Hogyan szoktasd le a kisgyermekedet a cumizásról? Cumiról leszoktatás útmutató lépésről lépésre

Mostanában sokan feltettétek nekem a kérdést, hogyan lehet elhagyni ezt a szokást és egyáltalán: mikor van itt az ideje, meddig normális, hogy cumizik a baba? Ezért a mai bejegyzésben leírom azt a módszert, amivel fokozatosan megszabadulhattok a cumitól.

Az első kérdés, ami mindig felmerül ennek kapcsán:

Meddig cumizzon a kisgyerek?

A babák többsége erős szopási ösztönnel jön a világra, ami nem csak a táplálkozásban segíti őket, de megnyugvást is jelent számukra. Ez az ösztön majdnem 6 éves korig megvan a gyermekekben, azonban a mértéke a korral egyre csökken. Csecsemőkorban a szopizás, a cumizás fizikai biztonságérzetet ad a babának. Ha szopizik, úgy érzi, minden rendben, hiszen van elég táplálék és van, aki vigyázzon rá. A második életév során ez átalakul lelki biztonságérzetté.

Miért? Mert 1 éves kor után a kicsi elkezd egyre függetlenedni anyától és amennyire a világ önálló felfedezése izgalmas számára, ugyanannyira érzi azt veszélyesnek. Fél attól, hogy anya eltávolodik tőle, de attól is, hogy ő el tud távolodni anyától. Emiatt gyakrabban feszült, küzd az érzelmeivel és a saját rohamos fejlődéséből fakadó változásokkal is, a cumizás, a szopizás pedig segít neki visszaidézni a csecsemőkor békés, felhőtlen állapotát.

Ha elesik és sír: kéri a cumit, hogy megvigasztalja (a cumit néha anyapótlékként használja, ezzel pótolja a hiányzó önuralmát és önbizalmát).

Ha új dologgal játszik, amit még nem tud elég ügyesen használni: kéri a cumit (mert ez oldja a feszültséget).

Ha koncentrálnia kell: kéri a cumit (mert ez segít neki levezetni a fölös energiáit és ezáltal helyettesíti a még csak nyomokban jelen levő önuralmat).

Ha álmos, nyűgös (és néha még akkor is, ha éhes): kéri a cumit.

Még egy fontos dolog történik ebben a korban: nagyon fontossá válnak a gyermek számára a szokások. Ezek ugyanis kapaszkodót nyújtanak számára a saját rohamosan táguló világában. Ez okozza azt, hogy ragaszkodik az altatás megszokott módjához, hisztizik, ha nem az történik, amire számít etetéskor vagy a játék közben. Szeretné megérteni hogyan működik a világ és a gondolkodásába még nem fér bele a rugalmasság: amit egyszer megtanult, megértett, annak mindig pontosan úgy kell történnie. Ha mégsem, az nyugtalansággal tölti el. Éppen ezért a cumi, ami csecsemőkorban még nem volt számára nagyon fontos, mostanra állandó társsá, önnyugtatási eszközzé és anyahelyettesítővé válik.

Ha szeretnéd elhagyni a cumit, akkor a legegyszerűbb azt még 1 éves kor alatt megtenni, amikor még nincs lelki függőség, ilyenkor azonban átmenetileg bújósabb lehet a baba, több figyelmet és testközelséget igényelhet.

A legnehezebb 1-2 éves kor között leszoktatni róla a kisgyereket, mert ilyenkor amúgy is egy lelkileg változékony időszakon megy át, amikor a cumi és az egyéb átmeneti tárgyak (alvósállat, rongyi, párna stb.) fontos nyugtatóként funkcionálnak a számára.

Miért nem szabad elvenni egyik napról a másikra a cumit?

Pont azért, mert a kisgyermek számára a cumi nem csak egy tárgy és egy rossz szokás, hanem egy fontos eszköz, ami biztonságot nyújt, kapaszkodót jelent és segít a hétköznapok nehéz helyzetében.

Az olyan trükközések, mint a gyermek győzködése arról, hogy ő már „nagy” és ezért le kéne tenni a cumit. Vagy az, hogy adjuk oda a Mikulásnak, húsvéti nyúlnak, dobjuk ki a kukába, adjuk oda egy másik kisbabának stb. csak ritkán vezetnek eredményre. Ha mégis annak az az oka, hogy a lelki és fizikai függés már nem volt meg, lassan magától is elhagyta volna a gyerek a cumit.

A kisgyermeknek nincs más eszköze a cumi helyett, ezért ha egyik napról a másikra elveszik tőle, még ha magától odaadja is és próbálja tartani magát, előbb-utóbb ahhoz vezetnek, hogy a kicsi esténként nem tud elaludni (mert megszokta, hogy cumizva nyugtatja meg magát és lazul el elalvás előtt) és nappal is hisztisebb, nyűgösebb lehet.

Ami szintén nem működik: győzködni a gyereket arról, hogy most már ideje lenne elhagyni a cumit, mondogatni neki folyton, hogy miért cumizik még mindig, azt mondani, hogy a cumi csúnya stb. Sokan jó szándékúan (mert nem szeretnék, ha a kicsinek hiányozna a megszokott cumija) heteken-hónapokon át mondogatják a gyereknek, hogy baj van a cumijával. Esetleg néha megpróbálkoznak vele, hogy elveszik vagy nem adják oda, aztán a hiszti hatására mégiscsak engednek „csak, hogy végre csend legyen”. Úgy gondolják, azért sír a gyerek, mert még nem érett meg a cumi elhagyására. Ez a huzavona azonban pont az ellenkező hatást éri el: a kicsiben megerősödik, hogy a cumi az identitása része és ahelyett, hogy kevesebbet cumizna, egyre gyakrabban kéri majd.

