“Drágám ne most, fáradt vagyok”

Arról a csodáról, hogy megszületett a várva várt utód, a vele kapcsolatos sok-sok tennivalóról és problémáról számos cikket olvashatunk. Ritkán foglalkoznak azonban azzal, mi történik a párkapcsolatban a gyermekek születése után, milyen változások köszöntenek be a hálószobában. Pedig sok pár tapasztalja, hogy az egész napi lótás-futás és éjszakai műszak utáni kimerültség, a gátmetszéssel kapcsolatos fájdalmak és még sok más egyéb tényező is rossz hatással van a libidóra – és ez gyakran nem csak átmeneti probléma. Beszéljünk most őszintén arról, mit érezhetsz, mi ennek az oka és mit lehet tenni!

Mi csökkentheti a szexuális vágyat a szülést követő időszakban?

  • A várandósság során megváltozik a hormonháztartás, majd a szülés után ismét számos változás áll be, ami a szoptatás során megmarad és csökkentheti a szexuális vágyat és a fogadókészséget. Nem véletlenül van ez így: a természeti népeknél a hosszan tartó szoptatás gátolta/gátolja meg az újabb utódok születését. Megfigyelhető, hogy náluk átlagosan 3 év van a gyerekek között, ami a szoptatás fogamzásgátló hatásának és a szexuális vágy csökkenésének köszönhető.
  • A fájdalmas és/vagy elhúzódó szülés is okozhat félelmet az anyában, félelmet a fájdalomtól, gátlásokat, mert az orvosok “ott” nyúlkáltak, esetleg kellemetlenül érintették az intim részeket. Az anya azt érezheti, hogy ami eddig intim volt, az most nyilvánossá vált és ez gátlásossá teheti.
  • A gátmetszés, gátrepedés miatt az első alkalom nagyon fájdalmas lehet az anya számára és ez elveheti a kedvét a további alkalmaktól, és bizony az is előfordulhat, hogy a szülés után még akár 1 évvel is fájdalmas az együttlét, érzi a varrás helyét az anya, vagy a hüvelyében érez fájdalmat.
  • A hormonális változások nem csak a libidót csökkentik, de hüvelyszárazságot is okoznak, ami kellemetlenné teheti az együttlétet. Ez nem szoptató anyáknál fél évig, szoptató anyáknál akár a teljes szoptatás során fennállhat.
  • A szoptatás alatt sok anya érezheti úgy, hogy kínos neki, ha a melléhez hozzáérnek, nem akarja intim célokra “használni” a szoptatás alatt a mellét. Az együttlét során a tejcsorgás nem csak az anya, de az apa kedvét is elveheti.
  • A fáradtság, kialvatlanság, az egész napos hajsza annyira kiveszi az anya energiáit, hogy egyszerűen nem jut már energiája az együttlétre és amikor az ágyba ér már csak az alvás érdekli, hiszen ki tudja, mikor kell megint felkelnie.
  • Sok nő úgy viszonyul a párjához már a gyermekvállalás előtt, mintha ő lenne a legnagyobb gyermeke, gondoskodik róla, minden gyöngédségét neki adja. Amikor aztán anyává válik, a gyermeke felé fordítja minden figyelmét és energiáját, az összes gyöngédségtartalékát a kicsi kapja, így nem jut belőle az apa számára.
  • A szoptatás is intim kapcsolat. Előfordul, hogy önmagában ez annyira kielégíti az anya intimitásigényét és egész egyszerűen a nemi kapcsolatra nem vágyik ezalatt az időszak alatt.

Mit lehet tenni?

szex szülés után, szex gyermek mellett, szex baba mellettElőször is: mindkét félnek el kell fogadnia, hogy a szülés utáni felépüléshez minimum 6 hétre vagy még annál is hosszabb időre van szükség. Őszintén beszéljetek erről a kérdésről, mondd meg őszintén a párodnak, ha bizonyos testhelyzetek fájnak, vagy ha nincs kedved együtt lenni vele.

