arra, hogy eleget mozogjon a gyerek aktívan (tehát nem a tévénézés közben) és változatos tevékenységeitek, játékaitok legyenek együtt is. Segíthet ebben, ha a hét minden napjára kitűztök valamilyen jópofa közös „programot”, pl. kedden kártyázás, szerdán társas, csütörtökön közös torna stb. Tiltás helyett inkább tanítsd meg neki a felelős géphasználatot és azt, hogy mennyi más érdekes dolog van a világban, amiből a kütyüzés csak az egyik.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

6 Comments

  • Klaudia

    2020. október 26. hétfő

    Kedves Ági!

    Olyan problémába ütköztünk ami még a lányommal se fordult elő anno.
    Fiam 2 éves. Most lesz a 3.hete hogy minden éjjel 1 és 2 óra között automatikusan felkel! Sokszor csak hajnali 5_6ig forgolódik,keresi az éjjeli fényét azt kapcsolgatja,amin az altatót is belehet kapcsolni.
    Akkor van hogy néha sír és riadtan jön ki hozzánk(de ez nemgyakori csak a felkelés), ha benyomja az éjjeli fényét meg is nyugszik,van hogy ki se jön ilyenkor,csak én felkelek rá hogy ébren van..

    Viszont 10hónapos kora óta egyedül alszik a szobájába. Eddig sose volt ilyen gond,jó alvó volt.Néha kelt,ivott és visza is aludt.Kivétel mikor beteg volt. Most viszont nincs bajja hála az égnek. De már ezért sem értjük mi lehet vele 🙁
    Nappal is nyügösebb így,sokat makacskodik velünk,sokszor olyan mint akinek semmi se jó sosem,mindenbe válogat,még abba is hogy anya vagy apa öltöztesse :/ van hogy csak ölbe akar lenni de akkor is sír 1 ideig. 😥

    Megvan a napirend is kicsi kora óta.
    Reggel 8kor kel legkésőbb de van hogy az ovi miatt elöbb.
    Ebéd után 1 fele alszik max 3ig.
    Este 6_7 fele fürdés és vacsi. 9fele fekvés..kb 10 óra fele alszanak el. :/

    Mostmár van hogy fürdés elött esznek. A meleg tejes módszert is kipróbáltam estére hogy azt ivott alvás elött.
    Levendulázok..fürdöbe és párologtatva is,már baba masszázskrémbe is kipróbáltam.
    Este Tv nincs, max NÉHA napközbe 3_4 mese.
    Egyszerűen nemértjük 🙁
    Felkel minden éjjel automatikusan ekkor és vagy jön hozzánk,vagy keresi a fényét és akkor arra próbál visszaaludni..
    🤷‍♀️😞
    Fogát is néztem,felül a hátsó 2 van vissza még.
    De eddig minden fogzás elött berekedt,náthás volt és széklete is több,másabb lett.
    A szobája hőmérséklete 24_25fokos..sajna állitani se
    lehetne a fokon.

    Ezügyben szeretném segítségedet kérni,mit lehetne még próbálni,mert már tényleg kezdek kétségbe esni hogy ezt most miért csinálja 🙁
    Köszönöm válaszod.
    Klaudia

    • Vida Ágnes

      2020. november 14. szombat

      Ebben a korban indul be a fantázia fejlődése, ezért sok kisgyerek elkezd félni a sötétben ilyenkor akkor is, ha eddig nem félt, ezen általában segít az éjjeli fény, ezért csinálja. Ez teljesen normális, ki fogja nőni. Esetleg segíthet, ha vesztek olyan alvósállatkát, ami világít a sötétben, talán úgy könnyebben visszaalszik.

  • Szandra

    2020. október 22. csütörtök

    Kedves Ágnes!
    Tv az elején ment „háttézajnak” de amint megtudtam hogy káros a baba/gyerek számára,kikapcsoltam és azóta sincs bekapcsolva. Azt vettem észre hogy amikor még ment a tv a kisfiam nem igazàn beszélt,zàrkózottabb volt,stb.amint nincs apszolut teljesen megváltozott és 2nap után màr mondatokban beszélt,nyitotabb,szégyenlős de nyitotabb és barátságosabb. Most 2,5éves. Kétnyelvű család vagyunk,9hónaposan mondta az első szót,azóta folyamatosan fejlődik,beszél. Mindent megért amit mondok neki mind a két nyelven és megcsinàlja amire megkérem,viszont engem az aggaszt hogy nem tud mindenre válaszolni,amire nem tud,arra azt mondja hogy persze. Ez mennyire gond? Vagy hogy tudnék neki segíteni ebben hogy tudjon vàlaszolni több mindenre?pl ha megkérdezem akar e menni ide vagy oda,van e kedve segiteni,stb,erre tud vàlaszolni,de ha megkérdezem hogy hogy hívnak,vagy miért van ez itt vagy ott,vagy hogy mondjam arra rà vàgja hogy persze. Ez mennyire gond? Azota lett neki egy kishuga aki ma már egy éves. Nagyon szeretik a zenét meg táncikàlni. Igy a rádió van bekapcsolva,szinte egésznap. Valahol azt olvastam hogy az se jó és hogy árt az is. Ez mennyire igaz? Természetessen nem.hangosan,halkan szól.
    Válaszàt előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2020. október 24. szombat

      A rádió kevésbé okoz problémát, mert nincs hozzá képi inger és a hangerő sem változik olyan intenzíven (a tévénél a reklámok hangosabbak pl.)

  • Andrea

    2020. június 12. péntek

    Kedves Ágnes!
    Próbáltam e-mailt írni, szeretném a segítségét kérni altatás témában. Kicsit összetettebb, mert másfél hete nagyon ingerült/ feszült voltam, és kiabáltam vele, azóta nagyon nehezen tudom elaltatni a kisfiam. Nehezen tud ellazulni, és már kétségbe vagyok esve, félek mély nyomott hagytam benne a csúnya viselkedésemmel. 16 hónapos múlt a kisfiam, eddig cicin aludt be, viszont most vagy 6-7x leválik róla, fel ül, hozzam bújik, egyszerűen nem tud ellazulni, és nappal 30 perc alatt, este 1 óra alatt sikerül álomba merülnie. Dupla idő alatt, mint máskor. Hintaszékben is próbáltam, egyszer- egyszer bealudt ott is.
    A kérdésem, mit tudok tenni, illetve a fekve, cicin alvást mellőzzem inkább? Olvastam a cikket, amit írt arról, hogy nem szabad görcsösen altatni, meg kell teremteni a kellemes, meghitt közeget, de így, hogy forog, izeg- mozog nagyon nehéz. Úgy érzem fogy az erőm, és nem találom a megoldást.
    Tudna nekünk segíteni?

    Köszönettel, Andrea

    • Vida Ágnes

      2020. június 14. vasárnap

      Ebben a korban nagyon erős a szeparációs szorongás és 1-1 ilyen konfliktus sokat erősíthet rajta, ez okozza a viselkedését. Sokat segít, ha nappal is sokat dédelgeted, szeretgeted most őt, többet szopizhat, igény szerint, altatáskor pedig hagyod kényelmesen, nyugodtan hosszan szopizni. A fekve szoptatás talán jobb, mert meghittebb, de érdemes kifigyelned, melyikkel tud jobban ellazulni.