Leszokik magától a cumiról? Ha a kisgyereket nem piszkálják miatta, akkor magától is elhagyja a cumizást 3-4 éves kor között. Hosszasan akkor marad meg ez a szokás:

  • ha megpróbálták erőszakosan leszoktatni róla, de aztán visszakapta a cumit
  • ha sok változás van az életében, családi problémák (válás, gyász, konfliktusok, nagyobb változások, korai bölcsőde kezdés, beszoktatási problémák) lépnek fel, amiknek a feldolgozásában nem kap elég segítséget,
  • ha érzelmileg elhanyagoltnak érzi magát, nem kap elég figyelmet,
  • ha a szülő számára kényelmes a cumi használata, mert attól kezelhetőbbé válik a gyermek, ezért automatikusan mindig odaadja neki (a gyermek fejében a cumi a szülői gondoskodással válik egyenlővé).

Mikor kell leszoktatni?

– Ha a fogai állapota miatt ez feltétlenül szükséges (deformálódik, könnyen megromlik)
– ha hajlamos a szájfertőzésekre, aftára, herpeszre és a cumi miatt nem lehet kigyógyítani ezekből,
– ha gyakran van torokgyulladása, mandulagyulladása,
– ha folyton begyullad az arcbőre a cumi alól kifolyó nyál miatt,
– ha azért nem beszél vagy beszél helytelenül mert folyton a szájából lóg a cumi.

Ami miatt nem kell leszoktatni (bár sokan azt hiszik, szükséges):

– Ha éjjel gyakran ébred fel és amikor odamész hozzá, azt látod, hogy kiköpte a cumit. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy azért ébredt fel, mert kiköpte a cumit. Valójában az igazán mélyen alvó baba mélyálomban mindig kiköpi a cumit, de erre nem ébred fel, hiszen mélyen alszik. Valójában az történik, hogy valami megzavarja az álmát (fogzás, zajok stb. számtalan oka lehet), ezért a felszínes alvási szakaszban felébred és félálomban nem találja a cumit (vagy még nem is keresi, mert túl kicsi hozzá, 7-8 hónapos korig ugyanis a kicsi még nem ismeri a tárgyállandóság fogalmát, tehát nem jut eszébe, hogy ha nem látja, attól még valahol ott kéne lennie a cuminak a közelében).

– Mert bölcsibe vagy oviba megy és ott úgysem lehet már cumizni, különben is ilyen nagy gyereknek már nem kéne… Teljesen felesleges a beszoktatás okozta nagy változás mellett még egy másikkal is megnehezíteni a kicsi életét. Ha szeretnéd leszoktatni, akkor vagy a beszoktatás előtt 1-2 hónappal vagy akkor tedd, amikor már stabilan beszokott a közösségbe (legalább 3 hónapja egyhuzamban jár a bölcsibe/oviba nagyobb kihagyások nélkül és jól érzi ott magát, szívesen megy, nem sír, kiegyensúlyozott).

Így szoktasd le a cumizásról! Cumiról leszoktatás lépésről lépésre

Az első feladat: gondold végig, vajon a te számodra mit jelent a cumi! Igen, neked. Lehet, hogy bizonyos helyzeteket praktikusabb így megoldani (nyugton van a bevásárlás közben, ha hisztizik, hamarabb megnyugszik, nem kell sokáig altatni stb.). Ha elveszed a cumit, ezek megszűnnek és átmenetileg neked kell átsegítened őt ezeken a nehéz helyzeteken, nem hagyhatod magára. Ez a részedről több időt és energiát fog igényelni. Csak akkor fogj bele, ha ezt az áldozatot képes vagy meghozni és nem adod fel az első sírásnál.

Ha le szeretnéd a cumiról leszoktatni a gyermekedet, érdemes rászánni legalább 3 hetet (vagy akár még többet, attól függően, hogyan reagál rá a kicsi).

A lépések:

1) Elsőként a napközbeni cumizást kezdd el csökkenteni:

– Játék közben ne legyen a szájában a cumi! Ha hisztizik, mert nem adod oda, szeretgesd meg, nyugtasd meg, játssz vele kicsit, tereld el a figyelmét, de ne add oda a cumit. Előfordulhat, hogy néhány napig folyton a nyomodban lesz, nem akar a szokott módon egyedül eljátszani, anyásabb, mert eddig a cumi miatt tudott nyugton maradni, most viszont nincs ott ez a segédeszköz.

– Ha elesik, sír, hisztizik, ne add neki oda a cumit! Vedd fel te, simogasd, szeretgesd, nyugtasd meg, de a cumi ne kerüljön elő! Az első pár alkalommal talán tovább tart a sírás, mint cumival szokott, de idővel enyhül majd.

– Törekedj arra, hogy sétánál és egyéb nyilvános helyzetekben se kerüljön elő nyugtatóként, „hangerőszabályzóként” a cumi! Helyette nyugtasd meg te a kicsit.

Elalváshoz egyelőre ne hagyjátok el a cumit, ha napközben kéri, nyugodtan elmondhatod neki, hogy most pihen a cumi és alváskor megkaphatja majd.

Sokat segít ebben az időszakban, ha van egy indokod rá, miért nem lehet cumizni és újra meg újra elmondod a kicsinek. Pl. „a fogorvos bácsi azt mondta, beteg lesz a fogad, ezért most pihen a cumi és csak alváskor jön elő”. A nyugodt magyarázatot újra meg újra elmondva megtanulja a gyermek, hogy minden rendben van (sőt a nagyobbak 2,5 éves kor körül) már maguknak is elmondják mintegy önnyugtató mantraként használva, amikor eszükbe jut a cumi).

Ha sikerül nappalra elhagyni a cumit, sok kisgyerek magától is el tudja hagyni az alváskor, de ha ez mégsem következne be, akkor lehet altatáskor is elhagyni.

2) Ha nap közben már nem kell cumi, következhet az altatásnál való leszoktatás.

Elsőként az éjszakai altatásnál érdemes próbálkozni vele, mert ilyenkor általában minden családnak megvan a maga bevált rutinja, amit a kisgyerek jól ismer és már fáradtabb is, ezért egy kis simogatás, dédelgetés elegendő a megszokott cumi helyett.

Ha szoktatok este mesét mondani, először próbáljátok elérni, hogy a mese alatt ne legyen a szájában a cumi, csak utána kapja meg. Ezt előre beszéljétek is meg vele („a cumit a mese után adom oda”).

