Dadogás 1–6 éves kor között: miért alakul ki, mit tehetsz vele?

Ha a gyereked egyszer csak elakad a beszédben, ismételgetni kezdi a szavak elejét vagy nem jön ki a hang a torkán megijedhetsz: mi lehet a gond? Mi váltotta ki? Mi is okozza pontosan a kisgyerekkori dadogást és mit lehet tenni ilyenkor?

Miért dadognak a gyerekek?

A dadogás az egyik leggyakoribb beszédfejlődési jelenség. Sok gyereknél 1–6 éves kor között előfordul, akár hullámokban is: egyik héten szépen beszél, a másikon „beragad”, ismétel, megakad vagy néma lesz a mondat közepén.

Bár sokan ilyenkor már a legrosszabbra gondolnak, a gyerekkori dadogás leggyakrabban átmeneti jelenség a kicsi életében és pár hét alatt el is múlik.
De ettől még oda kell figyelni rá, mert jól kezelt helyzetben gyorsan oldódhat, de rosszul reagálva akár rögzülhet is.

Mi történik a beszédfejlődésben 1–6 éves kor között?

Ahhoz, hogy megértsd, miért dadog a gyerek, először fontos tudni, mi zajlik benne.

A beszéd három részből áll:

  • gondolatok (ami a fejében van)
  • nyelvi rendszer (ahogyan ezt szavakká alakítja)
  • motoros kontroll (ahogy a szája, nyelve, hangszála működik)

A gyereknél ez a három ritkán fejlődik egyszerre. Ha az egyik „előreszalad”, a másik pedig még érés alatt van, elakadások jelentkezhetnek.

Ez nem lemaradás, hanem fejlődési aszinkron, ami sokszor teljesen ártalmatlan. Nézzük meg az okokat életkoronként is:

Miért dadog az 1–2 éves? – Amikor a gondolat gyorsabb a szónál

Ebben az életkorban a gyerek:

  • rengeteg új dolgot tanul,
  • hirtelen tágul a világa,
  • a szókincse napról napra nő.

A gondolatai már hosszabbak, mint amennyit a szája ki tud mondani.
Ez az úgynevezett fejlődési dadogás, ami nagyon gyakori.

Jellemzői:

  • szókezdeti ismétlések: „me-me-me… megyünk?”
  • néhány napig vagy hétig tart
  • az izgalom, az öröm és a fáradtság fokozza
  • nem frusztrálja különösebben a gyereket

Mit tehetsz?

  • Beszélj lassabban, ritmusosabban!
  • Tarts nagyobb szüneteket két mondat között!
  • Adj időt a válaszra: „Mondod, ha kész vagy!”
  • Kerüld a sürgetést!

Miért dadog a 2–3 éves? – Amikor az akarat erős, de a beszéd még bizonytalan

Ez az időszak tele van:

  • nagy érzelmekkel,
  • szabályokkal,
  • rengeteg új helyzettel,
  • robbanásszerű nyelvi fejlődéssel.

A gyerek sokszor túl izgatott, túl dühös vagy túl gyors ahhoz, hogy nyugodtan mondja ki, amit szeretne.

Mi állhat a háttérben?

  • túlfáradás,
  • túlingerlődés,
  • túl gyors gondolkodás,
  • fejlődési ugrások (pl. mozgás, beszéd),
  • erős akarati késztetések („én mondom, én csinálom!”)
  • megijedt valamitől.

Játékos megoldások, amik segíthetnek:

  • Tempóváltós mondókázás:
    Elkezdtek egy mondókát és amikor azt mondod „gyorsan”, akkor gyorsabban kell mondani, amikor azt mondod „lassan”, akkor pedig lassabban
  • Báb-beszélgetés:
    A bábu beszél helyette, ő pedig utánozza a lassabb ritmust.
  • „Kis szünet” játék:
    „Amikor felemelem a kezem, pihen a szánk, amikor leengedem, beszélünk!”

Miért dadog a 3–6 éves? – Amikor már nem fejlődési sajátosság, hanem jelzés is lehet

Ebben a korban a beszéd már sokkal komplexebb.
Ha megjelenik a dadogás, gyakran érzelmi vagy pszichés háttér is van.

Milyen lelki okai lehetnek?

1. Stressz, változás, feszültség

  • testvér születése
  • ovi kezdése
  • költözés
  • szülők veszekedése
  • túl szigorú elvárások

A gyerek „megakad”, mert túl sok minden történik benne egyszerre.

2. Megijedés, ijedtség

Egy hirtelen félelem – kutyaugatás, leesés, hangos zaj – is okozhat átmeneti dadogást.

3. Túl erős megfelelési vágy

Ha sokat javítják, sürgetik, kijavítják, könnyen rögzül a beszédszorongás.

4. Szenzoros érzékenység

A túlérzékeny (HSP) gyerekek idegrendszere hajlamosabb az elakadásra.

Mi van, ha gyorsabban gondolkodik, mint beszél?

Ez nagyon gyakori ok.
A gyerek agya már „előrébb jár”, mint amennyit a szája le tud követni.

Mit tehetsz?

  • Rövid mondatokkal beszélj!
  • Játsszatok olyan játékot, amiben ugyanazt a dalocskát lassan éneklitek, aztán meg gyorsan!
  • Használj több szünetet beszéd közben!
  • Adj neki időt lezárni a mondatát, ne sürgesd, hogy mondja már mit akar!
  • Ne egészítsd ki helyette a gondolatot – csak akkor, ha kéri!

