Az autizmus spektrum zavar korai felismerése: Milyen jelei vannak?

Az elmúlt években egyre több gyermeknél ismerik fel az autizmus spektrumzavar tüneteit és emiatt egy-egy szokatlan viselkedésmódot látva egyre több szülő teszi fel a kérdést magának: nem autista-e a gyermekem? Azonban gyakran elhangzik erre válaszul a szakemberek részéről, hogy a korai felismerés nem lehetséges. De vajon tényleg így van? Nincsenek korai jelek? Egyáltalán: mi is az az autizmus és mit jelent az autizmus spektrum, miért kell foglalkoznunk vele és mik a már kisgyermekkorban észrevehető tünetei?

Mi az az autizmus spektrum zavar?

Az autizmus spektrum zavar egy komplex fejlődési zavar, ami a gyerekek körülbelül 1%-át érinti. A tünetek alapvetően a gyerekek kapcsolatteremtő képességét, szociális készségeit és alkalmazkodóképességét érintik, de nem egyféle módon, egyféle tünettel járó jelenségről van szó, hanem a 3 megváltozott területhez tartozó készségek különféle módon változhatnak meg, a viselkedés változása pedig különféle intenzitású lehet, az autizmus állapota az enyhétől a nagyon súlyos állapotig terjedhet, ezért beszélünk autizmus spektrum zavarról. A diagnózist megnehezíti, hogy nincs egyféle tipikus tünet, ami autizmusra utalna, valamint hogy a gyermek szociális és kommunikációs készségei a gyermekkor során folyamatosan fejlődnek, változnak, ezért egy-egy enyhébb tünetet gyakran átmenetinek, kinőhetőnek ítélnek meg és nem gondolnak zavarra. Tovább nehezíti a diagnózist, hogy egy-egy viselkedésforma más fejlődési zavarokkal is egyezést mutathat, valamint az autizmus mellett más idegrendszeri vagy fejlődési zavarok, eltérések is lehetnek a gyermeknél (pl.szenzoros integrációs zavar).

Lehetséges már korán felismerni az autizmust vagy tényleg várni kell 5-6 éves korig?

A köztudatban elterjedt, hogy a korai felismerés lehetetlen és valóban sok esetben akár éveket kell várni a diagnózisra, ami azért problémás, mert eközben a szülő számára is gondot okoz a gyermek viselkedésének kezelése (és egyáltalán: a megértése annak, miért viselkedik így a gyermeke), a gyermek megítélése a közösségben is negatív lehet (pl. ő lesz a „problémás gyerek”, akitől mindenki tart az oviban), a gyerek önértékelése is sérül, nem érti, mi a baj vele, miért mindig vele van a baj, a korai szociális tapasztalatai is sérülést szenvednek és ezeket a megküzdési stratégiáit a további szociális helyzetekbe is magával viszi. De az is nehézséget okozhat, hogy a szülők képe is torzulhat a gyerekről, úgy érezhetik, nem értik meg a saját gyermeküket, nem tudják mit rontottak el vele kapcsolatban, miért más mint mások vagy adott esetben túlzott szigorral igyekeznek leszoktatni az autizmussal együtt járó szokásairól, ami a gyermek számára pszichés sérülést vagy kötődési zavarokat okoz.

A legújabb kutatások és tapasztalatok szerint az autizmus diagnózisára nem kell 5-6 éves korig várni, a korai jelekből már akár 2-3 éves kor között felismerhető a zavar.

Az első életév során nincsenek tipikus viselkedési jellegzetességek, amiből autizmusra lehetne következtetni, azonban a második életév során (1-2 éves kor között), amikor rohamosan megindul a baba szociális- és kommunikációs fejlődése már megfigyelhetőek eltérések, 2-3 éves kor között pedig már felállítható a diagnózis.

Mit nyerünk vele, ha korán felismerjük az autizmust?

