Gyakori tanács, ha szoptatásról való leszokásról van szó, hogy kend be valamivel a melled és akkor majd nem kéri a baba. De vajon jó szokás ez? Tényleg segít?
Mi a gond a citromos megoldással?
1. Néhány baba tényleg leszokik a ciciről ettől, de utána még jópár napig keresni fogja, sírni fog, hiányozni fog neki és nem érti, miért nem kapja meg.
2. Vannak olyan babák, akiket egyáltalán nem érdekel a citrom és kis fintorgás után vígan szopiznak tovább.
3. Ez trükközés. A gyerek átverése. Felnőttként jól esne, ha a párod citrommal kenné be magát, hogy ne akarj vele együtt lenni? Amikor csak elég lenne azt mondania, hogy ma fáradt és nincs kedve hozzá…
A gyereknek is meg lehet ám mondani, biztosíthatod a szeretetedről, a közelségedről, megölelgetheted helyette, miközben elmagyarázod neki, miért nem tudsz most cicit adni.
4. Ez tipikusan az a felnőtt reakció, ami nem veszi figyelembe a baba testi és lelki igényeit, csak a saját önző céljaira fókuszál. Nem teszi fel a kérdést: Miért szopizik még a baba? Miért van rá szüksége? Miért ragaszkodik hozzá?
Talán még tényleg szüksége van rá (fizikailag)?
Talán lelki szükséglet ez a számára? Kell a biztonságérzetéhez, a frusztrációi oldásához, a szeparációs szorongás enyhítésére? Milyen MÁS módszerekkel segíthetnék neki ezekben, hogy a szopi helyett legyen más módszere is a megnyugvásra?
5. Nem gondol bele abba se, hogy egyáltalán nem mindegy, mennyi idős babát szeretnénk elválasztani. Gyakran látom, hogy már 9-10 hónapos babákat is elválasztanának, akik még vígan szopiznak, akiknek még testi igénye is az anyatej, táplálék, amit nem lehet csak úgy elvenni tőlük.
Ha már 2 éves és vígan eszik mindenfélét, miközben az anya úgy érzi fájdalmas, fizikailag megterhelő vagy egészségügyi okokból nem folytatható a szoptatás, az egészen más helyzet.
De más az is, amikor az 1-1,5 éves totyogó átmenetileg nonstop szopizna és ezt az anya visszalépésnek érzi, ezért minden eszközzel el akarja választani, amivel azt éri el, hogy a gyerek annál jobban kapaszkodik belé és még anyásabb lesz.
A trükközés, a gyerek átverése mindig visszaüt.
Ő nem egy papagáj, akit lehet idomítani, hanem egy értelmes, okos, de legfőképpen érző kisember, akit komolyan kell venni.
Ha sír, ha segítséget kér, azt nem hisztiből és a te bosszantásodra teszi: oka van rá.
Igen, macerás megtalálni és megoldani az okokat.
Igen, empátiát kell tanulni annak is, aki eddig képtelen volt arra, hogy beleérezze magát a másik helyzetébe.
Igen, a valódi megoldás mindig nehezebb és tovább tart, mint a hókuszpókusz.
De sok múlik ezeken az apróságokon.
Itt derül ki mi is a szülő valódi hozzáállása.
Olyan gyereket akar, aki nincs útban, vagy olyat, aki érzi, hogy fontos szerepe van a családban?
Olyan gyereket akar, aki azt csinálja, amit mondanak, vagy olyat, aki önálló, őszinte és szabad?
Arra épít, hogy a gyerek még úgyse tudja vagy arra, hogy még talán kicsi, de képes tanulni, fejlődni?
Olyan kapcsolatot szeretne a gyermekével, ami becsapásra és feltételekhez kötött szeretetre épül, vagy olyat, ami őszinteségre és feltétel nélküli szeretetre?
Tudom, messze jutottunk a citromtól és a kétségbeesett szülő sok mindent kipróbál, hátha használ – ez még önmagában nem hiba.
A baj az, ha azt hisszük, trükkökkel, gyors megoldássokkal meg lehet úszni.
A baj az, ha már bele se gondolunk mit érez a gyerek, vajon mi van az ő viselkedése mögött, ha mindenre ráfogjuk, hogy manipulál, direkt csinálja, csak a határait feszegeti…
A baj az, ha már csak legyintünk a segítségkérésére és inkább eltereljük a figyelmét egy kis nasival, mesenézéssel, mobilozással.
A baj az, ha úgy gondoljuk, amikor csendben van, nyugton van, jól is van egyben.
