Idegrendszeri éretlenség 4 éves korban

Miért van az, hogy sok 4 éves még mindig nem tud megülni a fenekén? Honnan adódik az idegrendszeri éretlenség, mit jelent pontosan és miért érdemes tudatosan fejleszteni?

Egy négyéves kisgyereknél még normális, ha úgy pörög, mint egy búgócsiga, egyszerre ezer dolgot csinál, közben nevet, sír, kiabál  és anyaként te csak próbálod utolérni. Néha az óvónő szól, hogy „nem tud figyelni”, “mindig rá kell szólni”, vagy „még mindig nem rajzol rendesen” és ez megijeszt vagy esetleg te magad érzed, hogy valahogy nehezebb vele az élet. Ilyenkor sokszor előkerül az idegrendszeri éretlenség gyanúja.

Ez a kifejezés ijesztően hathat, de nem betegségről vagy visszafordíthatatlan állapotról van szó. Inkább olyasmiről, ami természetes része lehet a fejlődésnek  de érdemes odafigyelni rá, mert ha a gyermek több területen is lemarad, az a későbbiekre is kihat.

Mi történik egy négyéves gyermek idegrendszerében?

A négyéves kor egy fordulópont. Agyilag ez az időszak hatalmas változásokkal jár: az agy különböző területei egyre jobban összekapcsolódnak, a két agyfélteke kezd együttműködni, az érzelemszabályozás egyre kifinomultabb lesz, vagyis a belső szabályozórendszerek épülnek.

A figyelem fókuszáltabbá válik, a mozgás ügyesedik, a finommozgások fejlődnek (rajzolás, ollóhasználat), a beszéd bővül, és megjelennek a szabályok követésére irányuló szándékok. Igen, még ha néha azt is mondja, hogy „nem akarom!”, már alakul benne, hogy a világ nem csak körülötte forog.

Ha viszont ezek a területek nem fejlődnek elég harmonikusan, akkor beszélhetünk idegrendszeri éretlenségről.

Milyen tünetek utalhatnak éretlenségre 4 évesen?

Nem az a kérdés, tud-e írni vagy olvasni  hanem az, hogy az alap idegrendszeri működések mennyire stabilak.

Figyelem és viselkedés:

• Nem tud huzamosabb ideig egy tevékenységre koncentrálni (akár játék közben sem).
  
• Gyakran belevág a felnőtt mondandójába, türelmetlen.
  
• Elkalandozik mesehallgatás közben, nem tudja visszamondani a lényeget.
  
• Nem tud kivárni, nem érti a „sorra kerülés” szabályait (pl. társasjátékban).
  

Mozgás és egyensúly:

• Gyakran botlik meg, elesik, nem figyel a saját testére.
  
• Nem szívesen mászik, egyensúlyoz, hintázik  vagy épp állandó mozgásban van.
  
• Nem váltogatja a lábait lépcsőzésnél, „békaugrásban” közlekedik.
  
• Kerüli a labdás játékokat, nehezen tanulja meg az irányítást.
  

Finommotorika és kézügyesség:

• Nem szívesen rajzol, hamar elfárad.
  
• Ceruzafogása görcsös, bizonytalan.
  
• Ollóhasználatban elakad, nem tud egyenesen vágni.
  
• Nehezen gombol, cipzároz, önálló öltözködésben is lemarad.
  

Beszéd és gondolkodás:

• Nehezen mondja el a gondolatait összefüggően.
  
• Nem érti az összetett utasításokat: „Vedd fel a zoknid, és hozd ide a cipőd!”
• Keveri az irányokat (fentlent, jobbbal, előrehátra).
  
• Kitalált szavakat használ, vagy helytelenül ragoz.
  

Érzékelés és önszabályozás:

• Hangos zajokra túl erősen reagál (befogja a fülét, sír).
  
• Bizonyos ruhák, textúrák zavarják.
  
• Étkezésnél válogatós  nem az íz, hanem az állag miatt.
  
• Gyakran dühkitörései vannak, ha valami nem sikerül.

Ha ezek közül több is tartósan jelen van, érdemes szakemberhez fordulni (gyógypedagógus, mozgásterapeuta, pszichológus), de otthon is nagyon sokat tehetsz azért, hogy az idegrendszeri érés beinduljon.

A neuroplaszticitás elve (az agy alakíthatósága) szerint az agyi kapcsolatok a tapasztalatok révén alakulnak  és a kisgyermekkor az egyik legfogékonyabb időszak a fejlődésre. Ezért van akkora ereje a mindennapi közös élményeknek.

A szenzoros integrációs elmélet (Ayres, 1972) szerint a gyermekek idegrendszere az érzékszervi tapasztalatokon keresztül érik. Ha ezek zavart szenvednek, akkor a mozgás, figyelem, beszéd, viselkedés is másként alakul. Az otthoni szenzoros játékok segítenek harmonizálni az eltéréseket.

