Meddig szoptassak?

A válasz röviden: Addig, amíg az a babának is és neked is jó.

A válasz hosszan:

1. Ameddig az anyatej a fő táplálék

Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk! Nem sietsz sehová, semmi nem történik, ha 7-8 hónaposan még csak 1-1 falatot fogad el a baba és 1 éves korig inkább csak kóstolgat. A baba ösztönei tökéletesen működnek: ha szüksége van az anyatejtől eltérő táplálékra, elkezdi elfogadni az új ételeket, ha még nincs, akkor inkább szívesebben szopizik.
1 éves kor után lassan még a “leganyatejfüggőbb” babák is elkezdenek másból is rendesen mennyiségeket enni és a cici fokozatosan táplálékforrásból lelki szükségletté válik.

Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben. Az csupán kulturális kérdés, hogy nálunk a fejekben az 1 vagy a 2 éves korig való szoptatás él, mint etalon, ettől még nincs semmi baj a 2 éves koron túli szoptatással sem.

2. Amíg van tejed

Tévedés az az állítás, hogy 1 éves kor után az anyatejben már nincs semmi. Az anyatej nagyon értékes 1 éves kor után is, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik.

Ha esetleg úgy alakult, hogy tápszerrel kell pótolnod, ameddig egy csepp anyatejed is van, szoptass, az a kicsi is sokat számít. Ha a kicsi nem tud szopizni, nincs türelme hozzá, fejj le egy kis tejet és add oda a babának!

3. Ameddig csak a baba kéri

Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma.

4. Ameddig bírod

Lehet olyan helyzet, hogy már neked nem jó a szoptatás, pl. a kicsi foga, bármilyen testhelyzetben szoptatsz is, nyom, fájdalmat vagy sebet okoz.
Elsőként ilyenkor próbáld meg tőle elvenni a melled (a kisujjadat a baba ajka és a mellbimbó közé nyomva megszüntetheted a vákuumot, finoman kiveheted a melledet a baba szájából és határozottan mondhatod “nem szabad”, néhány alkalom után a baba rájön, mikor csinálod ezt, mi a gond). Segíthet ilyenkor az is, ha elkezdesz más testhelyzetben szoptatni, hónaljtartás helyett bölcsőtartásban vagy fekve pl., de sokaknál bevált erre a szopipárna alkalmazása is.
Az is lehet, hogy várandós vagy és érzékenyebb lett a mellbimbód, ezért lett fájdalmasabb a szoptatás.
Ha már tűrhetetlen a helyzet, ha a baba foga karcol, ha 1-2 hét szoktatás után is még harap, szükségesnek érezheted leszoktatni őt a ciciről és ezzel nincs semmi gond, nem vagy rossz anya, ha azért kezded el az elválasztást, mert már fájdalmas a szoptatás.

Ne egyik napról a másikra kezdd el!

Vannak helyezetek, amikben sokan elkezdik a leszoktatást, pedig valójában még nincs itt az ideje. Például, amikor a kicsi bölcsibe megy, testvére születik vagy éjszaka gyakran ébred és mindenki azt mondja, ez a szoptatás miatt van. Ilyen helyzetekről és a megoldásaikról itt írtam.

Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Öleld magadhoz a kicsit, mondd el neki, hogy mostantól nincs tejecske, de bármikor hozzádbújhat!

Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Összebújni, mesét olvasni vagy fejből mesélni, dédelgetni, de következetesen nem adni a cicit.

Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét. Ahogy megszokja az új helyzetet, az odabújás-igénye is csökkenni fog majd.

Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá. Ha néha szigorúan nem adod, aztán engedsz a sírásnak és mégis megkapja, ha nem kap cicit és hagyod hisztizni, aztán mégis megszánod, ha te magad se vagy biztos benne, hogy tényleg el kéne-e választani, az a kicsire is kihatással lesz: csökken a biztonságérzete, ezért még a szokottnál is jobban fog ragaszkodni hozzád, kiköveteli magának a cicit minden egyes alkalommal, nem engedi el szopi végén, nehogy örökre elvedd tőle, nyűgös lesz és folyton a nyomodban jár, nehogy elveszítsen.

Valójában az elválasztásért nem kell semmit tenned, magától is bekövetkezik, amikor mindketten felkészültetek rá.

Honnan tudhatod, hogy a babád hamarosan már elválasztaná magát?

– már nem fogadja el az anyamellet akkor sem, ha újra meg újra megkínálod (nyilván nem tartozik ide az, amikor betegség miatt nem fogadja el)
– rövid ideig szopizik,
– egyre ritkábban kéri,
– amikor megszoptatnád, határozottan jelzi, hogy ő nem kéri, mást szeretne, eltol magától.