Ha ez már sikerül, érdemes a meseolvasás után bevezetni, hogy lekapcsoljátok a lámpát és fejből mondtok még egy mesét, gyakran ebbe spontán belealszanak a gyerekek és így nincs is szükség a cumira.

Ha mégsem alszik el, akkor következhet, hogy megbeszéled vele, hogy ezentúl csak a délutáni alvásnál van cumi, este ott van vele Anya, mesét mond és utána szépen el lehet aludni. Mivel a nappali cuminál és a mese alatt már kialakult nála, hogy képes uralni ezt a helyzetet, így itt már nem lesz olyan nehéz elfogadnia.

Legvégül a nappali altatásnál hagyjátok el a cumit! Bújjatok össze, olvassatok mesét délután, teremts minél kellemesebb és kényelmesebb helyzetet az ellazulásra, így könnyebb lesz cumi nélkül is elaludni!

Még több pozitív nevelési ötletet szeretnél? Add meg itt a babád életkorát és küldjük a korának megfelelő ötleteket >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

37 Comments

  • Alexandra

    2020. augusztus 24. hétfő

    Kedves Ági!
    Fiam 20 hónapos, és szeretném leszoktatni a cumiról.
    Sosem volt nagy cumis, vagyis csak alváshoz kapta el. Így nehezebbnek érzem a dolgom!
    Vagy ebben az esetben is működnek a fent említett praktikák?
    Vagy miként lássak hozzá?
    A délutáni alvást gondoltam először elhagyni, mert este apa altatja, és én szetetném csinálni a nehezét.
    Köszönöm a válaszod!

  • Enikő

    2020. augusztus 12. szerda

    Kedves Ági!

    A kisfiam novemberben lesz három éves, akkor kezdi majd az óvodát is. Egy éves kora óta csak alváshoz kapja meg a cumit. Mivel én nagyon nem szeretném,hogy cumit vigyen az oviba ezért próbálom leszoktatni az általad írt módszerrel. Eddig annyit értünk el, hogy mostmár az esti mesét meg sem hallgatja csak folyamatosan mondja hogy kéri a cumit. Bármilyen fáradt, meg sem próbál aludni amíg nincs cumi. Nap közben egyre többet próbálkozik be, hogy álmos és aludni szeretne ezért adjuk oda a cumit. Természetesen, nem alszik és hiszti van ha nem kapja meg a cumit illetve ha ébredés után elvesszük,akkor is. Próbáltunk már cumi könyveket is,de különösebben az sem hatja meg. Mitévő legyek? Most el szeretném venni a cumit, hogy ne minden változás egyszerre történjen illetve már a fogai is kezdenek kifelé állni. Nagyon sajnálom, mert tudom hogy megnyugtatja, de nem akarom hogy az oviban is cumizzon.

    Köszönettel:
    Enikő

    • Vida Ágnes

      2020. augusztus 23. vasárnap

      Semmi nem történik akkor sem, ha otthon alváshoz még megkapja a cumit, de az oviba nem viszi be magával. Ott úgyis fáradtabb lesz és megszokja, hogy enélkül alszik el, meg is lehet vele beszélni, hogy cumi csak otthon van, oviba nem visszük el. Így meglesz a fokozatosság a leszokásban és ha az oviban el tud nélküle aludni, otthon is könnyebben megy majd.

  • Noci

    2020. augusztus 01. szombat

    Kedves Ágnes

    A tanacsát szeretném kérni egy számomra nagyon fájó problémában, remélem tud segíteni.Már próbáltam üzenetet küldeni a blogról, de valamiért nem látható. A négy éves kislányomról lenne szó. Újszülött kora óta nagyon ragaszkodott a cumihoz. Koraszülött volt, kis súllyal született, ezért gyenge volt szopizni, 10 hónapig fejtem neki az anyatejet. A férjem családja részéről óriási volt a nyomás, hogy akár drasztikusan is, de vonjuk meg tőle a cumit. Ennek az volt az oka, hogy a férjem fogai ferdék, amit persze a gyermekkori cumizásnak tudtak be. Ennek köszönhetően 2 és fél éves korában elvettük tőle a cumit. Nagyon rosszul reagált rá. Főleg az oviban voltak gondok.Engem is nagyon megviselt lelkileg. Az óvónő persze ránk bízta hogyan döntünk, nem akart állást foglalni ez ügyben. Szembe szállva a családdal, 4 hónap múlva visszaadtam neki. Teljesen megnyugodott, az oviban is csupa pozitiv visszajelzést kaptunk. A család persze továbbra is nagy nyomást gyakorolt mind rám , mind a férjemre. 3 és fél éves korában elveszett a cumi a teraszon és sokáig nem találtuk meg. Gondoltuk akkor ez pont jó alkalom arra, hogy végleg búcsút vegyünk az állandó cumizásnak. Ez az állandó cumizás abban merült ki, hogy napközben is sokat volt a szájában a cumi, valamint egy, kettő a kezében is. Éjszaka 3 cumival aludt, egy a szájában és egy-egy mindkét kezében. Az elején sokat kérte a cumit, de mivel látta, hogy nem találjuk, úgy éreztük, hogy beletörődik. Sajnos ez nem így volt. Nem sokkal a cumi elvesztése után megszületett a kistestvére. Neki persze volt cumija, de mivel szopizott , nem kötődött hozzá felettébb. A kislánynak egy nagyon nehéz időszak kezdődött el. Nap mint nap látta a testvére szájában azt amire ő is vágyott, de nem kaphatta meg. Ráadásul felháborította, hogy a pici nem is szereti annyira a cumit, mégis kaphat, neki pedig nem adunk. Úgy érezte, hogy kegyetlenek vagyunk vele. Mi gondoltuk, hogy ez problémát jelent majd, de reménykedtünk benne, hogy ez csak átmeneti féltékenység lesz. Most ott tartunk, hogy a pici 5 hónapos, a kislány 4 éves. Állandóan csak a cumit kéri, mintha dacból nem akarná megérteni. hogy ő már nagy és neki már nem való. Annyira elfajult ez a dolog, hogy elkezdte lopkodni a kicsi cumiját, elbújt vele és cumizott titokban. Csak nemrég derült ki és vallotta be, hogy ezt egy jó ideje rendszeresen csinálta. Hogy kicselezzen minket és ne vegyük észre mindig hamar befejezte az evést, vagy azt színlelte, hogy ő nem éhes és míg a család evett, ő a gyermekszobában elbújva cumizott. E miatt kicsit aggódok, hogy inkább lemond az evésről mintsem felejtse el a cumit. Azóta persze folyton a nyomában vagyunk, állandóan babusgatjuk, beszélgetünk vele, szeretgetjük. Erre csak az a válasz, hogy ha valóban szeretjük akkor miért nem adjuk neki vissza a cumit. Kétségbeesésünkbe elvittük egy gyermek fogorvoshoz, aki azt mondta, hogy 5 éves koráig semmi baj nem érheti a fogait, de ha hamarabb leszokik az is nagyon jó. Mi is tisztában vagyunk vele, hogy ha visszaadjuk neki a cumit, akkor várnunk kell a leszoktatással addig ameddig hajlandó lesz magától is letenni, és ez még sokáig elhúzódhat. Mivel látom, hogy nagyon megviseli lelkileg mindenképp szeretnék valahogy segíteni neki. Ebben kérném a segítségét, ha módjában áll segíteni. Tanácstalanok vagyunk és minden tanácsot szívesen fogadunk.
    Előre is köszönöm szépen

