A beszédfejlődés menete

A baba 6 hónaposan kezd gügyögni és 1 éves korban kezd el beszélni – írja sok szakkönyv. Aztán, ha nem kezdi el, az anyuka megijed és nem érti mit ronthatott el. Gyakran ugyanis elfelejtik leírni, hogy a beszéd kialakulása egy folyamat, aminek minden állomása számít és bizony ritkán lesz a teljesen néma gyermekből barokkos körmondatokban beszélő egyetlen éjszaka alatt.

A beszédfejlődés több egymásra épülő fázisból áll, amelyek nagyjából az életkorhoz köthetők, de egyéni eltérések előfordulhatnak. Ezek a fázisok a gyermekek növekedésével párhuzamosan haladnak előre, miközben a beszéd megértése és kifejezése is egyre fejlettebbé válik.

1. Preverbális szakasz (születéstől körülbelül 1 éves korig):

Ez a szakasz a beszéd előtti kommunikációt jelenti, ahol a gyermek hangok, arckifejezések és testmozgások révén próbál kapcsolatot teremteni.

Újszülött sírás (0–2 hónap): A sírás a baba elsődleges kommunikációs eszköz. A baba különböző típusú sírásokkal jelzi szükségleteit (éhség, fájdalom, fáradtság).

Mit tehetsz érte ebben a korban? Ha válaszolsz a kéréseire, ha igyekszel kitalálni mit szeretne, beszélgetsz vele, akkor megtanulja, hogy más-más hangszínnel jelezze az igényeit és egyre ügyesebben és hatékonyabban fogja majd kifejezni magát, kevesebbet sír erősen és türelmesebbé kezd válni.

Gagyogás előtti hangok (2–4 hónap): A baba olyan hangokat ad ki, mint az „oo” és az „ahh”. Ez az első lépés a hangképzés tanulása felé, de fontos tudni, hogy ezt nem állandóan csinálja a baba, vannak dumásabb babák és olyanok is, akik csak néha próbálgatják a hangjukat ebben a korban, ez normális.

Gagyogás (4–7 hónap): Megjelennek a mássalhangzókat is tartalmazó hangok, például a „ba” vagy a „da”. A baba ismételgeti ezeket a hangokat és egyre többféle hangot próbál ki.

Kommunikatív gesztusok és első szavak előtti próbálkozások (7–12 hónap): A baba integet, mutogat és egyre pontosabban reagál a beszédre. Egy-két egyszerű hangcsoport, például a „mama” vagy „baba” jelentőséggel bírhat. Fontos tudni, hogy nem minden baba integet már ebben a korban, nem szabad következtetéseket levonni abból, ha esetleg minden próbálkozásod ellenére sem akar pápázni a babád, ha közben egyébként egyre több mindent megért és más módokon kifejezi magát.

Amit tehetsz érte ebben a korban, hogy az utánzási készségét fejleszted, hogy megtanuljon odafigyelni rád és próbáljon utánozni mozdulatokat, mimikát vagy akár hangokat is. Pl. játszhattok kukucskát, állatutánzós játékot (ahol a hangot és a mozdulatot is utánozni kell), mutogatós mondókákat.

2. Az első szavak szakasza (1–2 éves kor):

Ebben az életkorban a baba elkezdi megérteni, hogy a szavak konkrét jelentéssel bírnak és elkezdi használni őket.

Az első szavak megjelenését jól előkészíti, ha legkésőbb 6 hónapos kortól (vagy akár már korábban is) elkezdtek sok mondókát, dalocskát, lovagoltatót mondani, énekelni, ezekből ugyanis nem csak a szavakat tanulja meg a kicsi, hanem megismeri a nyelv ritmusát és a szavakhoz fűződő érzelmeket is.

Első szavak (9–12 hónap körül): Az első szavak általában egyszerűek és a mindennapokhoz kötődnek (például „anya”, „papa”, „víz”).

Egyszavas mondatok (12–18 hónap): A gyermek egy-egy szóval fejezi ki magát, például „labda” azt jelentheti, hogy „Kérem a labdát.”

A szókincs növekedése (18–24 hónap): A szókincs hirtelen növekedésnek indul (ez a „szókincsrobbanás”). A gyermek akár már 50–200 szót is ismerhet, ez azonban nem azt jelenti, hogy pontosan ki is mondja őket, ebben a korban szónak nevezünk minden olyan hangsort, amit a baba egy adott dolog megnevezésére használ, pl. az autó lehet brrr, a kutya vava stb. Az is szónak számít, ha egy szó elejét vagy jellegzetes hangzóit mondja ki.

