Módszerek büntetés helyett

Sokan gondolják úgy, hogy a gyereket csak büntetéssel lehet nevelni, csak ebből tanul. Ennek általában az az oka, hogy őket is hasonló módszerekkel nevelték és nem tudnak mást elképzelni. De mit lehet büntetés helyett használni? Hogyan fegyelmezzünk büntetés nélkül?

Mi a gond egyáltalán a büntetéssel? A büntetés mozgatórugója, hogy a gyerek megbűnhődik a vétkeiért és a büntetést követően azért nem követi el megint ugyanazt a „bűnt”, mert fél a következményektől.

A probléma az, hogy

– nem biztos, hogy hatásos a büntetés, sokszor a gyerek újra elköveti ugyanazt a tettet, vagy ha nem is nyíltan, de titokban megteszi, amit megtiltottak neki (ami sok esetben veszélyes helyzetekbe keveri őt, pl. fára mászik, pedig megtiltották)

Sok esetben azonban a büntetés nem higgadt és megfontolt döntés eredménye, hanem indulatból fakad, megtorlás azért, amit a gyerek tett (tényleg jó az, ha a gyerek megtanulja, hogy bosszút állni oké?) vagy a lefáradt szülő teremt magának 5 perc nyugalmat, amíg a gyerek a sarokban áll.

– a büntetés rombolja a szülő-gyerek közötti bizalmat (nem azonnal, de fokozatosan, aminek a vége a titkolózás, az úgysem értenek meg)

– rombolja az önbizalmat.

(És mielőtt bárki azt hinné, úgy gondolom, rossz anya, aki néha ilyesmit tesz: nem, nem vagy rossz anya! De meg kell tanulnod megérteni a gyermekedet és kontrollálni önmagadat, felismerni, mit miért tesze és ez folyamatos tanulást igényel, amíg élsz, tanulni fogod. Az hibázik, aki úgy gondolja, ő már mindent tud.)

Azt jelenti a büntetés nélküli nevelés, hogy szabadjára engeded a gyereket és kedvére tehet bármit? Nyilván nem.

Egy gyereknek kellenek a határok, szereti, biztonságban érzi magát, ha átlátja az életét, szüksége van szokásokra, sőt: ragaszkodik hozzájuk.

De nem mindegy, hogyan érjük ezt el, milyen eszközökkel.

Mit tehetsz büntetés helyett?

1) Csak azt tiltsd, ami veszélyes!

Odamész hozzá és megmutatod, hogy a sütő forró és elmondhatod, hogy veszélyes. Ha tényleg csak arról tanítod meg, hogy veszélyes, ami valóban az, meg fogja tanulni. Ha következetesen mindig ugyanazt mondod róla, hamarabb érti meg, mintha nem mindig ugyanazt az üzenetet kapja.
De hogyan tanulja meg akkor, hogy nem szabad a konnektorba nyúlni és más veszélyes dolgokat elkerülni? Ebben a cikkben részletesen leírtam ezt is!)

2) Mutass példát!

Ha nem hall otthon csúnya szavakat, kikopik a beszédéből, de kifigyeli ám azt is, hogyan kezeled az agressziót (odacsapsz, kiabálsz vagy magadba fojtod) és leutánozza, így tanul meg rendesen késsel-villával enni, köszönni másoknak stb. Ez nem a leggyorsabb módja a nevelésnek, viszont az egyetlen. Ha nem azt teszed, mint amit elvársz, nem leszel hiteles és akkor kitalálhatsz akármilyen okos büntetést. A tiszteletet is ilyen módon tanulja meg a gyerek, ha rajtad sem tapasztalja, hogy tisztelnél másokat, ő sem fogja (a tiszteletre nevelésről itt írtam még)

3) Tanítsd meg, hogyan kell használni!

Nem azt mondod, hogy ne piszkálja a hifit, mert elromlik, hanem megtanítod, hogyan kell használni. Ezzel egyrészt eléred, hogy 1-2 alkalom után már nem lesz érdekes, másrészt biztos lehetsz benne, hogy nem fog kísérletezni rajta.

4) Neveld játszva!