    • Vida Ágnes

      2020. augusztus 23. vasárnap

      Sok kisgyereknél előfordul, hogy a kistestvére megszületése után, ő is átmegy kisbabába és pl. visszakéri a cumit, mivel nála a cumiról leszoktatás és a tesó születése egybeesett, erre így reagált. Ami segíthet:
      – ha visszakapja a cumit és majd később magától elhagyja (gyakran ilyenkor már nincs akkora nagy cumizás, mert annyira már nem fontos neki, mint korábban),
      – ha segítetek neki lelki szinten feldolgozni, hogy testvére született, de ettől még ő is a ti kisbabátok: előveszitek a régi babakori képeit, elmesélitek milyen kisbaba volt, miket csinált, újra meg újra meséltek neki magáról babakorában, ettől jobban megérti, hogy ő már nagy, mintha próbáljátok meggyőzni róla, hogy ő már nagy (amit nem is ért igazán)

  • Bea

    2020. április 24. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam augusztusban lesz 3 éves, és szeptemberben kezdi az ovit, tehát a legkisebbek között lesz az oviban. A cumi nincs egész nap a szájában, alváshoz használja, de néha napközben is kéri egy alvós plüssel együtt. Azt már pl. jól tudja, hogy ha kimegyünk a lakásból nem visszük magunkkal egyiket sem. Eddig fél napot járt bölcsibe, ott elvolt cumi nélkül, de ahogy délben hazaértünk rögtön kérte. (Oviban már egész napot lesz.) Van olyan, hogy elvan cumi nélkül, máskor meg gyakrabban kéri, sehogy sem tudom elterelni róla a figyelmét. Írod, hogy ha szeretnénk leszoktatni, akkor ovi előtt 1-2 hónappal tegyük. Kérdésem, hogy érdemes-e a leszoktatást időben széthúzni, és ovi előtt a nappali cumizásról leszoktatni, és majd ha beszokott az oviba, akkor következzen az altatásnál leszoktatás? Vagy várjunk még, és nappal is csak akkor vegyük el tőle, ha beszokott az oviba és ezen idő alatt ő is fejlődik, érik? Nála nagyon együtt jár a cumi és az alvós állatkája. Ha a cumit elvesszük tőle, akkor az állatkája maradjon?
    Köszönöm a válaszod!

    • Vida Ágnes

      2020. április 27. hétfő

      Ha a bölcsiben nem volt gond a nappali cumizással, akkor az oviban sem lesz baj. Inkább várjátok meg az ovit, addig cumizzon úgy, mint eddig (lehet, hogy közben magától is csökkenteni fogja majd a dolgot) és majd ha beszokott, akkor lehet először nappal, aztán az alvásoknál is változtatni rajta. Az elalváshoz az állatka mindenképpen maradjon meg.

  • Bea

    2020. április 23. csütörtök

    Kedves Ági!
    Kisfiam augusztusban lesz 3 éves, és szeptemberben kezdi az ovit, tehát a legkisebbek között lesz az oviban. A cumi nincs egész nap a szájában, alváshoz használja, de néha napközben is kéri egy alvós plüssel együtt. Azt már pl. jól tudja, hogy ha kimegyünk a lakásból nem visszük magunkkal egyiket sem. Eddig fél napot járt bölcsibe, ott elvolt cumi nélkül, de ahogy délben hazaértünk rögtön kérte. (Oviban már egész napot lesz.) Van olyan, hogy elvan cumi nélkül, máskor meg gyakrabban kéri, sehogy sem tudom elterelni róla a figyelmét. Írod, hogy ha szeretnénk leszoktatni, akkor ovi előtt 1-2 hónappal tegyük. Kérdésem, hogy érdemes-e a leszoktatást időben széthúzni, és ovi előtt a nappali cumizásról leszoktatni, és majd ha beszokott az oviba, akkor következzen az altatásnál leszoktatás? Vagy várjunk még, és nappal is csak akkor vegyük el tőle, ha beszokott az oviba és ezen idő alatt ő is fejlődik, érik, és talán magától elhagyja? Nála nagyon együtt jár a cumi és az alvós állatkája. Ha a cumit elvesszük tőle, akkor az állatkája maradjon?
    Köszönöm a válaszod!

  • Simon

    2020. április 20. hétfő

    Kedves Ági!

    Kisfiam 4 éves. Csecsemőkora óta cumizza a hüvelykujját és a mai napig is. Mindig is a megnyugtatás eszköze volt nála, úgy látjuk. Tavaj szeptemberben elkezdte az ovit, bár ez most a koronavírus miatt megakadt.

