Az autizmus spektrum zavar korai felismerése: Milyen jelei vannak?

Az elmúlt években egyre több gyermeknél ismerik fel az autizmus spektrumzavar tüneteit és emiatt egy-egy szokatlan viselkedésmódot látva egyre több szülő teszi fel a kérdést magának: nem autista-e a gyermekem? Azonban gyakran elhangzik erre válaszul a szakemberek részéről, hogy a korai felismerés nem lehetséges. De vajon tényleg így van? Nincsenek korai jelek? Egyáltalán: mi is az az autizmus és mit jelent az autizmus spektrum, miért kell foglalkoznunk vele és mik a már kisgyermekkorban észrevehető tünetei?

Mi az az autizmus spektrum zavar?

Az autizmus spektrum zavar egy komplex fejlődési zavar, ami a gyerekek körülbelül 1%-át érinti. A tünetek alapvetően a gyerekek kapcsolatteremtő képességét, szociális készségeit és alkalmazkodóképességét érintik, de nem egyféle módon, egyféle tünettel járó jelenségről van szó, hanem a 3 megváltozott területhez tartozó készségek különféle módon változhatnak meg, a viselkedés változása pedig különféle intenzitású lehet, az autizmus állapota az enyhétől a nagyon súlyos állapotig terjedhet, ezért beszélünk autizmus spektrum zavarról. A diagnózist megnehezíti, hogy nincs egyféle tipikus tünet, ami autizmusra utalna, valamint hogy a gyermek szociális és kommunikációs készségei a gyermekkor során folyamatosan fejlődnek, változnak, ezért egy-egy enyhébb tünetet gyakran átmenetinek, kinőhetőnek ítélnek meg és nem gondolnak zavarra. Tovább nehezíti a diagnózist, hogy egy-egy viselkedésforma más fejlődési zavarokkal is egyezést mutathat, valamint az autizmus mellett más idegrendszeri vagy fejlődési zavarok, eltérések is lehetnek a gyermeknél (pl.szenzoros integrációs zavar).

Lehetséges már korán felismerni az autizmust vagy tényleg várni kell 5-6 éves korig?

A köztudatban elterjedt, hogy a korai felismerés lehetetlen és valóban sok esetben akár éveket kell várni a diagnózisra, ami azért problémás, mert eközben a szülő számára is gondot okoz a gyermek viselkedésének kezelése (és egyáltalán: a megértése annak, miért viselkedik így a gyermeke), a gyermek megítélése a közösségben is negatív lehet (pl. ő lesz a “problémás gyerek”, akitől mindenki tart az oviban), a gyerek önértékelése is sérül, nem érti, mi a baj vele, miért mindig vele van a baj, a korai szociális tapasztalatai is sérülést szenvednek és ezeket a megküzdési stratégiáit a további szociális helyzetekbe is magával viszi. De az is nehézséget okozhat, hogy a szülők képe is torzulhat a gyerekről, úgy érezhetik, nem értik meg a saját gyermeküket, nem tudják mit rontottak el vele kapcsolatban, miért más mint mások vagy adott esetben túlzott szigorral igyekeznek leszoktatni az autizmussal együtt járó szokásairól, ami a gyermek számára pszichés sérülést vagy kötődési zavarokat okoz.

A legújabb kutatások és tapasztalatok szerint az autizmus diagnózisára nem kell 5-6 éves korig várni, a korai jelekből már akár 2-3 éves kor között felismerhető a zavar.

Az első életév során nincsenek tipikus viselkedési jellegzetességek, amiből autizmusra lehetne következtetni, azonban a második életév során (1-2 éves kor között), amikor rohamosan megindul a baba szociális- és kommunikációs fejlődése már megfigyelhetőek eltérések, 2-3 éves kor között pedig már felállítható a diagnózis.

Mit nyerünk vele, ha korán felismerjük az autizmust?