A hüvelyszárazság, a fájdalmas szex, a hüvelyfájdalom enyhíthető kenőcsök vagy hüvelykúp segítségével, ezügyben egyeztess a nőgyógyászoddal.

Kreativitás! Lehet, hogy egy darabig a korábbi testhelyzetek nem felelnek meg és új pózokat kell kipróbálnotok, különösen, ha fájdalmas az együttlét. Ha a nő van felül, vagy ha oldalt fekszetek, kevésbé fájdalmas az együttlét.

Legyetek kreatívak az időpontok tekintetében is. Eddig ketten voltatok, akkor lehettetek együtt, amikor akartatok, most viszont a babához kell igazítani az órátokat. Ha estére már fáradt vagy, használjátok ki a délutáni alvás idejét vagy a reggeli órákat az együttlétre.

És a helyszín: ha egy szobában alszotok a babával, akkor talán nem lesz kedvetek az együttléthez, mert ő is ott van. Ilyenkor érdemesebb a lakás egy másik helyiségébe átmenni.

Amikor már nagyobbak a gyerekek, ez még nagyobb gondot okozhat, mert már nem fekszenek le olyan korán, nem alszanak délután és a lakás minden helyiségében ott nyüzsögnek. Ilyenkor érdemes megkeresni azokat az időpontokat, amikor a gyerekek már vagy még alszanak, vagy nincsenek otthon, esetleg hosszasan elfoglalják magukat valamivel. Sokat segíthet az is, ha van egy rendszeres időpont, amihez mindketten ragaszkodtok, amikor tudjátok, hogy van időtök egymásra és zavartalanul együtt lehettek, például a szombat este vagy a vasárnap.

És a legfontosabb: Beszéljetek róla! Mondd meg őszintén, ha nincs kedved, vagy ha valami feszélyez, például, ha nem akarsz együttlenni, miközben a gyerekek a másik szobában játszanak. Ne legyél túl gátlásos ahhoz, hogy őszintén megvalld az érzelmeidet, a gátlásaidat, ez a kulcsa annak, hogy ebből a sok változást hozó időszakból problémák nélkül kerüljetek ki.


About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

26 Comments

  • Adry

    2013. július 01. hétfő

    Kedves Ági!

    3 hónapos a kislányom és amióta megszületett szinte folyamatosan nyugtalan, vigasztalhatatlan sírásai vannak. Akkor van csendben ha alszik, és mikor eszik. Sétálni sem lehet vele kimenni mert végig sír. Teljesen kétségbe vagyok esve. Megvan etetve stb….mit csináljak??

    köszönöm

    • Vida Agi

      2013. július 21. vasárnap

      Érdemes lenne orvoshoz fordulnod. Gyakran reflux áll az ilyesfajta nyugtalanság hátterében, de más probléma is lehet.

  • Ági

    2013. július 01. hétfő

    Kedves Ági!
    Úgy látom sokan vagyunk ebben a témában. Én már 16 hónapja szültem és még mindig nem megy a dolog. Nagyon hosszú és nehéz szülésem volt ez igaz. De nem csak fáj, hanem írtózom az egésztől érzelmileg is. Egyszerűen a simogatás is rosszul esik. Félek, hogy baj lesz ebből, mert sokszor beszol e miatt. Nekem van bajom, de mi?
    Köszönöm ha tudsz válaszolni, fontos lenne!!

    • Vida Agi

      2013. július 21. vasárnap

      Sok minden okozhatja ezt. A nehéz szülés, de az is lehet, hogy már korábban is voltak érzelmi problémáid az együttléttel kapcsolatban. Bár ez intim téma, ezért nehéz rászánni magad, hogy szakember segítségét kérjed, én mindenképpen javaslom, hogy fordulj pszichológushoz, mert jobb most rendezni mindezt, mint várni és arra esetleg a kapcsolatod is rámehet.

