Kis vagy nagy korkülönbség?

Mikor jöjjön a második baba? – ez a kérdés a legtöbb családban felmerül. Várjuk meg, amíg a nagy óvodába megy, és akkor több figyelem jut a kicsire, vagy legyen 1-2 év közötti a korkülönbség? Számos tényezőt kell itt mérlegelni az anyuka karrierjétől kezdve az anyagi kérdéseken át egészen addig, hogy mi a jó a gyerekeknek.

Kis vagy nagy korkülönbség?Nagy körkülönbség: miért?

  • Mert sok gond volt a nagyobb gyerekkel, amikor még kicsi volt, és mi lesz ha a másodiknál is így lesz? Ezért inkább jobb megvárni, hogy a nagy óvodába menjen, nagyobb legyen, kevesebb gond legyen körülötte.
  • Mert nehéz volt a szülés, hosszú volt a felépülés, ezért inkább kétszer meggondolja az anyuka, hogy vállalkozzon-e megint ugyanerre.
  • Mert vissza akarunk menni 1-2 évet dolgozni, hogy helyrerázódjon a család anyagilag.
  • Mert az első gyerek érkezésére sem voltunk felkészülve, kell egy kis idő, hogy be merjünk vállalni egy másikat.

Kis korkülönbség: miért?

  • Mert a gyerekeknek így a jó: egymáshoz közeli generáció lesznek, jobban tudnak egymással játszani
  • Mert ha 2 éven belül születik a második gyerek, magasabb lesz a GYED összege
  • Mert így szinte egyszerre mehetnek óvodába, iskolába
  • Mert így jobb testvérek lesznek, közelebbi kapcsolat alakul ki közöttük, kevesebb a testvérféltékenység
  • Mert így „egyben letudod az egészet”: nem kell visszarázódni a pelenkázós, szoptatós hétköznapokba, hiszen az egyik még abba sem hagyta, jön a másik

Őszintén bevallom és kis korkülönbség párti vagyok, mert azt próbáltam: a fiúk között 20 hónap van. Igen, voltak nehézségei a dolognak, de a legnehezebb akadályokat sikeresen leküzdöttük. Sokan félnek tőle, hogy a második gyerekkel nem lesz olyan mély a kapcsolatuk, nem jut rá annyi figyelem, hiszen már a terhesség is rohanósabb. Én ennek kiküszöbölése végett, a második terhességnél aktívan jártam aquanatalra, hogy legalább hetente 1 órát csak vele foglalkozzak, most pedig babaúszásra járunk a kicsivel és ovis úszásra a naggyal, így mindegyiknek van heti 1 külön anyás órája, amikor csak az övé vagyok.

Igen, kezdetben nehéz volt megszervezni a napokat, összeegyeztetni az érdekeket, lekötni az örökmozgó nagyobbik figyelmét, amíg a kicsi még gyakran szopizott. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a második gyerekek alkalmazkodóbbak, nem szopiznak 40 perceket, nem kell fél órát ringatni őket, hogy elaludjanak – és te is rutinosabb vagy már, tudod, hogy semmi baja nem lesz, ha nem érsz oda azonnal a kiságyhoz, amikor nyekken egyet és nincs is rá időd, mert éppen a naggyal foglalkozol.

De túl minden nehézségen, most látom, hogy a kicsi sokkal nyitottabb a világra, az emberekre, mint a nagy volt ennyi idősen, sokkal többet beszél a maga babanyelvén (mert muszáj neki, nála nincs idő fél órát kérdezgetni, hogy mit akar), sokkal jobban elfoglalja magát mindenfélével. Jó látni, ahogy együtt cseperednek, nagyokat játszanak együtt és a nagynak is jót tesz, hogy pátyolgathatja a kicsit, sokat tanul belőle.

És ti miért szeretnétek kisebb vagy nagyobb korkülönbséget? Írjátok meg terveiteket és meglevő testvérekkel kapcsolatos tapasztalataitokat!

38 Comments

  • sárgabarackocska

    2011. május 30. hétfő

    Kedves Ági!

    Tudom ebben a témában nehéz igazságot tenni és tanácsot is adni, mert hát ugye mindenki máshogyan gondolja, mások az életkörülmények. Én azért mégis megpróbálom, mert nem jutunk düllőre a férjemmel.
    Szeretnénk második babát ez biztos. A kisfiam 2010.04.12-én született tehát most lesz 14 hónapos. Sajnos anyagi helyzet miatt nem mindegy mikor jöjjön a kistesó. Sok a hitelünk, plusz még a rezsi és akkor még nem is ettünk és éltünk. Most még kisfiam után kapom a GYED-et de csak ugye 2 éves koráig és utána már csak azt a kevés GYESt. Abból tuti nem jövünk ki. Visszamenni dolgozni a régi munkahelyemre nem tudok, mert nagyon messze van a lakhelyünktől és gyerek mellett nem tudom bevállalni a napi 3 órás utazgatásokat.Tehát új munkahely keresése kell az biztos.
    A kérdésem az lenne, hogy anyagilag hogyan érné meg jobban ha kistesó vállalása? sajnos ezt kell hogy kérdezzem, ebben a mai világban! Ha például:
    1. Ha most terhes lennék akkor a baba megszületne a gyermekem 2.életévéig, akkor a terhességem alatt az első gyerek után kapnám a GYES-t 3 éves koráig, illetve vele együtt a táppénzt is? Vagy vagy ez vagy az?
    2. Ha csak a táppénzt kapnám a 2. terhességem után akkor az mennyi lenne ha brutto 250.000 Ft-ra vagyok bejelentve?
    Lehet, hogy nem te vagy ebben a kompetens személy, de hátha van a csapatodban egy olyan ember aki jártas ezekben a dolgokban vagy a környezetedben egy olyan személy aki hasonló cipőben jár.
    Elnézést ha nem éppen olyan kérdést tettem fel, ami a Te szakterületed de válaszodat előre is köszönöm.

