„Hű, de ciki!”

Mit tehetsz, ha nyilvános helyen nem bír magával a gyermeked, ha folyton fegyelmezned kell?

Kapcsolódó cikkek:

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

hajni
2012. február 01. szerda

Kedves Ági!

Kisfiam 2 éves és visszatérő gondom van. Amikor sétálni indulunk megbeszéljük, hogy szépen mindenki (Ő és a 3 és fél éves tesója is) a saját lábán sétál, senkit nem cipelek. Mégis akárhányszor hazaindulunk (általában a hazaindulás az ő igényük, fáradtak, fáznak stb), óriási hisztiben tör ki, és nem hajlandó jönni egy lépést sem. Eleinte működött a néhány lépést előre megyek, megfordulok, hívom, utánam szalad (és utána szépen sétál) taktika, de mostanában már ez sem. A földre vágja magát, csapkod, ha kézen fogva sétálnék vele, akkor felhúzza a lábát, a földre akar esni, és közben persze fülsüketítően üvölt. És mindeközben kellene figyelnem a nővérére, fognom az ő kezét is. Nem segít, ha emlékeztetem arra, hogy mit beszéltünk meg, az sem, ha megvigasztalom és utána nem cipelem haza, az sem jutalmat helyezek kilátásba a jó viselkedésért. Egyszerűen addig hisztizik, amíg fel nem veszem és cipelem haza.
Attól tartok, hogy ezzel csak arra nevelem, hogy hisztivel nálam bármit elérhet, miközben nem tudom meddig bírom még cérnával ezeket a hisztiket és a beszólásokat, amiket az utcán kapok.
Mi volna a jó megoldás?
- Vida Agi
  2012. február 05. vasárnap
  
  Erre ahány ház, annyi taktika létezik és gyereke válogatja, ki melyikre reagál.
  
  Amit ki lehet próbálni az az, hogy azt mondod, hogy „jó, ha te nem jössz, akkor mi megyünk tovább” és tényleg határozott léptekkel meg is indulsz. Erre általában a kicsi is összekapja magát és ő is megindul.
Szabo Helga
2011. december 07. szerda

Kedves Agi!Fiam 11 hos,es allandoan verekszik,ut vag ,csip,harap,karmol es egyaltalan nem vicces,de szemmel lathatoan,o nagyon elvezi.Probaltam elmagyarazni,h ezt nem szabad,anyanak faj,probaltam erejesebben raszolni,probaltam tenni magam h sirok,de o mindezeken jot nevet.Mar nem tudom mit tehetnek.Velemenyed szerint hogyan szoktathatnam le errol?Valaszodat elore is nagyon koszonom!:)
- Vida Agi
  2011. december 10. szombat
  
  Úgy tudod leszoktatni, hogy nem mindenfélét próbálsz, hanem csak egyfélét csinálsz, de azt nagyon határozottan: azt mondod „nem szabad” és leteszed, hogy ne tudjon tovább ütni, karmolni stb. Ha mindig ezt csinálod és nem kísérletezel, akkor megérti majd mit akarsz.