1. Minél korábban kap fejlesztést a gyermek, annál inkább javulnak az esélyei a későbbi “normális” életre, azaz könnyebben tud majd beilleszkedni a közösségekbe, javul a kommunikációja, képes lesz kapcsolatokat kialakítani az óvodában, iskolában, jobb tanulmányi eredményeket ér el, képes lesz az önálló életvitelre. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert míg akár 30-40 évvel ezelőtt is a súlyosabb állapotú autistákat nem tudták integrálni a társadalomba és gyakran állandó gondozásra, felügyeletre szorultak, addig a korai felismerésnek és fejlesztésnek köszönhetően ma már sokkal jobb életkilátásokkal rendelkeznek.

2. A késői felismerés miatt a szülők gyakran évekig küzdenek azzal az érzéssel, hogy rosszul csinálnak valamit, úgy érzik, nem értik a saját gyereküket és nem képesek nevelni őt. A kifejezetten az autizmus spektrumon levő gyerekek nevelésére kialakított módszerek azonban segítenek nekik megtalálni a közös hangot.

3. Mivel az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, ha korán felállítják a diagnózist, a testvérek vállalása előtt a család genetikai tanácsadáson vehet részt. Az autizmus előfordulását kisebb mértékben növelheti a mesterséges megtermékenyítésben, pl. lombikprogramban való részvétel is.

Az autizmus spektrumzavar korai jelei: honnan ismerheted fel, ha autista a gyermeked?

Az autizmus diagnózisa az ún. autisztikus diád alapján állítható fel. Ez a következő 2 tünetegyüttest foglalja magában:

1. tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban,
2. szűk körű repetitív mintáztok a viselkedésben, érdeklődésben, aktivitásban.

(Kiegészítés: korábban a diagnózist az autisztikus triád alapján állították fel, ami 3 tünetegyüttest foglal magában, ezt a legújabb kutatások alapján egyszerűsítették le a diádra)

Kisgyerekeknél 4 területen figyelhetőek meg eltérések a viselkedésben:

1. A figyelem és érdeklődés zavarai:
– pl. a kisgyerek nem figyel arra, amit a szülő mutat neki és ő maga se mutatja meg a szüleinek a számára érdekes dolgokat, játékokat,
– nem vesz részt a közös játékokban (pl. kukucska játék, mutogatós ölbéli játékok) – inkább magányosan játszik és a közös játékokban nem szívesen vesz részt
– az érzelmeit nem vagy szokatlan módon (pl. repkedéssel, izgatott viselkedéssel, csapkodással fejezi ki)
– mások érzelmeire nem reagál és nem veszi észre, ha másnak baja van,
– a szociális kapcsolatokban nem veszi fel a szemkontaktust.

2. Kommunikációs zavarok:

– Eltérések a beszédfejlődésben: Elképzelhető, hogy a beszédfejlődés gyors, hamar választékosan beszél a gyerek, azonban mások beszédére ritkán reagál, gyakran inkább ő beszél. De gyakran előfordulhat megkésett beszédfejlődés, vagy az is, hogy az első életév környékén elkezd mondani néhány szót a gyerek, de a beszéde utána csak nagyon lassan gyarapszik, gyakran úgy tűnik, inkább visszafelé fejlődik, nem használja a korábban már kimondott szavakat.

– Problémák a kommunikációban: a kicsi nem fejezi ki a szándékait nonverbálisan, nem használ gesztusokat és nem érti mások gesztusait sem. Nem mutogat, a szülő kezét húzza oda, ha szeretne valamit.

– Mások beszédét ismétli válasz helyett.

– Amikor beszél, akkor nem másokra reagál, hanem arról beszél, ami éppen érdekli vagy azt kommentálja, amit éppen csinál.

3. A tárgyak eltérő használata:

– A legtöbb kisgyereket az érdekli, hogyan működnek az egyes tárgyak, mire valók. Az autizmus spektrumon levő gyerekeket viszont a tárgyak részletei érdeklik (pl. fiók ki-be tologatása, baba karjának fel-le mozgatása stb.)

– Jobban érdeklik a tárgyak, mint a személyek.

