Kedves Ági!

Nagyon szeretem olvasgatni a kismamablog.hu cikkeit, hozzászólásait, szinte mindig innen merítek ötleteket, ha elakadok a gyermeknevelés útvesztőiben.
Másodjára fordulok hozzád egy sorsdöntő kérdéssel és remélem, hogy a megfelelő topicban teszem fel.
A nyáron megtudtam, hogy a gyes lejárta után (2011 őszére) cégem nem fog visszavenni a munkahelyemen, telített a létszám. Majdnem ezzel egyidőben kaptam egy szezonális (3-4 hónap) ausztriai álláslehetőséget az idei télre, amit 22 hónapos lányom miatt most nem tudtam elvállalni.
Nem kis hezitálást okoz most bennem, hogy a jövő télre ki menjek-e dolgozni?
Hiszen a pénz, amit fölajánlottak, a 3szorosa lenne az itthoni régi fizetésemnek. A férjemnek egyelőre van itthon állása, ő maradna, csak én mennék és a barátnőm. De mi legyen Lucával? Hónapokig ne lássam? Anyukám vigyázna rá addig, de ez a hosszú idő mennyire rontaná el az amúgy harmónikus anya-lány kapcsolatot? A távollétem okozna-e neki bármiféle lelkitörést, ami jóvátehetetlen? És hogyan készítsem őt föl arra, hogy Anyának hosszú időre el kell mennie? Megismerne engem, ha hazajöttem? Amúgy meg én sem biztos, hogy bírnám nélküle odakint. (Talán van még egy verzió, hogy esetleg, ha kivinném őt is, meg Anyut is, hogy vigyázzon rá egész nap, akkor azért reggel és este látnám őt, én altathatnám.)
Nagy a dilemma, nagy az anyagi kísértés, de mégnagyobb a lányom iránti szeretetem. De ha idegenként kezelne érkezésem után, akkor inkább éhezek itthon és hagyom az egész külföldi munkát. (Kár, hogy nem a gyerekvállalás előtt gondolkodtam ezekről a kérdésekről.)

Előre is köszönöm véleményedet!