    • Kati

      2011. május 31. kedd

      Szia!

      Ebben tudok neked segíteni, mert én most hasonló cipőben járok, valamint a foglalkozásommal is összefügg a kérdés.

      1. Nem, csak egyféle ellátás jár, ami azt jelenti, hogy ha „beleszülsz” a gyed-be akkor a gyedet felváltja a zsülési szabadság 168 napi és az erre az időre járó ellátás ami a TGYÁS. Majd ennek lejártakor újra gyed-et fogsz kapni akkor már a kicsi 2 éves koráig. GYES csak annak jár a gyermek 3 éves koráig aki visszamegy dolgozni maximum 6 órában, vagy nem jogosult más ellátásra (TGYÁS, gyed).
      2. Az összeg kiszámítása nem a havi bruttó alapján megy, hanem naptári napi átlagkereset szerint. Mivel azonban 2010. 04.12-én született a nagy fiad 🙂 és a kicsi baba valószínűleg 2012-ben születne így a megelőző 2 évben nem lenne meg a 180 napi átlagkereset, tehát a TGYÁS-t a minimálbér kétszeresének (ez most 156.000 Ft) 30-ad része után kapnád amit ugye már csak azért sem lehet tudni pontosan, mert még nem tudjuk a 2012-es minimálbért.Utána gyed összege az előző ellátást megelőző jövedelem alapján kell kiszámítani, ami a bruttódból ítélve gondolom most a gyed maximuma és ez várható a következő babára nézve is aktualizálva a tárgy évi gyed maximum lesz. Hozzá tenném még, hogy ezek a jelenlegi szabályok ha jól tudom és manapság nagyon gyorsan tudnak változni a dolgok….
      Ha tévedtem volna valamiben elnézést kérek Ági biztos kijavít.
      Üdv Kati

    • Vida Agi

      2011. június 10. péntek

      1. Ha 2 éves koráig megszületik a 2. baba, akkor a 2. gyerek utáni TGYÁSt, majd GYED-et fogod kapni, az első után pedig már semmit.
      2. A táppénz kiszámolása eléggé bonyolult, de a fenti hozzászóló jól leírta a lényeget.

  • Panka

    2011. május 08. vasárnap

    Én is kis korkülönbség párti vagyok, sikerült is, ahogyan szerettük volna: 20 hónapos kislányunk két hete kapott hugicát. Tudom, még nagyon az elején vagyunk, és sokat kell még tanulnunk a közös életünket, de egyelőre bizony elég nehéz. És nem a fizikai fáradtságról van szó: bár a pici kicsit hasfájósabb, sírósabb, mint a nővére volt, mind a kettőt el tudnám látni. A probléma az, hogy a nővére nagyon össze van zavarodva: egyfelől szeretgeti, babusgatja a tesóját, de másfelől – eddig teljesen ismeretlen – hisztirohamok törnek rá, sőt, gyakran velem, az anyukájával is elutasító, ellök magától stb. Az én életvidám, örökmozgó, okos kislányom most a nap nagy részében sír (éjszaka is felriad), hisztizik. Ha apa, vagy nagyszülő elviszi otthonról, akkor anya, anya kell neki, ha hazajön, és játszanék vele, akkor nem akar… egyébként sem kötik le az eddigi játékai, leginkább csak bambulna a kedvenc meséje előtt (ha hagynánk). Engem nagyon megvisel lelkileg, hogy látom, az én kicsi lányom nem érzi jól magát az új helyzetben, és szeretném újra annak a vidám manónak látni, akit mindenki imád. Kedves Ági, te csak a pozitív dolgokról írtál a kis korkülönbség kapcsán, kérlek, nyugtass meg, hogy ez a jelenség „normális”, és hamar a helyére rázódnak a dolgok.

