Milyen vitamint adjak a babámnak, hogy erősítsem az immunrendszerét? – teszi fel a kérdést sok szülő. Azonban nem csak a vitamin az, ami szükséges lehet a fertőzések elkerüléséhez, szükség van „lélekvitaminokra” is, hiszen a boldog, vidám, nem szorongó, nem túlfáradt gyerekek ritkábban betegszenek meg.
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa a fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. A védekező képesség egy része velük született, más része szerzett. Teljesen megóvni nem tudjuk a kisgyermekeket a betegségektől, már csak azért sem, mert az immunrendszer egyes részei pontosan attól fejlődnek, hogy a szervezet találkozik bizonyos betegségekkel.
A testi tényezők mellett azonban a lelki tényezők is fontosak a betegség elkerülésében és minél gyorsabb átvészelésében. Az anyatejes babák például nem csak azért betegek ritkábban, mert az anyatej tele van fontos vitaminokkal és immunanyagokkal, hanem azért is, mert az anya testközelsége a pszichére is jó hatással van, ráadásul szopizás közben a baba pihen is egyben, így nem fárad túl, ami a betegségek egyik fő oka lehet.
Hogyan segíthetünk, hogy a babánk, a kisgyermekünk egészséges maradjon, vagy legalábbis könnyebben vészelje át a fertőzéseket?
1. Szoptatás vagy tápszer mellett kell vitamin?
Amíg a baba csak anyatejet kap, nincs szüksége vitaminokra. Az anyatej vízben oldódó vitaminokat (C, B1, B2, B6, B12, folsavat, Niacint és Pantoténsavat tartalmaz), ezek mértéke átlagos táplálkozás mellett állandó marad, tehát nem kell feltétlenül több vitamint fogyasztania a szoptató anyukának, azért, hogy a babának elég jusson. Az anyatej vastartalma alacsony, viszont az így bevitt vas a baba szervezetében javarészt hasznosul, ráadásul az anyatej magas C-vitamin tartalma segít a vitaminok jobb felszívódásában.
A tápszerek dobozán fel van tüntetve azok vitamintartalma, amelyet pontosan a csecsemők igényeihez igazítanak, tehát nem szükséges a tápszer mellé vitaminpótlást adni. Az újszülöttkori vasraktárak általában 6 hónapos korra merülnek ki, azonban a tápszerekben található vasat a baba szervezete csupán 4%-ban hasznosítja, így előfordulhat, hogy már fél éves kor előtt vashiányos lesz a baba, ilyenkor vaspótlás szükséges.
2. Séta minden nap, mozgás a szabad levegőn
A rendszeres séta, mozgás szabad levegőn több szempontból is hasznos. Egyrészt azért, mert a kicsiknek a csontok fejlődéséhez D-vitaminra van szükségük, ami a napsütés nyomán képződik a szervezetben. Másrészt azért, mert az oxigéndús levegő jót tesz a sejteknek, a hőmérsékletváltozások edzik a szervezetet, és nem utolsósorban azért, mert a szabad mozgás, szaladgálás segít levezetni a kisgyermekek végtelen energiáit és oldja a feszültséget.
Ha a kicsi beteg, de láztalan, nyugodtan ki lehet menni sétálni egy kicsit vele, jót fog tenni neki a friss levegő.
Ha közösségbe jár a kicsi, akkor is érdemes még bölcsi/ovi után kicsit kimenni a szabadba, sétálni egyet, mert hideg vagy rossz időben gyakran nem viszik ki a gyerekeket napközben, egész nap bent játszanak. A hétvégén pedig minél többet legyünk a szabadban a gyerekekkel, mozogjunk, sétáljunk velük, ez a mi egészségünknek is jót tesz majd 🙂 Ne feledd: nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet!
3. Változatos táplálkozás
A már hozzátáplált csecsemőknél figyelnünk kell arra, hogy minél változatosabban táplálkozzanak. A zöldségekben és gyümölcsökben rengeteg vitamin megtalálható. A hüvelyesek kiváló fehérjeforrások, a céklában, almában rengeteg a vas, de még a kalciumszükséglet is fedezhető olyan zöldségekkel, mint a saláta, a hüvelyesek vagy a spenót. Különösen totyogókorban válik nehézzé a zöldségben dús táplálkozás, mert a kicsik szívesebben fogyasztják a szénhidrátokat, édességeket, azonban érdemes kísérletezni a különféle zöldségekkel, nem csak főzelékként, hanem felfújtként, levesként, szószként, turmixként, gyümölcscentrifugázva zöldséges-gyümölcsös innivalókat, smoothiekat készíthetünk, vagy finom házi gyümölcsjoghurtokba „csempészhetjük” bele az egészséges hozzávalókat.
