Ha eddig jól elaludt a baba este, most meg húzza az időt sír, lecsukja a szemét, de ahogy anya kimegy a szobából, megint felkel, rögtön felmerül, vajon nem a sötéttől fél-e. A beszélni már tudó gyermek néha meg is mondja ezt. Mi okozza az éjszakai félelmeket? Mit lehet tenni?
A legtöbb kisgyerek ösztönösen fél az elhagyatástól. Ennek gyakran nappal is látható jelei vannak, különösen a járástanulás időszakában jelentkezhet nagyon intenzíven: a totyogó szinte „őrzi” az édesanyját, mindenhova utánamegy és ha erre nincs lehetősége, akkor keservesen sír.
Akár látványos jelei vannak a szeparációs szorongásnak a gyermek nappali viselkedésében, akár nem, az esti nehéz lefektetésért és az éjszakai rémült ébredésekért, nehéz visszaalvásért bizony lehet ez a felelős. Amikor a kisgyermeket a saját szobájában, saját ágyában lefekteted, szinte teljesen magára marad és ebben az időszakban ez nagyon megviseli. Ő most önállósodik, szeretne minden egyedül csinálni, ugyanakkor ahhoz, hogy merjen új dolgokat kipróbálni szilárd érzelmi háttérre van szüksége, biztonságra. Még nincs kifejlett önbizalma, nem tudja, hogy te akkor is vele vagy, szereted, ha nem vagy fizikailag vele, ezért igényli a fizikai jelenlétedet ahhoz, hogy a maga külön kis útjain járhasson. Gyakran az is elég neki, ha tudja, hogy anya ott van látóhatáron belül és nem fog elmenni sehová.
Lefektetés este, altatás
Először is el kel fogadnod, hogy az a gyerek, aki fél nappal, ha magára hagyják, az éjjel is félni fog. Akkor is, ha nappal már képes uralni a szorongását, éjjel rátörhet a reménytelenség, az elhagyatottság érzése. Sőt, éjjel még inkább rátörhet, hiszen ilyenkor sötét van, minden olyan bizonytalan, megfoghatatlan, szokatlan…
Sok anyuka ijed meg ilyenkor és hiszi azt, hogy ő rontott el valamit, ő szoktatta rosszul a gyereket, pedig nem erről van szó. El kell fogadnod, hogy bár ő már nagyobb, mint kis csecsemőként volt, de még nem nagy. Az 1-3 éves kor közötti időszak átmenet a nagyon kicsi és a valamivel nagyobb között és ezalatt bármikor jelentkezhet az esti lefektetésnél, éjszaka a sötétben a szorongás.
Amit tehetsz:
- Az esti időszak legyen nyugodt, békés. A lefekvés előtti egy órában csak a gyerekkel foglalkozz, játsszatok, vacsorázzatok meg közösen, beszélgessetek, olvassatok mesét, dédelgesd, a figyelmedet 100%-ban neki szenteld.
- Alakíts ki egy esti szokásrendszert, ami mindig, minden körülmények között ugyanaz marad. A gyerekek számára ebben a korban a saját gyorsan változó világukban a legjobb kapaszkodó, ha a „való világban” szilárd szokások veszik körül, ha itt minden kiszámítható, tervezhető. Az esti rutintól nem szabad „csodát” várni, ez nem az, ami elsőre megoldja végleg a lefektetési problémákat. Ez arra való, hogy a kicsi el tudjon lazulni (olyan esti rutint találj ki, ami ezt számára lehetővé teszi), és könnyen el tudjon utána aludni.
- Mindig ugyanaz: Bár a felnőtt számára ez nem mindig könnyen megoldható és unalmasnak tűnik, a kicsi számára fontos az esték állandósága. Tehát nem szabad felcserélni egymással a vacsorát, „kivételesen” kitalálni, hogy a nagyszobában olvassuk a mesét, vagy elhagyjuk az altatódalt. Következetesen ragaszkodj az esti szokások sorrendjéhez és idővel ő maga fogja követelni, sőt kérni ezeket. Az ellazuláshoz vezető út része, hogy a lakásban nem üvölt a tévé, a gyerek nem is látja a tévét az esti lefektetés időszakában (túl sok ingert jelent neki, még jobban felpöröghet tőle), és az altatáskor már nem ég a nagy villany, hanem csak egy kislámpa. Be szokott válni az is, hogy a mesét még kis lámpa fényénél olvassátok, majd a sötétben mondasz neki egy második mesét fejből.
- Vond be őt is! A kis csecsemő még nem akar részese lenni az esti rutinnak, vele csak „megtörténik” mindez, ahogy azonban önállósodik a kicsi, egyre inkább aktív résztvevője szeretne lenni a történéseknek. Bátorítsd erre! Engedd meg, hogy ő kapcsolja este a szobában a villanyt, ő vegye fel a pizsamát, ő húzza ki a dugót a kádból stb. Ezáltal úgy fogja érezni, nem „elszenvedője” a kötelező esti altatási macerának, hanem neki is fontos szerepe van benne.
- Legyél megnyugtató, ölelgesd, hiszen leginkább testi közelségre van szüksége ebben a korban! Kívánj neki jó éjszakát, simogasd meg, de ne tartson túl sokáig a búcsúzás, ha ugyanis érzi, hogy nehezen válsz meg tőle, ő is jobban meri húzni az időt.
- Ha sír, felül vagy feláll, finoman, csendben nyugtasd meg és fektesd vissza. Ne kapcsolj lámpát, ne vedd ki és ne akard megmagyarázni neki a dolgokat. Határozottan, finoman, kedvesen, tedd vissza, takard be, simogasd meg és búcsúzz el tőle ismét.
- Ne legyen bűntudatod! A félelem természetes dolog, neked nem abban kell segítened neki, hogy egyáltalán ne legyen félelme, hanem abban, hogy megtanulja kezelni, leküzdeni azt.
- Alvósállatka, vigasztárgy: egy mackó, egy rongyi, akiről elmeséled neki nappal és aztán este is, hogy mostantól ő vigyáz rá éjszaka, ott lesz vele, ha felébred, csak magához kell ölelni. Vannak gyerekek, akik nagyon örülnek anya egy pólójának is, aminek anya-szaga van, és olyanok is, akiknek egy mackó nem elég, hanem szeretnének mackót és rongyit is. Az esti rutin részévé lehet tenni azt is, hogy a mackót és a rongyit közösen lefektetitek az ágyba, betakargatjátok, mert ők is álmosak már 😉
- Ha a kicsi már el is mondja, hogy szerinte szörnyek vannak az ágyak alatt, segíthet, ha játékosan elvarázsoljátok őket a szörnyűző varázslattal vagy elkergetitek szörnyűző varázssprayvel (csak kreatívan :))
Éjszakai ébredések
Még a legnyugodtabb gyerek is félhet a sötétben és felébredhet, ez leggyakrabban 18-24 hónapos kor között valamikor szokott bekövetkezni. A kicsi valójában nem a sötéttől való félelem miatt ébred, hanem amikor a felszínes alvási szakba érve felébred, megijed, hogy anya nincs vele, rátör a szorongás és segítséget kér.
Hozzáteszem, az éjszakai ébredések gyakori oka ebben a korban az őrlőfogak és a szemfogak áttörése is, tehát ezzel is kell számolni, és ha szükséges, akár a megfelelő fájdalomcsillapítóval is lehet segíteni rajta.
A sötéttől való félelmen segíthet egy kis éjszakai fény vagy kislámpa, ami egész éjjel a szobában világít, egy alvósállatka, amit magához ölelhet és a következetesség. A lámpánál fontos, hogy ne túl erős, de meleg fénye legyen (pl. sólámpa), mert a kék fények fokozhatják az alvászavarokat.
Nem éjszakai félelemből erednek azok a sírós, kiabálós, vigasztalhatatlan ébredések, amikor a kicsi félálomban sír, kiabál, semmi nem tudja kizökkenteni, a nyugtatásunkra nem reagál. Ez az ún. pavor nocturnus jelenség, aminél bár úgy tűnhet fél valamitől a gyermek és néha ijesztően is viselkedik, valójában egyfajta idegrendszeri éretlenség áll a háttérben.
Sok kisgyermek ilyenkor szokik be a szülei ágyába. Ez önmagában nem probléma, ha ti is, ő is jól alszotok így, akkor az éjszakai félelmek elmúltával visszaszokik majd a saját ágyába.
