A várandósság nem mindig tökéletesen békés. Számtalan stresszhelyzet zavarhatja meg a lelki békénket ilyenkor is: költözés, a munkahelyi problémák, haláleset a családban, baleset, egészségügyi komplikációk, aggódás a baba miatt, párkapcsolati problémák… Gyakran felmerül ilyenkor a félelem, hogy vajon ezek a helyzetek mennyire vannak kihatással a magzatra? Vajon mit érez a magzat abból, amit az édesanya érez? És van hatása ezeknek a nehéz élethelyzeteknek a baba későbbi viselkedésére vagy a személyiségére?
Azt ma már minden várandós tudja, hogy a magzat mindent érzékel az anyaméhben: a hangokat, zajokat, fényeket, ízeket, érintéseket – és az anya érzelmeit is. De honnan tudja a baba, hogy mit érzünk? A hormonokon keresztül, amik a méhlepényen keresztül hozzá is eljutnak. Ha jó a kedved, azt is érzi a baba, ha rossz a kedved, azt is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, fontos, mit tanul meg, ebben az egészen kicsi, magzati korban az érzelmek kezeléséről.
Tudósok szerint veleszületett személyiségjegyek kialakulásának egyik fő tényezője éppen az, mit élünk meg, milyen tapasztalataink vannak magzati korban. Ha például az anya aktív, tevékeny a várandósság alatt, akkor a gyermeke is a veleszületetten aktív személyiségjegyeket hordozza majd magán. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha az anyának végig feküdnie kell a várandósság alatt, akkor ne születhetne aktív gyermeke. Egyrészt azért, mert ez nem csak életmódbeli, hanem genetikai kérdés is, másrészt azért, mert az aktivitás szintje nem csak a fizikai, hanem szellemi aktivitásra is vonatkozik. Ez utóbbit pedig éppen a már említett hormonok révén tapasztalja meg a baba.
A stressz egy bizonyos szintig normális az életünkben. Természetes, hogy új helyzetekben szorongunk (és azért valljuk be, a várandósság alatt az orvosi vizsgálatoknak köszönhetően találkozunk néhány új helyzettel). Normális, ha néha dühöt élünk át, van 1-1 hangosabb szóváltásunk valakivel, ha átmenetileg egy nagyobb megrázkódtatás következtében (pl. haláleset, baleset) többet szorongunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll.
Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagymennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe is bejut. Az ilyen huzamosabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet. Kutatások szerint az átlagosnál (napi 6 óránál) többet síró csecsemők mindegyike az átlagosnál nagyobb stresszhatásnak kitett várandósság után született.
Különösen nehéz az a helyzet, amikor a baba váratlanul érkezik a családba, vagy az anya ugyan tervezte a babát, de a család többi tagja ellenáll, nem örül a kicsi érkezésének. Pszichiáterek szerint a felnőtt korban öngyilkosságot elkövetők között nagy arányban vannak azok, akiknek a fogantatása után az anyjuk abortuszon gondolkodott.
A nem szívesen, örömmel átélt babavárás azonban nem csak ilyen szélsőséges esetben okozhat problémát.
Az anya számára különösen nagy stresszt jelenthet, ha a családnak vagy a párjának folyamatosan bizonygatnia kell, milyen jó dolog a baba érkezése, ha a környezet nem támogató, vagy pedig kimondottan ellenséges. Ez nem csak a magzatra, hanem az anya későbbi viselkedésére is hatással lesz:
– problémák esetén hajlamosabb lesz magát hibáztatni, úgy érzi majd, nem tett meg mindent,
– megnő a szülés utáni depresszió esélye,
– hajlamosabb lesz rá az anya, hogy bizonyítani akarjon a család felé, ezért túlságosan rátelepedhet a gyermekére, egyre nagyobb teljesítményekbe hajszolhatja bele, hogy meggyőzze a családot.
Ne ijedj meg!
A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül vannak kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet, az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled. Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amikkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből.
Mit lehet tenni? Sokszor ehhez egy kis zenehallgatás is elegendő, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás) is. Nagyon jó hatással van a várandósság alatti érzelmek feldolgozásában a naplóírás is.
És természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a tizedik héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Megnyugtató számára a pocak érintése (simán csak tedd oda a kezed és várj 1-2 percet: a baba sok esetben ilyenkor „odabújik” a hasfalhoz) és jól reagál a kellemes, megnyugtató zenére is, érdemes tehát ilyeneket hallgatnod.