Közben meg egyre kopik el a kapcsolatunk, a bizalma bennünk és a mi bizalmunk magunkban, mint szülőben.
Apró dolgok ezek, kis mennyiségben csak átmeneti üzemzavart okoznak, de nagy mennyiségben eltávolítanak egymástól.
És biztosan nem ezt szeretnénk elérni velük.
Hogyan lehet trükkök nélkül leszoktatni a szoptatásról, amikor úgy érzed, tényleg eljött az ideje? Arról itt írtam.
11 Comments
Emilia
2017. június 05. hétfőKedves Agi,
gratulalok az oldalahoz es nagyon koszonom a sok hasznos informaciot, amit az oldalan olvastam es nagy segitseg volt a kezdo anyukakent felmerulo szamtalan kerdes megvalaszolasaban. A segitseget szeretnem kerni abban, hogy hogyan tudnam az 5 honapos kislanyom (ujra)raszoktatni a csuszlisuvegre. 10 napos kora ota a szopizas mellett a csuszlisuveget is hasznaltam, mivel mindig ehes maradt. Mindig eloszor szopizott es utana jott az uvegecske, ami kb 3 honapig problemamentesen ment. Utana kezdett tiltakozni, kitolta a szajabol, vagy csak ragcsalta es vegul ugy itta meg, hogy szopizva felig elaludt es akkor tudtam beadni. Akkor altalaban el is fogyott az uveg tartalma. Ez lassan 2 honapja igy megy es en mar nem birom idegekkel ezt az orokos feszultseget, hogy vajon eszik-e, sikerul-e felig elaludnia, hogy elegendot tudjon enni… igy szinte sehova nem tudunk menni, pontos idopontokrol nem is beszelve, csak le a tombhaz udvarara. Egy hete megprobaltam, hogy eloszor adjam a csuszlisuveget es majd csak utana szopizzon, nehanyszor elfogadta, de morrogva, de legtobb alkalommal nem. Ilyenkor ujbol jott a szopizas, hogy valamit egyen de mivelhogy nagyon keves a tejem es nem jon egy huzamban, ilyenkor is sokszor csak ingereli magat a picike, mivel nekirugaszkodik a mellnek, picit sziv es kezdi huzni es rugdolozni a labaval es elengedi es kezdi elolrol. A napkozbeni elalvaskor segit meg a szopizas. Ejszaka egyszer ebred fel, 3-4 ora korul, akkor csak szopizik es alszik tovabb. A parommal sajnos oda jutottunk, hogy errol mar nem tudunk beszelni, o mar menekul a hazbol, amikor hallja a picike tiltakozasait es csak annyit mond, hogy oldjam mar meg… en pedig egy korben erzem magam, teljesen tehetetlennek. Meg rakerdeztem masnal is, de a valasz az volt, hogy biztos nem ehes, vegyek mas tapszert vagy cumit… Eroltetni pedig nem szeretnem, hogy ne asszocialja az evest egy kellemetlen dologgal. Meg megjegyeznem, hogy a picim sulya rendben van, 7 kg es 68 cm, nagyon kivancsi, vidam es aktiv baba. Ami nagyon megijeszt, hogy egy honap mulva kellene kezdjuk a hozzataplalast de nem tudom elkepzelni, hogy hogy lesz, ha meg egy harmadik ismeretlen, az etel, megjelenik a szinen. Es olvastam a babaszakacskonyveben, hogy egy eves koraig a tej marad a fo taplalekforras. Es picike kiszaradasatol is felek, mivel nalunk nagyon meleg van nyaron. Sajnos azzal is tisztaban vagyok, hogy a baba erzi az anyuka feszultseget es hogy ez egy nagyon sok turelmet igenylo idoszak. A parom is probalta adni neki az uvegecsket de tole sem fogadta el.
Elore is nagyon koszonom a valaszat es a segitseget, hogy vissza tudjunk terni a csuszlisuveg hasznalatara is.