Sokat segíthet, ha néhány napig apa (vagy egy nagymama) megy át a kicsihez, tőle könnyebben válik el, és általában, ha megtapasztalja a kisgyermek, hogy „anya úgysem jön”, akkor szépen megtanul magától visszaaludni. Fontos, hogy ezt is következetesen csináljuk, tehát apa 2-3 napig vállalja el teljesen az „éjszakai műszakot”. Ha ezt betartjuk, néhány nap múlva ritkulnak az ébredések és akár már akár anya is átmehet éjjel a kicsihez, mert már kialakult a szokás, hogy ilyenkor vissza kell aludni.
Fontos, hogy a gyermek félelmeit nem szabad elbagatellizálni, számára ezek igenis fontos és komoly érzések, és bár kellemetlenséget okoznak a hétköznapokban, nem lehet pusztán rászólással és fegyelmezéssel megoldani ezeket a helyzeteket.
És, ha még így sem alszik a kisgyermek, segíts neki átvészelni a dackorszakot játékos módszerekkel >>
60 Comments
Nagy András
2013. augusztus 21. szerdaTisztelt Ági,
elkeseredésemben fordulok Önhöz,8 éves fiam egyszerüen nem mer vagy nem akar egyedül aludni a szobájában sötétben,éjelente TV-t csapogatja lámpát gyújt , bejön a szobánkba, gond az hogy vannak 2 éves ikerlányaink akik felébrednek az éjszakai vándorlásokra. Ráadásul sem ő sem mi nem pihenjük ki magunkat.
Kérem a segítségét,hogy mit tegyek.
Előre is köszönöm.
Tisztelettel
Vida Agi
2013. augusztus 26. hétfőA probléma nem azzal van, hogy nem érti, mit kéne tennie, hanem azzal, hogy így próbálja felhívni magára a figyelmet. Nem éjszaka kell tehát orvoslni ezt a problémát, hanem nappal: kapjon több figyelmet, gondoskodást, odafigyelést – és akkor nem éjszaka fogja kérni azt.
Lilla
2013. július 17. szerdaKedves Ági!
Kérlek segíts, végső elkeseredésemben kérek tanácsot Tőled. 14 hónapos kislányom van, akit pici korától nagyon jó alvó, szépen aludt éjszaka és reggel jókedvűen kelt. A kelés most sincsen másképp, viszont harmadik esetben – gyakorlatilag ugyanabban az időben, hajnal 1/2 3 és 1/2 4 között – felsír, megítélésem szerint „segítségkérő” sírással. Átmegyek Hozzá, félálomban azt mondja: „kaka”, de a pelus mindig üres. Ezután mindig felveszem, ringatom egy kicsit és visszafektetem,. Ez kb fél órára beválik, de olyannyira éberen alszik, hogy egy moccanásunkra is felsír, pedig külön szobában alszunk! Hol Apukája megy át, hol én, de nem segít semmi. Bekenem Dologéllel a kicsi ínyét (az őrlőfogacska készül jönni – lehet, hogy ez a gond?
Vagy a szeparációs szorongás? Ugyanis, miután kijövünk a szobából, sír sokáig :(, szegényt nehezen nyugtatom.
Próbáltuk, hogy odavesszük magunkhoz, de mivel eddig külön volt, nem tudott pihenni és hajnali 4kor játszani akart velünk :), Apa reggel 6kor kel….
Ráadásul az esték is nehezebbek, bár a napirendünk ugyanaz hónapok óta, és a cikkeidet olvasva is próbálunk fix és kiszámítható környezetet teremteni Neki, de nehezen alszik el. És most ezek az éjszakák…
Kíváncsi vagyok véleményedre, mitől vannak ezek az ugyanazon időpontbeli éjszakai ébredések?
Kicsit hosszú lett…
Köszönöm!
Lilla
Vida Agi
2013. július 21. vasárnapSzerintem a foga készülődik, ezért ébred fel. Viszont az őrlőfogra a Dologél nem sokat ér (kb. 3-4 percig hat). Ha duzzadt az ínye, éjszakára adhatsz neki egy kiskanál Nurofent.
Évi
2013. május 15. szerdaKedves Ági!
Kisfiunk pont két éves. Kb 8 hós kora óta olyan szépen lefeküdt, van esti rutin amit megszokott, elbúcsúztunk, becsuktam az ajtót és már aludt is. Kb két hete nemsokkal az után, hogy lefeküdt este, óriási hangos viharra ébredt, sikítva sírt, mikor bementem hozzá. Aznap este kivettem az ágyából, és ki is vittem magunkhoz amig vacsiztunk, majd csak mellettem volt hajlandó elaludni. Úgy ölelt engem, mintha az élete múlna rajta. Azóta minden felborult, eleinte se nappal, se este nem tudott másképp elaludni, csak mellettem, s úgy vittem át a kiságyába. Aztán egy pár napig belement, hogy nyitva hagyom az ajtót neki és hallja, ahogy teszek-veszek kinn, és úgy végül elaludt. A lenyeg, hogy a lefektetes is nehéz lett, de végül is elalszik egy idõ után, viszont az éjjelek is borzasztó álmatlanoklettek. Felébred és kiabál nekem, hogy menjek be, könyörög, hogy vegyem ki, hajtogatja, hogy a mi ágyunkban szeretne aludni. Ki-be sétálok, mondom neki, hogy aludjon szépen, itt vagyunk, itt a macika, semmi nem hat. Órákig is könyörög, sír, tudom, hogy fél. Egy pár hajnalban már feladtuk és átengedtük az ágyunkba, akkor szorosan ölel engem és nagyon jòl alszik reggelig. Kérlek adj tanácsot, hogyan lehetne visszaforditani a dolgokat kicsit és megmyugtatni éjjel, anélkül, hogy az àgyunkba szokna? Mi nem igazán tudunk úgy pihenni, hogy õ köztünk forog, szerintem neki is jobb lenne a saját kis helyén pihenni. Köszönöm!
Vida Agi
2013. május 27. hétfőEzt a szeparációs szorongás okozza. A kicsi felébred valami miatt (általában a fogzás az ok) és csak veled tud visszaaludni, valószínűleg ezt a korábbi ijedtség váltotta ki nála. Sokat segíthet, ha pár napig este Apa fekteti le és ő megy be hozzá éjszaka, tőle ugyanis könnyebb elválni.
Angi
2013. április 30. keddKedves Ági!
Azzal a problémával fordulok most hozzád, hogy a 4,5 hónapos kisfiam még mindig pólyában hajlandó csak aludni (tépőzáras pólyánk van, nem fűzős). Már kicsi neki, ezért csak a dereka körül van becsatolva, de anélkül felébred. Próbáltuk már hálózsákban, takaróba betekerve, de felébred. Kézben nem igazán alszik el. Nagyon ügyesen tudja, hogy este van fürdés, vacsi, alvás. Ha vacsi közben nem is alszik el és ébren van, akkor is elalszik egyedül a kiságyba, de pólya nélkül nem. Eddig kétszer kelt fel éjszaka, aztán már csak egyszer, de néhány éjszaka szinte óránként felébredt. Sajnos Dévény tornára járunk izomtónus eloszlási zavar miatt, a fejét is kényszeresen jobbra tartotta, de amióta tornára járunk, azóta javult a helyzet. A neurológián megalencephaliat állapítottak meg, a koponya UH-n kiderült, hogy több az agyvize a kelleténél, illetve az EEG diffúzan meglassultnak tűnő képet mutatott a bal félteke fölött kevesebb alvási orsó, mint a másik oldalon. MRI-re 3 hónap múlva kaptunk időpontot.A szemészet és a hallásvizsgálat jó lett, kromoszóma vizsgálatnak még nincs meg az eredménye, az MPS ürítést pedig meg kell ismételni, mert magasabb az érték a normálisnál, de nem éri el a kóros határt. A kérdésem az lenne, hogy ez összefüggésben lehet nála a gyakori ébredésekkel? A torna másnapján előfordul, hogy nyűgös, de inkább napközben, állítólag izomláza van, de olyan éjszakákon is felébredt többször, ami nem a torna után volt. Napközben is csak fél órákat alszik, olykor nyűgösen kel, dörgöli a szemét, de nem akar visszaaludni. Már egy hónapja elég erősen nyáladzik és a szájában van állandóan a keze, de még semmi nem látszik az ínyén. Egyébként este 7-kor teszem le aludni és reggel 7-kor már kel. Ha 9-kor fektetem le, akkor is fel kel reggel 7-kor. Hogyan lehetne leszoktatni a pólyáról? Biztos hiányzik neki a közelség, de ha kivesszük a kiságyból, akkor nem alszik vissza, csak ha megetetjük. De óránként nem akarom tömni, meg nem szeretném, ha rászokna erre. Bocsánat a hosszú levélért, de nem szeretnék kihagyni semmit. Válaszodat előre is köszönöm!