Ha türelmesen vársz és igény szerint szoptatsz, nem kell elválasztanod a babát, magától is leválik, amikor eljött az ideje.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

16 Comments

  • Szandra

    2016. szeptember 06. kedd

    Kedves Ágnes! A kisfiam jövőhéten lesz 9 hetes és rengeteget szopizik, ( fél óránként óránként )csak a cicin nyugszik meg. Ha nem kapja meg akkor görcsösen sír amit persze én nem bírok hagyni és inkább ráteszem. A másik ami megnyugtatja az a lépcsőzes amire nem szeretném rászoktatni. Az éjszakákkal nincs probléma.

    • Vida Ágnes

      2016. október 14. péntek

      Valószínűleg most van nála a növekedési ugrás, ilyenkor gyakrabban kér cicit a baba pár napig, de aztán el elmúlik. De ha ez már régebb óta húzódik, akkor az is lehet az oka, hogy az egyes etetésekkor túl hamar leveszed a mellről és nem lakik jól. Érdemes lenne kipróbálni, hogy amikor elengedi, nem hagyod abba az etetést, hanem újra megkínálod, amíg teljesen jól nem lakik és minden etetésnél két mellből eteted.

  • Nagy zsuzsanna

    2016. július 05. kedd

    Szia aszt szeretném kérdezni a kislányom 7hetes és nem tud rendesen kakalni nem kemény a szeklete de erossen kínlódik anyatejet eszik mit adjak neki htudjon kakalni előre is köszönöm

    • Vida Ágnes

      2016. július 07. csütörtök

      AMikor nyom, fektesd hanyatt, húzd fel a két térdét a pocakjához és lassan kifelé köröztesd.

  • Borbála

    2016. július 04. hétfő

    Kedves Ágnes!
    2016. június 16-án feltett kérdésemre kaphatok választ valamikor? Későbbi kérdés is van, amire már válaszolt, ezért gondolom csak véletlenül maradt ki. Előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2016. július 07. csütörtök

      Megnézem! 🙂

  • Andrea

    2016. június 29. szerda

    Kedves Ági!
    Kislányom 2 hét múlva lesz 1 éves. Jelenleg reggel és este szopizik, illetve éjszaka egyszer, ha felébred (változó, kb. az éjszakák 60-70%-ban nem kel, régóta átalussza, csak a fogzás és mozgásfejlődés beindulása óta ébred időnként néha. Ilyenkor szinte mindig szoptatom). Az uzsonnát 2 hete váltottuk ki teljesen zökkenőmentesen, az volt az utolsó napközbeni szopi.
    Azért dilemmázom a cikk tárgyán, mert lassan kistesót szeretnénk (nyár végefelé szeretnénk elkezdeni “próbálkozni”), viszont én még mindig nem menstruálok. Tudom, hogy szoptatás alatt ez normális lehet, illetve hogy menstruáció nélkül is lehet peteérés, azonban nekem a várandósságomat megelőzően sem volt szabályos a menzeszem, van enyhe szénhidrát-anyagcsere zavarom is (IR előszobája kb., de nem az szerencsére), amelynek megfelelően táplálkozom természetesen. A várandósságom számomra szép meglepetés volt, ugyanis éppen follikulometriára jártam az IR kivizsgálás kapcsán és ott azt állapították meg, hogy nincs tüszőérésem, majd nászúton abból a tüszőből lett a kislányom (aki akkor is jóval a ciklus 20. napja után fogant meg). nem is számítottunk rá, kb. a 3. alkalommal nem védekeztünk.
    Már beszéltem 1-2 hónapja a miatt a kétségem miatt a nőgyógyászommal, hogy lassan 1 év után sincs menzeszem, és azért az ismerősi körömben nálam jóval többször, intenzívebben szoptató anyukáknak is megjött már eddigre… Ő akkor türelemre intett, de most jövő héten felkeresem vizsgálatra.
    Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy mi a tanácsod, van-e erre tapasztalatod, hogy ha 12 hónaposan kiváltom nála a reggelit és már csak az esti, esetleg ébredéskor éjszakai szopi marad, akkor nagyob eséllyel szűnik meg a szoptatási meddőség (már ha ez az), vagy felesleges ezért a kicsitől megvonnom a reggeli anyatejet?
    A kislányom egyébként úgy veszem észre, hogy nem különösebben igényli a reggeli szopit, de az estit sem kéri, csak kapja :), meg persze az altatási rituálé része, de csak ritkán alszik el cicin, ha nagyon fáradt (ez amúgy sem volt rá jellemző, kicsinek sem). Sosem volt szopi mániás úgymond, könnyen ment minden étkezés kiváltása, napközben eszébe sem jut kérni a mellemet, ha az ölemben vagy akár bölcsőpózban van a kezemben, sem fordul rá soha. Ha kapja, persze nem utasítja el :), de reggel sem kéri, csak adom.
    Szóval szerinted mit tegyek, váltsam-e ki a reggeli szopit hamarosan ahogy 1 éves lesz? Ha igen, mivel pótoljam? A tehéntejtől kicsit ódzkodom, bár nincs allergia a családban, de agrár végzettséggel tudom, mennyire más a kérődző borjú igénye mint egy kisgyereké, viszont a mesterséges gyerekitaltól is idegenedem, mert eddig szerencsére sosem kapott még tápszert, aminek elkerülése nem kis munka volt újszülött korában. Szívesen adnék neki szilárd reggelit, de úgy tudom, hogy 2-3 éves koráig szüksége van még a napi kb 500ml tejalapú táplálékra (amennyit mondjuk 100%, hogy most sem eszik meg anyatejjel).
    Mit tehetnék, hogy a teherbeesésemet majd elősegítsem, de a kislányom érdekeit is szem előtt tarthassam? Egyáltalán a menzesz visszatéréséhez elég lehet, ha kiváltom a reggeli szopit vagy le kéne teljesen választanom?