Üdvözlettel: Kinga

Sziasztok,
Amig Mo-n eltem en is panaszkodtam h ez igy rossz meg az ugy rossz. Az egyszer biztos akarmennyire is nem versenykepesek a fizuk mas joleti allammal szemben, szocialis halo van, ami nagyon fontos es a legtobb nyugati kanaannak hitt orszagban nincs. En Ausztraliaban elek immarom tobb mint 8 eve, es itt kihalt fogalom a TGYAS, GYES, GYED. Nem letezik. nem is letezett sosem. itt ko kemeny 52 het fizetetlen szulesi szabadsag jar!! attol a naptol h bekerultem a korhazba megszulni a babot egy kanyit sem kaptam. a korhaz idejere meg betegallomanyt sem fizettek mondvan terhesseg nem betegseg, h kapjunk vmi penzt is az en eves fizetett szabadsagomat vettem ki. itt nincs TB. nem mukodik h aaaaahhhhh 7 honapos terhes vagyok mar ninsc kedvem ekkora pocival bemenni kiiratom magam betegnek es TB fizet. en 39+6 honaposig dolgoztam melohelyrol szulni mentem. akarmennyire is crazynek hangzik sajna ez a valo vilag. mivel konnyu terhessegem volt es egeszsegem nem indokolta h betegszabin legyek igy dolgoztam mert az eves szabim inkabb kislanyommal akartam tolteni. a cegek 52 hetig kotelesek az allasod megorizni egy nappal sem tovabb. ez alatt az 52 het alatt semmit sem kapunk, marad a papa fizetese. Igen am 10-20-30 evvel ezelott ez a model mukodott mert meg lehetett egy fizubol elni. ma mar nem, hiaba versenykepesek a ferfiak jovedelme mar amelyike mert egy factoryban robotolo szorgos ferfi fizetese minden csak eppen nem versenykepes. a lakashitel torleszto reszlete olyan magas h altalaban egyik emberke atlagkeresete elmegy a hitelre a masikebol meg elnek. na mar most h a anyuci fizuja kiesik akkor basically nem lehet megelni. a csaladi potlek hetente max 80AUD, ez jovedelemtol fugg h papa mennyit keres ha atlepi a threshold-ot akkor egy kanyit sem kapunk. pl mi a kanyit sem kapunk kategoriaba esunk pedig parom nem keres huha de jol. tanar ember a lelkem.
pl nekem barmennyire is a szivem szakad meg vissza kellett jonnom dolgozni. en keresem a tobbet mint a parom es van lakashitelunk. a parom jovedelme a jelenlegi alacsony kamatok mellett epphogy elegendo lenne megelesre. de elkezdtek emelni a kamatokat igy ha megint a csucsat elne akkor mar a parom jovdeleme nem lenne elegendo a hitelre es megelhetesre. a kislanyom most 3 honapos es barmennyire is nem szeretnek itt lenni sajnos a muszaj nagy ur. nalunk szerencsere nagyi vigyaz otthon a babora de feltennem a kerdest h a gyermek fejlodese szempontjabol egeszseges e. meg nem mindig alussza at az ejszakat tehat felkelek hozza, mire hazaaerek csak o vele foglalkozom igy idom magunkra es magamra egyaltalan a zeroval egyenlo. ha anya nem lenne nem is tudom mi lenne. sokszor eszembe jut mikro hallom a sirnakozast odahazarol meg amikor en is sirnakoztam. haaaaaattttt az ahitott kanaanbol visszasirom en meg a Mo-i sozc halot, mert ha nem is versenykepes vagy nem is nagy osszeg legalabb vmi… gondolj bele itt meg az a vmi sincs.
gyerekbarat munkahely??? egyre kihalobban. a nagy kapitalista cegeknel semmi mas az ember mint egy szam amihoz egy dollar van rendelve. ha hozol profitot a konyhara jo vagy ha nem akkor ugy jartal. nekem anno megigertek h reszmunkaidoben visszajohetek ahhoz kepest h 3 napot kene dolgoznom az 5 napot nyomom. es nagyon nem pofazhatok mert inog mindenki szeke hisz leepitesek vannak. ez van.
egyet remelek h kislanyomnak egy olyan jovot fogok tudni biztositani h neki ne kelljen ezen aggodnia. szar ez a vilag ugy ahogy van!!!

Sziasztok!

Bocsánat, hogy kicsit a tárgytól eltérek, de azt gondolom, valahol mégis kapcsolódik a kérdés a témához:
Kovácsné Micskó Renáta írta korábban: „Gyes alatt azt tervezem, hogy valamilyen egészségügyi végzettséget szerzek Pl: szülésznő, védőnő vagy szakképzett ápoló. ” A kérdés neki szólna leginkább:
Nekem is ikreim vannak, és engem is érdekelne a fenti egészségügyi felsőfokú képzések valamelyike, de az a gondom, hogy levelezőre csak akkor jelentkezhetek, ha van igazolt gyakorlatom. Korábban egész más pályán dolgoztam (mérnök vagyok), és nappalira a kicsik mellett gondolni sem tudok, különösen, hogy nincs a városunkban egészségügyi főiskolai kar. Ilyenkor mi van? Egészségügyi képzettségem nincs, akkor felvesznek segédápolónak egy sima érettségivel és munka mellett elvégzem?… Vagy hogy? De 3 műszakban még nem tudnék dolgozni, mert nagyon kicsik a manók…
Azt gondolom, hogy sírnak az egészségügyben, mert kevés az ápoló, de akkor segíthetnének legalább annak a kevés „fehér hollónak”, aki szívesen váltana pályát, és nem elmenne az egészségügyből, hanem dolgozni szeretne benne. Sehol nem olvasok pl. felnőtt képzésről, amelyik kórházi ápolókat, asszisztenseket képez (Szociális ápolót azt igen, de ők inkább otthonokban dolgoznak). Vajon miért??? Olyanról hallottam, hogy eü-s munkaviszany mellett lehet ilyen képesítést szerezni, de azt hogy talál az ember, ha nincs képesítése hozzá? Ez nekem egy róka fogta csuka…
Szívesen vennék bármilyen tanácsot, esetleg Reni te tudtál már találni valamilyen megoldást?
Köszönöm előre is!
Nati

Kedves Ági!