Kapcsolódó cikkem: Szenzorosság: Mit kell tudni róla?

Hogyan fejlesztheted otthon játékosan?

Nem kell külön tanfolyamra járni, sem órákon át gyakorolni. A mindennapi játékok, közös tevékenységek során is nagyon sok mindent képes megtanulni a gyermeked, ha tudatosan és rendszeresen gyakoroltok.

1. Mászós játékok:  újraépítik az idegrendszer alapjait

Négyévesen már „túl vagyunk rajta”, mondanánk  de a mászás, kúszás, forgás még mindig nélkülözhetetlen az agyféltekék közötti kapcsolat erősítéséhez.

Ötlet: „Kincskereső” mászópálya a nappaliban  párnák, takarók, székek között. Egy-egy plüss vagy papírcetli lehet az elrejtett „kincs”.

2. Keresztező mozgások:  agyféltekék összehangolása

Például: Érje meg a bal könyök a jobb térdet és fordítva. Lehet belőle „robotjárás”, mondókával, hanghatással. Hidd el, imádni fogja.

3. Finommotorika játékosan:  nem csak ceruzával

Gyurmázás, papírszaggatás, tépés, pöttyözés ujjfestékkel, csipeszes játékok.
Ha nem szeret rajzolni, nem baj  erősítsétek meg először az ujjait, kézfejét más módon.

Ötlet: jégkrémes pálcikákból ragasszatok „szörnyecskéket”, mozgó szemekkel  csupa finommozgásos tevékenység rejtve.

4. Mozgásos ritmusjátékok:  figyelem és szabályozás

Pl. „Állj meg!” játék: zenére mozogtok, aztán amikor leáll a zene, meg kell fagyni.
Ez fejleszti a gátlási funkciókat  vagyis azt, hogy ne mindig az ösztöne vezesse.

5. Érzékelési játékok  nyugtatják az idegrendszert

Homok, rizs, víz, hab  engedd, hogy matatás, tapintás közben dolgozzon az érzékelése.

Tipp: egy lavór vízbe tegyél különböző hőmérsékletű kis tárgyakat  próbálja meg kitalálni, mi lehet az, amit kihúz.

A szülői jelenlét szerepe: mi segít leginkább?

Nem a tökéletes játék vagy fejlesztési terv, hanem az, hogy jelen vagy, válaszolsz, tartod az érzelmi keretet. Mert ha ő lemarad, akkor még inkább szüksége van rád  a tempójához igazodva.

• Nem siettetlek, itt vagyok veled.
• Segítek, ha kéred, de hagylak próbálkozni.
• Nem a siker érdekel, hanem az, hogy együtt vagyunk benne.

A dicséret is legyen kapcsolódó: „Láttam, hogy most végig kitartottál!” vagy „Nagyon ügyesen próbáltál ollóval vágni, még ha nem is lett pontos.”

Ez sokkal többet jelent, mint az, hogy „Ügyes vagy!”

És ha mások szóvá teszik?

Sajnos sok szülő nemcsak a gyerek nehézségeivel küzd  hanem a külső megjegyzésekkel is:

• „Más gyerek már rég rajzol.”
• „Nem figyel rám, biztosan rosszul nevelitek.”
• „Szigorúbban kéne nevelni, nem engedni mindent.”

Kapcsolódó cikkeim: Az autizmus spektrum zavar korai felismerése: Milyen jelei vannak?

Az ADHD korai felismerése: Milyen jelei vannak? Hova fordulhattok segítségért?

Ezek fájdalmas mondatok és általában nem építőek. Fontos, hogy te tudd: a gyermeked nem rosszabb, csak más ritmusban halad. És ha te megtartod őt ebben a ritmusban, akkor pont azt kapja meg, amire szüksége van.

Egy négyéves gyerek személyisége, képességei még alakuló világ. Tele van mozgással, hanggal, impulzussal  és még keresi, hogyan tud ebben eligazodni. Az idegrendszeri éretlenség nem hibát jelent  hanem azt, hogy még több időre, gyakorlásra, kapcsolatra van szüksége.

És ezeket nem pótolják különórák, fejlesztőlapok, drága eszközök. Amit igazán segít: a te jelenléted, türelmed, mosolyod, újrapróbálásod, közös mászásotok, az esti ölelés.

A gyereked nem versenyben van, hanem úton. És te vagy mellette a biztos támasz  ahogyan nap mint nap együtt érlelődtök.
Ez a közös érés a legfontosabb dolog. Minden más ebből indul.

Hogyan neveld eltérően fejlődő vagy sajátos nevelési igényű gyermekedet? Hogyan tanítsd meg neki mit szabad és mit nem, ha nem úgy reagál a nevelésre, megbeszélésre, mint más gyerekek? Mik ennek a legjobb módszerei? Tudd meg itt!