Ártalmatlannak (tűnő) ételek

Amikor olvasom a hozzám érkezett kérdéseket, gyakran találkozom vele, hogy az anyukák eltévednek a hozzátáplálás táblázatok olvasása közben. Elfelejtik ugyanis, hogy az ott felsorolt „már adható” ételeket természetes formájukban kéne adni és bizony sok finomított, feldolgozott ételnek (még ha a neve tartalmazza is az adott szót) semmi köze nincs az eredeti ételhez, ezért nem adható.

A legtöbb problémát az olyan finom és kifejezetten gyerekeknek ajánlott ételek okozzák, mint a Túró rudi vagy a tejszelet, amiről az anyukák úgy gondolják, mivel túrót és tejtermékeket 8 hónapos kortól lehet adni, akkor ezeket is lehet. Csakhogy: ezek nyomokban mogyorót tartalmaznak, ami egy nagyon erős allergén, tehát 1 éves korig nem adható (sok országban 3 éves korig nem ajánlják a mogyorót a gyerekeknél), tele vannak tartósítószerekkel és állagjavítókkal, amire nincs szüksége a babának, valamint cukorral, amire szintén nincs szüksége. A csokira szintén nincs szüksége a kicsinek (nem megoldás az, hogy lekapargatod a túróról a csokit, hiszen rajtamarad egy kicsi, meg ennyi erővel rendes túrót is adhatsz a kicsinek, amiben nincs mindenféle adalék), ráadásul a csoki koffeint tartalmaz, amire biztosan nincs szüksége egy egyébként is nyüzsgő 8 hónaposnak.
A tejszelet pedig tejből van, ami 1 éves korig nem adható, a tésztájában tojás van, ami szintén allergizál, ezért 8 hónaposan még nem adható.

A tejtermékeknél a másik, amit meg kell nézned, a joghurtok, pudingok és hasonlók. Jó megoldásnak tűnik gyümölcsjoghurtot adni a babának, mert arról úgy tudjuk, nagyon egészséges, azonban nézd meg azt is, mit tartalmaz a doboz. Hát nem csak joghurtot és gyümölcsöt… 1 éves korig a legjobb, ha magad készíted a gyümölcsjoghurtot a kicsinek natúr joghurtból és gyümölcsből, kis gyümölcscukor hozzáadásával, így biztosan nem kerül mindenféle „E” a dobozba. Ezt követően adhatod már neki a kifejezetten gyerekeknek adható tartósítószer, adalék és ízanyag nélküli joghurtokat is, de mindig nézd meg a dobozon, mit tartalmaz pontosan, mert még a gyerekek számára adható joghurtokon is sok oda nem illő anyagot láthatsz.

Desszertek, süti…

Sokan úgy vannak vele, hogy amikor már eszik főzelékeket a baba, akkor miért ne kaphatna utána desszertet is. Mondjuk egy kis csokit vagy sütit, hiszen úúúúgy szereti… Hát persze, hogy szereti, mert édes, de ez nem azt jelenti, hogy nem teszi tönkre a már növekvő fogacskáit, és nem okoz szénhidrátfüggőséget. Sajnos az a tapasztalat, hogy ebből a „csak egy kicsit adok neki” hozzáállásból alakul ki, hogy másfél-2 évesen, amikor a kicsi már akaratosabb, csak tésztát, kenyeret és csokit lesz hajlandó enni – biztos, hogy ezt akarod?

Egy kisgyermeknek nincs még szüksége 3 fogásos ebédre, pláne nem 1 éves kor alatt. Ha mindenáron desszertet szeretnél adni, adj neki gyümölcsöt. Nagyjából másfél-2 éves korra tud annyit enni a kicsi, hogy 2-3 féle ételbe is belekóstoljon ebéd alatt, de ezek csak falatok lesznek. Nagyjából 5-6 éves kor az, amikor már meg tud enni egy tányér levest, egy tányér főfogást és még valami desszertet is. De a deszert akkor se mindig édesség legyen, inkább gyümölcs.

Rágcsák

Kirándulásra, játszótérre nagyon praktikusnak tűnnek a különféle rágcsálnivalók és egyébként is olyan lelkesen csócsálja őket a legtöbb baba. A chips például csak sültkrumpli, tehát nyugodtan adhatónak tűnik – azonban nézd csak meg a zacskót: bizony, ha utánaolvasol, kiderül, hogy a chips nem csak krumpliból áll, ráadásul nyakig sós, ami egy felnőtt vízháztartását nem viseli meg, de egy 1 éves babáét biztosan.

Helyette adhatsz kölesgolyót, bio bulátát, puffasztott kukoricát rágcsálnivalónak.

A ropi is nagyon kedvelt rágcsa, de csak akkor add a babának, ha már elmúlt 1 éves, nem tojásérzékeny és biztosan meg tudja rágni, le tudja nyelni, mert nagyon könnyen félrenyelhető, a legtöbb szakember szerint legalább 2 éves korig kell várni vele (mivel a chipshez hasonlóan ez is nagyon sós).

Kekszek, babapiskóta Kifejezetten babáknak készült babapiskótát és babakekszet 9 hónapos kortól lehet adni (korábban csak akkor, ha tojásmentes és a csomagoláson megadott életkort már átlépte a baba). Háztartási kekszet 9 hónapos kortól lehet adni, ha a kicsi nem tojásérzékeny. A többi féle kekszből is lehet neki adni ezt követően, de igyekezz azokat kiválasztani, amik nincsenek tele ízesítőkkel, adalékanyagokkal. Gluténérzékeny babának se ropit, se kekszet, se babapiskótát ne adj, érdemes náluk ezekkel minél tovább várni, hogy ne alakulhasson ki az allergia.

És akkor még nem szóltam a gyümölcslevekről: az almalé nem almalé valójában, ha az van ráírva, hogy 12%, vagy hogy 50%. A babának csak 100%-os gyümölcsleveket adj vagy facsard magad a gyümölcslevet és még kisgyermekkorban is jobb, ha nem az agyoncukrozott löttyöket issza a kicsi (különösen, hogy sok szülő abban a hitben él, hogy ezzel még jót is tesz, mert legalább „eszik” gyümölcsöt a gyerek). Szörpökre sincs semmi szüksége, de ha van saját eltevésű házi málna- vagy meggyszörp, akkor abból 1 éves kor után már ihat 1-1 alkalommal (de óvatosan, mert sajnos sok babáról hallok, aki rászokik és csak a szörpöt issza meg)

De akkor mégis: mit adhatsz enni a babának? Melyik életkorban mit készíts neki? Megtudhatod az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvből. Töltsd le most! >>