  • Szabó Alexandra

    2011. április 24. vasárnap

    Kedves Ági!
    Szeretnék tőled tanácsot kérni! Van egy 14 hónapos kifiam,és úgy néz ki érkezik a msáodik baba :),elvileg 22 hónap lesz köztük! Terveztük a babát,aztán külföldi út miatt gondoltuk várunk még is…..de aztán meglepetésre összejöttt a baba 🙂 Nem gondoltuk volna 🙂 Szóval a kisfiam még szopizik,éjszaka is mellettem alszik mert van hogy elég sokszor felébred és akkor cicin nyugszik meg,és alszik el! Nemtudom hogy ezt így hagyhatom e,vagy valahogy szoktassam a kiságyba vissza és arra hogy ne kelljen fel sokszor,persze fogalmama sincs hogy ezt hogyan kell,ha kell?!!Nagyon örülöl a második babának de néha olyan félelmek törnek rá,hogy nem fogok birni két kicsivel,és hogy a nagyobbiknak nem tudok elég szeretetet figylemet adni,amire szüksége lett volna,és néha ugy érzem lehet várni kellett volna! Rámtör a félelem,az aggódás!Hisz nem akarok majd kifacsart rongy lenni,aki nem tuja ellátni,szeretni mindekét babát,mert fáradt..és nem tud két gyerekre kellőképp figyelni!És tudom ezen nem most kellett volna elgondolkoznom….de most törtek rám ezek a félelmek! 🙁 És mi lesz ha még szopik a nagyobbik is?mert nem akartnám elválasztani ha nem muszály!! Ne hargudj hogy ilyen hosszú levelet írtam……de rád számitok! Köszönöm neked!!!!!

    • Vida Agi

      2011. május 07. szombat

      Nem kell aggódnod, ez tökéletesen működhet így is. Én is szoptattam együtt a kicsit és a nagyot, egyrészt nagyon praktikus megoldás volt, mert amikor a kicsi szopizott, nem csatangolt a nagy egyedül a lakásban, másrészt az ő számára is jó volt, hogy odabújhatott, megkaphatta ugyanazt, amit a kicsi is, ezért nagyon harmonikusan teltek az első hónapok a két kicsivel.

      Alvás: 22 hónapos koráig még sokat fog ő is változni, fejlődni, de az szerintem nem gond, ha együtt alszotok, neki is jó lesz majd.

  • Andi

    2011. április 23. szombat

    Sziasztok! Nekem két gyermekem van, az első augusztusban lesz 18 éves, a pici májusban 18 hónapos. Szóval nagy a korkülönbség… Mindig is nagy /nagyobb/ családot szerettem volna, de sajnos az élet nem úgy hozta, hogy rövid időn belül újra szülhessek. Egy rossz házasság után jött egy új kapcsolat, melynek gyümölcse a picur. Nagyon nagy boldogság, hogy ismét babázhatok, nagylányom pedig rengeteget segít. A két gyerek közt ég és föld a különbség, a nagy egy higgadt, nyugodt baba volt, míg a picit egy higany, folyton pörög, egy perc nyugta sincs. Kis korkülönbség mellett ezt biztos nem bírtam volna. Kislányom 24 órás figyelmet igényel, de szerencsés vagyok, mert a nagylányom és a párom is nagyon nagy segítséget nyújt. Szerintem egy pár év /4-5/ az ideális, az én esetem talán extrémnek nevezhető egy kis tulzással.

  • holzeri

    2011. április 04. hétfő

    Sziasztok!

    Már nagyon régóta keresek egy oldalt ahol 2 gyerekes anyák megosztják egymással a tapasztalatokat.
    Igaz nálunk még a pocakomban van a baba akivel november végére vagyok kiírva. Érdekes mert a fiam Márton szintén november végén született és lehet, hogy egy napon fognak megszületni 2év korkülönbséggel.
    Vida Áginak írnék, hogy én novemberben kezdtem el szedni az elevitet és még szoptattam javában. Nekem sem sikerült teherbe esnem majd egy fél évig. 2-3 hónapja már nem szoptattam és most vagyok 6 hetes terhes. Van aki azt mondja, hogy semmi köze a szoptatásnak, van aki azt mondja igen. Szerintem ez nőfüggő. Rá tudunk görcsölni, hogy miért nem sikerül hamar és stb.
    Nekem mind a két terhességem olyan együttlét után sikerült amit nem számoltam, nem figyeltem.
    De igazából azért írok, hogy megkérdezzem, mik voltak a nehézségek a kis korkülönbségű testvérek között. Vannak félelmeim, de már alig várom, hogy egy nagy családom legyen.

    • Vida Agi

      2011. április 12. kedd

      Az biztos, hogy a testvér érkezése kis korkülönbségnél nagy változást jelent: meg kell tanulni mind a két kicsire odafigyelni, összeegyeztetni az érdekeket és a programokat. Ha te képes vagy kiegyensúlyozottan kezelni az új helyzetet, akkor a nagyobb testvér is jobban alkalmazkodik majd, vele is könnyebb lesz. Fontos, hogy ő nagy figyelmet kapjon kezdetben, ne szoruljon háttérbe a testvér miatt, a kicsi kezdetben úgyis főként csak eszik és alszik, ilyenkor inkább a nagyon legyen a fókusz, alakítsátok ki együtt a közös napirendeteket, amiben már minden családtag szerepel (pl. amíg a kicsi szopizik, addig a naggyal lehet mesét olvasni, gyurmázni, rajzolni, utána sétálni menni közösen, este a kicsit korábban lefektetni és fél-1 órát szánni a naggyal való közös játékra stb. Később, ahogyan a kicsi nő, egyre jobb lesz a helyzet, együtt is jól eljátszanak majd, és ez sok terhet levesz majd rólad.