Sajnos rossz volt a számítógépünk, így csak ma olvastam az e-mailt a témáról.
Az én tapasztalataim sem túl jók… Az egykori munkáltatóm még 2004 tavaszán aláíratta velem a felmondásomat arra az esetre, ha terhes leszek…Nem volt választási lehetőségem, azaz vagy aláírom, vagy ott és akkor megszűnt volna a munkaviszonyom. 2004 őszén lettem kismama, és december 31-el meg is szünt a munkaviszonyom(„közös megegyezéssel”). 2005.január 1-től 90napig passzív táppénzen voltam, majd munkanélkülin, és onnan mentem szülési szabadságra. A GYED és a GYES lejártát követően(2008.júniusától) az addig szüneteltetett munkanélküli segélyt tovább folyósították. Bár lázasan kerestem a munkát, és jártam állásinterjúkra (az időközben megszerzett friss diplomámmal), nem vezetett eredményre…. A legtöbb helyen a fő kérdés az volt, hogy hány gyerekem van, meg tudom-e oldani a gyerekfelügyeletet, ha beteg, stb…
2008 őszén ismét világossá vált számomra, hogy babát várunk, így sztenderdre került a téma, de ha a kicsi betölti a 2.életévét, szeretnék ismét munkába állni(pláne, hogy az előzményeknek köszönhetően csak GYES-re leszek jogosult). Az, hogy ez a mai gazdasági helyzetben, és 3gyermek mellett mennyire lesz megvalósítható, még rejtély….
Biztos vagyok benne, hogy sokan vannak rajtam kívül, akiket diszkriminálnak a munkáltatók, csupán azért mert gyermekeik vannak. Sok sikert a kutatáshoz, érdemes vele foglalkozni, mert nagyon is égető ez a probléma.

Üdv. Évi

Reni

Nekem két iker kislányom van, 14 hónaposak. Nagyon érdekes és fontos témával foglalkozol. A Gyes előtt sem volt munkahelyem. A hivatásom szociálpedagógus, amivel igen nehéz az elhelyezkedés. Gyes alatt azt tervezem, hogy valamilyen egészségügyi végzettséget szerzek Pl: szülésznő, védőnő vagy szakképzett ápoló.
Úgy tudom ez alatt az idő alatt egy képzés ingyenes.
Véleményem szerint ikreim érdeke az, hogy legalább 3 éves korükig itthon legyek velük. Anya-gyermek kapcsolat ebben az időszakban alapozódik meg.

Szia!

Mi szeretnénk második babát és utána szeretnék visszamenni dolgozni, de hogy pontosan mikor, azt a munkahely mondja majd meg. Gyermekem most 1 éves és minél előbb szeretnénk a másodikat, hogy ne essek ki nagyon a szakmából, mert sajnos a tudás gyorsan avul és már nem leszek megfelelő a korábbi helyemre. Szerintem az is probléma a mai gyorsan változó világban, hogy bizony az anyuka kiesik a szakmából, ha túl sokat van otthon pl. ha 2 vagy netán több gyermeket vállal egymás után. Ezért van némi aggodalmam a jövővel kapcsolatban nekem is.
Egyébként nagyon jó munkahelyem van, egy osztrák cég, kb. 1 éve cég bölcsi is van. A munkaidő azonban már nem bababarát, sokszor kell túlórázni, mert nagy a hajtás. Ha sokat beteg a gyermek, azt sem nézik jó szemmel, többnyire meg kell oldani, hogy valaki vigyázzon rá. Ez van.

