Kérdezz itt!

Ebben a bejegyzésben tudsz kérdezni Vida Ágitól 2024. március 29 – én 13-14 óráig. Ha még soha nem szóltál hozzá itt a blogon, a hozzászólásod elsőként moderációs sorba kerül és csak akkor jelenik meg, amikor Ági válaszolt rá. Az érkező kérdésekre legkésőbb 2 napon belül kapsz választ.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

3 452 Comments

Comment navigation

  • Bianka

    2024. március 01. péntek

    Kedves Ági!

    21 hós lesz a kislányom (egyke) és annak ellenére, hogy kicsi kora óta jártunk különböző foglalkozásokra, közösséghez hozzá van szokva, egy ideje problémát okoznak a vele egykorú vagy kicsit idősebb gyerekek közelsége. Csak azok, akik erőszakosan vagy csak határozottan odajönnek a társaságunkba és egyszerűen elveszik a játékát vagy ha sok darabosról van szó párat elvisznek. Dühös lesz és nem verekszik inkább sikít kiabál, kalimpál. Hamar megnyugszik ott hagyja a helyzetet és keresünk egy másik játékot. De ha sok frusztráció éri előfordul hogy a foglalkozást is ott akarja inkább hagyni. A tapasztalatokból már bizonyos gyerekek közelsége is kivált hasonló reakciót, sikonyálást. (Sok nyugodtabb természetű gyerekkel és azokkal akiket már ismer vmilyen szinten ill. van pozitív tapasztalata semmi gond még akár meg is tud vmit osztani velük akár ropival megkínálja stb.)

    Mivel tudnék neki ezekben a helyzetekben segíteni? Van olyan kislány is akivel össze szoktunk járni és tudnak egymástól tanulni társas kapcsolatot. Csak a vadóc gyerekekkel van a baj.

    Sokszor hiányolom a másik gyerek anyukája részéről a helyes magatartást és még csak le sem reagálják, hogy a gyerekük helytelenül viselkedik, mással foglalkoznak, oda sem figyelnek a gyerekeikre. Nyilván nem vehetem el a gyerektől amit elvitt, így egyoldalúan kell valahogy orvosolnom a helyzetet. Sokszor vagyunk érdekesek más gyerekeknek, mert játszom a kislányommal és odajönnek érdeklődve a kicsik, mert érdekes nekik is. Mindig próbálok valahogy segíteni neki hogy megnyugodjon, ha a kislányom kezébe van valami, nem engedem, hogy kivegyék a kezéből, a másik gyerekkel szépen beszélve, kezébe nyomni a közelembe lévő játékot hogy az legyen érdekes. Esetleg picit sarkallni őket hogy gurítsák egymásnak ha pl labdáról van szó. Ha mégis elszaladtak vmilyen játékával akkor keresek vmi mást, ami leköti. Azonban közös használatban lévő játékokat és tárgyakat nyilván nem sajátíthatunk ki.

    Ilyen helyzetekre mit tanácsolnál?

    • Vida Ágnes

      2024. március 02. szombat

      Ez az a pont, amikor egy kicsit hagyni kell őt érvényesülni. Nem tudsz reagálni helyette, de nem is neked kell megoldani minden helyzetet, bizony neki kell rájönnie, hogyan reagáljon és álljon ki magáért. Te annyit tudsz tenni, hogy ilyenkor nyugodt maradsz, megvigasztalod, megmutatod neki, hogy ez nem akkora nagy baj és persze, miután megnyugodott megbeszélhetitek mi történt, hogy értse (pl. „a másik gyerek még kicsi és nem tudta elkérni a játékot” vagy „nem figyelt oda eléggé” stb.) A többit teljesen helyesen csinálod, ez a legtöbb, amit tehetsz, ha a másik szülő nem figyel oda.

  • Zita

    2024. március 01. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam (2 éves lesz áprilisban, még nem beszél) február közepén kezdett el egy Minibölcsit (max 10 gyerek, otthoni környezet, heti 3x van nyitva, 12 óráig – az ebéd már otthon van). 

    Harmadik beszoktatási alkalommal már 30 percre ott hagytam, nem sírt, semmi gond nem volt (ha foglalkoznak vele szeret “idegenekkel lenni”, egyáltalán nem félős vagy anyás). Egy alkalommal ment mèg, akkor is úgy látszott, hogy jól érzi magát, majdnem 2 órát volt ott már nélkülem. Aztán beteg lett, 1 alkalom kimaradt. Újra ment, 2.5 órát lett volna bent, de nem ment jól. Nem fogadta el hogy most tízórai vagy benti játék van, nem megyünk ki az udvarra, voltak hisztijei, a végén nagyon sírt, szóltak is, hogy menjek hamarabb érte (pont már ott voltam, 1 perc és mentem is hozzá). Újra beteg lett, most nem jár, viszont a viselkedése, alvása borzalmas lett. Egy kiegyensúlyozott, jó alvású kisfiú volt, most viszont gyakran kel (sírva, hogy  “anya, anya”), nonstop cicire vágyik (amit meg is kap), hihetetlen anyás lett, mindent csak nekem enged, apát is ellöki. 

    Ez a betegség miatt lehet vagy a bölcsi jön ki így? Heti 2x menne csak, hogy kicsit szokjuk ha majd teljesen bölcsis lesz (szeptembertől, igaz az másik intézményben lesz..). Ne vigyem inkább többet ide most? 
    Ha mégis ajánlod, mennyire jelenthet gondot, hogy szeptembertől másik helyre kell járnia? (Az is családi napközi lesz, csak ők mindennap nyitva vannak.)
    Nagyon köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2024. március 02. szombat

      Is-is. A betegség is szorongást okozhat, de a bölcsikezdés még inkább. Ez normális reakció. A bölcsi új, egy csomó új dologgal egyedül kell megküzdenie, ez fárasztó is számára és a szeparációs szorongást is felerősíti. Ettől még viheted tovább, de jobb, ha konzisztensen jár, mert a kihagyások, betegségek csak felerősítik a szorongást. Ha úgy érzed és megteheted, akkor pedig ki is veheted, fél év ebben a korban nagy idő, addigra érettebben tudja majd újrakezdeni a közösségbe való beszokást.

  • Móni

    2024. február 16. péntek

    Kedves Ági!

    Az lenne a kérdésem, hogy kisfiam 3 éves és majdnem minden szemcsepp/orrcsepp beadásnál üvöltés van. (Az orrszi porrszit mar letettük, mert annál is volt..de mostmár szépen kifújja.)
    Hiába mondunk bármi szépet-jót, nem hatja meg.
    Nagy balhéba csap át az egész és le kell fogni, közben meg üvölt.
    Borzasztó ez mindenkinek. Utána rosszul is érezzük magunkat.
    Ilyen eset után pedig előjön a kisfiamból egy ideig az agresszív viselkedés is. Csapkod utána minket ha dühös. Nagy pofont tud lekeverni. (Persze tőlünk a pofont azt nem látja.) Próbáljuk neki mondani, hogy nem szabad ütni/csapkodni.
    Gondolom ez a balhé váltja ki nála, ami a szemcsepp/orrcsepp körül van.
    Mit tudnánk tenni? Ez így sajnos rossz mindenkinek.

    Továbbá eszembe jutott az egyik cikked, amiben az van, hogy már egy lefogás is maradandó agyi elváltozást okozhat.
    Ez tényleg így van? Most akkor mindent elrontottunk?
    Nem szeretném ha a közösségben is agresszív lenne. (Bár eddig nem jött ilyen visszajelzés a bölcsiből.)

    Köszönöm előre is,
    M

    • Vida Ágnes

      2024. február 18. vasárnap

      Néha segít ezen, ha közben kap egy kis tükröt és abban nézheti vagy ha olyat játszotok, hogy ő beadja nektek, utána te neki vagy akár ha ő csinálhatja magának (pl. az orrcseppet). Lehet kicsit játékosan is csinálni és pl. birkózás, dögönyözés közben beadni.
      Ez a típusú lefogás egyébként nem okoz agyi elváltozást, emiatt nem kell aggódnod, az az agresszív verekedésre vonatkozik.

  • Eszter

    2024. február 16. péntek

    Kedves Ági,

    2 eves kislanyunk fel eve bolcsis Ausztriaban. Fel napot van ott (delig), szivesen megy reggelente. Csaladias hely, keves gyerekkel.
    A gyerekekkel nem jatszik egyelore, megfigyelo tipus, a delelott nagy reszeben csak nezi, hogy mit csinalnak.

    Amit nem ertunk, az az, hogy nem akar onalloan enni, csak ha az egyik ovoneni ul mellette es eteti. Ebedkor ökölbe szoritja a kezet, nem akar evoeszkozhoz nyulni.

    Otthon nagyon onallo es kicsi koratol kezdve szepen eszik egyedul.
    Azt hittuk, hogy a szeptemberi bolcsikezdes utan par honappal “elmulik” ez az uj szokas, de most mar fel eve tart.
    Otthon tovabbra is szepen eszik.

    Parom szerint igy “koveteli ki” maganak az odafigyelest.
    Mit gondolsz, mi allhat a hatterben es tudnank segiteni ezen valahogyan vagy csak varjunk es idovel elhagyja?

    Koszonom elore is!
    Eszter

    • Vida Ágnes

      2024. február 18. vasárnap

      Nem a figyelmet követeli így ki magának, hanem azt jelzi vele, hogy ő még pici és nem akar felnőni. Ez paradoxnak tűnik egy önálló kisgyerek esetében, de a gyerekek ebben a korban gyakran vívódnak azzal, hogy elengedjék a csecsemőkort, totyogókort és átlépjenek a kisgyerekkorba és ilyenkor egy-egy dologban felvesznek a kicsikre jellemző szokásokat pl. cipeltetik magukat, vagy etetni kell őket, pedig már képesek rá egyedül is. Ezzel mindeközben azt is jelzi, hogy még nem bízik igazán a bölcsiben, ami a játékában is megnyilvánul. Áttörést az fog hozni, ha kialakul a teljes bizalma a bölcsődében.

  • Enikő

    2024. február 16. péntek

    Kedves Ági,

    Kislányom áprilisban lesz 3 éves, benne vagyunk a dackorszakban.
    Van egy nehézségünk, ami nap, mint nap előfordul, hozok pár példát:

    1.Rajta van egy királylányos ruha, kéri, hogy vegyük le, már ekkor kezd nyűgösebb lenni, mondom neki, hogy rendben jövök levesszük, amikor elkezdem vetkőztetni, akkor rúgkapálva kiabálja, hogy neeem, ne vegyem le. Ezután ha nem veszem le, akkor ugyanúgy hisztizik tovább. De továbbra sem akar a ruhában lenni, viszont nem engedi, hogy levegyem.

    2.Szeretett volna egy bizonyos fánkot a boltból, mindennap elmondta, egyik reggel elmentem és vettem, otthon kiraktam neki a kedvenc tányérjára, meglátta, nagyon örült, és már majdnem odaült az asztalhoz, amikor elkezdett sírni, hogy mégsem kéri (10 másodperc telt el a két reakció között). Ezután mondtam neki, hogy rendben, és elvittem a tányért, utána azon kezdett sírni, hogy mégis kéri.