Vida Agi
2013. május 27. hétfőNem szükséges leszoktatni a pólyáról, ameddig belefér használjátok nyugodtan. Ha kinövi helyette meg lehet próbálkozni hálózsákkal.
Kiss Tímea
2013. április 01. hétfőKedves Ágnes!
Én is a segítségét kérném.
Körülbeleül 1 héttel ezelöttig a kislányom teljesen egyedül aludt el. Együtt bementünk a szobájába, puszi, altató zene. Kijöttem és kb. 10 perc múlva aludt is.
Viszont egy nap nyűgös volt a délutáni kelés után, gondoltam visszaalszik, ha bekísérem a szobába. Fél órát kissebb-nagyobb megszakításokkal végigsírt és persze nem aludt el. Addig nem mentem be hozzá. Soha nem csináltam ilyet, de – nem mentségül – nem voltam jó passzban akkor.
Azóta nem alszik el egyedül, csak velem, és éjszaka is felébred.
Úgy érzem elvesztettem a bizalmát.
Mit tehetnék, hogy újra bízzon bennem? Idővel sikerülhet?
Vida Agi
2013. április 20. szombatAkkor megijedt, sírt, ezért most azt hiszi, megint magára fogod hagyni és „őriz”. Két szálon tudod megoldani a dolgot:
egyrészt, amikor nincs altatási helyzet, akkor legyél vele sokat, sok testkontaktus, ölelgetés stb., ezzel kielégíted az anya iránti igényét,
másrészt, altatáskor legyél ott egy kicsit vele, de mondd el neki, hogy egyedül kell aludnia és ha elaludt, menj ki. Kapjon egy állatkát is, ami „vigyáz rá”, amíg elalszik.
Barbara
2013. március 27. szerdaKedves Ági!
21 hónapos kislányom 2 hete minden éjjel felébred,sír,dörömböl a szobája ajtaján(mert a rácsot levettük a kiságyáról,így szabadon járkálhat a szobájában).Eddig mindig bementem hozzá,simogattam a hátát,amíg vissza nem aludt,de miután kijöttem a szobájából,félóra/óra múlva megint felkel és az a vége,hogy beviszem magunkhoz a nagyágyba.Eddig csak akkor ébredt fel éjjel,amikor jött a foga,de már van 16 foga,Jöhet még a maradék 4?Vagy ez a szeparációs szorongás?Amíg rácsos ágyban aludt,akkor is néha sírt éjjel,de visszaaludt magától.Most is próbáljam meg,hogy bemegyek,kijövök,aztán várjak,hátha visszaalszik magától?Napközben nincs semmi baja.
Köszönöm válaszát
Vida Agi
2013. április 20. szombatSok szakember szerint 3 éves korig nem kell levenni a rácsot, pontosan az ilyen tünetek miatt. Most még nem tudja kezelni a helyzetet, nem tudja, hogy nem szabad kijönni, nem érzi biztonságban magát. Tegyétek vissza a rácsot egyelőre.
Tompa Teréz
2013. március 26. keddKedves Ági!
Kislányom most 23hónapos,sose volt jó alvó mig szopott addig is 4-5x felébredt éjszaka,nemrég áttértünk a tejitalra amit nagyon szeret,velünk alszik egy ágyban kicsi kora óta. Az alvása kezdet alakulni miután kiprobáltuk a sedatif pc-t,de már az se segit. Felébred éjszaka 3x is és elkezd hisztizni és megnyugtatni se lehet,mivel csak egy szobánk van igy apa se tudja kipihenni magát már nem tudom mi tévő legyek. Napközben szépen nyugottan alszik akár 2.5órát is,sokat sétálunk ha az idö is engedi de hiába fárad el este elalszik és van hogy már 1.5ora múlva felébred.
Elöre is köszönöm a választ,hogy mit tegyek az érdekében,hogy megszünjenek ezek az éjszakai sirások.
Kitti
2013. március 18. hétfőKedves Ági!
Kislányom 16hónapos. Lassan egy hónapja kezdődött, hogy éjszakánként elkezd keservesen sírni és azt kiabálja:”neee!”. Úgy tűnik, közben alszik. Mintha álmodna.
Decemberben elköltözött az apja. Hetente 2-3szor látogatja. Munkát kerestem, a kislányom pedig családi napközis lett, ahova sikerült beilleszkednie. A fogacskái közül csak a hátsó 4 rágó hiányzik. Egyedül alszik el délután és este is. Az étvágyával sincs gond. Mosolygós, értelmes baba. Igyekszem minden szabad időmet vele tölteni, a minőségi együttlétre törekedni.
Nagyon szereti a Bogyó és Babócát nézni, amit értelmes mesének tartok.
Mit tehetnék a nyugodtabb éjszakáiért? Szívszorító hallgatni. Időnként felébresztem, hogy kizökkenjen. Utána alszik is tovább.
Vida Agi
2013. április 21. vasárnapSok változás történt mostanában körülötte, természetes, hogy éjjel is nyugtalanabbul alszik emiatt. Este, lefekvés előtt egy csésze Rooibos tea vagy a Mesélő Hold illóolaj párologtatása segíthet a nyugodtabb alvásban.
Tomasik Gabriella
2013. március 11. hétfőKedves Ági!
Lehet, hogy nem ebbe a topikba való a kérdésem, de nem tudtam, hogy hova írjak.
Kisfiam 20 hónapos jól eszik, jól alszik ( már) nincs vele semmi különösebb gond. Egyetlen egy dolog aggaszt egy kicsit. van egy takarója ami nélkül nincs élet 🙂 Lehet, hogy ez bután hangzik, de néha én már kicsit aggódom, hogy ez normális, hogy ennyire ragaszkodik egy bizonyos tárgyhoz. Csak azzal hajlandó aludni, de ha fáradt már akkor is mindig kéri. Alig tudom kimosni, mert akkor hatalmas sírás van. Ez normális dolog?
Köszönöm a válaszodat!
Vida Agi
2013. április 01. hétfőIgen, ez teljesen normális, itt írtam róla bővebben: http://www.kismamablog.hu/a-baba-fejlodese/vigasztargyak-atmeneti-targyak
Erika76
2013. február 25. hétfőKedves Ági!
Kisfiam esti alvásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Kisfiam 22 hónapos, örökmozgó, jó étvágyú kisgyerek. A nappali alvással nincsen probléma, ebéd után megy az ágyába, otthagyjuk, 10-15 perc alatt elalszik egyedül. 20 hónapos koráig cicin aludt el, ekkor kénytelen voltam ezt is megszűntetni, mert nekem már elég kellemetlen volt a fogai miatt, és tejem sem volt akkor már legalább 1-2 hónapja, csak sajnáltam előbb elvenni tőle. Pár napig apa ment vele aludni, és mivel nem akartam, hogy egyszerre legyen a cici is elvéve tőle, és egyedül is hagyva, ott maradt mellette, amíg elaludt. Aztán én is így tettem, megvártam mindig, míg elaludt. Az első időkben volt, hogy 1-1,5 óráig is tartott neki, míg elaludt. Esti napirendje: 7-fél 8 között vacsora, utána mesenézés, játék, fél 9-3/4 9 között fürdés, utána alvás. Most jó esetben fél óra alatt elalszik, úgy hogy ott fekszünk mellette. Próbáltam előbbre hozni a lefekvés idejét, akkor 1 órát tartott neki az elalvás. Próbáltam, hogy amikor már lenyugodott kicsit, kijöttem a szobájából, egyszer kijött utánam, egyszer elaludt. Pedig nincsen teljesen sötét nála. A nyárban reménykedek, hogy ha estig kint tud lenni az udvaron, jobban lefárad, talán hamarabb elalszik. De addig is hogyan tudnám elérni, hogy úgy mint délben, egyedül, hamar elaludjon este? Előre is köszönöm a választ.
Vida Agi
2013. március 02. szombatTőled nehezebb megválni, ezért mehet nehezebben az elalvás. Próbáld meg, hogy egy darabig apa altatja el megint esténként, akár 1-2 héten át, amíg teljesen le nem szokik arról, hogy elaludni csak anyával lehet.
erika76
2013. március 02. szombatKedves Ági!
A probléma sajnos nem egyszerű, apával is nehezen alszik el. Ráadásul most már úgy tűnik, nappal sem nagyon akar elaludni. Ma ebéd után másfél órát „harcoltunk” vele, és nem aludt el, eddig sikerült az ágyában tartani. Amúgy sokat van kint az udvaron, ha jó idő van, délelőtt és délután is órákat játszik kint, és mégis.Aztán apával elmentek bicajozni, utána itthon homokozott, és fél 6-ra annyira kifáradt, hogy fényben, zajban elaludt, ami eddig még sosem történt meg. Egy órát hagytam aludni, aztán finoman felébresztettem, persze jött a hiszti. Szépen átesett a holtponton, 9-kor megint ágyba került, most 3/4 10 van, és még mindig hallom, hogy beszélget, apa van vele. Szóval kétségbe vagyunk esve, hogy már se délután, se este nem akar elaludni. Ez életkori sajátosság, ha igen, kb. mennyi idő, míg túljut rajta? Köszi a választ.
