Kedves történetet találtam a szoptatásról a Szoptatás portálon, gondoltam, megosztom veletek is.
A történet kapcsán elgondolkodtam rajta, mennyire fontos a szoptatás kapcsán, hogy mit tapasztalunk közvetlen környezetünkben és mit látunk a szüleinktől, családunktól. A gyerekek utánzással tanulnak, és mélyen rögzül bennük, amit kiskorukban láttak. A fiam pl. még nem volt két éves, amikor az újszülött testvérét szoptattam. Odaült mellém egy macival és ő is szoptatott 🙂 Vajon, ha megnő, akkor támogatja majd, hogy a menyem szoptassa az unokáimat vagy sem? Ez még a jövő zenéje…
De térjünk vissza ahhoz a jópofa kis diskurzushoz, amelyben tulajdonképpen két világkép ütközik… Elolvashatjátok itt: http://www.szoptatasportal.hu/node/810
5 Comments
Mónika
2010. január 13. szerdaTényleg nagyon jó!Alig bi’rtam visszafojtani a nevetést, hogy fel ne ébresszem a kislányomat!
Honey
2009. március 08. vasárnapTüneményes történet!!!! 🙂
ko.da
2009. január 21. szerdaTényleg jó!
bettibea
2009. január 21. szerdaEz tényleg nagyon aranyos! Olyan jót nevettem és is mint a tanárnő!:o)))
málnabokor26
2009. január 21. szerdaNagyon jóóóó!:) 😀