  • Judit

    2012. szeptember 25. kedd

    Sajnos sokszor a férj megértése és segítsége sem elég, hogy visszatérjen a korábbi szexuális élet. Az én párom szinte mindent megtesz, hogy besegítsen a babánál, volt, hogy munkába menet előtt 2 órával felkelt a babához csak hogy én aludhassak még egy kicsit. Nagyon megértő és támogató. Ennek ellenére folyamatosan fáradt vagyok, és egyszerűen nem kívánom a szexet. Semmilyen formában, néha még az ölelést is soknak érzem. Rosszul is érzem magam miatta, hiszen tudom, hogy ő szeretné, néha próbálkozik is, de nekem nem megy. Néha már azon gondolkozik, hogy kiábrándultam belőle és nem szeretem már annyira, pedig épp az ellenkezője, felnézek rá abban, ahogy támogat.
    Még csak 3 hónapja szültem, minden rendesen gyógyult, ez nem ok nálunk.
    10 kilo maradt rajtam a szülés után, és igen, sokszor büfis a ruhám, és nem mindig fésülködöm (idő híján). De ő ennek ellenére szeret, ez nálunk nem lenne akadály.
    Nagyon remélem, hogy csak a hormonok játszanak velünk, és a szoptatás után minden visszaáll a régibe.

  • Sefica

    2012. szeptember 15. szombat

    Egyedülálló anya vagyok, a “probléma” nem merült fel.

  • Erika

    2012. szeptember 06. csütörtök

    nálunk sajnos én vagyok az akinek nem igazán kell az intim együttlét! Nem tudom,miért nem,mert az én párom viszont maga a teljes megértés!!! Türelmes még így is hogy a kisfiúnk már 23hónapos! Mindhárom gyermekünknél így volt! A nagylányunk 15,a kisebbik 10 éves. velük egész hamar rendbe jöttem,pedig gátmetszés is volt mindkettőjüknél. Most pedig a kisfiúnknál,gátvédelemmel szültem,de egyszerűen még most 23hónap elteltével sem nagyon kívánom az intim együttléteket.

  • Saci

    2012. szeptember 02. vasárnap

    Sziasztok!

