Manapság sokat foglalkoztatja az anyukákat, vajon mire emlékszik a baba a magzati korból, milyen élményei vannak és vajon az első napokra, a szülés utáni élményekre emlékszik-e? Ezzel kapcsolatban szeretnék elmesélni neked két kísérletet.
Az első kísérletben a brit kutatók azt vizsgálták, vajon mire és meddig emlékszik a baba a magzati korból. Egy anyuka a terhesség 20. hetétől minden nap 1 alkalommal meghallgatta ugyanazt a Puccini áriát egészen a szülés napjáig. Utána 10 hónapon át egyáltalán nem hallgatta ezt a zenét, majd amikor a baba 10 hónapos volt, lejátszották neki a felvételt. A kicsi nemcsak felismerte a lejátszott dalt (gyorsult a szívverése, míg más lejátszott dalok esetén ez nem történt meg), hanem újra és újra le kellett játszani neki 🙂
Ezt követően 8 hónapon át ismét nem hallotta a zenét, majd másfél évesen ismét meghallgatták. Ekkor viszont már nem emlékezett rá, egyáltalán nem reagált, tehát ekkorra felejtette el.
Egy másik kísérletben egy olyan kislány viselkedését figyelték meg, aki koraszülöttként 5 napot intenzív osztályon töltött. Másfél éves korában elvitték az intenzív osztályra és megfigyelték hogyan viselkedik. Míg más gyerekek az anyukájukhoz bújtak, megijedtek a furcsa gépektől és az idegen emberektől, addig ez a kislány bátran sétálgatott a gépek között, és hosszasan álldogált annál az inkubátornál, amiben ő feküdt születése után.
Számos olyan kísérlet is létezik, ahol felnőttek gyermekkori emlékeit vizsgálják meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy amire magunktól emlékszünk, amit tudatosan vissza tudunk idézni, mindig jóval kevesebb és más, mint amire a szervezetünk emlékszik. Például hangokra, szagokra, ízekre nagyon pontosan emlékszünk, még évtizedek távlatából is, de csak akkor, ha megint találkozunk velük, míg az eseményeket gyakran összekeverjük a későbbi élményeinkkel.
Mi ebből a tanulság? Sok anyuka aggódva kérdezi tőlem, hogy vajon emlékszik-e majd a baba egy-egy kellemetlen emlékre. Igen, emlékszik rá. De önmagában az, hogy emlékszik, nem jelenti azt, hogy egy rossz esemény (baleset, veszekedés a családban, kórház, sírni hagyás stb.) mindenképpen negatív következményekkel jár az ő életében, hiszen ezeket kompenzálják a későbbi pozitív hatások. Ha tehát néhány napot kórházban tölt a baba, vagy más rövid ideig tartó kellemetlen élmény éri, akkor ennek a hatásait a kiegyensúlyozott, szerető környezet képes ellensúlyozni.
Azonban ha huzamosabb ideig tartó negatív hatásnak van kitéve, akkor sokkal hosszabb időre van szükség és mélyebben megmaradnak az ezzel kapcsolatos emlékek is, valamint azok a reakciók, ahogyan az adott helyzetre reagált a baba. Például azokban a családokban, ahol az anya depressziós és emiatt hosszú időn (hónapokon) át eltolja a babát magától, sokat sír, nem reagál a csecsemő viselkedésére, nem biztosít számára kiegyensúlyozott környezetet, a baba félénkebb lesz, nehezebben köt barátságokat és kevésbé ragaszkodik az édesanyjához, ennek pedig már hosszú távon is hatása van az életére. Azonban ez a helyzet sem végleges: ha a helyzet rendeződik, néhány hónap alatt a kicsi is bátrabbá, nyugodtabbá válik és az előzmények ellenére boldog életet élhet majd.
7 Comments
Ágica
2011. április 05. keddKedves Ági!
Ikerélménnyel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy leánykám vajon mire emlékezhet?
Lombikbabaként fogant, beültetéskor hárman voltak, a „Tesók” korán felszívódtak.
Okoz(hat)-e ez lelki problémát, illetve mikor tartod célszerűnek majd beszélni fogantatása körülményeiről? Állítólag kihat(hat) életére, hogy csészikében fejlődött az első napokban, nem a pihe-puha anyaméhben…
Vannak-e ezzel kapcsolatban kutatások, tanulmányok?
