Segéderők, akikre minden anyukának szüksége lenne néha

Könyveket, blogbejegyzéseket, tanácsokat tudok nektek adni, egyet nem tudok: mindenki mellé odállítani azt a néhány segéderőt, akire szükség lenne néha, amikor gyermeknevelési problémákat igyekeztek éppen megoldani (érdekes lenne, mind a 32 ezer rendszeres Kismamablog olvasó mellé tenni 1-1 embert, ezzel mi lennénk az ország egyik legnagyobb cége :)) Lássuk, kikre lenne szükséged:

 Segéderők, akikre minden anyukának szüksége lenne néha1. Egy vállveregető ember, aki megdicsér, ha túléltél egy nehéz napot – így nagyobb önbizalommal kezdhetnéd a következőt
2. Egy bólogatós ember, aki bíztat, amikor már kezded feladni és megnyugtat, amikor elbizonytalanodsz
3. Egy gyakorló nagymama, aki nehéz napokon kiveszi a kezedből a babát és vigyáz rá 1-2 órát, amíg te pihensz egy kicsit

Sajnos azonban a klónozás tudománya még nem áll olyan szinten, hogy minden tanfolyamunk mellé ilyen segéderőket rendeljünk, ezért maradsz te, akinek mindhárom szerepben helyt kell állnia:

  • – megdicsérned magad, ha a babád kiegyensúlyozott és boldog, ha sikerült megfejtened, mi a baja és segítened rajta,
    – biztatnod magad, ha már mindent bevetettél és a dolgok nehezebben alakulnak, mint arra számítottál,
    – meggyőznöd magad, hogy nem veled van a baj, a gyereked is teljesen normális, és nincs okod aggodalomra,
    – és (hát ez a legnehezebb) fizikailag és lelkileg is állni a sarat a teljesítőképességed határain túl is (eddig legalábbis azt gondoltad, ezek a teljesítőképességed határai, a gyerekek megtanulják ezeket maximálisra tágítani, ne küzdj ellene, ez ezzel jár – csak senki nem szól róla, rajtam kívül ;))
  • Jó lenne egy ilyen kis segítőcsapat nem? Szerencsére mindannyiunknak vannak olyan emberek az életében, akik segíthetnek neki ebben, csak meg kell keresni őket. Nem lehetetlen például megoldani, hogy néha 1-1 órára valaki vigyázzon a babára, amíg te szundikálsz egyet. Ha nincs nagymama, hát jöhetnek a barátnők, szomszédok és nem muszáj feltétlenül neked addig elmenned otthonról, az is jó lehet a pihenésre, ha valaki eljön egy kicsit beszélgetni és közben kettesben babáztok, így egy rövid időre lekerül a válladról a babaszórakoztatás nehézsége, áldás lehet egy-egy fél nap, amikor valaki átugrik beszélgetni egyet, mert nem csak az a pihenés, ha alszol, az is, ha a megszokott rutinból kicsit kikeveredsz akár csak arra a néhány órára is.

    Aztán ottvan a vállveregetős ember. Van, aki számára a babázás olyan természetes, mint a lélegzetvétel, van, aki számára kihívás és nagyon fárasztó egyben, akinek jóval a megszokott fizikai határain túl kell teljesítenie, például, mert eleve nem jó alvó, nem bírja az állandó készenlétet, vagy mert kibírhatatlan fájdalom neki a szoptatás, ilyenkor igenis kell a dicséret, a bíztatás. Jó, ha a párod megteszi neked azt, hogy elismeri, amit csinálsz, amit teszel nap, mint nap a babáért. De ez nem mindig alakul így. Ismerek olyan anyukát, akit az anyukája szokott megdicsérni, milyen ügyesen helytáll a baba mellett, de lehet a dicsérőember egy barátnőd vagy a testvéred is, végső esetben pedig kezdj el naplót írni, írd le, mi mindent élsz át nap mint nap és dicsérd meg magad érte, hogy végigcsináltad.

    Szerintem nagyon jók az internetes fórumok, közösségek is, különösen, ha már a babavárást is együtt éltétek meg. Itt megkapod a bíztatást, a dicséretet, elpanaszolhatod a bánataidat és segítséget kérhetsz problémák esetén. Kívülről talán felesleges időpocsékolásnak tűnhet, de sok depresszió-közeli anyukával találkoztam már, akiket a közösség ereje, a sorstársakkal kötött kapcsolatok segítettek ki a mélypontokból.

    És persze itt a Kismamablog is, hozzám mindig fordulhattok „nehéz napokon” 🙂

    Ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

    About The Author

    Vida Ágnes

    Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

    2 Comments

    • Nóra

      2009. december 27. vasárnap

      Nagyon jó cikk, tetszik 🙂

    • hóvirág

      2009. december 17. csütörtök

      Kedves Ági!

      Teljesen egyetértek a leírtakkal 🙂 Jó, hogy annyira kitágult a világ, hogy az otthonunkba is bekerülhetett az internet által. Egyrészt a tájékozódás miatt, másrészt pedig a netes közösségek miatt is.
      Nekem is sokat segít, hogy tagja vagyok egy körnek az egyik fórumon. Mindössze annyi a közös abban a kb.5-6 anyukában akikkel trécselünk, hogy mindannyian anyukák, feleségek vagyunk és gyerekeink vannak, akik nem is egyidősek. Jó odamenni a fórumra nap, mint nap és megosztani akár az örömünket, akár a bánatunkat, akár a sikereinket, akár a kudarcainkat.
      Nekem sajnos nincs segítségem a férjemen kívül. Ő viszont sokat segít.
      Illetve segítség lenne az egyik nagyi, de tőle mindig csak a negatív megjegyzéseket és a kritikákat kapom ami nem éppen lélekemelő és megerősítő főleg egy-egy nehéz nap megélése után. Így hát a „kötelező” családi érintkezésen kívül nem is igazán óhajtom a társaságát sem 🙁 Sajnos! Pedig nagyon szeretném, ha sok-sok időt tölthetnénk együtt és valóban segítség lehetne, olyan segítség amilyen ő is szeretne lenni…de valahogy még nem tudtunk összehangolódni…azért bízom benne, hogy egy nap azt látom majd, hogy az erőfeszítéseim ezen a területen is célba érnek 🙂