Miért lök el a kisgyerek, amikor meg szeretnéd vigasztalni?

Amikor szeretnéd megvigasztalni hisztiző gyermekedet, néha elküld vagy ellök magától. Nem engedi, hogy megöleld, sőt néha még bánt is. Miért teszi ezt? Hogyan lehetne segíteni neki?

Ha a gyermeked ellök magától hiszti közben vagy meg is mondja, hogy menj el, könnyű azt gondolni, hogy ő ezt akarja, azaz magában szeretne tovább sírni, esetleg azért teszi, mert ő egyedül szeretne megküzdeni az érzéseivel.
Különösen nehéz ezt megérteni akkor, amikor ránküt, megharap és utána elzavar. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy nincs ránk szüksége és amúgy is büntetést érdemelne a viselkedéséért.

A “hagyjál békén” viselkedés hátterében azonban egészen más okok is állhatnak:

1) A gyerekünknek néha mi magunk is azt mondjuk, hogy “hagyjál most békén, játssz egy kicsit egyedül”. Ezt talán akkor megjegyzi, de van olyan gyerek, aki érzékenyen reagál rá, vagy bántásként éli ezt meg, ezért, amikor nehéz helyzetben van, ahelyett, hogy támaszkodna ránk, viszonozza a korábbi bántást és elküld minket.

2) Nem akar szembesülni a fájdalmas érzéseivel. A vigasztaláshoz számára a fájdalmas érzések, a sírás kapcsolódnak, ha anya ott van és vigasztal, olyankor általában valami fáj és ezt az érzést szeretné elkerülni, annak ellenére, hogy a vigasztaló közelséged közben kellemes és biztonságot nyújtó érzés is egyben.

3) Ahogy cseperedik a kisgyerek egyre többet hallja tőlünk, hogy az élet egyes területein önállóbbnak kéne lennie. Bíztatjuk a bilizésre, önálló evésre, győzködjük, hogy már “nagy vagy”, ezért egyes helyzetekben túlzásba is viszi az önállóságot, ragaszkodik hozzá, hogy ő akarja megoldani, még akkor is, ha nem tudja. Ahogyan az olyan gyakorlati helyezeteknél, mint pl. az öltözködés a sok-sok gyakorlás meghozza a gyümölcsét és egyre gyorsabban, hatékonyabban öltözik a kicsi, ha engedjük gyakorolni (ugyanakkor kezdetben néha kell neki segíteni egy kicsit), úgy az érzelmek kezelésének terén is segítségre szorul még.

Nem hagyhatjuk magára, amíg sír, hisztizik vagy dühöng, mert egyedül még nem tud megbírkózni a helyzettel, kell valaki, aki figyelemmel kíséri a helyzetet és amikor szükséges, segít begombolni az utolsó gombot vagy megigazítani a kacsalábra felvett cipőt 🙂

De akkor hogyan is reagáljunk jól, amikor a hisztizős gyerek elküld minket?

Amikor a gyerek hisztizik, a stresszhormon hatására nem képes uralni a viselkedését. Nem azért küld el, mert ne lenne ránk szüksége, hanem szimplán reflexből. Hiszti esetén az agytörzsi területek átveszik az irányítást a test felett és a kicsi csak kétféle reakcióra képes: támad (harap, csíp, mar, rúg stb.) vagy menekül (elküld, hogy ne okozzunk neki további túlingert).

Ha mellette maradunk, idővel megnyugszik, de ami még fontosabb: a kortizol hormon szintje visszaáll az eredeti állapotába, így nem hisztizik tovább. Ha viszont magára hagyjuk, akkor bár idővel a sírás elhallgat, azonban a hormonszint továbbra is magas marad. Az eredmény: egész délután duzzog, verekedős, nyűgös kedvében lesz vagy újra meg újra hisztizni kezd a nap folyamán, egyre bugyutább okok miatt.

Mit lehet tenni pontosan?

1. Maradj mellette! Nem kell ölelgetni, ha nem szeretné, ha ellök (de tudd, hogy ez nem ellened szól, csak a benne tomboló hisztimanó műve 🙂 ), de maradj ott mellette és várj. A sírás közlés: a gyerek elmondja vele, mennyire fáj most neki, amit érez. Ha nem tudod eldönteni, hogy a babád sír és tényleg valami baja van, vagy pedig hisztizik, ajánlom ezt a cikket.

A jelenléted megnyugtató a számára, hiszen már magzat-kora óta ismer téged, mindig vele voltál, kis csecsemő korában is te segítettél szabályozni az érzelmeit, ezért most is, amikor nehéz helyzetbe kerül, te vagy a villámhárítója. És, ha jó a kapcsolatotok, ez még jó darabig így lesz.

Maradj mellette, beszélj hozzá, de ne próbáld győzködni (ilyenkor úgyse érti, mit mondasz neki), inkább mondd el, hogy “itt vagyok, meghallgatlak, mondd el bátran, mit érzel”!

Ha rendszeresen meghallgatod, hamarabb alakul ki az önnyugtatási képessége (a te higgadt válaszodból megtanulja) és egyre kevesebbet hisztizik majd.

