Ennivaló kérdések (INTERJÚ)

Számtalan kérdést vet fel a várandósság és szoptatás alatti étrend. Mit együnk, hogy ne hízzunk túl sokat? Ehetünk-e édességeket? Mit lehet enni szoptatás alatt és mit nem? A Kismamablog Facebook követői által feltett kérdésekre Bihari Nóra dietetikus, Metodic életviteli tanácsadó válaszolt.

V.Á.: Milyen diétát tartsunk, hogyan étkezzünk, hogy ne legyen túl nagy a hízás? Mi az optimális hízás terhesség alatt?


B.N.: Számos kutatás bebizonyította, hogy a terhességet megelőző tápláltsági állapot és az újszülött születési súlya között igen szoros összefüggés van. Ha a terhességet megelőző testtömeg 15 %-kal alacsonyabb a kívánt optimális testsúlynál, nagyobb az esély a csecsemő alacsonyabb születési súlyára.  Az anya túlsúlya sem előnyös, obesitas (elhízás) esetén sokkal gyakoribb a gesztációs diabétesz (terhesség alatt jelentkező cukorbetegség), toxémia, húgyúti fertőzések, szülési komplikációk és az újszülött felnőttkori elhízása is.

Egészséges várandós nőknél 10-12 kg a súlygyarapodás a terhesség alatt. Túlsúly, elhízás esetén ennél kevesebb súlynövekedés javasolható 7-8 kg. Ez az első 10 hétben lassú, heti 115g, majd 300 g. Ikerterhesség esetén a súlygyarapodás általában 12-18 kg. A súlytöbblet: a magzat, a méhizomzat, a méhlepény, a magzatvíz, a folyadék visszatartás (duzzadt lábszár, külső nemi szervek), a zsírlerakódás és a felhígult vér tömegéből adódik össze. A zsírlerakódásnak jelentős szerepe van, tartalék tápanyagraktárként funkcionál, melyet a mama szervezte a szoptatás ideje alatt fog felhasználni.

A terhesség alatti szélsőséges diétázás, vagy elégtelen, hiányos táplálkozás is árthat a magzatnak: vérkeringési zavarokat okozhat, mely felnőttkorban szívbetegséghez, cukorbetegséghez  vezethet.

Az éhező kismamák gyermeke ugyanakkor hajlamosabb lesz a felnőttkori elhízásra is. A zsírdús, könnyen felszívódó szénhidrátban gazdag táplálkozás magasabb születési súlyt eredményezhet.

A legjobb megoldás, ha a kismama ismeri saját szervezetének egyedi igényeit, vagyis az anyagcseretípusát és ennek megfelelően étkezik.

V.Á.: Milyen ételeket együnk várandósság alatt, hogy ne vizesedjünk?


B.N.: 
Tapasztalataink alapján a várandós hölgyek hormontípusa a terhesség első trimeszterében megváltozik. Ez azt jelenti, hogy hízást és vizesedést okozhatnak ilyenkor a zsíros tejtermékek, fűszeres, csípős ételek, a vörös húsok. Általánosan elmondható, hogy a magas só tartalmú ételek is hozzájárulnak a víz megkötéséhez. Ilyen esetben kerülendők: sós nassolnivalók, krékerek, juhtúró, egyes sajtok és pékáruk.

V.Á.: Várandósság alatt reggel néhányaknál farkaséhség alakul ki, másoknál étvágytalanság és hányinger jellemző. Gyakori az ún. kívánosság is, amikor egy bizonyos ételt kíván mindenképpen enni az anya és gyakran ebben nem tud mértéket tartani. Lehet-e ezen segíteni, változtatni étkezéssel? 