– Szereti sorbarendezni, rendszerezni a játékokat újra meg újra.

4. Repetitív (ismételgető) viselkedés

– Ugyanazokat a mozdulatokat végzi el újra meg újra.

– Ugyanazt a játékot többször is eljátssza (pl. sorbarendezi a játékokat, aztán újra sorbarendezi)

– A test repetitív mozgatása (pl. izgatott állapotban “repked” a kezével, előre-hátra hintázik)

– Ragaszkodik a megszokott rutinhoz és kiborul, ha nem úgy történik egy-egy dolog, ahogyan szokott.

Fontos tudni, hogy pusztán 1-1 viselkedési jelenség jelenléte nem utal önmagában autizmusra. A legtöbb esetben pusztán átmeneti jelenségről van szó, amit kinő a gyerek, de előfordulhatnak átfedések is más fejlődésbeli zavarokkal is. Pl. a szenzorossággal vagy az ADHD-val.

Az autizmus esetén a kommunikációs-szociális kapcsolatokban mutatkozó zavarok és a repetitív viselkedések együttese esetén állítható fel a diagnózis. A gyerekeknél gyanú esetén másfél éves kortól már fel lehet mérni mekkora az autizmus kockázata, erre alkalmas az M-CHAT teszt, ami itt található meg magyar nyelven.

Mit tehetünk, ha autizmusra gyanakszunk, hova fordulhatunk?

Amennyiben felmerül az autizmus gyanúja, érdemes mihamarabb felkeresnünk egy diagnosztizáló központot, ahol részletesebb kivizsgálást kérhetünk, ezekről bővebb listát itt találsz.

A diagnózis felállítása több lépésből áll:

1. Interjú: itt egy több órás elbeszélgetésre érdemes felkészülni, amiben a gyermek fejlődésének eddigi teljes útját meg fogják vizsgálni.
2. Megfigyelés: a gyerek megfigyelése játék és más élethelyzetek közben.

A diagnózist követően határozhatóak meg a fejlesztés irányai és szükséges eszközei. Többféle terápiára és gyógypedagógiai módszerre is szükség lehet a fejlesztés során:

– TEACCH program (Treatment and education of Autistic and related Communication – handicapped CHildren). Ez a program az autisztikus és azzal összefüggő kommunikációs fogyatékosságot mutató gyermekek oktatása és kezelésére jött létre és az egyik legrégebbi komplex fejlesztőprogram autista gyerekek számára.

– TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning): csoportosan vagy otthon végzendő gyakorlatsor, amelynek célja az idegrendszer érlelése.

– Ayres terápia: ez egy szenzoros integrációs terápia, amely szintén az idegrendszer érlelését célozza meg. Csoportos és egyéni formában is elérhető.

– Alapozó terápia: komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszerfejlesztő terápia, ami 5 éves kortól használható.

– ABA terápia: viselkedés módosító, fejlesztő terápia, ami a gyermek otthonában zajlik.

– Son Rise terápia: játékos, a szülőkkel közösen a gyermek otthonában végzett terápia, ami a szociális fejlődést segíti elő.

– Floor Time/DIR terápia: egy a kommunikációs és szociális készségeket fejlesztő játékterápia.

– Zeneterápia: fejleszti a figyelmet, a kölcsönös kommunikációt és a mozgáskoordinációt.

– Lovas terápia (erről a lovasterapia.hu oldalon található további információ)

– Kutyás terápia.

Szülők számára rengeteg információ és segítség található az autizmus kezeléséről, a diagnosztikáról, terápiáról és nevelésről egyaránt itt.

Az autizmussal kapcsolatos jelenleg érvényes szakmai állásfoglalás pedig itt érhető el.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

10 Comments

  • K. Anna

    Reply Reply 2023. január 28. szombat

    Jó napot!
    Szeretném megkérdezni, hogyan kell avagy kell-e szólni egy ugyanabban a közösségben lévő anyukának mint amiben én vagyok, hogy változtasson a gyermeke nevelésében ha szeretne könyebb s jobb napokat.