Vida Agi
2013. március 13. szerdaAz elején még vele is nehezen alszik el, de ha kellőképpen határozott és nem marad ott beszélgetni vele, nem enged neki, akkor vele is könnyebben fog menni. Amikor így kifárad és elalszik, akkor szerintem ne ébreszd fel. Nálunk is volt ilyen ebben a korban, mindig végigaludták utána az éjszakát, az ébresztéssel csak összekavarod.
ferencz agota
2013. február 22. péntekUdv, egy egy honapos kislany anyukaja vagyok. A kerdesem az lenne, kell e kis lampat kapcsolni a gyereknek*(velunk egy szobaba, de kulon agyba alszik) ejjelre, vagy szoktassam lampa nelkuli alvasra? mostanig egy gyenge lampat hagytam egni, hogy ejjel ha fel kell kelni etetni lassak, de nem tudom szukseges e mindez*(foleg, hogy 5 napbol 3szor ejjel 6-7 orat is sikerul aludni Nora lanyomnak).
Vida Agi
2013. március 02. szombatNem kell kislámpa a gyerekszobába, a legjobb, ha sötét van és amikor szoptatsz, akkor is sötétben teszed, mert idővel fel fog rá ébredni a baba.
Mónika
2013. február 20. szerdaKedves,Ági.
A mi kisfiunk most 10 hó,sjnos kb.8hó kora óta nagyon rosszul alszünk éjszaka mert sokszor felriad.
Kezdettől külön alszik,mi megyünk át mindig ha felkel,van nála is ágy mert mostanában sokszor ott kötök ki éjszaka.
A lényeg,reggel 7- kor kel,nagyon szépen fejlődik,eszik,napközben még kétszer alszik.Délelött 40p,délután másfé 2 órát.
Napi rutnunk így néz ki,7- kor kelés,reggel még tápszer,utána játék,féltîz körül el alszik,kb 40p,utána tîzorai,játék ebédig,elmegyünk sétálni és alltalában fél 2-kor elalszik 15h- ig vagy kicsit tivább.
Délután játék,este 6-tol már minden elcsendesîtve,csak vele foglalkozunk,7h-fürdés,kb.negyed 8-kor megissza a tápit és fél 8 után el is alszik.Na utána jön a neheze,21h felül a kiságyba nyöszörög csukott szemmel,ha hagyjuk és nem megyünk be ilyenkor feláll és sîrni kezd,ha eddig nem fajul vissza fektetjük,simogatás cumika és alszik tovább.Ez után kb.óránként is felkel éjfél ig,utána vagy fél 2- tö,vagy fél 3-kor üvöltve ébred ha nem én megyek hanem az apa,akkor még jobban sîr.Ilyenkor már muszály ott aludnom vele,hozzám bújik és el alszik,de még így is felkel reggelig min.4 szer,hogy ott vagyok.Elkezd sírni rázza a fejét és kiköpi a cumit,itt semmit nem tudok csinálni hiába minden,csak úgy alszik vissza ha kap 2-3korty vizet.Ez megy reggelig.
Már 8foga van és kb 2ho jön a szemfoga,meg az alsó 3-as fogak,eddig nem volt gond,de ezek biztos fájnak neki,igaz jelét nem adja?!Soha nem volt jó alvo éjjel,hasfájos volt,és kb.4 hónapossan aludta át az éjszakát utoljára.Eddig is felkelt 2-3szor,de 8ho kora óta ez megy.A védőnő szerint tipikus szeparácios szorongás plusz mozgás fejlődések sorozata,ezért van majd el múlik.
7ho kezdett kúszni,8ho már szépen mászott,és két hónap alatt,már ott tartunk,hogy butorrol butorra lépeget,megáll kap.nélkül,nagyon ügyes és le nem áll 2mp sem egésznap.
Enni mindent eszik amit lehet.
Azért írtam,mert a születése óta nem alszom és jó lenne tudni,hogy mi csinálunk valamit rosszúl vagy alapban ilyen a kisfiunk természete.
Köszönöm.
Vida Agi
2013. március 02. szombatNem a természetével van a baj, hanem a fogzás zavarja. Homeopátiás alkati szerekkel tudsz segíteni rajta, erről bővebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találsz.
Niny
2013. február 20. szerdaKedves Ági!
Végső elkeseredésemben fordulok hozzád! Van egy 10 hónapos pici lányom aki eddig születésétől kezdve éjjel velünk aludt de a férjem már nem sokáig tolerálja. Át szeretném szoktatni a kiságyába de már minden módszert kipróbáltam. Cicin alszik el de akár milyen mély álomba is van ha beteszem a kiságyába akkor felébred. Próbáltam úgy is hogy egyedül próbáljon elaludni de egyszerűen nem hajlandó, ha bemegyek hozzá addig nem nyugszik meg még ki nem veszem sz ágyból. Próbálkoztam már cumival, az én kispárnámat is betettem hozzá. Már én is befeküdtem mellé a kiságyba de úgy sem volt hajlandó megnyugodni. Áthelyeztük a kiságyat is egy szobába van velünk. Napközben babakocsiban alszik a friss levegőn teljesen egyedül alszik el ringatnom sem kell babakocsival csak az éjszakákkal van baj. Már nem tudom hogy mit tudnék kipróbálni hogy a kiságyában aludjon. Olyan érzésem van mintha rettegne a kiságyban. Talán nincs még itt az ideje hogy külön ágyban aludjon? Válaszodat is előre köszönöm.
Vida Agi
2013. március 02. szombatA babák igazából nem igénylik a kiságyat, csak a szülők. A babáknak a testközelség a legjobb, természetes, ha nem akar a kiságyban aludni, hiszen eddig veletek lehetett. Ha ez nem jó már nektek, akkor ki lehet szoktatni a kiságyba, de ez nem fog egyik pillanatról a másikra menni és mindenképpen sírással jár majd. Úgy tudod megvalósítani, hogy elalvás előtt dédelgeted és félálomban leteszed a kiságyba, ha sír, vele maradsz, simogatod, amíg el nem alszik, de nem veszed ki. Gyorsabb megoldás, ha ugyanezt apa teszi meg egymás után 3-4 este, és éjszaka is ő megy be hozzá, ezt hamarabb el szokta fogadni a baba, mert apától könnyebb elszakadni, mint anyától.
Szépligeti Szilvia
2013. február 18. hétfőKedves Ági! kisebbik fiam 3 éves múlt, néhány hónapja kezdte, hogy éjszaka felkel, átjön hozzánk. elején talán kétszer hagytuk, hogy a mi ágyunkban aludjon, de akkor hárman aludtunk rosszul s nem is akarom engedni, hogy odaszokjon. Csak úgy hajlandó aludni, ha én kísérem át az ágyába, ottmaradok, míg elalszik. S ekkor is úgy alszik el, ha az ágya végén ülök, a lábujja hozzám ér. muszáj éreznie hogy vele vagyok. Ma éjjel háromszor mentem. Van, hogy csak hetente kétszer ébred, van hogy hatszor. Mindig ugyanabban az időben történik, csak mellette mi dolgozunk. fogalmam sincs, mit tehetnénk. Ma reggel apuka is azt mondta már, hogy az én közelségem kell neki. Mi a megoldás? Azt gondolom, iskolás korára elmúlik. és addig?
Vida Agi
2013. március 02. szombatEz teljesen normális viselkedés óvodáskorban. A legkényelmesebb, ha hagyod, hogy veletek aludjon tovább, amikor igényli, ettől nem szokik oda, de neki nagy lelki pluszt ad, hogy odabújhat éjszaka is, amikor szüksége van rá. Idővel kinövi majd.
Alyz
2013. február 18. hétfőKedves Ági!
