Miért visítozik a kisgyerek – és mit tehetsz, hogy abbahagyja?

Miért visítozik a kisgyerek és mit tudsz tenni, hogy leszokjon róla? Nézzük meg, mi áll a háttérben, mikor érdemes kivizsgáltatni, és hogyan segíthetsz neki játékosan, hogy leszokjon róla!

Miért visítozik a baba 6–12 hónapos kor között?

A legtöbb baba nagyjából fél éves kora körül fedezi fel, hogy a hangjával hatni tud. Eleinte csak kísérletezik: különböző hangokat ad ki, figyeli, hogyan reagálsz. A visítozás ilyenkor még nem hiszti, nem is rossz szokás – tanulás.

A 6–12 hónapos babák idegrendszere ekkoriban ugrásszerűen fejlődik. Felfedezik, hogy a hangjuk reakciót vált ki: ha visít, te odafordulsz, mosolyogsz, vagy épp megijedsz.
Ez az élmény izgalmas!
A baba újra és újra kipróbálja, mert számára ez egyfajta kommunikáció.

A visítozás tehát ebben a korban:

• kísérlet a kommunikációra,

• figyelemfelkeltés,

• öröm vagy feszültséglevezetés,

• és néha egyszerűen csak a hangadás felfedezése.

Mit tehetsz ilyenkor?

• Ne szidd meg – hiszen nem rosszalkodik!

• Reagálj nyugodtan, de ne mindig azonnal, hogy ne erősítsd meg a visítozást!

• Mutass neki más hangokat: énekeljetek, utánozzatok állathangokat, játszatok „csendes–hangos” játékot!

• Használj sok arckifejezést és mozdulatot, így megtanulja, hogy más módon is lehet kommunikálni.

Ez a korszak magától is elmúlik, ha nem erősödik meg a visítozás mint figyelemfelkeltő eszköz.

Miért visít 1–2 éves korban? – Amikor már nem csak játék

1–2 éves kor között a gyerek egyre jobban akar kommunikálni, de a szókincse még kevés ahhoz, hogy kifejezze, mit szeretne.
Ez a frusztrációs életkor.
A visítozás ilyenkor gyakran a tehetetlenség hangja.

Lehet, hogy nem érti, miért nem kapja meg a poharat, vagy miért nem veheti el a telefont. Még nem tudja elmondani: „Dühös vagyok!”, „Nem értem!”, „Most figyelj rám!”, ezért visít.

Ilyenkor nem rosszat akar – csak kifejezni próbál valamit, amit még nem tud szavakba önteni.

Mit tehetsz?

• Mondd ki helyette, mit érezhet:
  „Látom, most nagyon mérges vagy, mert nem kaptad meg!”

• Segíts neki szavakat találni:
  „Mondhatod, hogy kérem!”

• Mutasd meg, hogyan kérhet másként: mutass rá, használjatok egyszerű jelzéseket.

• Ha nagyon feszült, öleld meg, ne szólj rá. Előbb nyugtass meg, utána tanítsd.

Minél többször érzi, hogy érted, amit üzenni próbál, annál kevésbé fog visítani. Itt írtam róla, hogyan támogathatod a beszédfejlődést, hogy jobban ki tudja magát fejezni.

Miért visítozik a 2–3–4 éves gyerek? – A hangerő mint hatalmi eszköz

Ebben a korban már jön a „kis felnőttes” gondolkodás, de az érzelmek még nagyon intenzívek.
A gyerek tudja, hogy a hangjával hatást gyakorolhat: elérhet valamit, figyelmet kap, vagy épp kifejezheti a tiltakozását.

A visítozás ilyenkor gyakran már tanult viselkedés: megtapasztalta, hogy ez működik.
Ha például korábban visítva kapta meg a játékot, az agya összekapcsolta:
„Ha kiabálok, reagálnak rám.”

De előfordulhat az is, hogy túl sok inger éri napközben (zaj, társaság, ovi), és estére a visítozás lesz a feszültség levezetése.

Mit tehetsz?

• Először nézd meg, mi váltotta ki: fáradtság, éhség, figyelemigény, frusztráció?

• Ne reagálj túl erősen! A nagy figyelem erősíti a visítozást.

• Mutass alternatívát:
  „Ha szeretnéd, hogy meghalljalak, mondhatod normál hangon.”
  „Most játszunk csendes hangosdit, mutasd, hogy tudsz suttogni!”

• Ha dühroham kíséri, maradj mellette, de ne próbáld azonnal leállítani – előbb nyugodjon meg.

A visítozás egyfajta kommunikációs szokás lesz, amit csak türelemmel és következetességgel lehet „átírni”. Itt írtam róla, hogyan tudod fejleszteni az önuralmát.

Hogyan szokik rá a gyerek a visítozásra?

Nagyon egyszerűen: ha működik, használja.
A gyerek agya megerősítési mintákban gondolkodik.
Ha egy viselkedés után eléri, amit szeretne (figyelmet, engedményt, reakciót), akkor ezt a viselkedést megjegyzi és ismétli.

Például:

• Visít – anya odanéz – figyelmet kap.

• Visít – apa nevet – „Ez vicces!”

• Visít – kap egy játékot, hogy csönd legyen – „Lám, működik!”

És így kialakul a szokás.

Ezért nem elég csak rászólni, mert az is figyelem.
A figyelem mindig megerősítés – még akkor is, ha negatív.