Gyakran gond az, hogy elvárjuk a gyerektől, hogyan viselkedjen, miközben nem mondtuk el neki, mit várunk el, vagy pedig elmondtuk, de nem értette meg. Pl. ha vendégségbe mentek, előtte lejátszhatjátok a macikkal, hogyan kell viselkedni vendégségben. Elbábozhatjátok, ahogy mindenki ül az asztal körül, köszön, beszélget, szépen kér az ételből stb. Problémás nevelési helyzeteket eljátszhattok bábokkal, mindenki a saját szerepét, kipróbálva, hogyan fog az kinézni a valóságban. A cselekvésből, a játékból jobban megérti a kisgyerek, mintha csak elmagyarázod neki. (még több játékos gyermeknevelési megoldásról itt olvashatsz)

5) Változtass a körülményeken!

Sok olyan helyzet van, amikor a gyerek nem azért rossz, mert rossz, hanem egyszerűen csak fáradt, túlingerelt. Ilyenkor nem fegyelmezni kell, hanem segíteni rajta, kivinni az adott helyzetből, megölelni, gondoskodni róla, hogy ami zavarja, az megszűnjön.

6) Tanítsd meg a következményekre!

Ha kiöntötte, kap kis szivacsot és együtt feltöröljük (amíg kicsi), ha nagyobb, akkor egyedül törli fel. Ez nem büntetés, hanem logikus következménye a tettének. Legközelebb jobban fog figyelni, mert nem akar törölgetni. Ha mégsem figyel, magától feltörli, jóváteszi.

7) Segíts neki megismerni és kezelni az érzelmeit!

Sok „rosszaság” abból fakad, hogy a gyerek nem tudja kezelni az érzelmeit. Ha indulatba jön csapkod, ha haragszik a másik gyerekre verekszik, bosszút áll… Az érzelmek kezelését szintén példamutatás révén tanuljuk meg: a gyerek leutánozza, anya és apa, mit csinál, ha mérges. Szenvedélyesebb szülőknek többnyire hasonlóan szenvedélyes gyerekei vannak, csak míg a felnőtt egy kiabálással elintézi, addig a 2-3 éves kisfiú odacsap. Nyilván meg kell tanulnia, hogyan vezesse le helyesen az indulatát másokat nem bántva.

Gond-e a büntisarok, a büntiszőnyeg? Ha csak arra szolgál, hogy mondjuk a kiborult gyerek megnyugodjon (és van olyan gyerek, aki egy csendes sarokban jobban meg tud nyugodni pl. pont azért, mert túlingerelt, túlpörgött), vagy, hogy megértse, hogy a tette nem helyes.

Egy gyereknek vezetésre van szüksége.
A vezető lehet egy könyörtelen király, akitől tart a népe, talán, amikor látja, rendesen viselkedik, viszont a háta mögött keresi a kiskapukat, kipróbálja a tiltott lehetőségeket és ezzel a kettősséggel hosszú távon eltávolodnak egymástól.
Vagy lehet egy bölcs király, akihez lehet fordulni, akiben lehet bízni, aki elismeri, ha hibázott, aki jó példát mutat és vezeti a népét.

A végeredmény azonos: mindkét esetben megtanulja a gyermek hogyan kell viselkedni, hogyan kell élni a világban. A kapcsolat minősége azonban egészen más lesz.
Ezért érdemes.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

6 Comments

  • Navratilné Kati

    Reply Reply 2016. december 14. szerda

    Kedves Ági!
    A sógornőm két hétre eljött hozzánk a 16 hónapos, iszonyú izgő-mozgó kislányaval, akit még etetni sem lehet úgy, hogy megálljon (pláne üljön) egy helyben. Az én lanyom januárban lesz három éves, az öccse, akti nagyon szeret, három hónapos. Várta az unokatesóját, de az első 4-5 nap után elkezdte zavarni a jelenléte. Idegesíti, agresszív vele. Vagyis nèha, mert van hogy puszilná (amit a Kicsi nem enged), de máskor meglöki, eltolja, elmenekíti a játékát oda, ahol amaz nem éri el (ha eléri ugyanis, szétszedi, elhordja, stb…). Értem én hogy a lányom még nincs azon az értelmi szinten hogy udjon osztozni, és azt is tudom, hogy maganak való típus. De mégis hogy értessem meg vele, hogy nem szabad bántani a kisebbet? Már ha elmennek egymás mellett, meglöki, vagy fejjel megtolja ha közelít, stb. Válaszodat előre is köszönöm! Segíts gyorsan!! 🙁

