A baba lelki fejlődése 3 éves korig 4. Az 1 éves mindenható

Nagyjából 10 hónapos kortól izgalmas változások következnek be a baba fejlődésében: továbbra is minden érdekli, azonban fokozott érdeklődéssel fordul a tárgyak felé.

A baba lelki fejlődése 3 éves korig 4. Az 1 éves mindenhatóIlyenkor lehet a kezébe adni a kanalat kipróbálásra és meglepni egy alvósállatkával. Jellemző, hogy ebben a korszakban próbálgatja a tárgyakat: huszonötödször is ledobja a kanalat a földre, kilocsolja a vizet a pohárból, letépi a szobanövény leveleit, mert kíváncsi rá, hogyan működik.

Most már szívesen produkálja magát, de nem a produkció vagy az elismerés miatt, hanem azért, mert nem csak a tárgyakat teszteli, hanem bennünket is, kíváncsi a reakciónkra a „szabad-nem szabad” közti határokra. Fogalma sincs még ezekről (és ne is várjuk el tőle, hogy legyen), csak azt szeretné megmutatni, hogy ő egyedül is képes dolgokra. Most fedezi fel ugyanis, hogy ő önmagától, saját elhatározásából képes megváltoztatni dolgokat, elmozdítani tárgyakat és ezt az új tudását szüntelen gyakorolja és be szeretné mutatni nekünk.

Nehéz ezzel a korszakkal boldogulnunk: egyrészt a kicsi lelkesen függetlenedik tőlünk, másrészt sok anyuka megijed ettől és szeretné még egy kicsit babának tudni, szeretgetni. Meg kell találnunk a határt az önállóság és az állandó fegyelmezés, az ésszerű határok felállítása és a teljes szabadság között. Elsősorban arra koncentráljunk, hogy semmi veszélyeset ne csináljon, azaz csak azt próbáljuk megtanítani, ami a saját biztonságát szolgálja: hogyan kell lemászni az ágyról, nem szabad felmászni az asztalra, belenyúlni a konnektorba, lelépni az úttestről stb. A babázásra ki kell használnunk azokat a pillanatokat, amikor két rohanás között egy kicsit odabújik hozzánk megpihenni.

Fontos már számára a jutalmazás, tehát szigor és tilalmak helyett sokkal jobb eredményt érhetünk el dicsérettel, ha valamit jól csinál, ha odafigyel valamire, amire kértük. Mivel érdeklik a reakcióink és ügyesen utánoz minket, ha valamit meg szeretnénk tanítani neki, akkor jó eredményeket érhetünk el, ha megmutatjuk neki.

A világ annyira csábítja, hogy gyakran egész nap elfoglalja magát a világ dolgaival, ügyet sem vetve ránk, ám ez másfél éves korban hirtelen megváltozik. De erről majd a folytatásban írok…

Miért sír a baba? Megtanulhatsz-e az ő „nyelvén” beszélni, vagy várnod kell egymás teljes megértésére addig, amíg meg nem tanul beszélni? Katt ide a válaszért! >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

8 Comments

  • Honesty

    2010. június 14. hétfő

    Kedves Ági!

    A kisfiam most lett 8hós, beteg volt (hasmenés) és akkor nagyon sokat jött oda, sokat sírt, mert fájt a pocija, és altattam is napközben. Az éjszakákkal nincs gond, párszor felkel, de vissza is alszik, este fél 9kor eszik tápszert utána alszik és kb. hajnal 5kor eszik legközelebb tápszert, de utána szintén visszaalszik. 7hónapos kora előtt pár nappal állt fel és már mászni is tud 1-2 hete, de szerencsére ez csak annyit jelentett, hogy este párszor be kellett hozzá menni, mert gyakorolta a tudományát, és lassabban aludt el.