    Viszont most már kezdek kicsit aggódni, hogy 4 éves és még mindig cumizza az újját, nem csak akkor amikor álmos vagy meg akarja nyugtatni magát, hanem azonkivűl is nagyon sokat van a szájában.
    Nagyon intelligens gyerek, sokat beszél, fantáziál, játszik vidáman és nagyon okos is. Nagyon kommunikatív, de sajnos nagyon szorongós is. Ovodában nem sírt szinte sose, de a többi gyerekkel nehezen jön ki. Sokszor bestresszel, és olyankor fogni kell a kezét, inkább a felnőttek felé nyit. Tudom, hogy ezt tőlem örökölte mert én voltam ugyanilyen szorongós gyerek (mégsem lettem autista, mint ahogy sokan azt mondják az ilyen viselkedésre).

    Első kérdésem, hogy ezen a szorongáson a saját korosztálya felé, hogyan tudnánk segíteni?
    Második kérdés, hogy mit kezdjünk az újjszopással? Szoktassuk le, vagy hagyjuk, hogy majd magától abbahagyja?

    Köszönöm

  • Bori

    2020. február 03. hétfő

    Kedves Ági!
    Nagylányom 3 éves múlt decemberben. El is kezdte az ovit. Most hazajaros, igazából még egy napig. Holnaptól bent alvós lesz.
    Nálunk kb egy éve, csak alváshoz volt cumi. Sajnos a nyáron volt egy otvarral fertőzött seb a szája mellett, és ez karácsonykor ismét előjött. El is tettük a cumit teljesen. Egészen jól fogadta. Aztán januárban újra indult az ovi. És azóta nem tudom délután altatni. Első héten a délutáni alváshoz mégis visszaadtam neki a cumit, de az otvar előjött. Múlt héten megint nem aludt el délután cumi nelkul. Szerencsére az estekkel nincs gond. De ma két óra fekvés osszebujas után sem sikerült elaludni. De amúgy nem kéri a cumit vissza. Én ettől még elgyengultem ismét és odaadtam neki amíg elaludt. Ez így 15 perc volt összesen végül a cumival. Szóval nagyon vergődünk. Nem tudom mit tegyek már. Félek reszkirozni egy újabb sebet, de ha nem tud aludni, akkor kora estére már elképesztő hisztik vannak.
    Az ovi is ugye kérdés, hogy ott majd elalszik e cumi nélkül.

    • Vida Ágnes

      2020. február 03. hétfő

      Próbáld meg, hogy tényleg csak a nappali alváskor kapja meg a cumit, ez nem olyan sok idő, ennyitől nem jöhet vissza a seb. A cumit egyébként érdemes minden használat után fertőtleníteni ilyen esetben, hogy ne fertőzze vissza vele magát.

  • Rag

    2020. január 11. szombat

    A babam 4 honapos es cumizik. Az orvos azt javasolta, hogy meg most szoktassuk le a cumirol, mert most meg csak par nap lesz, kesobb mar hetekig fog tartani. Azzal ervelt, hogy fogszabalyzora lesz szuksege, ha mar a fogacskaival cumizik. Errol mi a velemenyed?
    Ha tenyleg raszanjuk magunkat a cumi megvonasra, szerinted traumatikus lenne?
    Egyebkent en is arra gondoltam h eloszor nappal nem kapna meg kesobb majd este sem, de nem tudom, hogy viselne.

    • Vida Ágnes

      2020. január 12. vasárnap

      Ez még teljesen felesleges és korai. A mai cumik többsége fogszabályzós, azaz nem deformálja a fogakat. A cumitól való függőség a dackorszakban alakul ki, amikor a kicsiben sok a belső feszültség és minden önnyugtató tevékenységre a cumit használja, ha ilyenkor nem kap megfelelő szülői támogatást és az önuralom elnyerésének egyetlen módja a cumi marad, akkor alakul ki a tartósabb függőség (főként, ha erőszakkal és manipulációval még meg is próbálják elvenni tőle a cumit). 4 hónaposan azonban még nagyon erős benne a vele született szopizási ösztön, amit a cumi segít kielégíteni. Ha elveszitek, az ösztönt nem tudja kielégíteni és más módon próbálja majd meg levezetni pl. túlevéssel, rágással, harapással, több szopival stb. és sokkal nyugtalanabb lesz. Amit most megtehettek, hogy csak annyit és akkor kapja meg a cumit, amikor valóban szükséges és máshogy nem lehet megnyugtatni. Törekedjetek arra, hogy elsősorban alváskor kapja meg, napközben ne játsszon hosszasan cumival a szájában, illetve, ha sír és már megnyugodott, akkor vegyétek el a cumit, ne lógjon egész nap a szájában! Ha így tesztek, később sem alakul ki majd a függőség.

  • Ildi

    2019. december 30. hétfő

    Kedves Ági,

    Sajnos mi pont úgy próbáltuk leszoktatni a 4 éves lányunkat a cumiról, ahogy írod, hogy nem kéne. Odaadattuk a jézuskának. Illetve mindig mondtuk neki, hogy ilyen nagylány már nem cumizik, ferdül a foga tőle stb.
    Már eddig is voltak szabályok a cumizásra, amik jól működtek. Nyilvános helyen nem, beszélni csak nélküle stb. Valójában az alváshoz kellett neki, ill ha fáradt volt vagy nyűgös.
    Most ott tartunk, hogy alig hiányolja szavakkal, viszont pszichésen nagyon megviseli. Olyan hisztirohamai vannak, mint előtte soha. Nagyon nehezen nyugszik meg.
    Attól félek, többet ártottunk így neki, hogy úgy sérül, ami később jelentkezik majd valamilyen formában nála. Ezt nem szeretném, de nem tudom mi a jó most. Visszakapja kizárólag alváshoz? Vagy most már menjünk végig ezen az úton? Próbálunk türelmesek lenni, de azért nálunk is elszakad a cérna egyre gyakrabban

    Köszönöm szépen a válaszod előre is!

    • Vida Ágnes

      2020. január 05. vasárnap

      Ha már elkezdtétek, folytassátok tovább csak szeretgessétek, nyugtassátok az átlagnál többet, legyen sokat ölben, ha sír, kiborul, vigasztaljátok türelemmel, hogy érezze azt a biztonságérzetet, amit eddig a cumi adott meg neki.

