A várandósság-élmény

A várandósságot sokféleképpen lehet megélni. Van, aki már alig várja, hogy babát várjon és végig örömmámorban úszik, van, aki pedig bár nagyon örül neki, szüntelen ambivalenciában érzi magát a “benne zajló” új élet és a körülötte levő külső világ között. Az pedig, hogy hogyan élte meg a várandósságát, befolyással van a csecsemővel való kapcsolatára is.

várandósság, terhesség, szorongás, várandósság élmény, szülésélményEgy brit pszichiáter, J.Raphael Leff kismamákkal 20 éven át folytatott pszichoterápiás beszélgetései alapján 3-féle várandósság élményt írt le:

1. Az ösztönző típusú anya átadja magát az élménynek, boldog várakozással éli meg a várandósságát már az első hetektől. A tüneteket, testi változásokat nem érzi tehernek, büszke rá, hogy babát vár. A babavárást női mivolta kiteljesedésének érzi. Folyamatosan szem előtt tartja, hogy most már nincs egyedül. Várandóssága tele van pozitív várakozással és érzelemmel, és kicsit fél a szüléstől, ami véget vet majd ennek a csodálatos állapotnak.

2. A szabályozó típusú anya elsősorban gyermeket szeretne, amihez a terhesség “macerás” útja vezet. Az első harmadban titkolózik, csak a bizalmasaival osztja meg várandóssága hírét, a második-harmadik harmadban pedig már kimondottan “terhesnek” érzi az állapotát. A tünetek, változások idegesítik, bosszantónak és kellemetlennek találja őket. Igyekszik úgy viselkedni, mintha nem is lenne várandós, programokat szervez, próbálja fenntartani a korábbi életritmusát, a szülésre viszont nagyon készül: tanul, gyűjti az információkat, elsősorban a fájdalomcsillapítás érdekli. A babával kapcsolatban elsősorban egészségügyi szempontból aggódik, ugyanakkor fél is tőle, nehogy valamit “elrontson” majd rajta.

3. A kölcsönös típusú anya érzései ellentmondásosak. Sajnálja, amit elveszít a várandóssággal, ugyanakkor örül is az új helyzetnek. Folyamatosan próbál egyfajta egyensúlyt teremteni a külvilágban betöltött szerepei, munka, barátok, család és a babával való foglalkozás között. Élvezi a várandósságot, de várja a szülést is, mert szeretné már a kezében tartani a babát.

A várandósság-élményt javarészt a korábbi élettapasztalatok, szülői, nagyszülői minták határozzák meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségszerűen az aggódó, szabályozó anya lánya is ilyen lesz, előfordulhat, hogy éppen a gyermekkorában megélt állandó aggódás és feszültség miatt választja az ellenpólust és válik ösztönző típusú anyává.

Az, ahogyan a babavárást megéljük, kihat a babával való további kapcsolatra is, hiszen abban a pillanatban, hogy a kezedbe adják a babát, ugyanazok az érzések és aggodalmak motiválnak majd, mint amiket a várandósság során átéltél.

Az ösztönző típusú anya “körülveszi” a babát, számára nem jelent terhet az igény szerinti szoptatás, az első hónapok szimbiózisa, érzi és tudja, hogy a jelenléte elengedhetetlen a baba számára és ezt örömmel csinálja.

A szabályozó típusú anya számára azonban nem elegendő, hogy a baba kiegyensúlyozott, mosolyog, ő racionálisan is meg akar róla bizonyosodni, hogy a csecsemő eleget eszik, megfelelően fejlődik, a táblázatok szerint is minden rendben van vele. Nem mer teret engedni az ösztöneinek, csak a számoknak és a szakembereknek hisz. Szüntelenül aggódik, hogy valamit elront a babán, hogy beteg lesz a baba, árgus szemekkel figyel minden változást, minden tünetet a babán és ha valamit talál, akkor azonnal nekiül megkeresni a megoldásokat.

