Sokan azt mondják, azért jó, ha a gyerek már korán elkezd tévét nézni, okoseszközöket használni, mert később úgyis találkozik velük majd és ha nem használ ilyen eszközöket, le lesz hozzájuk képest maradva. De vajon jogos érv ez? Mit mondanak erről a kutatások és hogyan döntsön a szülő?
A digitális eszközök használata ma már szinte minden gyermek életének része, sok szülő azonban tudatosan dönt úgy, hogy iskolás korig, vagy akár azon túl is minimalizálja a képernyőidőt. De vajon hátrány éri-e azokat a gyerekeket, akik ebben a korban még nem használják az okoseszközöket? Kimaradnak valamiből, vagy éppen előnyt élveznek a fejlődésük során?
Az, hogy egy gyerek iskolás korig vagy akár azon túl sem használ képernyőt, önmagában nem hátrány, sőt, sok előnye lehet.
Hutton, J. S. et al. (2019) MRI-vizsgálaton alapuló kutatása kimutatta, hogy a túlzott képernyőidő negatívan befolyásolja az agy fehérállományának fejlődését az óvodáskorú gyermekeknél. A fehérállomány kulcsszerepet játszik a nyelvi és olvasási készségek fejlődésében. Azok a gyerekek, akik kevesebb képernyőidőt töltöttek, jobb nyelvi készségekkel és erősebb kognitív fejlődéssel rendelkeztek.
Twenge, J. M. & Campbell, W. K. (2018) kutatásában több mint 40 000 gyermek és serdülő képernyőhasználati szokásainak adatait vette alapul és arra jutott, hogy a napi két óránál több képernyőidő összefügg a csökkent pszichológiai jóléttel, például alacsonyabb önértékeléssel, kevesebb társas kapcsolattal és nagyobb érzelmi instabilitással. Azok a gyermekek, akik nem vagy csak minimális mértékben használtak képernyőt, boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak és társaságkedvelőbbnek bizonyultak.
Kutatások szerint a képernyőhasználat korai 1-2 éves kori bevezetése több szempontból is káros lehet (szemproblémákat, viselkedési problémákat, alvászavarokat okoz és több hisztit eredményez). Nyilván ezek a hatások nem minden gyereknél jelentkeznek egyformán, de a korai bevezetés egyáltalán nem jár semmilyen előnnyel, míg hátrányok viszont vannak.
(a jelenlegi WHO ajánlást a képernyők használatára vonatkozóan itt találod)
Milyen előnyökkel jár a képernyőmentes nevelés?
– Jobb figyelem és koncentráció – A képernyőmentes gyerekeknél általában jobban fejlődik a türelem, a mélyebb figyelem és a kreatív gondolkodás.
– Erősebb szociális készségek – A valódi emberi interakciók (szülőkkel, testvérekkel, barátokkal) segítik az empátia és a kommunikáció fejlődését.
– Több mozgás és egészségesebb életmód – A képernyő előtti ülés helyett aktívabb életmód alakulhat ki, ami hosszú távon is pozitív hatású.
– Jobb alvásminőség – A képernyők kék fénye és az ingerek hiánya miatt könnyebben elalszanak, mélyebben alszanak.
– Erősebb képzelőerő – A mesenézés helyett a saját fantáziájukra hagyatkoznak, ami fejleszti a kreativitást.
Lehetnek-e hátrányai a képernyőmentes nevelésnek?
Lehetnek, de ezeket fokozatos bevezetéssel és a mértéktartó használat támogatásával ki lehet küszöbölni.
A hátrányok:
– Ha a gyerek teljesen kimarad a technológiai világból, az iskolában nehezebb lehet neki alkalmazkodni, főleg mivel az iskolákban már alsó tagozatban használnak okoseszközöket.
– Ha a kortársai sokat beszélnek egy játékról vagy közös digitális élményekről, a teljesen képernyőmentes gyerekek úgy érezhetik, kimaradnak valamiből.
– A modern világban sok oktatási anyag online elérhető, így fontos, hogy a gyerekek idővel megtanulják jól használni az eszközöket.
Mi lehet az arany középút?
– 2-3 éves korig egyáltalán nem vagy csak minimálisan használni ezeket az eszközöket, mert ebben a korban vannak a legkárosabb hatásai (elsősorban a viselkedés- és érzelemszabályozásra).
– Óvodáskorban minimális mértékben bevezetni a kicsi életébe (pl. naponta rövid, korának megfelelő mese megnézése, néha közös mozi, kreatív játékok használata okoseszközökön pl. interaktív mesekönyv, puzzle, zenélés, rajzolás stb.)