    Az én történetem, vagy inkább kis családunk története sem happy end-del végződött. Több éve jegyesek voltunk már (anyagi és egyéb okok miatt nem házasodtunk akkoriban össze), mikor végre összeköltöztünk és én egyből állapotos is lettem. Én, akit azelőtt meddőnek nyilvánítottak…3 hónapos terhes voltam, mikor megtörtént az esküvő. Nem úgy írom, hogy megtartottuk, mert a férjem “véletlenül” nem szólt az egész családjának a dologról. Csak 2 barátja volt ott, az egyik a tanú. Nos, a rossz kezdett nem fordult jóra. Bár már akkor is sejtettem, hogy ez így katasztrófa lesz. De most ugye nem erről írok. A szexuális életünk az utolsó trimeszter elején még rendben volt, de az egyik vizsgálaton a doktornő megállapította, hogy kinyílt egy ujjnyira a külső méhszájam. Ez még akkor nem volt gáz, de óvatosságra intettem a férjem. Az orvostól egyébként soha nem kaptunk sex-stop-ot a 9 hónap alatt. Aztán a következő vizsgálaton még jobban kinyíltam. Innentől magunktól álltunk le, bár nem beszéltük meg, csak egyszerűen nem kezdeményezett a férjem. Ahogy megszakadt a szexuális életünk, a szomszédba kezdett el járni “dohányozni és kávézni”, ahol egy vele egykorú, fiatal lány lakott a barátjával. A lány barátja akkor két-három hónapra elutazott munka miatt, tehát egyedül volt a lakásban. Amíg én egyedül takarítottam, főztem, készültem a kislányunk érkezésére, addig a férjem a szomszédban múlatta az időt, akár órákig. Sose felejtem el: 9 hónapos terhesen a kedvében akartam járni, este elkezdtem főzőcskézni a kedvéért. Vártam rá, hogy együtt vacsorázhassunk. Órák múlva visszajött, és a teríttet asztal mellett állva kijelentette: ő már nem éhes. A kérdésemre: “hogyhogy?” a válasza: a szomszédban vacsorázott már.Ott ültem hullafáradtan, nem értettem, mi történik velem, velünk…Egyedül nekiláttam vacsorázni. Ahogy sokkal később kiderült, ő addig az egyik közösségi oldalon titokban leszervezett magának egy randit egy másik huszonéves lánnyal. Ez a kis kapcsolata 2-3 hónapig is eltartott. A kislányom születése után sem változott a dolog, ugyanúgy átjárt a szomszédba, egészen addig, amíg haza nem jött a szomszéd lány barátja, és amíg le nem bukott azzal a másik lánnyal. Emellett kocsmázott, és más idegen nőkkel “beszélgetett” órákig,ahelyett, hogy velünk lett volna, vagy segített volna bármiben. Amíg én otthon fáradtan és elkeseredve szoptattam, pelenkáztam, vigasztalgattam a kislányom, emellett egyedül takarítottam, főztem, addig ő élte az életét, akkor már elég régen munkanélküliként. Ilyen körülmények között, mert sokat veszekedtünk ezek miatt, bőven kivártuk a 6 hetet. Azóta sem nagyon szeretkezünk, hiszen részemről már nincs bizalom felé, másrészt ő csak szexet akar, kizárólag az ő örömére. Csak nekem jött sokszor, és a fájdalmas sikításom hagyatta abba vele a dolgot, mert hiába mondtam neki, hogy fáj. Mostanában kezdte megérteni, hogyha többet akar, vagy hogy ne fájjon nekem annyira, kedveskednie is kell, de mára már szinte nem is élünk házas életet. A felháborító az egészben, amellett, hogy még mindig vele vagyok, hogy azt hiszi, mindent megbocsájtottam és elfelejtettem neki, és mintha semmi sem történt volna, folytatjuk tovább a semmibe nézést, az, hogy elvárja, úgy szeressem tovább, ahogy azelőtt… Kérdezgeti, hogy szeretem-e? Mit mondhatnék ilyen helyzetben? Még csak meg sem bánta, úgy tesz, mintha nem is értené, miről van szó köztünk és mindenkinek azt mondogatja, aki rákérdez, hogy ok nélkül féltékeny vagyok, hogy mindennek ez az oka. Hazudik, rám pedig úgy néznek az ismerősei, mint egy hülye idiótára. Ennyi a történet.

    • Erika

      2012. szeptember 06. csütörtök

      Szia!
      És mindezek után még mindig vele vagy?
      Nem kellene leülnötök és teljesen őszintén elmondanád neki a sérelmeidet?
      Mert ez így embertelen élet lehet! Bár én lehet már rég elzavartam volna…,no de most nem az én életemről van szó!
      Így nem lehet élni,ezt meg kell vele beszélni!!! Lehet fel sem fogta,hogy mit tett!!! Csak hozzászólni lehet a témához,sajnos okos tanácsot adni nem igazán,de beszélni mindenképpen kellene róla szerintem,ha kettesben nem megy akkor egy szakember segítségével!!!

  • Szilvia

    2012. augusztus 24. péntek

    Nagyon elszomoritott hogy ennyi not elhagyott a ferje a baba erkezese utan..A baba az elet legnagyobb csodaja, ajandeka. Szerintem a ferfiaknak ugyanugy kell felnezniuk az anyara mint elotte, talan meg jobban.Az az igazi szeretet. Nem is kell bankodni hogy elmentek. Lehet, sot biztos hogy mashol nem talalja meg ezt a csodat.Ha a ferj igazan szereti a feleseget, ugyanolyan gyonyorunek latja mint elotte. 🙁

    • Evelin

      2012. szeptember 26. szerda

      Én 19 éves vagyok és kb 5-6 hetes terhes(most megyek orvoshoz) A stabil anyagi hátterünk és tartós(3 és fél éves) erős kapcsolatunk miatt,úgy döntöttünk,hogy megtartjuk. Úgy tudom,ennyi idősen még hamarabb regenerálódik a test,hamarabb visszaáll minden a régi kerékvágásba… Ez tényleg így van?