A kölcsönös típusú anya nagy gondot fordít a babára, ugyanakkor nem okoz neki gondot az sem, ha 1-2 órára a nagyira kell hagyni. Ő nem merül el teljesen a szimbiózisban, a saját igényeit is szem előtt tartja, ha kell pihen. Számára okoz a legnagyobb gondot, hogy összeegyeztesse a babázást, a párkapcsolatot, és a saját igényeit, hiszen mindegyikben tökéletesen szeretne teljesíteni.

Mint minden tipizálás, ez is abban segít, hogy egy kicsit jobban megismerjük magunkat, a várandóssághoz és a gyermekeinkhez fűződő viszonyunkat. Nincsenek jobb vagy rosszabb típusok: mindenkinek meg kell küzdenie a maga mumusaival :) De sokat segíthet ez a rendszer abban is, hogy felmérjük: honnan jöttünk, milyen típusú volt az anyukánk, a nagymamánk, és vajon mit hoztunk, mit tanultunk meg tőlük, amit anyaként érdemes továbbvinnünk.

De vajon miért és hogyan lettél anya? Mit hoztál otthonról, a családodtól, milyen mintákat kaptál gyermekkorodban? Hogyan kezeld a kéretlen kritikákat, amiket anyaként kapsz? Itt kaphatsz segítséget ehhez >>


35 hozzászólás

  1. Judit szerint:

    Kedves Ági!

    Koncerttel kapcsolatos kérdésem lenne. Olvasgattam az Interneten véleményeket és nagyon megoszlanak. December elején lesz Caramel Adventi koncertje a Papp László Sportarénában. Ülő helyünk lenne (azt hiszem minden hely az) Nem tudom, hogy helyezkednek el a hangfalak és mennyire lesz ez a fajta koncert dübörgő és hangos. Amitől tartok, hogy szenvedhet-e a babám bármiféle károsodást a méhben ezáltal (pl. halláskárosodást) – akkor leszek a 19. hétben? Semmiképp sem szeretnék ártani neki, ezért inkább lemodok az éményről, ha ennek bármilyen kis kockázata is van.
    Válaszát előre is köszönöm!

    Szp napot kívánok:
    Strbik Judit

  2. Éva szerint:

    Kedves Segítő, aki olvasod e sorokat!

    Miután múlt hétfőn realizálódott a teszt segítségével, hogy áldott állapotban vagyok, bejelentkeztem az orvsoomhoz, tegnapra volt időpont, vagyis hétfőre.
    A hasam gyakorlatilag folyamatosan fájdogált, sőt, ha az ágyból hirtelen keltem fel, erősen, majdhogynem görcsösen jött a fájdalom, de visszafeküdtem, és másodpercek alatt elmúlt.
    Az orvos megvizsgált, megmutatta a monitoron a petezsákot,még baba nélkül, nagyon boldog voltam… A vérzés miatt írt fel Utrogestan kapszulát, szedem 3X1 adagolásban.
    Sok volt a beteg, a doki nem mondott, csak annyit, hogy jövő szerdán menjek vissza.
    Ma ismét rózsaszínes a wc-papír, és fáj a hasam…
    Mennyire kell tartanom a vetéléstől? Nem, ezt ne a rémekelt látó kismama kérdéseként vegyétek, hanem a 38 éves nő aggodalmaként, akinek idáig eljutni is életében először sikerült.
    Köszönöm előre is a választ!

    • Vida Agi szerint:

      Ezt megjósolni nem lehet. Pihenj sokat, szedd a gyógyszert az előírtak szerint, ennyi az, amit most tenni tudsz.

