Kedves Ági!

Egy 10 hónapos kislány problémájával fordulok hozzád. A Pici egy igazi kis tündér. Semmi probléma nem volt vele soha, nagyon kiegyensúlyozott, egy hónapos kora óta kialakult, napi ritmusa van. Szépen eszik, barátságos, a pocija és a fogai sem okoztak soha gondot.
A problémáink szilveszterkor kezdődtek, mikor egy fulladásos roham miatt 3 napos kórházi ellátásra szorult, gégegyulladás miatt. Ezt még nyom nélkül átvészeltük. Aztán január végén egy hét itthoni lázas állapot után ismét kórházban kötöttünk ki, az előző betegség szövődménye képpen vesemedence gyulladás miatt. Ez 6 éjszakás kórházi kezelés volt. Bár külön szobát kaptunk, az alvással problémáink voltak. Amúgy nagyon jól viselte a Pici a körülményeket, de elaludni csak a karomban tudott és éjszakánként is sokszor, -volt hogy óránként- felébredt, néha egy-egy órát is ébren volt. Itthon külön szobában alszik, ami bár egybe nyílik a miénkkel, de külön szoba, és saját ágyikó. Itthon alvás előtt kicsit ringatom, mesélek neki aztán leteszem a kiságyba, simogatom és szépen magától elalszik miután ott hagyom, közben szól neki a bébiőrzőn az altatós zene. A kórházi alvás gondoknak nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget, mondván majd otthon helyreáll. Aztán nem így lett. Nem hajlandó mással elaludni csak velem, és csak ölben. Ez az esti alvás előtt főként így van, nappal kicsit könnyebben alszik, de nem tudom mit találjak ki, hogy visszatérjen a régi kerékvágásba. Már próbálkoztam mindennel, tanácstalan vagyok. Ha otthagyom sír, mással sír, ha ringatom, sokszor háromnegyed órát, csak akkor alszik el. De a legrosszabb, mikor az apukáját is löki el magától, mikor altatni szeretné. Amúgy napközben meg mindenkivel nagyon jól elvan, imád mindenkit. Csak ez az alvás…

Válaszodat előre is köszönöm!

Kedves Ági! A kérdésem szerintem a klasszikus kérdések közé tartozik, kehet már vhol válaszoltál is rá, csak nekem kerülte el a figyelmem, elnézést kérek ez esetben. A fiam jelenleg 9 hónapos, 7 hónapra született baba. Születését követően 1 hónapot voltunk kórházban, kezdeti szopási/etetési nehezítettség miatt. 2400 gval született, egy hónaposan 2500 g volt. Igény szerint szoptattam, 4 hónapos korára már 4,5 kg volt, most már 8,5 kg is elérte. Hibátlan kisfiú mondhatni. Hozzátáplálok 7 hónapos korától, azaz szopi után kap tízórait, uzsonnát. Újszülött korában éjszaka kb 3-4x kelt fel enni (rutinszerűen 11-1-3-5), hozzátáplás kezdetekor kimaradt a 11-1 órás evés, de egy hónapja (mióra kúszik) újra visszaállt a régi rend. Próbálkoztam cumival, vagy hogy apa menjen be hozzá, de nem működött, hosszú ordítás, anya és cici kell. Napközben mostanában össze vissza alszik, minden nagyon érdekes, néha séta közben elalszik, néha nem, otthon is néha igen, néha nem. Hogyan tudnám leszoktatni az éjszakai 3x-i evésről? Köszönettel, Katalin

Kedves Ági!

Nagyobbik fiam (márciusban lesz 2,5 éves) egyik napról a másikra dadogoni kezdett kb. 1,5 hónapja. Akkor a kistestvére fél éves volt már. Féltékenység nem jellemző, észrevettünk ugyan változásokat, reakciókat a tesó érkezésére, de teljesen ésszerű határok között. Alapvetően szereti, puszilgatja, dédelgeti. Amúgy is kis jólelkű, érzékeny fiú. Egy délutáni alvásból úgy kelt fel, hogy dadogott. Láthatóan ő is megijedt tőle, mert elsírta magát. Mi úgy tettünk mintha nem hallanánk, nem változott volna semmi. Kb. 1 hónapig, hullámzóan dadogott, ebben az időszakban próbáltunk figyelmesebbek lenni, nyugodtabb környezetet teremteni, többet bújni, kedveskedni. Majd úgy ahogy jött, el is múlt. A kérdésem, hogy ilyen előfordulhat még később is? Mennyire gyakori, hogy visszatér? Nem gondolnám élettani dadogásnak (vagyis ahogy most nevezik nem folyamatos beszédnek), mert nem hirtelen beszédfejlődésről van szó nála, hanem 1 éves kora óta beszél már, kb. 1,5 éves kora óta mondatokban, 2 éves kora óta pedig már bővített mondatokban, választékosan fogalmazva, iszonyatosan nagy szókinccsel. Szóval inkább lelki tényezőkre gyanakszunk…
Annyit még érdemes tudni, hogy Apa is dadogott, és még ma is észrevehető ha fáradt vagy hirtelen akar mondani valamit (de ő két éves koráig egyáltalán nem beszélt és akkor hirtelen kezdte)
Ha újra előfordul, vagy esetleg többször is, van valami teendőnk? Forduljunk valakihez? Válaszodat előre is köszönöm!