  • Gyarmati Harmat-Katalin

    2011. március 19. szombat

    Kedves Ági!

    Először írok, ezért szeretném megköszönni az eddigi leveleket. Jól eső érzés, hogy ösztönösen jól cselekedek, megnyugszom, ha látom hogy más is küszködik hasonló gonddal, s nem vagyok egyedül.
    Kisfiam pár nap múlva lesz 15 hónapos, még mindig szopizik reggel s elalvások előtt (sajnos sem a délutáni, sem az esti alvás nem megy cici nélkül). Lassacskán két hónapja próbálkozunk a kistesó ügyben, mert én is a kis korkülönbség mellett teszem le a voksomat több szempontból is. Azonbam még sehol semmi (az első gyereknél néhány próbálkozás után összejött, igaz, akkor párommal mindketten egy méregtelenítő kúra után voltunk). A kérdésem, hogy a szoptatás miatt nem jön össze? Ugyanis nem szeretném még elválasztani, ha nem muszáj.

    Köszönöm szépen a választ,
    Kata

    • Vida Agi

      2011. március 25. péntek

      Előfordulhat, hogy a szoptatás miatt nem sikerül a második baba, annak ellenére, hogy a kicsi csak 1-2x szopizik naponta. De 2 havi próbálkozás még nagyon kevés, tehát ez még nem jelenti azt, hogy a szoptatás miatt nem tudsz teherbe esni. Az is lehet, hogy a ciklusod megváltozott a szülés után, máskor van a peteérésed, mint korábban.

    • Köles-Szücs Anna

      2011. május 05. csütörtök

      Sziasztok

      Én 9 hetes terhes vagyok, és még szopik (nem is keveset) a 18 hónapos kisfiam, azaz nálam összejött a tesó szoptatás mellett.
      Nekem ugyanakkor azt mondta a védőnő, hogy válasszam el a gyereket, mert a nagy nem fogja engedni, hogy szopizzon a kicsi, és ezt csak azért mondja, mert most pont van egy ilyen családja.
      Ugyanakkor én sem akarom erőszakkal elválasztani, most inkább arra megyek rá, hogy csak ébredéskor, és lefekvéskor szopizzon, illvetve terveim szerint a 8.hónapban elkezdem egy műbabával a „tesóra” szoktatást, remélem így nem lesz gond a kettős szoptatással 🙂
      Majd kiderül …

      • Vida Agi

        2011. május 18. szerda

        Szerintem nem lesz gond, nálunk gond nélkül szopizott a két gyerek együtt, nem volt féltékenység, itt a szülőn is sok múlik.

  • Nóriii

    2011. február 01. kedd

    Tisztelt Ági!

    Nem igazán értek egyet azzal,amit a korkülönbség-ügyben Ön ír.
    Ha már igy felsorolva irta,engedje meg,hogy én is felsorolva „cáfoljam meg”:
    Hogy miért nem jó a nagy korkülönbség:
    1.Sok gond volt a gyermekkel-
    Áldott jó Kisfiunk van,és ez pont annak is köszönhető,h eddig csak Ő van,és Életének első 3 évében 100% -ban megkapta a figyelmet,stb.ami ha lett volna már testvér,nem hiszem,h ugyanannyi figyelemet kaphatott volna.
    Ráadásul 2 és fél éves koráig szopott-ez éppen elég nagy dolog és nem hiszem,h ez igy lehetett volna,ha már lett volna testvére..

    2.Nehéz szűlés volt-(??)
    Ahhoz képest,h első szűlésem volt,50 perc volt az egész, és még érzéstelenítést se kértem,h teljesen átéljem a Szűlés Csodáját..

    3. Vissza vágyok dolgozni-
    Köszönöm,nekem az Anyaság a legnagyobb öröm,el sem tudom képzelni,h hogy lehet valaki 100%ban munka után még Anyának,és Feleségnek lenni..

    4.Mert az elsőre sem voltunk felkészülve-
    Hát,28 évesen,mire elvégeztem egy főiskolát,majd egy egyetemet,már alig vártunk,h VÉGRE a Család következzen a sok tanulás után..

    Irta,hogy azért is jó a kis korkülönbség,mert
    ” EGyben letudom az egészet”-
    ez számomra a legtávolabbi érzsé,pont az ellenkezőjét érzem,hát micsoda gyönyörű állapot lesz,ha majd Újra átélhetek a Pici-korú babával mindent! Pont ez benne a gyönyörűség,h nem egymás után,gyorsan,túlenni rajta,hanem kiélvezni minden Pillanatát.