    Mielőbbi válaszodat előre is köszönöm szépen!

    • Vida Ágnes

      2016. június 29. szerda

      Minél ritkábban szopizik, annál nagyobb az esélye, hogy visszatér a ciklusod. Emiatt teljesen nem kell abbahagyni a szopit, de bevezethed a reggelit és ezzel megszűnik a reggeli szopizás. A tejalapú táplálékot lehet máskor is pótolni (ha tízóraira kap egy joghurtot, reggelire és vacsorára sajtot, túrót, esetleg uzsonnára is van valami tejtermék, már meg is van az 500 gramm tejtermék)

  • Ági

    2016. június 09. csütörtök

    Kedves Ági!

    Úgy érzem elérkezett egy fontos vízválasztó az életünkben, amit csak úgy hallomásból nem szeretnék megoldani! Úgy érzem, hogy valamilyen szempontból szakemberre lenne szükségem, tanácsot szeretnék kérni!
    30hónapos lesz 24.-én elsőszülött kisfiúnk, Nimród kezdettől fogva szoptattam, sajnos iszonyatos hasfájós volt. 3hétig bírtam a kiságyból, mózeskosárból ki-be rakást, aztán magunk mellé fektettem és amikor felriadt a hasfájásra, szoptattam.
    Egyszer próbáltuk átrakni a kiságyba, fél órás, sokkos sírás után többet nem próbálkoztunk.
    Egy szobás lakásban élünk kint Angliában, tervezzük a költözést, hogy legyen külön szobája Nimródnak, amivel talán átszoktathatjuk a kiságyában. Viszont addig egy ágyban alszunk.
    A problémám pedig az lenne, hogy még mindig cicivel alszik el, illetve szinte minden éjjel félálomban cicizik. Szeretnénk leszoktatni erről. De én aggódok, mert ha nem adok neki éjjelente akkor teljesen felébred, hiába kínálom vízzel. Számára ez cumizás, nyugtatás. Ha az apjával alszik délután akkor sokszor a mellkasán alszik tovább, mert felriad.
    Amikor velem alszik délután vagy este, nagyon nem mehetek el mellőle mert max 1 óra után felébred és keres. Ha mellette vagyok vissza is alszik pár másodperc után.
    Egyszerűen nem tudom, hogy elég bekenni a mellemet vmi krémmel és úgy leszoktatni? Vagy várjam meg míg magától leszokik?
    Tanácstalan vagyok, mert nem tudom, hogy ez a kicsi lelkét befolyásolja-e vagy sem?
    Számomra igen fárasztó helyzet, de miatta megteszek bármit….

    Köszönettel: Páll-Rigó Ági

    • Vida Ágnes

      2016. július 24. vasárnap

      Őszintén szólva ez az a helyzet, amikor már megvárnám, mikor szokik le lassan magától. A bekenős módszert ki lehet próbálni (pl. citrommal), de az a tapasztalat, hogy a határozottabb gyerekeket ez nem szokta érdekelni. Mivel ő nagyon ragaszkodik és ha jól értem, nem is nagyon szokott rá más vigyázni, talán a legjobb megoldás megvárni, míg kinövi. Ha esetleg van, akit ismer és szokott rá vigyázni, akkor segíthet, ha néhány alkalommal ő vigyáz rá délután, vele alszik el.

