Dadogás 1–6 éves kor között: miért alakul ki, mit tehetsz vele?

Ha a gyereked egyszer csak elakad a beszédben, ismételgetni kezdi a szavak elejét vagy nem jön ki a hang a torkán megijedhetsz: mi lehet a gond? Mi váltotta ki? Mi is okozza pontosan a kisgyerekkori dadogást és mit lehet tenni ilyenkor?

Miért dadognak a gyerekek?

A dadogás az egyik leggyakoribb beszédfejlődési jelenség. Sok gyereknél 1–6 éves kor között előfordul, akár hullámokban is: egyik héten szépen beszél, a másikon „beragad”, ismétel, megakad vagy néma lesz a mondat közepén.

Bár sokan ilyenkor már a legrosszabbra gondolnak, a gyerekkori dadogás leggyakrabban átmeneti jelenség a kicsi életében és pár hét alatt el is múlik.
De ettől még oda kell figyelni rá, mert jól kezelt helyzetben gyorsan oldódhat, de rosszul reagálva akár rögzülhet is.

Mi történik a beszédfejlődésben 1–6 éves kor között?

Ahhoz, hogy megértsd, miért dadog a gyerek, először fontos tudni, mi zajlik benne.

A beszéd három részből áll:

  • gondolatok (ami a fejében van)
  • nyelvi rendszer (ahogyan ezt szavakká alakítja)
  • motoros kontroll (ahogy a szája, nyelve, hangszála működik)

A gyereknél ez a három ritkán fejlődik egyszerre. Ha az egyik „előreszalad”, a másik pedig még érés alatt van, elakadások jelentkezhetnek.

Ez nem lemaradás, hanem fejlődési aszinkron, ami sokszor teljesen ártalmatlan. Nézzük meg az okokat életkoronként is:

Miért dadog az 1–2 éves? – Amikor a gondolat gyorsabb a szónál

Ebben az életkorban a gyerek:

  • rengeteg új dolgot tanul,
  • hirtelen tágul a világa,
  • a szókincse napról napra nő.

A gondolatai már hosszabbak, mint amennyit a szája ki tud mondani.
Ez az úgynevezett fejlődési dadogás, ami nagyon gyakori.

Jellemzői:

  • szókezdeti ismétlések: „me-me-me… megyünk?”
  • néhány napig vagy hétig tart
  • az izgalom, az öröm és a fáradtság fokozza
  • nem frusztrálja különösebben a gyereket

Mit tehetsz?

  • Beszélj lassabban, ritmusosabban!
  • Tarts nagyobb szüneteket két mondat között!
  • Adj időt a válaszra: „Mondod, ha kész vagy!”
  • Kerüld a sürgetést!

Miért dadog a 2–3 éves? – Amikor az akarat erős, de a beszéd még bizonytalan

Ez az időszak tele van:

  • nagy érzelmekkel,
  • szabályokkal,
  • rengeteg új helyzettel,
  • robbanásszerű nyelvi fejlődéssel.

A gyerek sokszor túl izgatott, túl dühös vagy túl gyors ahhoz, hogy nyugodtan mondja ki, amit szeretne.

Mi állhat a háttérben?

  • túlfáradás,
  • túlingerlődés,
  • túl gyors gondolkodás,
  • fejlődési ugrások (pl. mozgás, beszéd),
  • erős akarati késztetések („én mondom, én csinálom!”)
  • megijedt valamitől.

Játékos megoldások, amik segíthetnek:

  • Tempóváltós mondókázás:
    Elkezdtek egy mondókát és amikor azt mondod „gyorsan”, akkor gyorsabban kell mondani, amikor azt mondod „lassan”, akkor pedig lassabban
  • Báb-beszélgetés:
    A bábu beszél helyette, ő pedig utánozza a lassabb ritmust.
  • „Kis szünet” játék:
    „Amikor felemelem a kezem, pihen a szánk, amikor leengedem, beszélünk!”

Miért dadog a 3–6 éves? – Amikor már nem fejlődési sajátosság, hanem jelzés is lehet

Ebben a korban a beszéd már sokkal komplexebb.
Ha megjelenik a dadogás, gyakran érzelmi vagy pszichés háttér is van.

Milyen lelki okai lehetnek?

1. Stressz, változás, feszültség

  • testvér születése
  • ovi kezdése
  • költözés
  • szülők veszekedése
  • túl szigorú elvárások

A gyerek „megakad”, mert túl sok minden történik benne egyszerre.

2. Megijedés, ijedtség

Egy hirtelen félelem – kutyaugatás, leesés, hangos zaj – is okozhat átmeneti dadogást.

3. Túl erős megfelelési vágy

Ha sokat javítják, sürgetik, kijavítják, könnyen rögzül a beszédszorongás.

4. Szenzoros érzékenység

A túlérzékeny (HSP) gyerekek idegrendszere hajlamosabb az elakadásra.

Mi van, ha gyorsabban gondolkodik, mint beszél?

Ez nagyon gyakori ok.
A gyerek agya már „előrébb jár”, mint amennyit a szája le tud követni.

Mit tehetsz?

  • Rövid mondatokkal beszélj!
  • Játsszatok olyan játékot, amiben ugyanazt a dalocskát lassan éneklitek, aztán meg gyorsan!
  • Használj több szünetet beszéd közben!
  • Adj neki időt lezárni a mondatát, ne sürgesd, hogy mondja már mit akar!
  • Ne egészítsd ki helyette a gondolatot – csak akkor, ha kéri!