Tisztelettel,
Emilia
Vida Ágnes
2017. június 27. keddPróbáld meg, hogy először mindig szoptatsz, így nem megy el teljesen a tejed és csak utána kínálod meg a cumisüveggel. Ha tényleg éhes ilyenkor el fogja fogadni. Ha cici helyett adod, akkor jobban tiltakozik, mert ő inkább szopizni szeretne. Ha nagy melegben úgy látod, hogy szomjas, kínáld meg anyatejjel, ha ez nem elég, kevés forralt vizet is lehet adni, de az anyatej a legjobb szomjoltó (és a tejtermelődésnek is jót tesz, ha gyakrabban szoptatsz)
Rozi
2017. május 12. péntekA cikk nagyon szép, de én túlzásnak érzem a több évig tartó „cicizést”…
Vida Ágnes
2017. május 14. vasárnapA természeti népeknél nagyjából 3 évig szoptatnak az anyák, csak a modern társadalmakban lett ez ilyen tabutéma, meg „túlzás”. Valójában a világ legtermészetesebb dolga és hagyni kéne, hogy a kicsik maguktól hagyják el, amikor már nincs rá szükségük.
Tunde
2017. december 23. szombatA mai vilagban keves helyzetben kivitelezheto az hogy a gyerek tobb mint 1-2-3 evig szopizzon. peldaul,nekem vissza kell mennem dolgozni 9 honap utan (anglia), 12 oraban dolgozom, reggel el megyek, estere haza erek. A szoptatas mar nem kivitelezheto, olyan a munkahelyem hogy magamat sem tudom fejni a munkahelyen. szoval igen, muszaj a babat leszoktatnom mar 6-9 honaposan. Vagy el veszitem a munkam, es a jovedelmem, vagy szoptatok! Kivitelezheto volt evekkel ezelott mikor az anyukak otthon ulhettek a babaikkal.Ez a rendszer, ez van! Rezsit fizetni kell
Vida Ágnes
2017. december 23. szombatA baba számára a kis anyatej is értékes és kimutatható az immunerősítő (valamint számos egyéb pozitív) hatása. Nem kötelező nonstop szoptatni, ha ez nem megoldható. A napi 1-2 szoptatás is értékes. Munka mellett is lehet szoptatni, reggel és este is szopizhat a baba, fejni sem kell, mert beáll a kereslet-kínálat egyensúlya (fejésre legfeljebb a szülés utáni néhány hétben van szükség, amikor több tej termelődhet, mint amennyit a baba ki tud szopizni, később már pont annyi tej lesz, amennyi kell). Amerikában és Angliában is sokan szoptatnak munka mellett, nem kell emiatt végleg elhagyni a szoptatást. A nagyobb babák között olyanok is vannak, akik már csak 1-2 naponta szopiznak, ez azért nem kivitelezhetetlen munka mellett sem 🙂
Éva
2017. április 23. vasárnapKedves Anyukák, kedves Ági!
Megdöbbentőnek tartom, hogy még a mai világban is van ilyen, és Ági, milyen jó, hogy leírod: ez nagyon nem helyes!
Én csak annyit szeretnék írni még szoptató anyukáknak: ne hagyjátok abba a szoptatást!!!! Ne szoktassátok le róla a pici gyereketeket! A kisgyerek fogja abbahagyni magától! Ezt elég nehéz elhinni, ha még a 2,5 éves is naponta 8-szor cicire jár. Azért mert a fejünkben az a tévhit él, hogy csak a babák ciciznek. Mivel a 70-es, 80-as években ez tényleg így volt. Ezt láttuk gyerekként, ezt is éltük át. DE EZ NEM IGAZ! Egy kisgyereknek 3-4 éves koráig alapvető igénye a szopizás! A kisfiam elmúlt 3,5 éves, már elkezdte az ovit, amikor magától abbahagyta. De kb 1,5 éves korától elkezdtem határokat szabni. Addigra már eléggé kivoltam a napi 10-12 szopitól, újra és újra kisebesedett a mellem, (a bőrgyógyász fel volt háborodva, hogy micsoda nő vagyok én, hogy nem választom el a gyerekemet, pedig ilyen a mellem.) De NEM AKARTAM FELADNI! Tudtam, hogy a kisfiamnak szüksége van rá! És amikor jött, és mondta, hogy „ana cici”, és közben nézett rám a csillogó kis barna szemével, mindig adtam neki. De aztán már nem bírtam tovább fizikailag, és megbeszéltem vele, hogy reggel, délben, délután és este van cici, és akkor, ha bibije van… Megértette szép lassan, de türelmes voltam… 3 évesen már csak este és reggel kapott. Aztán ő maga hagyta el először a reggeli, majd az esti szopizást. Ha kérdeztem, kér-e, azt mondta, nem… 🙂 Édesem! Én nagyon büszke vagyok rá és magamra is, hogy ezt megoldottuk! Soha nem lesz emiatt bűntudatom, és tudom, hogy ezzel annyi rengeteg mindent adtam a fiamnak, amivel egész életére elláttam sok-sok szeretettel, tápanyaggal, egészséggel! NE HAGYJÁTOK ABBA A SZOPTATÁST, CSAK SZABJATOK HATÁROKAT! Az anya szó az anyag szóból ered…. Mother, matéria… Az anya anyagot ad a gyerekének… Vagyis az anya anyag a gyerekének! (Milyen, hogy a drogra is azt mondják, hogy anyag. Elgondolkoztató, nem?)