    Viszont a betegsége után, ami 1 hétig tartott (de csak az első 3nap volt nehezebb), elkezdett folyni az orra. Mondták, hogy jön a foga. Ezzel párhozamosan hihetetlen változás állt. Eddig jól elvolt, én sokat foglalkoztam vele, de az orrfolyás óta éjjel többször kell, mert eldugul az orra, de visszaalszik, nappal viszont sokat sír, van hogy semmi sem jó neki, altatnom kell sokszor. Nem éhes, nem szomjam, kicseréltem a pelust. A fogzásra szoktam adni neki chamomilla vulgarist, és úgy látom az jó. De nem vagyok biztos, hogy a fogzás miatt van ez a sor sírás, bár már látszik, hogy felső fogacskája fehérlik az inye alatt, ki is van dudorodva neki. Emellett egyébként sokat nevet, sokat kacagunk és játszunk.

    A napirendünk teljesen felborult. Azért is írtam, mert ma volt először, hogy ráadásul össze-vissza időben és mennyiségileg evett. Mondjuk egyébként sem egy jó evő, mert a zöldséget meg sem eszi. Egy vékonyka izmos mozgékony fiúcska.

    Már nagyon fáradt vagyok, és sajnos egyre türelmetlenebb, mert tehetetlennek érzem magam, mert ha ölelgetem az sem segít, pedig ő nyújtja a pici kezét, hogy vegyem fel.

    Elnézést, hogy ilyen sok információt zúdítottam ide, de nem tudom, hogy mi segíthet a válasz minél pontosabb megadásában.

    Köszönöm a válaszod!

    Üdv:
    Honesty

    Válasz:Orrdugulás: lefekvés előtt kend be a hátát Baby Luuf balzsammal és nem dugul el az orra éjszaka.
    Az ilyen változások (fogzás, betegség) gyakran napirendi változásokat is hoznak. nem lehet, hogy az eddigi 3 alvásról át akar térni a kétszeri nappali alvásra? Próbáld meg, hogy tovább van ébren a megszokottnál fél-egy órával, és amikor nagyon álmos, akkor fekteted le. Az ébrenléti ciklusnak is van egy mélypontja, amikor nagyon álmos a baba, aztán pedig felpörög és megint nem lehet elaltatni, ezt a mélypontot kéne megtalálnod.

  • Mona

    2009. december 11. péntek

    Kedves Ági,

    nem tudom jó helyen írok-e, de nekem speciális problémám van. Hála az égnek elég jól eszik és 9 hónapos kora óta elég jól alszik a babám(nekünk egy különleges beszoktatási módszer adott segítséget az alvásban, mert előtte óránként kelt a babám éjszaka). Persze kisebb kibillenések vannak, de azért nem panaszkodom. Ami viszont nagyon zavar, hogy szinte teljesen eltűnt a 10,5 hónapos babámnak a gügyögése, gagyogása. Helyette velőt rázó sikítással kommunikál, amely nagyon idegtépő és kellemetlen, mert társaságban szinte percenként kérdezik – vagy a barátok, vagy az idegenek-, hogy miért sikít így a gyerek, hogy már szinte lila a feje. 3 hete kezdte. Bevallom, már nincs is kedvem kimozdulni, mert hogy szoktassak le egy 10 hónapos kislányt a sikítozásról? Mit tanácsolsz? Mi lehet az oka? Mit csináljak? Már nagyon kimerültem ettől…A sikítás független attól, hogy ráfigyelek-e vagy sem.

    Köszi szépen előre is a válaszod!

    Válasz: Ez azért van, mert most rájött erre és ezt gyakorolja. Utána majd mást fog kitalálni és azt csinálja majd. Ne foglalkozz vele, 1-2 hét és elhagyja majd. Beszélgess sokat vele, mondj egyszerű szavakat, amiket utánadmondhat, mondókázz neki.
    (a fülével minden rendben van? Mert azoknál a gyerekeknél fordul elő olyan, hogy egy darabig fejlődik a beszédük, aztán nem és furcsa hangokat hallatnak, akik pl. halláskárosultak, vagy fülgyulladás után visszamarad valami – nem kell megijedned, ha reagál hangokra, akkor nem ez a gond, de mivel nem ismerem a részleteket, ezért leírtam ezt az eshetőséget is)

