Ismerős mondat? Egy boltban, játszótéren vagy épp az óvoda előtt elhangzik, ha egy kisgyerek nem akar indulni, nem hallgat a szülőre, nem teszi, amit „kellene”. A helyzet feszült, az idő szorít, és valahogy hatni kell rá. A „ha nem jössz, itt hagylak” gyorsan előkerül és gyakran működik is. De vajon milyen árat fizet érte a gyerek és mit lehet mondani helyette?
A mondat mögött egy erős érzelmi manipuláció rejlik: az elhagyástól való félelem. Ez különösen súlyos hatással van a kisgyerekekre nem képesek ezt a fenyegetést reálisan kezelni, hanem valós fenyegetésként élik meg, ami felerősítheti a szeparációs szorongásukat is.
Mit él át egy kisgyerek, ha ezt hallja?
A kisgyerek számára te vagy a biztonság, a védelem, a világ közepe. Azzal, hogy „itt hagylak”, azt üzened: „ha nem azt csinálod, amit mondok, megszakítom veled a kapcsolatot.” Ez az egyik legnagyobb félelem egy gyerek életében. Nem érti, hogy „csak mondod”, nem tud különbséget tenni valós veszély és nevelési eszköz között. Nincs benne humor, nincs benne nevelés – csak félelem, és egy törés a bizalomban.
Ilyenkor nem azt tanulja meg, hogy „ideje indulni”, hanem azt, hogy a szülői szeretet feltételes. Akkor kapja meg, ha engedelmeskedik. Ez hosszú távon szorongáshoz, megfelelési kényszerhez, sőt: kötődési problémákhoz is vezethet.
Miért nem hatékony?
Lehet, hogy rövid távon célhoz vezet, hiszen a gyerek ijedtében megmozdul. De hosszú távon nem épít együttműködést, hanem félelmet generál. A gyerek nem belső motivációból, hanem félelemből cselekszik. Azt tanulja, hogy csak akkor figyelnek rá, ha „jó” és elkezd szorongani attól, hogy mi történik, ha nem lesz elég „jó”.
Ez különösen érzékenyen érinti a 6 év alatti gyerekeket, hiszen ebben az időszakban alakul ki a biztonságos kötődés, a szabályokhoz való viszony és a saját akarat megélésének képessége. Ezeket nem lehet félelemre építeni, mert ez alapjaiban ingatja meg a fejlődést.
Nincs ezzel semmi gond, mi is felnőttünk így… – gondolják sokan.
Értem, hogy elsőre úgy tűnhet, hogy ez csak egy egyszerű mondat, amit „úgyis elfelejt a gyerek”. De a kisgyerekek még nem úgy értik a világot, mint a felnőttek. Számukra az a legfontosabb, hogy biztonságban legyenek, és hogy a szülő mindig ott legyen számukra – feltétel nélkül. Amikor azt hallja, hogy ‘itt hagylak’, ő ezt szó szerint veszi. Nem tudja, hogy ez csak egy ‘nevelési eszköz’. Ő csak azt érzi, hogy akit a legjobban szeret, az most épp el akarja hagyni, és ez valódi félelmet kelt benne. Nem hiszti, hanem ösztönös, mély szorongás.
@kismamablog "Ha nem jössz azonnal, itt hagylak" – Miért nem működnek jól ezek a mondatok? És hogyan győzd meg a gyerekedet helyette? #makacs #meggyőzés #fegyelmezés #dac #makacs #dackorezak #hiszti #zsarolás #viselkedés #gyereknevelés #gyermeknevelés #gyermeknevelésitipp #boldoggyerek #babapszichológia #anyavagyok #szülő #pozitívnevelés #gyerekkelazélet #pozitívfegyelmezés #pszichológia #foryoubaszeretnemlatni ♬ eredeti hang – Vida Ágnes babapszichológus
Mit lehet mondani helyette?
A cél nem az, hogy a gyerek azonnal engedelmeskedjen, hanem hogy tanulja meg: mit jelent a szabály, az együttműködés, és hogyan lehet megoldani egy konfliktust biztonságban.
Íme néhány hatékony, érzelmileg biztonságos mondat:
„Látom, hogy most nem szeretnél elindulni. Segítek.”
„Választhatsz: most jössz a kezemet fogva, vagy 1 perc múlva elindulunk együtt?”
„Most tényleg nagyon szeretnél maradni, igaz? Képzeld, én is maradnék. De most menni kell.”
„Elmeséled a babádnak, hogy hazaindulunk? Akkor ő is el tud köszönni.”
Ezek a mondatok segítenek a gyereknek úgy követni a szabályokat, hogy közben figyelembe veszik az érzéseit is.
Néhány ötlet a különféle életkorokra:
2–3 éves korban:
Ebben az életkorban a gyerekek még nagyon impulzívak, és a kötődés a legfontosabb számukra. Ijesztő számukra a „bánat” és a „szétválás”.
Tipp: Fizikai közelséggel, egyszerű mondatokkal, játékos figyelemeltereléssel lehet segíteni.
Pl.: „Gyerünk, versenyezzünk, ki ér oda előbb a babakocsiba!”
3–4 éveseknek:
Kezd kialakulni a szabályérzékük, de még mindig nagyon érzelmi alapon működnek.
Tipp: Adj választási lehetőséget. Pl.:
„Szeretnéd, hogy te köszönj el, vagy segítsek benne?”
A választás szabadságot ad, és csökkenti az ellenállást.
4–5 éveseknek:
Már kezdik érteni az időt, ok-okozati összefüggéseket. Érzelmileg viszont még könnyen elborítja őket a frusztráció.
Tipp: Mondd el, mi fog történni, és vond be őt is. Pl.:
„Most 3-at számolok, és akkor indulunk. Kitalálod, mit csinálunk otthon először?”
5–6 éveseknek:
Már lehet velük egyeztetni, értik az érveket, de még nem tudják mindig szabályozni az érzéseiket.
Tipp: Beszélgess vele előre, és használd a humor erejét.
„Tudod mit, a kabátod biztosan sírna, ha itt kéne maradnia. Gyere, hallgasd meg!”
A gyerek nem azért ellenkezik, mert rossz vagy akaratos. Hanem mert kicsi, és még tanulja, hogyan kezelje a saját akaratát, érzéseit, a változásokat. A szülői türelem, jelenlét és biztonság az, ami segíti ebben. A „ha nem jössz, itt hagylak” lehet, hogy célt ér, de közben megsérti ezt a biztonságot és pont azt rombolja le, amire a gyerek a leginkább támaszkodna.
Leave A Response