Mi van akkor, amikor a gyereked látszólag minden ok nélkül földre veti magát, üvölt, magát csapkodja és semmi sem segít? Miért történik ez és mit tudsz tenni, amikor már az idegeiden táncol az egész helyzet? Nézzünk mögé együtt mi okozza (és mutatok sok gyakorlatias ötletet, ami segíthet a megoldásban.
„Miért tombol így a gyerekem? Hiszen nem is történt semmi!” – kérdezi sok szülő és jogosan. Sokszor úgy tűnik, hogy a hiszti a „semmiből” jön. Elég, ha nem a piros poharat kapja, vagy ha véget ér egy mese. De a gyereked belső világa ilyenkor éppen nagyon is viharos, ez az úgynevezett distressz állapot, amikor maga sem tudja mi történik vele.
A kisgyerekek agya fejlődés közben van. Az érzelmek gyorsan keletkeznek, de a szabályozásukhoz szükséges agyterületek – mint például a prefrontális kéreg – még nagyon éretlenek. Olyan ez, mintha egy vad, hullámzó tengeren próbálna lavírozni egy vitorlás, amin még nincsenek kormánylapátok.
Történet
Zsófi 2,5 éves volt, amikor egyik délután az anyukája leszedte róla a naptejfoltos pólót, hogy lecserélje. Csak ennyi kellett, és Zsófi a földre vetette magát, üvöltött, rúgkapált, mintha bántották volna. Az anyukája először megijedt, aztán dühös lett. De később rájött: Zsófit nem a póló zavarta, hanem az egész napos feszültség. A parkban sok gyerek volt, a játszótéren hangzavar, ő pedig már régen elfáradt – de ezt még nem tudta szavakkal elmondani.
Tényleg csak hisztizik? Vagy valami mást is jelez ezzel?
A hiszti gyakran egy segélykiáltás: „Segíts, ez most túl sok nekem!” Nem mindig tudjuk, mi a háttérben rejtőző ok, de érdemes keresni:
– Éhes?
– Fáradt?
– Túlingerlődött?
– Valami szokatlan történt (pl. új arcok, hangos zajok, programváltozás)?
– Nem tudott valamit kifejezni, amit érzett?
Másik történet
Marci, egy hároméves kisfiú egyik nap hatalmas dühkitörést produkált, amikor az anyukája nem engedte, hogy a boltban ő pakolja fel a vásárolt dolgokat a szalagra. A bolt előtt 20 perces sírás, toporzékolás következett. Később kiderült, hogy aznap elmaradt a délutáni alvás, és az óvodában is sok volt a hangos zaj. A kisfiú egyszerűen elfáradt – és ez az apró „nem” robbantotta be a felgyűlt feszültséget.
Mi történik a hisztiző gyerek agyában?
Amikor egy kisgyermek dühös, frusztrált vagy kétségbeesett, az érzelmei szó szerint elárasztják az agyát – és ilyenkor nem tud „józanul” gondolkodni. Agyunknak van egy érzelmi központja, az amygdala, amely felelős a veszélyre adott gyors, ösztönös reakciókért – például az üss vagy fuss reakcióért. Ha egy kisgyermek úgy érzi, hogy valami túl sok, túl nehéz, vagy hogy valamit elvettek tőle (például a szabadságát, játékát vagy önállóságát), az amygdala riadót fúj, és aktiválja a stresszválaszt. Ilyenkor az agy gondolkodó része, a prefrontális kéreg – amely a problémamegoldásért, önszabályozásért és a szociális viselkedésért felel – ideiglenesen „offline” állapotba kerül.
Ezért tűnik úgy, hogy a gyermek „nem hall” ránk, nem tud megnyugodni vagy logikusan viselkedni. Nem szándékosan dacol vagy manipulál – egyszerűen még nem tudja kezelni az intenzív érzéseit. A mi feladatunk ilyenkor nem az, hogy gyorsan „megjavítsuk” vagy „megneveljük” őt, hanem hogy segítsünk neki biztonságban lenni, míg az agya újra visszakapcsol. Az ismétlődő, nyugodt, elfogadó jelenlétünk segíti az idegrendszer érését – így a gyermek egyre inkább képessé válik majd arra, hogy önmagát szabályozza.
@kismamablog Mi törtébik a gyermeked agyában, amikor hisztizik? #hiszti #gyermeknevelés #dackorszak #kiborulás #meltdown #összeomlás #totyogó #babapszichológia ♬ eredeti hang – Vida Ágnes babapszichológus
Manipulálni akar a hisztiző gyerek?