Szia Ági,

Figyelemmel olvasom a blogodat, és számos tanácsod átsegített már az elsőgyerekes problémás kezdetben! 11 hetes kislányom van, aki mindannyiunk örömére mosolygós, kiegyensúlyozott baba. Egyedül a nappali altatással gyűlik meg a bajunk.

Az evés-játék-alvás ciklust többé kevésbé tartjuk, ám sokszor nagyon nehéz őt elaltatni, pedig világosan látszik, hogy nagyon fáradt – ásít, forgatja idegesen a fejecskéjét, vörös a szeme körül, semmi nem köti le. Mivel a babaszobában túl nagy a fény, és ott nem sikerül altatni, nappal a hálónkban altatom, besötétítek, lenyugtatom és leteszem az ágyra.

Általában melléfekszem és susogok neki, de ő nehezen adja be a derekát, a sírás sokszor ordításba csap át, pedig nem fáj semmije, csak mintha védekezne az elalvás ellen:) Végul kb 10-15 perc után elcsendesedik és elalszik. Én kilopózom mellőle, becsukom az ajtót és szépen alszik – de! fél óra-40 perc múlva felébred, sírás újra. Ilyenkor ha nem megy könnyen az altatás felveszem, és próbálok játszani vele, de még mindig nyűgös – és ez így húzódik etetésig. Kicsit játszik és megint nyűgös, kezdődik minden előlről.

Hogyan tudnám hatásosabban altatni és mitől ébred rövid időn belül, ha nyugalom veszi őt körül? Mivel rövideket alszik, sokszor felborul a program, hiszen túl hamar kellene őt újra etetni, ezért alvás után sokszor újra játék jön…

Az esti alvással nincs gond, szopi után azonnal kidől a fáradtságtól, 5-7 órát alszik egyhuzamban, majd hajnalban rövid etetés után magától visszaalszik még 1-2 órára, mosolyogva ébred és csendben nézelődik.

Válaszodat előre is nagyon szépen köszönöm 🙂

Kedves Ági

Köszönöm eddigi segítséged!
Amiatt írok újra Neked, hogy a véleményed kérjem.
Kisfiam nemsokára 5hónapos lesz.
A fogzás kapcsán lennének kérdéseim.
Próbáltam alkati homeopátiás szert nézni neki de nem igazán illett egyik sem.
(Tápszert kap és már hozzátáplálom.)
Nagyon nyálzik, kis buborékokat is, folyton rág mindent, nyugtalanabb is, a széklete zöldes, savanyú szagú.
Etetéskor figyeltem meg, hogy iszik pár kortyot és kilöki a cumit, majd újra eszik tovább, és megint kilöki…(nem mindig)
Az esték még mindig nagy kérdések számomra többek közt e miatt is.
Leteszem 9kor és innentől kezdve vagy megébred változó időnként és simire vissza alszik, vagy pl. alszik hajnal 3ig akkor eszik majd alszik tovább reggel 7ig. (Ez a kevesebb 🙁 )
Ha megébred kicsit vergődik, nyöszörög, nem sír és fel sem kell venni csak nagyon ritkán. (Magától nagyon ritkán alszik vissza 🙁 )Viszont van hogy fel1kor csak akkor nyugszik meg ha enni adok neki.
/Már majdnem megfordul hátról hasra és fordítva, nyúl mindenért és fog mindent, emeli a fejét a pihenőszékben és ülne fel, de nem gondolom hogy az új mozgás fejlődés zavarná éjjel/
Szinte minden nap sétálunk kint és alszik is, Nappal még jellemzően háromszor-négyszer és az esti lefekvés előtt már többet van fent igy elég fáradt!
Vibulcor kúpot adok két napja, az első estén produkálta a jól alvós verziót, a második alkalommal már újra ébredt sűrűn. A cumi vagy kell ilyenkor neki vagy nem.
Sokszor van hogy úgy látom a bélgázok miatt is ébred, ha kijön alszik tovább. A fogzás miatt puffadhat?
Lehet hogy egyszer a foga miatt ébred, máskor a hasa, vagy hogy kiesik a cumi a szájából?
Próbáltam minden fontos infót leírni, hogy tisztán láss, és így talán könnyebb tanácsot adni! Szeretném megtalálni ha van megoldás arra többször aludjon jól, mintsem rosszul!