    3.Vagy csak alapból mindenre nem, arra is, amit tudom, hogy szeret.

    Egyszerűen tehetetlennek érzem magam, hogy hogy reagáljak ezekre a helyzetekre, amikor nem tud dönteni (vagy nem akar?), illetve nem tudom mivel tudnék segíteni neki, hogy könnyebben döntsön, mi várható el az ő szintjén. Illetve az is lehet, hogy ezzel a határokat feszegeti és nézi meddig mehet el, mit reagálok majd vagy valami más baj lehet?

    Köszönöm előre is a választ!

    • Vida Ágnes

      2024. február 18. vasárnap

      Ebben a korban a gyerekek viselkedése nem logikus néha. Néha nem azért kérnek dolgokat, mert azt szeretnék, amit kérnek, hanem azért mert egy helyzetet kontrollálhatatlannak éreznek és szeretnék kontrollálni azáltal, hogy kérnek valamit. Pl. már kezd fáradni vagy túlingerelt, ezért kezd szétesni, de nem ezt mondja, hanem kér egy fánkot, aztán meg azt mondja mégsem kéri.

      A megoldás az, hogy adj neki kontrollt úgy, hogy közben a helyzetet is kezeled:

      1. Mondd neki, hogy „tényleg szeretnéd? Akkor én elkezdem levenni a ruhát, de te folytatod, ha tényleg szeretnéd.”

      2. Otthagyod a tányért az asztalon és azt mondod „ha most nem kéred semmi gond, itt hagyom azt asztalon és amikor majd kéred, megeheted.”

      3. A nemet sokszor azért mondják, mert még nem tudják másként kifejezni magukat. Ilyenkor próbáld mindig kitalálni mi baja lehet és kimondani neki a megfelelő szót pl. „látom, hogy mérges vagy”

  • L. Viktória

    2024. február 16. péntek

    Kedves Ági!

    20 hónapos kislányom viselkedésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
    Kezdem azt hinni, hogy már nem normális az a fajta kötődés, amit anyukám felé alakított ki és kétségbe vagyok esve.
    Ha ott vagyunk a mamánál, vagy a mama van nálunk, velem úgy viselkedik, mintha idegen lennék. Csak a mami altathatja, etetheti, játszhat vele, foghatja a kezét.. stb. Engem szó szerint ellök, eltaszít magától. Ha megpróbálom felvenni, kiugrik a kezemből és egyből ordítva kéretődik át a mamihoz. Bújik hozzá, simogatja, puszilgatja és én ezt, az anyukájaként rettentő fájdalmasan élem meg.
    Miután elmegy tőlünk anyukám, intenzív 10-15 perces üvöltés és hiszti van a mami után, hogy jöjjön vissza. Ez párszor már egy fajta hiszti rohammá is kialakult.
    Ezzel szemben, mikor ott hagyom és én el jövök, kb. észre sem veszi, utánam nem sír egyáltalán.
    Nagyon bánt a dolog most már, mert teljesen azt az érzést kelti bennem, hogy a mamit jobban szereti, mint engem.
    Egyébként nagyon sok szeretetet kap tőlünk itthon, első baba, férjemmel imádjuk, de sokszor úgy érezzük, hogy mi csak a 2-3 szerepet kapjuk az ő kis életében.
    Ha nincs a mama a közelben, akkor semmi probléma nincs, teljes mértékben én/mi vagyunk olyankor neki a minden.
    Heti 1-2 alkalommal találkozik a mamával, viszont akkor hosszabb időre, akár fél napokra is, illetve havi 1-2 alkalommal alszik ott, mikor a férjemmel kicsit megpróbálnánk mi is megmaradni férj és feleségnek.
    Tudom, hogy egy bizonyos fokig ez amúgy normális viselkedés, hiszen a mamát ritkábban látja, a mamánál mindent lehet, amit otthon nem, a mama elkényeztetni, a mama azonnal félre dob mindent, ha a baba egyet nyekken, amit anya nem biztos hogy mindig tud, stb, stb… na de ez a fajta kötődés is még a normális tartományba esik?
    Igazából az zavar, hogy olyan, mintha elfelejtené olyankor, hogy én vagyok az anyukája és nem a mama.
    Kérlek segíts nekünk, hogyan lehet ezt kezelni, min kéne változtatnunk, miért alakulhatott ez ki, mert ez sajnos már konfliktust is sző a családban.

    Köszönöm szépen a segítségedet!

    • Vida Ágnes

      2024. február 18. vasárnap

      Ez nem arról szól, hogy szeret-e téged, sem arról, hogy a Nagymamát jobban szereti, hanem arról, hogy a te jelenléted természetes neki, a Nagymamáé pedig különleges. Ez a fajta viselkedés ebben a korban teljesen normális. Nyugodtan legyen továbbra is a mamával, te ilyenkor ne akarj vele semmit csinálni, hadd élvezze ki a mama jelenlétét. Amikor pedig elmegy, utána vigasztald meg, várd meg amíg lemegy a sírás, hiszti stb. Ez az elváláskor normális ebben a korban, csak ki kell várni, türelmesnek kell lenni vele. Jusson ilyenkor mindig eszedbe, hogy ez nem rólad szól, nem arról szól, hogy téged ne szeretne, ne akarna veled együtt lenni, hanem arról, hogy nehezen tud elválni a mamától.

  • B. Eszter

    2024. február 02. péntek

    Kedves Ági!

    13hónapos a kislányunk,pár hete lehetetlen letenni a kiságyba nappali alvásoknál..kapaszkodik belém és ordít ha beteszem az ágyba..este ugyanez vagy éjjel ha megébred. Éjjel csak rajtam alszik mostanában vissza és vagy sikerül letennem a kiságyba vagy nem.
    Nappali alvásoknál babakocsiban simán elalszik 1perc alatt.

    11hónapos koráig gyönyörűen aludt külön szobában,nem volt semmi gond a kisággyal.

    4hátsó fog jön egyszerre,lehet ez a gond? Vagy szeparáció? Fájdalomcsillapító nem segít,ha magam mellé veszem ott elalszik minden gond nélkül.

    Mi lehet a baj? mit tegyek?

    Köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2024. február 02. péntek

      Ez szeparációs szorongás. Az tud segíteni ilyenkor, ha nappal sokkal többet dédelgeted, erősíted benne, hogy nem tűnsz el, megvagy, lehetőség szerint nem hagyod másra, ha nem muszáj. A nappali alvásoknál próbáld ki, hogy ti ágyatokban vagy egy matracon a földön melléfekve altatod el és végig ott is aludhat (te eljöhetsz mellőle, ha már elaludt) ez általában szokott segíteni, mivel ezzel oldódik a félelem a lefekvéstől és a szeparációtól az esti lefekvés is fokozatosan javul majd. Ott legyél következetes a lefektetés módjában azzal, hogy pl. lehet olyat, hogy leteszed az ágyban, de mellette maradsz, fogod a kezét, simogatod a hátát stb., hogy tudja nem mentél el. Ez kezdetben sokáig tarthat, de elkezd majd javulni, hiszen nem hagyod magára.

    • Dr.Gàlné Erika

      2024. február 16. péntek

      Kedves Ágnes!

      Gálné Varga Erika vagyok. Egy 2 éves kisfiam és egy 2 hónapos kislányom van.

      A kisfiamnak kisebb kora óta erősebb az édesapjához a kötődése. Ez régebben azt jelentette hogy idegen helyen, vagy idegenek jelenlétében inkább az édesapjával akart lenni.
      De ezek ellenére itthon ugyanúgy velem volt, játszott velem, meg tudtam nyugtatni, elaltattam.

      A kislányom decemberben született.
      4 napot voltunk a kórházban. A hazaerkezésünk elején a kisfiam egyáltalán nem foglalkozott velem. Ez valamennyire javult, már játszik velem, ha nincs itthon az apukája el tudom altatni, meg tudom nyugtatni.
      De ha itthon van az édesapja akkor nem nyugtathatom meg, este nem altathatom, nem tudok átmenni hozzá éjszaka ha felkel, sokszor nem etethetem, nem öltöztethetem, nem vihetem le a lépcsőházban. Ha mindannyian elmegyünk a játszótérre, nem engedi hogy játsszak vele, sírva kiabálja hogy apa.
      Azt szeretném kérdezni, hogy ez mitől alakulhatott ki nála és mit kellene tennem hogy jobb legyen?
      Válaszát előre is köszönöm!

      • Vida Ágnes

        2024. február 18. vasárnap

        Ennek az az oka, hogy idegen szociális helyzetben megtapasztalta, hogy Apa az erősebb, ezért rá támaszkodott, most pedig a testvér születése miatt ismét ő a támasz. Ennek gyakran az is ott van a hátterében, hogy te egész nap ott vagy neki, a jelenléted természetes, míg Apa dolgozik, tehát ővele nem tud annyit lenni, így amikor ott van, akkor „lestoppolja” magának. Ez normális reakció és nem jelent erősebb kötődést, sokkal inkább egy kicsit bizonytalanabb kötődést jelent pont azért „tolja túl” ezt a viselkedést, mert kontrollálni akarja Apát, akivel nem tud mindig együtt lenni. Ez önmagában nem gond és javulni fog majd. Sokat segíthet, ha rendszeresen játszotok együtt hármasban is otthon, az idegen helyeken pedig hadd kapaszkodjon Apába, nem kell erőltetni mást, majd idővel kiegyensúlyozottabb lesz majd ez nála.

  • Zsófia

    2024. február 02. péntek

    Kedves Ági!

    iker babáink 5 hónaposak, eddig szerencsére sikerült a felmerült alvásos helyzeteket megoldanunk, azonban mostanában egyre hamarabb kelnek reggel. 3,5 hónaposan vàltottunk rutint, ötszöri étkezésre és korábbi alvásra. Kisebb korukban 9-10 között mentek aludni és 7-8 körül keltek, most 8 körül mennek ágyba. Eddig 6 körül keltek és ehhez igazítottuk a napi rutinjukat, de mostanában az 5 óra sem ritka.
    Hogyan tudnánk kitolni a reggeli kelésüket? Napközben 3-szor alszanak 1-1 kisebbet reggel és késő délután és a nap közepén egy nagyobbat 2-3 órát.
    Előre is köszönöm a segítséget!

    • Vida Ágnes

      2024. február 02. péntek

      Úgy lehet kitolni a reggeli kelést, ha este kicsit később fekszenek. Mondjuk először csak 30 perccel tegyétek későbbre a lefekvést. Ennek nem feltétlenül lesz rögtön hatása, kell 4-5 nap, mire odébbcsúszik a napirend (a nappali alvások időpontja is)

  • Kinga

    2024. január 19. péntek

    Kedves Ágnes.