  • Dóra

    2009. november 20. péntek

    Kedves Ágnes!
    A következő problémában szeretném a segítségedet kérni. Kisfiam 1éves, nagyon szoros kapcsolatban van az édesapjával, és velem is természetesen. Apa ha sokat dolgozik akkor a következő napokban igyekszik sok időt a picivel tölteni, együtt sétálnak, játszanak. A kisfiam imádja az apját, ha már meglátja nagyon boldog, minden zajra délután ugrik, hátha apa jön. Most a férjem 1hónapig külföldön lesz, Karácsonyig nem fognak találkozik. Eddig 2-3 napnál hosszabb időre soha nem volt távol. Hogyan tudom ezt a helyzetet kezelni, hogy ne viselje meg a kisfiamat? Mit érezhet ebből a szituból egy ilyen pici gyermek? Előre is köszönöm a válaszod.

    Válasz: Mivel még nincs igazán időérzéke, ezért nem nagyon mond neki semmit az 1 hónap, olyan, mintha 4-5 napra tűnne el, tehát megviselni nem fogja.

  • Gab

    2009. szeptember 22. kedd

    Kedves Ági!

    Talán ide illik leginkább, amivel kapcsolatban a véleményedre lennék kíváncsi.
    Kisfiunk múlt héten lett 1 éves. Alapvetően nem jellemző rá, hogy túl sokáig ellenne magában, mostmár talán egyre jobb a helyzet.
    Mostanában már néha eljut addig, hogy otthagy engem a szobában, átmegy a másikba, ott tesz-vesz (amíg olyat csinál, ami nem veszélyes). Mindemellett én még mindig nem mehetek ki a szobából. Ezzel nem is lenne gondom, mert gondolom, ez a „függetlenedni is akarok, meg nem is” esete (vagy nem?).
    Viszont azt vettem nála észre, hogy ha olyanja van, akkor minden további nélkül átkéredzkedik máshoz (szomszéd, akit jobban ismerünk, rokon). Teljesen jól elvan nála, és észre sem veszi, hogy ott vagyok, arrébb megyek. És olyan is volt mostanában, hogy a nagyszülőkre hagytam, elmentem otthonról, és amikor hazamentem, akkor sem volt az, hogy „jajdejó, hogy hazajöttél”, és „ugrana” hozzám.
    Olvastam egy előadás anyagban a biztonságos-, bizonytalan kötődésről, és egy kicsit megijedtem, hogy normális-e ez így?

    Válasz: A kisfiad pont azt csinálja, mint a legtöbb baba ennyi idősen: amikor egyértelmű az elszakadás, akkor kötődik hozzád, szinte „őriz”, de amikor nem vagy ott, akkor remekül elvan, hiszen ilyenkor nem éli meg folyamatosan az elválást, nem azon töri közben a fejét, hogy „Anya most nincs itt” (ezt csak mi anyák gondoljuk így :))

  • Szilvike

    2009. szeptember 05. szombat

    Nagyon köszönöm!Megfogadom a tanácsodat!

  • szilvike

    2009. szeptember 03. csütörtök

    Szia Ági!Nem igazán tudtam hova sorolni a mi problémánkat ezért is írtam ide.A nagyobbik fiam négy és fél éves a pici 7 hónapos.Kb 1 hónappal ezelőtt a nagyobbik rosszat álmodott éjjel.Megnyugtattam és visszaaludt.De azóta nem mehetek nélküle még a másik szobába sem mert már szalad is utánam ,az udvarra egyáltalán nem megy ki csak ha én is kimegyek.Nem tudom mit csináljak,az oviba reggel úgy kell letépni rólam és én már nagyon nem tudom mitévő legyek.Félek ,h valami komoly amit én elbagatelizálok.Mindenki osztogatja a jó tanácsait de nagyon érdekel a te véleményed.Előre is köszi.