1. Minél korábban kap fejlesztést a gyermek, annál inkább javulnak az esélyei a későbbi „normális” életre, azaz könnyebben tud majd beilleszkedni a közösségekbe, javul a kommunikációja, képes lesz kapcsolatokat kialakítani az óvodában, iskolában, jobb tanulmányi eredményeket ér el, képes lesz az önálló életvitelre. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert míg akár 30-40 évvel ezelőtt is a súlyosabb állapotú autistákat nem tudták integrálni a társadalomba és gyakran állandó gondozásra, felügyeletre szorultak, addig a korai felismerésnek és fejlesztésnek köszönhetően ma már sokkal jobb életkilátásokkal rendelkeznek.

2. A késői felismerés miatt a szülők gyakran évekig küzdenek azzal az érzéssel, hogy rosszul csinálnak valamit, úgy érzik, nem értik a saját gyereküket és nem képesek nevelni őt. A kifejezetten az autizmus spektrumon levő gyerekek nevelésére kialakított módszerek azonban segítenek nekik megtalálni a közös hangot.

3. Mivel az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, ha korán felállítják a diagnózist, a testvérek vállalása előtt a család genetikai tanácsadáson vehet részt. Az autizmus előfordulását kisebb mértékben növelheti a mesterséges megtermékenyítésben, pl. lombikprogramban való részvétel is.

Az autizmus spektrumzavar korai jelei: honnan ismerheted fel, ha autista a gyermeked?

Az autizmus diagnózisa az ún. autisztikus diád alapján állítható fel. Ez a következő 2 tünetegyüttest foglalja magában:

1. tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban,
2. szűk körű repetitív mintáztok a viselkedésben, érdeklődésben, aktivitásban.

(Kiegészítés: korábban a diagnózist az autisztikus triád alapján állították fel, ami 3 tünetegyüttest foglal magában, ezt a legújabb kutatások alapján egyszerűsítették le a diádra)

Kisgyerekeknél 4 területen figyelhetőek meg eltérések a viselkedésben:

1. A figyelem és érdeklődés zavarai:
– pl. a kisgyerek nem figyel arra, amit a szülő mutat neki és ő maga se mutatja meg a szüleinek a számára érdekes dolgokat, játékokat,
– nem vesz részt a közös játékokban (pl. kukucska játék, mutogatós ölbéli játékok) – inkább magányosan játszik és a közös játékokban nem szívesen vesz részt
– az érzelmeit nem vagy szokatlan módon (pl. repkedéssel, izgatott viselkedéssel, csapkodással fejezi ki)
– mások érzelmeire nem reagál és nem veszi észre, ha másnak baja van,
– a szociális kapcsolatokban nem veszi fel a szemkontaktust.

2. Kommunikációs zavarok:

– Eltérések a beszédfejlődésben: Elképzelhető, hogy a beszédfejlődés gyors, hamar választékosan beszél a gyerek, azonban mások beszédére ritkán reagál, gyakran inkább ő beszél. De gyakran előfordulhat megkésett beszédfejlődés, vagy az is, hogy az első életév környékén elkezd mondani néhány szót a gyerek, de a beszéde utána csak nagyon lassan gyarapszik, gyakran úgy tűnik, inkább visszafelé fejlődik, nem használja a korábban már kimondott szavakat.

– Problémák a kommunikációban: a kicsi nem fejezi ki a szándékait nonverbálisan, nem használ gesztusokat és nem érti mások gesztusait sem. Nem mutogat, a szülő kezét húzza oda, ha szeretne valamit.

– Mások beszédét ismétli válasz helyett.

– Amikor beszél, akkor nem másokra reagál, hanem arról beszél, ami éppen érdekli vagy azt kommentálja, amit éppen csinál.

3. A tárgyak eltérő használata:

– A legtöbb kisgyereket az érdekli, hogyan működnek az egyes tárgyak, mire valók. Az autizmus spektrumon levő gyerekeket viszont a tárgyak részletei érdeklik (pl. fiók ki-be tologatása, baba karjának fel-le mozgatása stb.)