14 hónapos kifiam az utóbbi időben mindig ordítva alszik el. Sohasem tudott egyedül elaludni. Az esti rituálé nálunk is mindig ugyanaz, eddig az esti evés közben mindig bealudt, éjszaka sokszor felsír. Néha elég a cumi, néha ki is kell venni és megnyugtatni. Reggel 7 után ébred és tejjel rendszeresen vissza is aludt. Viszont pár hete nem hajlandó meginni a tápot, így egy rémálom az elalvás. Nem várom el, hogy egyedül elaludjon, de most odajutottunk, hogy az ölemben is csak ordít, sosem látszik fáradtnak, ha éjfélig hagynánk, éjfélig szaladgálna, pedig napközben sem alszik sokat és nagyon akítv gyerek. Hiába énekelek, magyarázok neki (a meseolvasást valahogy nem tudom elképzelni egy karomban kalinpáló, üvöltő gyerekkel), van cumija, állatkái. Semmi nem érdekli. Közben látszik, hogy álmos, pár másodpercre leteszi a fejét, aztán kezdődik minden elölről. Az utóbbi napokban kénytelen voltam betenni a kiságyba, de akkor még jobban felhergeli magát és magánkivül ordit, ha kimegyek a szobából, ha ott ülök mellette. Le sem ül, nemhogy lefeküdjön. Ideges, mindent amit elér kihajgál és sír. Az este elég sokáig hagytam, már majdnem összeesett, tiszta víz volt a feje, de nem jártunk sikerrel. Végül ilyenkor ha kiveszem, rögtön rámborul és elalszik. Nem értjük mi történik, mit csináltunk rosszul?? Sajnos a cirkusz reggel folytatódik, mert nem issza meg a tápit, de még álmos és nem tud visszaaludni, csak sír, semmi és sehol nem jó. A kiságyat csak alvásra használjuk, mindig elaludva kerül be (1 kezemen megtudom számolni hányszor aludt el benne egyedül) és rögtön ébredés után ki is kerül onnan. Általában sírva ébred 🙁
Teljesen tanácstalanok vagyunk.
Kérlek segíts! Előre is köszönöm!
Vida Agi
2013. március 02. szombatNem rontottál el semmit, egyszerűen csak egy ilyen időszakban van. Meg kell próbálni megtalálni, mi az az altatási mód, ami ellen nem tiltakozik ennyire, illetve bevezetni egy esti rutint, ami rendszeresen mindig ugyanaz. Este a lefekvés előtti időszakban már ne csináljatok semmit, ami felpörgeti, ha van rá mód, vacsora előtt legyetek kicsit a levegőn, utána vacsora, fürdés, meseolvasás, könyvnézegetés úgy, hogy a nagyágyra lefekszetek együtt, és akár ott el is aludhat melletted.
Alyz
2013. március 11. hétfőKöszönöm szépen a válaszod. Közben megtaláltuk azt az altatási módot, ami ellen nem tiltakozik. Nem kényszerítjük, félhomály az egész lakásban, mi már lefeküdtünk különböző szobákban (azért különbözőben, hogy ne keljen utána rohangálni :)). Ő pedig jön megy, felmászik, lemászik, nagyon sokszor. Mikor megunja, valamelyikünk mellett elalszik. Egyetlen hátránya, hogy 10 után, nem ritkán 11-kor alszik el, de legalább nem ordít 🙂
THMelinda
2013. február 12. keddKedves Ági!
Alvásprobléma témában szeretnék tanásot kérni. Úgy gondolom nem általános problémával küzdünk. Kipróbáltunk minden lehetséges praktikát, eszköztárunk pedig már kifogyott. Kislányom császármetszéssel jött világra, teljesen egészségesen. Az első hónap zökkenőmentesen telt, 3 óránként evéskor ébredt fel stb. A második hónaptól viszont egy 12 órás periódusban akár 8-10 alkalommal is felébredt. Ilyenkor nem hisztizik, sírdogál esetleg, de pici nyugtatás után alszik tovább. Ma már 10 hónapos, de ez azóta is így megy. Nem segített sem a polós trükk, ágy átrendezése, elköltözés, sírni hagyás TÉNYLEG semmi. Családunkban több orvos,védőnő is van, értetlenül állunk az események előtt. Az elalvás zökkenőmentes, fürdés, pici evés,elalszik egyedül kiságyban, velem nagyágyban-bárhogy. Az éjszaka már nehéz kédés, mert a kiságyban nem sokáig marad meg, ugyanis állandóan neki ütközik, emiatt ébred fel. Kitettük a szobájában nagyágyra, ott alszik, de az ébredések száma nem hagy aláb.Jelenleg az alvás együtt zajlik, elaltatom, aztán hagyom, én kint evékenykedem a házban 10-11 óra fele megyek hozzá aludni. Mindezt azért, hogy ne őrüljünk meg, mert éjaszaka 8-10 szer nekem sincs erőm szaladni egyik szobából a másikba.
Megítélésem szeint az állhat a probléma hátterében, hogy amikor császároztak aludhatot, és „megzavarták”. Éredéseit ahoz tudnám hasonlítani, mint mikor valaki meg akar győződni, hogy ott van-e, ahová tették. Kértem édesanyámat és nővéremet aludjanak vele, győződjenek meg a problémáról-ők is értetlenül állnak előtte. Kiegyensúlyozott baba, szépen fejlődik, de nem gondolom, hogy normális az ahogyan alszik, és ez egyikőnknek sem jó. Jó szívvel fogadunk bármilyen jótanácsot, segítséget. Köszönettel
Vida Agi
2013. március 02. szombatAz együttalvós babák sokkal éberebben alszanak, mert ott van anya és az anyatej elérhető közelségben. Ilyenkor sokszor nem is ébred fel teljesen a baba, csak félálomban „nyüzsög”. A nem együttalvós babák is kezdetben ennyire éberek, de náluk kevésbé veszik észre a szülők, mert nincsenek együtt. Mivel elég sok alkalomról van szó, és már régóta húzódik a probléma, érdemes lenne alvásambulanciához fordulnotok, hiszen olyan betegségek is állhatnak az ébredések hátterében, mint a reflux vagy az orrmandulaproblémák.
K. Tünde
2013. április 25. csütörtökNálunk is hasonló probléma alakult ki. 4 hónapos kisfiúról van szó, aki kezdettől fogva nagy ágyban van, és cicin alszik el. Pár hete alvásgondok jelentkeztek, amik eddig egyáltalán nem voltak. Nagyon szépen aludt, egyszer kelt éjjel szopizni, aztán csak reggel 7-8 között újra. Most viszont akár tízszer is felkel, de mindössze nyöszörög, vagdalózik félálomban, és ha hozzáérek, kicsit nyugtatgatom, vagy az oldalára fordítom, alszik tovább. Azon gondolkodtam, hogy mi az, ami megváltozott, nyilván valami változás hozza a tüneteket is. Az étrendemen nem változtattam, tehát nem valószínű, hogy a tej, illetve a haspuffadás van a háttérben. Talán a nagy meleg, ami egyik napról a másikra jött… Talán azért is ,,vagdalózik” a kezével, mert melege van, és emiatt nyugtalan. Többet van levegőn, több lehetőség adódik a szép idő miatt, lehet, hogy a megnövekedett külső inger zavarja éjszakai is, mivel megpróbálja feldolgozni mindazt. A foga még nem bújt ki, nyálaskodik, meg rágja az öklét, nem tudom, hogy éjjel is ez lenne-e a gond?! Én ezekre gondoltam, mi a véleményed róla? Egyébként érdekes az orrmandula kérdése is. Ez is felmerült bennem, lehet, hogy ilyen probléma állhat a háttérben?! Minden nap tisztítom az orrát, fújok bele spray-t meg igény szerint kiszívom. Így megelőzhető az orrprobléma?
Előre is köszönöm a válaszokat, és minden jótanácsot!
Vida Agi
2013. május 05. vasárnapValószínűleg a hirtelen jött meleg az ok, ilyenkor mindenki éberebben alszik, a felnőttek is. És a kezdődő fogzás is zavarhatja már.
Farkas-Novák Tamara
2013. február 03. vasárnapKedves Ági!a mi problémánk az,hogy sajnos engedtük,hogy a lányunk köztünk aludjon el minden este és utána vittük be a helyére,ezzel nem is lenne gond mert ez jól müködött.most 17hónapos és sajnos pár hónapja gyakorlatilag minden éjjel fel kel és mire bemegyek már áll fel tett kézzel letenni nem tudtam mert orditott és a könnyebb megoldást választottam vittem a nagy ágyban,de sqjnos már minden éjjel fel kell és kiviszem mert fáradtak vunk és pihenni szeretnénk,de ez nem mehet tovább mikor ott a saját szobája,amiben napközben simán elalszik.hogy szoktassuk vissza a saját ágyába?fél 7 -7 fele fürdik és utána még jön-megy alig tudjuk letenni az ágyba.napközben 1-1,5 órát alszik.Este fél 9-9 fele alszik el és már fél 7kor fent van.köszönöm:Tamara
Vida Agi
2013. március 02. szombatEbben a korban sok kisgyerek igényli, hogy a szülőkkel alhasson. Ez természetes. Egyre önállóbbá válik, ugyanakkor kicsi is még, fél, ha felébred éjszaka és egyedül van, legalább ilyenkor szeretne anyával lenni. Ha nektek ez nem nagy teher, akkor számára most az a legjobb, ha veletek alhat, amíg magától ki nem szokik a közös ágyból. Ha viszont ez nem megoldható, akkor a leggyorsabb megoldás, ha néhány napig este apa fekteti le, és ő megy be hozzá éjszaka is, és bármi történik, te ilyenkor ne legyél ott. Ez azért segít, mert apától könnyebb elválni, mint anyától, és idővel rájön a kicsi, hogy anya nincs ott, ezért inkább magától visszaalszik.
