Aki teherbe akar esni, annak azért, aki nem, annak pedig azért érdekes Pearl Index ismerete. Ez a mérőszám azt mutatja meg, melyik fogamzásgátlási módszernél mi a hibahatár, azaz 100 nőből 1 év alatt hányan estek teherbe az adott módszer használatával.

A Pearl Indexről szólva meg kell említenünk a névadót, Raymond Pearl (1879-1940)-ig élt, ő találta ki ezt a mérési módszert (azóta persze már mások is folytattak ilyen vizsgálatokat, az ő módszerével dolgozva). A mérés úgy történik, hogy 100 rendszeresen szeretkező, és egy adott fogamzásgátló módszert használó párt vizsgálnak 12 hónapon át, majd felírják, hány nő esett teherbe, minél alacsonyabb az érték, annál biztonságosabb a módszer.

Lássuk az értékeket, azaz a fogamzásgátló módszerek hatékonyságát!
Amennyiben nincs fogamzásgátlás egy éven belül a nők 85%-a, azaz 100-ból 85 nő teherbe esik. A megszakítással való védekezés esetén 8-38% az esélye annak, hogy teherbe essen a nő, és hasonlóan magas arányban esnek teherbe a naptár módszert alkalmazó hölgyek is (az egyik vizsgálatnál csak 14, a másiknál 40% lett terhes 1 éven belül).

A Billings féle ritmust használó párok esetén a 15,5, illetve 32 baba fogant meg, míg a spermicideket (spermaölő zseléket, habokat, hüvelykúpokat használó nőknél 5-20% közötti volt ez az arány.

Valamivel kisebb a teherbeesés esélye méhszájsapka használatakor, itt ugyanis mindössze 7-11 százalék volt a teherbeesések aránya. Ez követi a sorban az óvszer, amely mellett évente 3-4 magzat fogant. A női óvszer valamivel hatékonyabbnak bizonyult, itt 1, illetve 5% volt a fogantatások aránya.

A spermiciddel kezelt pesszáriumok 2-3, a hőmérőzés módszerének Pearl indexe 0,5-3%.
Ha 72 órás tablettát használsz, akkor 0,5-2,5 százalék az esélyed arra, hogy mégis teherbe essél.

A legbiztosabb módszernek az injekció (0,03-2%), a hormonális fogamzásgátló tabletta 0,1-0,5%, a sterilizáció 0,1-0,3% , valamint a méhen belüli fogamzásgátló eszköz 0,5% számít.