  • Viktória

    2019. december 16. hétfő

    Kedves Ági, régóta követlek, de csak most először írok – kíváncsian várva válaszodat. Dorka 2. gyermekem (nagyfiam 6 éves, jól szopizó, szuper alvó majd evő mintatbaba volt) most 6 hónapos. Kezdetek óta anyatejes, mohó kislány, alig 3 kilóval született mára már 8 kiló. Mohósága és a sok tejem miatt persze hasfájós is volt sokáig, mostanra ebből a pukik és a gyakori (szinte minden etetéskor) kakik megmaradtak. Igény szerint szoptatom. Éjjel a kezdetektől jól aludt, hason, saját ágyában, 1 max 2szer kelt fel de csak enni, 3 hós kora óta átaludta az éjszakákat. Ekkorra kiegyensúlyozottabb lett sokkal a kislány és az egész család is. Egészen 4 hónapos koráig tartott amikoris elkezdett forogni és visszajövögettek szép lassan az éjszakai evések. közben jól aludt tényleg enni kelt fel. Csakhogy Dorka ha eszik akkor kakil is sajnos és általában ezzel befejezettnek is tekinti az étkezést (eleve csak átlag 5 perceket eszik ez neki min 1,5-2 decit jelent.) Szval ahogy rendszeressé váltak az éjjeli kelések, igaz csak 1szer, de a kakilás miatt ilyenkor pelusozás, lámpa fel, kislány felébred persze azt hiszi reggel van. Hetekig vissza tudtam altatni, de hetek óta már nem, bármit csinálok. végül már begurul, nincs mit tennem. Ha kakisan hagyom akkor meg az zavarja nem tud visszaaludni tőle csak pár percre. Amíg ez hajnalban volt lehetett kezelni, felkeltünk 5-6kor aztán kezdődött nap (korábban 8-9ig is elaludt) persze egész nap nyügös, hiába alszik napközben (amugy könnyen elalszik) … így kb estére piheni ki magát, pótolja be ami a hajnali kelés miatt kimaradt. A fogzás jeleit még nem mutatja. Hozzátáplálást most kezdjük, betöltötte a 6 hónapot. De ezek a gondok már 1 hónapja vannak. Az az érzésem, nem kellene neki éjjel ennie már…sajnos bármikor is fektetem le vagy etetem, ha beindul az emésztése számára indul a nap. ma volt a legrosszabb: hajnali 3kor felkelt gagyorászottt, 2szer bekakilt, pelus, átöltöztetés (sajnos a ruha is olyan lett) és 5ig küzdelem. játszik mosolyog forog a sötétben. aztán persze nyöszörgni kezd, simogatom ,cumi – de semmi nem használ ami egyébként elszokta altatni. látszólag nem álmos. Persze az egész család fent van, férjem dolgozik, nagytesó iskolás – mindenkinek aludnia kellene. teljesen kivagyunk készülve sajnos testileg lelkileg is. Még csak dél van és másodszor teszem le aludni olyan álmos, játszani sem bír, sirdogál egész nap. alig bír 2 órát ébren lenni. Születése óta „tudta” mikor van az éjjel és a nappal, a 4hónapos újbóli kelések óta egyre rosszabb a helyzet, összeér nappal és éjszaka. Hozzáteszem, ha nem kakil be akkor elalszik reggel 7-8ig is.De sajnos ez már nagyon ritka Úgy tűnik ez az egy határozza meg az ébredéseit. . Így többórányi különbségekkel indul és zajlik minden egyes napunk. Így napirendet se tudunk tartani ,semmit se tervezni pedig már fél éves…Hozzáteszem, nappal is a rotyogásig alszik, tehát akármilyen álmos akármikor teszem le akkor kel meg amikor beindul az emésztése. Nem sír, nem tekereg, nem küszködik közben. Gasztorenterológus szerint normális minden vele kapcsolatban, a gyakori kakik is viszont szerinte túleszi magát azért kakil mindig be. Próbáltam éjjel nem etetni illetve csak cumisüvegből megitatni, attól is bekakil. de szomjas – éhes, nem csak cuppog rendes adagot eszik-iszik. rögtön vissza is aludna aranyom csakhát indul az emésztés pár perc múlva. Van hogy 2-3 pelust is telerak egy éjjeli etetéskor. Köszönöm, amennyiben tud bármilyen tanácsot is adni! vigasztalom magunkat hogy nyilván el fog múlni, beérik az emésztése a kislányomnak, persze addig nyilván ki is fogjuk bírni csak a nehéz terhesség ,szülés és a 3 hónapig tartó hasfájós időszak után olyan jó lenne kicsit „élvezni” is az együttlétet, nem csak kibírni, nem zombiként tengődni egy folyton álmos nyügös babával; hanem ha van rá mód, segíteni a helyzeten. Nincs energiám semmire sem, a nagyfiammal szinte már csak az apja van. Köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2020. január 05. vasárnap

      Ez a probléma magától is sokat javul majd a hozzátáplálással, mert akkor lelassul az emésztés és nem lesz ennyi kaki. Éjszakára már most az elején is elkezdheted, hogy azokból az ételekből, amiket már evett kap egy laktatóbb vacsorát pl. kis rizzsel vagy krumplival, hogy éjszakára lassabb legyen az emésztés, sűrűbb a kaki és ritkábban éhezzen meg. Amíg ez nem alakul ki, azt tudod tenni, hogy a pelenkázáshoz nem kapcsolsz villanyt, megtanulod az öledben sötétben gyorsan lecserélni a pelust és visszatenni őt mihamarabb az ágyába, hogy ne ébredjen fel teljesen.

  • Körté Ágota

    2019. november 04. hétfő

    Jó napot kívanok.

    Nagyon sokat olvasom a blogot és a segítségeteket szeretném kérni.Van egy 2,5 éves kisfiam és nem akar beszélni.Pár szót mond csak és nagyon aggódom.Tudatosan szól nekem ha szeretne valamit pl anya anya de tovább nem mondja hogy mit szeretne inkább elmutogatja vagy odahuz.De viszon igy mutogatással nagyon könnyen megtudja értetni mit szeretne.Tundi kell róla okos,barátságos,figyelmes.Sokat járunk játszótérre gyerekek közé.Ügyesen beilleszkedik szépen játazik a többi gyerekkel.