    Mindig panaszkodik, tépi a haját hogy nehéz neki mert az ő gyereke nem akar aludni már 3 hónapja nappal ezért mostmár megsem próbálja.

    Mindennap áthozza a gyermekét (23hónapos) de mivel már a kisfia nem alszik napközben ezért ide már túlpörögve , teljesen szétesett, dacos,sírós állapotban jön.(9kor reggel kel 10-11 kor fekszik este)

    Anyuka elmondádsa szerint mindennap meg kell ütnie a gyereket mert csak abból ért.
    (persze csak felpörög s olyankor kezelhetetlenné vállik )

    Féltem a kisfiut és az anyukát is mert ugye ezek nagyon rossz hatással vannak az idegrendszerre s a késöbbi kapcsolatukra is.
    S szeretném vele megértettni,hogy ezek a problémák (ütés,nem teszem le aludni mert úgysem fog, nem olvasok mert még nem érdekli)…kihatással lesznek a felnötkorára, tini korára is a gyermeknek.

    Mit tehetek/javasolhatok ebben az esetben?
    Amikor segitséget kér s próbálok neki valamit momdani(rutin kialakítása, játékos nevelés,szabályok felállítása) mindig az a válasz,hogy az ő gyereke más,akaratos, vezér mert ő így született..

    Maradjak csendben vagy irányitsam védőnöhöz, próbáljak meg még vele beszélni ha újra segítséget kér..?
    Amennyiben tehetem s kell is beszélgetni vele
    Esetleg az alvás fontosságáról vagy az agresszív nevelési mód ellenzéséről tud nekem hiteles íráshoz címet vagy linket adni?

    Köszönettel: K.Anna

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2023. január 28. szombat

      Érdemes lenne szakemberhez irányítani, de úgy, hogy amikor panaszkodik, akkor javasolni, kihez fordulhatna a problémákkal. Meg persze, ha esetleg panaszol valamit, lehet egy-két pozitív nevelési tanácsot is adni. Ezt a cikket is megmutathatod neki a verésről: https://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/milyen-hatassal-van-a-gyerekre-a-pofon

      • K. Anna

        Reply Reply 2023. január 28. szombat

        Köszönöm a választ!

        A második kérdés akkor az lenne, hogy ha már bántalmazott a csecsemő/kisgyerek de megváltozik a hozzáállása a szülőnek s probálja máshogy akkor vissza lehet e fordítani e ezt a hatást? Vagy mondjuk ha 2 évesen már kapott 20 pofont már agresszívabb felnőt lesz?

        Köszönettel újra a válaszért;

        • Vida Ágnes

          Reply Reply 2023. január 29. vasárnap

          Ez sok tényezőtől függ, de mivel még kicsi gyerekről van szó, ezért még nagy eséllyel lehet javítani az esélyein.

  • Lilla

    Reply Reply 2023. január 25. szerda

    Kedves Ágnes!
    2 hónapos lesz szombaton a kisbabám ès kb 1 hete átaludja az éjszakát max 1-szer kell hajnalba.
    De viszont napközben csak 30 percet vagy max 1 órát alszik viszont 1,5-2 óránként kér enni ez lehet attól hogy éjszaka nem kell fel?
    Meg hogy tudnám leszokatni a cicin alvásról? Hogy kezdjem el?
    Büfi után este is tegyem tisztába és utána már rakjam le a kiságyba és adjak neki cumit? De azt sokszor kiesik a szájából meg kitolja csak néha marad bent neki.
    Meg délután 3-4-től kb óránként kéri az miért lehet? Meg ilyenkor már nem nagyon tudom elaltatni se.
    Köszönöm előre is.

