Amilyen hétköznapi dolognak tűnhet az autózás, annyira előfordulhat, hogy felborítja egy-egy út a baba napirendjét, vagy éppen felzaklathatja őt. Az autózással kapcsolatosan leggyakrabban előforduló viselkedési gondokat gyűjtöttem most össze.
Kétféle baba van: az egyik mindig elalszik az autóban, a másik nem. Árnyalja a képet, hogy a nem elalvós babák egy része barátságosan nézelődik a kocsiban, a másik részük végigüvölti az utat. És bizony az sem mindegy, milyen életkorban van éppen a baba.
A legtöbb baba elsőként akkor találkozik az autóval, amikor a kórházból hazaviszik. Ezeket az első utakat az újszülöttek általában átalusszák, kivéve a zajos kisebbséget, aki nagyon nem szereti a változásokat, és ezt azonnal tudtunkra is adja. Itt nem az autó maga a gond hanem, hogy kimozdítod a babát a megszokott kis helyéről, maga a külvilág nem tetszik neki: eddig bent volt a meleg, fűtött kórházban, most meg hirtelen kihozod a hidegbe, a szélbe, ráadásul nem kézben, testközelben, hanem mózeskosárban/hordozóban – szóval az egész olyan idegen és furcsa neki, ezért reklamál.
Az első hetekben jó eséllyel ugyanezért nem szeret majd autózni a kicsi, gyakran ugyanezek a babák azok, akik a babakocsit sem állhatják.
Sok baba viszont már az elejétől fogva kedveli az autózást, a motorzúgás elaltatja őket. Ezzel viszont az a gond, hogy akkor is elaltatja, amikor még nem lenne alvásidő, és ez bizony bonyodalmakat okozhat. Nemcsak azért, mert felborul a megszokott napirend, hanem azért is, mert a rosszalvó babák szülei már-már mentsvárként azért teszik autóba a csemetét, mert ott legalább végre elalszik – és bizony ehhez épp olyan könnyű hozzászoktatni a kicsit, mint a ringatáshoz, hordozáshoz és más altatási módszerekhez.
Az életkorral folyamatosan változik, mennyire bírja az autózást a baba, ennek megfelelően a kezdeti autóutáló babák néhány hónap után kinőhetik ezt a szokásukat és fordítva: azok a kicsik, akik az első hónapokban még jól bírták a kocsikázást, később egyre nehezebben viselik azt. Általánosságban elmondható, hogy van egy olyan időszak, amikor a hosszas autózás minden babát megvisel: ez egybeesik a legintenzívebb mozgásfejlődési időszakkal, azaz nagyjából 7-től 18 hónapos korig a legtöbb baba nem ül meg sokáig a fenekén az autóban. Egészen egyszerűen azért, mert egy helyben kell ülni és ez most nem igazán megy nekik. Másfél éves kor után már leköti őket a játékok, a nézelődés és egyre jobban tűrik a hosszabb üldögélést is (mozgékony gyerekeknél ez azért még később is nehéz lehet)
Ha hosszabb útra megyünk, érdemes óránként-másfél óránként pihenőket tartani, így jobban viseli a baba az autózást, a szopizós baba ilyenkor szopizhat, a totyogó pedig tud szaladgálni egy kicsit, amíg megállunk. Ha már csak 1-2 alkalommal alszanak a gyerekek naponta, az indulást érdemes alvásidőre időzíteni, így legalább az út egy részében biztosan alszik majd a kicsi.
Ha nagyon hosszú, fél-egynapos útra indulunk, érdemes hajnalban elindulni, ezzel is többet fog átaludni a kicsi az autóban (és nagy nyári melegben a kánikulában való utazást is részben kiküszöbölhetjük).
Vannak olyan gyerekek, akik még 1 éves kor után is kitartóan utálják a kocsit. Ilyenkor általában nem magával az autózással van a gond, hanem azzal, hogy útközben nem tud kedvére mozogni, anya nem vele foglalkozik, hanem vezet… Ezeket az okokat végig kell nézni és meg kell találni, általában banális kérdésekről van szó, amiket könnyen meg lehet oldani. Pl. segíthet a magasított gyerekülés, amiből már ki tud nézni az ablakon, vagy ha a hátsó ülés helyett a kicsi elől, anya mellett utazhat.