    Köszönöm a videókat nagyon sokat segítenek.
    A tanácsod szeretném kérni.
    Külföldön élünk, idén karácsonykor utaztunk először haza a kisfiúnkkal (10 hónapos). Nagyon sok új inger érte, sok új ember, hely stb. 1 hét után bekerült a klinikára rota vírust kapott el és kezdődő tüdőgyulladást. Ő már szuperül mászik és feláll, sajnos erre a kórházban nem volt lehetőség, sokat volt ölben. Nagyon megviselte szerintem a kórházi bentlét. A sok szuri, vizsgálatok, infúzió és a betegség stb. Korábban is anyás volt, de amikor magyarban voltunk az új környezetben ha nem látott nagyon sírt addig amíg ismét ott nem voltam vele. Az apukájával sem maradt meg, ami korábban nem így volt. A kórházban éjszakánként sokszor felkelt sírva (együtt alszunk mindenhol, a kórházban is így volt). Mióta haza jöttünk apával jobban el van, mint Magyarországon volt. Viszont lefekvés után nagyon sűrűn felsír és a cumi nem kell neki csak a cici és össze kell bújni vele. Köztünk alszik az ágyban és szoptatok kezdetek óta. Korábban is felkelt 2-3 óránként éjszaka szopcsizott azután aludt tovább, sosem sírt és most van hogy óránként felébred, vagy többször 1 órán belül. Azt mondták a kórházban 3-4 hétig lehet traumatizálva lesz attól ami történt. Nem tudom mit tehetünk, hogy jobban aludjon éjszaka.
    Előre is köszönöm a válaszod.

    Üdvözlettel:Fehèr Kinga

    • Vida Ágnes

      2024. január 20. szombat

      Most azt tudod tenni, hogy sokszor szoptatod éjszakánként, ez másként nem megy, türelmesnek kell lenni, amíg feldolgozza a traumát.

    • T. Szilvia

      2024. február 02. péntek

      Kedves Ágnes!

      Nagyobbik kisfiam nemsokára 5 éves. Egy hónapja kimondottan indulatos, mérges, agresszív, dühös mindenre ‘nem’ a válasza. Óriási kiakádás van olyan dolog miatt, amiket eddig szépen megtudtunk beszélni. Mindent azonnal kikap a kistesója kezéből, dührohamot kap ha az ő játékával játszik, akkor is ha az nem kell neki. Előfordult már a „nem szeretlek anya/apa, elköltözöm itthonról, nekem nem is kell kistesó”. Mostanában sokmindenre mondja, hogy kisbabás. Egy csomó játékot ezért oda is adott a tesójának. Van ebben a korban egy ilyen érési folyamat, vagy szimplán csak testvérféltékeny okozza ezt a megváltozott viselkedést? A másik dolog, hogy nem tud önállóan játszani. Állandóan minket hív. Természetes hogy játszunk velük, de ez nem megy egész nap. Próbálom lekötni, festés, gyurma, szinezés…minden csak 10 percig érdekli. Tény, hogy örökmozgó, inkább a kertben szaladgál, biciklizik, bandázik a nagyokkal, de ez a téli időszakban elég nehéz. Ha nemet mondok neki, borzasztó lelkiismeret furdalásom van. Hogyan lehet ezt vele kíméletesen megértetni, rávezetni? Köszönöm.

      • Vida Ágnes

        2024. február 02. péntek

        Ez a viselkedés nem feltétlenül a testvérrel függ össze, gyakran az óvodából hozzák haza pl. ott van egy kisebb gyerek vagy egy agresszívebb gyerek, aki ellen nem tud mit tenni és ezt a dühöt „hozza haza” magával. Azon kéne gondolkodni mi történhetett 1 hónappal ezelőtt az óvodában, ami ezt kiváltotta belőle. Az is lehet, hogy új óvónéni van vagy valami más változás az óvodában.

        Valószínűleg ez lehet a megnövekedett figyelemigény hátterében is. A mozgás egyébként valóban jó feszültségoldó, esetleg érdemes lenne beltéri mozgáslehetőségeket kitalálni pl. táncolás, ovis torna videó, amit nézhet.

  • Kiss Fanni

    2023. december 15. péntek

    Kedves Ági!

    Lányom (16hetes) minden elalvás előtt sír egy picit, bármikor is kezdjem altatni. Próbálok figyelni az ébrenléti ablakra (1.5 óra), de délelőtt már többet bír jókedvűen egy 15-20 perccel. Este viszont már egy óra múlva rettentő nyűgös, néha semmivel sem lehet elterelni a figyelmét. Nappali alvásaink rutinja:játék után, hálózsákba rakom (ha leteszem már ott elkezd nyűgösködni), felviszem az emeletre ahol van a szobája, közben éneklek neki. Ekkor általában megnyugszik. Majd a szobájában ringató fotelben ülve “sss”-elek neki halkan, ekkor kezd kicsit sírni, fúrja a fejét a vállamba. Este pedig ugyanez, csak akkor fenn cicizunk egyet a szobában,akkor is nyűgösködik, de ott ugye eszünk, cicin megnyugszik és úgy rakom le. A sírás nem tart sok ideig lehet 2-3 perc max 10 perc, de azért ritkán ilyen hosszú. Volt, hogy próbáltam picit előbb felvinni aludni, mielőtt nyűgös lenne, de akkor meg 10 perc volt legalább míg becsukta a szemét.. Nappal 40perc-1 órát alszik/alkalom 3x vagy 4x. Éjjel 12 órát lealszik, úgy, hogy 1x kelünk.Nem tudom, hogy az a baj-e, hogy nem találom el rendesen az elfáradás megfelelő idejét vagy egyszerűen így alszik el…Egyébként kelni is sírva kel olyan 50%-ban,masik 50%-ban csak erősen nyüsszög, nyekereg. De mikor kiveszem megnyugszik. Mitől van ez? Mit tudok tenni ellene? El fog ez múlni magától vagy mindig sírva fog elaludni? Köszönöm a válaszod!

    • Vida Ágnes

      2023. december 15. péntek

      Vannak olyan babák, akik álmosan sírdogálnak egy kicsit, akkor is, ha segítséget kapnak, ez nem jelent semmi rosszat és nem lesz tőle baja sem, hiszen ott vagy vele, nem magára hagyva sír. Nem azt jelenti, hogy ne lenne még fáradt, szimplán csak egy szokás. Ki fogja nőni.

  • Eszter

    2023. december 15. péntek

    Kedves Ági,

    Eloszor is halasan koszonom a sok segitseget amit a videoid es tanfolyamaid nyujtanak!

    Bolcsis kerdesem lenne most is.
    22 honapos kislanyunk, 3 honapja bolcsis, csak delelottonkent, Ausztriaban, csaladias kornyezetben. Lassan ment a beszoktatas, nagyon kotodik hozzank (nincs a kozelben nagyszulo/segitseg) es talan az idegen nyelv is valamelyest furcsa neki.

    Orulunk, hogy mar siras nelkul elvan bent delelott, viszont ugy tunik, mintha “kivulallokent” lenne a kozossegben.
    Pl: latom a foton, amiket a bolcsi kuld napkozben, hogy ulnek az asztalnal, mindenki gyurmazik, o meg a macijaval jatszik. Vagy enekelnek, mutogatnak, o csak all es azt nezi, hogy eppen fotozzak.

    Latom, hogy o inkabb egy megfigyelo tipus es reszben orulok neki, hogy mer maskent viselkedni es nem hat ra a “csordaszellem”, de kerdeseket is felvet, hogy hogyan viszonyuljak ehhez szulokent: vigyem tobbet tarsasagba / kozossegbe / eroltessem a csoportban reszvetelt valahogy vagy maradjunk antiszocok? 😃
    Zavarhatja ot ez, hogy kivulallo a jatekokban vagy inkabb csak engem zavar? 🥴

    Halasan koszonom 🙏🏻

    • Vida Ágnes

      2023. december 15. péntek

      Ebben a korban a gyerekek még csak ritkán kooperálnak a többiekkel, inkább megfigyelnek, esetleg 1-1 esetben utánozzák a többieket. Nem kell ennek különösebb jelentőséget tulajdonítani, nem azt jelenti, hogy antiszoc lenne, szimplán csak még nem tud bevonódni a közös tevékenységekbe. Ő eközben ugyanúgy tanul és nem érzi hátrányát ennek, emiatt nem kell aggódnod. Ami segíthet, ha találtok 1-1 barátot, akivel szorosabb kapcsolatot tud építeni, mert 1-1 baráton keresztül megerősödhetnek a szociális készségei.

  • Nagyobb-Gombás Laura

    2023. december 01. péntek

    Kedves Ági!
    2 éves kisfiam alvási problémájával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
    Sajnos születése óta nem jó alvó, 16 hónapos koráig csak ölben ringatva aludt csak el. Akkor sikerült áttörést elérni amikor rács nélküli kiságyat kapott. 16 hónapos korától egészen 20 hónapos koráig már egészen jól beállt az alvási szokása, már csak 1-2 alkalommal ébredt, ivott egy kis teát és szinte azonnal vissza aludt magától.
    Ezután megszületett a kistesó, illetve ezzel párhuzamosan elkezdte felérni a kilincset, tehát elkezdett átjárni hozzánk éjszaka amikor felébredt.
    Onnantól kezdve egyre jobban romlik ez a helyzet, több éjszaka is tiltakozik hogy vissza vigyük aludni, sokszor vissza sem alszik, van hogy 1-2 órát beszélgetünk és kérleljük hogy próbáljon meg egyáltalán lefeküdni. Azt is megengedtük hogy köztünk maradjon, de így sem hajlandó elaludni, mocorog, rúgdos, kalimpál, jön-megy a szobában. Előfordul hogy jön egy hiszti roham, és sírni is kezd ha egyáltalán hozzá szólunk, vagy megöleljük.
    Lehetséges hogy ez mind a tesó érkezéséhez köthető? Vagy a 2 éves kor miatt is lehet ilyen kiugró változás?
    Sajnos sem ő és sem mi nem pihenjük ki magunkat, így sokszor frusztráltak vagyunk mire jön a lefekvés.
    Mit lehet tenni, hogy megoldódjon ez a helyzet? Esetleg idővel elmúlik?
    Előre is köszönjük a segítséget!

    • Vida Ágnes

      2023. december 01. péntek

      A kistestvér érkezésével felerősödött a szeparációs szorongása ezért jár most át hozzátok. A legjobb az lenne, ha nem próbálnátok meg visszavinni éjjel, hanem veletek aludhatna vagy valamelyikőtök átmenetileg átköltözne az ő szobájába és vele aludna, amíg újra nyugodtabban nem alszik.

  • Zita

    2023. december 01. péntek

    Kedves Ágnes! Kisfiammal (19 hónapos) szeretnék / szerettem volna járni anyuka tornára, ami azt jelenti, hogy az anyukák tornáznak és teljesen hasonló korú gyerekek (kb 4 gyerek) pedig tudnak játszani, rohangálni a teremben. Sajnos az első 10 perc után (nem játszott, csak nézte a terepet és több alkalommal próbáltuk) nem működik jól a dolog, elkezd sírni, erősen szopizza az ujját, próbálom vigasztalni, de még az sem hatásos. Nem tudom igazán mi zavarhatja, mert ha máshol vagyunk játszik a gyerekekkel, ha itthon tornázom nem szokott gond lenni, a zene sem zavarja. Kérdésem, hogy próbáljam újra és újra, hátha „megszokja, megszereti”? Tudok valahogy segíteni neki? Vagy most inkább jó ideig hagyjuk és maradjak azoknál a programoknál, amiket szeret? Tudom buta kérdés, de sajnos a sport nagyon fontos lenne az egészségemnek. Köszönöm előre is.