Sok anya számára a legnagyobb stresszt maga a szülés jelenti, gyakori félelem az, hogy a baba későbbi alvási, viselkedési problémáit talán éppen az elhúzódó vajúdás vagy a sürgősségi császár okozta.
Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet. De jó hatással van rá a víz is, valamint a megnyugtató zene is.
A cél az, hogy a kicsi megtanulja, a világ jó hely, bízhatok benne, vigyáznak rám, és jöhet bármilyen külső körülmény, ezt te meg tudod tanítani neki!
27 Comments
Moni
2015. január 08. csütörtökKedves Agi!Egy kicsit nyugtalan vagyok.7 honapos kislanyom lassan egy honapja nagyon durva-agressziv.Ut vag,harap es kozben duhosen kiabal.Ilyenkor a tekintete is megvaltozik.Teny,hogy nagyon akaratos,es talan hisztis is.Bar nem tudom ebben a korban beszelhetunk-e hisztirol.Gyorsan fejlodik,talan az „elvarasoktol” gyorsabban.Az elmult honapban szinte egy idoben kezdte a kuszast es ra par napra a maszast is.Jelenleg mindenaron fel akar allni,de nem tud meg termeszetesen.Nagyon okos gyerek,vidam es boldog.De a kitoresei nem tudom hogyan kezeljem.Felek kesobb ez komolyabb gondokat fog okozni.Abban bizok,hogy ez atmeneti idoszak amit a fogzas es a mozgasfejlodese okoz.Tanacsot szeretnek kerni,hogy a figyelem eltereles jarhato ut-e,vagy mi modon tudnam elejet venni a durvasagnak…Koszonom a valaszat.
Vida Ágnes
2015. január 11. vasárnapEbben a korban még nem beszélhetünk hisztiről. Persze vannak a kicsinek igényei, de nem tudja még tudatosan irányítani az akaratát. A csapkodás is inkább akaratlan még, nem direkt bánt, egyszerűen csak, ha nem ér el valamit, akkor dühös lesz és erre a teljes testével reagál. A mozgásfejlődés korszakában szüksége is van erre a nagy akaratra, hiszen folyamatosan gyakorolnia kell ahhoz, hogy megtanulja a kúszás-mászást, majd pedig a járást. Most egyelőre ebben a korban elég, ha eltereled a figyelmét.
Kriszti
2014. november 07. péntekKedves Ági!
Kislányom most 4 és fél hónapos és elég nehezek a nappalok vele. A terhesség nagyon nehéz volt, rosszullétekkel és családi tragédiákkal,így nem csodálom,hogy ő is sírós. Sajnos elrontottam mikor picur volt és hasfájós,hogy sokat ringattam,énekeltem neki és szórakoztattam,hogy eltereljem a figyelmét a hasfájásról. Az állandó ringatásról már sikerült leszoktatnom,viszont egész nap igényli a szórakoztatást,különben nyűgös,ingerlékeny,sírásra áll a szája rögtön és sír is,ha nem kedvére való „műsor” van. Akkor is csinálja,ha csak szimplán mellette vagyok és nem történik semmi „izgi”. Persze ehhez most társul,hogy jön a foga. Mit tegyek,hogyan tudnám erről leszoktatni? Félek,hogy ilyen kisgyerek is lesz belőle.
A másik gondom,hogy ha nem cicin alszik el,akkor szörnyű patáliát csak az altatás körül,ordít,de rettentően. Így inkább cicire rakom,hogy elkerüljem a sírást.
Ugyanez van a babakocsival is. Nyári baba,olyan nagyokat tudott benne aludni,most viszont,hogy bejött a rossz idő valamiért utálja és sír,amint belerakom. Nem is szívesen megyek így ki az utcára,maradunk az udvaron. Tologatnom kell,hogy nyugi legyen,ha el is alszik,végig ráznom kell alatta a babakocsit,hogy aludjon,mert amint megáll,ő is felkel.
Összefoglalva elég ingerlékeny baba ha nem kedve szerint történnek a dolgok. Tudom,hogy én rontottam el,de ki szeretném javítani,amíg van rá esélyem:)
Köszönöm!