B.N.: Jellemző a terhesség kezdeti időszakában, hogy a kismamák egyes ételeket megkívánnak, míg addig szívesen fogyasztott ételeket elutasítanak, undort keltőnek találnak. Tiszteletben kell tartani az anyuka döntését, semmit nem szabad erőltetni, amíg az nem vezet egyoldalú táplálkozáshoz.
A kívánós reakciók az energiaszinttel, a sejtek aktuális energiaellátottságával szoros összefüggésben állnak. A személyre szabott, anyagcseretípusnak megfelelő táplálkozással, ez az érték emelhető, illetve az ingadozások kiküszöbölhetőek. Nem megfelelő élelmiszerek fogyasztása esetén az energiaszint alacsonyabb lesz, mint az optimális és megjelennek a kívánós reakciók.


A kismamák 70%-nál hányinger jelentkezik a terhesség kezdeti időszakában. A panaszok enyhítésére ajánlott felkelés előtt néhány szem teljeskiőrlésű keksz, kétszersült, hideg tea.

V.Á.: A várandósság alatt gyakran javasolják a különféle terhes vitaminok szedését. Szükségesek ezek vagy lehet étellel is pótolni őket? Milyen étrendet kövessünk, hogy a megfelelő vitaminbevitel meglegyen?



B.N.: A terhes nők A-, B-, C-, E-vitamin, cink, jód szükséglete 25-30%-kal nő meg, míg a kalcium, a foszfor, a magnézium 50%-kal. A folsavszükséglet megduplázódik. A D-vitamin ajánlott mennyisége is jelentősen megemelkedik. Megfelelően összeállított étrenddel a szükséglet fedezhető. Érdemes már a fogamzás előtt elkezdeni a folsav szupplementációt (folsav tabletta szedését) és folytatni azt a 12. terhességi hétig. Ezzel csökkenthető a velőcső záródási rendellenességek előfordulásának kockázata.

Ajánlott emellett a D-vitamin, az omega-3 zsírsav és a probiotikus étrend kiegészítők fogyasztása. Szükséges a megfelelő A-vitamin ellátottság, de kerülni kell annak túlzott bevitelét (max. 3000 mcg/nap) étrend-kiegészítős pótlását. A kismama tartózkodjon a máj és a májjal készült ételek túlzott fogyasztásától.

A vásárolt étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban két fontos tanács:
– méressük be az adott készítményt, hogy a szervezetünkre milyen hatást gyakorol

– természetes eredetű készítményeket válasszunk!


V.Á.: Terhesség alatti székrekedés elkerülése étrenddel?


B.N.: 

A várandósság ideje alatt gyakran lassul a bélműködés, székrekedés lép fel. Ez ellen az élelmi rostokkal tudunk tenni. Legyen minél rostdúsabb az étrend (teljes kiőrlésű pékáruk, gabonapelyhek, korpák, zöldségek, gyümölcsök stb.). A rostok önmagukban nem elegendőek, csak megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel együtt érhetjük el a kívánt hatást. Igyon legalább napi 2,5-3 l cukor- és energiamentes folyadékot, szénsavmentes ásvány- vagy forrásvizet, aminek az összes oldott ásványi anyag tartalma 500 mg/l alatt van.

V.Á.: Hogyan étkezzünk terhesség alatt? Mit lehet enni? Kell-e kettő helyett enni? 




B.N.: Az energiaszükséglet mintegy 15%-kal nő meg, amely kb. +300 kcal-t jelent. Természetesen az össz energiaszükséglet függ a kismama tápláltsági állapotától, alapanyagcseréjétől, fizikai aktivitásától, korától. Ez az energianövekedés főként a II. és III. trimeszterre vonatkozik. Ideális testsúly esetén az étvágy jó irányadó. Ezek alapján a gyakran ismételgetett „egyél drágám, kettő helyett eszel” elméletnek nincs létjogosultsága.

A várandós anya fehérje szükséglete áltatában naponta 6-10 g-mal, szénhidrátigénye 25-30 g-mal nő, és 1-2g-mal több zsírra van szüksége.