    Üdvözlettel Ágota.

    • Vida Ágnes

      2019. november 10. vasárnap

      Mivel már 2,5 éves, érdemes beszédindító szakemberhez fordulni, aki segíthet megtalálni és megoldani azt a problémát, ami miatt nem beszél még többet a gyermeked. Ezzel nem érdemes várni, mert biztosan nem csak arról van szó, hogy még nem akar beszélni, inkább valamilyen idegrendszeri vagy egyéb oka lehet és ezt egy szakember tudja csak megtalálni nektek.

  • Edina

    2019. október 31. csütörtök

    Hello kérdésem lenne

    • Vida Ágnes

      2019. november 02. szombat

      Tedd fel és válaszolok 🙂

  • Andrea

    2019. október 28. hétfő

    Szia Ági.
    Írtam neked de nem tudom látod e.
    Mert énse találom amit írtam ..😊

    • Vida Ágnes

      2019. november 02. szombat

      Én se látom sehol, lehet, hogy nem küldted el végül, de ha leírod megint szívesen válaszolok 🙂

  • Geiszt Andrea

    2019. október 28. hétfő

    Kedves Ági .

    9honapos a kislányom.
    Nagyon vidám kisasszony .
    Jókedvű , nagyon szépen eljátszik .
    Guszik ,mászik, kapaszkodva áll .

    Éjszakai alvással nincs problémánk végig alussza .. halkan írom ,hogy mostmár mondhatom nem kell fel.
    De a nappali alvás az nem igazán jó mostmár .
    Eddig kétszer aludt de mostmár próbálom egyszer altatni mert ha kétszer aludt akkor este 10ig is képes fent lenni amit én nem mindig bírom.
    De tud olyan hisztit is csinálni mikor vinném aludni pedig álmos.
    Elnyom magától ..
    Fordul ki a kezemből. .
    Mi nem vagyunk anyatejesek ,tapszeres baba.
    Most azt nem tudom hogy elég e neki az egyszer alvás ..és úgy este is letudom tenni vmikor sikerül…de van hogy nem mert hamar felkel és még muszály letennem mert nem bírja ki estig ..
    Pl.: Ma is 9;30óra körül leraktam 11:10 letettem mivel a vasárnapi program mindig anyós ebéd így mindig indulunk ha felkel..
    Ott elfáradt és muszály meg leraknom aludni mert esti pancsiig nem bír fent lenni max.nagy hisztivel .
    Próbáltam napirendet is beállítani…
    De van hogy keretbe tesz.
    És nem úgy alakul de az esti rutin mindig az 17:00után sétálunk egy nagyot.
    18:00vacsi18:30korul pancsi aztán alvás ..de ez nem mindig sikerül lerakni mostanában .
    Az a kérdésem hogy elég nekik az egyszer alvás.?
    Akkor ezt miért csinalhassa hogy elnyom magától ,kifordul a kezemből.?

    Akkor nagyon sokan azzal jönnek hogy ne ringatva altassam mostmár mert tönkre megy a hátam.
    Nagyon megszokta de vmikor amit írtam is előbb ,hogy elnyommagátol. Ne engedi hogy altassam.
    Most az a kérdésem hogy ők mikor tudnak egymaguktol elaludni?

    Mert néha szoktam azt is hogy már tudom nagyon álmos kicsit ringatom és lerakom a kiságyába de azért felnézz de én kimegyek és elaltatja magát.
    Egy kis idő után alszik is..
    Ezt akkor szoktam nálla alkalmazni amikor ilyen van mit ma is nem akar aludni…

    Az elején volt hogy babafeszekbe aludt mellettem.
    Aztán utána gondoltam egyet és próbáltam a kiságyába tenni nagyon jól sikerült ..mert ott alszik .
    Párom is elköltözött hozzánk lent aludt..aztán egy idő után rájöttem hogy nem jó vele aludni mert ha nagyobb lesz megszokja hogy ott vagyunk vele és az nekünk nem lesz jo.így kiköltöztünk tölle.
    És ez is nagyon jól ment.
    Alszik egymaga ,nem ébred fel mi ránk semmi.
    Így jo.

    Nagyon szépen köszönöm a választ és a segítséget.

    • Vida Ágnes

      2019. október 28. hétfő

      Szerintem nem elég neki az egyszer alvás. Inkább aludjon még kétszer és feküdjön le este inkább később. Mindig ugyanúgy, a kiságyában altasd, ne variáld, mert ez is okozhatja a tiltakozást. Azt nem lehet elvárni még ebben a korban, hogy egyedül el tudjon aludni, egy kis segítség mindenképpen kell nekik még 2-3 éves korban is, csak akkor már nem kell feltétlenül ringatni, elég egy kis simi, puszi, mese.

  • Maya

    2019. október 14. hétfő

    Kedves Ági!

    A lányom 25 hónapos és már csak alvásnál adok rá pelenkát. Viszont van, hogy itthon nem szól, ha pisilnie kell, de ha autóban vagyunk, vagy távol az otthontól, akkor szól. Ez miért lehet? Itthon, ha nem szól és én random elakarom vinni pisilni, akkor van olyan, hogy tiltakozik ellene, de mégis pisil a bilibe.
    Mikor alakul ki, hogyan alakul ki, hogy éjszaka sem kell pelenka?