4. Testközelség: az érintés csodálatos hatása
Az ölelés nem csak kellemes érzés, hanem a nyirokrendszerre is hatással van. Nem véletlen, hogy a beteg kisgyermeket ösztönösen a karunkba vennénk. Rendszeres babamasszázzsal, összebújással, ringatással, dédelgetéssel sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben és azért is, hogy lelkileg kiegyensúlyozottabb legyen, ami szintén segít a betegségek kivédésében és a mielőbbi gyógyulásban is.
5. Napirend, harmónia a kicsi életében
Az egészséges immunrendszer alapfeltétele a harmónia a mindennapokban. Ez nem merev, órához igazodó napirendet jelent, inkább az a fontos, hogy a kicsi biztonságban érezze magát, tudja, mikor mi fog történni. Sok családban annyi a rohanás, minden nap más, rengeteg a program, a különfoglalkozás, a tennivaló, a kisgyerekek úgy érezhetik, őket csak keresztülhurcolásszák az életen és nincs ráhatásuk, mikor hova kell menni, mit kell csinálni. Persze mindenkinél beesik 1-1 ilyen nap, de ha ez rendszeressé válik, érdemes beiktatni 1-1 nyugodtabb, „semmittevős” napot utána, hogy visszataláljunk a rendes kerékvágásba, valamint igyekezzünk úgy alakítani, hogy legalább néhány fix pont legyen a kicsi mindennapjaiban, ami a megszokott módon történik.
Természetes jelenség, hogy betegség idején megváltozik a napirend, ilyenkor így tudsz segíteni abban, hogy újra kialakuljon a rendszer a kicsi életében.
6. Alvás
Mi felnőttek, amikor kerülget a betegség, csak egy jó meleg ágyra vágyunk és 8-10 óra zavartalan alvásra. A kisgyerekek azonban másként működnek. Amikor a kicsi kezd belázasodni, felfelé kúszik a testhőmérséklete, bágyadt lesz és nagyot alszik, amikor viszont lázcsillapítót kap és csökken a láza, hirtelen rájön a „pöröghetnék” és mozgékonyabb, mint valaha.
Ha a kicsi náthás, nehezen kap levegőt, gyakrabban ébredhet éjszaka, ilyenkor segíthet a BabyLuuf balzsam, hogy ne duguljon be az orra, valamint érdemes lefekvés előtt orrszívóval alaposan kiszívni az orrát és mivel a lakás levegője a fűtési szezonban általában száraz, a párásítás is sokat segíthet.
Nem kell megijedni, ha a baba gyakran ébred éjszakánként, amikor beteg, vagy, ha úgy tűnik, nem alszik eleget. A csecsemők még felületesebben alszanak, ezért a napi alvásmennyiségbe beleszámít a szopizás közbeni alvás is, vagy az, amikor csak a karunkban szenderedtek el egy kis időre. Ők így is ki tudják pihenni magukat.
Betegség után megváltozhat a kisgyerekek viselkedése is, erről itt írtam.
7. Elfáradnak a gyerekek is…
Miért van az, hogy minden bölcsődében-óvodában október-novemberben kezdődnek a sorozatos fertőzések? – tettem fel a kérdést pár évvel ezelőtt a gyermekorvosunknak, aki elmondta, hogy bár sokan azt hiszik, a kinti hideg miatt fáznak meg a gyerekek, valamint, hogy a túlfűtött termekben sok kisgyerek játszik együtt és könnyen megfertőzik egymást, van egy másik szempont is, amit sokan nem tudnak: a gyerekek egyszerűen elfáradnak, a vegetatív idegrendszer már nem tudja fenttartani az egyensúlyi állapotot ezért védtelenebbé válik a betegségekkel szemben. Ahogyan mi felnőttek is gyakran pont egy stresszes időszak után dőlünk ágynak, úgy a gyerekeknél is az általános fáradtság lehet az egyik ok.
Ez nem szükségszerűen csak azon múlik, hogy mennyit alszik éjjel a kisgyerek, egyfajta általános fáradtság is felléphet pusztán attól, hogy minden nap fel kell kelni és bemenni a bölcsibe/oviba/iskolába.
Gyakran segít, ha amikor már látjuk, hogy a kicsi nehezen ébred reggelenként, egyre sápadtabb, nyűgösebb, 1-1 napra kivesszük és a hétvégéket se zsúfoljuk tele programokkal, hagyjuk, hogy a kicsi kialudja magát és adjunk minél több teret a szabad játéknak!
8. Gyógyítsuk játékokkal, mesékkel!
A betegség olyan szörny, amivel meg kell vívni a kis királyfiknak és a kis hercegnőknek: segíthet a gyógyulásban minden olyan történet, amiben a legkisebb, leggyengébb szereplő le tudja győzni a nagyot, az ismeretlent. Míg a gyógyszerek a testet gyógyítják, addig a mesék a léleknek segítenek a gyógyulásban és a megküzdésben.
