Mondod egyszer, mondod másodszor, szépen, nyugodtan, mégis úgy érzed, mintha a szavaid lepattannának róla. Ott állsz, kérsz valamit teljesen hétköznapit, fogmosás, öltözés, játék elpakolása, indulás és semmi nem történik. Ilyenkor könnyű azt érezni, hogy nem tisztel, nem figyel, nem érdekli, amit mondasz. De vajon miért is nem hallja meg és mit tegyél, hogy odafigyeljen rád?
Miért nem hallja meg néha a gyerek, amit kérsz?
A legfontosabb, amit jó az elején tisztázni, hogy a gyerek nem mindig azért nem reagál, mert nem akar. Nagyon sokszor azért nem reagál, mert nem tud. A hallás és a figyelem nem ugyanaz. Lehet, hogy fizikailag hallja a hangodat, de az agya éppen mással van elfoglalva, túlterhelt, elmerült a játékban, az érzelmeiben, a testében zajló folyamatokban.
A gyerekek idegrendszere még fejlődés alatt áll, a figyelemszabályozás, az impulzuskontroll, a váltás egyik tevékenységről a másikra mind tanulási folyamat. Amikor azt mondod, hogy kérlek hagyd abba, gyere ide, csináld meg ezt vagy azt, akkor egy váltást kérsz tőle. Ez a váltás sokkal nehezebb neki, mint neked, mert az agyában még nem működnek stabilan azok a területek, amik ezt segítenék.
Mit jelent az, hogy „nem hallja meg” idegrendszeri szinten?
Képzeld el úgy, mintha a gyerek agyában egyszerre több csatorna futna. Van a játék csatornája, az érzelmek csatornája, a testérzetek csatornája és van az a csatorna, amin a te szavaid érkeznek. Ha a játék vagy az érzelem csatornája túl hangos, akkor a szavaid egyszerűen nem jutnak el oda, ahol feldolgozás történne. Ilyenkor nem segít, ha hangosabban mondod, sőt gyakran csak ront a helyzeten, mert még több inger kerül a rendszerbe.
Mi történik 0 és 1 éves kor között?
Ebben az életkorban a gyerek még nem érti a kéréseket úgy, ahogyan te gondolod. A szavak számára hangok, ritmusok, érzelmi töltetek. Ha azt mondod, gyere ide, pakoljunk el, mosunk kezet, ő nem azért nem reagál, mert nem akar, hanem mert még nem tudja összekapcsolni a szót a cselekvéssel.
Ilyenkor a legjobban az működik, ha nem szavakkal, hanem cselekvéssel vezetsz. Odamész, megfogod a kezét, együtt csináljátok. Ha szeretnéd, hogy abbahagyja a játékot, nem rászólás kell, hanem finom átvezetés, megmutatod az új helyzetet, bevonod a mozgásoddal. Ebben az életkorban a szépen kérés még nem értelmezhető elvárás.
Mi történik 1 és 2 éves kor között?
Ebben az időszakban már sokkal több mindent ért, de a saját akarata robbanásszerűen fejlődik. A figyelme még nagyon rövid ideig tartható fenn, és ha elmerül valamiben, akkor a külvilág megszűnik számára. Amikor azt kéred, hogy gyere ide, most öltözünk, ő ezt úgy élheti meg, mintha kirántanád abból a világból, amiben éppen benne van.
Ilyenkor gyakran nem hallja meg a kérésedet, mert az agya még nem tud gyorsan váltani. Segít, ha előre jelzed a váltást, még egy perc játék, aztán öltözünk, segít, ha leguggolsz hozzá, szemmagasságba kerülsz, megérinted, nevén szólítod. Nem az a cél, hogy azonnal engedelmeskedjen, hanem hogy egyáltalán eljusson hozzá az információ.
Mi történik 2 és 3 éves kor között?
Ez az az időszak, amikor sok anya azt érzi, mintha a gyereke direkt nem hallaná meg, amit kér. Valójában ilyenkor az önállósodás és a kontroll iránti vágy nagyon erős. Amikor kérsz tőle valamit, ő nemcsak azt hallja, hogy mit szeretnél, hanem azt is, hogy most valaki irányítani akarja.
Ezért gyakran úgy reagál, hogy nem reagál. Nem néz rád, nem válaszol, csinálja tovább. Ez nem tiszteletlenség, hanem egy énhatárokhoz kapcsolódó tanulási folyamat. Segít, ha választási lehetőséget adsz, „most a piros vagy a kék pólót veszed fel?”, „most te hozzad a fogkefét vagy én?” stb., segít, ha bevonod a döntésbe. Ilyenkor a közvetlen utasítás gyakran falakba ütközik, a játékos együttműködés viszont megnyitja a figyelmet. Itt találsz 3 játékos nevelési megoldást, ami még segíthet
Mi történik 3 és 6 éves kor között?