Vida Ágnes
2014. november 08. szombatAttól, hogy 4 és fél hónaposan igényli a közelségedet, kisgyerekként, amikor már elindul, önállóságra vágyik, nem fogja. Szimplán csak unatkozik, ami normális ebben a korban, megoldásokat ebben a cikkemben írtam erre: http://www.kismamablog.hu/mozgasfejlodes/mozgasfejlodes-unatkozo-felevesek#comments
Nem baj, ha cicin alszik el, ha így gyorsan elalszik és utána jól alszik, ez nem probléma.
Babakocsi: ne altasd benne, ha már nem akar ott aludni. Aludjon napközben a saját ágyában, sétálni meg menjetek akkor, amikor ébren van.
Sussam
2014. október 17. péntekKedves Ági.
Nem ebben a témában, de a facebookra nem szerettem volna írni.
Kislányom decemberben lesz két és fél éves. Nagy hangsúlyt fektetünk a komunikációra, talán ennek is köszönhető, hogy két évesen már összetett mondatokban is helyesen használta a kötőszavakat és kifejezéseket. A bölcsis dada szerint már-már felnőttes a szóhasználata. Emellett belevittem az angol nyelvet játékosan az életébe, hetente egyszer foglalkozásra is járunk. 16 hónaposan családi napközibe adtuk. 4 hónapig nem volt hajlandó ott aludni, így csak fél napokat volt. A dackorszakot először talán nem kezeltem jól, így néha hangosabban szóltam rá. Mióta olvastam a pozitív fegyelmezésről könnyebb lett az élet a család számára. Sosem hittem a büntetés erejében, így mi kommunikációval hidaljuk át ezt az időszakot. Próbálunk az érzelmeinkről beszélni, és lehetőséget biztosítunk a megnyugvásra egyedül, vagy a segítségünkkel. Nemrég jelezték, hogy a bölcsiben látszólag ok nélkül megharapja társait és folyamatosan dacol minden kérésre. Ha elmagyarázzák neki miért kell, akkor megérti és megteszi. A dada szerint a szabad nevelésünk és a folyamatos kommunikáció lehet az oka, mert a leterhelt agy nem képes meggátolni az agresszív viselkedést, ami később azt eredményezi, hogy nem lesz kitartó. Mivel itthon és más életközösségekben harapást nem tapasztaltunk, így nem tudjuk mire vélni. A dackorszak elején minket is megütött, ha vlmi nem az elvárásai szerint alakult, de mára már egyre ritkábban fordul elő. Barátkozni szeret, házirendünket próbáljuk következetesen betartani, mosolygós, kedves kislány. Délutánonként alig tudom haza csábítani. Hétvégén itthon ritkán alszik, és úgy látom nincs is rá szüksége, mivel nem válik estére kezelhetetlenné. Két éves korig anyatejes volt, a leválás szépen ment. Sosem kért cumit, nincs ujjszopás. Szerintem kiegyensúlyozott gyermek.
Kérem segítséged, mert ha nem hagy fel vele, sajnos ki kell vennem onnan.
Üdvözlettel,
Zsuzsa
Vida Ágnes
2014. november 09. vasárnapSoha nem értem, amikor a bölcsis dadusok a szülőt kérik meg, hogy tegyenek a gyerek bent tanusított viselkedése ellen, hiszen egy ilyen kicsi gyereket még hiába kérsz meg otthon, hogy a bölcsiben viselkedjen „rendesen”, még nem tudja ezt betartani. Ezt a problémát az óvónéniknek kéne megoldaniuk. Hozzáteszem, ebben a korban teljesen normális ez a fajta viselkedés, mert a kicsik még nem tudják igazán uralni az indulataikat. Ez nem a ti hibátok, a legnyugodtabb gyerekeknél is jelentkezik átmenetileg az agresszió, amikor csalódás éri őket, vagy túlságosan fáradtak, túlingereltek, ami irányulhat maga ellen, felnőttek ellen vagy más gyerekek ellen is. A leterheltség valóban probléma, de nem a kommunikáció okozza, hanem a sok gyerek által keltett inger, zaj a bölcsiben. Erre kb. a gyerekek 20%-a nagyon érzékeny, ők nehezebben tudják feldolgozni a túl sok zajt, élményt, fényt stb. Ilyenkor az segíthet, ha a kicsinek van eszköze a saját megnyugtatására (pl. egy alvósállatka vagy cumi) és, ha kiemelik az adott helyzetből, pihenhet egy kicsit.
Emi
2014. október 15. szerdaSzia Agi!