Szia!Ági!
Először is gratulálok az oldaladhoz.
Nagyon tetszik és mindig várom a friss híreket.

A mikor mész vissza dolgozni témához szeretnék egy-két dolgot gondolatot hozzá fűzni.
Nem szeretnék szőrszál hasogató lenni de amiért nem tudok vissza menni dolgozni de az egy kicsit öszetettebb .Kislányom most töltötte a 3 ik életévét….de 2 éves kora óta azon gondolkoztunk „gondolkoztatott minket az anyagiak”,hogy itt az ideje visszatérni. De erről hamar le kellett mondanunk..mivel ahol lakunk nincs bőlcsi…a kisgyereknek napi 3órát kellene buszoznia … munkahelyem is talán első időben 4 órára vett volna vissza.Mondván ugyis sokszor lesz beteg…A helyi oviba is jelentkeztünk de elutasitottak minket mondván a gyerek után még nem kapnak támogatást arra az évre így az ovi is ugrott.nincs segítségünk nagyik…mert még Ők is aktívan dolgoznak.
Igy maradtam itthon még a gyerekkel még 1 évet.
Szóval vannak kényszer helyzetek is amikor hiába mennél vissza dolgozni nem tudsz mert labirintusba kerülsz.Sírnak mindenhol ,hogy kevés a gyerek.. de könyörgöm ha senki sem ad lehetőséget TÖBB BÖLCSÖDE,több férőhelyes ovoda…család centrikusabb munkahelyek (pl nem elfelejteni szólni ha beteg a gyerek hamár telefonálnak a bölcsiből,oviból).
Olyan érdekes…anyáink idelyében minden volt!!Lépten nyomon ovóda ,bölcsőde és mind szinig tele !!!!!!
Rendes munkahelyek!!!
most szinte semmi sincs!!
Szóval mielőtt a drága kormányunk belepiszkálna a gyes-gyed idejbe talán azon kellene gondolkoznia és cselekednie ,hogy megfelelő helyre tudjuk elhelyezni a gyermekünket még mi dolgozunk..fogasra nem akasztatom!
Vagy ugy lesz ,hogy akli válallta a gyermekét az meg is érdemli és csináljon amit akar????????
Nem csodálom,hogy szinte alig mernek gyermeket vállani.
És akkor nem is fejtegettem a jutatásokat!!Azokat is faragjuk meg egyí kicsit lassan egy havi pelenkára sem elég.
bocsánat ,ha valakit sértene a hangnem de nem ai ittenieket akartam bántani.
Köszönöm,hogy végigolvastátok soraimat.

Szia Ági,

nagyon fején találtad a szöget a témával, ami abból is látszik, hogy talán még sosem akadt ennyi hozzászólás egy-egy témához.
Igen, nehéz dolgozó anyának + pénzkereső nőnek lenni, de talán a legnehezebb mindezt lelkiismeret furdalás nélkül végig csinálni. A kisfiam még csak négy hónapos, de már most nyomaszt, hogyan fogom megoldani a visszatérést a munkába. Előre tudom, hogy nem leszek képes sem itthon, sem a cégemnél úgy helyt állni, ahogy azt magamtól elvárnám…
Vezetőként mentem szülni, azzal, hogy egy évig várnak rám, tovább nem. Azóta is igyekszem itthonról „távirányítani” a kollégákat, besegíteni, ahol tudok. Én így próbálom meg a visszatérésemet bebiztosítani, bár egyáltalán nem vennék rá mérget, hogy sikerülni fog. A részmunkaidő nem tudom, hogy szóba jöhet-e, de ha a szerződéses 8 óra praktikusan 12 volt, akkor a 4-6 óra sem lesz egyszerű.
Nálunk az a – ma még rendhagyónak számító – döntés született, hogy a párom marad majd itthon a második évben. Borzasztó büszke vagyok Rá, hogy ezt szívből felajánlotta! Így szerető szülő marad a picinyünk mellett, ráadásul szorosabbá válik az apa-gyermek viszony is, ami egy kisfiú esetén – úgy vélem – nagyon fontos. Ezzel a fejenkénti 1-1 év kimaradással remélhetőleg mindketten meg tudjuk tartani a munkahelyünket, és a babókánk is családban nőhet fel.
Bár a fentiek miatt nagyon szerencsésnek mondhatom magam, még így sem szorongásoktól mentes a jövőképem, képzelem, mit élhet meg egy „hagyományos családmodell”-ben élő anya.