Te hogyan éreznéd magad, ha amikor nehéz napod volt és tele vagy fájdalommal, a párod nem hallgatna meg és azt mondaná, “nyugodj meg és szedd össze magad”? Naugye 🙂

2. Ha ragaszkodik hozzá, hogy menjünk odébb, 2 dolgot tehetünk:
– kicsit hátraléphetünk és még mindig mellette maradva beszélhetünk hozzá (“nem hagylak egyedül”, “itt vagyok továbbra is, szólj, ha szükséged van rám”),
– reagálhatunk humorral is: “Oké, akkor egy hangyalépésnyit hátrébb megyek! Vagy inkább legyen egy elefántlépésnyi?” A humor kizökkentheti őt az érzelemörvényből, újra bekapcsolnak a tudatos reakcióra képes agyi területek és a kicsi elkezd megnyugodni.

3. Ha a gyereked nem csak elzavar, hanem ide-oda rohangál, “menekül” előled hiszti közben, hogy magára hagyd, akkor is érdemes utánamenned és mindig elmondanod, hogy “itt vagyok, szívesen meghallgatlak”, még így is tartósabb lesz a megnyugvás, mintha magára hagytad volna.

A jelenléted azért is fontos ezekben a helyzetekben, mert a legtöbbször a hiszti mögött olyan érzelmek és gondolatok rejtőznek, amik az adott pillanatban nem tűnnek kézenfekvőnek vagy esetleg nem is látszanak. Ha a kicsi kisírja magát és te ott vagy közben vele, utána gyakran kiböki azt is, mi bántja valójában. Például fél valamitől vagy nem tud megbirkózni egy helyzettel.

A kisgyerekek, de még az óvodások vagy a kisiskolások se feltétlenül tudják mindig elmondani, mi bántja őket valójában. Gyűlik-gyűlik a feszültség és egyszercsak hiszti formájában a felszínre tör, de valójában nem az a kiváltó ok, ami miatt kitört a sírás, hanem valami egészen más. Ha mellette maradunk és elmondhatja, hogyan érzi magát, sokszor kiderül a problémák valódi oka is. Olyan ez, mint amikor felnőttként elkezded megosztani egy barátoddal a problémáidat és ahogyan kibeszéled magadból őket, fokozatosan jobban megérted a hátteret és végül megtalálod a megoldást is.

A kisgyerekekben ugyanez történik ilyenkor. Kiborulnak, kezdetben talán eltolnak és úgy sírnak, de ahogy a segítségünkkel csillapodik a vihar végül közelebb kerülünk a kiváltó okok megértéséhez is.

Fel szokott merülni kifogásként, hogy nem túl időigényes-e ez? Látszólag valóban az. Talán hatékonyabbnak tűnik leönteni vízzel a gyereket, hogy abbahagyja és kényelmesebb hagyni, hogy magában gondolkodjon el azon, amit tett, ha már úgyis elküldött magától. Azonban a fel nem dolgozott érzelmek nyomán újabb hisztik és más viselkedésbeli problémák jönnek elő, amiket még több idő és energia megoldani. Ezért (is) érdemes inkább ezt választani.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

4 Comments

  • Etus

    Reply Reply 2019. június 04. kedd

    Kedves Agi! Azt szeretnem kerdezni, hogy mit lehet csinalni amikor a gyermek az ilyen hiszti soran magat bantja. A kislanyom majdnem 3 eves es egy hete egy teljesen uj szintre emelkedett a dackorszaka. Napkozbeni alvasra, pelus cserere es pizsamara teljesen kiakad es beindul a hiszti. A hiszti soran annyira kikell magabol, hogy a fejet veri a falba, padloba vagy barmibe ami az utjaba kerul. Ilyenkor csak rohanok utanna a lakasban, hogy nehogy valami nagy serules legyen belole. Hogyan tudok neki segiteni, hogy a feszultseget mashogy vezesse le es ne tegyen kart magaban? Koszonom elore is!

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. június 16. vasárnap

      Ez distressz hiszti. Talán már fáradt olyankor és talán fél is valamitől (talán valamikor rosszat álmodott és ezek a helyzetek előhozzák a félelmét). Meg lehet próbálni megelőzni a hisztit (amikor tudod, hogy jön az adott helyzet, kicsit változtatni a körülményeken) és emellett a félelem kiváltó okát is meg lehet keresni és kezelni. Mivel ő még kicsi és nem tudja elmondani, ezért ez leginkább mesék révén valósulhat meg. Ilyeneket találsz a https://segitomesek.wordpress.com oldalon.

  • Heni

    Reply Reply 2019. június 03. hétfő

    Kedves Ági! Szuper cikk. Azt szeretném kérdezni, hogy az ebben foglalt tartalom hàny éves korig értendő? Mikor használják a hisztit tudatosan? Meddig van az az állapot, hogy a frusztrációt nem képes kezelni az idegrendszere és támad meg menekül? Mikortól nem az éretlen idegrendszer következménye a kiborulás, hanem eszköz az önérvényesítésre? Nekünk még picike a babánk, de durva dolgokat hallunk minden este a szomszédból… Mi szeretnénk jól csinálni majd vigyázva a kis lelkére, de elkerülve, hogy egy kis elvetemült ördögfióka legyen.

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2019. június 16. vasárnap

      2,5-3 éves korig nincs tudatos hiszti és még utána is előfordulhat, hogy ha a kicsi fáradt, éhes, túl sok édességet evett, túlingerelt, akkor előjön a distressz hiszti.

Leave A Response

* Denotes Required Field