Székletvisszatartás csecsemő- és kisgyerekkorban: Miért?

Miért nem kakil a kicsi? Testi okai vannak vagy lelkiek? Hogyan segítsünk neki?

Anyatejes csecsemőknél: az anyatej rosttartalma kicsi, ezért nincs széklet, székletvisszatrtásról itt nem beszélhetünk. Akár 7-10 napig is kimaradhat a kaki, ameddig ez nem okoz hasfájást, puffadást, nem probléma és nem kell erőltetni (pl. szélcsővel)

Tápszeres csecsemőknél is előfordulhat, hogy csak 2-3 naponta van kaki, ameddig ez nem jár erőlködéssel, puffadással, nem kell aggódni.

A bélmozgást a mozgás is segíti, felnőtteknél is gyakoribb a székrekedés, ha mozgásszegény az életük, keveset mozognak. A még nem kúszó-mászó babák egész nap csak fekszenek és ez okozhat székrekedéses problémákat. A mozgatás, babatorna, mozgásos ölbéli játékok sokat segíthetnek, hogy a kicsi bélmozgása javuljon.
Jótékony hatású a babaúszás is, mert a vízben szabadon mozoghat a baba, ha azonban erre nincs mód, a gyakrabb fürdetés is segíthet úgy, hogy a baba hanyatt fekszik (nem fürdetőfotelben, ahol kevesebbet tud mozogni) és megtartod a fejénél, hogy kedvére pancsolhasson, vagy együtt másztok be a kádba és a fejét, hasát tartva hasonfekve “úsztatod” a vizen.

Mi számít székrekedésnek?

  • Újszülött esetében (6 hetes korig): napi egynél kevesebb széklet, ami mellett a székletürítés fájdalmas, a baba erőlködik,
  • 6 hetes kor után: a székletürítés fájdalmas, a széklet száraz és kemény (a 2-3 naponkénti vagy heti egyszeri székletürítés, amennyiben nem fájdalmas, nem számít székrekedésnek!!!)
  • a széklet száraz, kemény, esetleg a felszínén vér látható,
  • a baba erőlködik, fáj a hasa,
  • rossz a baba közérzete, étvágytalan, a baba nem gyarapodik vagy jelentősen lassul a gyarapodása (a havi gyarapodás 400 gramm alatti)

A már vegyesen étkező babáknál és kisgyerekeknél a székrekedés hátterében gyakran a nem megfelelő étkezési szokások állnak: kevés rostos ételt eszik (sok a tészta, péksütemény, burgonya, rágcsa és cukros ételek – joghurtok, tejszeletek, pudingok stb. – az étrendjében) és nem iszik eleget vagy túl sok cukros, édes italt iszik (gyümölcslevek, gyerekeknek való vitaminos levek stb.). Éppen ezért székrekedés esetén pár napra el kell hagyni ezeket az ételeket és az italokat, sok gyümölcsöt, teljes kiőrlésű terméket és vizet kell adni. A folyadékutánpótlás különösen fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy a széklet kellőképpen lágy legyen és könnyen el tudjon távozni.

Ha a babának székrekedése van, nem szabad székletlágyítókat adni (pláne nem a felnőtteknek való szereket)! Kizárólag anyatejes/tápszeres babánál a gyakrabb mozgatás szokta meghozni a kívánt hatást, illetve, ha mostanában tápszert váltottatok vagy áttértetek az anyatejről tápszerre, szükséges lehet a tápszerváltás is.

Több napon át tartó székrekedésnél mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

Székrekedés a hozzátáplálás kezdetén

Az új ételekhez az emésztésnek is alkalmazkodnia kell, ezért kell minden új ételfajtát apránként adagolva bevezetni: először csak 1 kiskanállal kapjon a baba, másnap 2 kiskanállal, harmadnap 3 kiskanállal. Ha egyszerre túl sokat kap a kicsi, az pocakfájást okozhat és a kakilás is nehezebb lesz.

Nem csak az okoz gondot, hogy egyes ételek jobban fogják a székletet, mint mások, hanem arról is, hogy az új ételek sűrűbbek, ezért megváltozik a széklet állaga (sűrűbb lesz) és a kicsinek meg kell szoknia, hogyan kell kinyomni ezt. Éppen ezért, hiába ízlik neki nagyon az első főzelék és enne meg akár egy üveggel is, nem szabad egyszerre sokat adni belőle és amikor új, az eddiginél sűrűbb pépet készítesz vagy darabos étellel kínálod meg a kicsit, akkor is ügyelni kell rá, hogy elsőre ne egyen belőle túl sokat, különösen, ha már korábban is voltak székrekedéses panaszai.

Mikortól beszélhetünk székletvisszatartásról?

Akkor, amikor a kisgyerek valamilyen pszichés ok miatt tartja vissza a székletet. Ennek többféle kiváltó oka lehet.