Üdv,
Petra

PS: végtelen hálát érzek azért, amit értünk anyákért teszel, azzal, ahogy ezt az oldalt működteted. Köszönöm!!!

Sziasztok!
En 21 eves vagyok, Hollandiaban elek es vn egy 2 honapos pici babam. Az itteni korulmenyek kicsit maosk mint nalunk. En itthon szultem (mondanom se kell csupa jo tapasztalattal) es itthoni gondozast kaptam (itt mindenkinek jar szules utan 8-10 napig egy apolono aki hazhozjon es segit a kicsi koruli teendokben es hozzaszokni az anyasaghoz).
Munka szempontjabol itt 3 honap a szulesi szabadsag ami alatt 100%-at kapod az elozo fizetesednek. Utana vissze kell/lehet menni dolgozni. Napkozikkel tele az orszag, szinte minden sarkon van gyerek megorzo ahova 3 honapos kosuktol viszik a gyerekeket. A gyerek tamogatas ami az allamtol jon negyedevente jar, 190 euro osszegben az elso gyereknel.(ami kevesebb mint nalunk MO-n). Ezen kivul egyeb tamogatasok is jarnak persze (ingyen egeszsegbiztositas a gyereknek, kedvezo buszjegy, stb). Itt aki szerencsesebb a munkahelyen a szulesi 6honapig jar, de csak akkor ha a szerzodese veglegesitett (abbol pedig nem sok van).
Szal nekem es paromnak is mennunk kell dolgozni, es eg 3 honapos csecsemot a napkozibe adni…itt nyugaton igy szokas….

Egyetértek Barbival: ha már gyereket szültem, szeretném magam nevelni, főleg az élete első 2-3 évében, amikor neki ez a legfontosabb, és persze nekem is, hogy segíthessem, figyelhessem a fejlődését, és legyen időnk egymásra. Ezért is lenne nehéz a munkába állás, nem szeretném, ha a gyerekemet a nagymamák, gondozónők vagy bébiszitterek nevelnék helyettem. Mellesleg egy részmunkaidős fizetés nagyjából el is menne pl. gyermekfelügyeletre, akkor meg mi értelme? A GYED rendszerét jobbnak tartom, mint a nyugaton honos ellátást: nem lennék boldog, ha szülés után 6-12 héttel vissza kellene mennem dolgozni egy bármennyire családbarát munkahelyre – bár látom a külföldön élők írásaiból, hogy azért itt is vannak pozitív változások. Magam részéről egyelőre a távmunkát sem tartom elképzelhetőnek: egyszerűen nem tudnék kiszakítani napi több órát érdemi munka végzésére, segítség nélkül nem. Mivel a nagyszülők távol élnek, rendszeres segítségre nem számíthatunk. GYED után szívesen vállalnék részmunkát, ha volna rá lehetőség, de a teljes állást maximum óvodáskortól tudom elképzelni.
Viszont tökéletesen megértem azokat, akiket az anyagi kényszer mielőbbi munkába állásra késztet, mert bármennyire is szeretem a gyerekemet, etetni is kell…A mai helyzetben mindenki félti az állását és nem kockáztat, tehát ha veszélyben érzi a munkahelyét, inkább visszamegy és megpróbálja ezzel összehangolni a család életét, bármennyire nehéz is ez.