Orsi
2013. január 27. vasárnapKedves Ági!
3,5 éves fiam kb. 3 hónapja mondogatja, hogy fél este a sötétben egyedül, nehogy valami vadállat előugorjon, majd hogy fél a farkastól, ritkábban más állatokat is említ (pl. leopárd, oroszlán), nem rég a boszorkánytól, amit mostanában látott mesében.
Az elalvások nehezen mennek, de nem mindig mondja, hogy fél. Fényt kért és kapott, ajtó a kívánsága szerint nyitva.
Du. még egész hamar elalszik, ha pl. megállok az ajtajánál, akkor van, hogy 5 perc, de van, hogy 1 óra, de ilyenkor inkább talán még nem álmos, és/vagy fél is, meg forgolódik, kimászkál.
A félelem azért inkább este jelentkezik. Van, hogy 2 óra is beletelik, mire elalszik, addig meg ki-be járkál az ágyából, a szobájából, könyveket és játékokat vesz elő, pisilni akar, lényeg, hogy minket mozgat (a földszinten vagyunk, ő az emeleten, kistesója a mellette lévő szobában alszik).
Menetrend: vacsi, mese a TV-ben, fürdés, felmegyünk az emeletre mindannyian (4-en apával és a kistesóval együtt), hogy elkezdődjön az esti altatás, fent rohangál, pörög, ágyneműt hurcol a kistesó ágyába, majd elköszönés tőlem (én a kicsit altatom, apa meg őt), meseolvasás apával, pisilés (lehet, hogy a mese után kizökkenti a pisilés???), lefekvés, apa és anya lemegy a földszintre. Ekkor kezdődik a mászkálás, pakolás, hozzánk szólogatás (pisilni kell, félek, kérek inni, stb.). Végül, ha már sok idő eltelt, akkor egyikünk felmegy és addig van a szobájában, amíg el nem alszik.
Körülmények: szept-ben kezdte az ovit (alapvetően nincs gond, beszokott), és pont akkor költöztünk is (a szülői házba, tehát nem idegen helyre), ill. akkor volt a kistestvére 1 éves, akit sokat nyúzott (ma már kevesebbet). Ovi előtt fél évig járt részidőben családi napközibe, tehát nem otthonról szakadt ki az ovikezdéskor. Amúgy nagyon eleven, aktív, ingerkereső gyerek, de nagyon nyitott és értelmes, kreatív gondolkodású, és szeretnivaló is.
Mi a férjemmel 1 évvel ezelőtt mélyponton voltunk a gyerekkel való viszonyunkban, annyira kihozott nap mint nap a sodrunkból és sok volt a kiabálás és büntetés is. Azóta nagyon sokat változott a fiunk is jó irányba (szófogadóbb, nyugodtabb, nem bánt más gyerekeket, együttműködőbb…), meg mi is visszanyertük régi türelmünk nagy részét, de azért még van bőven veszekedés, néha nagyobb kiabálás is (kb. 1-2 naponta). Utóbbinál úgy látom, hogy nagyon hergeli a fiamat, olyankor kiabálva, dühösen mondja, hogy majd mit fog csinálni (pl. lehidegzuhanyoz, vagy szétkalapál, vagy feketére festi a szobát…).
Mit tanácsolsz, ill. szerinted mi lehet a háttérben (sima életkori félelem, vagy szorongás az őt ért hatások miatt?)?
Vida Agi
2013. február 03. vasárnapEbben a korban természetes az éjszakai félelem, minden kisgyerek átmegy ezen a korszakon. Sokat segíthetnek a megoldásban azok a mesék, amikben van egy ellenség, akitől fél a főszereplő, de aztán le tudja győzni (Kiskakas gyémánt félkrajcárja, Kismalac és a farkasok stb.) Ilyeneket fejből is kitalálhatsz, ő mondhat hozzá szereplőket, nagyon szokták élvezni.
Nyilván, ha te feszültebb vagy, a gyerek is feszültebb lesz, ha te kiabálsz vele, akkor ő is kiabál, ez természetes. Egyáltalán nem gond, ha azt látja, hogy a feszültséget le lehet vezetni kiabálással is, de azért ügyeljetek rá, hogy az esetek többségében békésen oldjátok meg a konfliktusaitokat.
Schuller Vera
2013. január 21. hétfőKedves Agi! Kisfiam 9 honapos es azt mondja nekem ma a francia
gyermekorvos, hogy most kell megtanitom a
fiamnak, hogyan kell egyedul elaludni.
A kezdetektol rendszerben el (fel nyolckor fudetes, cumisuveg, alvas), es 2 perc alatt elalszik a karomba minden este. Azt mondja,
hagyjam sirni nehany napig, amig magatol meg
nem tanul elaludni. En nem vagyok a „sirni hagyas” rajongoja. Mit tegyek? Koszonom elore is a tanacsot, Schuller Vera
Vida Agi
2013. január 28. hétfőHa az eddigi módszerrel is elalszik pár perc alatt, akkor nem kell sírni hagyni. A babának természetes igénye, hogy segítséget kér az elalváshoz, mert még nem tud ellazulni és kikapcsolni magától elalvás előtt. Idővel ezt is megtanulja majd, de ezt nem szabad erőltetni.
Judit
2013. február 07. csütörtökKedves Ági! A tanácsodat szeretném kérni. Kisfiam egy hét múlva lesz 1 éves. Kb. 8 hónapos korában kezdődött el, hogy éjjel sűrűn ébred. Addig kétszer kelt (1 és 5 órakor), cicizett és aludt tovább. Közös ágyban alszunk. Van úgy, hogy óránként, két óránként felébred, nyöszörög és cicivel tud csak visszaaludni. Nappal kétszer alszik, délelőtt egy-másfél órát, délután 45 perc-egy órát. A nappali alvásnál sokszor 45 perc után ébred, visszaaltatom cicivel.
Olvastam a szeparációs szorongásról, nem tudom, hogy ez állhat a háttérben. Fogai még nincsenek.
Továbbá szeretném megkérdezni, hogy a kiságyba szoktatást ilyen „tünetek” mellett ajánlatos elkezdeni?
Köszönöm válaszod! Üdvözlettel, Judit
Vida Agi
2013. március 02. szombatMindenképpen a fogzás állhat a gyakori érbredések hátterében, homeopátiás alkati szerekkel tudsz segíteni rajta, ezekről bővebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találhatsz. Ameddig ezen nem segítettél, addig ne szoktasd át a saját ágyába. Együttalvó gyerekeknél egyébként a szeparációs szorongás tünetei kevésbé jelentkeznek, a különköltöztetés csak rontana a helyzeten.
Éva
2013. január 17. csütörtökKedves Ági!
Kislányom áprilisban lesz 3 éves. Esténként fél elaludni. Tudom, hogy ez ebben a korban normális, csak azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan segíthetnék neki jobban feloldódni. Az esti rutin teljesen jól működik.
Ha hazaértünk a bölcsiből kb. délután 5 óra. Játszunk, játszik. Vacsora után szalad fürdeni. Ő húzza ki a kádból a dugót. Egyedül öltözik a pizsamába, amit tud egyedül veszi föl. Kiválasztja a mesekönyvet, fölkapcsolja a kislámpát. Lefekszik, én mellébújok. Meseolvasás 4-5 mesét is olvasok neki. Egyet fejből mesélek. Megbeszéljük, hogy kivel mi történt az nap. Bölcsi, munkahely. Jó éjt puszi és kijövök. Alvókája is van. Cumi a kezébe és anya egyik pólója. De mégis azt mondja, hogy fél és nem mer elaludni. Ha kiabál, hogy menjek mindig bemegyek hozzá és megsimogatom megpuszilom és újra kimegyek. Igazság szerint nem húzza ő az időt, mert 1-2-szer szól csak és alszik. De zavar, hogy fél és szeretnék neki segíteni.
Kérdésem az hogy lenne -e esetleg valami olyan mese, vagy más módszer, amivel oldani lehetne a félelmét.