Előre is köszönöm!
Barbi

Kedves Ági!
Én alvással kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni!
A kislányom most 8 hetes és az a probléma, hogy este nem tud vagy nem akar rendesen elaludni. Az első 2 hétben aludt rendesen nappal is meg éjjel is, közbe csak evett. Aztán 4 héten keresztül este kb.10-től hajnalig csak szenvedett, majd 3-4 körül bealudt és onnantól aludt rendesen reggelig, meg másnap is szinte egész nap, egészen estig. Most már valamelyeset javult a helyzet, a 2. hete most már fél1-1 körül elalszik és onnantól alszik 5-6 órát, eszik egyet és megint alszik egy 3 órát. Általában délelőtt sokat alszik (gondolom fáradt, mivel sokáig fel van), aztán délután már változó. Hol többet, hol kevesebbet, de 3-4 órákat egyhuzomba már nem alszik , mint azelőtt, egyre többet van ébren meg nézelődik, de ez így rendben van szerintem. Szóval nappal viszonylag jól alszik, egyedül is el szokott aludni olykor, vagy ha elalszik kézbe, utána leteszem és alszik tovább. Nem mondom hogy mindig, de napközben azért nincs különösebb gond. Este viszont fürdés után(fél 8-8) ez az egész úgy néz ki, hogy néha még egyet szundít (max. 1 órát ), de van mikor már szinte egyáltalán nem alszik el rendesen fürdés után egész éjjel 1-ig, olykor 2-ig. Látni rajta, hogy fáradt, álmos, de nem bír vagy nem tud normálisan elaludni. Kis ideig el van kézbe vagy kiságyba, de aztán mindenhol nyöszörög meg nyafizik, sehol nem jó neki, egyszerűen nem találja a helyét. Közben be-be szundít 10-15 percekre (ezt kézbe), de aztán hirtelen megriad, vagy csak úgy mindenféle előjel nélkül felsír 1-2 percre, majd újra megnyugszik. Kicsit nézelődik, elkezd megint beszundítani, majd megint felsír…látszik, hogy nagyon fáradt már, akad fel a szeme az álmosságtól, de egyszerűen mintha valamitől nem tudna vagy nem akarna elaludni. Aztán ha mégsem ébred meg 10 perc után, leteszem, akkor ugyanúgy felébred és kezdjük elölről. Először csak nézelődik, majd nyafog, aztán elkezd sírni. Minél fáradtabb, annál jobban és többször sír. Végül már olyan fáradt, hogy beájul 1 óra körül és alszik 4-5 órát, felkel enni és egyből vissza is alszik újra.
Most egy pár napja már délutánonként is néha csinálja ezt, kezembe alszik, leteszem, pár perc és ébred. De azért nappal még oké. Próbálom mindig viszahelyezni a kiságyába hogy ott aludjon és ne csak kézbe, meg csak akkor veszem fel ha már sír, de így meg nem attól félek, hogy nem piheni ki magát. Van esetleg valami ötleted hogy hogyan tudnám úgy elaltatni, hogy tényleg aludjon és ne csak így felületesen 10 percekre? Főleg este? Vagy mitől lehet ez? Nem tudja, hogy fürdés után mi következik? Vagy fél valamitől? Gondoltam az emésztésére is, mert igaz nem hasfájós, de szoktam hallani hogy hangosan mozognak a belecskéi, lehet attól nem nyugszik meg? Próbáltam már mindenféle pozícióba, félhomályba, sötétbe, hátát simogatva, hűvösebb, melegebb helysége, de ugyanaz történik. Rettentő nehezen alszik el.
Tudnál erre valamilyen tanácsot adni? Előre is köszönöm a válaszodat!

Üdv,
Szép Napot!

