Meddig szoptassak?

A válasz röviden: Addig, amíg az a babának is és neked is jó.

A válasz hosszan:

1. Ameddig az anyatej a fő táplálék

Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk! Nem sietsz sehová, semmi nem történik, ha 7-8 hónaposan még csak 1-1 falatot fogad el a baba és 1 éves korig inkább csak kóstolgat. A baba ösztönei tökéletesen működnek: ha szüksége van az anyatejtől eltérő táplálékra, elkezdi elfogadni az új ételeket, ha még nincs, akkor inkább szívesebben szopizik.
1 éves kor után lassan még a „leganyatejfüggőbb” babák is elkezdenek másból is rendesen mennyiségeket enni és a cici fokozatosan táplálékforrásból lelki szükségletté válik.

Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben. Az csupán kulturális kérdés, hogy nálunk a fejekben az 1 vagy a 2 éves korig való szoptatás él, mint etalon, ettől még nincs semmi baj a 2 éves koron túli szoptatással sem.

2. Amíg van tejed

Tévedés az az állítás, hogy 1 éves kor után az anyatejben már nincs semmi. Az anyatej nagyon értékes 1 éves kor után is, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik.

Ha esetleg úgy alakult, hogy tápszerrel kell pótolnod, ameddig egy csepp anyatejed is van, szoptass, az a kicsi is sokat számít. Ha a kicsi nem tud szopizni, nincs türelme hozzá, fejj le egy kis tejet és add oda a babának!

3. Ameddig csak a baba kéri

Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma.

4. Ameddig bírod

Lehet olyan helyzet, hogy már neked nem jó a szoptatás, pl. a kicsi foga, bármilyen testhelyzetben szoptatsz is, nyom, fájdalmat vagy sebet okoz.
Elsőként ilyenkor próbáld meg tőle elvenni a melled (a kisujjadat a baba ajka és a mellbimbó közé nyomva megszüntetheted a vákuumot, finoman kiveheted a melledet a baba szájából és határozottan mondhatod „nem szabad”, néhány alkalom után a baba rájön, mikor csinálod ezt, mi a gond). Segíthet ilyenkor az is, ha elkezdesz más testhelyzetben szoptatni, hónaljtartás helyett bölcsőtartásban vagy fekve pl., de sokaknál bevált erre a szopipárna alkalmazása is.
Az is lehet, hogy várandós vagy és érzékenyebb lett a mellbimbód, ezért lett fájdalmasabb a szoptatás.
Ha már tűrhetetlen a helyzet, ha a baba foga karcol, ha 1-2 hét szoktatás után is még harap, szükségesnek érezheted leszoktatni őt a ciciről és ezzel nincs semmi gond, nem vagy rossz anya, ha azért kezded el az elválasztást, mert már fájdalmas a szoptatás.

Ne egyik napról a másikra kezdd el!

Vannak helyezetek, amikben sokan elkezdik a leszoktatást, pedig valójában még nincs itt az ideje. Például, amikor a kicsi bölcsibe megy, testvére születik vagy éjszaka gyakran ébred és mindenki azt mondja, ez a szoptatás miatt van. Ilyen helyzetekről és a megoldásaikról itt írtam.

Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Öleld magadhoz a kicsit, mondd el neki, hogy mostantól nincs tejecske, de bármikor hozzádbújhat!

Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Összebújni, mesét olvasni vagy fejből mesélni, dédelgetni, de következetesen nem adni a cicit.

Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét. Ahogy megszokja az új helyzetet, az odabújás-igénye is csökkenni fog majd.

Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá. Ha néha szigorúan nem adod, aztán engedsz a sírásnak és mégis megkapja, ha nem kap cicit és hagyod hisztizni, aztán mégis megszánod, ha te magad se vagy biztos benne, hogy tényleg el kéne-e választani, az a kicsire is kihatással lesz: csökken a biztonságérzete, ezért még a szokottnál is jobban fog ragaszkodni hozzád, kiköveteli magának a cicit minden egyes alkalommal, nem engedi el szopi végén, nehogy örökre elvedd tőle, nyűgös lesz és folyton a nyomodban jár, nehogy elveszítsen.

Valójában az elválasztásért nem kell semmit tenned, magától is bekövetkezik, amikor mindketten felkészültetek rá.

Honnan tudhatod, hogy a babád hamarosan már elválasztaná magát?

– már nem fogadja el az anyamellet akkor sem, ha újra meg újra megkínálod (nyilván nem tartozik ide az, amikor betegség miatt nem fogadja el)
– rövid ideig szopizik,
– egyre ritkábban kéri,
– amikor megszoptatnád, határozottan jelzi, hogy ő nem kéri, mást szeretne, eltol magától.

Ha türelmesen vársz és igény szerint szoptatsz, nem kell elválasztanod a babát, magától is leválik, amikor eljött az ideje.