Sokat olvasom az irasaidat, nagyon sokat segit szerintem mindegyikunknek akiknek babaik vannak! Nalunk Leo baba a masodik es nagyon szep terhessegem volt , bar rengeteget dolgoztam a szules elott egy honappal hagytam abba a munkat, mert mar nagyon faradt voltam. A munkam soran voltak konyebb es nehezebb napok, ha visszagondolok, rajovok mennyit stresszeltem a penz miatt es , hogy a babocaval minden rendben legyen. most is ezert irok mert szeretnem tudni, hogy szerinted minden rendben van e vele! 10 honaposak vagyunk meg nem ul fel magatol egy honapja kuszik, de meg cask jelet sem latom annak, hogy maszni szeretne, de segitseggel mar felall, es ha vezetjuk lepked is! Normalis dolog, hogy meg nem ul fel, nem maszik de mar menni akar?A kesobiekben ez jelenthet nala, tanulasi nehezseget ?Gondolok itt a diszlekszia es tarsaira! Vigyem szakemberhez? Oh amit meg irni szerettem volna az az hogy a jobb szeme ki ki szalad az az kancsalit, nem allandosult nala, van amikor egyenesen tud nezni, de nem a tavolba!Szerinted ez a problema lassitja a fejlodesben? novemberre kaptunk idopontot a szemorvosnal! Kicsit kesobb kezdte tartan a fejet, fordulni kuszni, mint az elso kis fiam, de erre tudom a valaszt, minden gyerek mas! :)Csak azt nem tudom, hogy a szem problemaja okozhatja a lassabban fejlodeset vagy o ilyen! cask hogy jobb kepet lass Leokarol elmondom, hogy nagyon nyugtalan alvo, napkozben ketszer 30 perceket alszik este 7 es 8 kozott megy aludni a szobajaban a kisagyaban kezdi es hajnalban muszaj magamhoz venni! Az etvagya fantasztikus, szerintem a suly gyarapodasa is ok 3 kg val es 52cm-el szuletett es jelenleg 9.2kg es 75cm!nincs meg egy fogunk sem :)Szep napot Neked! Valaszod elore is koszonom!
Emi
Vida Ágnes
2014. november 09. vasárnapNem szabad kézen fogva jártatni, amikor magától még nem kezdte el! A kúszásból sok baba előb feláll és utána kezd csak el mászni, ez nem okoz gondot, de felállítani, vezetgetni nem szabad, mert emiatt valóban kimaradhat a mászás, ami egy nagyon fontos fejlődési fokozat. A mozgásfejlődésben egyébként nincs lemaradva, korának megfelelő, nem kell semmit erőltetni. Ha 11 hónapos korában sem kezd még el mászni, forduljatok orvoshoz.
Emi
2014. november 11. keddSzia Agi !
Irod, hogy nem szabaad vezetgetni, mit lehet csinalni ha o akarja, hogy vezetgessuk, ullo poziciobol mar hasra fekszik, hogy kusszon, de a karjait meg nem egyenesiti ki es nem probal maszni, inkabb huzza cask magat a foldon! Az ugralos hinta az sgiti a mozgasfejlodesben?
Bica
2014. október 10. péntekÉs olyan van, hogy terhesség alatti depresszió?
Nem vártam gyereket, de megfogant, megölni nem akartam, de minden gondolatom az, hogy bárcsak ne lenne és a környezetemben lévő csecsemőket, kisgyerekeket is messzire kerülöm, már amennyire ezt feltűnés nélkül megtehetem. Gyűlölöm őket, azért mert egyáltalán vannak.
Sosem volt ilyen problémám, első terhességgel sem (meghalt), de ezzel most komoly bajom van. Egyszerűen olyan, mintha kihalt volna belőlem a szeretet és a maró gyűlölet lenne csak helyette.
Vida Ágnes
2014. október 14. keddIgen, van olyan. Fordulj mihamarabb pszichológushoz!
kilátástalan jövő
2014. november 22. szombatÉn is hasonlóval küzdök. Bár én (és a férjem is) nagyon vártam, az első 3 hónapban nagyon boldog is voltam, mindenre figyeltem, hogy a legjobbat tegyek neki, és lelkesen olvastam hétről hétre hogyan fejlődik. Aztán a család részéől olyan dolgok történtek, amitől teljesen depressziós lettem, kilátástalannak láttam és látom a jövőt, sajnos 1-2 hete már oda jutottam, hogy nem kellett volna gyerekvállalásba fogni, kár hogy megfogant és legjobb lenne ha meg sem születne… Ezt gyakran el is mondom, gyötör érte a lelkiismeret, hiszen ő ártatlan, de ezt érzem, nem tehetek róla
Marianna
2014. szeptember 24. szerdaKedves Ágnes!