    Én úgy érzem,eddig Lelkiismeret furdalásom lett volna,ha már jött volna a Kistesó.Alig várom,h majd újra átéljünk mindent,de úgy gondolom,h a Kisfiunk,mivel pl.olyan kis ragaszkodó( gondolom ez a hosszú szoptatás miatt is)nem hiszem,h jót tettünk volna,ha már lett volna Valaki MÁS IS..
    Pont ez az a kor fejlődés-lélektanilag,a 3 év amikor már MegÉrti,h KI is az a Kistestvér..

    Én -Mi igy érezzük-és nem hiszem,h törvényszerűnek kellene lennie,h csak ez vagy csak az a korkülönbség lenne a Jó. Mivel nem vagyunk egyformák,ebben is különbözünk. A lényeg,h mindenki a saját „érzését kövesse”:-)

  • Orsolya

    2010. november 26. péntek

    Nálunk 6 és fél év van a két fiú között, és ez szerintem remek. Amikor a nagyobb az óvodából az iskolába készült, azon a nyáron született meg a kisebb. A nagyobb nem érezte meg, hogy csökkent a rá fordított idő, hiszen az iskolában rengeteg új élmény várta. Délután pedig elsőben is, és most másodikban is korán tudok értemenni, nagyokat sétálunk hazafelé, közben beszélgetünk. Finomakat főzök neki, hiszen van rá időm itthon. Most másfél éves a kicsi, 8 a nagy, és nagyon aranyosan játszanak együtt. Este még beszélgetnek is az ágyban, pedig a pici éppenhogy pötyög csak néhány szót.
    Ami minket, szülőket illet, nekem nagyon jól esett a babázás után visszamenni dolgozni néhány évet (nem anyagi szempontból), és nagyon jól esett a munka után újra átélni a várandósságot, és újra megtapasztalni az újszülött körüli boldog nehézségeket. Ez a pihenő mindkettőnknek kellett! Nem is beszélve arról a könnyebbségről, hogy a nagyobbik már nem hátráltatott a baba körüli teendőkben, hanem inkább segített. Némi féltékenység megjelent ugyan, de hamar elmúlt. Azt gondolom, a nagy korkülönbség helyett inkább a nemek különbsége lehet, ami esetleg nehezítheti a testvérek jó kapcsolatát.

  • Zsuzsi

    2010. szeptember 27. hétfő

    Én alapvetően kis korkülönbség pártján voltam a fenti érvek miatt, de sajnos elvesztettem a kistesót és várnunk kellett egy picit. Így 3 év lett a körkülönbség. Amit én most – nyilván részben azért, mert így alakult- ideálisnak érzek. Még nem akkora különbség, hogy ne tudnának összenőni, ugyanakkor meg már a 3 éves tényleg sokkal önállóbb, megértőbb és a dackorszak végén volt, vagyis sokkal kevesebb ellenállásba ütköztem, mint a családi és baráti körben látott 2 évnyi korkülönbséggel érkezett családok anyukái.
    Ha visszagondolok fejlődéslélektani alaptanulmányaimra, teljesen logikus ez: 3 éves kor környékén szakadnak el az anyukától, ekkor születik meg az az öntudatra ébredt én, akinek már nem kell folytan az anyuka. És ezt a folyamatot megélhette a nagyobb: biztonságban, szeretetben – nem kellett „versenyeznie” a kisbaba iránt adott figyelmemmel.
    Nekem így lett végül jó, és a következőt is 3 évre tervezem – mert így igazságos 🙂 velük szemben… és mert ezt már ismerem és könnyebben tudom talán venni azt a lépcsőt is.

    Ugyanakkor a családban van példa 1.5 évtől 4-5 évnyi különbségre is. Hol miért alakult így, mindegy. A szülői figyelmen és a családi mintán múlik talán inkább, hogy milyen tesók lesznek. Nálunk nagy kultúrája van a családi, testvéri-unokatestvéri közös játszásoknak. Én pici korom óta nagyon szoros kapcsolatban vagyok pl a 6 évvel idősebb unokatesómmal (lány) ugyanúgy, mint a 2.5 évvel idősebb bátyámmal.

    Nnnna, csak azt akarom mondani, hogy mindkettő jó ám: ha a szülők is szeretik egymást és testvéreiket, velük is pont ugyanez fog történni. Emiatt nyugodtan lehet a praktikus szempontok mellett dönteni (van aki hamar letudná a kezdeti éveket, van aki újra és újra átélné a picibaba puhaságát). vagyis döntsön az anyuka igénye… szerintem 🙂

  • Timmancs

    2010. augusztus 06. péntek

    Sziasztok!