Az esszenciális zsírok (azok a zsírok, melyek előállítására a szervezet nem képes) fogyasztása kiemelt jelentőségű. Az omega-6 és omega-3 zsírsavak ajánlott aránya 4:1-hez. Ezek a zsírok az I. trimeszterben a zsírdepó lerakódásához, a II-III. trimeszterben az idegrendszer és a retina fejlődéséhez, az optimális növekedéshez szükségesek. Magyarországon a terhes és az újszülöttek omega-3 ellátottsága elégtelen. Ez a tény is a tengeri halfogyasztás fontosságát emeli ki.


Gyakorlati tanácsok:
• táplálkozzon az egészséges táplálkozás irányelvei szerint
• egyen többször keveset, étkezzen napi 4-5 alkalommal
• kerülje a nehéz zsíros, puffasztó ételeket
• étrendjét jellemezze a változatosság: a táplálkozási ajánlások szerinti 4 élelmiszercsoport (gabonafélék, tejtermékek, zöldség-gyümölcsök, húsok, zsírok-olajok) mindegyikéből megfelelő mennyiségben és arányban válasszon


Az általános ajánlásokon túl, személyre szabott tanácsokat az anyagcseretípus mérés után kaphatunk. A mérési eredményekből a szükséges tápanyagok pontos aránya, és ajánlott élelmiszerek listája is meghatározásra kerül.

V.Á.: Hogyan étkezzünk úgy a szoptatás alatt, hogy eltűnjenek a várandósság alatt felszedett kilók, de azért a tejmennyiség se csökkenjen?


B.N.: 
A várandósság ideje alatt felszedett plusz kilók leadásának ideje nem a szoptatás idejére tehető. A fő cél, hogy egészséges, változatos táplálkozással az anya szervezete megkapjon minden szükséges tápanyagot. Átlagosan -25-30%-kal (500-700 kcal) emelkedik meg az energiaigény. 
A legjobb táplálék a csecsemő számára az anyatej. Megfelelő mennyiségben és arányban, könnyen emészthető formában tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyek a csecsemő megfelelő fejlődéséhez, növekedéséhez szükséges.

A csecsemő fejlődésével párhuzamosan változik az anyatej összetétele is a pici igényeinek megfelelően. Az anyatej immunanyagi, védőtápanyagai hozzájárulnak az immunrendszer kialakulásához, a betegségekkel szembeni jó ellenálló képességhez. (pl. légúti megbetegedések, középfülgyulladás, húgyúti fertőzések.) Emellett az anyatej vastartalma csökkenti a vashiányos anaemia kialakulásának kockázatát. Az anyatej vas tartalma alacsonyabb a tehéntejéhez képest, de ötször annyi mennyiség szívódik fel belőle. Hosszúláncú, többszörösen telítetlen zsírsavjai (arachidonsav, DHA) az agy és a retina funkciójának zavartalan fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A szoptatás csökkenti egyéb betegségek kialakulásának rizikóját is pl. allergiák, I-es típusú diabétesz.



Az anyatej összetevőinek egy része független az anyai táplálkozástól, egyes létfontosságú tápanyagok szintje állandó (fehérje, tejcukor, zsír, kalcium), így a kismama hiányos táplálkozása esetén saját szervezetétől vonja el azokat. Azonban az anyatej zsírsav összetétele, az A-vitamin, B2, B12, biotin, folsav és C-vitamin tartalmát az anyuka étrendje nagymértékben meghatározza.

Ha anyagcseretípusunknak megfelelően táplálkozunk a terhesség alatt és után is, a plusz kilók magától lemennek és nincs szükség „fogyókúrákra”.

Megfelelő tejelválasztás esetén a szoptató anyukának napi átlagban kb. 850 ml teje termelődik, ennek megfelelően a folyadékigény 750-850 ml-rel nő meg.
A tejelválasztást számos praktikával fokozhatjuk. Elsőként említendő a folyadékfogyasztás. A gyógynövények közül az édesköménynek, az ánizsnak és a citromfűnek van pozitív hatása a tejtermelésre. Ne feledkezzünk meg az elegendő folyadék fogyasztásról. 


V.Á.: Van, aki hízik a szoptatás alatt, van, aki fogy, van, aki pedig képtelen leadni a súlyfeleslegét. Mitől van ez? Lehet-e tenni valamit ellene?



