Nagy a kísértés, hogy amikor a kicsi már eszik húst, akkor felvágottat is adjunk neki, hiszen ez így sokkal praktikusabb megoldás. A gond csak az, hogy a húskészítmények többségében nem csak hús van, hanem rengeteg ízanyag, mesterséges ízesítő és sok só is.
Mikor kaphat ilyen ételeket a baba? Lehetőség szerint 1 éves koráig csak színhúst kapjon a baba, azaz olyan húst, húskrémet, májkréme, amit mi magunk készítettünk el. Ha allergiagyanús a kicsi, akkor 2 éves korig egyáltalán ne kapjon bolti húskészítményeket.
A bolti májassal, májkrémmel, szalámival mindenképpen várjunk 2 éves korig, mert ezek rengeteg sót és ízfokozót tartalmaznak.
 |
Jó minőségű virslit, gépsonkát, csirkemellsonkát 1 éves kor után már adhatunk.
A párizsinál és egyéb felvágottaknál érdemes megnézni, mit tartalmaznak és ennek alapján dönteni róla, hogy kapjon-e már vagy sem. Érdemes a kicsinek a jobb minőséget megvenni ezekből az ételekből.
6 Comments
K. Edina
2011. március 01. keddKedves Ági!
Szeretném megkérdezni, hogy tudnál-e javasolni konkrét sonkát és jó minőségű virslit a gyerkőcnek, mert ahányat én megnéztem, abban legalább 10 db E betűs dolog volt. Egyszerűen nem találok egyetlen sonkát sem, amit végre rátehetnék a gyerkőc vajaskenyerére. Remélem nem minősül reklámnak és le tudod nekem konkrétan írni 🙂 Előre is nagyon köszönöm!!!
Edina
Vida Agi
2011. március 06. vasárnapKonkrét márkát nem tudok. Én is úgy csináltam, hogy végignézegettem sokféle sonkákat és kiválasztottam, amiben kevesebb E volt (valamennyi mindenképpen lesz, mert a gépsonka pácolással és foszfátos kezeléssel készül), ugyanez van a virslivel is, ott leginkább arra kell figyelni, hogy ne szójából legyen.
Bee
2011. május 11. szerdasziasztok
A PICK-nek van egy Scooby-doo nevű terméke, direkt gyereknek készül. Tej és szójafehérje mentes, sajnos tartósítószer is van benne, de manapság mibe nincs:(. Van belőle sonka, párizsi, májas és virsli is.
Bodo
2008. november 19. szerdaÉrdekes felvetés, hogy egyen-e felvágottat vagy sem. Természetesen jogos igény, hogy tudjuk az elfogyasztani kívánt termékek összetételét.
Az még érdekesebb, hogy egy boltban a „felvágottas” pultban lévő kilónyi rudakból szeletelt árunál honnan tudjuk meg, hogy mi a pontos összetétele? Helyben meglincselnének a mögöttem állók, ha megkérdezném az eladót.
Válasz: Én bizony át szoktam böngészni mi van ráírva arra, amit a gyerekeknek adok. Bár 100%-ig nem lehet kikerülni, hogy ne egyenek ipari hústerméket, de azért óvatos vagyok a túlízesített, adalékolt dolgokkal
Fő az egészség
2008. november 10. hétfőSajnos manapság a legtöbb felvágottat nemhogy a babának, kisgyermeknek, de még a felnőtteknek sem szabadna megenni…
Sok mesterséges adalékanyag van a felvágottakban, az ízfokozóktól a színezékekig, de a legveszélyesebb a nátrium-nitrit vagy másnéven nitrites pác-só (E250), egy agresszív tartósítószer. Sok szakértő szerint ha ma kellene bevezetni, a hatályos jogszabályok értelmében valószínűleg nem is engedélyeznék…
A mesterséges adalékanyagokon kívül a nem színhús felvágottak sajnos rengeteg haszontalan anyagot is tartalmaznak, érdemes elolvasni az összetevők listáját: ipari szalonna, bőrkepor, ínszalagok és még ki tudja mennyiféle szörnyűség!
Ha már felvágott, akkor a drága baromfimell a javasolt. De ebben is ott van az E250, és többnyire az ízfokozó is (pl. nátrium-glutamát) mint mindegyikben…
Lakótárs
2008. október 28. keddKicsit félreérthető a fogalmazás. Érdemes hangsúlyozni, hogy legálább egyéves koráig semmiféle kolbászt, szalámit ne kapjon a gyerek, házi készítésűt különösen ne – ezeknél ugyanis elég nagy a botulizmus kockázata.