    Az én nővérem 10 évvel idősebb nálam, mert nehezen jöttem össze a szüleimnek :). Ennek ellenére nagyon jó tesók vagyunk és imádjuk egymást! A jó testvéri viszony nem korkülönbség függvénye.
    Viszont saját esetemben én is minél előbb vállalnám a második gyerkőcöt, csak még várat magára…

  • L.Zsuzsa

    2010. május 10. hétfő

    Kedves Ági!
    Az igazság az,hogy én határozottan állítottam,hogy a kislányom(13 hó) kiscsoportos koráig nem lesz kistesó,(csak kb. 4 éves kora után),mert óvónőként azt tapasztaltam,hogy a beszokás alatt született testvér kicsit „sok” a gyerekeknek.Ha már magabiztosan jár oviba,akkor is megérzi…és szerintem ez így van rendjén…de talán akkor nem egyszerre érik a megpróbáltatások.Attól pedig,hogy nagyon pici mellé legyen egy mégkisebb féltem.A napokban azonban olyan hihetetlen vágyat érzek egy kisbaba után,hogy magam is meglepődtem.Csak azt kérdezném,hogy,ha mégis úgy döntünk,hogy lesz hamarosan kistestvére a kislányunknak,vajon melyik esetben viseli meg kevésbé lelkileg:ha 2,vagy 3 éves kora körül érkezik.A magam részéről szerintem a 3 már késő(az előbb leírtak miatt),viszont a 2 elég dacos időszak,nem?2-2 és fél évesen már tud igazán örülni majd neki?Meg tudom majd neki magyarázni,hogy mi is történik vele?Be tudom majd vonni,hogy fontosnak érezhesse magát a kistesó életében?Tudom,hogy nekünk kell eldönteni,de szeretném,ha minél kisebb féltékenységgel vészelni át a nagy.Az lenne a legideálisabb,ha természetes lenne,hogy neki van tesója:-)
    Nagyon köszönöm a válaszod.

    Válasz: Szerintem jó a kis korkülönbség. Nálunk 21 hónap van a fiúk között. Amikor a kicsi született, a nagyot még nem viselte meg a dolog, és akkor még az oviba szoktatástól is távol voltunk. Pont akkora volt akkor, hogy természetesnek tartotta, hogy testvére lett, segített körülötte, örült neki, mostanra meg már teljesen összenőttek, együtt járnak oviba, együtt játszanak, hiszen csaknem egyidősek. Azt tapasztalom, hogy 3 éves korig nagyjából ez szokott lenni a helyzet, mint nálunk, a 3-4 éves kor közötti időszak ebből a szempontból a kevésbé ideális, 5 éves kor után pedig teljesen jól elfogadja a kicsi a testvért, sőt ilyenkor már ők szokták kérni, hogy legyen 🙂

  • JanCsi

    2010. április 09. péntek

    :-DDDD Most látom csak, hogy már írtam kommentet a témában, mikor még csak tervezni kezdtük a másodikat :DDDD

  • JanCsi

    2010. április 09. péntek

    Szia!

    Nálunk is pont 20 hónap lesz a különbség. Bevallom, nálunk a döntp tényező az volt, hogy talán jobb testvérek lesznek, hisz korban közel vannak, illetve a másik, hogy nem akartam rövid „fellégezés” után újra visszamerülni az éjszakázás és pelenkázás világába. „Tudjuk le” a következő 2-3 évben ezeket és utána ott lesz két, korban hasonló klassz gyerek. Az első gyerekm igazi kétemberes, állandó ingerre vágyó kislány. Úgy voltunk vele, hogy a „legrosszabb” ami történhet, hogy nyerünk egy uilyen kétemberes gyereket, de inkább hiszem, hogy a másodikkal egyszerűbb lesz, pont azok miatt amiket leírtál. Hiába szeretném 50 percig ringatgatni, egyszerűen nem lesz rá idő, a kicsi ebbe fog belesimulni.

  • Virág

    2010. április 01. csütörtök

    Sziasztok!

    Köztem és a nagyobbik nővérem közt 14 év a második nővérem és köztem 9 év van soha nem éreztem ennek a hátrányát.
    A kislányom 21 hónapos szertenék kistesót de nem jön össze nehéz szülésem volt 13 és fél órát vajúdtam de végig azt mondtam hogy jöhet a következő még sem érkezik. A kislányomra két évet vártunk végig azt mondták hogy a második majd gyorsan jön.
    Kicsit kezdek aggódni.

  • Csernovics Agnes

    2010. március 17. szerda

    Nekem mindkettobol kijutott: az elso hazassagombol szarmazo nagylanyom mar tizenket eves volt, amikor megszuletett a (fel)tesoja. Nagyon rovid ido alatt beleszokott, sot, rengeteget segit. Nekem volt nehez, ujbol kismamanak lenni. A masodik es a harmadik gyerekem kozott 22 honap van. Es tenyleg: fizikailag ugyan kicsit nehezebb, de lelkileg… most eloszor erzem magam felhotlenul, nagybetus Anyanak.