    • Vida Ágnes

      2023. december 01. péntek

      Még furcsa neki a helyzet, hogy együtt vagytok, de nem rá figyelsz és idegen a környezet is. Ha folyamatosan jártok megszokja majd. Esetleg megpróbálhatod, hogy ő is hadd maradjon ott veled, tornásszatok közösen, ne azt élje meg, hogy teljesen másra figyelsz, őneki meg el kell foglalnia magát, illetve vigasztald meg, ha mégis előjönne a szorongása, aztán tornássz tovább. Pár alkalom után meg fogja szokni, amikor már ismerősebb lesz neki a helyzet.

  • Timi

    2023. december 01. péntek

    Kedves Ági!

    Az első kérdésem az lenne, hogy az „sírni hagyásnak” számít e, ha a babát (10 hetes) miután kicsit elaltattuk, de még nem alszik teljesen, betesszük az ágyába, kimegyünk a szobából és a kamerán azt látjuk, hogy mocorog, kicsit kapálózik a kezével, de nem sír, hanem nyöszörög, sokszor a szeme is csukva van, vagy csak néha kis ideig nyitja ki. Ha bemegyünk hozzá, felvesszük, akkor picit megnyugszik, de van hogy a kezünkben is mocorog, majd miután megnyugodott és amikor újra letesszük folytatja a mocorgást és nyögdécselést, majd kb. 20-30 perc múlva alszik így el. Ott kellene ülni mellette amíg nem alszik el teljesen? Ez a nyögdécselés, kapálózás azt jelenti nyugtalan, be kellene mennünk hozzá megnyugtatni?
    Ez lenne a másik kérdésem:
    10 hetes a kislányom, aki körülbelül 3 hete kezdte el, hogy napközben nem nagyon akar aludni, vagy csak fél órára alszik el.
    Autóban vagy babakocsiban alszik 2-3 órát is, ha épp vásárolni vagyunk, de itthon ha megoróbáljuk altatni, van hogy hamar elalszik, de fél óra után felébred és többségében nem tudjuk visszaaltatni már pedig látom rajta hogy még fáradt.
    Olvastam és próbáltam már sokmindent, akkor altatni amikor kezd álmos lenni vagy épp akkor amikor már fáradtabb.
    Éjjel szerencsére jól alszik. Általában este 9 és 10 között nagynehezen elalszik, majd alszik kb. fél 3ig, aztán 6 körül újra ébred, majd 8 körül mocorog vagy kisidőre felébred (pár percre) de visszaalszik, végül fél 10 fele kell fel. Délelőtt kb. fél 12 körül úgy látjuk kezd álmos lenni, ekkor bemegyünk a szobájába,  kicsit besötétitek, elköszönünk a tárgyaktól, „szép álmokat szekrény, szép álmokat lámpa…stb, majd leülök vele a hintaszékbe, kicsit énekelek neki,amikor már csukja le a szemét, beteszem a kiságyba. Ilyenkor van hogy egyből elalszik, de van hogy még sokáig mocorog, kapálózik..stb. kezdődik amit fent leírtam. Eleinte cumival aludt, most már csak ritkán kell neki különben kiköpi, nem kell neki. De ha cumival alszik el, általában arra ébred fel, hogy kiesik a cumi a szájából.  Próbáltam már a takarójába kicsit bebugyolálni, de az se segített. Van babafészek, de úgy látjuk már kicsi neki. Fehérzaj, lágy zene nem érdekli, hiába szól neki. Rajtunk néha elalszik ha még nem túl fáradt és nyűgös, de ehhez nem szeretnénk hozzászoktatni. Van, hogy fél órát alszik az ágyában és utána ha magamra teszem (néha, hogy ne szokjon hozzá) alszik még másfél órát rajtam, ami ugyan jó, hogy én is pihenek vagy olvasok közben, de akkor se szeretnénk ehhez szoktatni. Egyszerűen már nem tudjuk mit csináljunk. Lehet, hogy ő napközben csak ennyit alszik? Kb. kétszer fél órát? Vagy a reggeli visszaalvás már az első nappali alvás? Csak az a probléma, hogy így az alvás,  evés,  játék,  alvás napirend borul, mert evés után kb. másfél- két órára rá megy aludni, alszik kb. fél órát és van hogy utána sír, így adunk neki enni, de van hogy így 2,5 óránként eszik. Bár nem eszik annyit egyszerre mint a tápszeres doboz szerint kellene és a védőnő szerint a Beba pre tápszertől nem tud elhízni, de azért én félek kicsit tőle nehogy elhízzon. Kb. 100-120ml-t eszik egyszerre. Most kb. 4800g 10 hetesen.
    Ön szerint mit próbáljunk még ki, hogy hosszabban és nyugodtabban aludjon napközben is?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel, Timi

    • Vida Ágnes

      2023. december 01. péntek

      Nem, ez nem sírni hagyás, hiszen nem sír.

      A nappali rövid alvás nem gond, nem kell hosszan aludnia a babának. Fontosabb, hogy a maga tempójában aludjon, azaz, amikor álmos, akkor fektesd le és annyit aludjon, amennyit magától tud. Nem szabad visszaaltatni mindenáron, mert akkor megszokja, hogy mindig segítséget kap és nem alakul ki az önálló alvási ritmus, valamint csak később alakulnak ki a hosszabb alvási ciklusok.

      Az altatási mód láthatólag nem tökéletes számára, valószínűleg a cumi jobb, nem gond, ha kiköpi, add neki vissza. Most még kicsi, hogy magától megtalálja és betegye a szájába, de ha egyébként el tud vele lazulni, egyre ügyesebben fogja majd a szájában tartani és legkésőbb 5-6 hónapos korában már maga is vissza tudja majd tenni. Ellazuláskor, ha kiköpdösi, az ujjaddal tartsd a szájában, hogy kialakuljon a vákuum és már ne köpje ki.

  • Fanni

    2023. december 01. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányomnak (3hó1hét, iszisz, csak tejes) próbálnék esti rutint kialakítani, de minden este cicibe-sírós szopi sztrájkot tart és nem eszik. 4-et aludna/nap, eddig a nappali alvásokkal is küzdöttünk, de mostanában sikerül lerakni a kiságyába és min 40 percet alszik/alkalom. A negyedik alvása akármikorra is essék, nem igazán akar összejönni, mindent ugyanúgy csinálok, mint az előző háromnál, de nem marad meg a kiságyban. Viszont kéne az a negyedik alvás, mert a 3.-ból kel fel fél4-4 körül, és még sokszor a 1.5 órát is nehezen bírjuk ébren…Utána borul minden, eddigi rutin szerint „kelés” után lenne szopi, fürcsi majd megint szopi és utána alvás mindezt 1-1.5 óra leforgása alatt azonban bárhogy próbálom nem sikerül. 2-3 sőt 4 órán át tart a lefektetés ezután, mert nem akar enni, de aludni se. Van, hogy se fürdés előtt se után nem akar enni, csak sír. Olyankor megpróbálom elaltatni, van, hogy alszik 40 percet és utána felkel, utána tudunk szopizni, majd megint fenn van (ez lehet fél óra vagy 1.5 óra is) és utána megint megpróbálom altatni, ami közben megint történhet szopi. Tegnap elaltatni se sikerült, 15 percet sem aludt, felkelt sírva, de nem fogadta el a cicit, újból altatni kellett, majd újabb 15 perc után fogadta csak el, aztán persze evés után megint nem tudtam egyből lerakni így összesen fél7-től este fél11-ig tartott a csiki-csuki játék. Próbáltam már több pózban-mindkét cicit, vagy 3 különböző szobában, sötétítve vagy éppen lámpával, de nincs eredménye. Totál feszült vagyok az estéktől, nagyon megterhelő, hogy, nem tudom mi lehet a gond, éjszaka kelünk 1x akkor eszik gond nélkül, nappal is szopizik, van, hogy egy idő után ugyanúgy eltolja és sír rajta/erőlködik, de azt vagy annak tudom be, hogy beindult az emésztése és zavarja, vagy, hogy elég volt neki. Nem tudom, hogy az-e a baj, hogy nem sikerül a 4. alvás és annyira fáradt, hogy nem akar enni, de kérdés bennem, hogy próbáljam-e akkor valahogy máshogy elaltatni (mondanám,hogy sétálunk, de tél van, nem opció, a mei-tait meg még nagyon szokjuk…), és ha igen, nem fog-e belezavarni az az összes többi nappali alvásba, amiket nagy nehezen kialakítottam…Este minden nap mással próbálkozom, van, hogy fürdés előtt nem adok neki enni, hátha utána éhesebb, vagy éppen előtte és utána is próbálkozom, de egyik sem járt igazán sikerrel. Ha véletlen fürdés előtt tudok etetni, akkor is az a baj, hogy az nem elég ahhoz, hogy elaludjon éjszakára…Fürdéskor egyébként be van sötétítve, közben szoktunk hozzá beszélni, öltözéskor meg egy világító dínóval bohóckodunk miközben éneklünk, mert öltözéskor nagyon tudott sírni, és ez megoldotta a problémát. Viszont elgondolkoztam ma azon, hogy mi van, ha ez neki túl sok inger és ettől teljesen bepörög (még ha nekünk ez egyáltalán nem is tűnik fel) és ahelyett, hogy lenyugtatnánk, jó szándék ellenére teljesen felhergeljük ezzel? Lehet jobb lenne, ha inkább sírna öltöztetéskor, és próbáljuk meg halk zene mellett, csendben fürdetni? Ha ez sem jön be fogalmam sincs mit fogok csinálni, elfogyott minden ötletem, teljesen magamat okolom, hogy nem tudok rájönni mire van szüksége. Totál káoszba fullad minden este, és rettegek, hogy már megszokta ezt és sose fog megoldódni. Hálásan köszönöm előre is a segítséged!

    • Vida Ágnes

      2023. december 01. péntek

      Nem kell aggódnod, nem te rontottad el, a babák elromlanak néha 🙂 (nem a dinó a gond, ez ebben a korban még nem okoz túlingert) És attól sem kell félned, hogy így marad, ez egy átmeneti nehézség, amin átesik majd. Az oka ennek kétféle lehet:
      1. estére kicsit már feszülnek a belei, nem esik jól a szopi, mert a szopitól beindul a bélmozgás is
      2. este lassabban jön a tej és már fáradt ahhoz, hogy küzdjön vele.

      Ilyenkor érdemes kicsit többet szoptatni. Az utolsó délutáni ébredéstől már akár 40-45 percenként is megkínálhatod, mert így kicsit pihen addig és utána újult erővel van ébren még egy kicsit, plusz többet is szopizik, ami jobb és nem marad éhen sem.

      Érdemes lenne estefelé többet tornásztatni: hanyattfekteted, a két térdét a pocakhoz felhúzod és lassan kifelé körözteted a combjait úgy, hogy a térde a pocakot masszírozza, ez segít kicsit a bélmozgást beindítani és megelőzni a pociproblémákat.