– Iskoláskorban a mértéktartás támogatása (ez lehet korlátozott eszközhasználat pl. közös családi eszköz, amit mindenki csak napi 20-30 percet használhat, mesenézési- és játékidő korlátozása, esti kütyüszünet – pl. este 8 után már senki nem használhatja, ágyba nem viheti)
– Értelmes és hasznos eszközhasználati módok tanítása, hogy a gyerek felismerje mennyi mindenre lehet használni még az eszközöket a játékokon, chaten és videózáson túl (pl. GPS, kirándulások megtervezése, oktató appok, videóvágás stb.)
A legfontosabb, hogy minden esetben a gyereket figyeljük: Milyen hatása van a viselkedésére? Hisztisebb? Nem jól alszik? Túlpörög? Könnyen felcsattan? Ezeket és még számos más viselkedési problémát is kezelhetünk, ha elkezdjük átmenetileg elhagyni vagy csökkenteni a képernyőhasználatot.
Hogyan tanítsd meg őt az értelmes kütyühasználatra? Erről beszéltem ebben a videóban:
@kismamablog Tiltsd vagy engedd? Ennél fontosabb: Hogyan tanítsd meg, hogy értelmes dolgokra használja a kütyüket? #kütyü #digitálisnevelés #tévé #mobil #gyereknevelés #gyereknevelésitipp #gyermeknevelésitipp #telefon #tablet #gyermekpszichológia #anyavagyok #gyerekkelazélet #gyermekpszichológia ♬ eredeti hang – Vida Ágnes babapszichológus
A legfontosabb, hogy a gyerekekben kialakuljon egy önszabályzó képesség, azaz képesek legyenek a nekik megfelelő tartalmakat megnézni, egyensúlyt tartani a valódi és a virtuális élmények között, valamint hasznos, értékes célokra használni a digitális eszközöket. Ebben segít, ha céltudatosan és tudatosan vezetitek be őket:
– 10-11 éves kor előtt ne kapjanak okostelefont (de ez akár későbbi életkor is lehet)
– Ha nagyon fontos, hogy elérjétek egymást, kaphat a gyerek okosórát
– Kezdetben jobb közösen használni ezeket az eszközöket – pl. együtt ismeretterjesztő tartalmakat vagy meséket nézni.
– Olyan tartalmakat mutatni neki, amik a mindennapi élethez kapcsolódnak és új tevékenységekre, felfedezésre inspirálják (pl. természetfilm, főzős videó, barkácsolás), amit utána együtt meg is csinálhattok
– Régebbi meséket nézni, amikben ritkább a képkockák váltakozásának sebessége (framerate) pl. bábfilmek, régebbi mesefilmek, gyurmafilmek, vagy családi videókat, élő szituációkban felvett filmeket nézni (pl. olyan természetfilm, amiben a természet tempójában mutatják a dolgokat, nem a „Discoverys” szétvágott drámaira felfokozott „ismeretterjesztő” film, hanem inkább olyan, mint a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak.
Amit semmiképpen sem szabad:
– érzelemszabályozásra használni: azért odaadni neki, hogy ne sírjon, hisztizzen (mert így nem tanulja meg felismerni és szabályozni az érzelmeit, ezért még indulatosabb, akaratosabb, türelmetlenebb lesz)
– altatáshoz használni (mert rontja az alvásminőséget, nem piheni ki magát megfelelően a kicsi)
– evéshez adni (ennek az okairól és megoldásáról itt írtam)
Ha egy gyerek kisgyermekkorban nem használ képernyőt, abból többnyire csak előnye származik. De ahogy nő, fontos, hogy fokozatosan, ellenőrzött módon megtanulja a technológia helyes használatát, hiszen ezekre a készségekre is szüksége lesz a munkája során és a tanulmányaiban. Ahogyan nem tiltod el a villa használatától sem teljesen csak azért, mert kiskorában megszúrhatja magát vele, hanem megtanítod, hogyan legyen vele óvatos, úgy a digitális eszközök használatát is megtaníthatod neki, hogy képes legyen biztonságosan használni őket arra, amire valók.
Még többet szeretnél olvasni erről? A Gyerekek és kütyük című könyvemben minden összefoglaltam arról, amit a tudomány mai állása szerint tudni érdemes a digitális eszközök gyerekekre gyakorolt hatásáról és arról, melyik életkorban hogyan kezeld jól szülőként ezt a kérdést. Részleteket a könyvről itt találsz >>
Leave A Response