  • Ribizli

    2010. február 27. szombat

    Sziasztok!
    Nálunk 23 hónap van a két fiú között. Most 3 ill. 1 évesek.Túl vagyunk az első éven, ami barátok között sem volt egyszerű. Mondjuk sztem mi mozgékonyabbak is vagyunk mint az átlag. A kisebbik fiam 10 hósan elindult.A nagyobbik szintén ilyen volt, ő 32. héten született koraszülötten ,de ő is 1 évesen eljárt. Mi sem teljesen így terveztük, de mikor kiderült. a kezdeti ‘sokk” után örültem ,hogy így alakult,mert én valószínűleg ha visszamegyek dolgozni, nem jövök haza ismét kistesó ügyben. Most ezt így gondolom,de lehet azért mert így alakult. Szóval én is kiskorkülönbség párti vagyok. És sok sikert kívánok minden anyukának aki most kezdi ezt az időszakot, nekem nem volt egyszerű,de viszont tényleg igaz hogy összenőnek,mert még olyan picik,de szinte napról napra többet és jobban tudnak együtt játszani.

  • Flóra

    2010. február 07. vasárnap

    A nagy korkülönbség saját tapasztalat alapján nem jó. Az öcsémmel semmi kapcsolatom, tehát a kis korkülönbség pártján állok, ennek ellenére nem érzem úgy, hogy be akarom most vállalni a kistesót. Lányom 16 hónapos. Nagyon valószínű, hogy neki nem lesz kistesója.

  • Vivi, Szeged

    2009. november 20. péntek

    Sziasztok!

    Úgy terveztük, hogy kb.2-2,5 év korkülönbség legyen közöttük. Kicsit megszeppentünk hát, amikor kislányunk fél éves korában kiderült, hogy bizony kistesó már a pocakban pár hetes.Elég friss az élmény. Persze, ha így alakult örülünk és próbáljuk az előnyös oldalát nézni.Valóban, így kevesebb évet tölt itthon az ember, de hát az ugye intenzívebb lesz. Ági írtad, hogy 20 hónap van közöttük. Nem tudom a mi helyzetünk „rázósabb” lesz-e. Kicsit izgulok az ellátás minősége miatt, s hogy a nagyobb ne érezze, hogy vele nem úgy van foglalkozva. A védőnő azt mondta nem érzékeli majd, s a pár év „hajtás”meghozza majd gyümölcsét a kapcsolatukban. Nagyon megköszönném, ha valaki hasonló helyzetben lévő megosztaná élményét, akár a várandósságtól (nagy pocakkal ellátni a gyerkőcöt, vizsgálatok) a szülésen át az összeszokásig tapasztalatát.Tehát kb.14-15 hónap lesz közöttük. Köszönöm.

    Válasz: Meglátod, szuper lesz 🙂 A terhesség alatt együtt vártuk a kicsit, az Anna Peti könyvből meséltem neki mindig milyen lesz a kistestvér. A szülés után azért volt könnyű, mert még nem „szoktam el” a babázástól, bennevoltam a pelenkázásban, szoptatásban és a többiben, sokat sétáltunk, játszottunk együtt, szépen összeszoktak. Most pedig valami csodálatos, milyen jól elvannak már együtt, tényleg összenőttek, együtt eszelik ki a csintalanságokat :))

  • Kis Anita

    2009. november 12. csütörtök

    Az én babám 4 hónapos,de jövő ősszel próbálkozunk!
    A nővérem és köztem 7 év van és most kezdünk „jóban lenni”!
    A húgommal kicsi a korkülönbség és teljes az összhang!
    De ezt mindenki magának tudja!
    Úgy jó,ahogy lesz!
    Már az is szuper,hogy sokan szeretnének legalább 2 gyereket!

  • Jancsi

    2009. szeptember 29. kedd

    Nekem féléves a babám és most kezdjük a tesóprojektet. A terhességem és szülésem olyan volt amilyet az ember kívánni szeretne magának, úgyhogy alig várom ,hogy újra pocakom legyen (mármint az most is van… hanem hogy tesó növekedjen benne), amúgy pedig én is inkább arra szavazok, hogy jobb ki sem jönni a büfi, peluscsere, stb. gyakorlatból, mint húzni-nyúzni évekig és utána azt érezni, hogy itt a tesó akivel újra felfordul a 2-3 éve megszokott élet.

  • Andrea

    2009. július 03. péntek

    Az én gyerekeim közt 15 év van! A lányom most 15 hónapos és megakart születni,pedig nem volt tervbe véve.Nem baj,hogy igy alakult a tesója vigyázz rá,ha elkell szaladnom valahová és foglalkozik vele mikor sok tennivaló van itthon.
    Nem nyűg a tesónak 🙂

  • Farsangné Puskás Mária

    2009. április 15. szerda

    Mindenféleképpen a kis kor különbség előnyt jelent a kis tesó előbb tanul meg dolgokat,beleértve jót rosszat nem nagyon lesz idő elkényeztetni a nagyobbat,mert akaratod ellenére megteszed,a féltékenységet is könnyebben lehet kezelni,és nem alakul ki a minden csak az enyém cimü fejezet.