  • Bianka

    2023. november 17. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányom 17 hónapos és 1 hónapja próbáljuk szoktatni az egyik mamával, hogy hetente csütörtökön és pénteken délelőtt vigyázna rá úgy hogy én elviszem hozzá de elmegyek. Előljáróban eddig sajnos nem nagyon tudtak segíteni nagyszülők abban, hogy vigyáztak volna rá úgy, hogy én ne lettem volna ott. A találkozások, azok mindig közös családi összejövetelek voltak, nem szokott hozzá hogy anya nélkül legyen. Tudom, hogy ez kissé nehezíti, a helyzetet ráadásul a szeparációs szorongás is dúl nála. Mégis jól gondolom, hogy már szükséges őt finoman arra hangolni, szoktatni, hogy ha anya elmegyek és otthagyja biztonságos és ismerős környezetben (mamák), akkor megtanulja azt, hogy visszajövök érte? (Mindamellett, hogy igazán nekem is szükségem van már egy kis segítségre) Sajnos több kevesebb sikerrel ment eddig, mert az első két alkalommal elosontam, hogy könnyebb legyen neki, de aztán rájöttem, hogy mindig el kell köszönni, de úgy hatalmas ordítás, sírás övezi ezt keserves arccal. Volt hogy határozottan mosollyal puszival tettem -számára érthető időpontra ígérve a találkozást- és átadtam a mamának, akivel fél perc után elmaradt a sírás és elvileg jól érezte magát, volt hogy nem sikerült elmennem mert kapaszkodott belém, kétségbeesetten sírva és inkább ott maradtam velük végig. Ha sikerült is elmennem, mikor mentem érte, mintha ott folytatta volna, ahol elkezdte a távozásomkor és csak kapaszkodott a nyakamba.

    Mi a legjobb neki, ha konzekvensen folytatjuk, és csak így tudja megtanulni, hogy nem veszít el és visszajövök még ha sírás is az eleje?
    Vagy nem szabad erőltetni?

    Egyáltalán ezekből mit gondolsz, kell attól tartanom, hogy kicsit tart a mamától esetleg fél? (A sok játék, foglalkozás ellenére, ő kissé hidegebb természetű mint én, nem babusgatós típus és ő nem türelmesen és játékosan szokta érvényesíteni az akaratát az unokákkal inkább szülői erőfölénnyel, kicsit erősebb fogásokkal, természetesen nem verésről beszélve)

    A viselkedésében, alvásában azóta sem történt szerencsére semmilyen változás, csak az elválás pillanata nehéz.

    Köszönöm a választ előre is!

    • Vida Ágnes

      2023. november 26. vasárnap

      A legjobb, ha következetesen folytatjátok. Fontos, hogy ha sír is, akkor is határozottan búcsúzz el és menj el, ne legyen olyan, hogy ottmaradsz, mert az összeszavarja. Ha jól érzi magát a mamánál, idővel megtanulja, hogy bízhat benned, vissza fogsz menni. Csak gyakorolni kell még egy kicsit, nem lesz tőle semmi baja, ettől ne félj.

  • Eszter

    2023. november 17. péntek

    Kedves Ági,

    Eloszor is halasan koszonom a sok segitseget amit a videoid es tanfolyamaid nyujtanak!

    Bolcsis kerdesem lenne most is.
    22 honapos kislanyunk, 3 honapja bolcsis, csak delelottonkent, Ausztriaban, csaladias kornyezetben. Lassan ment a beszoktatas, nagyon kotodik hozzank (nincs a kozelben nagyszulo/segitseg) es biztos az idegen nyelv is valamelyest furcsa neki.

    Orulunk, hogy mar siras nelkul elvan bent delelott, viszont ugy tunik, mintha “kivulallokent” lenne a kozossegben.
    Pl: latom a foton, amiket a bolcsi kuld napkozben, hogy ulnek az asztalnal, mindenki gyurmazik, o meg a macijaval jatszik. Vagy enekelnek, mutogatnak, o csak all es azt nezi, hogy eppen fotozzak.

    Latom, hogy o inkabb egy megfigyelo tipus es reszben orulok neki, hogy mer maskent viselkedni es nem hat ra a “csordaszellem”, de kerdeseket is felvet, hogy hogyan viszonyuljak ehhez szulokent: vigyem tobbet tarsasagba / kozossegbe / eroltessem a csoportban reszvetelt valahogy vagy maradjunk antiszocok? 😃
    Zavarhatja ot ez, hogy kivulallo a jatekokban vagy inkabb csak engem zavar? 🥴

    Halasan koszonom 🙏🏻

  • Anett

    2023. október 20. péntek

    Kedves Ágnes!
    Gyakran előfordul, hogy 2,5 éves Kisfiam bántja az Apukáját. Van, hogy minden ok nélkül odaüt Neki. Vagy mostanában sokszor elzavarja. A délutáni ébredés után is sokáig nyűgös, Apa Hozzá se szólhat, Hozzá se érhet. Egyébként is nagyon gyakran csak Nekem enged meg dolgokat. Én öltöztethetem, én adhatok Neki inni, én vehetem fel, stb. Mit tehetünk, hogy ne viselkedjen így az Apukájával?
    Köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2023. október 22. vasárnap

      Ez a viselkedés általában nem arról szól, hogy őt ne szeretné, hanem arról, hogy különbséget tesz kettőtök között és hozzád most jobban ragaszkodik (ennek a szeparációs szorongás a fő oka). Itt írtam róla, mit lehet tenni, hogy javuljon a helyzet: https://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/a-csak-anya-jelenseg

  • Fanni

    2023. október 20. péntek

    Kedves Ági!
    Lányom (8h) nagyon jó alvó, amennyiben sikerül letenni, akkor éjszaka 5-6 órát, nappal is 3 sőt 4-5 órát is alszik, ha úgy van. Ami nehézséget okoz, hogy továbbra se tudom észrevenni mikor kezd álmos lenni, mikor kéne elkezdenem altatni, illetve maga a kiságyba letétel. Túlnyomó többségben már ahogy felkel ásitozik folyamatosan, néha észreveszem, hogy nyűgösködik (szemét nem szokta dörzsölni vagy hasonlók), de alapjában véve nem tudom eldönteni mikor is kéne elaltatnom, így általában 1-2 órás ébrenlét alatt már elkezdem altatni.
    Viszont sokszor sajnos hiába mert ha kaki-puki fájásunk van (kakilnia vagy pukiznia kell de van, hogy nem megy, órákon át tudja húzogatni a lábát és sírni, torna nem használ, néha a szélcső sem) akkor bizony se alvás se semmi, és hipp-hopp árugorjuk a 2 órát… A héten napközben nagyjából semmit sem aludt, csak annyit amennyit a kezemben volt és ringattam. Aztán 10-15 perc után felébredt és sírt, és ez ment estig.Babakocsiban is gond nélkül aludt eddig, az utolsó 3 napban max 1 órát bírt. Elképzelni sem tudom milyen lehet az, amit az írásaiban is olvasok, hogy magát altatja el a baba,ha minden rendben van. Háton úgy vettem észre nehezen alszik el, az autósülésben is felkel, ha nincs mozgás, oldalán fekve nagyon kalimpál régen altattuk úgy az első 3 hétben, de sokszor felkeltette magát, azóta hason altatjuk. Nálunk ha úgy tűnik, hogy minden rendben van, evett, pelenkacsere volt, hasa sem fáj, akkor is képes már a 15-20 perces ringatás közben felkelni, vagy azonnal, ahogy leteszem a kiságyba, akkor is ha 20-30 perc ringatás során teljes mozdulatlan, alszik. Biztos, hogy rosszul csinálok valamit, csak azt nem tudom mit.

    • Vida Ágnes

      2023. október 22. vasárnap

      Először is mindenképpen a hasfájáson kéne segíteni, mert az biztosan nagyon zavarja. Ha anyatejes, akkor meg kéne nézni, mit ehetsz olyat, ami esetleg gondot okozhat nála (pl. tejtermékek), ha tápszeres, akkor a tápszert lehet leváltani másikra. Illetve sokat kéne tornásztatni (térdkörzés úgy, hogy a pocakot masszírozza közben) és olyan ölbéli játékokat játszani napközben, amiknél a térd, a lábak mozognak legalább 4-5 alkalommal 5-10 percet, mert ez jót tesz a bélmozgásnak.

      A következő feladat elkezdeni alvásnaplót írni: írd fel minden alkalommal mikor láttad rajta az álmosság jeleit, hogyan altattad, mikor aludt el és mennyit aludt. Pár nap alatt ebből lehet látni, hogy hol csúszik el a dolog (pl. ha túl korán kezded altatni, akkor keveset alszik, ha túl későn, akkor meg nehezebben alszik el, túlpörög)

      Az altatás minősége is számít:
      – sötétíts be altatáshoz,
      – legyen csend,
      – próbáld meg megtalálni, hogyan tud ő a legkönnyebben ellazulni: itt írtam az ellazulás típusairól, próbáld meg megtalálni a neki legmegfelelőbbet: https://www.kismamablog.hu/baba-alvas/az-ellazulas-ketfele-tipusa
      – ha másként nem megy, altasd hason, sok baba mélyebben alszik úgy, mint hanyattfektetve és a hasfájós babáknak kifejezetten jó szokott lenni.

      Az normális, ha csökken a nappali alvások hossza, ebben a korban már lehet, hogy csak 1-1 órát alszik (pl. a babakocsiban), nem kell elvárni, hogy 2-3 órákat aludjon, ennyi idősen általában 3-4x 45-90 perc alvásigény szokott lenni nappal.

      • Fanni

        2023. október 23. hétfő

        Kedves Ági!

        Először is köszönöm a válaszát!

        Hasfájásra már mindent kap, amit lehet adni neki. Biogaiat reggel, laktazcseppet és infacolt/espumizant minden szopi előtt, de nem javul a helyzet. Sőt előző héten gyakorlatilag napkozben semmit se aludt, csak így kézben 25-40 perceket.eddig csak délután este kezdett fájni a hasa, most már reggel az első szopi után nyűgösködik..

        Csak szopizunk, tejeset már egyáltalán nem eszem, volt 1-2 hét amikor a tojásos dolgokat is elhagytam, sőt szoptatós teát, bogyót is nehogy az bántsa a hasát, de vagy nem elég hosszan, vagy nem ez a gond, mert igazából nem volt változás… Nem tudom hány hétig kéne kitartóan dietaznom és teljesen kerülni ezeket, hogy kideruljon ez-e a gond.

        Amennyiben felkel egy olyan 25-40 perc utáni altatásból mit kéne tenni? Újra legyen játék/nézelődés és újra indul az 1-1.5 órás ébrenlét?

        A tornát csináljuk, igaz nem ennyiszer egy nap, de nem hoz neki akkora megkönnyebbülést (üvölt végig akármennyire is csinálom), de akkor gyakrabban végezzük majd.

        Az altatásos tippeket mind csináljuk, és ma is, olyan flottul ment minden 25 percet volt kézben, enyhén ringatva,énekeltem neki, aztán elkezdett rugdosni és még 20 percet próbáltam kitartóan énekelni, ringatni, de utána már nem tudtam megnyugtatni a hasfájás nyert..