H.Niki

Bocsánat, az előbb bénáztam vmit…

Szoval kedves Agi,

21 honapos kisfiam ejszakai alvasa miatt irok.
Kb 1 honapja mar irtam neked, hogy ejszaka vmi miatt felkel, es nem alszik vissza az agyaban, illetve van hogy akar 2-3 orat is bent kell lennem a szobaban, visszafektetem, ugy tunik elaludt aztan ha jonnek ki, akkor rogton felpattan es kezdodik elolrol. 18 honaposan kezdett jarni, lehet ez is megzavarta, meg volt egy idoszak, amikor szeparacios szorongas lejeit tapasztaltam nala, meg volt fogzas is, de vhogy azokat fel tudtam ismerni.
Nem tudom mi ez dec. kozepe ota tart, a fajdalomcsillapito ellenere is felkel altalaban ejfel korul. Oszinte legyek mar nem is probalkozom visszafektetni az agyaba, mert ugy ezrem teljesen kikeszit es osszefekszunk egy agyon a szobajaba, ugy alszunk tovabb. Igy alszik gond nelkul. Nekem ez mar nagyon kenyelmetlet, de fogalmam sincs hogyan kezdjem el leszoktatni errol.
Ejszaka mar reg nem szopizik (este azon alszik el 2 honapos kora ota, meg reggel kap), nem emiatt kel. Par ejjel probaltuk, h apa ment be, de akkor meg apat szolongatja es ha nem megyunk be kis ido mulva sir. Szoval mindegy melyikunk megy be, aztan azt hivja. A ferjem sokat dolgozik, nem varhatom el tole hogy akar 1 hetig is ne aludjon, hanem rohangaljon at a gyerekhez, hogy leszoktassa az egyuttalvasrol.
Nekem kellene vmi tanacs, hogy egyaltalan hogyan kezdjek ennek neki. Felvesz letesz modszerrel olyan szepen megtanult egyedul elaludni napkozben a kisagyaban meg 4 honaposan, es kb az ejszakai kelesekkel egyidoben ez is megszunt. Ugy alszik el napkozben, hogy a rutin utan nem jovok ki, hanem meg egyszer eldudolok 1 dalt, kozben a kezem a hatan es gyorsan elalszik a kisagyban. Osszefuggesben lehet a ketto? A 2 honap alatt osszesen 3 olyan ejszaka volt, hogy letettem este az agyaba es reggelig nem kellett bemmeni. nem tuddom mi volt akkor, de orultem neki.
Kerlek segits mit tegyek? Probaljam eloszor a nappali egyedul elalvast visszaallitani es aztan az ejszakait vhogy? Vagy hogyan es mit csinaljak, hogy vegul visszaalljon minden a regi kerekvagasba, mert 2 honappal ezelottig olyan jol mukodott…
Kosznom elore is a segitsegedet!!!
udv
Annamari

Szia Ági, a kisfiunk 18 hónapos, fél éve jár a bölcsibe, kb 2 hét volt a beszoktatás, utána már szinte mindig szivesen ment. Néhány napja reggelente sír és nem akar menni. Egyszer olvastam egy írásodban, hogy ez egyfajta „szárnyprobálgatás” is lehet hogy tesztel bennünket. Én a sírós reggeleken is következetesen átadom a gondozónéninek, gyors búcsú és megyek. Nem tudom, hogy jól csinálom-e, és nem érik-e lelki károk emiatt? Azt se értem miért kezdett el hirtelen reggelente sírni, talán valami történt bent vele.
Elöre is köszönöm a válszod.

Kedves Ági!

Segítségedet szeretném kérni 13 hónapos a kisfiúnk viselkedésével kapcsolatban. 1 hónapja jár.

1.10 hónapos korában volt szeparációs szorongása. Most újra előjött valami hasonló. Annak idején átvészeltük úgy, hogy többet foglalkoztam vele, akkor főztem inkább, amikor aludt stb. Most az a problémám, hogy közben elkezdődött a hiszti-korszaka is, és félek, hogy ha engedékeny vagyok vele, elrontom. A szorongása abban mutatkozik meg főleg, hogy csak akkor nem sír, ha mellette ülök a földön, így akár egész nap el tudna játszani. Amint felállok, már jön utánam, húzza a nadrágom. Próbáltam következetesen sok mindent (elmagyarázni, hogy dolgom van, magam mellé venni a konyhában, hátha a lábamnál eljátszik) de mindig az történt, hogy keservesen sírt, amíg meg nem főztem. Jól gondolom, hogy szeparációs szorongás és mit lehet tenni, ha ez már hisztivel is párosul?

2. Hiszti kezelése: mindenre, ami neki nem tetszik (pelenkázás, kiveszek a kezéből valamit) verejtékezésig sír. Ha nem veszek tudomást róla, hagyom, akkor addig vánszorog utánam, a sírástól erejét vesztve, amíg nem bírom, és megnyugtatom. Ha szóval nyugtatom, egyáltalán nem használ. Ha hagyom sírni, az sem. Mindenkitől azt hallom, hogy nem szabad hagyni, hogy hisztizzen, ne kapja meg, amit akar, mert akkor később rosszabb lesz. De ez pontosan hogy néz ki a gyakorlatban? Mert ha nem is adom meg neki, amit szeretett volna, utána másképp nem nyugszik meg, csak ha odabújhat hozzám.

3. Altatás: mostanában borzalmasan nehéz elaltatni. Vergődik, sír, de sokszor még nevet is közben. Régebben sokszor előfordult, hogy kellő álmosság esetén magától elaludt a kiságyban. Azt hittem szépen fejlődünk. 🙂 Most sokszor altatás közben magamhoz kell vennem, lenyugtatom, de még úgyis majd ki ugrik a kezemből… Elrontjuk azzal, ha elaltatjuk magunkon is?