    Ennyi idősen korának megfelelő vagy előrébb van korához képest azzal, hogy pl.helyekhez köt történéseket és mondja is következő alkalommal. Mondatokban beszél.
    A saját súlyàt megtartja a kezén támaszkodva és úgy hintázik.
    Már hónapokkal ezelőtt fél lábon állt.
    A labdát feldobja és egy lábbal a levegőben belerúg. Gyerekeknek készített teniszütővel „teniszezik”, tollasozik is, visszaüti a labdát, messzire.
    1,5 éves kora óta puzzle-zik. 40 db-osat is kirak egyedül. Ezekhez a puzzle-khöz tartozik keret, tehát ez segítség neki, de fejjel lefele és fordítva is kirakja játszva. Ez a képesség hol kamatoztatható?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdv:
    Mariann

    • Vida Ágnes

      2019. október 21. hétfő

      Otthon elfoglalt, az autóban unatkozik, azért jut ott eszébe, talán azért is, mert tudja, hogy ha ezt mondja, odafigyelsz rá. AZ éjszakai szobatisztaság nem tanulható, egy hormon jelenléte befolyásolja, ami 2-7 éves kor között valamikor jelenik meg a szervezetben, a legtöbb kisgyereknél 4-5 éves kor között, addig kell éjjel pelus. Akkor lehet elhagyni, ha már legalább 7 napja minden reggel száraz a pelus.
      A puzzle kirakásához jó kézügyesség, memória, kitartás és vizuális emlékezet szükséges. Ezek az élet számos területén jól jönnek majd (rajzolás, tervezés stb.), de ez majd még kialakul.

    • Andi

      2019. október 29. kedd

      Nagyon szépen köszönöm a segítséget .

  • Noémi

    2019. október 13. vasárnap

    Kedves Ági!
    Nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb cikk, ahová írok ezzel a témával kapcsolatban. Van egy most 11 hónapos kisfiam, akivel múlt héten 3 napra kórházba kerültünk vírus (torkában hólyagok) miatt, én voltam bent vele, az édesapja a látogatási idők alkalmával volt vele. A problémám a következő: amint meglátja az apját, kéredzkedik hozzá még tőlem is, sokszor olyan, mintha levegő lennék. Itthon ha nyílik az ajtó, már rohan elé, ha én jövök haza, mintha mi sem történt volna. Örülök, hogy így ragaszkodik az apjához, csak most olyan mintha kívülálló lennék, tojik a fejemre. Azelőtt pl. a játszótéren ketten leguggoltunk elé, hozzám jött. A másik dolog, ami történt, hogy a betegsége óta nem cumizik, így az altatás is hosszabb, nehezebb. A férjem szerint a kórházi szívást hozzám köti most, ezért vagyok most kevésbé népszerű. Olvasgattam a cikkeidet, nekem eszembe jutott más is: én végig vele voltam a kórházban, míg apát csak 2-3 órákra látta, nem lehet, hogy természetes neki, hogy én mindig elérhető vagyok, míg apa nincs mindig?
    A cumiról ugye leszokott, szóval az altatás is nehezebb, napközben csak és kizárólag kézben alszik el, és letenni nem lehet, mert azonnal felsír. Este szándékosan nem sétálok vele, mert egy egész éjjel karban altatni azért durva: már 10 kg a pali 🙂 egyébként velem alszik. Kicsit nyafog, de végül is elalszik. A doktornőnk szerint 1-2 hét is eltelhet, mire kiheveri a kórházi traumát. A kérdésem az lenne, hogy egyrészt én miért vagyok most ennyire népszerűtlen nála? Másrészt hogyan tudjuk újra az egyedüli alvásra szoktatni napközben?

    • Vida Ágnes

      2019. október 21. hétfő

      A te tipped a nyerő 🙂 Valóban az a helyzet, hogy a kórházban újdonság és élmény volt, hogy bejött Apa most meg itthon ugyanezt folytatja tovább, a te jelenléted természetes számára. A kórházi trauma kiheverése akár 2-3 hétig is eltarthat, addig legyél türelemmel és amikor már minden téren visszatér a megszokott kerékvágásba, akkor lehet az egyedüli alvással cumi nélkül újra foglalkozni (vagy akár megpróbálni visszaadni a cumit, mert ezt csak a torokfájás miatt hagyta el)

  • Kriszti

    2019. október 11. péntek

    Kedves Ágnes!

    A fent leírtak az ujjszopásra is vonatkoznak, vagy ott teljesen máshogy kell intézni a dolgot?

    Válaszod előre is köszönöm
    Kriszti

    • Vida Ágnes

      2019. október 11. péntek

      Az ujjszopásnál is ugyanez a fokozatosság az érvényes.

      • Zsóka

        2019. november 10. vasárnap

        Kedves Ági,
        A segítségedet szeretném kérni.
        Kislányunk most 13 hónapos, és az a nagy dilemmám, hogy le cserélném a cumiját, mert már eléggé elfáradt, de hiába adom neki az újat amint meglátja, meg nyalja és tapasztalja hogy nem a régi megszokott, rögtön elutasítja, vagy ami még durvább öklendezik tőle.
        Mit tegyünk?
        Alváshoz használja csak, de akkor kell neki.
        Hogyan kedveltessük meg vele, vagy hagyjuk el a cumit?
        Köszönöm előre is a választ.
        Zsóka

        • Vida Ágnes

          2019. november 23. szombat

          Érdemes 2-3 cumit felváltva adni neki folyamatosan, így nem fogja észrevenni, amikor lecserélitek valamelyiket 🙂

  • Edit

    2019. október 10. csütörtök

    Kedves Ági!

    Koslányom 11 hónapos! Szerencsére nem az a nagy cumizós! Inkább csak alváshoz kéri. Vagyis én adom neki oda, mert így gyorsabban megnyigszik és elalszik. Napközben szinte egyátalán nem cumizik (kivéve nagyon nyűgös napokon). Az lenne a kérdésem, hogy szerinted indokolt-e a cumi elhagyásának? Vajon így elhagyja magától vagy az éjszakairól is le kell majd szoktatnom.
    Köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2019. október 11. péntek

      Ha csak alváshoz kell és így könnyen elalszik, akkor pusztán ezért nem kell leszoktatni.

  • Dorka

    2019. október 10. csütörtök

    Szia!
    Van egy 4 éves nagy óvodás kislányom és még cumizuk. Szeretnénk le szoktatni róla. De elég sok mindent ki próbáltunk és nem sikerül. Tanacsltalan lettem.
    E közben érkezik a tesó! .
    Veszek neki is cumit de ha nem muszáj nem adnam oda neki. Erre közölte a kislányom hogy el fogja venni tőle mert váz a tesonak nem kell csak neki kell.