Ebben az életkorban már sok mindent ért, de az érzelmei még mindig könnyen elárasztják. Ha fáradt, éhes, túl sok inger érte, akkor egyszerűen nem fér bele az agyába, hogy még egy kérésre reagáljon. Ilyenkor hiába kéred szépen, az idegrendszere már túlterhelt.
Ha azt kéred, hogy hagyja abba a játékot, jöjjön vacsorázni, mosson fogat, öltözzön fel és nem reagál, akkor érdemes megnézni, milyen állapotban van. Segít, ha odalépsz hozzá, megérinted a vállát, megvárod, amíg rád néz, és csak utána mondod el, mit szeretnél. Segít, ha a feladatot lebontod kisebb részekre pl. „most csak a pizsamát vesszük fel, utána jön a mese”. A hosszú mondatok, magyarázatok gyakran csak még erősebb ellenállást váltanak ki.
Mi történik 6 éves kor felett?
Hat éves kor után sok szülő azt várja, hogy a gyerek már mindig figyeljen és azonnal reagáljon. De még ekkor is előfordul, hogy elmerül a gondolataiban, a játékban, a fantáziájában. Az iskoláskor elején a figyelem nagyon ingadozó és ha érzelmileg terhelt, akkor a kérésed egyszerűen nem ér célba.
Ilyenkor segít, ha nem a szobából kiabálsz, hanem odamész, kapcsolatba lépsz, megvárod a reakcióját. Segít, ha visszakérdezteted, mit hallott, nem ellenőrzésből, hanem azért, hogy tényleg feldolgozza. A kapcsolat mindig előrébb visz, mint az utasítás.
Miért nem működik sokszor a rászólás?
A rászólás akkor működik, ha a gyerek idegrendszere nyugodt állapotban van. Ha viszont elárasztott, fáradt, túlingerelt, akkor a rászólás csak tovább növeli a stresszt. Ilyenkor az agya védekező üzemmódba kapcsol, lefagy, ellenáll vagy figyelmen kívül hagy.
Ezért van az, hogy sok anya tapasztalja, hogy minél többször szól rá, annál kevésbé működik. Nem azért, mert a gyerek makacs, hanem mert a kapcsolódás megszakad. „Hiába szólok rá, semmi hatása!” – Mit tehetsz, ha a gyerek egyszerűen nem hallgat rád?
Mit tehetsz konkrét helyzetekben?
Ha házimunkára kéred, például pakoljon el, segít, ha nem egy nagy feladatot mondasz, hanem egy konkrét lépést, tedd be ezt az autót a dobozba, utána jövök és segítek a többiben. Vagy mondhatod azt, hogy kezdjük el együtt és utána neki kell befejeznie.
Ha abba kell hagynia valamit, segít az előre jelzés pl. „még három kört mész az autóval, aztán elrakjuk.”
Ha a mindennapi rutinoknál nem reagál, (pl. fogmosás, öltözés), segít a játékos keretezés pl. „ki ér oda előbb a fürdőbe”, „a fogkefe ma krokodil lesz, aki megeszi a bacikat”.
Ha rászólsz és azt mondja, nem, vagy csinálja tovább, akkor érdemes megállni egy pillanatra, és megnézni, valóban hallotta e, amit mondtál, vagy csak automatikusan válaszol. Sokszor már az is segít, ha visszatükrözöd, látom, most nagyon benne vagy a játékban, nehéz most abbahagyni, és csak utána mondod el, mit szeretnél. Itt írtam róla miért mondanak sokszor nemet a gyerekek és mit jelent az valójában
Mi a legfontosabb szemléletváltás?
Az, hogy a meghallás nem engedelmességi kérdés, hanem idegrendszeri és kapcsolati folyamat. Amikor a gyerek meghallja, amit kérsz, az nem azért van, mert jól nevelted, hanem mert az állapota lehetővé teszi és a kapcsolat biztonságos.
Ha ezt szem előtt tartod, akkor nem érzed magad rossz anyának akkor sem, amikor harmadszor kell odamenned, nem érzed magad tehetetlennek, amikor nem reagál elsőre. Tudni fogod, hogy nem ellened van, hanem éppen tanulja, hogyan lehet egyszerre jelen lenni a saját világában és a közösben.
0
Leave A Response