Ha a hozzátáplálás elakad, a baba nem kezd el enni, öklendezik vagy nagyon válogat, annak pszichés háttere is lehet – különösen akkor, ha nincs orvosi oka (pl. reflux, allergia, izomfeszülés). Éppen ezért nem szabad „izomból”, erőltetve vagy trükközéssel rávenni a babát az evésre, mert az további problémákat okozhat. De mik lehetnek ezek az okok és hogyan csináld?
Hiába készítesz bármilyen finomságot, a babád válogat, öklendezik vagy el sem fogadja… Korábban megevett sok mindent most meg semmit se fogad el: Mi állhat a háttérben? Elsőként egészségügyi okokra gondolsz és valóban ezek is lehetnek a háttérben pl. reflux, vérszegénység, emésztési problémák.
De gyakran pszichés problémák is vannak a háttérben. Ezek néha maguktól alakulnak ki, máskor az egészségügyi problémák miatt jönnek létre. Például, ha a babának korábban torokfájása volt, ami miatt nehezen nyelt megmaradhat benne a fájdalom rossz élménye és ösztönösen elkerülheti a nyelést akkor is, amikor már nem fáj a torka. De egy félrenyelés is okozhat félelmet a darabos ételektől akkor is, ha hónapokkal ezelőtt történt vele.
Milyen lelki eredetű okok állhatnak a háttérben, ha nem akar enni a babád?
1. Félelem az újtól, ismeretlentől: A babák idegrendszere nagyon különböző. Van, aki nyitott, más túlérzékeny az új ízekre, állagokra, illatokra. Ha valami „fura” vagy „más”, mint az anyatej vagy tápszer, az ösztönösen elutasítást válthat ki belőle.
2. Túl gyors tempó, túl sok inger: Ha hirtelen többféle étellel próbálkozol vagy sűrűn kínálod az evést, az túl sok lehet neki. A tempó is számít: a babák saját ritmusban haladnak és nem szeretik, ha erőltetik a dolgokat náluk, sürgetik őket.
3. Kontroll iránti vágy: 6–12 hónapos kor körül megjelenik a kontroll igénye. Az evés megtagadása lehet az egyik módja annak, hogy jelezze: „Én döntök!”
4. Feszültség az etetés körül: Ha te feszültté, türelmetlenné vagy aggódóvá válsz az evés közben, azt a baba azonnal megérzi. És könnyen lehet, hogy elutasítással reagál.
5. Hiányzik a testközelség, intimitás: A szoptatás után az étkezés is egyfajta kapcsolódás. Ha az etetés hirtelen „hidegebbé” válik (kanállal, etetőszékben, gyorsan), akkor lehet, hogy neki hiányzik a bensőségesség.
6. Korábbi negatív élmény: Ha egyszer megijedt — például félrenyelt, köhögött, túl erős ízt kapott —, akkor ez beéghetett és azóta tart az evéstől.
7. Betegségek után: Hasmenés vagy székrekedés, torokfájás, orrdugulás, fogzás után megmaradhat a félelem a fájdalom újbóli átélésétől.
Hogyan lehet segíteni ilyenkor a babának? Mit tudsz tenni?
Az első lépés mindenképpen, hogy lazulj el egy kicsit. Nem fog éhenhalni a babád és nem marad le semmiről, ha átmenetileg még nem eszik annyi szilárd ételt és inkább az anyatejet/tápszert preferálja.
A második az, hogy hagyj neki időt, míg feldolgozza a rossz élményeket. A trükközéstől (pl. figyelemelterelés, szórakoztatás, hogy egyen) csak további rossz élményeket gyűjthet össze, amik később gátolják majd abban, hogy elkezdjen jókedvvel, önállóan, kíváncsiságtól hajtva enni.
A harmadik, hogy járjatok utána a testi okoknak, gyakran azt hiszik, csak válogatós a baba, de közben reflux is lehet a háttérben, vagy ha pl. a darabos ételeket nem tudja megenni, öklendezik tőlük, annak hipotónia is állhat a hátterében.
– Ne erőltesd, ne kérd, hogy „csak egy falatot” és ne hasonlítsd más babákhoz! A baba megérzi, ha elvárás van, és ez feszültséget kelt benne.
– Sokat segít, ha engeded, hogy játszhasson az étellel, tapogassa, nyomkodja, beletúrjon. Ez nem „rossz szokás”, hanem fontos része annak, hogy biztonságban megismerkedjen az állagokkal, ízekkel és felkeltheti a kíváncsiságát is.
– Az is segít, ha lát titeket mint példát. Egyél vele együtt, mutasd meg, hogy te is élvezettel eszel, és nyugodtan beszélj közben arról, hogy „Mmm, ez finom!”, „Nézd, ezt megkóstolom, kíváncsi vagyok, milyen íze van”. Felkelti a kíváncsiságot az is, ha már az előkészületekbe is bevonod, együtt készítitek az ételt, megmutatod, elmeséled, mit csinálsz éppen. Az első adható ételekről a hozzátáplálás táblázatból tájékozódhatsz.
– Jó, ha az etetés közös élmény, nem csak „feladat”. Maradjon meg az intimitás: ülhetsz közel hozzá, tarthatod az öledben, ha még nem ül szívesen az etetőszékben.
– Ha még nem áll készen, visszaléphetsz akár pár hétre is. Nem történik semmi baj. A bizalom kiépítése most sokkal fontosabb, mint az elfogyasztott grammok száma.
– Tegyél elé 2-3 különböző falatot, amiből választhat. A döntés szabadsága csökkenti a kontrollvágy miatti ellenállást.
A jó testhelyzet fontos az etetésnél
A jó evéshez szükséges a jó testhelyzet is. Gyakran azért alakulnak ki nyelési problémák vagy áll ellen a baba, mert kényelmetlen neki, ahogy ül evés közben (még ölben tartva is):
1. Ne legyen nagyon hátradöntve a baba vagy félig fekvő helyzetben, hanem vagy egyenes háttal, 90 fokos szögben üljön vagy maximum 110 fokig döntve. Ez segíti a nyelést és csökkenti a félrenyelés kockázatát.
2. A lábai legyenek alátámasztva! Nagyon sok etetőszékben a lábak lógnak – ez instabil érzést kelt a babának. Fontos, hogy a talpa meg tudjon támaszkodni valamin (pl. állítható lábtartón vagy egy alátett dobozon), így jobban koncentrál az evésre.
3. Ha még nem tud magától ülni a babád, a feje legyen megtámasztva.
4. A baba arca legyen az étel felé fordítva, ne kelljen elfordítania a fejét az evéshez, így könnyebb lesz neki koordinálni a kéz és száj mozgását, ha önállóan is próbál enni.
5. Ha öledben eteted, üljetek egyenes háttal, stabilan! Ne hátradőlve, ne mozgásban – az öled legyen stabil, a baba hátát tartsd és próbáljatok olyan helyzetet találni, ahol mindkettőtök teste nyugodt és jól támasztott.
A legfontosabb: bízz benne és magadban is! Ez egy átmeneti időszak. A baba nem fog örökre elutasítani minden ételt, de a mostani tapasztalatok meghatározzák a későbbi evéshez való viszonyát. Ha te biztonságot, nyugalmat és szeretetteljes légkört teremtesz, abból hosszú távon csak nyerhettek.
Mit adj neki enni és hogyan? Tudd meg az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvől! >>
Leave A Response