Hogyan mondj hatásosan „NEM”-et úgy, hogy a gyermeked hallgasson is rád?

A „nem” és a „ne csináld” figyelmeztetések gyakran problémát okoznak, különösen a kisgyerekek számára. Az 1-2 évesek még nem értik miért tiltasz meg nekik dolgokat, nem ismerik az ok-okozati összefüggéseket, a kíváncsiságuk erősebb, mint a veszélyérzetük, valamint azzal sincsenek tisztában, mit csináljanak ahelyett, amit megtiltottál nekik. Mit mondjál „NEM” helyett? Ebben segít ez a cikk!

A „ne rúgdosd a széket”-típusú tiltások megerősítik a gyerekben a negatív viselkedést. Azt mondják el a gyereknek mit ne tegyenek, de nem közlik, hogy mit kéne tennie, ami frusztrációhoz vezet és ahhoz, hogy a kisgyerek ismét áthágja a szabályokat. Megfigyeléses méréseken alapuló felmérések szerint az 1-3 éves korú gyermekek a viselkedésükre 93%-ban negatív visszajelzéseket kapnak, ez pedig befolyásolja az érzéseiket és csökkenti az önbizalmukat.

Hogyan mondjuk nemet úgy, hogy abból tanuljon is a gyerek?

1. Mondjuk el mit tegyen!

Kezdjünk el neki arról beszélni, mi az elvárt viselkedés, mit csináljon ahelyett, amit rosszallunk. Például ne azt mondjuk: „Ne szaladgálj!”, hanem: „Lépkedj halkan!” vagy „Járj lassan, mint a csigabiga!”
Vagy amikor nyitott szájjal eszik, ne azt mondd, hogy „Ne csámcsogj!”, hanem „Csukd be a szádat, miközben eszel!” Az 1-2 évesekre különösen jó hatással van, ha nem csak mondod neki ezeket, hanem meg is mutatod, mit vársz tőle, mit kéne tennie.

2. Tanulj meg igent mondani!

Például ahelyett, hogy „Most nem veszek neked fagyit, mindjárt ebédelünk!”, mondd azt: „Jó ötlet a fagyi! Ebéd után sétáljunk el fagyizni vagy inkább a játszótérre menet?”
Vagy ahelyett, hogy „Nem mehetsz sehová, amíg ki nem takarítottad a szobádat!” mondhatod azt, hogy „Oké, átmehetsz játszani a barátodhoz, de előbb takarítsd ki a szobádat.”

3. Segíts neki a lényegre figyelni!

A kisgyerekek még csak korlátozottan képesek az önkontrollra. Segít nekik, ha figyelmezteted őket arra, mire kell figyelniük, ahelyett, hogy rájuk szólsz vagy tiltasz. Például ahelyett, hogy azt mondod „Ne húzd tovább az időt, tessék most már aludni!” mondhatod azt: „Figyeld csak mit mond a szemed! Azt mondja, hogy már nagyon álmos! Figyelj, mit mond a fejed! Azt mondja, hogy már nagyon fáradt! Figyelj csak mit mond a tested, azt mondja, hogy már nagyon elfáradt!” A tested aludni szeretne. Segíts neki megpihenni!”

Vagy, ha szaladgál és nem bír magával, láthatóan túlpörgött, ahelyett, hogy rá akarod bírni, hogy maradjon nyugton, inkább segíts neki, hogy a testére figyeljen: „Hú, de fáradt az a kicsi láb, jólesne neki, ha kinyújtózhatna és aludhatna egyet! Gyere altassuk el!”

4. Ami veszélyes az legyen tényleg TILOS!

Amikor a gyermeked valóban veszélyes dologba kezd, „nem szabad” helyett használd a „veszélyes” és a „tilos” szót! Ilyenkor ne csak szólj a gyermekednek, hanem menj oda és mutasd meg neki, mivel kell óvatosnak lennie, cselekedj is! Például mutasd meg neki, hova nem szabad kiszaladnia, mihez nem szabad hozzányúlnia! A tiltott és veszélyes dolgok használatának, elkerülésének megtanítására módszereket itt írtam.