        Igen,tudom, hogy az alvás igény csökken, de rá mindig is a hosszú alvás jellemzőbb volt, még amíg nem kezdődött reggel már a hasfajas akkor napközben is aludt min. 3 órákat simán, és most, hogy nem alszik egész nap sír és ha azt nem akkor is extra nyűgős.

  • Anett

    2023. október 06. péntek

    Kedves Ágnes!
    2,5 éves kisfiam elég sokszor bántja az apukáját. Van, hogy jól eljátszanak és a következő pillanatban megüti. Gyakran előfordul az is, hogy sok mindent csak én csinálhatok. Én adhatom rá a cipőt, én vehetem fel, stb. Apa nem. Miért csinálja ezeket? Mit tudunk tenni, hogy megszűnjenek ezek az odacsapások?
    Köszönöm.
    Anett

  • Anita

    2023. szeptember 24. vasárnap

    Kedves Ágnes!

    Hamarosan 6 hónapos kisbabám (együtt alszunk )kb 3 hete kezdődött nagyon elromlott az alvása, egész éjszaka ki be veszi a cicit a szájából elfordul és vissza dörzsöli a fejét vakarja a fülét és olyan mintha egész éjszaka csak a cicivel a szájában akarna lenni.,de így is nagyon sokat mocorog szóval nem rendesen alszik vissza cicizéssel sem.Fogzása is beindulhatott nappal rágcsál egésznap nyálzik..nem tudom mit tegyek lehet fájdalmai vannak, de nem adhatok fájdalomcsillapítót mindennap?!nem hiszem hogy így kitudja pihenni magát másnap árkos a szeme alatt és nyűgös és már hajnal 5:00 6:00 kor megébred..nem tudom mi segíthet, mi okozza..köszönöm válaszod

    • Vida Ágnes

      2023. október 01. vasárnap

      Láthatóan a fogzás miatt nem alszik jól. Ha a fájdalomcsillapító hat, nyugodtan lehet éjszakánként adni, amíg át nem törik az ínyt a fogai, illetve a visszaalváshoz lehet fogzáskönnyítő gélt is használni.

    • Fanni Balogh

      2023. október 06. péntek

      Kedves Ági!
      Kislányom tegnap (okt.05) töltötte be a 6 hetet. A hétvégén (szerintem) átestünk a növekedési ugráson, mert 2 napig csak ettünk. Aztán a bal oldali mellemben elzárodott a tejcsatorna amit pár nap alatt sikerült kimasszírozni, viszont, most jóval kevesebb tej jön belőle, mint azelőtt. (A jobb mellem eddig is nagyobb volt, talán több tejet is termelt, nem figyeltem annyira, ha csak a bal oldalibol szoptattam az is elég volt a lányomnak)
      – Milyen gyakran és hosszan kéne fejnem/szoktassam a balból, hogy visszahozzam a lemaradást? Mindig a ballal kezdek most, de hamar elfarad akár 10 perc után, persze nem eszik eleget, hogy el tudjon aludni (eddig egyből cicin elaludt, büfiztünk, aztán aludt, cici nélkül nem alszik el)
      – Van, hogy úgy érzem hiába szopja a bal oldalt, hosszabb ideje átrakom a másik oldalra, hogy kapjon „rendesen” tejet, de nem csinálok-e ezzel még nagyobb gondot, hogy a jobb oldalról viszont esetleg a kevés szopi által csak a tej tejcukrosabb részét issza meg? Hasfájásra amúgy már kap biogaiat, laktáz cseppeket és infacolt (előtte espumizant próbáltuk)
      – Nagyon hasfajosak vagyunk így órákon keresztül tud sírni a hasa miatt, a rekord, hogy délután 3tol hajnali 1ig nem aludtunk, csak ettünk (meg egyet fürödtünk). Talán emiatt, ha leraknom éjszaka aludni hosszabbat alszik, mára 6.5 órát aludt éjféltől fél7ig, és már én keltettem, hogy együnk…Gond-e ha keltem? Nem fog-e elapadni a tejem, ha nem eszik éjjel akár 7-8 órán át? Nappal is tud akár 4-5 órát aludni egyben ha úgy van, akkor is van, hogy felkeltem…
      Köszönöm előre is válaszát!
      Fanni

      • Vida Ágnes

        2023. október 07. szombat

        – Érdemes megpróbálni esetleg szopi előtt egy kis melegvizes borogatást tenni a bal melledre vagy óvatosan masszírozni picit, hogy gyorsabban beinduljon a tej, illetve néha az is segít az erősebb tejleadó reflexben, ha a babára gondolsz szoptatás vagy fejés közben.
        – Extra időt nem kell a bal mellre szánni, ha elmúlik a gyulladás magától vissza fog térni a tejtermelés is.
        – Nem kell aggódnod, a két mellből ugyanolyan tej jön, ettől nem leesz hasfájósabb.
        – Nem szükséges már felkelteni és nem gond, ha hosszabban alszik. A tejtermelés alkalmazkodik a baba napirendjéhez. A hasfájás oka gyakran az is, hogy a baba még nem mozog eleget, ezért a vékonybél renyhe, ami alhasi feszülést okoz. Próbáld meg, hogy amikor erőlködik, sír, nyűgös, hanyattfekteted, a két térdét a pocakjához felhúzod és lassan kifelé körözteted. Ez segít oldani az alhasi feszültséget.

  • Anett

    2023. szeptember 22. péntek

    Kedves Ágnes!
    2,5 éves kisfiam eddig ügyesen beszélt, mondatokban. Kb. 2 hete elkezdte a szavak végén a betűket megismételni, van, hogy akár 6-8-szor is (pl. mentünk-k-k-k…). Elég gyakran előfordul, szinte minden mondatában van olyan szó, ahol ismétel. Hogy tudnánk Neki segíteni, hogy ezt elhagyja? Szükséges szakemberhez fordulni?
    Tudtommal nem történt semmi olyan, ami miatt stresszelne. Ami „újdonságnak” számít, hogy másfél hete abba hagyta a szopizást (napi 1-2), magától. Már csak néha kéri, van, hogy napok telnek el nélküle. Lehet emiatt, de a cumi viszont elég sűrűn a szájában van. Nagyjából egy hónapja kezdtük a szobatisztaságra nevelést, már nappalra nem is kell pelenka, csak alváshoz.
    Köszönöm a segítséget!
    Anett

    • Vida Ágnes

      2023. szeptember 23. szombat

      Ez ebben a korban gyakori jelenség, mert előrébb járnak a gondolatai, mint a beszéde. Nem szabad se rászólni, se kijavítani, mert akkor viszont átcsaphat szorongásba, ki kell várni, míg magától kinövi ezt a korszakot. A cuminak nincs köze ehhez.

    • Anita

      2023. szeptember 30. szombat

      Kedves Ági, Van egy 23 hónapos nagy lányunk aki eddig jól aludt este, némi ébredéssel, de most több mint egy hete úgy alszik el, hogy a megszokott rituálék ellenére nem enged el engem, ölel, szorít, és ordít. Az apjától simán elköszön, csak az időt húzza, hogy még ott maradjak vele. Most ez már lassan úgy néz ki, hogy a sírás ellenére elköszönök tőle puszi, ölelés és kijövök a szobából. Ő bent sír Én pedig kint. Amit még tudni kell, hogy 31 hetes kismama vagyok nem tudom, hogy a kistesó érkezése okozza ezt nála vagy más van a háttérben? Köszönöm szépen a válaszodat! Üdv:Anita

      • Vida Ágnes

        2023. október 01. vasárnap

        Valami miatt felerősödött a szeparációs szorongás, ami normális ebben a korban, okozhatja a testvér érkezése, de ebben a korban egyébként is felerősödik a szeparáció érzése, ami fakadhat abból is, hogy egyre ügyesebb, önállóbb és ez félelemmel tölti el, de abból is, hogy fejlődik a fantázia és megjelennek az irreális félelmek (olyan dolgoktól fél, amiket a fantáziája generál pl. elkezd félni a víztől, vagy a sötéttől, olyan dolgoktól, amiktől eddig sosem). Segíthet, ha este lefekvés előtt sokat babusgatod, hátha ez segít csökkenteni a szeparációs szorongást, ezenkívül érdemes lenne kifigyelni, mivel függhet össze a félelme, csak az elválással vagy esetleg mással is és azon segíteni.

  • Magdi

    2023. szeptember 08. péntek

    Kedves Ági. 6 éves kislányom elsõ osztályos. Nagyon váera az iskolát az elõkészítõre imádott járni. Elkezdõdött az iskola az elsõ két napban nem volt semmi gond. A mellette ülõ kislány minden nap sírva jön az iskolába. Két napja az én kislányom is sír. A feladatokat amut adnak a tanár nénik hibásan vagy nem csinálja meg pedig nyáron gyakoroltunk akkor hibátlanul ment. Lehet hogy a kis padtársa miatt sír? Mi lenne a megoldás? Üljön el mellõle? Vagy csak maga az iskolakezdés a változás miatt van? A válaszodat köszönöm elõre is.

    • Vida Ágnes

      2023. szeptember 08. péntek

      Az iskolakezdés nagy változás, valószínűleg fáradtabb is és talán sajnálja is a padtársát. Időt kell neki hagyni, mire megszokja az új helyzetet. Segíthet, ha sokat beszélgettek az élményeiről és hagyod sokat pihenni, nem szervezitek túl programokkal a hétvégét, az iskola utáni időt, szabadon játszhat, sokat mozoghat, hogy kiadja a feszültséget magából.

  • Edina

    2023. szeptember 05. kedd

    Szia Ági!

    Megvettem a babaaltatás hatásosan tréninget, de sajnos a konkrét problémámra nem találtam benne választ.
    Kislányom ma 11 hetes és kb 2-3 hete szenvedünk azzal hogy egész éjjel mocorog, dobálja kezét-lábát, forog egyik oldaláról a másikra, rúgkapál.Közben alszik pár percet majd újrakezdi és végül teljesen felkelti magát ezzel. Nagyon sokszor ébredünk ezért éjszaka. Etetés után is mozgolódik még valamennyit, majd van hogy már újra mocorog egy-masfél óra múlva. Annyit mozog hogy elkezdett jobban bukni, mint eddig, van hogy arra kel fel, hogy fulladozik. (Lehet a nyálától is, mert ilyenkor már általában 1-2 órája evett).
    Tettem hálózsákba, csináltam neki kis kuckót (de csak beleverte a kezét jobban), tettem a kiságyba nagy helyre, az sem segített.Pólyában és hason fektetve ordít.
    Nappal is mindig keveset aludt 25 percet naponta négyszer 5 hetes korától. Nagyon félek hogy valami idegrendszeri problémája van, mert nem alussza rendesen ki magát.

    Vagy lehet hogy nappal nem lakik jól teljesen? (anyatejes baba, de egyszerre 100 ml-nél nem eszik többet, mert kibukja, de ezért sokszor már 2,5 óra után adok neki enni nappal, hogy ne legyen éhes) Azért kel fel mert nappal éhes marad?Adjak neki tápszeres pótlást? Azt mondtad a videóban h sosem mozogni kelnek fel, hanem vmi más miatt felébrednek és elkezdenek mozgolódni.Nálunk mi lehet ez a más?
    Lehet 3 hós fejlődési ugrás?De az hetekig tarthat?