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2023. január 27. péntek

      Ez egyáltalán nem gond. Ebben a korban 30 perces alvásciklusaik vannak a babáknak, örülj neki, hogy éjjel alszik, nappal pedig nem gond a gyakrabb evés és a rövidebb alvás. A cicin elalvásról ne szoktasd még le, ehhez pici még, este pedig különösen fontos, hogy elalvás előtt egyen. A cumit nem javaslom, mert zavart okoz a szoptatásban. Az nem gond, ha délután tovább ébren van, ez annak a jele, hogy már tudja, mikor van az este és előtte hosszabban akar ébren lenni, mert utána jön majd a hosszú éjszakai alvás.

  • Kitti

    Reply Reply 2023. január 24. kedd

    Kedves Ágnes!

    Figyelemmel követem az Ön munkásságát már egy ideje, és arra jutottam, hogy Ön lehet az, aki esetleg segíteni tud, vagy irányt mutatni, merre induljak, egyáltalán kell-e indulnom valamerre kislányommal kapcsolatban.
    A lányom 14 hónapos múlt, időre, komplikációktól mentesen született, minden rendben zajlott eddig a fejlődését tekintve. Már jár, sőt, szinte szalad is. Itthon egyedül is elvan, matat a játékaival, könyvet nézeget, mesélünk, mondókázunk, énekelünk sokat. Egy héten többször is eljárunk a helyi Gyerekházba, hogy egy kicsit közösségben legyünk. A gondom itt kezdődik. A helyi fejlesztők jelezték, hogy problémának látják, hogy a kislányom nem igazán foglalkozik velük, közös játékba nem lehet bevonni, vagy ha mégis, rövid idő után otthagyja őket, és nem megy vissza. Ha a nevén szólítják, nem reagál rá. Ugyanezek a dolgok itthon változóan állnak fenn, a nevére többnyire odafigyel, néha nem, együtt játszani nem mindig szeret, elvan a kis világában, más gyerekekkel elég harcias, eljátszik mellettük, de ha esetleg elveszik a játékát, akkor “verekedni” kezd. A közös mesélést, mondókázást szereti, igényli. Bújós kislány, napközben is gyakran kéri, hogy vegyem fel. Apukájával, Nagypapájával (velünk lakik) ugyanúgy viselkedik, mint velem, közvetlen, és barátságos. Az lenne a kérdésem, hogy tényleg bajt jelezhet, hogy az idegeneket figyelemre sem méltatja? Nem fél tőlük, de nem is kedveli őket. Ha az akarata ellenére cselekszenek, akkor mérges lesz, verekszik, vagy sírva fakad. Ezek is lehetnek az autizmus korai jelei? Aggódjak? Mit tehetnék, hogy segítsem a kislányomat? Azt elfelejtettem, hogy mivel a nevére “nem figyel”, javasolták, hogy vigyük el hallásvizsgálatra, hogy kizárjuk, hogy esetleg szervi baja van, és azért nem figyel. Ennek szervezése folyamatban van.
    Segítségét,tanácsát előre is köszönöm.
    Tisztelettel: egy aggódó anyuka.

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2023. január 27. péntek

      Nem kell emiatt aggódnod. Egy ilyen korú gyereknek még nem kell idegenekkel barátkoznia vagy a közös játékban résztvennie. A hallásvizsgálat nem árthat, bár ha minden mást hall, reagál, akkor ennek kicsi az esélye, de azért jobb biztosra menni.

  • Balogh Orsolya

    Reply Reply 2023. január 11. szerda

    Kedves Ágnes!