  • Viktória

    Reply Reply 2016. július 21. csütörtök

    Kedves Ági,
    másfél eves kisfiam igen mozgékony, nyitott, kedves mosolygós gyerek. Rendszeresen járunk közösségbe, játszótérre, vásárolni, a nagytesojert az iskolaba, minden napra van valami programunk. A problémám az elmúlt par hétben kezdődött, sétálunk az utcán, boltban, játszótéren, barhol egyszer csak ugy gondolja elszalad (iszonyat gyorsan szalad, alig érem utol). Szalad at az uton, áron bokron, mindenen, hiába szólok neki nem all meg, ha meg is all, csak nevet es menekül tovább. Ugy érzem, hogy ezt egy vicces játéknak gondolja. Gyerekhamot nem szeretnek.
    Rengetegszer elmondtam neki, hogy nem vicces, nem szabad, hogy elutheti az auto, es fájni fog neki, megmutattam mar sokszor, hogy milyen gyorsan mennek az autók, es hogy nem tudnak megállni. Minden sarkon megállunk, megnézzük jon e auto, o mondja hogy nem es hogy mehetünk. Elmondtam, hogy anya szomorú, ha nem jon vissza. Sajnos egy nagy boltban is elszaladt mar egyszer, alig találtam meg, amikor megláttam, ugy éreztem, hogy nincs megijedve, hogy nem talál engem, mikor szóltam neki ujra nevetve szaladt előttem.
    Amikor elkapom leguggolok hozza, elmondom neki a fent leírtakat, utána nem engedem el a kezet es altalaban hazajövük. De ezek a „büntetések” nem használnak, változás nincs.
    A segítséged szeretnem kerni, mert nagyon felek, hogy valami baja lesz. Mit tegyek? Mit mondjak vagy mit csináljak?
    Nagyon koszonom
    Viki

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2016. július 24. vasárnap

      Boltban: adj neki feladatokat, így nem arra koncentrál majd, hogy elszaladjon! Pl. keresse meg a bocis dobozos sajtot! Hozza a nagyüveges innivalót (ez azért jó, mert így nem tud elszaladni)
      Utcán elmondhatod neki, meddig szaladhat (pl. a nagy fenyőfáig). Ha szabad, de keretek között, akkor egy idő után nem is lesz már olyan érdekes.

  • Emese

    Reply Reply 2016. június 06. hétfő

    Kedves Ági! A kisfiam 2 éves és majdnem 1 éves korától azt jatsza, hogy cigizik és büszkén mondja is. Mindennel cigizik, ami egy kicsit is hasonlít rá. Ahol csak lehet felszedi a csikkeket és ha nem vagyok elég gyors beveszi a szájába (volt hogy tele ment a szája dohannyal, de az sem zavarta. Lesi az utcán az embereket, hogy dohányoznak. Tanácstalan vagyok, mit tegyek, hogy „leszokjon” róla. Édesapja dohányzik, látni nem látja, de tökéletesen tudja. Kérlek, ha tudnál valamit javasolni. Előre is köszönöm! Emese

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2016. július 07. csütörtök

      Ez most érdekes neki, de nem kell foglalkozni vele. Minél inkább azt látja, hogy téged ez zavarba ejt, annál inkább fogja csinálni.

  • Bianka

    Reply Reply 2016. április 23. szombat

    Köszönöm szépen!!!!
    Pont erre volt szükségem!!!! Pont a pozitív fegyelmezéssel kapcsolatos anyagokat kerestem a neten. Ez egy tiszta áldás számomra. Szeretném megvalósítani a családomban!!!
    KÖSZÖNÖM!!!!!

Leave A Response To Bianka Cancel reply

* Denotes Required Field