5. Mutasd meg, mit kéne csinálnia!

Néha tiltás helyett példamutatásra van szükség: megmutatni, mit kéne tennie, ahelyett, amit éppen csinál. Például ne azt mondd neki, hogy „Ne ütögesd a távirányítót!”, hanem mutasd meg, hogyan kell használni a távirányítót, mire való, hol a helye.

6. Segíts neki megnyugodni!

Gyakran a felpörgött, rohangáló, magával nem bíró, ingerekkel túltelített gyereket próbáljuk hasztalanul leállítani. Ilyenkor a szülő úgy érzi, nem bír a gyerekkel, újra meg újra rászól, a gyerek folyton újrakezdi, a gyerek pedig képtelen uralkodni magán. Egy kisgyerek számára a frusztráció levezetésének alapvető módja, ha kimozogja magát. Ha ilyenkor lefogják, leültetik, csak még feszültebb lesz. Ehelyett segíthetsz neki helyes mederbe terelni a túlmozgását pl. azzal, hogy elmondotok egy mondókát, amihez mutogatni is kell, esetleg leguggolni és felállni, megfordulni, ezzel a mozgási energiáit is levezeti és a kontrollálatlan, céltalan mozgás helyett visszaszerzi az ellenőrzést a teste és ezzel együtt a feszültsége felett.

Ismerj meg még több pozitív nevelési módszert itt >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

5 Comments

  • Balogh Eszter

    Reply Reply 2019. október 01. kedd

    Kedves Ági!

    1,5 éves kisfiam kb. 2 hete nagyon kifordult magából. Folyamatosan hisztizik, sikít, rugdos (hiszti és pelenkázás közben), nem fogad szót. Most már a boltban is képes a földre vetni magát. Betegeskedtünk is az elmúlt időszakban, mondhatni összejött minden. Most már türelmetlen vagyok és tehetetlennek érzem magam. Kikapcsolódni nem tudok (tudunk), nincs aki vigyázzon a gyerkőcre. Persze közben akár családtagok is a fejemhez vágják, hogy nem neveltem meg korábban a gyereket, elrontottam mindent. Pedig olyan okos, ügyes, érdeklődő a kisfiú.
    Mit tegyek? Elrontottam? Le tudnám szoktatni a rugdosásról? A sok hiszti gondolom korral jár. De hogy tudnám higgadtan kezelni? Hosszú távon nagyon kiborít.
    Hogyan lehet rávenni arra, hogy szót fogadjon? Pl ne tekergesse a tűzhely gombjait, ne nyomkodja a termosztátot, ne tépje (törje) szét a könyveit, ne szórja a homokot?
    Amúgy imádnivaló, jószívű, hízelgős stb. Vannak nagyon jó napok, amikor együttműködik, és minden jó. De sajnos mostanában nem ez a helyzet. Mit tegyek? Hogy lehet egy 1,5 évest nevelni? Válaszodat előre is köszönöm!

    Üdv. Eszter

  • Anita

    Reply Reply 2017. október 15. vasárnap

    Kedves Ági!