A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen. Sok kicsi nem tudja még türelmesen kivárni, amíg elolvasol neki egy mesét, de a képeket nézegetni szeretik. Lehet olyat is játszani, hogy te kéred meg őt, hogy mutasson meg dolgokat.

3. Kétszavas kombinációk és egyszerű mondatok szakasza (2–3 éves kor):

A gyermek 2-3 éves kor között elkezd szavakat összekötni és egyszerű mondatokat alkotni.

Kétszavas mondatok (2 éves kor körül): Például „Anya jön” vagy „Kérem vizet.” Ezekben megjelennek az alany-állítmány vagy tárgy-kiegészítő kapcsolatok.

Egyszerű mondatok (2,5–3 éves korban): A gyermek elkezdi használni az egyszerű mondatszerkezeteket (például: „A kutya ugat.”).

Ekkor indul meg a nyelvtani fejlődés kezdete is, amikor a gyermek elkezd ragokat, többes számot és egyszerű igeidőket használni. Néha ezeket még furán használja, pl. a -val-vel ragot hasonulás nélkül teszi hozzá a szavakhoz pl. azt mondja „motorval”

4. Összetett mondatok és szabályos nyelvhasználat szakasza (3–5 éves kor):
A beszéd egyre összetettebbé és szabályosabbá válik, a gyermek elkezdi helyesen használni a személyes névmásokat, igeidőket, ragokat és megjelennek az összetett mondatok is.

Kérdések és hosszabb mondatok (4 éves kor körül): A gyermek sok „miért” és „hogyan” kérdést tesz fel, ami fejleszti a gondolkodását. Egyre hosszabb és összetettebb mondatokat alkot.

Narrációs képességek (5 éves kor körül): A gyermek képes rövid történeteket elmesélni és az események logikai sorrendjét követni.

A fejlődésben is sokat segít neki, ha tisztul a beszéde, ezt jól előkészíti, ha minél hamarabb kezd el darabos ételeket enni (jól fejleszti az arcizmokat), illetve minél több olyan játékot játszotok, ahol tudatosan kell használnia az arcizmait és a száját (pl. buborékfújás, lufifújás, szívószállal bugyborékolás pohárban, fintorjáték, ahol egymás arckifejezéseit kell utánozni)

5. Iskoláskor és a beszéd további finomodása (6 éves kortól):

Ebben az életkorban a beszédkészség finomodása és az írott nyelv (olvasás és írás) elsajátítása kerül előtérbe. A gyermek beszéde nagyjából szabályos és könnyen érthető.

Megjelenik az absztrakt nyelvhasználat is: a gyermek képes lesz absztrakt fogalmakról beszélni, humoros vagy ironikus megjegyzéseket tenni és a beszédben árnyaltabb kifejezéseket használni.

A beszédfejlődés üteme más-más lehet a gyerekeknél és lehetnek kisebb késések a fejlődésben anélkül, hogy problémát jeleznének. Azt szoktam javasolni, ha valaki aggódik vagy úgy érzi, nem fejlődik a gyermeke beszéde, hogy írja le, mit tud most a gyermeke, majd 1 hónap múlva írja le megint. Ha azt tapasztalod, hogy 1 hónap alatt volt változás a szókincsében, a beszéde tisztaságában stb. akkor fejlődik a beszéde és nincs miért aggódni.

Vannak azonban olyan pontok, amikor érdemes szakember (gyermekorvos vagy logopédus) segítségét kérni:
– ha 1 évesen nem reagál a beszédre,
– ha elkezdődik a gagyogás, de visítás váltja fel, ami 1-1,5 éves kor között is megmarad, nem kezd el szavakat mondani helyette a gyerek (hallásproblémára utalhat)
– ha elkezdődik a beszéd, de teljesen elhagyja a gyerek és mutogatni kezd (erről itt írtam)
– ha a gyermek 2 éves koráig nem kezd szavakat használni egyáltalán,
– ha 3 éves korára nem alkot egyszerű mondatokat.

Hogyan ismerd meg gyermeked személyiségét már csecsemőkorban és neveld úgy, ahogy számára a leghatékonyabb? Tudd meg itt >>