Játszhattok vonatos játékot is: Énekeljétek, hogy „Megy a gőzös Kanizsára…” egyszer ti legyetek a lassú vonatok és lassan énekeljetek, aztán tapsra legyetek gyors vonatok és gyorsan énekeljétek.
A gyerek utánzással tanulja meg lassítani a tempót.

Mi van, ha a dadogás valami ijesztő helyzet után alakult ki?

A megijedés utáni dadogás gyakran hirtelen jelenik meg és egyértelműen egy adott ijesztő esemény után. Általában 2-3 héten belül magától is javulni kezd.

Mit tehetsz?

  • Adj neki rengeteg biztonságot!
  • Mesélj történeteket a megijedt kis állatról, aki újra megtalálta a hangját!
  • Játsszatok ijedős-nyugtatós játékokat: pl. bábozzatok egy kis nyuszi figurával és játszd azt, hogy a nyuszika megijedt, nem tud beszélni, de ha megsimogatjuk, akkor visszajön a hangja.

Ha 2–3 héten belül nem javul, érdemes logopédust vagy gyermekpszichológust felkeresni.

Lehet-e köze az ADHD-hez vagy az autizmushoz?

A dadogás az ADHD-nál és azt autizmus spektrumzavarnál nem tipikus tünet, de előfordul kísérő jelenségként.

Mikor gyanakodj ADHD-ra?

  • ha a dadogás mellett a gyerek nagyon impulzív,
  • nehezen figyel,
  • gyakran túl gyorsan beszél,
  • gyakran elveszíti a fonalat.

Ebben az esetben a dadogás inkább tempószabályozási probléma. Az ADHD korai felismeréséről itt írtam

Mikor merülhet fel autizmus?

  • a szemkontaktus tartósan nehéz,
  • a rugalmatlan viselkedés nagyon erős,
  • echolália (visszaismétlés) jelenik meg,
  • a beszéd dallama jellegzetesen monoton.

Önmagában a dadogás nem autizmusjel, csak akkor gyanús, ha sok más jel is társul mellé. Az autizmus korai felismeréséről itt írtam

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha:

  • a dadogás 2–3 hónapnál tovább tart,
  • a gyerek szorong tőle,
  • nem csak a szavak elejét ismételgeti, hanem elhallgat vagy lefagy,
  • ha nem tudja befejezni a mondatait,
  • ha a dadogást nyelv- vagy arcrángás kíséri,
  • ha egy traumatikus esemény után kezdődött és 3-4 hét után sem javul,
  • ha a családban van vagy volt beszédzavar (a szülőknél vagy a testvérénél)

Kik segíthetnek?

  • logopédus – beszédtechnikai támogatás
  • pszichológus – az érzelmi háttér feldolgozása
  • gyermekneurológus – ha koordinációs tünetek is vannak
  • szenzoros terapeuta –  ha szenzorosság is fennáll (erről itt írtam)

Mit ne tegyél, ha dadog a gyereked?

  • Ne javítsd ki!
  • Ne mondd: „Szépen! Lassabban!”
  • Ne sürgesd!
  • Ne egészítsd ki helyette!
  • Ne szégyenítsd!

Ezek mind fokozzák a feszültséget és rögzíthetik a dadogást.

Mit tehetsz helyette? (játékos, működő módszerek)

1. Ritmusjátékok

A ritmus segíti a beszéd gördülékenységét.

Ötletek:

  • tapsolós játékokn (ütemre tapsoltok pl. egy dalocskához)
  • mondókázás lassított tempóban
  • dobos ritmus követése (te dobolsz egy rövid ritmust, ő leutánozza)

2. Légzőjátékok

A beszéd akkor akadozik, ha a légzés feszült.

Pár ötlet:

– Tegyél egy kis papírzsepi darabot az asztalra, készíts egy 20-30 centis kis „pályát”, rajzolj egy célvonalat és fújja el egészen odáig! Ha jól megy, lehet növelni a pálya hosszát (játszhatjátok kis pamutgombolyaggal is)

– Fújjatok szappanbuborékot!

– Tegyetek szívószálat egy pohár vízbe és azzal fújjon buborékokat a vízben!

4. Történetterápia

Mesélj neki olyan mesét, ahol a szereplő elakad, majd újra megtalálja a hangját.

5. Játsszatok beszédmentes játékokat!

Ha túl sok a beszédkényszer, még jobban elakad.

Játékok:

  • építőjáték
  • gyurma
  • labdázás
  • pantomimes játék (mutatsz neki egy mozdulatot vagy arckifejezést és ő leutánozza)

Ez csökkenti a feszültséget és a „beszélni kell” nyomást.

Kell-e félni a dadogástól? Kinövi?

A válasz: nem biztos, hogy magától elmúlik, de sok esetben igen, ha finoman támogatod.

A gyerek akkor tanul meg gördülékenyebben beszélni, ha:

  • nem szégyenítik,
  • nem sürgetik,
  • biztonságot kap,
  • lassú, nyugodt ritmust lát maga körül,
  • megfelelő szakember támogatja, ha kell.

A dadogás nem azt jelenti, hogy baj van a gyerekeddel, hanem azt jelenti, hogy:

  • a gondolatai gyorsak,
  • az idegrendszere éppen fejlődik,
  • az érzelmei erősek,
  • vagy épp túl sok volt neki a nap és elfáradt, túlterhelődött.

A te szereped nem az, hogy kijavítsd vagy „megszüntesd”, hanem hogy támogasd őt ha pedig szükséges, akkor segítséget kérj neki.

About The Author

Vida Ágnes

Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két gyermekét is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field