    Kérlek segíts, mert már nagyon nehezen bírom az éjszakázást és ezért félek hogy tényleg elapad a tejem, mert semmit nem tudok pihenni sem éjjel/sem nappal.

    Köszönöm előre is,
    Edina

    • Vida Ágnes

      2023. szeptember 08. péntek

      Valószínűleg nem a mozgás a fő oka az ébredésnek, hanem valami más zavarja, ezért kezd mozgolódni és végül felébred és ez valóban lehet az, hogy éjjel hamarabb éhezik meg, mint eddig szokott a növekedési ugrás miatt. Növekedési ugrás valóban lehet, próbáld meg pár napig napközben gyakrabban etetni, akár óránként-másfél óránként is. Ha ez az ok, hamarosan látni fogod, hog javulni kezd az alvása.

  • Veronika

    2023. szeptember 04. hétfő

    Kedves Ágnes!

    Van egy 3 év 10 hónapos kisfiam és egy újszülött kislányom, 4. teljes napja vagyunk otthon. A kislány velünk egy szobában alszik, a kisfiunk is velünk aludt az első éjszaka. Reggel a kislány sírására ébredt, ő is elsírta magát. Azóta kerüli a kislányt, nem hajlandó egy szobában lenni vele, ha a kislány sír, idegesen kérdezi, mikor megyek már oda (nem hagyjuk sírni a babát). Jelenleg szoptatok ésha muszáj, akkor kap tápszert, ami azt jelenti, hogy majdnem egész nap mellen van. Ez azzal jár, hogy a kisfiamat nem is látom pedig egy lakásban vagyunk, van, hogy elutasít engem. Nehezen tudom ezt kezelni, nem tudom a könnyeimet visszatartani… Kistesós könyvet olvasunk, beszélgetünk vele a babákról, igyekeztünk felkészíteni a tesóra, felidézzük, ő milyen volt babakorában. Azt mondja fél, és a csendet szereti… de ha nincs sírás, akkor sem mer a közelébe menni…Tudom, hogy ez az út eleje, mégis kétségbe vagyunk esve, olyan, mintha elveszítettem volna a kisfiam.

    Tanácsot szeretnék kérni, hogyan tudnánk oldani a benne lévő feszültséget? Hogyan tudnánk neki abban segíteni, hogy meg tudjon birkózni ezzel a nagy változással? Mit tudnánk tenni?

    Köszönöm,
    Veronika

    • Vida Ágnes

      2023. szeptember 08. péntek

      Valószínűleg megijedt a sírástól és most fél, ezért kerüli az adott helyzetet, ez ösztönös reakció. Próbáld meg minél többet szeretgetni a kisfiadat és amikor a baba éppen cicin van, akkor hívd oda magadhoz, találj ki valamit, amit szeret, pl. mesélés vagy gyurmázás vagy csak bújjon oda hozzád. Szopizás vagy alvás közben kevésbé tűnik számára „veszélyesnek” a baba, ezekben a helyzetekben kéne próbálkozni azzal, hogy megbarátkozzon vele először csak kis lépésenként haladva.

  • Harmathné Nagy Edina

    2023. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági!

    Van egy 5 éves gyermekem, akivel most voltunk státuszon, ahol a védőnő csinált hallásvizsgálatot is, amin megfelelt. Azt mondta, hogy 40 decibelről vitte le a volumét 25 decibelig, és nyilván fel kellett tennie a kezét, ahonnan a sípszót hallja. Viszont egy másik védőnő imerősöm elszörnyülködve hallgatta később, hogy hogyhogy nem 20 decibelig vitte le a hangerőt, mert úgy lett volna érvényes. Most akkor szerinted szükséges a vizsgálatot újra megismételni vagy nem? (Laikusként nem tudom megállapítani, hogy mennyit számíthat az az 5 decibel különbség.) Előre is köszönöm válaszod!

    • Vida Ágnes

      2023. augusztus 27. vasárnap

      Annyira nem nagy baj az az 5 decibel különbség, emiatt nem kell megismételni a vizsgálatot (kivéve persze, ha felmerült benned, hogy nem hall jól a gyerek)

      • Dorka

        2023. szeptember 08. péntek

        Kedves Ágnes!
        Kislányom jövő héten lesz 6 hónapos. A nappali alvása a 4 hónapos oltásig teljesen jónak mondható volt. Be tudtam tenni a kiságyba, miután elaludt (cicin). Szépen aludt nappal ott (és éjszaka is). Az oltást követő 1 hét borzasztó volt, az azt követő napokban teljesen megváltozott, napközben jónak mondható ha 20 percet aludt azt is szopi után és ahogy beakartam volna tenni a kiságyba meg is ébredt és úgy láttam nem álmos. Tudom, hogy 4 hónapos korban van az alvási regresszió is. Azóta harcolok a nappali alvással, 3 de inkább már csak 2-szer alszik napközben. Mostanában szinte csak babakocsiban séta közben alszik el. (nem tudom van-e hozzá köze de kicsi korától kezdve minden nap mentünk vele levegőzni, lehet ezt szokta volna meg??) a kérdésem az volna hogyan tudnám visszaszokatni arra, hogy a nappali alvás is a kiságyban legyen. Fontos hogy a kiságyban sose játszottunk vele az csak az alvásra szolgált neki. 100% anyatejes első perctől kezdve. Az éjszakai alvás előtt is cicin alszik el, szépen be tudjuk tenni az ágyba és reggel 6-7-ig alszik, mostanában nem ébredt fel egyszersem (kisebb korában is 1 max 2szer evett éjszaka , aludt is tovább.) nyugodt baba. Köszönöm a segítséget!

        • Vida Ágnes

          2023. szeptember 08. péntek

          Az oltás következtében sok baba lesz átmenetileg ingerlékenyebb, nehezebben tudnak ellazulni és ezáltal elaludni. Közben megkezdődik a fogzás is, ami szintén ingerlékenységet okoz. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy könnyebben ki tudja zárni a külvilágot és minden zavaró tényezőt elalváskor, teljes biztonságban érezze magát. Ebben segíthet a szoba teljes besötétítése, a fehér zaj, valamint ha egy takaróba csomagolod pólya szerűen vagy babaszigettel beszűkítitek az ágyát. Az ellazulásban segíthet még a cici is, de miután elaludt, mindenképpen tedd be a kiságyba.

      • Szilvia

        2023. október 06. péntek

        Kedves Ágnes!

        Kisfiam középső csoportos óvodás. A napi szintű problémánk, ami lassan felemészti az energiám, hogy kisfiam aki a pedagógusok szerint egy szabálykövető, okos egyéniség az ő megfogalmazásuk szerint a „rosszakhoz” húz. Sajnos ezt a viselkedésén mi is tapasztaljuk. Óvoda után órakba telik, mire újra vissza talál önmagához, és kiszabaul a másik kisfiú befolyásoltsága alól. Ez a kisfiú elvileg nagy mértékben bomlasztja a csoportot és húz magával sokmindenkit. Azt tanácsolták beszélgessek sokat a fiammal erről, de nem tilthatom meg neki kivel barátkozzon. Rengeteget beszélünk erről, de kicsit szélmalom harcnak élem meg. Nem érzek változást és ez hosszabb távon aggaszt. A helyzet kényes, mert senkinek a kompetenciáját nem szeretném vitatni, de ez így nem jó. Mit tudnék még ebben a helyzetben tenni, hogy ne okozzon nagymértékű viselkedés változást nálunk? Óvodát nem szeretnénk váltani. Köszönöm.

  • Vanda

    2023. augusztus 11. péntek

    Szia Ági!

    4 éves a kislányom, és már nappalra teljesen szobatiszta, éjszakára se kérné már a pelust,de még többször bepisil (tudom,a hormon miatt). Visszaadtam rá így a pelenkát éjszakára,mert van olyan időszak,hogy minden nap kelni kell, és ágyneműt cserélni, őt is teljesen atöltöztetni. Az lenne a kérdésem,hogy baj-e,ha éjszakara visszaadom ra,ezzel osszezavarom esetleg? Vagy nem gond?

    Köszönöm a segítséget!

    • Vida Ágnes

      2023. augusztus 20. vasárnap

      Nyugodtan visszaadhatod, nem zavarod meg vele.

  • Margit

    2023. július 14. péntek

    Kedves Ágnes,

    Kisfiam nemreg toltotte masodik eletevet.
    Csak tablettal hajlando enni, hogy szoktassam le rola ?
    Kb 1,5 hete minden ejjel olyan hajnali 1 korul megebred es hajnali kb 3-ig probal visszaaludni ossze vissza dobalja magat az agyba es elore hatra hintaztatja is magat. Ez normalis?
    Amit meg szeretnek kerdezni az az, hogy napkozbe eleg sokat jar labujjhegyen. Ez autizmusra utal ?

    Koszonom
    Margit

    • Vida Ágnes

      2023. július 16. vasárnap

      Apránként lehet leszoktatni róla, itt írtam le, hogyan: https://www.kismamablog.hu/hozzataplalas/csak-mesenezes-kozben-eszik-a-baba

      Ebben a korban előfordulnak ilyen furcsa megébredések, idegrendszeri oka van. Segíthet rajta, ha nappali a nappali alvásnál kipiheni magát, valamint este lefekvés előtt egy csésze rooibos tea vagy éjszakára a Mesélő Hold illóolajkeverék párologtatása.

      A lábujjhegyen járás önmagában nem utal autizmusra, viszont kifejletlen egyensúlyérzék okozhatja. Ha még csak 2-3 hónapja jár, nincs vele probléma, ha régebb óta, mutasd meg gyermekorvosnak.

  • Nati

    2023. július 14. péntek

    Kedves Ágnes! Kisfiam 16,5 hónapos. 7 és 12 hónapos kora között nagyon erőteljes szeparációs szorongásban szenvedett, ha már csak egy lépést tettem az ajtó felé, üvöltve sírt. Nem maradt egyedül rajtam kívül senkivel. Ez 13 hónapos korára mérséklődött, az elmúlt két hétben viszont nagyon erőteljesen tért vissza. Amikor pl. múlt héten rövid időre elmentem otthonról, és az édesapja vigyázott rá, nyugtathatatlan volt, a nevemet kiabálva egy órán keresztül sírt. Már hónapok óta napi 4-6 órát játszóterezünk, amit nagyon élvez, mindig mondja, hogy menjünk, és sok barátra tett szert, de az utóbbi két-három hétben igényli, hogy mindenhova menjek vele a játszótéren belül is, fogjam a kezét. Sokszor a játszótéren is szorosan, hosszasan ölel, vagy öleli és nem engedi el a lábamat. Amikor a többi kisgyerekkel homokozik, nekem is ott kell ülnöm szorosan mellette. Korábban szívesen lecsúszott a kisebb csúszdákon, de az utóbbi hetekben csúszni is csak úgy csúszik, ha fogom a kezét, és bátortalanabb, mint amilyen korábban volt. Laikusként úgy érzem, talán azért ez a változás, mert most kezdi felfogni, hogy a világ veszélyt is rejt magában, és mindez a rendes személyiségfejlődés része. Fejlődését tekintve egyébként a mozgásfejlődése nagyon gyors volt (de a sorrendiség megvolt), beszédfejlődése rendben van, korosztálya érdekli, más gyerekekkel és emberekkel nagyon szívesen kapcsolatba lép. Bölcsibe nem jár, még szopizik. A kérdésem, hogy mit tegyek a jelenlegi helyzetben? Köszönöm szépen a választ!