      • Éva szerint:

        Azt hiszem, a nagy rémületen, az első nagy krízisen átestünk:-)
        Szerda délelőtt elöntött a vér, élénkpirosan, 1-2 csomóval, el voltam készülve a legrosszabbra…
        Mentünk a dokihoz, ahogy kell. Az ultrahang aztán azt mutatta, köszöni, a babám jól van:-)
        Én végtelenül megnyugodtam, és megbeszéltem a babámmal, hogy nem foglalkozunk ezzel a dologgal tovább. Szedek Utrogestánt, meg Rutascorbint, megyünk hétfőn is vizsgálatra, és bár mindenki azt sugallja, hogy “ne éld bele magad, lehet, hogy nem marad meg”, és átadtam magam az anyaság boldogságának, és mond mindenki, amit akar! :-)

        • Éva szerint:

          … sajnos a történet nem boldog véggel fejeződött be. Ma két hete estem át a vetélés műszeres befejezésén, olyan zavaros volt az egész, hogy már azt sem tudom, hány hetes terhes voltam igazából :-(

          Fizikailag teljesen jól vagyok, 5 napot vérezgettem, görcsölgettem, lényegében azon kívül, hogy az Ergam csepp megtolta a vérnyomásom, akkor sem volt különösebb bajom, lélekben meg… Hiszek a sorsban, Istenben, azzal nyugtattam magam, hogy valamiért ennek oka volt. Pár napja tudatosult bennem, hogy ugyanazon a napon volt a műtétem, amikor évekkel ezelőtt a férjemet baleset érte. Ha nincs helikopter, orvostudomány, meg némi szerencse, meghalt volna, így 2 újraélesztéssel és másfél év lábadozással megúszta, teljesen felgyógyult. Úgy érzem, ezzel a babával kiegyenlítettük a számlát a kaszás felé, most már rendben leszünk…
          Készülünk arra, hogy egészséges várandósság után boldog, teljes családban élünk majd a gyermekünkkel.

          Aggodalmam persze most is van, csináltunk egy kis hülyeséget… de ezzel majd akkor foglalkozunk, ha ténylegesen probléma alakul ki a dologból, addig nem :-)
          Hogy erős vayok, meg optimista?

          Őszintén… ezen nem lehet másként túljutni!

  3. Katalin szerint:

    Kedves Doktornő!
    24 hetes kismama vagyok. A hétvégén volt egy kisebb balesetünk. Koccantunk egy másik autóval. Hála az égnek nem lett senkinek semmi baja, de én nagyon megilyedtem. Remegtem, zokogtam. Próbáltam megnyugtatni magam, odébb mentem az autótól, sok vizet megittam, lehűtöttem magam a vizzel. A baba azóta is aktivan mocorog, semmi gondot nem érzek, de azóta egy kicsit izgulok, hogy egy nagy ilyedtségtől lehet e valami baja a babának?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Tiszteletel:
    Katalin

    • Vida Agi szerint:

      Az ijedtségtől nem lesz semmi baja a babának, de kisebb baleset után is érdemes azért elmenni orvoshoz, mert ilyenkor sokféle erő hat a szervezetre, megnyugtató, ha megvizsgál az orvos.

  4. Monika szerint:

    En masodik kisfiamat varom 29-edik hetben vagyok.Ez a terhesseg teljesen mas,mint az elso!
    Az elso terhessegem alatt annyira boldog,mindig jokedvu voltam,turelmes,nyugodt,elveztem a terhessegem minden szakaszat!A szules is jol sikerult 5 ora vajudas utan vegre a kezemben tarthattam a kisfiam.
    Most mas a helyzet,turelmetlen vagyok es stresszes,azt akarom hogy vegre itt legyen a baba,at akarom ugrani a terhesseget,neheznek,kovernek erzem magam,es gyakran sirok.Mar most azon jar a fejem hogy fogok lefogyni!Amikor elveznem kellene minden percet ennek a csodalatos idoszaknak.Raadasul,ha a szulesre gondolok panikolok,felek nagyon…Miert van ez?
    Ez osszefuggesben van a leendo kapcsolatomra a babammal?A babat mindketten szerettuk volna,tehat nem”baleset”!De akkor miert vagyok ilyen?
    Nagyon koszonom a valaszt,szep napot!