Kisfiam 10 hónapos, és éjszaka nyugtalanul alszik. Forgolódik, nyűgös, csukott szemmel forgolódik, és közben ordít.(Akkor is ha nem jön a foga) Szopival sikerül általában megnyugtatni, de úgy gondolom ez nem megoldás. Nappal is kb 3 órát alszik összesen. Este kb. 8tól reggel 6-ig „alszik”. Kb. éjfélig nem ébred fel, aztán reggelig nyűgös. Félek, hogy nem alszik egy huzamban eleget a gyerek, és ez hatással lehet fejlődésére.
Köszönöm előre is válaszát,
Marianna
Vida Ágnes
2014. október 14. keddA babák sokkal felszínesebben alszanak, többet mozognak álmukban, tehát ő így is kialussza magát. Ebben a korban általában a gyors mozgásfejlődés okozza a kicsit mozgalmasabb alvást, a baba álmában is „gyakorol”. Ha csak csukott szemmel forgolódik és nincs ébren, akkor nem kell bemenni hozzá éjszaka, csak akkor, ha fel is ébred. Segíthet a nyugodtabb alvásban, ha hálózsákban alszik, illetve, ha este időben fekszik le, nem pörög túl.
barbybaba
2014. szeptember 22. hétfőKedves Ági. Kicsit hosszú leszek, de nekem mindig is sokat számitott a véleményed. Kisbabám 7es apgarral születettet, mert nehéz szülsém volt, ezért állandóan figyelem a fejlődését.
7,5 hónapos: Mozgás: Hasra fordul állandóan, kicsit kuszik hátra, lefelé az ágyról, próbál négykézlábra állni, de az még nem megy. 7 hónapos korra óta felül egyedül, oldalra fordul és a kezével felnyomja magát, bár sokszor ilyenkor hasra esik. A babakocsi ha le is van engedve felül és egész uton ül, nem tudom lefektetni, de egyenes háttal. Hasról vissza még csak egyszer fordult. Ezért sokat is ül egész nap, minden játék érdekli, mindent megvizsgál, egyik kezéből a másikba teszi. De ami aggaszt ha próbálom állitani, csak felhuzza a lábát, mint aki nem tudja mire van, még nem rugózik vele.
Értelmi fejlődés: 4,5 hónapos kora óta figyel a nevére, bárki szól odanéz. Mosolyog, kacag, de inkább csak az ismerősökre, idegenekkel kicsit távolságtartó, de csak nagyon ritkán sir. Ha a játékok közül kérdezem hol az autó, hol a maci, hol van a verebes kiskönyv, mindent megmutat. Ha együtt a család és kérdezem hol van mama, ránéz…mindenkit felismer, akikkel minden nap van. Viszont még nem gagyog sokat, de a hallása tökéletes. Ha suttogva szólok, akkor is odafigyel. De még nem integet, és nem tapsol, csak a tenyerembe, ha kedve van.
Ja és a tegnap nagyon rám ijesztett, mellette ültem a nagyijánál voltunk és ülésből hirtelen a földre csapta magát a földre hasra, de csodák csodájára a két ekzével fent tartotta a fejét, az nem is érte a földet. Megijedt, sirt, akkor hányt mert előtte evett. Utána 2 percre kacagott, úgyanugy viselkedik, nem hányik, jól eszik, figyelmes, lehet a pocakjával baj vagy valamivel, de vasárnap volt s nem mentünk dokihoz.
Szerinted a korának megfelelően fejlődik?_??
Előre is köszönöm válaszod.