Hogyan oldhatnád meg a nehéz helyzeteket a gyermeknevelésben? Katt ide a válaszért! >>
11 Comments
Niki
2011. június 02. csütörtökKedves Ági!
Ismét a tanácsodat szeretném kérni, kifejezetten babakocsis témát nem találtam, ezért írok ide. Kislányom ma 5 hónapos és enyhén szólva nem szereti a babakocsit és a kocsikázást. Kisebb korában (télen) mindig csak alvásidőben mentünk sétálni, ekkor mindig elaludt ha elég álmos volt, ill. most hasra tesszük, így alszik benne az udvaron. Ha viszont éber állapotban (játékidőben) próbálom beletenni hatalmas üvöltés lesz belőle. Egy darabig, ha nagyon jó kedve van eljátszik benne, de amint tolni kezdjük üvölt, ahogy csak bír. Próbáljuk az apró lépések módszerével minden nap egy kicsit berakni, tologatni, ha sír szóval megnyugtatni, de nagyon keveset haladunk előre. Már a sportkocsit is próbáltuk megdöntve, hogy kilásson, de nem sokat használt, 1-2 percig talán bírja, de sokszor elég csak lerakni máris ordít, amíg csak nyekereg nem veszem ki azonnal, de ha már úgy sír, hogy nem vesz levegőt nem bírom tovább, felveszem, megnyugtatom. Így most kendőben sétálunk, azt már szereti, éberen is elnézelődik, de hamar el is alszik benne. Szeretném azért ha a kocsikázást is megszeretné, de az, hogy ha megunja átrakom a kendőbe nem működik, hiszen nem azért sír, mert unja, sokszor le se teszem már sír. Sógorom (akivel egy házban lakunk+a 3kisgyerekük+az anyósomék:))látván, hogy az udvaron „bohóckodunk” a babakocsizással azt tanácsolta rakjuk csak bele, toljuk végig a falun 2X had üvöltsön, majd 2 nap alatt megszokja, hogy nem ugrunk rögtön ha sír (ők is így csinálták).Én erre nem vagyok képes, inkább hordozom kendőben, amíg elbírom, de rossz érzés, hogy próbálkozunk, ők meg az ablakból lesnek…
A véleményedre lennék kíváncsi, hogy mi a jó módszer, reménykedhetek-e, hogy ha majd egyedül ül, akkor élvezni fogja, addig meg kendőben?
Az autóban ugyanezt csinálja, azt is hasonlóképp próbáljuk megoldani, minden nap egy kicsit.
Szívesen veszem a tanácsod, ill. ha van bármi babakocsis cikked azt is szívesen elolvasnám.
Niki
Válasz: Szerintem jól teszitek, ha kisebb lépésekben szoktatjátok hozzá a kocsihoz. Minden nap egy kicsit tologassátok, nyugtatgassátok, és mindig emeljétek pár perccel az „adagot”. A babakocsiban alapvetően nem érzi magát biztonságban a kicsi, ezért sírhat, a testközelség megnyugtatóbb a számára, ez teljesen normális dolog, idővel ki fogja majd nőni és élvezni fogja a kocsikázást is.