    • Vida Agi szerint:

      A várandósság alatt a hormonok megváltoztatják a hangulatodat is. Ráadásul neked már van egy kisfiad, így rá is kell figyelned, érthető, ha most feszültebb vagy, kevesebb az energiád, kevésbé tudsz befelé koncentrálni. Sokat segíthet, ha minden nap néhány csendes percet teremtesz magadnak, amikor behunyod a szemed és csak a babára figyelsz, esetleg meditálhatsz is. És javaslom a Lelki köldökzsinór c. könyvet.

  5. eperke szerint:

    Kedves Doktornő
    Segítségét kérném. Mikor kell hallgatni az anyai ösztönökre, és mikor viszem túlzásba az aggódást.
    A problémám az hogy a baba (30.hét) alig akar megmozdulni, mikor először tapasztaltam rohantam a Védőbe, de ott megnyugtattak hogy a szívhangja alapján minden rendben van.
    Ma reggel is annyira megijesztett, mikor 11 óráig nem éreztem semmi mozgást, hiába ettem ittam vagy mozogtam.
    Most is nagyon “lusta”, létezik az hogy egész nap alszik???
    Előre is köszönöm

    • Vida Agi szerint:

      Az, hogy mennyire érzed a baba mozgását alkati dolog is. Ebben a terhességi korban már előfordulhat, hogy hosszabban alszik a baba vagy nem mozog akkorákat, mert már nincs olyan nagy helye a mozgásra, illetve neki is lehetnek már nyugodtabb időszakai, amikor kevésbé mozog és mozgékonyabbak, amikor ébren van.

  6. Flóra szerint:

    Tisztelt Doktornö!

    19 hetes kismama vagyok,a hasam elég szépen kezd kerekedni,kicsit nyugtalan vagyok hogy nem a hasamon érzem a pici rugásait hanem a bugyi korca körül és hogy nem minden nap érzem,ez baj lehet?

    Válaszát elöre is köszönöm.

  7. D. Krisztina szerint:

    Kedves Doktornő!

    Én 12 hetes várandós vagyok. A tegnapi napon végezték el az első trimeszteres ultrahangot. Az ott vizsgáló orvos megállapította, hogy első fali beágyazódásos a Pocaklakóm. Április 27-n (a terhesgondozáson) a kezelőorvosom azt állapította meg, hogy hátsó fali a beágyazódás. Ilyenkor mi lehet? Változhat a beágyazódás, vagy lehet, hogy ikrek?
    Csak 2 hét múlva kell terhesgondozásra mennem, esetleg tud Ön bármilyen információt adni? Vagy várja meg a következő vizsgálatot?
    Előre is köszönöm válaszát!
    Szép napot és minden jót!
    Tisztelettel:
    Krisztina

  8. Ági szerint:

    Kedves Doktornő!
    36.hetemet kezdem.Egyre jobban kezdek pánikolni a szüléstől, de nem magától a fizikai szüléstől.Egyrészt még annyi teendőm van itthon, de nyomaszt hogy bármikor jöhet már a baba, sokat ficánkol, és amennyire eddig nem voltak tüneteim, most egyre több..De még hiányoznak dolgok, takarítani kell, stb, stb, ..Másrészt fura hogy mindenki természetesen várja a babát, hogy megszülessen, mert a várandósság nekik nem jelent semmit, csak ha láthatják, “övék” lehet a baba is ezzel kicsit.Nekem pedig ez a kettőnk viszonya, ami lassan megszűnik, és már nem bennem lesz, ki lesz szolgáltatva a világnak, félek hogy megszűnik.Szinte nem akarom hogy véget érjen, nem tudom elképzelni már magam laposan, pocak nélkül amiben folyton mocorog valami.Úgy érzem üres leszek enélkül, megint csak oylan leszek mint a többi nő, senkit nem fogok érdekelni, és én se magamat.Eddig is hajlamos voltam a depresszióra, bár nem fordultam ezzel orvoshoz, mert aztán megszűnt, csak Frontint vettem be ilyenkor esténként.Féelk hogy a baba születése után is elhatalmasodik rajtam, és nem fogja megérteni, most sem értené a férjem hogy mi bajom, mért nem örülök, hogy végre kinn van a baba, nem kell “kínlódni”, ami persze nem így van, ha most a vége kényelmetlenebb is.
    Lehet nem mindig fogom így gondolni, és ha elrendezem itthon a dolgokat, jobban megnyugszom, lehet ma ez ilyen napm rossz az idő..de mi van ha nem?
    Köszönöm válaszát előre is..