Vida Ágnes
2014. október 05. vasárnapTökéletes a fejlődése, a korának megfelelő, nincs miért aggódnod 🙂
Soleil
2014. szeptember 04. csütörtökNekem szép terhességem volt, kimondottan élveztem és boldog voltam. De a szülés nem ugy sikerült, elhuzodott 2 napig s végül csaszarral született meg. Az utolso orakban beindult a baba szive és hajszalon mulott, hogy nem vesztettem el az eszméletem. Arra gondolok, hogy erre vezethetö vissza a kislanyom viselkedése. Csecsemö koraban ideges volt, semmit nem nyugtatta meg. Aztan lecsendesedett, vidam volt, de igen aktiv. Aztan lattam rajt, hogy ha közösségbe mentünk, igen örûlt de felpörgött nagyon hamar és kiakadt. Most 22 honapos és félek, hogy komolyabb gond van vele. Bölcsödébe jar 11 honapos kora ota. Mivel sokat sirt (napi 2-3-szor) még ennyi idô utan is, atirattuk egy masik ovodaba. Sajnos ott is ugyanugy viselkedett. Nem fogad szot az ovonöknek, és ugy dübe gurul, hogy nem lehet hozza szolni, hozza érni, csapkod, dobalja a targyakat és hanyatt dobja magat, barhol van. Alig tudtak elkapni, amikor 4. lépcsöfokon allva dobta magat hanyatt. Sokaig tart, amig lenyugszik, kb.20 perc. Eddig csak mondtak, hogy mérges, de par napja személyesen is megtapasztalhattam. Egyszerûen nem akart beleülni a babakocsiba, de mivel boltban voltunk és sok ember volt, én szerettem volna ha beleül és nem a sorok kôzt rohangal. Ugy kiborult, hogy a beton jardan fekve hatra csapkodta a fejét és ônkivületi allapotban orditott, amig haza nem értünk. Akkor bekreszkedett a kisagyaba s ott feküdt 20 percet, mikôzben simogattam és nyugtattam. Utana ujbol vidam volt, mintha nem is ô lett volna az elôzô dühöngô kislany. Amikor itthon van velünk, nagyon aranyos, kiegyensulyozott, és legtÖbbször szotfogad. De ilyenkor is elôfordul, hogy elkezdi a mérgelödést, csak mivel ismerem a gondolatjarasat, legtöbbször sikerûl elôre kikûszöbôlöm a kritikus helyzeteket. De az ovonöknek nincs erre idejünk, megvan a napirend, ahoz kell igazodni minden gyereknek. Az én kislanyom fôleg délelött cirkuszol midenért. Az alvas utan mintha kicserélték volna. Délutan mar szotfogad. De lehet, hogy tudja mar jôvôk nemsokara. Az ovonök azt mondtak, hogy nem is lattak gyereket igy dûhöngeni, mint az én kislanyom. Ez viselkedés probléma lehet, ami a szûletése kôzbeni stressz okozta, vagy betegség? Vagy egy dacos gyerek ilyen? Sokat segitene, ha tudnam….az ovonôk most figyelik, azt mondtak ne aggodjak, nem kell mindjart pszochologushoz rohanni, megkeressûk a megoldast. De én nagyon aggodok.
Vida Ágnes
2014. szeptember 09. keddEz nem a szülésed miatt van, hanem a dackorszak miatt. Ilyenkor minden kisgyerek így viselkedik. Ez az úgynevezett distressz hiszti, amikor a kicsi nem ura a testének, nem képes abbahagyni a hisztit. Ilyenkor fel kell venni, meg kell nyugtatni.
Csösz Melinda
2014. augusztus 20. szerdaKedves Agi,van egy 6-honapos kisfiam,aki egy nagyon aktiv nyügös ideges baba.Az alvassal elég sokat küszködünk,elég rosszul és keveset alszik.A terhességem elég stresszes idöszak volt sajnos,és ugy látom a gyerekre is kihatott.A legrosszabb az hogy semmi segitségem nincs,sokszor ugy érzem meg bolondulok,vajon másnak is ilyen nehéz az anyaság,vagy csak nekem?Nagyon nehezen viselem a sok nem át-aludt éjszakákat,sokszor csak kiabálok a gyerekre utánna meg haragszom magamra amiért nincs több turelmem mint más anyának.Ugy érzem állandoan szürke felhök vannak a fejem fölött,és egyre erösebb a depressziom.Sajnos hiába veszem ölbe a gyereket ha sir vagy ideges nekem nem nyugszik meg az öleléstöl mint más anyának a gyereke.Sokszor nem tudom mit tegyek.Melinda.
Vida Ágnes
2014. augusztus 23. szombatA szülés utáni depresszió komoly dolog. Kérj segítséget mihamarabb pszichológustól!