4. Éjszakai alvás: éjszaka legfeljebb 8-9 órát alszik. Nappal behozza, még 2x alszik 1-1,5 órát (ennyi idősen már csak 1x szoktak aludni). Ez a rendszer elég régóta így van, soha nem aludt ennél többet éjszaka. Ez mitől lehet, miért nem alszik annyit éjjel, mint általában ilyen korban?

5. A hiszti kezelésével kapcsolatban létezik most tréninged? 🙂

Nagyon szépen köszönöm!
Mónika

Kedves Ági,
Kislányom 15 hónapos és már 12 foga van, cicizik. Már az első perctől rossz alvó volt, már belenyugodtam…egyet nem értek, hogy éjszaka van mikor 8-9-szer ébred, csak cicivel alszik vissza. Nappal is rángat már 6 hete folyamatosan, hogy cicizni akar. Tépi a ruhám és mondja, hogy „ci”. Ha nem adok neki akkor nagyon sír. Ez miért van és mikor teszek jót? Ha adok neki és nappal is egyfolytában csak cicizik akkor nem eszik normális kaját. Ez azóta van, hogy megtanult járni, de már 6 hetet sokallom…

Másik kérdésem az egyensúllyal kapcsolatos. Elég stabilan jár, mint írtam 6 hete tette meg az első lépéseket. Sokszor látom, mintha megszédülne és elveszíti az egyensúlyát, elesik. Ez normális vagy kérdezzem orvostól az okot? Mert amúgy meg szinte szalad.

Köszönöm: Erika

Kedves Ági!
A 20 hónapos kislányom beszédfejlődésével kapcsolatosan kérdeznék:
Tudom, hogy kétnyelvű gyerekeknél előfordulhat (a párom angol), hogy később kezdenek el beszélni, de ő egyáltalán nem mond semmit a bábábázáson és néhány ehhez hasonlón kívül. Olyanokat szokott még mondani, hogy „mámámá”, meg „eme”, és hasonlók. Sokmindent megért, de nem akar még megszólalni semmilyen formában sem. Ha mondom neki, hogy meséld el ezt vagy mondd el azt, akkor van, hogy mondja a magáét, de az is csak bábábázás…Szerinted vigyem el szakemberhez, vagy korai lenne még? Válaszodat előre is köszönöm!

Kedves Ági!

Kislányom novemberben volt kétéves, január közepétől nagyon érdeklődik a bilizés iránt. Itthon vagyok vele, de tervezzük a családi napközi látogatását heti két délelőtt.
Kapott egy mesekönyvet, Bilikönyv a címe, ez tetszik neki, talán ezért kezdte el. Nem erőltettem semmit ezzel kapcsolatban, bilije már régóta van, eddig nem használta.

Nem tudom azonban, elég érett-e rá, mivel nem mindig oda pisil. Előfordult már, hogy a padlóra, a szőnyegre vagy a kanapéra pisilt. Vagy nem ér oda időben – pl. játék közben elfoglalt, vagy nem tudja visszatartani, vagy elfelejti – pl. este amikor mesét néz, vagy nem érdekli ha nem oda megy, nem tudom. Olyan is volt már, hogy amíg kiöntöttem a pisit megint ott volt a tócsa a padlón. (ma délelőtt már 3 bugyi és nadrág elázott) Már minden nap kakil a bilibe, de előfordult egy-két alkalommal, hogy máshová tette.
Gyakran félig levetkőzik és úgy akar lenni. Együtt vettünk szép bugyikat, trikót, ezeket általában örömmel felveszi.
A pelenka ellen tiltakozik, nem akarja felvenni – csak éjszakára kap és amikor elmegyünk itthonról. Egyedül vetkőzik, általában leveszi felkelés után is.
Vettem bugyipelenkát, amit nem nevezek pelenkának, hanem azt mondtam neki, az eldobható bugyi, hogy ne kelljen sokat mosni. Popsikrém nincs hozzá, úgy vesszük fel, mint a bugyit. Megkértem, ha kell pisilni, kakilni akkor menjen a bilihez, húzza le úgy mint a sima bugyit. Ez most működni látszik, így nem kellemetlen neki, ha picit becsurog, vagy nem ér oda időben. Nem tudom azonban, ez jó-e, vagy itthon nappal egyáltalán ne adjak rá pelust. Ha megkérdezem tőle, mit akar felvenni, sima bugyit vagy eldobhatósat, általában a simát kéri. Amikor már többször ide-oda pisil, akkor rábeszélem az eldobhatósra. Mondtam neki azt is, hogy takarítás helyett játszhatnánk is, legközelebb a bilibe pisiljen.