Játszhattok vonatos játékot is: Énekeljétek, hogy „Megy a gőzös Kanizsára…” egyszer ti legyetek a lassú vonatok és lassan énekeljetek, aztán tapsra legyetek gyors vonatok és gyorsan énekeljétek.
A gyerek utánzással tanulja meg lassítani a tempót.

Mi van, ha a dadogás valami ijesztő helyzet után alakult ki?

A megijedés utáni dadogás gyakran hirtelen jelenik meg és egyértelműen egy adott ijesztő esemény után. Általában 2-3 héten belül magától is javulni kezd.

Mit tehetsz?

  • Adj neki rengeteg biztonságot!
  • Mesélj történeteket a megijedt kis állatról, aki újra megtalálta a hangját!
  • Játsszatok ijedős-nyugtatós játékokat: pl. bábozzatok egy kis nyuszi figurával és játszd azt, hogy a nyuszika megijedt, nem tud beszélni, de ha megsimogatjuk, akkor visszajön a hangja.

Ha 2–3 héten belül nem javul, érdemes logopédust vagy gyermekpszichológust felkeresni.

Lehet-e köze az ADHD-hez vagy az autizmushoz?

A dadogás az ADHD-nál és azt autizmus spektrumzavarnál nem tipikus tünet, de előfordul kísérő jelenségként.

Mikor gyanakodj ADHD-ra?

  • ha a dadogás mellett a gyerek nagyon impulzív,
  • nehezen figyel,
  • gyakran túl gyorsan beszél,
  • gyakran elveszíti a fonalat.

Ebben az esetben a dadogás inkább tempószabályozási probléma. Az ADHD korai felismeréséről itt írtam

Mikor merülhet fel autizmus?

  • a szemkontaktus tartósan nehéz,
  • a rugalmatlan viselkedés nagyon erős,
  • echolália (visszaismétlés) jelenik meg,
  • a beszéd dallama jellegzetesen monoton.

Önmagában a dadogás nem autizmusjel, csak akkor gyanús, ha sok más jel is társul mellé. Az autizmus korai felismeréséről itt írtam

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha:

  • a dadogás 2–3 hónapnál tovább tart,
  • a gyerek szorong tőle,
  • nem csak a szavak elejét ismételgeti, hanem elhallgat vagy lefagy,
  • ha nem tudja befejezni a mondatait,
  • ha a dadogást nyelv- vagy arcrángás kíséri,
  • ha egy traumatikus esemény után kezdődött és 3-4 hét után sem javul,
  • ha a családban van vagy volt beszédzavar (a szülőknél vagy a testvérénél)

Kik segíthetnek?

  • logopédus – beszédtechnikai támogatás
  • pszichológus – az érzelmi háttér feldolgozása
  • gyermekneurológus – ha koordinációs tünetek is vannak
  • szenzoros terapeuta –  ha szenzorosság is fennáll (erről itt írtam)

Mit ne tegyél, ha dadog a gyereked?

  • Ne javítsd ki!
  • Ne mondd: „Szépen! Lassabban!”
  • Ne sürgesd!
  • Ne egészítsd ki helyette!
  • Ne szégyenítsd!

Ezek mind fokozzák a feszültséget és rögzíthetik a dadogást.

Mit tehetsz helyette? (játékos, működő módszerek)

1. Ritmusjátékok

A ritmus segíti a beszéd gördülékenységét.

Ötletek:

  • tapsolós játékokn (ütemre tapsoltok pl. egy dalocskához)
  • mondókázás lassított tempóban
  • dobos ritmus követése (te dobolsz egy rövid ritmust, ő leutánozza)

2. Légzőjátékok

A beszéd akkor akadozik, ha a légzés feszült.

Pár ötlet:

– Tegyél egy kis papírzsepi darabot az asztalra, készíts egy 20-30 centis kis „pályát”, rajzolj egy célvonalat és fújja el egészen odáig! Ha jól megy, lehet növelni a pálya hosszát (játszhatjátok kis pamutgombolyaggal is)

– Fújjatok szappanbuborékot!

– Tegyetek szívószálat egy pohár vízbe és azzal fújjon buborékokat a vízben!

4. Történetterápia

Mesélj neki olyan mesét, ahol a szereplő elakad, majd újra megtalálja a hangját.

5. Játsszatok beszédmentes játékokat!

Ha túl sok a beszédkényszer, még jobban elakad.

Játékok:

  • építőjáték
  • gyurma
  • labdázás
  • pantomimes játék (mutatsz neki egy mozdulatot vagy arckifejezést és ő leutánozza)

Ez csökkenti a feszültséget és a „beszélni kell” nyomást.

Kell-e félni a dadogástól? Kinövi?

A válasz: nem biztos, hogy magától elmúlik, de sok esetben igen, ha finoman támogatod.

A gyerek akkor tanul meg gördülékenyebben beszélni, ha:

  • nem szégyenítik,
  • nem sürgetik,
  • biztonságot kap,
  • lassú, nyugodt ritmust lát maga körül,
  • megfelelő szakember támogatja, ha kell.

A dadogás nem azt jelenti, hogy baj van a gyerekeddel, hanem azt jelenti, hogy:

  • a gondolatai gyorsak,
  • az idegrendszere éppen fejlődik,
  • az érzelmei erősek,
  • vagy épp túl sok volt neki a nap és elfáradt, túlterhelődött.

A te szereped nem az, hogy kijavítsd vagy „megszüntesd”, hanem hogy támogasd őt ha pedig szükséges, akkor segítséget kérj neki.

Lájkold ha tetszett!
fb-share-icon0
About The Author

Vida Ágnes

Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két gyermekét is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field