      • Gabi

        2012. október 01. hétfő

        Igen, mindenképp. Nem tudom, konkrétan most mire gondolsz, de mivel ennél a témánál írtál, van egy tippem. A szülés után a 6 hét várakozást azért érdemes betartani!

  • Anita

    2012. augusztus 14. kedd

    Sajnos igazat kell hogy adjak az előttem szólóhoz!, Mónihoz! : -(

  • Erika

    2012. augusztus 14. kedd

    Sziasztok!!

    Sajnos nálam hatalmas fordulatot vett az életemben a kisbaba!!!
    Amíg vártuk a csodámat,utána el is veszítettem a szerelmemet!!!!
    Érdekes módón a sérüléseim nagyon gyorsan begyógyultak,de ezek után jött a depresszió,az egyedülét és a magány.
    Sajnos nemtudtam nap mint nap megosztani a párommal az örömöket amit a kislányunk adott nekem.A szülés óta a tripláját dolgozza és nem értem miért is.
    Hol ott a szex is igen gyorsan helyre jött.
    És mégis vannak rossza csodák.
    18 hónapos a kislányom,ketten élünk,sikerült a terhesség alatt felszedett kilókat leadnóm,sőt!!!!12 helyett 16-ot.Minden rendeződőtt de a párom már nem várta ki.Ahogy a szexuális életünkben sem.

    • NIki

      2012. augusztus 23. csütörtök

      Szia/Sziasztok!

      Nagyon sajnálom, ami veled történt. Azért írok ide, csak hogy tudd, nem vagy egyedül. Nekem 16 hónapos a fiam és a férjem már csak egy héten egyszer jön hozzánk. Hasonlóképpen alakult a helyzetünk, bár ő tagadja, lenne valakije (persze miért is vallaná be), de a tények, azok tények. Sajnos én megkaptam, hogy minden figyelmemet a bébinkre fordítottam és emiatt őt elhanyagoltam, ami ahhoz vezetett, hogy ő hidegült el tőlem. Kérdem én, hogy lehet egy anyát hibáztatni azért, mert a gyerekével foglalkozott?????? Mondjuk nekünk 9 hónapig sírt a babánk éjjel, nappal és nem tudták mi baja, azért ez szerintem mindenkiből kivenne minden erőt. Gondoltam ezt a pár gondolatot megosztom veled és maximálisan együtt érzek…

  • Móni

    2012. augusztus 14. kedd

    Kedves Ági!
    Sokszor olvashatunk arról, hogy általában a nőknél csökken a szexuális vágy szülés után. De arról nincs szó ez előfordul a férfiaknál is. Ami sokszor annak tudható be,hogy a feleségük babát várt és nagy lett a pocakja.Ez szülés után azonban sajnos nem azonnal húzódik vissza, és nem lesz azonnal kocka hasunk,meg csinos és feszes cicink. Ezért életünk párja inkább más fiatal, csinos lányoknál próbálkozik. Ezeknek a lányoknak nincs kicsi babájuk, van idejük fodrászhoz, kozmetikushoz és aerobikra járni. Egyszóval van elég idejük magukra. Ezzel szemben ott vagyunk mi, frissen szült anyukák, egy pici sírós babával, lebüfizett pólóval, gyűrött arccal. Ilyenkor nem az jut életünk párjának az eszébe, hogy igen mi vagyunk azok a nők,akik életet adtunk a közös gyermekünk, visszük a háztartást, mosunk,főzünk, vasalunk rájuk, hanem, hogy van egy csúnya nő,akivel ha lehet kerülni kell mindenfajta érintkezést. Ezért késő estig “dolgoznak”, sokszor hétvégén is, aztán egyszer csak arra hivatkoznak, hogy találtak valakit,akivel egy hullámhosszon vannak, és sajnálják nagyon, de nem folytathatják tovább a házasságot. Sajnos egyre több ilyen esettel lehet találkozni mostanában. Ez nagyon szomorú.