Válaszodat előre is köszönöm,
üdv.:
Ági
Vida Agi
2011. április 23. szombatIlyen korai élményre még nem emlékezhet a kislányod, azonban arra volt már kutatás, hogy mennyiben másként élik meg az anyák a lombikterhességet és a spontán terhességet és hogy ez kihatással van a magzatra is:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20299383
Ezenkívül ajánlom még a http://www.birthpsychology.com oldalt a témában.
Őszintén szólva, nagy jelentősége nincsen ennek: a baba, a kisgyermek személyisége nagyon rugalmas, egy-egy rossz élmény, kellemetlen benyomás, akár a szülés előtt, akár közben, akár utána ellensúlyozható a megfelelő környezettel, kiegyensúlyozott, szerető családi kapcsolatokkal.
anna
2011. január 18. keddSzia Agi!
mar irtam a peluscsere problemamrol, ami mar 2 honapja is tart, nagy nehezen tudom lecserelni 11 hos fiamat, van,h. 15 percbe is beletelik ez a folyamat, foleg ha kakis es felszokik,mielott meg letorolnem a feneket,minden kakis lesz,vegul nem tudom visszafektetni a hatara, m.ujrbol megfordul es azt hiszem rajottem,h.honnan ered a problema,csak azt nem tudom,h. hogyan orvosoljam 🙁
Jobboldali heremutetje volt es miutan kivettek a szalakat, persze ott lefogtuk, azutan kezdodott az egesz.Talan meg elotte is figurazott, de szerintem ez lehet a baj..
Nos most mit tudjak tenni,h. feledtessem vele az elmenyt, mindig adok a kezibe valamit,h. lekossem a figyelmet, de legtobbszor sikertelenul 🙁 LEGYSZI SEGITS, mar ki vagyokborulva
Vida Agi
2011. január 25. kedd11 hónaposan már utálnak hanyatt feküdni a babák, ezért célszerűbb áttérni az állva pelenkázásra (az elején furcsa, de még legalább 2,5-3 éves koráig pelenkázod és idővel úgyis csak állva fogja hagyni)
Ez nem a műtét miatt van, hanem azért, mert nyugton kell maradni és az ebben a korban nem megy 🙂
anna
2011. január 28. péntekhat nagyon szepen koszonom,walahogy elboldogulunk 🙂 ez eleg erdekes modszer:), mi ilyesmit nem csinaltunk edesanyankkal :)legalabb tudom,h. nem a mutet wiselte meg 🙂
ha mar most ilyen, frelek a towabbiakban,h. mi lesz 😀
HARGITA
2010. szeptember 21. keddEn a terhessegem alatt folyton idegeskedtem,sokat sirtam mert ezt hozta ki belolem a kornyezetem!
ugyanebben a kornyezetben kell majd a picibabamat megszulnom es felnevelnem is!minden tolem telhetot megteszek majd a kettonk nyugalmaert,de sajnos elore tudom h nem lesz teljes a nyugalmunk!
mit tegyek hogy a picim ne erezze az itthoni feszultseget se rajtam se a kornyezeteben?Segitsetek nekem!
Válasz: Nem tudom, miért feszült a környezet, de ilyenkor a megoldás általában az, hogy keress magadnak olyan embereket máshol, akikbe kapaszkodhatsz, barátokat (pl. más kismamákat, akivel beszélgethettek, összejárhattok néha), így felül tudsz emelkedni az otthoni rossz hangulaton és ezzel a babád is kiegyensúlyozott lesz majd.
Anett
2010. június 10. csütörtökSzia Agi,
Kislanyunk most 18 honapos.Az edesapjanak(ferjem) a munkajabol kifolyolag sajnos 1 evre tavol kell lennie tolunk.ez ido alatt osszesen egyszer johet haza 2 hetre! 🙁
A kerdesem az lenne,hogy szerinted mit tudok tenni annak erdekeben,hogy megkonnyitsem a gyermekemnek ezt az idoszakot.Nagyon szereti apucijat ragaszkodik is hozza,de azert persze meg mindig inkabb anyas!Arra az idore kozelebb koltozunk a nagyihoz,hogy a nagy csalad lefoglalja ot is engem is! 🙂
Szerinted fog erre emlekezni kesobb?Nem fog nagyon csalodni,serulni hogy egyik naprol a masikra az egesz eletunk ennyire megvaltozik?
Elore is koszonom a valaszodat!
Válasz: Sérülni nem fog tőle, de az furcsa lesz neki, hogy elköltöztök arra az időre. Összességében ez azonban nem okoz neki sérülést, ha szerető közeg veszi körül, viszont a költözés az új helyzet átmenetileg okozhat nála alvászavart, evészavart, szokatlan viselkedést, de ez hamar elmúlik majd.