B.N.: Ne legyünk türelmetlenek, ne a szoptatás ideje alatt akarjuk visszanyerni a várandósság előtti formát. Ebben a szakaszban a fő cél a kicsi táplálása. Kerüljük a szélsőségeket, sem a koplalás, sem a mérték nélküli evés nem célravezető. Együnk mértékkel, anyagcseretípusunknak megfelelő tápanyagarányokkal. A szoptatás alatti testsúlygyarapodás a rendszertelen étkezésnek, „csipegetésnek” köszönhető. A másik gyakran előforduló példa, amikor az anyuka nem szán elég időt magára, és elfelejt étkezni.

 Az emésztőrendszer működéséről itt olvashatsz bővebben

V.Á.: Mit lehet tenni, ha valaki csak fogy-fogy szoptatás alatt és már nem akar tovább fogyni? Mi állhat ennek a hátterében?



B.N.: A szoptatás megnöveli a napi energiaigényt. A tejtermelés átlagosan napi +500-700 kcal többletet jelent. A testsúlycsökkenés okát elsőként az étrend átgondolásával kell kezdeni. A felmerülő kérdések: minden tápanyagot megkap a szoptatós anyuka szervezete, elegendő a bevitt energia? Egyes emberek domináns hormontermelő mirigye a pajzsmirigy. Ők általában genetikailag vékonyabb testalkattal rendelkeznek és kevésbé hajlamosak a hízásra. Bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után a pajzsmirigyük még jobban aktivizálódik, ezáltal még több hormont termel, amitől felgyorsul az anyagcsere és kevesebb tápanyag épül be. Kóros fogyás esetén orvosi kivizsgálás szükséges! 


V.Á.: Számos olyan étel van, amit nem javasolnak a szoptatás alatt fogyasztani, mert  a babánál hasfájást, puffadást okozhat, vagy a tejtermékek fogyasztása bőrtüneteket, ekcémát. Létezik-e összefüggés eközött? Valóban „átmennek-e” az anyatejbe ezek az anyagok?



B.N.: Igen, a fogyasztott élelmiszerek meghatározzák az anyatej összetételét, illetve hatással vannak a csecsemőre. A hüvelyesek (borsó, bab, lencse), káposztafélék, gomba, zsíros-fűszeres, füstölt ételek, szánsavas italok a babánál puffadást, hasmenést okozhatnak. Allergizáló hatása miatt érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, szójatartalmú készítményeket. Ha a családban előfordult már élelmiszerallergia, intolerancia érdemes a glutén tartalmú ételeket csökkentetni, elhagyni. Az egyéni élelmiszerintolerancia egyszerűen feltérképezhető az anyagcseretípus mérés segítségével, és ezáltal, azok az élelmiszerek, amik problémát okozhatnak kiiktathatóak az étrendből. Tapasztalataink alapján ez pozitív hatással van az anyatej minőségére is.

A hasfájós babáknál például nem ajánlott a tej fogyasztása.
A kávé, csokoládé a babánál nyugtalanságot idézhet elő. A koffein 1%-ka, az alkohol 0,25%-a kerül át az anyatejbe. Érzékenység esetén a csecsemő az alkoholtól aluszékony lesz, hányással reagálhat. 


V.Á.: A szoptatás alatt sok anyuka egész nap farkaséhes és az étvágyát csak szénhidráttal tudja csillapítani. Mit lehet tenni, hogy ne legyünk éhesek és mégis  egészségesen étkezzünk? Valóban akkora mumus a szénhidrát, mint azt mostanában sok helyütt hallani?