    • Eryngium

      2012. augusztus 15. szerda

      Kedves Ági!
      Amit Móni ír, az szomorú.
      Az én férjemnek is volt problémája az intim együttlétekkel, de nem azért, mert hűtlen lett volna, hanem mert a terhesség első harmadában bevérzéseim voltak, és annyira megijedt, hogy valami baj történhet, hogy utána egész terhesség alatt nem volt szex. Persze ettől még pettingelhettünk volna, de az se volt. Sajnos szülés után sem mert a mellemhez nyúlni, mert ugye az a babáé… Nagyon nehéz volt majd egy évet leélni, hogy a férjem hozzám sem ért “úgy”.
      Nagyon lassan állt vissza a rend, sok beszélgetéssel.Úgy látszik, vannak kapcsolatok, ahol a férfi produkálja azokat a tüneteket, amit a nők.

      • Tihanyi-Konda Szilvia

        2012. szeptember 01. szombat

        Kedves Eryngium!
        A férjedért csak gratuálni tudok, mert ő csak miattad és a baba miatti aggodalma miatt nem mert hozzád nyúlni. Örülök, hogy aztán rendeződött a dolog. Igen, szerintem is mindig mindent fontos megbeszélni, az sokszor megoldja a kényes helyzeteket is!

    • berkiviki

      2012. augusztus 20. hétfő

      na igen!
      tagadjuk, vagy nem, de muinden férfi arra a NŐRE vágyik a szülést követően, mint aki azelőtt volt. persze ezt az esetek 95%-ában lehetetlen teljesíteni.
      szerintem ez nagyon sok házasságban gondot jelent és vagy meg tudják oldani a felek, hogy azt az átmeneti kb 1 évet átvészeljék, vagy nem. ha a pasi menni akar, mert elege van, hát tessék! menjen, isten őrizz visszatartani! csináljon máshol is egy újabb gyereket egy cicababának és majd meglátja, h ott is ugyanaz lesz a helyzet, mint a mostani házasságában.

    • Gabriella

      2012. augusztus 22. szerda

      Ha egy apuka csak azért nem foglalkozik a párjával, mert kicsit megváltozott az alakja, akkor ott már elég nagy a probléma. Egy mély kapcsolatban ennek nem lenne szabad megtörténnie. Hisz’ közösen akarták a babát! Elvileg mindkét fél tisztában volt vele, hogy szülés után jópár dolog megváltozik, többek közt az anyuka alakja is.

      És szerintem gyakran előfordul az is, hogy igazából a nő érzi magát csúnyának, és emiatt hárítja a párja közeledését, sőt, úgy gondolja, hogy a férfi is csúnyának látja őt, ezért nem kívánja. Mindenképp az a legfontosabb, hogy ilyenkor is meg tudjuk beszélni a problémánkat. És lehetőleg nem szemráhányással kezdeni, hanem türelmesen, nyugodtan. A feltételezéseknek sokszor nincs is valós alapja! Még olyan is lehet, hogy az apuka nagyon is tekintettel volt az anyuka kimerültségére, ezért nem próbálkozott, a jelentősen érzékenyebbé vált anyuka pedig ezt elhidegülésnek titulálta… Mennyivel egyszerűbb ilyenkor beszélni róla, nem?