  • Hajnalka

    2008. december 15. hétfő

    Nekem kicsi is van, nagy is van. A két nagy gyerekem között 21 hónap van..csak az első két évet kellett túlélni. Egy lány-egy fiú, általában jó tesók, bár a mostanára szinte állandósult veszekedés gondolom nem a kis korkülönbség miatt van. Ők az idén 10 és 8 évesek. A legkisebb alig múlt egyéves. Csodálatos dolog újra babázni, egy csomó dolgot másképp látok, egyrészt a harmadik gyerek rutinja, másrészt a korom miatt. A pici is fiú, imádja a tesóit, de a reggeli ölelés az csak a bátyusnak jár, még nekem sem…szerintem ez sem korfüggő..A nagyok most segítgetnek vigyázni a picire, amikor ők voltak kicsik, volt hogy állva szoptattam, mert a leányzó vagy a tesó fejét piszkálta, vagy engem…
    Mindegyiknek van előnye is, hátránya is, a gyerekeim a legcsodálatosabbak az életemben!
    Mindenben a jót kell keresni tudatosan, meg kell látni, és akkor a rossz sem olyan rossz–és ez nemcsak a gyereknevelésre vonatkozik

  • Orsi

    2008. augusztus 06. szerda

    Én is nagy korkülönbség párti vagyok, a fenti okok mindegyike jellemző nálam, de plusszba még az,hogy szeretnék otthon lenni,amikor a nagyobb elkezd iskolába járni,elkísérni,az első nyári szünetben együtt lenni,mert most az ovi környékén is ritkán látnak a munkám miatt.Szerintem az fontos lesz neki,és ha a mostani életritmusunkban kezdjük az isit,akkor biztos nem lesz zökkenőmentes,és nálunk az életmódváltás jelenleg egyetlen elérhető eszköze – bármilyen bután is hangzik – egy kistesó.

  • Zöldi Ágnes

    2008. augusztus 05. kedd

    Nagy korkülönbség párti vagyok. Olyan jó az első babám, hogy a második már csak „rosszabb” lehet. (az idézőjelet remélem mindenki komolyan vette) Szeretnék dolgozni is még, hogy aztán megint jöjjön a vágy egy babázós korszak után. Addigra a nagy meg már tényleg nagy lesz, jó esetben ő is együtt örül velünk az új családtagnak. Számomra a felnőtt világ, a saját függetlenségem rettenetesen fontos, majdnem ugyanannyira, mint a kislányom. Több nagyon pici gyerekkel ezt a függetlenséget nem tudnám megvalósítani. Boldog, kiegyensúlyozott anyuka=boldog, kiegyensúlyozott baba=boldog család :-))

  • Dóra, Budapest

    2008. július 22. kedd

    Javaslom, hogy forduljatok a Babafalva.hu oldalon is elérhető tb-tanácsadóhoz. Engem is ő nyugtatott meg, hogy a GYED összegét nem az befolyásolja, hogy hány év van a két gyerek között.

  • Anna, Budapest

    2008. július 14. hétfő

    Én nagyobb korkülönbség párti vagyok. Most jön a második babó. 3 és fél év lesz köztük. A nagyobbik már önnáló és borzasztóan várja, hogy kistesója legyen:) Nekem nehéz szülésem volt. Idő kellett, hogy újra szorongás nélkül vállalhassam a várandóságot és ne terhességnek érezzem a 9 hónapot. Kicsit jó volt visszajönni dolgozni is (felnőtt világ+anyagiak) és most alig várom, hogy megint babázhassak 😀

  • Eszter Erdélyből

    2008. június 26. csütörtök

    Határozottan a kis korkülönbség! Miért:
    – jobb viszony alakul ki a gyerekek között, egy túl nagy (túl kicsi) testvér nem is testvér igazán inkább csak nyűg a másiknak
    – nem kell újra belerázódni a munkába… aztán pedig újra a gyereknevelésbe
    Határozott elképzelésem ellenére nem akar még jönni a második baba… 🙁

    • Mimi

      2011. február 08. kedd

      Szerintem egy kicsit meredek azt mondani, hogy nem testvérek, csak nyűg egymásnak. MÁR HOGYNE LENNÉNEK TESTVÉREK?? AZOK ÁM. Kisfiam 1 és fél éves nincs tesó, de azlrt eg kicsit rosszul hangzik, ahogy igy leirod. És ha a munka a hivatásod, akkor szivesen égzed, nem kell rázódni, és ha jön a másik, akkor a gyereknevelés élvezet lesz. Ez az én véleményem.

    • Mimi

      2011. február 08. kedd

      Az elírásaim a hirtelen válaszomból ered, nagyon kikívánkozott belőlem a válasz.

  • Sipos Endre

    2008. június 22. vasárnap

    Sziasztok. hallottam, hogy ha két éven belül jön a második baba akkor magasabb lesz a GYED összege. Ha pedig nem van e lehetöség arra hogy a nagyobbal én menjek Gyed-re(persze én dolgoznék) a párom pedig otthon lenne a két gyerekkel. A két srác között egyébként 1év 3 hónap lessz. mivel igy alakult mostmár én is a kis korkülönbség hive lettem mert egyszere túlvagyunk a gyermekvállaláson. egy fiatal, boldog apuka.