Hogyan segíts a gyermekednek feldolgozni a negatív érzelmeit?

Ha a gyerek fél, szomorkodik, vagy más negatív érzelmet él át, sokan azonnal nyugtatni próbálják és győzködik, hogy nem is olyan nagy dolog. De vajon működik-e ez a vigasztalás és mi az, ami valóban segít a kisgyereknek feldolgozni a rossz érzéseit?

Katonadolog… – mondják a nagyot eső, síró gyereknek.
„Elveszett a kedvenc plüssállatka, sebaj veszünk másikat!”
„Ne sírj már! Nem olyan nagy dolog…”

Hát neki bizony az a kis dolog NAGY dolog.

Hogyan segítsünk gyermekünknek feldolgozni negatív érzelmeit?

Az biztosan nem segít, ha lekicsinyeljük.
Az ő érzései HATALMASAK és komolyak.
Ő tényleg meggyászolja az elveszett cumiját,
az eltört kisautót, az elpusztult hörcsögöt…

Ha azt mondja, hogy fél valamitől, akkor TÉNYLEG félelemet él át, még akkor is, ha nem tűnik logikusnak, amitől fél.

Ezzel szemben sok szülő bármit elkövet, csak ne sírjon már a gyerek, ne legyen szomorú és ezzel párhuzamosan úgy gondolják, ha nevet, akkor már nincs is semmi baj, pedig attól még
a feszültség, a szorongás megmarad.

Van, amiről azért nem beszélünk vele, mert a problémáját túl komolytalannak tartjuk az élet nagy dolgaihoz képest (pl. az eltört kisautó), máskor azért nem, mert az kínos és még mi magunk sem dolgoztuk fel (pl. meghalt a nagypapa, balesetet szenvedtünk vagy elválunk és apa elköltözik) és van olyan is, amikor nem értjük teljesen miért is érzi rosszul magát (pl. képzelt szörnytől fél az ágy alatt).

A vigasztalás lényege, hogy a gyermek valóban meg is vigasztalódjon és nem az, hogy elhallgasson és ne sírjon tovább.

Ezért nem vigasztalódik meg attól, hogy elterelik a figyelmét vagy cumit dugnak a szájába és az sem vigasztalás, hogy bohóckodnak neki és ettől nevetni kezd.

Milyen a jó vigasztalás valójában?

1. Olyan, ami visszaállítja a gyermek biztonságérzetét (a negatív érzelmeket okozó hormonok szintje az agyában normális mértékre csökken)
2. Segít neki megérteni, mi is történt vele valójában
+1 Még jobb, ha utána azt is megérti, hogyan kezelje máskor a hasonló helyzeteket.

Ez ugyanaz a jelenség, ami miatt a babát nem hagyjuk egyedül sírni az ágyában segítség nélkül, a distressz hisztiző kisgyereket pedig nem büntetjük meg és nem hagyjuk magára.

Hogyan is működik a gyermeked agya, amikor negatív események érik?

Ugyanúgy, mint a magában sírni hagyott babánál: a stresszhormon (és más negatív érzelmekért felelős hormonok) szintje megemelkedik a szervezetben, azonban mivel még nem képes a kicsi megnyugtatni saját magát, ezért magától ez nem megy vissza.

Számára a megnyugvás fő eszköze a szülő, aki megöleli (vagy, ha a kicsi nem hagyja), mellette van és a megnyugtató közelsége, higgadt viselkedése révén segít neki a megnyugodni. A szülő közelsége a kulcs, ő segít az önuralom alapjainak letételében (az önuralom kialakításáról itt írtam bővebben)

Ha egy rossz esemény miatt elhúzódó problémák alakulnak ki (pl. megijedt valamitől, fél, kisebb balesete vagy betegsége volt, amit nem tud feldolgozni stb.), akkor a feldolgozáshoz is idő kell különösen, ha újra meg újra előtörnek belőle a rossz érzések.

Agykutatók szerin a jó stratégia ilyenkor nem az, ha mindenáron megnyugtatjuk őt
és eltereljük a figyelmét a témáról, esetleg megpróbáljuk lebeszélni róla, hanem sokkal inkább az, ha foglalkozunk vele, beszélünk róla vagy más módon (pl. alkotással, rajzzal, gyurmázással, szerepjátékkal) dolgozzuk fel.

A jobb agyféltekénk 1-1 nehéz érzelmi helyzetben átveszi az uralmat, ilyenkor a gyerek sírhat, csapkodhat, mindenfélét mondhat összefüggéstelenül, láthatóan nem a maga ura.

Ha azt mondjuk neki, hogy „Jaj, ne sírj már! Gyere, kapsz egy fagyit!”, attól nem dolgozza fel az érzelmeit, csak kizökken a sírásból.

Ha viszont mesélünk neki az elveszett kedvenc plüssről, aki elindult az utcán és mindenféle érdekes kalandba keveredett, akkor megnyugszik.

Ha mesélünk róla, milyen volt a nagypapával, amikor meglátogatottuk, mi mindent csináltak együtt,
ha lerajzoljuk a balesetet, vagy ő maga lerajzolhatja, feldolgozhatja az élményt, ha mesélünk két kismackóról, akik nagyon szerették egymást, de képtelenek voltak együtt élni, ezért bár megbocsátottak a másiknak, inkább különköltöztek, akkor lehozzuk a kicsi számára is érthető szintre a történéseket.

A kicsi szorongásai oldódnak, nem fog sírni, valahányszor ugyanolyan kisautót lát, nem riad fel éjjel álmából, mert eszébe jut a baleset vagy a nagypapa temetése.

És talán még nekünk is segít jobban megérteni, feldolgozni a történteket, hogy jobban tudjunk segíteni a gyerekünknek.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field