    Válasz: Ez a testvér érkezése miatt van. Mindegy mennyi idő telt el, azt látja a nagy, hogy a testvérrel ottvagy egész nap, neki meg oviba kell menni. Az én fiam most bökte ki, hogy a kicsi is ovis lett, hogy „most már szeretek járni, mert a Pepe is jön velem, régen nem szerettem”, tehát ő tudta, hogy a tesó addig otthon van velem és ez azért bántotta (ha elmondani akkor még nem is tudta)
    Próbálj meg közös dolgokat szervezni, amikor együtt vagytok, olyanokat, ahol vagy csak ketten vagytok ott, vagy pedig a kicsinek nem jut akkora szerep, beszélgessetek sokat (pl. elviheted játszóházba kettesben, vagy nálunk a mozi és a bábszínhéz volt a nagy privilégiuma sokáig, ahova csak ő jöhetett, de lehet kettesben sétálni is menni, vagy játszótérre) Rajzoltathatsz vele családrajzot is, abból is sok minden kiderül a testvéréhez fűződő viszonyáról.
    Javaslom az Anna, Peti könyveket is, ott van külön testvérkéről szóló könyv is, sokat segíthet abban, hogy feldolgozza a testvérével kapcsolatos érzéseit, ha a mesében találkozik a problémával

  • Hajni,Kolozsvar

    2009. augusztus 24. hétfő

    szia Agi,masodszor kerem a segitseged es elore koszonom…..almatlansaggal kuszkodunk,fiam 14 honapos,meg mindig 20 szor felsir ejjel ,neha uvoltozik …talan vmi faj?nem tudok rajonni…nehezen alszik el …ha elalszik akkor 1 orat melyen alszik,utana kezdodik az eloadas,felul razza kezeit ,labait,forgolodik,maszik ,reggel fele ujra beall egy mely alvas idoszak.Nagyon nehez szamomra megtalalni a gyogyirt,sajnos.Nappal annyira nyugos es mindent o maga vegezne el,hogy azt elmondani nem lehet,pl ha nem jut hozza ahhoz a dologhoz ami felkelti az erdeklodeset e raadasul tilos is neki azzal ugymond jatszani …akkor falhoz all es jo nagyokat fejel be a falnak,vagy netalan az udvaron vagyunk es nem szabad a viragokat kaszabolni …akkor hasra vagja magat es ugyanugy befejel a jardanak…persze nem hagyom ,erre meg duhosebb es engem kezd marcangolni,csipdesni.Hat mondjuk ennyi roviden ,szamomra ez nagyon fajdalmas ,de remelem majd oszinte tanacsod segit ezen a probleman.Koszonom szepen

    Válasz: Ennek két oka lehet:
    1. Fogzik Ha nappal nyálzik, esetleg duzzadt az ínye hátul, vagy látványosan rágja a kezét-játékait, akkor ez a helyzet. Adj neki éjszakára egy kanál Nurofent, ez segíthet.

    2. Szeparációs szorongás: tesztelni akarja, hogy éjszaka is megvagy-e. Segíthet, ha éjszakára alvósállatkát kap, vagy akár a te kispárnádat, mert annak „anya-szaga” van, de az is megoldás lehet, ha éjjel pár napig Apa megy be hozzá, ez általában 1-2 nap alatt megoldja a gondot. Azt is lehet, hogy az első ébredés után magad mellé fekteted, de csak akkor, így ha kinövi ezt a korszakot, nem fog beszokni az ágyatokba, addig viszont jól alszotok.

    A nappali hiszti teljesen normális, akaratos kis fiúcska, ennyi az egész. Legyél nagyon türelmes és kerüld azokat a helyzeteket, amikor kárt tehet benned vagy magában, ez nagyon fárasztó, tudom, de néhány hónap alatt kinövi.

  • Szamosi Tímea

    2009. április 16. csütörtök

    Szia Ági!

    Jó ez a fejlődéspszichológiai sorozat! Már izgatottan várom a folytatást, mert a kisfiam pont másfél éves. Most kezdett el anyás lenni, eddig nem volt igazán jellemző. Talán erről is fogsz írni? 🙂

    Üdv!
    Timi