    • Tihanyi-Konda Szilvia

      2012. szeptember 01. szombat

      Valóban nagyon szomorú, hogy olyan sok kapcsolat megy tönkre az első gyermek születése után. Ilyenkor lehet arra fogni a dolgot, hogy a kialvatlanság, az újkeletű gondok és a cikkben említett többi ok miatt a felek közötti viszony megromlik, de sajnos az is felmerül bennem: ha egy kapcsolat igazán mély alapokon nyugszik, ilyesmi hogy történhet meg? Ha az a férfi igazán szereti élete párját, aki a közös gyermekük ellátásába fekteti minden energiáját – és emiatt bizony lehet, hogy átmenetileg a külsejére nem tud annyira adni – nem lenne ennyire önző és türelmetlen. Hiszen nyilván a legtöbben csinos anyukák szeretnénk lenni. De nem a gyerek rovására! Nem sok olyan nőt ismerek, akiknek továbbra is a műkörmös, a fodrász és a többi önös dolog lenne az előbbrevaló, mint az, hogy a babája jól legyen, egészségesen jövekedjen, szépen fejlődjön. Pénz és idő ilyenkor elsősorban erre kell, utána jöhet a szépítkezés. Ha pedig valaki igazán szereti a párját, el tudja viselni 10 kilóval többnek is. Én könnyen beszélek, mert szerencsés vagyok? Apás szülés után is szeret és szépnek lát a párom, pedig én sem volyan vagyok, mint fénykoromban…

    • Viki

      2013. július 25. csütörtök

      Biztos sokan nem fognak egyetérteni velem, de szerintem megoldást jelenthet, ha nem csinálsz meg mindent, nem mosol, főzöl stb., hanem igenis apuka is vegye ki a részét az otthoni teendőkből, a baba körül és a háztartásban is, ez szerintem több szempontból is hasznos – egyrészt kicsit megérti, min mész át, másrészt jobban fogja talán tisztelni, hogy Te otthon vagy és “nem csinálsz semmit”, harmadrészt pedig Te föl fogsz nézni rá, és ha Te tiszteled őt azért, hogy segít, hálás vagy neki a segítségért stb., akkor szerintem az összebújáshoz is nagyobb kedved lesz. Ja és időd meg energiád is! Szerintem 🙂

  • Tündi

    2012. augusztus 14. kedd

    Szia!

    Sajnos nálunk ez probléma volt,annyira is,hogy most egyedül vagyok a 2és fél éves kisfiammal. A párom nem bírta kivárni,míg anyából ismételten visszatérek nővé,máshol keresett boldogságot.Egy darabig bírtam,hogy nem én vagyok neki egyedül,de aztán besokaltam.

    Szeretném is kérdezni,hogy a kisfiam sokszor keresi az apját és én mindig azt mondom,hogy apa dolgozik,ez jó megoldás?!
    Nem szeretném,hogy a mi butaságunk miatt Ő sérüljön.

    Köszönöm válaszod!

    • Vida Agi

      2012. augusztus 24. péntek

      Ha elköltözött a párod, akkor mondd meg a gyereknek az igazat, ha azt látja rajtad, hogy elfogadtad ezt a helyzetet, akkor ő is el fogja fogadni. A gyereknek elsősorban érzelmi biztonságra van szüksége, ezt egyedülállóként is tudod biztosítani a számára. Tudom, nehéz helyzet ez, de jobb a gyereknek egy kiegyensúlyozott szülővel, mint két szülővel, akik folyton veszekednek.

  • Krisztina1111

    2012. augusztus 14. kedd

    Igazából nálunk nem én vagyok az, aki nem akarja az együttlétet (a terhesség alatt se akarta). Volt egy együttlét a 6 hetes kontroll után, de annak már több mint egy hónapja. De nem állhatok neki azzal a kérdéssel, hogy miért nem akarsz velem szexelni? Kövér vagyok? Már nem tetszem neked?

    • Gabi

      2012. augusztus 22. szerda

      Pedig fontos lenne valahogy megbeszélni. Nyugodtan, nem támadólag.