    • Vida Agi szerint:

      A várandósság közeledtével egyébként is kicsit befelé fordulóbbá válnak a kismamák, valószínűleg te is ezt érzed most, ez teljesen természetes. Mivel azonban egyébként is hajlamos vagy a depressziós hangulatra, ezért igyekezz minél többet emberek közé menni, barátokkal találkozni, beszélgetni, és a pároddal is beszélgess, mert a lelkierődre és a kiegyensúlyozott lelkiállapotodra szükséged lesz a szülés során és azt követően is.

  9. Tisztelt Doktornő!

    Kedvesemmel már 5 hónapja szeretnénk babát. Folyamatosan próbálkozunk, peteérési időszakban, ezidáig sikertelenül. Mindketten túl vagyunk a 30-on, s igencsak szeretnénk babát.
    Voltam teljes körű kivizsgáláson, ahol azt mondták, hogy semmi akadálya nincs a teherbeesésnek, biológiailag…
    Viszont a doktornő kis mértékű méheróziót fedezett fel nálam. Szerinte ez nem lehet oka hogy ezidáig nem sikerült teherbe esnem. Önnek mi a véleménye? Mit tanácsol?

  10. Lya szerint:

    Tisztelt Doktornő.

    19.hetes vagyok és éjszaka nagyon be szoktam fulladni.. a Ventolint szedem és ezz a gyógyszer mien hatással van a kicsire ??

    • Gabi szerint:

      Erről érdemes lenne a nőgyógyásszal és a gyógyszert felíró kezelőorvossal beszélni. Alkalmazható-e terhesség során, változtatni kell-e az adagoláson, vagy milyen másik gyógyszert ajánl az orvos.

  11. Andi szerint:

    Kedves Doktornő,

    20 hetes kismama vagyok. Hétvégén apró szúrásokat éreztem a méhem körül,de nem csak 1-1 alkalommal, hanem szinte rendszerességgel jelentkezett+ be is keményedett. Elmentem orvoshoz,aki pihenést és a munka mielőbbi abbahagyását ill. Magne B6 szedését javasolta.(megjegyezte, ha nem figyelek oda, koraszülés is felléphet) Megtettem mindent, szinte egész nap pihenek, de ha felállok, ismét érzem. Mit csináljak? Elég, amit az orvos javasolt vagy egyéb teendőkre is szükség lehet?
    Válaszát előre is köszönöm.

  12. Szücsi Eszter Etelka szerint:

    Rám a legelső illik!! A kislányom mindig velem van akár hova megyek!! nagyon ritkán szoktam az anyukámra hagyni, mert vizsgálatokra járok a másik babánkkal aki a hasamban van!! De abszolút nem zavar a kislányom semmiben, mert nagyon szeretem!! És bármit megtudok csinálni mellette mert nagyon jó kislány!!

  13. hjolgi szerint:

    Én abszolút az 1. típusba tartozom terhesként és anyaként is. Nem szoktam/szeretem másra hagyni a babát, inkább vele oldok meg mindent. Néha azért apa vigyáz rá. De idegenre vagy nagymamára nem hagynám. Lassan 8 hónapos, de úgy gondolom, mellettem a helye, de ez nem zavar, nem akadályoz semmiben.

  14. Zsófi szerint:

    Tisztelt Doktornő!