B.N.: A szénhidrát a fő energiaszolgáltató tápanyagunk. Azt, hogy milyen arányban van szükségünk szénhidrátra, az anyagcseretípus határozza meg. A szénhidrát nem „mumus”, de nem mindegy milyen minőségű szénhidrátforrásokból tevődik össze a napi bevitel. Törekedjünk arra, hogy jó minőségű, teljeskiőrlésű, rostban gazdag élelmiszereket válasszunk: teljeskiőrlésű malomipari termékek (lisztek, korpák stb.), teljeskiőrlésű, hozzáadott cukrot nem tartalmazó pékáruk: kenyerek, zsemlék, müzlik stb. A szénhidrát, mint fogalom a legtöbb ember számára kenyeret, tésztát, burgonyát és rizst jelent, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a zöldségek is a szénhidrát források közé tartoznak! 

A várandósság, szoptatás ideje alatt gyakran előfordul, hogy megváltozik az anyuka táplálkozási típusa, hormontípusa. Ennek következtében, nőhet a szénhidrát igénye. 


Tapasztalataink alapján az úgynevezett „fehérje típusú” emberek reagálnak érzékenyen a szénhidrátok nem megfelelő arányú bevitelére. Ők sejt szinten a szénhidrátokat gyorsan alakítják át energiává, ezért többlet bevitel esetén hirtelen megemelkedik a vércukor szintjük, ami fokozott inzulintermelést vált ki. 
Így a glikolízis (szénhidrát bontás) sebessége felgyorsul, majd a folyamat végén a vércukor szint hirtelen lezuhan, ami kivált egy éhségrohamot.



V.Á.: Hogyan pótoljuk a vitaminokat, pl. kalciumot, ha nem ihatunk tejet, nem ehetünk tejtermékeket?




B.N.: Ha kalcium, akkor tejtermék! Sokan nem tudják, de a tejtermékeken kívül számos olyan élelmiszer van, ami kalciumban gazdag. Természetesen a felszívódási hatásfok a tejtermékekből a legjobb, de olajos magvakban (dió, mogyoró, mandula stb.), mákban, szezámmagban sokkal nagyobb mennyiségű kalcium található. Kalciumban gazdag az olajos hal, brokkoli, hüvelyesek, banán, spenót is. 
Számos élelmiszerhez adnak kalciumot, amivel szintén pótolhatjuk a tejtermékeket pl. rizstej, zabtej, mandulatej hozzáadott kalciummal.
Étrend-kiegészítő választásnál ügyeljünk arra, hogy természetes alapanyagokból előállított terméket válasszunk és lehetőség szerint mérjük be, hogy milyen hatást gyakorol szervezetünkre. 

Tapasztalataink alapján 10 emberből 7 reagál érzékenyen a tejre vagy a tejtermékekre, ráadásul két hormon típusú csoport túlzott fogyasztása esetén hízik is tőle.


V.Á.: Tényleg kerülni kell az édes ételeket? Gond az, ha mindennap fogyasztunk valami kicsi édességet, cukros ételt?




B.N.: Az édességek, sütemények, hozzáadott cukrot tartalmazó desszertek nem az egészséges táplálkozás részei. A cukor egy üres kalória, ami semmilyen hasznos tápanyagot nem jelent számunkra. Elfogyasztása hirtelen vércukor emelkedés, majd visszaesést produkál, ebből mindössze annyit tapasztalunk, hogy hamarosan újra éhesek leszünk. Hosszabb távon, nagyobb mennyiségű cukros ételt, italt fogyasztva emelkedik az elhízás, illetve, az inzulinrezisztencia, II-es cukorbetegség kialakulásának kockázata az arra hajlamos embereknél.

Ez persze nem azt jelenti, hogy örökre le kell mondanunk az édes ízekről. Cseréljük le az alapanyagokat és készítsünk egészséges édességeket. Alapanyagul használjunk a cukor helyett xilitet – nyírfacukrot, eritritet, sztíviát. A fehérlisztet cseréljük le teljes kiőrlésű lisztre vagy akár korpára pl. zabkorpás muffin liszt hozzáadása nélkül. A tejet pótolhatjuk zabtejjel, rizstejjel, kókusztejjel. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsökről sem, melyek gyümölcscukortartalma önmagában hozzájárulnak az édes íz kialakításához.



Az anyagcsere és hormontípus meghatározásról itt olvashatsz bővebben.