    Sokat olvasom cikkjeit, követem az ajánlásait. Második lányommal megvásároltam az altatással/alvással kapcsolatos hanganyagot is. Most harmadik lányommal ismét alvasi problémákkal küzdünk és gondoltam megpróbálok itt segítséget kérni. Ő most 20 hetes, születése óta nem mondható jó alvónak, az első 2 hónapban legtöbbször rajtam aludt éjjel is, másképp képtelenség lett volna egy keveset is pihenni. Iszsz baba.
    A napi programja a következő: általában 7:30kor ébred, van amikor szopizik, van amikor még nem igényli, aztán pelus csere és utána eljátszik a 2 nővérével amíg ők oviba mennek. 9kor elalszik a beto hintaban, az első napközbeni alvása általában itt van. Itt alszik kb másfél órát (30 perc után felébredne, de visszaalszik a hintát mozgatva). Ébredés után szopi, pelus csere, aztán hason fekvés, háton fekvés, játszás, stb. Következő alvás 12:30kor (általában 2 órára az ébredéstől) a babakocsiban. Ilyenkor ismét alszik másfél órát, de úgy, hogy sétálunk a levegőn. Másképp fél óra után felébredne. Van olyan nap is amikor séta közben is felébred fél óra után és nem alszik vissza. Ébredés 14 órakor, szopi, pelus csere, játék. Következő alvás 16/16:30kor, attól függően, hogy mikor álmosodik el. Ez az alvás már az ágyában történik és 30 percet tart, percre pontosan. Kicsit ringató elalvás előtt, aztán a hasára frktetem, cumit adok és elalszik. Ébredés után ismét szopi, pelus csere, játék. Utolsó alvás 18:30/19 órától ismét 30 perc az ágyában. Esti fektetés általában 22 órakor, 3 órára az utolsó ébredés után. Az ágyába teszem ilyenkor is, cicin nem nagyon alszik el, inkább nyűgöl. A probléma az, hogy amiután elalszik 30 perc múlva ismét felébred és sokszor nem akar visszaaludni. Úgy csinál mintha nappal lenne. Pedig már beállt a bioritmusa ebben a korban, úgy gondolom eleget van ébren az esti elalvás előtt és napközben sem alszik túl sokat (általában összesen 4 órát). Az éjjeli alvása pedig 9 és fél, 10 óra maximum. Éjjel rengetegszer ébred miután valahogy visszaalszik. Mellettem alszik, rengeteget purcogtat, van hogy akar szopizni van hogy nem.
    Kérdésem az lenne hogy mi lehet az oka annak, hogy az esti fektetés után is felébred 30 perc múlva és sokszor 1 órába telik a vissza altatás. Hogy nem képes olyankor legalább 2 órát aludni? Mit tehetek, hogy jobb legyen? Nem várom én el hogy átaludja az éjszakát, de szeretném, hogy este amiután lefekszik legalább 1 hosszabb alvása legyen.

    Előre is köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel,
    Orsolya

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2023. január 14. szombat

      A gond az lehet, hogy ami nálad az utolsó esti lefekvés, az nála az utolsó nappali alvás. Valószínűleg, mivel tél van és sokszor van szürke idő napközben is, ezért nem állt be teljesen a nappal-éjszaka ritmusa és az egész bioritmusa el van tolódva, ezért este azt hiszi még délután van, utána felébred és azt hiszi, még buli van 🙂 Délelőtt meg a hintában és a babakocsiban jól kialussza magát. Azt kéne megpróbálni, hogy reggel ébredés után játék és kimenni a szabadba sétálni még ébren (hogy a szervezete tudja, most van nappal), ha esetleg ilyenkor elalszik, majd felébred nem kell visszaaltatni. Ha nem alszik el, akkor séta után legyen az alvás a kiságyban és következő alvás is ugyanúgy (nem baj, ha csak 30 percet alszik). Délután megint kimenni sétálni még világosban (nem kell hosszan, akár 30 perc is elég), ha lehet akkor úgy, hogy ne aludjon inkább nézelődjön, ezután a következő alvás megint kiságyban. És este a lefekvés a szokott időben. Ezt csináljátok legalább 7-10 napig, hogy beálljon nála mikor is van a nappal és a világos. A legjobb, ha minden alvás kiságyban van, nem gond, ha rövidebbek, nem kell visszaaltatni, mert így beáll a saját alvási ritmusa rásegítés, visszaaltatás nélkül. Az is lehet, hogy így átmenetileg 4 nappali alvást fog igényelni, amik 30 percesek lesznek, viszont utána hosszabb lesz az éjszakai első elalvás utáni időszak.

Leave A Response

* Denotes Required Field