    Az én fiam 5 éves. Talán csak egy dolog van, amiben már rengeteg módszert kipróbáltam, mégis újra és újra elbukom. Kezdtem a kompromisszummal, aztán punktum, végül bünti. Ami sarokban állás, vagy nem nézhet mesét, és előfordult, hogy taslit adtam. Megjegyzem, nem hatalmasat. Tudom mennyire fáj, ezért csak az ujjpárnámmal biccentem a fejét. Tudom, hogy ez a legrosszabb módszer. De annyira önfejű. Mikor kérdezem miért nem fogad szót, a válasz „Mert nem akarok”. Elmondtam, hogy akkor mérges leszek, és ő sem szereti ha az vagyok, de unatkozik. Unatkozik evés közben, ezért ficereg, unatkozik ha itthon van, ezért direkt olyat tesz, amivel kihoz a sodromból, és unalmas jól viselkedni. Fáradt vagyok, türelmetlen, tehetetlen. És utálom magam, amiért nem tudom kezelni a helyzetet. Pedig tud jó gyerek lenni. Legtöbbször az is. De azt is tudja, hogy akkor is szeretem, ha rosszalkodik. Rengeteg a mozgásigénye, reggeltől estig beszél, kérdez. Színes a fantáziája, de lusta gondolkodni, pl hogy mit játszon. Ha megkérem, hogy pakolja vissza a játékot, vagy dobja ki a csokipapírt a szemetesbe, vagy az a válasz, hogy „mindjárt”, aztán még tízszer elmondom, vagy azt mondja „dehát az a te dolgod, miért én csináljam meg”. Olyat nem kérek tőle, amit én se csinálok meg. Nem tudom hogyan tovább. A dackorszak gyerekjáték volt. Most egy 5 éves kiskamasz. Folyton próbál felém kerekedni.

  • csillag

    Reply Reply 2017. július 19. szerda

    Kedves Ági!

    Az én kisfiam pont egy ilyen tulpörgött, nyughatatlan két és fél éves.
    Már két éves kora óta problemam van annak kapcsán, hogy nappal nem hajlandó aludni. Akkor még csak pár ilyen nap volt, és nagy ordibalas árán sikerült elaltatni, de testvére érkezése óta, már 5 hónapja egyáltalán nem tudom letenni aludni. Pihenni sem nagyon. De a szeme karikás, fekete ilyenkor és sokkal nyugosebb is. Este nyolctól reggel nyolcig alszik, de én látom rajta. Hogy ez nem elég. Este is alig lehet elaltatni. Tornáznik vagy fél órát még az ágyában, ide -oda pakolgatja az ágyneműjet..
    Hogyan tudnék egy kis pihenőt elerni nála?
    Próbáltam magam mellett altatni, mesélessem,a s mesenezessel, osszebujassal(abból mindig birkózás lett).
    Igazából azóta nem alszik nappal, amióta a cicimmeg lett tőle vonva. De már két éves vokt, gyógyszert kellett szednem és vártuk a kistesot.
    Sajnos 5 Hónapos kislányomat is nappal az erkélyen kell altatni, mert a kisfiam nagyon hangos, és azt sem viseli el, ha a Hugi alszik. Odarohan és kiabal, hogy felebredt.. Aztán fel is ébred szegény..
    Ha tudnál egyszerre két tanácsot is adni. Hogy tegyem le pihenni két és fél éves fiam, és hogyan érjem el, hogy 5 Hónapos lányom benn is tudjon aludni a lakásban fél óránál többet.
    Köszönöm

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2017. július 24. hétfő

      Valószínűleg a többféle változás (testvére született, leszoktattad a ciciről) egyszerre megviselte és most nem találja a helyét, ezért nem tud pihenni és túlpörög nap közben is. Ami most segíthet az az, ha magadban elengeded a problémát, nem akarod mindenáron elaltatni, viszont amikor a tesó alszik és már a nagy is álmos, akkor csendespihenőt tartotok meseolvasással, összebújással. Nem kell hosszúnak lennie, 20-30 perc elég. Délelőtt lehetőség szerint szaladgálja ki magát, ez is segíthet, hogy délutánra elég fáradt legyen. Próbáld úgy szervezni, hogy amíg a kicsi alszik, addig pár napig csak a naggyal foglalkozz és olyan helyen aludjon a kicsi, ahol a nagy nem fér a közelébe (saját szobában vagy a ti szobátokban kiságyban) és nem tudja zavarni. Találj ki olyan játékokat addig, amit a nagy választ ki, az ő kedvére való, hogy elterelje a figyelmét addig. Azt is megpróbálhatod, hogy ha szeretne, ő is kaphat cicit, valószínűleg már nem fogja érdekelni, de megnyugtató lesz számára az érzés, hogy nem csak a tesónak jár.

Leave A Response To Balogh Eszter Cancel reply

* Denotes Required Field