    Már korábban írtam, még egy kérdés felötlött bennem. Ha valakinek méhen kívüli terhessége van és észreveszik, aztán jön a beavatkozás: gyógyszer vagy műtét; ez ugye nem minősül abortusznak??! A férjemmel mi nagyon abortusz ellenesek vagyunk! Tudatlanságom miatt kérdezek ilyeneket, nem áll szándékomban lefárasztani Önt.

    Nagyon köszömöm a válaszait!

    Tisztelettel

    Zsófia

    • Vida Agi szerint:

      Ez gyakorlatilag abortusz, de itt ez életmentő műtét, mert a magzat sem képes a méhen kívül fejlődni, és az anya élete is veszélyben forog ilyen esetben.

  15. Zsófi szerint:

    Még az előző kérdésemhez hozzáfűzném: egy pár hete olyan rosszul voltam: az ágyban feküdtem és fel akartam kelni, olyan erős fájdalmat éreztem az alhasamban, a húgyvezetéket és a végbelemet is beleértve – próbálom leírni – hogy mozdulni alig tudtam. Úgy kellett fekve lecsúsznom az ágyról, mert wc-re kellett mennem. Aztán egy idő múlva elmúlt. Ilyen fájdalmam már korábban is volt a munkahelyemen, akkor éppen guggoltam és képtelen voltam egy jó darabig felállni. Ez mi lehet? Akkor nem mentem el orvoshoz. Talán összefüggésben állhat azzal, hogy mikor a férjemmel házaséletet élünk és ő “bennt” van, akkor bizonyos pózoknál nekem igen fáj a hasam.

    Köszönöm a válaszát!

  16. Zsófi szerint:

    Tisztelt Doktornő!

    Az én kérdésem a teherbeeséssel kapcsolatos. Ne haragudjon, ha butaságot kérdeznék, de itt legalább nem nézik “hülyének” az embert.Kétszer is próbálkoztunk a férjemmel. A két próbálkozás két menzesz között volt, az első a termékeny időszakban, a második 2 nappal a menzesz előtt.A két próbálkozás után jóval kevesebb lett a vérzésem, mint szokott. De a tesztek negatívak lettek, viszont a második próbálkozás óta rendszeres rosszulléteim vannak majdnem minden nap: igen megjött az étvágyam és csípőtájékon meg is híztam; hányinger, alhas fájdalom,görcshöz hasonló fájdalom, mint menzeszkor; érzékenység alhas tájékon,emeléskor, főleg két oldalt,jobb oldalt többször érzem; van hogy a derekam is fáj.Időnként szédülés is előforul vagy ájuláshoz közeli hasonló rosszullét, ez utóbbi ritkán. Nagyon aluszékony lettem,”éjjeli bagoly”vagyok,napközben sem szoktam ilyen fáradt lenni; de mostanában már este fél 10 körül kidőlök, vagy már napközben is, mint aki 16 órázik, pedig most nem dolgozom.Az első próbálkozás szerint most lennék 5 hetes; a második szerint 3 hetes. Tegnap voltam nőgyógyásznál, csak sima vizsgálat volt, ultrahang nem.Az vizsgálat szerint nem vagyok terhes. A papíromon láttam viszont, hogy nagy a méhem. De a panaszok továbbra sem szűntek meg. Nagyon aggasztanak ezek a jelek, mivel én 3 x kromoszómával(47) születtem. Ennél a rendellenességnél fennállhat a méhrendellenesség. Ezért magán úton bejelentkeztem ultrahangra.
    Ön szerint túlaggódtam magam,bebeszéltem
    ezeket vagy tényleg lehet valami gond nálam?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:

    Zsófia

  17. Éva szerint:

    Én a terhességem alatt szabályozó típusú anya voltam, abszolút magamra ismertem. Most viszont azt mondanám, hogy kölcsönös típusú anya vagyok (20 hónapos a kislányom) mert az a leírás illik rám a legjobban.