  • szilvi

    2016. június 03. péntek

    Kedve Ági!
    Elolvassa a cikket már látom mit romnottam el az elválasztásnál. nekünk már csak alváshoz kellett a cici, de kb már 1 hete cici nélkül aludtunk, mikor a foga miatt belázasodott és hogy megnyugodjon és abbahagyja a szívfájdító sírást, adtam neki cicit. Azóta megint cicin alszik. Ébredés után is követeli és még napközben is. Viszont a kis fogai nagyon élesek, nekem meg eléggé kellemetlen. A kérdésem az lenne, hogy mikor próbálkozhatok újra az elválasztással? És közben a szobatisztaságot is elkezdtük.

    • Vida Ágnes

      2016. július 07. csütörtök

      Várj most 1-2 hetet, amíg megnyugszik, megszokja a változásokat és utána kezdd el újra.

  • Mariann

    2016. május 25. szerda

    Kedves Ági! A kislányom 8 és fél hónapos, de fejlettségében (testsúly, mozgás stb.) nem különbözik az ismerős egyévesektől. Mivel éjfélkor, 4-kor és 7-kor is felkel szopizni (egyébként 8 – fél 9 körül ébred), a védőnőnk azt tanácsolta, hogy tartsak neki napközben szigorúbb étrendet, tehát legyen tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, ezek közt ne “nassoljon”, és ne is szoptassam, csak reggel és este, illetve később az éjféli szopizást is hagyjuk el. Ha nem fogadja el az ételt, akkor meg várjon csak a következő etetésig, majd akkor éhes lesz. Az a kérdésem, hogy ennyi idősen nem kéne-e neki többször az anyatej? (Még akkor is, ha látszólag fejlettebb a koránál.) Nem szeretném, ha emiatt (akár érzelmi) hiányt szenvedne. A védőnőnk szerint nem elég neki a tej, viszont eltelíti, ezért nem eszik rendesen (van, hogy csak 1-2 kanállal, máskor egy üveggel, változó), és azért szopizik annyit éjjel, hogy pótolja a kalóriákat. Emellett a tej “gyorsan átmegy rajta”, emiatt van napi 2-3 kaki. Egyébként éjszaka evés után rögtön visszaalszik, viszont napközben csak 1x vagy 2x 3/4 órát alszik, ami szerintem kevés, de nem tűnik fáradtnak vagy nyűgösnek. Köszönöm a segítséget!

    • Vida Ágnes

      2016. május 29. vasárnap

      Egy kicsit korai az, amit a védőnő tanácsolt. Akármilyen fejlett is a korához képest, ha napközben még inkább szopizna, hadd szopizzon igény szerint és emellett kóstolgasson, amennyit csak szeretne. Az emésztőrendszer nem érik gyorsabban attól, hogy minden más téren ő már fejlettebb és a baba ösztönei is jól működnek: azt és annyit eszik, amennyire a szervezetének szüksége van.

  • Niki

    2016. május 24. kedd

    Kedves Ági!
    Szeretnék hozzá szólni a témához.Kisfiam októberben lesz 3-éves,és most egy ideje megint sokat cicizik.
    Én leszoktatnám,de nincs rá semmi hajlandósága.A nagyom is 4,5-évig cicizett.Azért nem gondoltam,hogy ilyen hosszú ideig el fog nyúlni,még a külön alvás sem megy,velem alszik ,sőt a nagy is aki 9-éves,hiszen féltékeny volt a tesóra,így vissza tért az ágyamba mikor megszületett a tesó,ki se tudom robbantani,pedig,mikor terhes voltam,megkapta álmai ágyát,de utána már nem akart ott aludni,miután haza vittük a babát…mindjárt ovi,hogy fogom tudni beszoktatni a kisfiam,nélkülem sehol nincs el.Elég nagy kudarcként élem meg ezért az anyaság ezen területét:((pedig mindennél jobban vágytam rá,hogy anya lehessek.

    • Vida Ágnes

      2016. május 25. szerda

      De hiszen ez nem kudarc, hanem épp ellenkezőleg! A fiaiad szeretnek, anyásak, igény szerint szopiznak és melletted érzik magukat biztonságban. Azért érzed kudarcnak, mert úgy érzed, a világ mást várna el tőled, pedig valójában épp az ellenkezőjéről van szó. Talán azért is ragaszkodnak, mert érzik, hogy ez benned kételyeket kelt és félnek, hogy elveszítenek. Ha magadban megbékélsz vele, talán ők is könnyebben leválnak majd, amikor eljön az ideje.