– Jobban érdeklik a tárgyak, mint a személyek.

– Szereti sorbarendezni, rendszerezni a játékokat újra meg újra.

4. Repetitív (ismételgető) viselkedés

– Ugyanazokat a mozdulatokat végzi el újra meg újra.

– Ugyanazt a játékot többször is eljátssza (pl. sorbarendezi a játékokat, aztán újra sorbarendezi)

– A test repetitív mozgatása (pl. izgatott állapotban „repked” a kezével, előre-hátra hintázik)

– Ragaszkodik a megszokott rutinhoz és kiborul, ha nem úgy történik egy-egy dolog, ahogyan szokott.

Fontos tudni, hogy pusztán 1-1 viselkedési jelenség jelenléte nem utal önmagában autizmusra. A legtöbb esetben pusztán átmeneti jelenségről van szó, amit kinő a gyerek, de előfordulhatnak átfedések is más fejlődésbeli zavarokkal is. Pl. a szenzorossággal vagy az ADHD-val.

Az autizmus esetén a kommunikációs-szociális kapcsolatokban mutatkozó zavarok és a repetitív viselkedések együttese esetén állítható fel a diagnózis. A gyerekeknél gyanú esetén másfél éves kortól már fel lehet mérni mekkora az autizmus kockázata, erre alkalmas az M-CHAT teszt, ami itt található meg magyar nyelven.

Mit tehetünk, ha autizmusra gyanakszunk, hova fordulhatunk?

Amennyiben felmerül az autizmus gyanúja, érdemes mihamarabb felkeresnünk egy diagnosztizáló központot, ahol részletesebb kivizsgálást kérhetünk, ezekről bővebb listát itt találsz.

A diagnózis felállítása több lépésből áll:

1. Interjú: itt egy több órás elbeszélgetésre érdemes felkészülni, amiben a gyermek fejlődésének eddigi teljes útját meg fogják vizsgálni.
2. Megfigyelés: a gyerek megfigyelése játék és más élethelyzetek közben.

A diagnózist követően határozhatóak meg a fejlesztés irányai és szükséges eszközei. Többféle terápiára és gyógypedagógiai módszerre is szükség lehet a fejlesztés során:

– TEACCH program (Treatment and education of Autistic and related Communication – handicapped CHildren). Ez a program az autisztikus és azzal összefüggő kommunikációs fogyatékosságot mutató gyermekek oktatása és kezelésére jött létre és az egyik legrégebbi komplex fejlesztőprogram autista gyerekek számára.

– TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning): csoportosan vagy otthon végzendő gyakorlatsor, amelynek célja az idegrendszer érlelése.

– Ayres terápia: ez egy szenzoros integrációs terápia, amely szintén az idegrendszer érlelését célozza meg. Csoportos és egyéni formában is elérhető.

– Alapozó terápia: komplex mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszerfejlesztő terápia, ami 5 éves kortól használható.

– ABA terápia: viselkedés módosító, fejlesztő terápia, ami a gyermek otthonában zajlik.

– Son Rise terápia: játékos, a szülőkkel közösen a gyermek otthonában végzett terápia, ami a szociális fejlődést segíti elő.

– Floor Time/DIR terápia: egy a kommunikációs és szociális készségeket fejlesztő játékterápia.

– Zeneterápia: fejleszti a figyelmet, a kölcsönös kommunikációt és a mozgáskoordinációt.

– Lovas terápia (erről a lovasterapia.hu oldalon található további információ)

– Kutyás terápia.

Szülők számára rengeteg információ és segítség található az autizmus kezeléséről, a diagnosztikáról, terápiáról és nevelésről egyaránt itt.

Az autizmussal kapcsolatos jelenleg érvényes szakmai állásfoglalás pedig itt érhető el.