Tartok tőle, hogy már így is elkövettem azokat a tipikus hibákat, amiket lehetett, nem szeretném ha visszavetném őt a szobatisztasághoz vezető eddig megtett útján. Konkrét, gyakorlati tanácsot nem nagyon találtam eddig, ezért kérem a segítségedet. Akaratos kislány, valószínűleg nem is tudnám megint pelenkázni. Ezt az „átverést” a bugyipelenkával nem tudom szabad-e csinálni, megzavarhatja-e a folyamatot, hogy ebben nem érzi a becsurgásokat. Megdicsérjük amikor sikerül a bilibe tennie valamit, néha ő is megtapsolja magát, örül neki, és megbeszéljük, hogy elmondjuk a mamának milyen ügyes volt.

Vajon elég érett már ehhez, folytassuk tovább, vagy nem is szabad már innen visszalépni akkor sem, ha nem elég érett?
Szabad továbbra is „eldobható bugyizni” vagy csak a textil bugyi maradjon?
Nem gond, ha dicsérjük mindig?
Segítené ezt a folyamatot a közösségbe kerülés vagy inkább várjunk azzal, míg biztosabbá válik a bilizés?
Szabad-e rászólni, ha nem a bilibe pisil – pl. miért nem a bilibe pisiltél, tudod, hogy oda kell – vagy szó nélkül takarítsam fel és várjam, hátha legközelebb sikerül?
Elég időnként megkérdezni, kell-e pisilnie, vagy óránként kérjem meg üljön rá?

Előre is köszönöm szépen a segítségedet.

Gyöngyi

Kedves Ági!

Hozzátáplálással kapcsolatos kérdésem lenne. Kisfiam 6 és fél hónapos, közel 10 kilo es 72 cm. 5 hónapos korától már csak tápszert eszik. Sajnos nem issza meg sem a vizet sem a teát. Amint megérzi, kiköpi. Próbáltam ivópohárból, sima pohárból adni de sajnos nem akarja. Hogyan tudnám rászoktatni a vízre? Mivel félek a kiszáradástól ezért a pépes étel után ( almapüré, tejpép, répa) mindig tápszert adok neki. Próbáltam azt is hogy nem adtam tápszert hátha megszomjazik, de kibírta. Kínálgatom naponta többször a vizet, de nem issza meg.
A másik kérdésem az lenne, hogy mikortól váltsak 2-es tápszerre. Nem fog nagyon tőle elhízni?
Köszönöm!
Petra

Kedves Ági!

Kislányom alvásával kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Jelenleg 24 hetes és olyan problémánk van, hogy az esti alvás alatt sokszor 2 óránként megébred. Kb. 19-20 órától reggel 7-ig alszik ezalatt kétszer eszik, a többi esetben megébred, jó esetben cumival visszalszik, de van, hogy mellre kell tenni, mert csak úgy nyugszik meg (és ilyenkor eszik is). Kezdetben azt vettem észre, hogy elkezd neszelni, csukott szemmel a fejét jobbra-balra forgatja, közben hadonászik a kezével, lábát emelgeti, amíg teljesen fel nem ébred. Már átköltöztettük külön szobába, hátha a mi zajaink zavarják, pár napig szépen aludt is, de most újra ezt teszi. Hálózsákban altatom, mert mikor megébredt, a takaróval kezdett játszani és tömte a szájába.
Mitől lehet ez, hogy az evések között is ennyiszer megébred? A hozzátáplálást azért kezdtük, mert hátha kevés az anyatej és azért ébred, mert éhes. De persze nem oldott meg semmit.Mit tehetnék, hogy másképp is képes legyen visszaaludi, s ne kelljen mindig mellre tenni?

A délutáni elalvás is egyre nehezebb, csak cicin akar elaludni, de akkor ő nem csak cumizgat(ahogy feljebb is írtam), míg elalszik, hanem rendesen eszik is és így nem lehet tartani semmiféle napirendet etetés terén sem.
Nappal kétszer alszik, délelőtt egy kisebbet és délután kb. 1,5 órát. Abban szeretném a tanácsod kérni, hogyan tartsam nappal az evések ritmusát anélkül, hogy az altatás bekavarna a szopizás miatt? Illetve mi lehet a gond az éjjeli ébredések miatt? Elég rég óta ez a helyzet, nem gondolom, hogy a fogzás. Újszülött korában kezdetben két óránként evett éjjel is, idővel miután elaludt, volt hogy aludt egy nagyobbat (4-5 órát) és utána újra 2-3 óránként ébredt, tehát ő eddig egyszer sem aludt 4-5 óránál többet, s ez is ritka.

Ami még tényező lehet, hogy 5 hetes korától mostanáig pavlik kengyelt viselt, ami miatt csak hanyatt feküdhetett (korábban hason aludt), ettől pár napja szabadultunk meg végleg, illetve azt figyeltem meg nála, hogy többször eszik keveset. Nem tudom, hogy amiatt, hogy én értelmeztem félre korábban a jelzéseit és megszoptattam, mikor nem erre lett volna igazán szüksége és így csak pár hete eszik 3-3,5 óránként, s ilyenkor is van, hogy csak 80-120 grammot.Próbáltam ezek után a kisebb étkek után pótolni tápszerrel, de nem fogadja el.