Andi
2014. szeptember 20. szombatSzia! Nekem is szules utan 6 honappal jelentkezett a depressziom. Sajnos az allando szorongas es stressz miatt en sem tudtam megnyugtatni a kicsit. Ha van kedved beszelgetni, irj!
Moni
2014. július 03. csütörtökA kisfiam 3 hetestől 3 hónapos koráig hasfájós volt, aztán szinte varázsütésre elmúlt. Hónapokkal utána jutott eszembe, hogy miután megfogant, rengeteget idegeskedtem azon, hogy megmarad-e és a munkám is nagyon stresszes volt kb. addig, míg be nem töltötte a bűvös 12. hetet a pocakomban, után megnyugodtam. Akkor ezek szerint lehet összefüggés!
morsan
2014. augusztus 04. hétfőPozitív példa
Én két halálesetet (nagymamák) éltem át a terhesség (alatt legelején és közepén). Ráadásul minden eredményem rossz lett, amit vérképből lehet „kitalálni”, nagy rizikó down-ra (nem kívánom azt az érzést senkinek első gyereknél), toxémiára. Emelett terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak. Megcsináltattuk az amniocentézist,karácsony és újév miatt többet is vártunk a kelleténél a nagyszerű eredményre. A sok szorongás, sírás és idegeskedés ellenére, az én kis babócám egy teljesen nyugodt, kiegyensúlyozott, jó alvó bébi volt. Most 15 hónaposan 2x alszik napközben is, mondjuk nehezen tud ráhangolódni az alvásra, de aztán mint a bunda….
Féltem nagyon, hogy szegény gyerek milyen idegállapottal jön a világra. Ezek szerint nincs összefüggés 🙂
Vica
2014. július 03. csütörtökKedves VIda Ágnes!
Egy kérdés merült fel bennem a cikked olvasása közben: a folyamatos, erős fájdalom milyen hatással lehet a magzatra?
Komoly hátfájással küzdöttem, gerincbetegségem miatt.
Köszönettel!
Vida Ágnes
2014. július 14. hétfőA fájdalmat magát nem érzi a magzat, de ha emiatt te aggódsz, azt a hormonokon keresztül ő is érzi.
Riti
2014. július 03. csütörtökKedves Ági! Az én kislányom most 20 hónapos ,a dackorszak kellős közepén.14 hónapos korában fogadtuk örökbe.Titkos örökbefogadás volt ,3 hónapos koráig csecsemőotthonban ,utána nevelőszülőhöz került.Majd hazatalált:) Szerinted ő mit érzékelhetett abból hogy ő nem várt gyermek volt? Szerinted érzékelte ő a változásokat ami körülötte történt? Valamilyen szinten biztos hisz egy kicsit a mozgásfejlődésével mindig probléma volt.Most az én gyermekem ,teljesen kinyílt ,szalad ,állandóan beszélget .Igaz nagyon szereti a nem szócskát,és ha valami nem sikerül neki akkor nagyon begurul:) Néha úgy nézek ki mint aki a rózsabokorban aludt a csikarásaitól, és néha meglepődöm a pofonjaitól:) Szegény mondaná halandzsa nyelven amit akarna de én nem mindig tudom kitalálni.Már kb.15 hónapos kora óta van így.Mindig rászólok hogy ez anyának fáj ,nem szabad,olyankor távolabb is ülök tőle.Öleléssel is próbálkoztam hm…az csak olaj volt a tűzre mert nekem esett:) Tudod időként az eszem ,összeveszik a szívemmel:)))) Mostanában elég sokat….:) Próbálom pótolni a kiesett 14 hónapot az ő kis életéből ,viszont nagyon nehéz következetesnek maradnom. Nem tudom hogy segítsek neki hogy az indulatait hogyan tartsa kordába? Hát igen néha én sem tudom..Köszönöm a válaszod.Üdv:Riti
Vida Ágnes
2014. július 17. csütörtökNe aggódj, egy normális 20 hónapos kislány pontosan így viselkedik 🙂 Ez az időszak az indulatkezelésről szól, arról, hogy meg kell tanulnia, mit tegyen, amikor indulatba jön. Türelemmel, példamutatással tudsz neki segíteni. Ha nagyon hisztizik, öleld meg, hogy érezze, hogyan kell megnyugodnia. A sok mozgás is segíthet, hiszen ha ott kiadja az indulatait, utána kevesebb marad a hisztire.