    • Vida Ágnes

      2023. július 16. vasárnap

      Ebben a korban ez normális viselkedés, de szerencsére csak átmeneti. Az szokott segíteni, ha nem ellenkezel vele, hanem pont fordítva: még többet szeretgeted, babázol vele stb., hogy érezze, nem kell küzdenie érted.

  • Ilcsi

    2023. július 14. péntek

    Kedves Agi,

    A fiam 5 hónapos (tápszeres) és az a problémám, hogy minden furdetes utan,- amit egyébként élvez (csendesen elnezeget), amint rarakom a törölközőre azonnal elkezd orditani, visitani, csukott szemmel, se lát se hall. A pelenkazas es oltoztetes egeszen addig, amig a cumisuveget a szajaba nem adom igy megy,sokszor már levegoert kapkod, s ez igy megy mar 3 honapos kora ota.
    Probaltam furdes elott 1 oraval adni neki egy kis uveges bebidesszertet hatha az a baja, hogy mar nagyon ehes es tudja h furdes utan eves es alvas van, figyelek arra is hogy ne legyen tulfaradva, direkt a furdoben oltoztetem, ahol furdetem, h ne a homersekletkulonbseg legyen az oka, mivel ő még csak csendesen bameszkodik a kadban, nem az a baja, h nem akar kijonni.
    Semmi sem vált be, nincs tobb otletem, de igy mindennap rettegunk a furdetestol, mert annyira sikoltozik, nagyon rossz élmeny ez minden nap.
    Lehet hogy kinovi majd egyszer sokara és ezt kell kivarni, addig ez lesz a menet?
    Köszönöm a válaszod
    Ilcsi

    • Vida Ágnes

      2023. július 16. vasárnap

      Valószínűleg már nagyon fáradt akkorra és nem tudja kezelni a fáradtságát még, ennek idegrendszeri okai vannak. Jó hír, hogy ki fogja nőni. Addig próbáljátok meg azt, hogy az esti pelenkázás, öltözés már szinte sötétben zajlik, hogy minél kevesebb inger érje és esetleg ki lehet próbálni azt, hogy is nem a pelenkázón, hanem mondjuk az ágyon öltözteted, hátha a fáradtsággal kapcsolatos rossz érzést a megszokott helyhez kapcsolja hozzá és emiatt még erősebben sír.

  • Andrea

    2023. július 14. péntek

    Kedves Ágnes!

    Van egy 4 éves és egy 2 éves kislányom. Két éve egyedül nevelem őket. A nagyobbikat nagyon megviselte a válás és a költözés, plusz ebben az időszakban lett szobatiszta és a tesó is megszületett. Tavaly augusztusban költöztünk kertes házból a lakótelepre, majd szeptemberben jött az ovikezdés. Nagyon nehezen ment neki, azóta se szerette meg jobban. Borzasztó volt, sírt minden nap, székelési problémái voltak, sokáig nem is mosolygott, állandóan rágcsál valamit stb. Én az látom, hogy nem kap túl sok érzelmi segítséget és rajtam adja ki a napi stresszt, ami természetesen normális. Lehet túl sok a szabály ott. Itthon a szabály az hogy korán reggel és este nem lehet futkorászni és kiabálni tekintettel a többi lakóra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy biztonságot és szeretetet nyújtsak nekik. Voltam gyerekpszichológusnál is, ő is sokat segített. A napi rutin teljesen kiegyensúlyozott kivéve, amikor két hetente láthatás van az én lakhelyemen, az mindig nagyon megterhelő lelkileg a lányoknak. Most már a nagylány sokkal jobban viseli, mint régen. Amit lehetett az életünkön egyszerűsítettem, délután mindig játszótérre megyünk, hogy tudjon mozogni és ventilálni. Mostanában viszont állandóan éjszaka bepisil és sírva ébred, hogy rosszat álmodott. Nagyon sok hisztije is van, olyankor 20 percig ordít, teljesen behergeli magát, nehezen nyugszik meg. Nagyon akaratos és makacs gyerek ha szépen kérek tőle valamit általában nem teszi meg csak ha szankcióhoz kötöm. Az lenne a kérdésem, hogy annak dacára, hogy megteszek mindent, hogy kiegyensúlyozott éltünk legyen, úgy érzem vannak rajtam kívül álló okok és most itt leginkább az óvodára gondolok, amit nem tudok befolyásolni. Elképzelhető, hogy ha ovit vagy csoportot váltanánk, akkor valamivel jobb lenne a helyzet? Hálásan köszönöm a választ.

    • Vida Ágnes

      2023. július 16. vasárnap

      Meg kell nézni, mi van az óvodában: Szereti? Szívesen jár? Beilleszkedett? Az óvónénik mit mondanak róla? Ha nem igazán jó az ovi, ott is gondok vannak, akkor a csoportváltás valóban segíthet.

      Ezeket a tüneteket valóban okozhatja az óvoda, de túlfáradás, túlingerlés úgyszintén (pl. sok mesét néz, túl sok a program, túlterheli őt az oviba járás), ezt is figyelembe kell venni.

  • Judit

    2023. július 14. péntek

    Kedves Ági!
    Hamarosan 1 éves kisfiam alvása 2 hónapos kora óta nehézkes, éjszakánként 4-6-szor ébred. Mostanában délelőtt egy hosszabbat alszik 10-től fél 1-ig vagy 1-ig, utána viszont a félórás délutáni alvás rendszerint kimarad (vagy 5-6 között alszik egy rövidet). Állandó, kb. 20 perces esti rutin után este 9 körül kezdem el altatni, általában 5-10 perc alatt elalszik, de ezután 30-60 percenként ébred egészen hajnali 1-ig. Ezután szokott csak lenni egy hosszab, 2-4 órás alvás. Cicin altatom el, és amikor megébred, pár perc alatt vissza is tudom altatni cicin, lerakom a kiságyba, de rövid időn belül újra ébred. Lehet, hogy túl hosszú a 2-3 órás délelőtti alvása? Fel kellene ébresztenem másfél óra után? Néha magától megébred másfél óra után, de cicin rögtön vissza is alszik, így úgy látom, hogy szüksége van a hosszabb pihenésre. (Illetve néha a délelőtti alvása során 30 perc után is megébred, de ilyenkor is könnyen visszaalszik.)
    Mit tehetnék azért, hogy megszűnjenek az éjjeli 30 percenkénti ébredések?
    Köszönöm szépen a segítséget!

    • Vida Ágnes

      2023. július 16. vasárnap

      A gyakori ébredésnek számtalan oka lehet, amit a leírásod alapján nem igazán tudok felmérni. Azt javaslom, nézd meg ezt a cikkemet, amiben leírtam a lehetséges okokat, amik zavarhatják a baba alvását és nézd meg, melyik lehet érvényes rátok, min tudtok változtatni: https://www.kismamablog.hu/baba-alvas/miert-nem-alszik-a-baba
      A nappali alvása nem túl sok, nem kell felébreszteni, akkor csak még álmosabb lesz estére, így is túlfárad, ha elmarad a plusz egy alvás 5-6 felé. Esetleg érdemes lehet megpróbálni, hogy éjjel az első ébredés után magad mellé veszed és együtt alszotok tovább, hátha úgy mélyebben és nyugodtabban tud aludni.

  • Dalma

    2023. június 30. péntek

    Kedves Ágnes!
    Van egy 11 hónapos életvidám, jóétvagyú kisfiam. Nagyszülőkkel élünk családi házban, a férjemnek van egy lakása a közeli kisvárosban, amiből kiköltöztek az albérlők, így gondoltuk megpróbáljuk a különköltözést. Május óta pakoltunk, bútoroztunk, és ilyenkor a kisfiam is jött velünk hogy ismerkedjen a hellyel. Múlt héten ott töltöttünk 3 napot ami a kisfiunkat nagyon megviselte. Nem evett, nem aludt és alig ivott ezekben a napokban. Állandóan sírt, nyűgös volt. Egyik játéka sem érdekelte. A nap fénypontja a fürdetés számára, de végig sírta azt is. Mivel már nem tudtam nézni a szenvedését, visszajöttünk szüleimhez, itt viszont egyből jókedvű lett, végre evett, minden visszajött a régi kerékvágásba, annyi különbséggel hogy külön kiságyba aludt eddig velünk egy szobába, de most csak mellettem akar aludni, és éjjel is sokszor felsír. Viszont a nappali alvás mamáékkal azóta könnyebben megy neki, mint velem. Párom szerint hamar feladtam, több türelem kellett volna, bár ő dolgozott, így nekem kellett vele átélnem ezt a nehéz 3 napot. Most a lassan odaszoktatás mellett döntöttünk, de úgy érzem ha ezt most tovább erőltetjük, teljesen elvesztem a bizalmát. Mikor ott voltunk és sírt sokszor ellökött magától, nem hagyta hogy megvígasztaljam. Tavaly vettünk egy házat a szüleimtől nem messze, még pár év mire elkészül és be tudunk költözni, attól is félek, hogyha nagy nehezen is de megtudnánk vele szoktatni a lakást, utána megint költöznie kéne, nem tudom mit váltana ki belőle. Nagyon tanácstalan vagyok, szívem szakad meg ha arra a pár napra visszagondolok, hogy milyen állapotban volt. A párom jobban szeretne már különélni, eddig én is nagyon vártam hogy próbáljuk meg, de most nálam is valami eltört ezzel kapcsolatban. És ezt már újabb próbálkozásnál biztos érezné rajtam a kisfiam. Azt szeretném tudni, hogy ez a viselkedése mitől lehetett ennyire erősen szorongó? Okozott e benne valami rosszat, hogy most állandóan csak velem aludna? Próbáljuk másképp megközelíteni a költözést, vagy a reakciója miatt ezt most ne folytassuk?
    Köszönöm válaszát. -Egy nagyon aggódó, elkeseredett édesanya

    • Vida Ágnes

      2023. július 01. szombat

      A babák ebben a korban nehezen viselik a környezetváltozást, ez természetes. Ilyenkor az a legjobb, ha folyamatosan együttvagytok, sokat lehet kézben, ölben, testközelben, amíg meg nem szokja az új helyet. Viszont ez akár 1-2 hétig is eltarthat. Most mivel közben visszamentetek, azért az élmény megmaradt benne, azért bújósabb most, ez is természetes reakció.
      A költözésről ti döntsetek. Meg lehet próbálni megint. De azt is lehet, hogy vártok pár hetet és akkor próbáljátok újra, ebben a korban gyorsan változnak a babák, hátha később jobban viseli majd.

Comment navigation