A játékok szintén a segítségünkre lehetnek a megelőzés és a betegség során is. A mindennapokban fontos, hogy a gyermek ki tudja fejezni a közösséggel kapcsolatos érzelmeit, így a sok élmény nem fárasztja túl őt, ezzel megelőzhető a betegség. Probléma azonban, hogy a kicsik még nem tudják pontosan elmesélni, mi történik a bölcsiben, oviban. Viszont ki tudják rajzolni magukból 🙂 A színezés, rajzolás, ujjfestés, gyurmázás mind-mind olyan technikák, amikkel az alkotás révén mesélhetik el a gyerekek az érzelmeiket az ovival, a társakkal, az óvónénivel kapcsolatban. Itt nem az a fontos, hogy élethűen lerajzolja mondjuk a társait a gyerek, inkább arra kérjük meg, hogy azt fesse meg, ahogyan érzi magát az oviban pl. alváskor.
A szerepjáték és a bábozás is segítségünkre lehet: eljátszhatunk tipikus ovis jeleneteket, amiben mi játsszuk a társakat, ő pedig az óvónénit, vagy a gyermekünk választhatja ki, kinek a bőrébe szeretne bújni egy-egy jelenetben ez segít megértenie a helyzeteket a másik szempontjából is. Ezek a játékok, amellett, hogy segítik a gyógyulást, az érzelmek feldolgozását, megszínesíthetik a lakásba zárt napokat és elűzhetik az unalmat is.
9. Várjuk meg, amíg teljesen felgyógyul!
A sorozatos betegségeknek az is lehet az oka, hogy amikor a kisgyerek már láztalan, úgy tűnik, jól van, visszamegy a bölcsibe, mi pedig visszatérünk a munkába. Korábban is írtam már róla mennyire fontos, hogy hagyjunk időt a teljes felépülésre egy-egy betegség után. Tudom ez nehéz, mert már várnak vissza a munkába és az iskolás gyerek se hiányozhat hetekig, azonban pont ez az, ami miatt gyorsan összeszedi a kicsi a következő betegséget, amikor megint maradhatunk otthon vele.
Legyünk tehát türelmesek, várjuk meg, míg teljesen felépül a kicsi! Gyakran a testi tünetek már elmúlnak, de a viselkedéséből még tudhatjuk, hogy nincs teljesen jól: gyakran ébred éjszakánként, anyásabb, mint szokott lenni, váratlan helyzetekben nyűgösködni kezd. De a testi tünetek is sokáig elhúzódhatnak, például a köhögés és az orrdugulás gyakran heteken át megmarad, ilyenkor jobb, ha még egy kicsit otthon lehet a kisgyerek, amíg teljesen fel nem épül.
A vitaminok mellett tehát érdemes odafigyelnünk a gyermekünk lelki egészségére is, szeretettel, testközelséggel, egy kis plusz „anyafigyelemmel” sokat tehetünk azért, hogy a kicsinek ne csak a tünetei múljanak el, de a lelki egyensúlya is helyreálljon.
4 Comments
zsanett
2016. november 28. hétfőSzia ági én tanácsot szeretnék kérni töled a betegséggel kapcsolatban, nekem két honapos a babám és már több mint két hete náthás eldugul az ora, használjuk a sterimalt, nazivin saft -ot. mégsem mulik és mintha már nemis nagyon jönne ki minden orszivoval, ami még inkább aggasztóbb aza hörgés e, nem folyton egésznap tart de elég csunyán hörög ha rájön és már 2hete tart, doki szerint nem vészes nekünk mégis annak tünik , nehezen kap töle levegőt,
Neked lenne e valami jo tanácsod?
Elöre is köszi
Vida Ágnes
2016. november 29. keddHa nem jön ki semmi, akkor a lakás száraz levegője lehet a baj, érdemes párásítani (a leghatékonyabb párásító géppel), így megszűnik az orrdugulás.
Erika
2016. november 24. csütörtökKedves Ági
Nagyon köszönöm a cikket, nagyon elgondolkodtató volt számomra.
Én nem a betegség oldalát láttam most a cikknek, hanem a gyerek lelki töltődését anya ölében. Én most 12 hetes terhes vagyok. Van egy 2 évesem, aki azóta hogy teherbe estem, sokkal gyakrabban kéri, hogy vegyem ölembe. Odajön hozzám bújik, öleli a lábam. Ha fekszem befekszik mellém puszit is ad. Nehéz eldönteni, hogy a téli immunerősítést szedi így össze, vagy érzi hogy konkurencia van a láthatáron… Mindenesetre nem szoktam elutasítani, ha oda akar bújni. Még örülök is neki. Eredetileg nem volt ilyen anyás típus.
Tisztelettel: Erika
Vida Ágnes
2016. november 28. hétfőTermészetes, ha ezt igényli jobban. A testközelség a gyermek gyógyulásában is segít. Az anya testhőmérséklete jó hatással van a gyermek testhőmérsékletére is, segít a láz mérséklésében. Ha pedig a hideg rázza, ezt is segít helyreállítani. Az ölelés ilyen módon egyfajta lélekvitamin, ami segíthet a gyógyulásban.
Leave A Response