Beatrix
2010. december 18. szombatKedves Ági,
Először is nagyon hasznos információkat tudok meg az oldaladról.Köszönöm ,hogy a kétségbeesett időkben segítettél.Azt gondolom ezen az oldalon van a legjobb információ amire egy kezdő anyukának szüksége lehet.Tényleg szuper,gratulálok:)
A kérdésem az lenne ,hogy kisfiam most 5 hónapos és úgy néz ki egyre jobban nem szeret az autósülében lenni.Sem a babakocsiban.Úgy kezdődött ,hogy elég hasfájós volt ezért nem tudott hosszasan egy pozícióban megmaradni hanem csak nyögdécselt szegény és a feszítette ki a kis testecskéjét.Ezt az egészet betudtam annak hogy hasfájós és nem is nagyon játunk inkább sehova.Aztán vártam a bűvös 3-4hónapot hogy elmúlik a hasfájás de nem múlt el legalábbis a tünetek úgyanazok.Egész nap csak nyögdécsel közben nagyon jókedvű és közvetlen de olyan mintha folyamatosan fájdalmai lennének amit néha ignorálni tud .Persze az utazások alkalmával már bevan rendezve az ő kis sarka játékok lógnak csörögnek zörögnek stb.De így sem szereti a hordozót és az útazásokat.Én sosem várom meg hogy sírjon inkább leállok a vezetéssel ha van rá mód.Két hete ki is bújt az alsó két metsző fogi.Egy kicsit sirdogált de 3napig a kritikus időszak alatt panadolt kapott szóval így elviselte.Mostanra már teljesen kezdek összezavarodni azt hittem tudom mi zavarja de mostmár tanácstalan vagyok.Voltunk orvosnál a hasival azt mondták túl sokat szopizik és az zavarja merthogy már 8,5kg és 3100 el született.igazából egész nap csak nyögdécsel,olyan hangon mint amikor egy játékot akar megfogni,vagy valamit ki akar fejezni.Nem tudom mi zavarhatja?:(
A vezetés és a babakocsizáz tiszta stressz nem is merek egy 20perces útra elindulni.Inkább itthon maradok .Honnan tudjam mi a baja ?Fogi?Hasi?Vagy csak utál a hordozóban lenni?Vagy csak nem tudja ,hogy mit akar?Most az ötödik hónap óta elég változó a hangulata is egyik percben sír a másikban nevet.
Mit tegyek?
Köszönöm a válaszodat előre is.
Minden jót:)Beatrix
Vida Agi
2010. december 25. szombatA kisfiad nem hasfájós, hanem egy jól fejlődő baba, aki néha unatkozik, egész egyszerűen félreértitek egymást. Ebben a korban már elég sok mindent szeretnének elérni a babák, de még nem képesek rá, ezért nyögnek annyit 🙂 És ezért nem érzi a kocsiban sem jól magát, mert védtelennek érzi magát és unatkozik. Indulj el nyugodtan vele, és ne állj meg, ha sír, hanem szóval nyugtasd meg, beszélj hozzá, így idővel megszokja az autózást és azt is, hogy ha sír egy kicsit, akkor nem mindig tudsz azonnal ugrani.
Kata
2010. december 07. keddKedves Ági!
Kislányom 8 hónapos és utálja az autózást. A babakocsiban sem marad sokszor nyugodtan,de ott elnézelődik.
Az autóban még az első 5-10 perc nyugis, aztán kezdődik az üvöltés… Sem a játék, se semmi nem köti le ilyenkor. Utálja,hogy be van kötve és feszeng az ülésben, rángatná le magáról az övet.
Én hátul szoktam ülni vele, csak az a baj,hogy ha nem figyelhetek sokáig előre rosszul leszek…. 🙁
Mit tehetnék,hogy jobban érezze magát ő is és én is utazás közben. Már félek elindulni vele egy hosszabb útra, eddig a max táv 60km volt,amire el mertem vele indulni.
Segítséged köszönöm!
Kata
Vida Agi
2010. december 07. keddSajnos ez ebben a korban az izgágább gyerekeknél gyakori probléma. Olyankor menjetek hosszabb útra, amikor álmos és elalszik, ha pedig ébren van, akkor kapjon olyan ülést, ami 9-36 kilós és magasított, így kilát menet közben az ablakon, ez leköti egy darabig.
Kata
2010. december 08. szerdaKöszönöm szépen! Jelenleg olyan ülésünk van,ami 9-25 kg-ig van és dönthető, hiszen nekünk ez fontos volt, ha aludni akarna.
Nézelődik egy darabig és rugdalja az első ülés támláját, de sajna már nem köti le, pedig eleinte élvezte 🙂
Lucababa
2010. augusztus 22. vasárnapKedves Ági!
Köszönöm szépen a válaszod, már tud ülni megtámasztás nélkül is (közben magától felült:)), tehát elméletileg bele lehet tenni, de szinte minden 9 kilótól használható ülést úgy alakítottak ki, hogy csak menetirány szerint lehet bekötni.
Szerintem irreális lenne, ha nem lehetne, csak 12 kilótól belerakni.
Meg tudnád nekem adni azt az oldalcímet, ahol leírják, meddig kell hátrafelé bekötni?(Nagyon fontos lenne, mert egy hét múlva utazunk:)Előre is köszönöm:)
Válasz: Ez nem teljesen így van. A 0-1 jelzésű üléseket 12 kilóig menetiránynak háttal, 12 kilótól menetirányban lehet bekötni. Itt van róla egy összefoglaló: http://www.anyalettem.hu/autosules-a-babanak-de-milyet–cikk
Lucababa
2010. augusztus 16. hétfőKedves Ági!