Fontos tudni, hogy a visítás kommunikáció és nem hiszti. A distressz hisztinél a gyerek elveszíti a kontrollt maga felett, elsodorják az érzései, a visításnál kommunikálni szeretne, de nem a megfelelő módon.

Miért nem elég rászólni?

Ha csak annyit mondasz:
„Ne visíts már!”
A gyerek csak annyit érzékel: anya figyel rám.
És az agya megjegyzi: „Ha elég hangos vagyok, odafigyelnek rám.”

A rászólás önmagában nem tanít új mintát, csak megállítja a pillanatot.
De mivel nem tudja, mit tegyen helyette, visszatér a régi módszerhez.

Ezért mindig fontos, hogy alternatívát adj:

• „Kérlek, mondd halkabban!”

• „Mutasd meg, mire gondolsz!”

• „Gyere, súgjuk meg egymásnak!”

És utána dicsérd meg:
„Most olyan szépen mondtad, így rögtön megértettem!”

Lehet fülészeti probléma a háttérben?

Igen, bizonyos esetekben a visítozás mögött hallásprobléma is állhat.
Ha a gyerek nem hallja jól a saját hangját, próbálja túlharsogni a világot, vagy megpróbálja hallani magát.

Erre gyanakodhatsz, ha:

• gyakran beteg a füle (fülgyulladás, hurut),

• nagyon hangosan beszél,

• nem reagál halk hangokra, hívásra,

• tévét, zenét mindig nagyon hangosan akarja,

• vagy bizonytalan, ha több ember beszél egyszerre.

Ilyenkor mindenképp érdemes fül-orr-gégészhez fordulni, még akkor is, ha a hallásvizsgálat korábban rendben volt, mert a középfülgyulladás utáni folyadékpangás is átmeneti halláscsökkenést okozhat.

Milyen fejlődési okok állnak a háttérben?

A visítozás minden életkorban valamilyen idegrendszeri fejlődési szinthez kapcsolódik.

• 6–12 hónapos korban: hangképzés, kommunikációs kísérletek.

• 1–2 éves korban: beszédfejlődés, frusztrációs tolerancia.

• 2–4 éves korban: érzelemszabályozás és önkontroll tanulása.

Amikor a gyerek visít, az nem a rosszaság jele, hanem annak, hogy valami még nehezen megy: a kommunikáció, az érzelemkifejezés, a türelem.
Te pedig abban segíthetsz neki, hogy ezeket a képességeket játékosan fejlesztitek.

Hogyan lehet leszoktatni a visítozásról – lépésről lépésre?

A jó hír: a visítozás nem örökre szól.
A rossz hír: nem egyik napról a másikra múlik el.
De ha következetes maradsz, és játékosan vezeted át, szép lassan eltűnik.

1. Ne reagálj azonnal a visítozásra!

Ha biztonságos helyzetben van, várj pár másodpercet.
Amint csendesebben szól, reagálj akkor!
Így megtanulja, hogy a normál hang hozza az eredményt.

2. Tanítsd meg neki, hogyan kérjen figyelmet!

Játszhattok „hangos-halk” játékot:
– „Most hangosan mondjuk, hogy anya!”
– „Most halkan, mint egy titok!”
Ez segít neki megtapasztalni, hogyan lehet „beállítani a hangerőt”.

3. Mutass jó mintát!

A gyerek az utánzásból tanul.
Ha te is felemeled a hangod, ő is ezt teszi.
Ha suttogva válaszolsz, automatikusan lehalkul ő is.

4. Ne az elutasítást hallja, hanem az irányt!

Ne azt mondd: „Ne visíts!”, hanem azt: „Kérlek, mondd csendesebben, mert akkor jobban hallom!”
Ez pozitív, irányt mutató üzenet.

5. Adj neki hangos levezetést nappal!

A kisgyereknek kell a hangkiadás.
Napközben engedd, hogy hangoskodjon: énekeljetek, kiabáljatok a szabadban, fújjatok buborékot, hangszerezzetek.
Ha „kiéli” magát, estére kevesebb lesz a visítozás.

6. Figyeld, mikor visít leggyakrabban!

Ha mindig akkor, amikor fáradt, éhes vagy unatkozik – előzd meg a helyzetet.
A megelőzés a legjobb módszer: pihenőidő, nasi, kis egyedüllét sokat segít.

7. Dicsérd, amikor halkabban szól!

„Nagyon tetszik, ahogy most mondtad, így rögtön meghallottalak!”
A pozitív figyelem az, ami valóban változást hoz.

Játékos ötletek, amikkel csökkenthető a visítozás

Hangutas játék

Mondj neki különböző hangerőket:
– „Most suttogjunk, mint a titokmanók!”
– „Most kiáltsunk, mint az oroszlán!”
A váltások segítik az önszabályozást.

Légzőjáték

Tanítsd meg, hogy „elfújja a dühöt”: vegyen nagy levegőt, és fújja ki, mint a gyertyalángot.
Ez segíti a feszültséglevezetést.

Érzelem-baba

Rajzoljatok együtt „érző arcokat”: dühös, vidám, szomorú.
Ha visítana, előveheti és megmutathatja, melyik arc fejezi ki legjobban az érzelmeit. Itt gyűjtöttem össze további érzelemszabályozást fejlesztő ötleteket.

Lájkold ha tetszett!

0