Sok szülő aggódik, hogy ha „beadja a derekát”, a gyerek „elkezd visszaélni” ezzel. Jó hír: 3-4 éves kor előtt a gyerek nem képes tudatos manipulációra. Amit mi sokszor manipulációnak érzünk, az inkább tanulási folyamat – kipróbálja, mi működik, hogyan lehet figyelmet kérni, mik a szabályok. Itt írtam a hiszti kétféle típusáról és arról, hogyan ismerd fel a manipulációs célú hisztit
Ez nem gonoszság – ez kíváncsiság és kapcsolódási vágy. A gyerek ilyenkor azt kérdezi:
„Szeretsz akkor is, amikor nem vagyok cukorfalat?”
„Rám nézel akkor is, amikor kiabálok?”
És ha mi ott tudunk lenni neki szeretettel, kerettel, biztonsággal, akkor ezekből a viharokból egyszer megtanulja, hogy lehet szavakkal is kérni, elmondani, szabályozni mert tőlünk megtanulja.
Lehet, hogy túl sok volt neki aznap?
Nagyon sok kisgyerek napi szinten túlingerlődik és ilyenkor a hiszti nem meglepő, hanem teljesen érthető reakció.
Túl sok inger lehet:
– hosszú képernyőidő
– túl sok program, elfoglaltság
– sok ember, zaj
– kevés szabad játék
– kevés alvás vagy pihenőidő
A gyerek idegrendszerének szüksége van „üresjáratokra”, hogy feldolgozza az eseményeket. Ha folyamatosan töltjük az időt programokkal és külső ingerekkel, akkor a feldolgozás elmarad – a belső nyomás pedig kijön egy dühkitörésben.
Mi az, ami segíthet? (játékos megoldások)
A játék nem „csak játék”. Ez a legfőbb tanulási eszköze a kisgyerekeknek és segíthet az érzelmek kezelésében is. Mutatok néhány játékos ötletet, amit otthon is könnyen kipróbálhattok:
1. Rajzoljatok dühkígyót!
Fogj egy nagy papírt, és rajzolj egy hosszú kígyót vagy csigavonalat. A gyerekkel együtt rajzoljátok be: mikor mi dühítette fel őt a nap folyamán. (Pl. „nem volt kanál”, „nem tudta begombolni a kabátot”)
Beszélgetés közben segítesz neki megszelídíteni a feszültséget.
A végén megrajzoljátok azt is, mi segített megnyugodni!
2. Plüsshiszti
Játsszatok el egy jelenetet, ahol a plüss állandóan mérges lesz: eldől a tornya, kiborul az itala, nem találja a játékát! A gyereknek az a feladata, hogy „segítsen megnyugtatni” a plüsst.
Ez nemcsak empátiát fejleszt, hanem kívülről látja a hisztit – és megtanulja, hogyan lehet másképp reagálni!
3. Lufi légzés
Fújjatok „láthatatlan lufit” a hasatokba! Belégzésnél a has kitágul, kilégzésnél összeesik.
Tegyetek rá egy kis játékfigurát, és figyeljétek, hogyan mozog.
Ez játékosan tanítja meg a mély légzést – amit akár egy hiszti közben is lehet majd használni!
4. Nyugikuckó takaróból
Készítsetek egy kuckót, takaróból, párnákból! Ez legyen a „nyugihely” – nem büntetés, hanem menedék.
Legyen benne egy kis könyv, egy puha állatka, és megbeszélhetitek: ide bármikor el lehet vonulni, ha valami túl sok. Akár egy nyugisarkot is kialakíthattok, erről itt írtam
Ha kiakaszt a hiszti: hogyan őrizd meg a józan eszed?
Mert igen: a hiszti nem csak a gyereket viseli meg. Sokszor minket még jobban. És teljesen normális, ha elfáradsz, dühös vagy, tehetetlennek érzed magad.
Amit tehetsz magadért:
– Állj meg egy pillanatra! Nem kell azonnal reagálnod. Nézz félre, vegyél három mély levegőt!
– Mondd magadnak: „Ez nem rólam szól. Ő most tanul.”
– Mozgasd ki magadból! Ha teheted, ugrálj, rázz le magadról a feszültséget – akár együtt a gyerekkel!
– Keress társakat! Egy másik anyával beszélni, üzenetet váltani, nevetni egyet életmentő lehet.
A hiszti a gyerek fejlődésének természetes része. Nem rontottad el. Nem te vagy kevés. Csak épp két ember van ott: egy kicsi, akinek még segítség kell az érzésekhez – és egy nagy, aki próbálja megtalálni a saját belső kapaszkodóit is.
Ha a gyereked látja rajtad, hogy mellette vagy – még ha néha te is küzdesz –, akkor abból tanulja meg igazán, mit jelent embernek lenni. Érezni. Kapcsolódni. Megnyugodni. És hidd el: ez mind számít. Nagyon is.
Leave A Response