Köszönöm a segítséged előre is!
Üdv.:
Mariann

Kedves Ági!

Kisfiam, nagyon hisztis, három éves lesz áprilisban, megy majd oviba, biztos nehéz lesz a beszoktatás. Üti a fejét a padlóba, minden apróság miatt, mindent azonnal akar. Nemrég arra szokott rá, hogy ha hisztizik, sír és bepisil. Attól tartok, hogy mivel nagyon anyás az oviban is be fog pisilni hisztizés közben, ha otthagyom reggel. Hogy lehetne leszoktatni? Mindent próbáltam, a békés dackorszakot is meghallgattam, próbáltam, nem birok vele, a másfél évvel idősebb testvére nagyon nyugodt jó gyerek sosem hisztizett. A kicsi két hónaposan kiesett a babakocsiból, azóta is lelkifurdalásom van miatta, lehet hogy akkor megütötte a fejét és azért ilyen hisztis?

Köszönöm a segítséged!

Kedves Ági,

Van nekem egy 4.5 hónapos, gyorsan fejlődő, csak anyatejes, 8 kg-os, jókedvű kicsi fiam, aki napközben nem szeretne aludni. Persze aztán csak sikerül őt elaltatnunk cicin vagy sétával vagy különböző alternatív módszerekkel, amikből nem szeretném, ha szokás lenne. Mivel több helyen olvastam, hogy 6 hónapos kor után már nehéz a gyereket „leszoktatni” valamiről, gondoltam időben lépek (lehet még hamarabb kellett volna írjak neked) és megtanítom őt elaludni. A Babapszihológia c. könyvedben leírtakat próbáltam, de ha a kiságyba leteszem és nem alszik teljesen, rögtön sírni kezd, én meg nem akarom sírni hagyni, szóval az a módszer számára nem jött be. Tudni kell, hogy nagyon kíváncsi gyerek és a korához képest sok mindent tud (2 hónapja már a hasáról a hátára fordult, 1 hónapja pedig vissza, most már teljesen rutinosan forog naphosszat, közben eszi a lábujját, most legújabban meg felülni próbál) és nagyon idegesíti, ha nem jön össze neki valami, mikor már fáradtabb, rendesen reszketnek a kezei bele, úgy várja, hogy valami izgalmas történjen vele játék közben. Ezzel az ambíciós és kíváncsi temperamentumával kapcsolom én össze azt, hogy nem tud elaludni nap közben, pedig 2-3 óra után már nagyon álmos, nyűgös. Mit tehetnék?
Este a fürdés utáni szopizásba alszik bele a nagyágyon, majd átteszem a kiságyába. Két hónapos korától átaludta az éjszakát, ha netán megébredt, 10 perc gügyörészés után visszaaltatta magát (szopja az ujját, nem cumizik). Egy hete viszont egyszer felébred éjszakánként. Ezt a növekvő táplálékigénynek a számlájára írhatom?
Az esti alvásos cicizésről is le kellene majd szoktatni? Vagy az a cicizéssel egyszerre marad ki?

Nagyon köszönöm a válaszod, nagyon várom már, hogy ne kelljen minden nappali alvás előtt egy 1 órát harcolni!

Minden jót,
Emese

Kedves Ági!