1. A babának korábban volt székrekedéses panasza, kemény volt a széklete, fájdalmas a kakilás, esetleg rásegítésre volt szükség (szélcsővel vagy hőmérővel), ezért később amikor kakilnia kell, felidézi a rossz emléket és hiába van ott az inger, nem mer kakilni, mert fél a fájdalomtól.

2. A babának kiskora óta folyamatosan voltak székletgondjai, ami miatt szélcsővel vagy hőmérővel segítetted a kakilást és ehhez mostanra hozzászokott.

Mindkét fenti esetben az segíthet, ha néhány napig sokkal több folyadékot kap és nem kap tésztákat, péksüteményeket, nasikat, cukros ételeket, csak gyümölcsöt, zöldséget, rostos ételeket, ezáltal meglazul a széklet és nem tudja tovább visszatartani, magától kijön.

Jó lehet a homeopátiás támogatás is a diéta mellé, mert ez a testiek mellett a lelki okokat is oldja.

3. A szobatisztaságra szoktatás idején: ha túl korán kezditek el a szobatisztaságra szoktatást, amikor a kicsi még nem érett rá (itt találhatod az érettség jeleit), a túlságosan magas elvárás a kicsiben szorongást okozhat, ezért öntudattalanul is megpróbálhatja visszatartani a székletét.

Nem szabad erőltetni a bilire ülést, rászólni a kicsire vagy megbüntetni, ha “baleset” történik és különösen tilos megszégyeníteni emiatt!

A 2-3 éves kisgyerek számára a kakilás különösen intim dolog, sok kisgyerek ilyenkor szívesen elbújik az asztal alá, vagy a mellékhelyiségbe, nem szereti, ha zavarják. Ha mellette állunk és várjuk az eredményt, vagy folyton rányitunk és megkérdezzük, hogyan halad, az szorongást okozhat benne, ezért jobb félrevonulni erre az időre és megkérni őt, hogy szóljon, amikor végzett.

Ha a kicsi csak pelusba szeretne kakilni, pedig pisilni már tud bilibe, nem szabad elvenni tőle a pelenkát, jobb megvárni, amíg magától elhagyja. Az állandó piszkálás, a finom “megjegyzések” csak ahhoz vezetnek, hogy még inkább ragaszkodik ehhez a szokásához. A pelenkához való ragaszkodást gyakran az okozza, hogy a kisgyerek gondolkodásában a széklete még a teste részét képezi, a saját “produktuma”, ezért nem szeretné csak úgy “kidobni”. Ezen segíthetünk játékos módszerekkel, mint például azzal, ha játékosan “elbúcsúzunk” a kakitól, amikor a vécébe dobjuk, elmeséljük a kaki hosszú útját a vécéből a csatornán át a szűrőbe, onnan a folyóba, a tengerbe – ilyen módon ismerőssé válik a kicsi számára az ismeretlen, a mese révén jobban megérti, mi történik.

4. A háttérben állhatnak a kicsi környezetében bekövetkezett változások is. Költözés, testvér születése, óvodakezdés, de akár egy betegség, nyaralás vagy éppen óvodai szünet is, ami miatt megváltozik a kicsi megszokott napirendje. Gyakran észre sem vesszük, hogy a betegség vagy a rossz idő miatt A kisgyerek számára a változás stresszel jár, a stressz pedig székrekedést okozhat, így, ha valami miatt mi stresszesebbek, feszültebbek vagyunk, esetleg kevesebbet tudunk foglalkozni a kicsivel, arra ő szorongással reagálhat.

Óvodai beszoktatásnál is előfordulhat, hogy a kicsi az óvodában nem kakil, visszatartja a székletét, otthon azonban a szokott módon bilizik, ennek az az oka, hogy nem bízik az óvodában, nem meri ott elengedni magát. Gyakran azoknál a gyerekeknél jelentkezik ez, akik már otthon is küzdöttek korábban székletvisszatartásos vagy székrekedéses problémákkal.

Ilyen esetekben az segít, ha nem piszkáljuk emiatt a kicsit, mert ezzel további szorongást okozunk, hanem kiválasztunk közösen egy kis figurát, aki ezentúl vele megy és “vigyáz rá” az ovis vécében, vagy kap egy “varázskendőt”, ami alá elbújhat.
Jótékony hatású a gyurmázás is, valamint a sok sarazás, vizezés, mert a legtöbb székletvisszatartó gyerek egyidejűleg undorodik is a széklettől és minden piszoktól. Ezek a tevékenységek nem csak oldják az ezzel kapcsolatos szorongásokat, hanem általános stresszcsökkentők is egyben.

Pszichés okok mellett is érdemes odafigyelni eleget iszik-e a kicsi és átmenetileg tartani a diétát, mert gyakran az átmeneti pszichés székletvisszatartásból kialakuló fájdalmas székrekedés miatt a már fent említett “félek kakilni” állapot alakul ki. Ilyenkor a kiváltó ok már nincs jelen, de a kicsi még mindig székrekedéssel küzd.

Amennyiben a székrekedés több napon át húzódik és nem tudunk vele mit tenni, a kicsinek puffad és fáj a hasa, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field