Válaszodat előre is köszönöm! 😀
Vida Agi
2013. február 03. vasárnapMinden kisgyerek átmegy ezen a korszakon. Sokat segíthetnek a megoldásban azok a mesék, amikben van egy ellenség, akitől fél a főszereplő, de aztán le tudja győzni (Kiskakas gyémánt félkrajcárja, Kismalac és a farkasok stb.) Ilyeneket fejből is kitalálhatsz, ő mondhat hozzá szereplőket, nagyon szokták élvezni.
Ági
2013. január 08. keddKedves Ági,
Kisfiam most 9 hónapos. Már 6,5 hónapos kora óta áll, és 7 hónapos kora óta a bútorokba kapaszkodva sétál a lakásban. Ha a kezét fogjuk már szépen megy egy jó ideje, sőt pár önálló lépést is tesz Az egyedül elalvást kb.7 hónaposan tanítottuk meg neki, ami egy hónapig egész jól működött, de újabban fél órás sírás mellett alszik el esténként. Este lefekvés előtt minimum 1 órában csak vele játszunk, és foglalkozunk, közben egy vacsit beiktatva. Fürdés után elköszönök tőle, odateszem a kis állatkáját, elbúcsúzunk tőle is (1-2 napja kezdtem ezt csak) majd olvasok egy kicsit hogy hallja a hangom, de így is hisztizve áll a kiságyában és jönnek a krokodil könnyek. Ilyenkor még egyszer megsimogatom lefektetem, megpuszilom és kimegyek a szobából…majd sírás közben elalszik. A tanácsodra lenne szükségem,h.mit csináljak,h. ezt a szorongást megszüntessem nála? Köszönöm előre is a válaszodat!:)
Vida Agi
2013. február 03. vasárnapEzt a viselkedést a szeparációs szorongás okozza, nem akarja, hogy kimenj a szobából. De ha megtapasztalja, hogy kimész, és aztán reggel, vagy éjjel, ha kéri, visszajössz, akkor hamar le fog szokni róla. Tartsd magad továbbra is az eddigi szokásokhoz és legyél határozott abban, hogy ilyenkor már nem veszed ki, nincs időhúzás és szépen meg fogja tanulni, hogy ilyenkor már el kell válnotok egymástól.
Dóri
2012. december 13. csütörtökKedves Ági!
Kisfiammal – aki januárban lesz három éves – mostanában állandó gond van az esi lefekvéskor. Kissebb korában teljesen jól le tudtam tenni aludni, probléma nélkül esti rituáléval simán magára lehett hagyni és 10 perc alatt elaludt. Egy ideje viszont – már nem is tudom mióta – állandóan nehézségekbe ütközünk. Először is azzal kezdi, hogy ha mondom hogy nemsokára megyünk aludni, már ellnekezik és mondogatja hogy nem akar lefeküdni. Vacsorázik, fürdetés után kakózik, fogmosás és utána felviszem az emeltre a szobájába. Hisztizik, hogy nem akar aludni… Mesélek neki, megbeszéljük, hogy most akkor alvás, de ő csak azt hajtogatja, hogy nem akar aludni… nagy nehezen lefektetem, betakarom, a villanyokat fel kell kapcsoljam (a nagyot is), mert ő anélkül nem akar aludni. íMindenféle játékokat állatokat oda kell tenni mellé. Kijövök és utána kezdődik a minden esti hajcihő! Szomjas, ezt többször is mondja, és hiába teszek az ágya mellé inni, szól hogy adjam oda neki, mondom neki nem adom ott van melletted, csak sír, hogy adjam oda, bemegyek megitatom, nyújtja a karját ölelget, Anya ne menj el…, utána kitalálja hogy pisilni kell… Nagyon nehezen bírom, már elfogyott a türelmem, és nem tudom hogyan érveljek, mit mondjak neki. Általában 8 körül szoktam lefektetni, de mire elalszik van akár 10 óra is. Nem olyan régen vettem le a kiságyáról a rácsot, lehet hogy emiatt van? Családi napközibe jár, ott napközben jól alszik, viszont ha itthon van akár hétköznap akár hétvégén, nem akar napközben sem aludni. Napközbeni alváskor mindig a mi ágyunkba szoktam fektetni, de mostanában oda sem akar lefeküdni, még úgysem hogyha én is lefekszem vele. Sajnos a bölcsiben nem nagyon viszik ki őket a levegőre mostanság, lehet hogy nem fárad el eléggé? Amúgy éjszaka jól alszik, hajnalban át szokott jönni mellénk a nagy ágyba és ott alszik velünk reggelig. Amúgy mostanság eléggé dackorszakát éli, sokmindenben ellenkezik, sőt mondhatnám mindenre amit kérek tőle az a válasza , hogy NEM AKAROM. Már nem tudom, mit kéne csinálnom, mit csinálhatok rosszul, hogyan kezeljem őt ilyenkor!!!
Várom válaszod, bízva abban, hogy tudsz segíteni.
Köszönettel: Dóri
Vida Agi
2013. január 13. vasárnapPróbáld meg, hogy lefekvés előtt megitatod, elmentek pisilni, majd búcsúzáskor közlöd vele, hogy „ittunk, pisiltünk, most hunyd be a szemed és feküdj itt szépen, amíg az álommanó meg nem érkezik”. Ezzel lelőtted a kifogásait és elmondtad, mit kell csinálnia. Ha ugyanis azt érzi, hogy úgyis engedsz a huzavonának, akkor még inkább fogja csinálni. Az ágyrács levétele után gyakori ez a jelenség, mert a kicsi még nem tudja kezelni az önállóságát, az, hogy most már ki tud jönni az ágyból.
Kovács Adél
2012. december 04. keddKedves Ági!
Ha nem vagyok allergiás a propoliszra terhesség alatt szedhetem ha meg vagyok fázva? Nem fog allergiás reakciót kiváltani a babánál. 14hetes terhes vagyok. Nagy családban élek ahol általában mindig beteg valaki és sajnos én is elkapok elég sok mindent, de a háziorvos nem ad semmit merthogy ilyenkor nem szabad! A gyógyszertárba se adnak semmit, merthogy bízzuk az immunrendszeremre az majd megoldja de állandóan köhögök és már jó lenne meggyógyulni!
Köszönettel Adél
Vida Agi
2012. december 13. csütörtökIgen, lehet szedni.
Zoé
2012. november 29. csütörtökKedves Ági!
Előljáróban elnézést szeretnék kérni, mivel azt gyanítom nem jó helyen teszem fel a kérdést. De sajnos csak pár cm-ben látom ezt lapot. 3 gyermekem van, így sajnos nincs időm leülni a gép elé. Miközben a legkisebb szopizik, akkor olvasgatom megnyugtatásul.
Zoé december 5-én született harmadikként a családunkba. Tapasztalt, 40 éves anyuka vagyok, fél éve mégis a poklot járjuk. Születése óta bukós, folyton síró csemetét kaptunk. 5 hónapos koráig kapálózva, karmolva, tekeregve szopott. Hol meg nem… Soha nem evett egyszerre sokat, átlagban 70-90 gr. között. A 140 havi egyszeri csosának számított. Napi bevitele 400-600 gr között állandó sult, de ettől is jól fejlődött. 3 kilóval született, most 7,5. 4 hónaposan kint volt a két alsó metszője, most bújik a felsők közül a második. Legalább is én azt gondolom, mert duzzadt az inye. És most érkeztünk el a problémához. Napok óta nem hajlandó semmit elfogadni. Már szépen evett délelőttönként pár kanál almás bébiételt.
Vida Agi
2012. december 13. csütörtökFogzás idején előfordulhat, hogy rossz a kicsi étvágya, de ez többnyire csak átmeneti. Mivel azonban ő korábban sem volt jó étvágyú, mindenképpen fordulj orvoshoz, mert pl. vashiány is okozhatja ezt.
Jusztina
2012. november 28. szerdaKedves Ági, a következőben kérném a tanácsodat:
32 hónapos a kisfiúnk, a dackorszakig (kb. 18 hónaposan kezdődött) álomgyerekünk volt. (császárral született,16 hónapos korában leválasztotta magát a ciciről, a mozgásai időben megtörténtek, sokat aludt altatás nélkül, nagyon hamar beszélt,fogzást,hasfájást meg sem éreztük, 2 évesen azt mondta, anya ne adj rám többször pelenkát, így szobatiszta is-estére adok rá egyedül).
Szeptemberben kezdtük a bölcsit, ami a első hetekben nehezen ment, most már viszonylag jól viseli, a gondozónők szerint is jól beilleszkedett. Jövő márciusra várjuk a Hugit- ezt egyelőre pozitívan fogadja- de nem is spilázzuk túl a dolgot. Költözni is fogonk kb. ekkortájt, de erről, mivel bizonytalan az időpontja, nem is beszélünk.