Aniko
2019. augusztus 30. péntekKedves Ági,
Szopi gondunk akadt,
11 hónapos kislányom megharapott kb másfél hónapja, lett egy hasadás végig a bimbóm mellett, ami azóta sem gyógyul. Mar mindent kiprobaltunk, de az a kedvenc, így nem tud begyogyulni.szopi tanácsadóval is beszéltem de csak keveset javult és folyton szétnyílik, mert sérti a kis fogaival. Szeretném, hogy betöltse az évet, szörnyen fáj minden szoptatas, de addig még kibírom. Kérdésem az lenne hogy működik a legbababarátabb módon az elválasztás? Hogy fogjak majd egyáltalán hozza? Szilárd ételt nagyon keveset eszik, az is csak gyümölcs vagy joghurt, nagyon kevés főzelék. Csak cici kell…
Köszönöm
Vida Ágnes
2019. augusztus 31. szombatPróbáltad már, hogy amikor ráharap, akkor finoman elveszed tőle, mondod neki, hogy „nem szabad” és visszaadod? Ő öntudatlanul harap ilyenkor még fura neki, hogy van foga, rá kell jönnie, hogyan tud úgy szopizni, hogy közben ne okozzon fájdalmat, ebben segít ez a módszer.
Mivel még kicsi, ha később elválasztásba kezdetek midnenképpen a fokozatosságot javaslom. Szánj rá legalább 1 hónapot, ne egyik napról a másikra akard, mert az nagyon megviseli a kicsit. Először csak napközben próbáld kevesebbet szoptatni, evéshez és altatáskor, valamint éjszaka megkaphatja, de amikor csak nyügiből kéri, nyugtatásként, akkor ne add oda, hanem nyugtasd meg másként, ölelve, szeretgetve. Ha ez már megy, akkor lehet a tízórainál-uzsonnánál kiváltani a szopit és helyette a gyümölcsöt, joghurtot adni, illetve bevezetni a darabos ételeket (laktatóbbak és a baba élvezi, hogy önállóan eheti őket). Itt alapvetően a kézzel felcsipegethető ételeket ajánlanám (kölesgolyó, apróra vágott sajt, husi, puha gyümölcsök héj nélkül, zöldségek, tészta, főtt vagy sült zöldségek pl. a levesből kiszedve a sárgarépa, krumpli stb.). Ha már ez is megy, akkor lehet az ebédnél is darabos ételt adni és a cicit elhagyni. Ezután jöhet először a reggelinél a cici helyett a darabos étel (kenyér, sajt, tojás stb.), majd a vacsoránál is. Legvégül az alvásnál lehet elhagyni a cicit, először az altatásnál majd az éjszakai ébredésekkor.
Aniko
2019. szeptember 02. hétfőKoszonom szépen! Igen, azóta sosem harapott meg, akkor is inkább csak megsértett és a szopizástól mind jobban szétnyílt. A tízórait rég kiváltotta, olyankor szívesen eszi a gyümölcsöt, joghurtot, kenyérféléket. Inkább délután fogadja nehezebben el, főzeléket semmit nem hajlandó enni, maximum ha gyümölccsel keverem. Próbálkozom azert mindig kínálgatni,csipeget is de csak pár falatot. Kanalazva sem túl sokat.Nyugtatáshoz nem kéri, sosem volt „cicifüggő” gyorsan eszik és többet nem kéri, altatáshoz sem. Csak evéskor, gondolom ezért eszik olyan nehezen egyéb ételt. Szörnyen fáj minden szopi, de tudom, hogy neki ez a legjobb. Köszönöm a gyors választ! Minden jót!
Anyina
2017. április 05. szerdaNem tudom mennyire használ ilyen esetben (én nem próbáltam), de a csuklás ellen valaki javasolta 1x, hogy pár csepp citromlével próbáljam megállítani. Kipróbáltam … a gyereknek ízlett … a csuklás folytatódott, de nagyon vigyorgott és jelezte, hogy kér még, mert ízlik neki 🙂
Leave A Response