Gyermekülés témakörben szeretnék tőled segítséget kérni. 6,5 hós kislányunk beöltöztetve már nem fér el a hordozóban kényelmesen. Nyilván ez most még nem probléma, de hamarosan vége a jó időnek.
Vettünk neki egy autós gyerekülést 9-18 kilóig (Besafe Izi Comfort X3). A boltban azt mondták, amikor belepróbáltuk, hogy van benne szűkítő, ezért már hamarabb is belerakhatjuk. Még nincs 8 kiló, de közelít hozzá. Még nem ül fel magától, de ha ül, akkor stabilan tartja magát pár percig. Magától kell felülnie ahhoz, hogy menetirány szerinti ülésbe rakjuk?
Nem találtam kielégítő információt arról, hogy pontosan mikor is lehet lecserélni a hordozót gyerekülésre, meddig kötelező, biztonságosabb menetiránynak háttal bekötni a babát. (mert ugye a 9 kilótól használható gyereküléseket már csak előrefelé lehet)Sőt arról sem tudtam meg semmit, hogy mennyire fix a 9 kilós határ és ruhával vagy annélkül értik e?
Előre is köszönöm a segítségedet.
Válasz: Ha már tud megtámasztva ülni, akkor a hátradöntött beszűkített 9 kilós ülésbe ültetheted. A 9 kilós ülést menetiránynak háttal kell bekötni 12 kilóig. A 9 kiló ruhával van.
Szilvia
2010. május 02. vasárnapKedves Ági!
Van egy 10 hónapos, nagyon mozgékony, és akaratos kislányom! Önmagában ezzel nem lenne problémám, de képtelenség vele bárhová elmenni autóval. Már a kötelező vizsgálatokra is gyomorideggel indulok (pedig csak 5-6 perc autóval a rendelő), mert tudom, hogy végig fogja üvőlteni az utat. Sokáig azt gondoltam a hordozóval van gondja, így a lehető leghamarabb vettem neki rendes, kényelmest gyerekülést, de nem javult a helyzet. Tanácstalan vagyok!
Érdemes lenne vennem egy magasabb ülést?
Válasz: Igen, nálunk ez sokat segített, hogy magas ülést kapott és kilátott az ablakból. De az izgágább gyerekeknél erre készülni kell és elfoglaltságot találni nekik az útra. Emellett szoktatás kérdése is, még az izgága gyerekek is megszokják az autót, ha naponta mentek vele.
Anita
2009. július 26. vasárnapKedves Agi!
A 3 honapos kislanyom a „vegig uvolti az utat” kategoriaba tartozik es nem tudom hogyan segithetnek neki ellazulni. Olyan varosban lalunk, ahol bizony a szupermarketig is elo kell venni az autot. Mar probaltam jatekokkal korbevenni es mindig hatra ulok vele, de semmi sem hasznal. Meg kell emlitenem, hogy a babakocsit sem szereti, szinte szuletese ota csak akkor tudtunk setalni mikor aludt. Most mar az sem megy! A kengurut ugy ahogy elviseli, mert tud nezelodni! Remenykedhetek meg, hogy egy nap ez megvaltozik vagy adjam el a babakocsit, mert semmi esely?
Válasz: Ne aggódj, ki fogja nőni. Próbálj meg neki a hordozóra játékhidat tenni, amivel lefoglalhatja magát, ugyanezt babakocsira is szerelhetitek. A babakocsit a kisebbik fiam is jó darabig csak hason tudta elviselni. A nagyobbikkal meg egy ideig kenguruztunk, kb. 3 hós korától pedig 150 fokig megemeltük a babakocsit, így kilátott belőle, és jobban elviselte, de hoszabb kirándulásoknál magunkkal vittük a kengurut is, és ha megunta a kocsit, akkor áttettem a kenguruba. 4-5 hónapos kora körül mindkettő kinőtte a babakocsiutálatot.
[…] múlt heti Babák az autóban cikkem kapcsán kaptam néhány visszajelzést, mely szerint többet szeretnétek tudni a […]