Szóval a gondunk az, hogy nem alszik el este, csak 11-12kor, másnap pedig alig tudjuk felébreszteni a bölcsibe, ott pedig azt mondják, hogy használhatatlan, már 10kor álmos, alig eszik délben, ki is dől, és 3ig – uzsonnáig – alszik.
Nem tudom, mi lehet vele. Az esti rituálét minden esetben este 7 kor kezdjük. Lefürdenek apával, én megtörölgetem, felöltöztetem, és vacsizunk. Majd meseolvasás, kis birkózás apával, fogmosás, és alvás. (9 óra körül) Kis cirógatás, puszik mindkettőnktől és kimegyünk a szobájából. A figyelő lámpája ég, mint jelzőfény, a szobát az ő kérésére nyitva hagyjuk. Ezután kimászik az ágyából, felkapcsolja az éjjeli lámpát, leveszi magáról a pizsinadrágját, kirohan a szobából, játékot visz be, tévét akarna nézni, rohangál egyik szobából a másikba, verseket mond, anya nézlek, amíg zuhanyzol…visszavisszük, újrakezdi, és nem alszok, akkor sem alszok, míg végül f12kor nagy nehezen elnyomja az álom. Persze sír,zokog közben, csak ne kelljen aludni. Már azt is próbáltuk, hogy vele alszunk, vagy kivisszük magunkhoz, de azt nem bírja, és ha vele alszunk, folyamatosan beszél,versel, énekel,döngeti az ágyban a lábát, meg anya! tessék kisfiam! én nagyon szeretlek! én is szeretlek…és ezt kb. 200x…Csak hársfa,csipkebogyó,citromfű teát iszik, vagy olyanokat, amiben nincs fekete tea és vizet. Néha túrórudit, és csak babakakaót adunk neki. Nem tudom, miért nem alszik, már a nagy rohangálásba is el kellene fáradnia, de nem…Van ötleted, mi lehet a gond? A villanyokat lekapcsoljuk, félhomály van, csak vele foglalkozunk, nem vesszük fel a telefonokat, tévé nem megy közben…
Hozzáteszem, hogy július végén vissza kellett adnunk a kölcsön rácsos ágyát, és új nagyfiús ágyat kapott,amit jól fogadott, de akkortól egy jó darabig – miuán ráérzett a szabadság ízére – ki-be rohangált, de pár nap alatt ez is lecsengett. A dackorszakát is nehezen kezeljük, egy öltöztetés,evés, fürdés elkezdése, befejezése is nehezen megy, soha nem engedelmeskedik nekünk, hiszti van, sírás van, de ezt inkább egy másik topicban kisírom neked, most az alvása aggaszt bennünket. A hétvégékkel is ugyanez a helyzet, 12.30 körül magától elalszik, azzal nincs gond, alszik 3-f4ig, és este megint nem hajlandó aludni. Próbáltuk már, hogy nem altatjuk el, de akkor már 2 után nagyon nyűgös, meg ugye a bölcsibe kötelező alvás van ebéd után. Hú, hosszú levél lett, tisztelettel várom válaszodat.
Jusztina
2012. december 02. vasárnapKedves Agi, meg annyit tennek hozza,h. miota levelet megrtam neked, mar haromszor tortent meg a bolcsiben,h,a faradtsagtol kidolt, osszeesett a jatszon, kb,10.30 korul. Felebresztettek,es delig vhogy elteblabolt, devaltozatlanul nem alszik este, most fel 12 van, es husz perce aludt el…van alvoallatkaja, cumival alszik. Vettunk neki roiboos teat, es setaltunk egynagyot ugy fel het korul. Teljesen tanacstalanok vagyunk, es ketsegbeesettek. Nem az zavar bennunket, h.nekunk fent kell lenni vele ilyen sokaig, mi erte elunk, hanem, h.nem piheni ki magat. Nagyon varjuk a tanacsodat. Koszonom. 🙂
Jusztina
2013. január 07. hétfőKedves Agi, meg mindig az elso hozzaszolo vagyok ebben a tanacskeresben. Ha van otleted, szivesen fogadnank. Mar mindjart ejfel, es meg mindig nem alszik…koszonjuk. Jusztina
Vida Agi
2013. január 07. hétfőKedves Jusztina,
nekem nagyon úgy tűnik, hogy a kisfiad rájött, hogy elbizonytalanít titeket a viselkedése, ezért kialakult egy játszma köztetek. Ő nyüzsög, mindenfélét kitalál, és ezzel megszerzi a figyelmeteket, amit ő nyilván most jobban igényel, hiszen bölcsibe jár, érkezik a testvére, ő is érzi a változást, plusz rájött arra, hogy ha randalírozik, azzal egy kis plusz figyelmet tud szerezni tőletek.
A megoldásnak tehát két oldala van:
1. Foglalkozz vele az esti időszakban nagyon sokat: sok testi kontaktus, szeretgetés, beszélgetés, közös játék és mese, közös vacsora, séta, játszótér, ha jó idő van, hogy többet kapjon belőled.
2. Amikor pedig a lefekvésre kerül a sor, akkor legyél nagyon szigorú és következetes. Itt egyrészt arra kell figyelni, hogy legyen rutin, ami most is megvan már, másrészt, hogy ez olyan rutin legyen, aminek a végén kidől a kicsi és már nem marad energiája felugrálni. Próbáld ki azt, hogy mesét olvastok és aztán a sötétben leülsz mellé és fejből mondasz neki mesét, olyat, aminek ő találhatja ki a szereplőit, ezt ebben a korban már értik is, szeretik is, és mivel a sötétben mondod, ezért elpilled közben, és nem fog már kikelni az ágyból.
Ha mégis, akkor viszont nagyon szigorúan vissza kell fektetni, nincs rohangálás este. Ha ez gondot okozna esetleg, akkor javaslom a Ki az úr a háznál? c. könyvet, ami segít rendbetenni a hasonló helyzeteket.
Zsu
2012. november 26. hétfőKedves Ági,
Kislányom 26 hónapos. Már egy jó ideje tartanak az éjszakai felébredések nála. Mint ahogy írtad is a fenti cikkben, mi is arra gondoltunk, hogy szeparáció, változások, esetleg fog stb… lehet a dolog mögött.
A kérdésem az lenne, hogy milyen hosszan, milyen rendszerességel számít ez normálisnak? Mikor érdemes már elgondolkozni, segítséget kérni?
Az is a normális ha:
– álmában hangosan felkiállt, felsír, akár még beszél is ami általában : ENYÉM, AÚÚ, néha Anyuu, EKIIII (tesót hívja így) felkiálltások.
– ha bemegyek hozzá megnyugtatni rosszabb a helyzet, ilyenkor mintha kizökketeném és óriási sírás, amely átalakul egy idő után olyan mantrázós formába, majd ha nem szólok többet hozzá akkor szépen visszafekszik. Néha kimászik hozzám ha még ott vagyok és egy kicsi bujcsi majd megint vissza az ágyába. (kidfejezeten nem akar velünk aludni, sőt még az ő ágyába se bújcsizhatunk oda hozzá)
Jelenleg amikor felsír, kiált, várok, hogy abbamarad-e, vagy szükséges -e bemenni hozzá megnyugtatni picit.
Éjjelente akár 2-4szer is megtörténik ez a felriadás. Persze van olyan is, hogy teljesen egy nyikkanás nélkül végig alussza az éjjelt.
Változások az életében:
– 17 hónapos született meg a tesója
– bölcsis már 12 hónapos korától
– kórházban voltunk tesó megérkezése után (ő is, tesó is)
– elköltöztünk nyár elején
– Apa az elmúlt pár hónapban sokat utazik 2 hetekre külföldre
– tesó 1,5 hónapja, rekord idő alatt felállt és közlekedik és eléri már az ő dolgait is
Napközben alapvetőleg jó kedvű vidám, aktív. Tény nyiladozik egyre erősebben az akarata, pici hisztik, akár nagyobbak is ( nem földre lefekvős) csak hosszban nagyobbak már vannak. Nem tudom mit akarok, de azt nagyon ! 🙂
Kérlek segíts, hogy tudjam ez mind normális, vagy van azért olyan dolgo amire érdemes odafigyelni, nem szeretnék elsiklani egy esetleges jelzés felett.
Köszönöm. 🙂
Vida Agi
2012. december 13. csütörtökEz így igazából még normálisnak számít. A kisgyerekek eleve mozgékonyabban alszanak, és gyakrabban ébredhetnek, amit ő csinál, az még teljesen beleér az életkori átlagba. Ha óránként kelne ennyi idős korban, akkor az problémásnak számítana, de ez nem.