Napirenddel, illetve altatással kapcsolatban szeretném kérni a segítségedet.
Kislányunk 2 hónapos, anyatejes, aktív kisbaba.
Az éjszakai alvással nincs gondunk. 2-4 óránként felkel szopizni, utána leteszem a kiságyba és szépen alszik. Ha esetleg felébred a szoptatások között, akkor megsimogatom, ha sír, kiveszem, megnyugtatom a vállamon, (de nem ringatom), visszateszem, szépen visszaalszik.
Napközben tartjuk a szopi, büfi, játék, alvás ritmust. Így napközben 3× alszik, 2×20-30 percet otthon, az utolsó alvás babakocsiban van, ami kb. 2-3 órás. Pontosabban 1 órát sétálunk babakocsival, utána otthon berakom a kiságyába és alszik tovább. Többnyire én ébresztem fel, hogy este meglegyen a fürdés előtti 2 óra ébrenlét.
A napközbeni altatás korábban ringatással, vagy kézben altatással történt. Ennek az az előzménye, hogy 3 héttel ezelőtt 10 napot töltöttünk kórházban bronchiolitissel, és a betegsége miatt csak 2,5-3 óránként szoptathattam, akkor is csak meghatározott mennyiséget ehetett, így sokat kellett nyugtatgatni. Amióta hazajöttünk a kórházból, egyre nehezebben aludt el a ringatással, vagy ölben, ha elaludt, akkor 20-30-40 perc után sem lehetett letenni az ágyba, mivel mindig felébredt, pedig ekkor már mélyalvásban kellene lennie.
Hosszú távon ez nem megoldható, ezért néhány napja próbálkozunk az önálló alvással kiságyban az általad javasolt praktikákkal. Ha jó napja van, nem nyűgös, akkor, ha elfárad, minden segítség nélkül (maximum simogatom a hasát, kicsit beszélek hozzá, énekelek), magától elalszik a mi ágyunkon, földön, játszószőnyegen, ahol éppen van. Volt, hogy ebben az ellazult félálomban sikerült átraknom a kiságyába és itt aludt el. Nyűgösebb napokon, ha elfárad, akkor egyből sír és tőlem vár segítséget, ilyenkor próbálom megnyugtatni, hogy ellazuljon és akkor rakom be az ágyba. Eddig csak egyszer sikerült sírás nélkül, kb. 30 óra simogatás, dúdolás után elaludnia az ágyában. Sajnos a napokban előfordult, hogy 1 órát sírt az ágyában, pedig ott voltam mellette, simogattam a hasát (háton alszik, vagy oldalt, cumit nem használunk), dúdoltam neki, előtte besötétítettem, beszűkítettem takaróval az ágyat, bebugyoláltam…, de nem sikerült sem megnyugodni, sem elaludni. Így aznap kimaradt egy alvás, mert már eljött a következő szopi ideje.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan próbálkozzak tovább a kiságyban altatással, átszoktatással? Hagyjam, hogy ott aludjon, ahol éppen „ráérik”? Vagy tegyen az ágyba, ha sír, kivegyem, megnyugtassam, visszarakjam, addig amíg el nem alszik, vagy hagyjam az ágyban, de ne vegyem ki, és próbáljam továbbnyugtatni, még, ha sír, akkor is? Már arra is gondoltam, hogy a mi ágyunkban próbálom ilyenkor altatni, hogy lefekszem mellé és simogatom, de tartok tőle, hogy akkor majd szopizni akar és nem aludni. (Napközben már nem alszik szopi után.)
A másik kérdésem, hogy a napirendünk így jó, elég neki ennyi alvás napközben? Segítséggel, vagy önálló elalvással is csak ennyit alszik, visszaaludni nem tud. A rövid alvások után többnyire nyafogva, sírva kel fel, rágja a kezét. Én úgy gondolom, hogy azért alszik ilyen keveset, mert éhes (így napközben 2-3 óránként eszik, a pocakjára adom neki az Infacolt). De délután már olyan fáradt, hogy mégis igényli a hosszabb alvást, akkor kibír evés nélkül 4-5 órát is.
Ma megint kimaradt egy alvás, mert nem tudott elaludni és kérte a szopit (közben kb. 1/2 órát cumizott). Létezik, hogy az alvás helyett inkább az evést választja, vagy kevés lehet neki a tejem?
Segítségedet előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Panni

Kedves Ági!

Kisfiam 4 éves múlt és éjszakára még adok rá pelenkát, mert bepisil ha elalszik, ez délutáni alvásnál is előfordul, gyakran.
Aggódnom kell? Lelki eredetű?
A két és fél éves testvére a délutáni alvásnál amikor nincs rajtuk pelenka sosem pisil be, ébredés után bilizik. Esti pelusban viszont szokott lenni pisi. Mit tegyek? Hogy tudnám őket Leszoktatni a pelusról? Vagy ébresszem föl őket éjszaka pisilni?

segítséged köszönöm!

Kedves Agi!
Kislanyom ma 2 honapos, jo kedelyu, jol fejlodo anyatejes kisbaba. Egyeduli gondunk az alvassal van, ugyanis nem hajlando cici nelkul aludni.Ez alatt azt ertem, hogy mikor mar nem szopizik es azt hinne az ember, hogy melyen alszik, es megmozdulok mellole, egybol nyilik ki a szeme es ordit. ha a mellemet kozel tartom, semmi gond, orakat alszik, de eljonni mellole ne tudok. Kezd mar faraszto lenni. mar probaltam, cumit, ruhanemumet az orrahoz dugni, semmivel sem tudtam magam „helyettesiteni”. Szeretnenk lassan szoktatni, hogy kulon aludjon (egy agyban alszik velunk), de eddig nem sok sikerrel. mertha el is alszik a kezunkben, ahogy letesszuk mar sir fel. (foleg a ferjemnek alszik el a karjaban, nekem inkabb a cicin). Tudsz tanacsolni nehany praktikat, ahhoz, hogy probaljuk szoktatni a kulon alvashoz? Koszonom elore is!